Zászló

Ungvár

У́жгород

Ungvár

Ukrán:

У́жгород

Német:

Ungwar

Rbrechko / CC BY-SA

Vármegye:

Ung

Ország:

Ukrajna

Tartomány:

Kárpátalja

Folyó:

Ung

Tengerszint feletti magasság:

169 m

GPS koordináták:

48.623642, 22.298902

Google térkép:

Google

Népesség

Népesség:

115e

Magyarok aránya:

6.9%

Népesség 1910-ben

Összesen	16919
Magyarok	80.3%
Németek	6.8%
Szlovákok	7.2%
Ruszinok	3.8%

Címer

Nazum / CC BY-SA

Kárpátalja az a táj, ahol a magyar tenger, a Nagy-Alföld, a Kárpátok lábát mossa. Legnagyobb városa és jelenlegi székhelye pedig nem más, mint Ungvár, mely nevét is Ung parti váráról kapta. Sok csodával és gazdag múlttal megáldott föld ez, amely a legenda szerint tanuja volt annak, hogy az idős Álmos átadta fiának, Árpádnak az új hazájukat meglelő magyarok vezetését, kik a város első lakosai is voltak. Alacsony dombon megbúvó vára az itáliai eredetű, félelmetes Drugeth grófok ősi erőssége, mely fénykorát mégis a művelt, de élni szerető Bercsényi Miklós főnemes idején élte, s mely erős bástyája lett a Rákóczi által vállára vett magyar szabadságnak. S főként nem erős falai miatt, hanem mert maga Bercsényi volt leghűbb híve a szabadságnak és leghíresebb főgenerálisa az érte vívott harcnak. Az itteni várkápolnában történt az is, hogy a keleti papok visszatértek a pápa hűségére, és megalapították a görög keleti felekezetet, melyet Boldog Romzsa Tódort püspök életével védelmezett meg, mikor szovjet méreg által mártírhalált halt. Ereklyéjét a püpöki székesegyházban helyezték el. Ki gondolta volna egykor, hogy a magyar város ukrán tartomány székhelye lesz, de a város sorsa a 20. század elején tragikusra fordult. Először idegen földről, a távoli Csehországból ide rendelt bürökraták, majd a magyarságot haláltáborokba hurcoló szovjet pártfunkcionáriusok, végül keletről betelepített ukránok tömegei formálták a várost mai arculatára, de a lelkét elveszejteni mégsem tudták.

Tekintsd meg Magyarország többi városát is!

Története

Látnivalók

895

Honfoglalás

Több...

895

A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.

895

A legenda szerint a Vereckei-hágón átkelt magyar seregek Laborc fejedelemtől foglalták el, akinek a nevét egy folyó máig őrzi. Anonymus krónikája szerint Ungváron adta át Álmos fiának, Árpádnak a fővezérséget. Innen eredhet Árpád „hungvári vitéz” elnevezése. A Gesta Hungarorum szerint Salan bolgár fejedelem uralma alatt állt a magyarok megérkezéséig. Valódi település nemigen volt ekkor még a környéken, és a valóságban a bejövő magyarok nem ütköztek ellenállásba.

9–10. század

Ungvár leginkább a város területén álló várat jelentette. A betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. A várhegy ideális hely volt az Ung völgyében északra tartó kereskedelmi és hadiutak ellenőrzésére, éppen ezért itt épült fel a vár, mint az ungi várispánság központja. Az erősség szerves része lett az északkeleti végvárrendszernek.

1000

Államalapítás

Több...

1000

I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.

1000

Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. A környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak, ami az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű. Nevét az Ung folyóról kapta. A város ruszin neve, Uzhhorod csak a 20. század elején jött létre.

1241-42

Tatárjárás

Több...

1241-42

A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.

1241

A tatárjárás súlyos károkat okozott a várban.

1242 után

A vár a tatárjárás után főleg védelmi célokat szolgált, de nem lehetett igazán nagy hadászati jelentőse, mert egy ezen időben kiadott királyi oklevélben Nevicke egyik tartozékaként szerepel, mint „oppidum sen castellum Ungwar”.

1248

IV. Béla szabadító adománylevéllel városi ranggal és jogokkal ruházta fel Ungvárt. Akkor alakult ki a vármegyerendszer és Ungvár Ung vármegye része lett.

1301

Az Árpád-ház kihalása

Több...

1301

Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.

14. század eleje

A többnyire magyarok lakta település ellenállt az Anjou-házi trónkövetelőnek, Károly Róbertnek.

1311. szeptember

Aba Amádé kiskirály meg akarta szerezni Kassát. Kíséretével a városba érkezett, ahol tömegverekedés tört ki. Aba Amádét megölték, fiait, Jánost és Demetert börtönbe vetették.

1311

Miután Károly Róbert védelmébe vette a várost, Aba fiai fellázadtak a király ellen és szövetkeztek a leghatalmasabb oligarchával, Csák Mátéval. A király az oligarchák egyesült seregét az 1312-es rozgonyi csatában leverte. Ungvár egy időre Pethene fia Péter ungi főispán tulajdonába jutott.

1317 előtt

A királlyal Nápolyból Magyarországra került Drugeth család kapta meg adományba. Ekkor vette kezdetét a Drugethek közel 360 éves uralma. Ekkor német, flamand és olasz telepesek érkeztek a városba, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épült új híd az Ung folyón.

1317

Drugeth Fülöp elkezdte a vár átépítését európai mintára, de az építkezések még jó harminc év múlva is folytatódtak. A későbbi időkben a mindenkori védelmi követelményeknek megfelelően több alkalommal is átépítették

1384

Kevéssel halála előtt Drugeth I. László behívta a pálos szerzetesrendet, akik 1430-ig működtették itt iskolájukat.

1430

Ungvár szabad királyi város lett.

1526

Mohácsi csata és az ország két részre szakadása

Több...

1526

A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.

1541

Buda eleste és az ország három részre szakadása

Több...

1541

A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.

1570

Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása

Több...

1570

János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.

1570

A speyeri szerződés szerint Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék a Magyar Királysághoz, míg Máramaros Erdélyhez (mint a Partium része) került. Ung vármegye részeként Ungvár a Magyar Királysághoz tartozott.

16–17. század

Manufaktúrák jöttek létre a városban. A reformáció idején komoly protestáns központtá alakult.

1598

Megalakult a református iskola.

1598

Az ekkori reneszánsz átépítés alkalmával alakult ki a vár jelenlegi arculata, ekkor épültek a fülesbástyák, igaz a védművek jelentős részét az utóbbi évszázadok alatt lebontották. A néphit szerint a kastély vastag falaiban titkos folyosók húzódnak, valahol itt falazhatta be élve az egyik Drugeth gróf a lányát, mert az egy egyszerű szolgalegénybe szeretett bele. Állítólag a grófkisasszony azóta is kísért a vár termeiben.

1591-1606

Tizenöt éves háború

Több...

1591-1606

Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.

1604-1606

Bocskai-felkelés

Több...

1604-1606

1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.

1604-1606

Homonnai Drugeth Bálint (1577-1609) Bocskai Istvánt támogatta a felkelése idején, annak egyik fővezére volt. Nevéhez fűződik Érsekújvár elfoglalása.

1606. június 23.

Bécsi béke

Több...

1606. június 23.

Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.

1606

Bocskai István Drugeth Bálintot jelölte utódjául az erdélyi fejedelmi székbe, de a rendek nem választották meg. Ezen felmérgesedve a császár hűségére tért és Máramaros megye főispánja lett. 1608-ban az országbírói címet is megkapta. 1609-ben halt meg, halálát a kortársak mérgezésnek tulajdonították.

1610

Pázmány Péter visszatérítette Drugeth Györgyöt a katolikus hitre.

1619

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban

Több...

1619

A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.

1619. november 22.

Homonna határában véres csatában legyőzte a Habsburg-párti Drugeth György 10.000 lengyel lovasból álló zsoldoshadserege Rákóczi György kisebb erdélyi seregét. Mivel a felvidéki városok Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet támogatták, visszavonult Lengyelországba. Azt azonban sikerült elérnie, hogy Bethlen Gábor feladja a cseh-morva szövetségeseivel együtt körülzárt Bécs ostromát.

1621. december 31.

Nikolsburgi béke

Több...

1621. december 31.

A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.

1646

Jakusits Anna (Drugeth János özvegye) áttelepítette a homonnai jezsuita rendi kolostort a városba. Komoly vallási harcok kezdődtek a német protestáns telepesek és a jezsuiták között.

1646. április 24.

Az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében 63 ortodox pap az egri püspök jelenlétében áttért a római pápa fennhatósága alá, ezáltal létrejött a görögkatolikus felekezet. A templom kriptájában temették el a Drugeth család gerényi ágának több tagját, így Drugeth Bálintot és fiát, Istvánt. A vártemplom 1248 és 1250 között épült, romjai a vár udvarán láthatók.

1671 után

Kuruc mozgalom

Több...

1671 után

A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.

1682

Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme

Több...

1682

Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.

1683

Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása

Több...

1683

A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.

1684. június 10.

Thököly Imre kuruc vezér elfoglalta Csicsva várát. Ezután Homonna önként megadta magát. Az árulóvá vált Drugeth Zsigmondot lefejeztette. Ezzel férfiágon kihalt a Drugeth-család. Ungvárt a kurucok ostrom alá vették.

1684. június 27.

Ungvár védői megadták magukat a kurucoknak.

1685. május 2-22.

A császáriak három heti ostrom után nem tudták elfoglalni Ungvárt. A visszavonuló császáriakat Nagykárolynál Thököly megtámadta, és jelentős veszteségeket okozott nekik.

1685

Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása

Több...

1685

A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.

1685 vége

Thököly elfogása hírére egymás után adták fel magukat a kurucok által tartott várak, körtük Ungvár is. November 5-ére egyedül Munkács tartotta magát, amit Thököly felesége, Zrínyi Ilona védett. Az ungvári várba császári helyőrség költözött.

1686

Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása

Több...

1686

A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.

1688

Bercsényi Miklós császári ezredes feleségül vette Homonnai Drugeth Krisztinát, aki felesége révén jutott az óriási uradalomhoz. A vár fénykora Bercsényi Miklós idejére tehető, a gróf hatalmas könyvtárat tartott, ugyanakkor nem volt mentes tőle a mulatozás sem.

1692

I. Lipót zálogba adta Ungvár várát Bercsényi Miklósnak, aki akkorra már Ung vármegye örökös főispánja volt.

1698-1699

II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós hatására került a Habsburg-ellenes összeesküvés élére, melynek célja a Habsburg-uralom felszámolása volt a franciákkal és lengyelekkel szövetségben, kihasználva a spanyol Habsburg-ház kihalása miatt küszöbön álló spanyol örökösödési háborút.

1701

A szervezkedés lelepleződése miatt Bercsényi Miklós Lengyelországba menekült, birtokait pedig lefoglalták. II. Rákóczi Ferencet letartóztatták, de hamarosan megszökött a bécsújhelyi börtönből és Lengyelországban csatlakozott Bercsényihez. Ungvárban 1685-óta császári helyőrség tartózkodott.

1703-1711

Rákóczi-szabadságharc

Több...

1703-1711

A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.

1703

Rákóczi a tiszaháti felkelésről értesülve Magyarországra érkezett, majd a felkelés élére állt.

1703. augusztus

Az Ivan Beca által megszervezett ungi ruszin felkelők támadást intéztek Ungvár ellen.

1703. szeptember 17-18

Ilosvay Bálint vezetésével a felkelők megszállták Ungvár városát, és a védők a várba szorultak.

1704. március 16.

Unvár védői kapituláltak a kuruc felkelők előtt. Rákóczi pártján maradt egészen 1711-ig.

1707

Ungvár II. Rákóczi Ferenc főhadiszállása volt a szabadságharc idején.

1711

A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette kiváltságait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett, a Királyi Kamara irányítása alá került.

1711-1771

A várban császári katonaság tanyázott.

1769

Ung vármegye székhelye Nagykaposról Ungvárra került át. Ekkor épült meg a ma is álló vármegyeháza.

1771

Bacsinszky András görög katolikus munkácsi püspök levélben fordult Mária Terézia királynőhöz, s kérte, hogy a várat adják át a püspökségnek.

1775

Mária Terézia a görög katolikus egyháznak adományozta a hadászati célokra már alkalmatlan várat. Munkácsról a görögkatolikus püspökség központja Ungvárra került.

1776

Új iskolakerület központja lett.

1781. után

II. József türelmi rendelete után kezdődött meg a zsidók bevándorlása elsősorban Galíciából, akik hamar a korábban leginkább görög kézen lévő kereskedelem nagy részét magukénak szerezték meg.

1847

Petőfi Sándor „Úti levelei”-ben még lesújtó véleménnyel számolt be Ungvárról, azonban a város a szabadságharc bukása után fokozatos fejlődésnek indult: megkezdődött az utcák kövezése (1850), a csatornázás (1855), a tűzveszélyes tetőszerkezetek átalakítása.

1848-1849

Magyar forradalom és szabadságharc

Több...

1848-1849

1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.

1848. március 27.

A forradalom megérkezett Ungvárra.

1848-1849

A magyar szabadságharc idején a mai Kárpátalja lakossága, a ruszin kisebbséggel együtt, a szabadságharc oldalán harcolt.

1867

Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása

Több...

1867

Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.

1872

Megépült a Csap – Ungvár vasútvonal a Magyar Északkeleti Vaspálya Társaság tulajdonában, amely az államosítás során hamar a Magyar Államvasutak kezébe került. Ezt követően a város kulturális, gazdasági élete hirtelen fellendült: iskolák, közintézmények épültek, pénzintézetek, takarékszövetkezetek létesültek. A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye rendezett tanácsú városa. A történelmi Magyarország egyik keleti kulturális centruma volt.

1910

A népszámlálás szerint a város 16919 lakosának 80,3%-a magyar, 7,2%-a szlovák, 6,8%-a német és 3,8% ruszin volt. A főleg magyar nyelvű zsidóság a teljes lajosság kb. 31%-át tette ki.

1914-1918

Első világháború

Több...

1914-1918

Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.

1918. november - 1919. január

Magyarország cseh, román és szerb megszállása

Több...

1918. november - 1919. január

Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.

1919. január

Cseh csapatok szállták meg Ungvárt.

1919. március 7.

Pós Alajos újságírót a csehszlovák katonaság a nyílt utcán megölte.

1920. június 4.

Trianoni békediktátum

Több...

1920. június 4.

A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.

1920. június 4.

Kárpátalját népszavazás tartása nélkül Csehszlovákiához csatolták, annak ellenére, hogy alig éltek szlovákok a területen. A békediktátum azzal a feltétellel adta Csehszlovákiának a magyarok és ruszinok lakta Kárpátalját, hogy aztonómiát kell biztosítaniuk, amit végül nem tettek meg.

1920-1938

A város Csehszlovákiához tartozott. Ekkor épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Galagó, az egykori vásártéren. A város soknemzetiségű jellegét mutatta az 1930-as népszámlálás is. Az üldöztetések miatt magyar jellegét részben elvesztette.

1938. november 2.

Első bécsi döntés

Több...

1938. november 2.

Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte.

1938

Az első bécsi döntést követően ismét Magyarországhoz tartozott, a Kárpátaljai Kormánybiztosság Ungi közigazgatási kirendeltsége székhelye lett, bár sem annak, sem a helyreállított vármegyének nem volt része, mivel törvényhatósági jogú várossá alakult.

1944. március 19.

A németek megszállták a várost, a zsidókat gettósították és Auschwitz-ba szállították.

1944. október 27.

A 4. Ukrán Front elfoglalta a várost. Magyarok ezreit gyilkolták meg, űzték el szülőföldjükről vagy szállították a Szovjetunióba munkatáborokba. Magyar lakosságát ezt követően csaknem teljesen elvesztette, és a keleti kultúra vált dominánssá a városban.

1944. november 13.

Rendeletet hoztak arról, hogy Kárpátalja minden 18 és 50 év közötti magyar és német lakosa köteles jelentkezni a hatóságoknál. Azt terjesztették, hogy csak 3 napos munkáról van szó, a háború okozta károkat kell rendbe hozni („málenykij robot”). Valójában a szolyvai gyűjtőtáborba, onnan pedig szibériai lágerek kerültek, ahol a többség elpusztult, s az életben maradottak is csak évek múlva térhettek haza.

1945. június 29.

Kárpátalját a Szovjetunió annektálta és az Ukrán SZSZK része lett. Kátpátalja ruszin lakosságát Sztálin ukránná nyilvánította. Ezt követően rengeteg ukránt telepítettek be Kárpátaljára.

1946. január

Unvár az újonnan létrejött "Zakarpatska oblast" központja lett. A terület Kárpátokon túli területet jelent.

1947

Párizsi békediktátum

Több...

1947

A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.

1991

Ukrajna függetlenedésével megszűntek a nehézipari üzemek, a szolgáltatás nagy mértékben romlott.

Forrás: Wikipedia, kmf.uz.ua - Egy új világ első hónapjai. A csehszlovák katonai megszállás Kárpátalján , arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme

Várak

Ungvár vára

Ужгородський замок

http://ungvar.vox.com.ua/cards/var5.jpg / Public domain

Állapot:

Felújított / Jó

Belépés:

Díjköteles

Mutasd a térképen

Felkeres

Kastélyok

Gyöngyösi-kastély

Садибний будинок графа Дєндеші

Klymenkoy / CC BY-SA

Jelenleg:

Nem látogatható

Megjegyzés:

A kúria rossz állapotban van, nem látogatható.

Mutasd a térképen

Felkeres

Látnivalók

Mind

Templomok, vallási épületek

Középületek

Kulturális létesítmények

Kereskedelem, ipar, vendéglátás

Városi infrastruktúra

Magánlakhelyek

Emlékművek

Múzeumok és Galériák

Templomok, vallási épületek

Szent György templom

Костел святого Юрія

Сергій Венцеславський / CC BY-SA

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

római katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Szent György templom

Története

1762 és 1766 között épült barokk stílusban. A mellette álló plébánia 1767-ben épült. Üvegablakai Arpád-házi Szent Erzsébetet és Szent Lászlót ábrázolják. Főoltárát Kracker János Lukács 1763-ban készítette. A jobboldali mellékoltár Szent István királyunk tiszteletére épült. Az orgonát 1901-ben a Rieger Testvérek készítették.

Görögkatolikus püspöki palota

Єпископська Резиденція

Сергій Криниця (Haidamac) / CC BY-SA

Eredetileg:

püspöki / érseki palota

Jelenleg:

püspöki / érseki palota

Felekezet:

görög katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Görögkatolikus püspöki palota

Története

1640 és 1646 között épült. X. Drugeth János Homonnáról Ungvárra hívta a jezsuitákat és ő építtette számukra az épületet, ami eredetileg jezsuita rendház volt. A jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa feloszlatta 1773-ban. Ezután Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök kérelmezte Mária Teréziától, hogy a püspökséget Ungvárra költöztethesse, és e célból adta át számukra a jezsuiták korábbi templomát és kollégiumát. 1775-ben megtörtént az átadás, és az uralkodó utasítására Franz Anton Hillebrandt épitész átalakitásokat végzett az épületen. A Nagyboldogasszonynak szentelt kápolnát Bacsinszky András idején létesitették, és 1780-ban szentelték fel. 1846-ban nyerte el mai formáját, amikor új püspöki kápolna is létesült.

A vártemplom romjai

Uzhhorod-castle-main-building-and-church-ruins

Vasyl Haborets / CC BY-SA

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

rom

Felekezet:

római katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

A vártemplom romjai

Története

Az ungvári vár erődített udvarán a palotától dél-keletre középkori alaprajzú templom romjai fekszenek. Az „Ung-újvári” plébánia első említése 1248-ra esik. Ez az elnevezés arra enged következtetni, hogy a tatárjáráskor megsérült vár és a környező települései újjáépültek. A ma látható vártemplom a XV. században épülhetett, vagy épült újjá gótikus stílusban. A hajóhoz a barokk időkben sekrestyét, mellékhajót, kriptát és nyugati tornyot építettek. Az 1728-as nagy várbeli tűzvész alkalmával a templom is erősen megsérült. A Magyar Országos Levéltárban megtalálható a templom bővítési, átalakítási alaprajza 1772-es évszámmal. A terveket egy Simmeth József nevű kőműves mester készítette. A templom felújítására nagy valószínűséggel a vár 1775-ös görög katolikus püspökségnek való adományozásához volt szükség. A terv megvalósítására – a feltárás alapján – nem került sor. A romos templomot lebontották és a törmeléket elterítették.

Református templom

Ужгородська реформатська церква

Neovitaha777 / CC BY-SA

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

református

Mutasd a térképen

Felkeres

Református templom

Története

1796-ban épült csonka toronnyal, tornyát 1818-ban fejezték be. A parókiát 1905-ben épitették. 1904. március 21-én a presbitérium elhatározta a templom kibővítését Fehér és Ritter budapesti műépítő cég tervei szerint, amit 1906-ban meg is valósítottak.

Szent Kereszt Felmagasztalása görögkatolikus székesegyház

Ужгородський греко-католицький Катедральний Собор

Thaler Tamas / CC BY-SA

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

görög katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Szent Kereszt Felmagasztalása görögkatolikus székesegyház

Története

X. Drugeth János Homonnáról Ungvárra hívta a jezsuitákat és ő építtette számukra a templomot és a rendházat. 1646-ban épült a barokk templom a Drugeth család adományából. 1773-ban a jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa feloszlatta. Ezután Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök kérelmezte Mária Teréziától, hogy a püspökséget Ungvárra költöztethesse, és e célból adta át számukra a jezsuiták korábbi templomát és kollégiumát. 1775-ben megtörtént az átadás, és az uralkodó utasítására Franz Anton Hillebrandt épitész átalakitásokat végzett az épületen. 1780-ban szentelték fel újra. 1848-ban Fábri László tervei alapján neoklasszicista stilusban újították fel. 1876-1877 között nyerte el mai homlokzatát Lucio Fabry olasz épitész tervei alapján. A mennyezetet és oldalfalakat szimbolikus jelentőségű freskók (a Kereszt felemelkedése) díszítik, amelyeket Boksay József festőművész festett 1939-ben. 1945-ben a szovjetek az orosz ortodox egyháznak adták, miután a görög katolikus egyházat betiltották. 1991-ben a görögkatolikus egyház törvényesítésével a görögkatolikusok visszakapták, és a munkácsi eparchiához (görögkeleti egyhézmegye) tartozik. A székesegyházban őrzik Boldog Romzsa Tódor püspök relikviáit. Romzsa Tódort 1944. szeptember 21-én az ungvári székesegyházban szentelték segédpüspökké, ami 1939. óta újra Magyarorszég része volt. A szovjet megszálláskor már gyakorlatilag ő állt az egyházmegye élén. Elutasitotta a görögkatolikus egyház megszüntetésére, és annak az orosz ortodox egyházba való beolvasztására tett szovjet törekvést. Ellenállása miatt 1947-ben Hruscsov kérésére Sztálin engedélyezte a titkos likvidálását. A művelet felügyeletével Pavel Szudoplatov tábornokot bizták meg, aki Trockij meggyilkolását is szervezte. A püspök a lékai templom felszenteléséről tartott hazafelé lovaskocsiján, amit egy katonai teherautóval elgázoltak és a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. Az akciót megzavarta egy arra járó postai teherautó, így a püspököt beszállithatták a munkácsi kórházba, ahol egy híres sebész megmentette az életét. Ezután egy kórházi takarítónak álcázott ügynök a vele együttműködő orvos által színlelt éjszakai orvosi ellenőrzés alatt egy méreginjekcióval (kuráre, amerikai nyilméreg) gyilkolta meg. 2001. junius 7-én II. János Pál Pápa látogatása alkalmával avatta boldoggá és a földi maradványait tartalmazó ereklyéket 2003. júniusában ünnepélyesen helyezték el az ungvári székesegyház Szent Kereszt mellékoltárában.

Gerényi Szent Anna görög katolikus rotunda

Горянська ротонда

Thaler Tamás / CC BY

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

görög katolikus

Felkeres

Gerényi Szent Anna görög katolikus rotunda

Története

Gerény nevével (Gheren formában) először az 1332-1337 között összeállított pápai tizedjegyzékben találkozunk. 1360 körül festették freskóit Drugeth György Ung-megyei főispán, országbíró megrendelésére, aki 1354-ben Itáliában járt. A templomot ezen kívül 15. századi képek díszítik. A 15. században nyugat felől téglalap alaprajzú hosszúkás helyiséget, észak felől sekrestyét építettek hozzá.

Szélestói Szent Mihály fatemplom

Шелестівська Михайлівська церква

Сергій Криниця (Haidamac) / CC BY-SA

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

görög katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Szélestói Szent Mihály fatemplom

Története

A skanzen legnevezetesebb emléke az 1777-ből származó fából készült szélestói görögkatolikus Szent Mihály templom.

Pravoszláv templom

Покровська православна церква

Сергій Криниця (Haidamac) / CC BY-SA

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

ortodox

Mutasd a térképen

Felkeres

Pravoszláv templom

Története

1930-ban orosz emigránosok építették az első világháború áldozatai emlékére az ortodox templomot. Kratkov orosz építész a Moszkva melletti Komarovszk 14. századi templomának pontos másolataként építette. Az ortodox közösség 1921-ben jött létre, miután a várost Magyarországtól Csehszlovákiához csatolták. A szovjet időkben raktár, majd az ateizmus múzeuma volt.

Kálvária

Кальварія

Євгеній Булеца / CC BY

Eredetileg:

kálvária

Jelenleg:

kálvária

Felekezet:

római katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Kálvária

Története

Petz Dávid polgár 1759-ben adományozta a telket kálvária létrehozása céljából. 1885-ben készült el az utolsó kápolna.

Egykori bazilita-rendi kolostor, Zoológiai Múzeum

Зоологічний музей УжНУ

Alex Zelenko / CC BY-SA

Eredetileg:

kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak

Jelenleg:

múzeum, felsőoktatás

Felekezet:

görög katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori bazilita-rendi kolostor, Zoológiai Múzeum

Története

A kolostor 1912-ben épült eredetileg négy szintesnek. Az amerikából hazatérő kárpátaljai hívők felajánlásából épült. Jelenleg az egyetem fizika karának, és egy zoológiai múzeumnak ad otthont. Itt tekinthető meg Ukrajna leggazdagabb ragadozó madár gyűjteménye, melyet fél évszázadon át Hrabár A. ornitológus gyűjtött össze.

Zsinagóga, Filharmónikusok koncertterme

Закарпатська обласна філармонія

Esrogim / CC BY-SA

Eredetileg:

zsinagóga

Jelenleg:

vigadó / koncertterem

Felekezet:

zsidó

Mutasd a térképen

Felkeres

Zsinagóga, Filharmónikusok koncertterme

Története

1904. július 27-én adták át a zsinagógát. Papp Gyula és Szabolcs Ferenc építészek tervezték bizánci-mór stílusban.

Középületek

Egykori vármegyeháza, Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum

Закарпатський обласний художній музей ім. Йосипа Бокшая

Сергій Криниця (Haidamac) / CC BY-SA

Eredetileg:

vármegyeháza

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori vármegyeháza, Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum

Története

1769-ben épült a vármegyeháza elődje. 1809-ben teljesen átépitették, és nem csak a megye politikai, hanem kultlurális életének központja is lett. 1919. május 8-én az Augustin Voloshin kezdeményezésére itt létrejött Központi Orosz Népi Tanács elnevezésű szeparatista szervezet a mai Kárpátalja Csehszlovákiához való csatlakozási szándékát nyilvánította ki, mindenféle népképviseleten alapuló legitimáció nélkül. Ungvár lakossága akkor jelentős magyar többséggel rendelkezett.

Kulturális létesítmények

Iskola 1

Posterrr / CC BY-SA

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

nincs adat

Mutasd a térképen

Felkeres

Iskola 1

Története

1885-ben épült.

Iskola 2

Спеціалізована загальноосвітня школа І-ІІІ ступенів №4

Лавришин Микола Миколайович / CC BY-SA

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

iskola / gimnázium / konviktus

Mutasd a térképen

Felkeres

Iskola 2

Története

1880-ban épült.

Iskola 3

Лінгвістична гімназія ім. Т. Г. Шевченка

Kap olena / CC BY-SA

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

iskola / gimnázium / konviktus

Mutasd a térképen

Felkeres

Iskola 3

Története

1912-ben épült.

Egykori Drámai színház, Bábszínház

Сергій Криниця (Haidamac) / CC BY-SA

Eredetileg:

színház / opera

Jelenleg:

vidámpark / szórakoztató létesítmény

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori Drámai színház, Bábszínház

Története

A Színház téren áll az egykori Drámai színház, amely 1907-ben épült. Az új színház megépültével a Bábszínház otthona lett.

Skanzen

Музей народної архітектури та побуту

Дмитрий Ванькевич / CC BY-SA

Eredetileg:

skanzen / falumúzeum

Jelenleg:

skanzen / falumúzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Skanzen

Története

A skanzen legnevezetesebb emléke az 1777-ből származó fából készült szélestói görögkatolikus Szent Mihály templom.

Ungvári Egyetem Kémiai tanszéke

Хімічний факультет УжНУ

Лавришин Микола Миколайович / CC BY-SA

Eredetileg:

nincs adat

Jelenleg:

felsőoktatás

Mutasd a térképen

Felkeres

Ungvári Egyetem Kémiai tanszéke

Története

1896-ban épüIt.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás

Korona Szálló

Сергій Криниця (Haidamac) / CC BY-SA

Eredetileg:

szálló / vendégfogadó

Jelenleg:

felújítás alatt

Mutasd a térképen

Felkeres

Korona Szálló

Története

1908-ban épült szecessziós stílusú épület aljában különböző üzletek működtek.

Bagolyvár

Совине Гніздо

Сергій Криниця (Haidamac) / CC BY-SA

Eredetileg:

kereskedelmi épület

Jelenleg:

szálló / vendégfogadó

Mutasd a térképen

Felkeres

Bagolyvár

Története

1781-ben létesült a városi piac bejératánál a borospincét is magában foglaló raktárépület. Gabonát, gyapjút, sört és más szeszes italokat tároltak benne. Eredetileg sörfőzde is tartozott hozzá, de az elpusztult. 1889-ben hotellé alakították Bagolyvár néven.

Városi infrastruktúra

Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum és Képtár

Alex Zelenko / CC BY-SA

Eredetileg:

vár / erődítés

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum és Képtár

Története

Az ungvári várban található múzeumban Kárpátalja történelmi múltjának legértékesebb relikviáit mutatják be a kőkorszaktól napjainkig. Lehoczky Tivadar (1830-1915) hagyatéka képezi a mazeum anyagának alapját. A képtárban megtalálhatjuk Munkácsy Mihály A farizeus feje című 45 x 37 centiméteres olajjal festett tanulmányát. A tanulmány a világhírű Krisztus-trilógia Krisztus Pilátus előtt című hatalmas, 417 x 636 centiméteres olajfestményéhez készült, amely jelenleg a debreceni Déry Múzeumban tekinthető meg. Megtekinthetjük Révész Imre, Aba-Novák Vilmos, Mednyánszky László, Rudnay Gyula festményeit is. Különösen nagy érdeklődést keltenek Erdélyi Béla, a kárpátaljai festőiskola megalapítójának, a XX. század legnagyobb kárpátaljai magyar festőjének művei. Kortársai közül kiemelkednek Boksay József képei.

Teréz-bástya kilátója

Vasyl Haborets / CC BY-SA

Eredetileg:

vár / erődítés

Jelenleg:

vár / erődítés

Mutasd a térképen

Felkeres

Teréz-bástya kilátója

Története

Európa leghosszabb hársfasétánya

Investigatio / CC BY-SA

Eredetileg:

út

Jelenleg:

út

Mutasd a térképen

Felkeres

Európa leghosszabb hársfasétánya

Története

Az Ung folyó északi partján található. 1928-ban telepítették. 2,2 km hosszú.

Gyaloghíd az Ung folyón

Пішохідний міст

Eredetileg:

híd

Jelenleg:

híd

Mutasd a térképen

Felkeres

Gyaloghíd az Ung folyón

Története

Eredetileg fahíd volt, amit egy áradás elpusztított. 1896-1897 között vashídként épitették újjá. A Petőfi és a Színház teret köti össze a folyó két partján. A második világháborúban elpusztult, a jelenlegi hidat a szovjet érában építették.

Magánlakhelyek

Kerekes-ház, Atlant Hotel

Атлант

Eredetileg:

ház

Jelenleg:

szálló / vendégfogadó

Mutasd a térképen

Felkeres

Kerekes-ház, Atlant Hotel

Története

Az eklektikus stílusú épület 1873-ban épült, 2000 körül lebontották és eredeti stílusban visszaépítették. Ma szálloda van benne. A lakóház a Kerekes orvos-család tulajdona volt. Kerekes Istvánt a szegények orvosának is nevezték, mert soha nem kért pénzt a szegény betegektől. Fia Kerekes Ferenc is jó nevű, megbecsült magyar orvos volt a szovjet időkben Ungváron, az ő fia – Kerekes Ferenc - szintén orvos. 2005-ben az épület homlokzatán emléktáblát helyeztek el a híres orvosok emlékére.

Emlékművek

Turul szobor

Julicska / CC BY-SA

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Turul szobor

Története

Egykor a Tiszaújlak központjában állott emlékmű része volt, amit 1903-ban állítottak fel Rákóczi Ferenc győztes csatája emlékére. Az emlékművet 1945-ben a Szovjet megszállás idején lerombolták. A Turul-madarat ezután Ungvárra szállították, ma a várban lehet megtekinteni. A tiszaújlaki emlékmű újra felállítása a Határőr Kolhoz-Agrárcég legendás hírű elnöke, Bíró Andor elévülhetetlen érdeme. Neki köszönhető, hogy 1989. július 16-án az emélművet a kárpátaljai magyar faluban újra felavathatták. A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatája ("Tiszabecsi átkelés") zajlott le Tiszaújlak mellett, melynek eredményeként a felkelők 1703. július 14-én hatalmukba kerítették a tiszaújlaki-tiszabecsi révet. A csatában vállvetve hősiesen harcoltak a magyar és ruszin felkelők.

Petőfi Sándor szobra

Neovitaha777 / CC BY-SA

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Petőfi Sándor szobra

Története

1990. szeptember 29-én avatták fel Petőfi szobrát. 1847. júliusában járt Ungváron a költő.

Hermész szobra

User:VargaA / CC BY-SA

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Hermész szobra

Története

A szobor a várban található, és valószínűleg a közeli Frigyesfalva vagy Turjaremete öntödéjében készült.

Héraklész a lernai hidrával

Пам'ятник Гераклу

Дмитрий Ванькевич / CC BY-SA

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Héraklész a lernai hidrával

Története

A szobor a várban található, és 1849-ben készült a közeli Turjaremete híres öntödéjében.

Mária Terézia-szobor

Скульптурна група Марії Терезії

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Mária Terézia-szobor

Története

1773-ban a jezsuita rendet XIV. Kelemen pápa feloszlatta. Ezután Bacsinszky András munkácsi görögkatolikus püspök kérelmezte Mária Teréziától, hogy a püspökséget Ungvárra költöztethesse, és e célból adta át számukra a jezsuiták korábbi templomát és kollégiumát. 1775-ben megtörtént az átadás, és az uralkodó utasítására Franz Anton Hillebrandt épitész átalakitásokat végzett az épületen.

Kopjafa a sztálinizmus áldozatainak emlékére

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Felkeres

Kopjafa a sztálinizmus áldozatainak emlékére

Története

2005-ben a Bercsényi úti magyar katonai temetőben állították. Az 1944-ben elhurcolt magyaroknak állít emléket.

Volosin-szobor

Пам'ятник Августинові Волошину

Neovitaha777 / CC BY-SA

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Volosin-szobor

Története

Roskovics Ignác-szobor

Пам'ятник художнику Ігнатію Рошковичу

Юрій Крилівець / CC BY-SA

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Roskovics Ignác-szobor

Története

Roskovics Ignác magyar festőművész egész alakos szobrát Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész alkotta. Roskovics Ignác 1854. szeptember 28-án született Szalókon, Zemplén vármegyében. Az adomás életképek és az egyházi festészet nagy alakja.

Rubik-kocka szobor

Кубик Рубіка, міні-скульптура

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Rubik-kocka szobor

Története

Az ungvári gyalogoshíd lépcsőjének korlátján. Kolodko alkotása.

Lámpagyújtó szobra

Пам'ятник Ліхтарнику Дяді Колі

Юрій Крилівець / CC BY-SA

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Lámpagyújtó szobra

Története

2010-hen állították a Korzón, Mihajlo Kolodko alkotása. 2010 és 2016 között több mint 30 mini szobrot helyeztek el a városban, amelyek Mykhailo Kolodko alkotásai. Érdekes történelmi alakokat és mítikus hőséket ábrázolnak.

Boksay József és Erdélyi Béla szobra

Пам'ятник Йосифу Бокшаю та Адальберту Ерделі

Virag 25 / CC BY-SA

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Boksay József és Erdélyi Béla szobra

Története

1927-ben alakították meg a művészeti szabadiskolát, majd 1931-ben a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét. Szobrukat 1993-ban állították a Zsupanatszka téren a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum mellett. Erdélyi Béla a XX. század legnagyobb kárpátaljai magyar festője, Boksay József az ő kiemelkedő kortársa volt.

Petőfi Sándor emléktáblája

Eredetileg:

emléktábla

Jelenleg:

emléktábla

Mutasd a térképen

Felkeres

Petőfi Sándor emléktáblája

Története

1911-ben az Petőfi-téren álló iskola homlokzatán helyezték el az emléktáblát Petőfi 1847. július 11-12-e közötti látogatása emlékére.

Múzeumok és Galériák

Egykori bazilita-rendi kolostor, Zoológiai Múzeum

Зоологічний музей УжНУ

Alex Zelenko / CC BY-SA

Eredetileg:

kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak

Jelenleg:

múzeum, felsőoktatás

Felekezet:

görög katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori bazilita-rendi kolostor, Zoológiai Múzeum

Története

Egykori vármegyeháza, Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum

Закарпатський обласний художній музей ім. Йосипа Бокшая

Сергій Криниця (Haidamac) / CC BY-SA

Eredetileg:

vármegyeháza

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori vármegyeháza, Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum

Története

Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum és Képtár

Alex Zelenko / CC BY-SA

Eredetileg:

vár / erődítés

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Kárpátaljai Helytörténeti Múzeum és Képtár

Története

Skanzen

Музей народної архітектури та побуту

Дмитрий Ванькевич / CC BY-SA

Eredetileg:

skanzen / falumúzeum

Jelenleg:

skanzen / falumúzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Skanzen

Története

A skanzen legnevezetesebb emléke az 1777-ből származó fából készült szélestói görögkatolikus Szent Mihály templom.

Tekintsd meg Magyarország többi városát is!

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.6236420000","long":"22.2989020000"},"townlink":"ungvar-uzhhorod","town":{"townId":48,"active":1,"name_HU":"Ungv\u00e1r","name_LO":"\u0423\u0301\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434","name_GE":"Ungwar","name_LT":"","seolink":"ungvar-uzhhorod","listorder":2,"oldcounty":20,"country":3,"division":9,"altitude":"169","gps_lat":"48.6236420000","gps_long":"22.2989020000","population":115,"hungarian_2011":6.9,"population_1910":16919,"hungarian_1910":80.3,"german_1910":6.8,"slovak_1910":7.2,"romanian_1910":0,"rusin_1910":3.8,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Rbrechko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-101-0002_Uzhgorod_Exaltation_Cathedral_RB.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002221-101-0002 Uzhgorod Exaltation Cathedral RB\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/13\/21-101-0002_Uzhgorod_Exaltation_Cathedral_RB.jpg\/512px-21-101-0002_Uzhgorod_Exaltation_Cathedral_RB.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-101-0002_Uzhgorod_Exaltation_Cathedral_RB.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ERbrechko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Ungi-s\u00edk","river":"Ung","description":"K\u00e1rp\u00e1talja az a t\u00e1j, ahol a magyar tenger, a Nagy-Alf\u00f6ld, a K\u00e1rp\u00e1tok l\u00e1b\u00e1t mossa. Legnagyobb v\u00e1rosa \u00e9s jelenlegi sz\u00e9khelye pedig nem m\u00e1s, mint Ungv\u00e1r, mely nev\u00e9t is Ung parti v\u00e1r\u00e1r\u00f3l kapta. Sok csod\u00e1val \u00e9s gazdag m\u00falttal meg\u00e1ldott f\u00f6ld ez, amely a legenda szerint tanuja volt annak, hogy az id\u0151s \u00c1lmos \u00e1tadta fi\u00e1nak, \u00c1rp\u00e1dnak az \u00faj haz\u00e1jukat meglel\u0151 magyarok vezet\u00e9s\u00e9t, kik a v\u00e1ros els\u0151 lakosai is voltak. Alacsony dombon megb\u00fav\u00f3 v\u00e1ra az it\u00e1liai eredet\u0171, f\u00e9lelmetes Drugeth gr\u00f3fok \u0151si er\u0151ss\u00e9ge, mely f\u00e9nykor\u00e1t m\u00e9gis a m\u0171velt, de \u00e9lni szeret\u0151 Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s f\u0151nemes idej\u00e9n \u00e9lte, s mely er\u0151s b\u00e1sty\u00e1ja lett a R\u00e1k\u00f3czi \u00e1ltal v\u00e1ll\u00e1ra vett magyar szabads\u00e1gnak. S f\u0151k\u00e9nt nem er\u0151s falai miatt, hanem mert maga Bercs\u00e9nyi volt legh\u0171bb h\u00edve a szabads\u00e1gnak \u00e9s legh\u00edresebb f\u0151gener\u00e1lisa az \u00e9rte v\u00edvott harcnak. Az itteni v\u00e1rk\u00e1poln\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt az is, hogy a keleti papok visszat\u00e9rtek a p\u00e1pa h\u0171s\u00e9g\u00e9re, \u00e9s megalap\u00edtott\u00e1k a g\u00f6r\u00f6g keleti felekezetet, melyet Boldog Romzsa T\u00f3dort p\u00fcsp\u00f6k \u00e9let\u00e9vel v\u00e9delmezett meg, mikor szovjet m\u00e9reg \u00e1ltal m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt. Erekly\u00e9j\u00e9t a p\u00fcp\u00f6ki sz\u00e9kesegyh\u00e1zban helyezt\u00e9k el. Ki gondolta volna egykor, hogy a magyar v\u00e1ros ukr\u00e1n tartom\u00e1ny sz\u00e9khelye lesz, de a v\u00e1ros sorsa a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n tragikusra fordult. El\u0151sz\u00f6r idegen f\u00f6ldr\u0151l, a t\u00e1voli Csehorsz\u00e1gb\u00f3l ide rendelt b\u00fcr\u00f6krat\u00e1k, majd a magyars\u00e1got hal\u00e1lt\u00e1borokba hurcol\u00f3 szovjet p\u00e1rtfunkcion\u00e1riusok, v\u00e9g\u00fcl keletr\u0151l betelep\u00edtett ukr\u00e1nok t\u00f6megei form\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1rost mai arculat\u00e1ra, de a lelk\u00e9t elveszejteni m\u00e9gsem tudt\u00e1k.","nameorigin":"","history":"#1|@895|A legenda szerint a Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1tkelt magyar seregek Laborc fejedelemt\u0151l foglalt\u00e1k el, akinek a nev\u00e9t egy foly\u00f3 m\u00e1ig \u0151rzi. Anonymus kr\u00f3nik\u00e1ja szerint Ungv\u00e1ron adta \u00e1t \u00c1lmos fi\u00e1nak, \u00c1rp\u00e1dnak a f\u0151vez\u00e9rs\u00e9get. Innen eredhet \u00c1rp\u00e1d \u201ehungv\u00e1ri vit\u00e9z\u201d elnevez\u00e9se. A Gesta Hungarorum szerint Salan bolg\u00e1r fejedelem uralma alatt \u00e1llt a magyarok meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig. Val\u00f3di telep\u00fcl\u00e9s nemigen volt ekkor m\u00e9g a k\u00f6rny\u00e9ken, \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gban a bej\u00f6v\u0151 magyarok nem \u00fctk\u00f6ztek ellen\u00e1ll\u00e1sba.@9\u201310. sz\u00e1zad|Ungv\u00e1r legink\u00e1bb a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rat jelentette. A betelep\u00fcl\u0151 magyarok alap\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rat, amely a honfoglal\u00e1st k\u00f6vet\u0151, de legink\u00e1bb az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi id\u0151kben k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl magyar v\u00e9gv\u00e1rk\u00e9nt szolg\u00e1lt. A v\u00e1rhegy ide\u00e1lis hely volt az Ung v\u00f6lgy\u00e9ben \u00e9szakra tart\u00f3 kereskedelmi \u00e9s hadiutak ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re, \u00e9ppen ez\u00e9rt itt \u00e9p\u00fclt fel a v\u00e1r, mint az ungi v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zpontja. Az er\u0151ss\u00e9g szerves r\u00e9sze lett az \u00e9szakkeleti v\u00e9gv\u00e1rrendszernek.@#3|@1000|Az I. (Szent) Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1gok egyike volt Ungv\u00e1r, amelyhez 18 k\u00f6zs\u00e9g tartozott. A k\u00f6rny\u00e9k lak\u00f3i legink\u00e1bb v\u00e1rjobb\u00e1gyok, v\u00e1rcsel\u00e9dek voltak, ami az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok halicsi hadj\u00e1ratai miatt volt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171. Nev\u00e9t az Ung foly\u00f3r\u00f3l kapta. A v\u00e1ros ruszin neve, Uzhhorod csak a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s s\u00falyos k\u00e1rokat okozott a v\u00e1rban.@1242 ut\u00e1n|A v\u00e1r a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n f\u0151leg v\u00e9delmi c\u00e9lokat szolg\u00e1lt, de nem lehetett igaz\u00e1n nagy had\u00e1szati jelent\u0151se, mert egy ezen id\u0151ben kiadott kir\u00e1lyi oklev\u00e9lben Nevicke egyik tartoz\u00e9kak\u00e9nt szerepel, mint \u201eoppidum sen castellum Ungwar\u201d.@1248|IV. B\u00e9la szabad\u00edt\u00f3 adom\u00e1nylev\u00e9llel v\u00e1rosi ranggal \u00e9s jogokkal ruh\u00e1zta fel Ungv\u00e1rt. Akkor alakult ki a v\u00e1rmegyerendszer \u00e9s Ungv\u00e1r Ung v\u00e1rmegye r\u00e9sze lett.@#6|@14. sz\u00e1zad eleje|A t\u00f6bbnyire magyarok lakta telep\u00fcl\u00e9s ellen\u00e1llt az Anjou-h\u00e1zi tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151nek, K\u00e1roly R\u00f3bertnek.@1311. szeptember|Aba Am\u00e1d\u00e9 kiskir\u00e1ly meg akarta szerezni Kass\u00e1t. K\u00eds\u00e9ret\u00e9vel a v\u00e1rosba \u00e9rkezett, ahol t\u00f6megvereked\u00e9s t\u00f6rt ki. Aba Am\u00e1d\u00e9t meg\u00f6lt\u00e9k, fiait, J\u00e1nost \u00e9s Demetert b\u00f6rt\u00f6nbe vetett\u00e9k.@1311|Miut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert v\u00e9delm\u00e9be vette a v\u00e1rost, Aba fiai fell\u00e1zadtak a kir\u00e1ly ellen \u00e9s sz\u00f6vetkeztek a leghatalmasabb oligarch\u00e1val, Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9val. A kir\u00e1ly az oligarch\u00e1k egyes\u00fclt sereg\u00e9t az 1312-es rozgonyi csat\u00e1ban leverte. Ungv\u00e1r egy id\u0151re Pethene fia P\u00e9ter ungi f\u0151isp\u00e1n tulajdon\u00e1ba jutott.@1317 el\u0151tt|A kir\u00e1llyal N\u00e1polyb\u00f3l Magyarorsz\u00e1gra ker\u00fclt Drugeth csal\u00e1d kapta meg adom\u00e1nyba. Ekkor vette kezdet\u00e9t a Drugethek k\u00f6zel 360 \u00e9ves uralma. Ekkor n\u00e9met, flamand \u00e9s olasz telepesek \u00e9rkeztek a v\u00e1rosba, akik hamar felvir\u00e1goztatt\u00e1k a kereskedelmet. Ekkor \u00e9p\u00fclt \u00faj h\u00edd az Ung foly\u00f3n.@1317|Drugeth F\u00fcl\u00f6p elkezdte a v\u00e1r \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t eur\u00f3pai mint\u00e1ra, de az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek m\u00e9g j\u00f3 harminc \u00e9v m\u00falva is folytat\u00f3dtak. A k\u00e9s\u0151bbi id\u0151kben a mindenkori v\u00e9delmi k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek megfelel\u0151en t\u00f6bb alkalommal is \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k@1384|Kev\u00e9ssel hal\u00e1la el\u0151tt Drugeth I. L\u00e1szl\u00f3 beh\u00edvta a p\u00e1los szerzetesrendet, akik 1430-ig m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k itt iskol\u00e1jukat.@1430|Ungv\u00e1r szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett.@#8|@#9|@#10|@1570|A speyeri szerz\u0151d\u00e9s szerint Ung, Bereg \u00e9s Ugocsa v\u00e1rmegy\u00e9k a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz, m\u00edg M\u00e1ramaros Erd\u00e9lyhez (mint a Partium r\u00e9sze) ker\u00fclt. Ung v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt Ungv\u00e1r a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz tartozott.@16\u201317. sz\u00e1zad|Manufakt\u00far\u00e1k j\u00f6ttek l\u00e9tre a v\u00e1rosban. A reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n komoly protest\u00e1ns k\u00f6zpontt\u00e1 alakult.@1598|Megalakult a reform\u00e1tus iskola.@1598|Az ekkori renesz\u00e1nsz \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s alkalm\u00e1val alakult ki a v\u00e1r jelenlegi arculata, ekkor \u00e9p\u00fcltek a f\u00fclesb\u00e1sty\u00e1k, igaz a v\u00e9dm\u0171vek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t az ut\u00f3bbi \u00e9vsz\u00e1zadok alatt lebontott\u00e1k. A n\u00e9phit szerint a kast\u00e9ly vastag falaiban titkos folyos\u00f3k h\u00faz\u00f3dnak, valahol itt falazhatta be \u00e9lve az egyik Drugeth gr\u00f3f a l\u00e1ny\u00e1t, mert az egy egyszer\u0171 szolgaleg\u00e9nybe szeretett bele. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a gr\u00f3fkisasszony az\u00f3ta is k\u00eds\u00e9rt a v\u00e1r termeiben.@#12|@#13|@1604-1606|Homonnai Drugeth B\u00e1lint (1577-1609) Bocskai Istv\u00e1nt t\u00e1mogatta a felkel\u00e9se idej\u00e9n, annak egyik f\u0151vez\u00e9re volt. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r elfoglal\u00e1sa.@#14|@1606|Bocskai Istv\u00e1n Drugeth B\u00e1lintot jel\u00f6lte ut\u00f3dj\u00e1ul az erd\u00e9lyi fejedelmi sz\u00e9kbe, de a rendek nem v\u00e1lasztott\u00e1k meg. Ezen felm\u00e9rgesedve a cs\u00e1sz\u00e1r h\u0171s\u00e9g\u00e9re t\u00e9rt \u00e9s M\u00e1ramaros megye f\u0151isp\u00e1nja lett. 1608-ban az orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3i c\u00edmet is megkapta. 1609-ben halt meg, hal\u00e1l\u00e1t a kort\u00e1rsak m\u00e9rgez\u00e9snek tulajdon\u00edtott\u00e1k.@1610|P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter visszat\u00e9r\u00edtette Drugeth Gy\u00f6rgy\u00f6t a katolikus hitre.@#15|@1619. november 22.|Homonna hat\u00e1r\u00e1ban v\u00e9res csat\u00e1ban legy\u0151zte a Habsburg-p\u00e1rti Drugeth Gy\u00f6rgy 10.000 lengyel lovasb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 zsoldoshadserege R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy kisebb erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mivel a felvid\u00e9ki v\u00e1rosok Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelmet t\u00e1mogatt\u00e1k, visszavonult Lengyelorsz\u00e1gba. Azt azonban siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy Bethlen G\u00e1bor feladja a cseh-morva sz\u00f6vets\u00e9geseivel egy\u00fctt k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt B\u00e9cs ostrom\u00e1t.@#16|@1646|Jakusits Anna (Drugeth J\u00e1nos \u00f6zvegye) \u00e1ttelep\u00edtette a homonnai jezsuita rendi kolostort a v\u00e1rosba. Komoly vall\u00e1si harcok kezd\u0151dtek a n\u00e9met protest\u00e1ns telepesek \u00e9s a jezsuit\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt.@1646. \u00e1prilis 24.|Az ungv\u00e1ri v\u00e1r k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre az Uni\u00f3, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben 63 ortodox pap az egri p\u00fcsp\u00f6k jelenl\u00e9t\u00e9ben \u00e1tt\u00e9rt a r\u00f3mai p\u00e1pa fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1, ez\u00e1ltal l\u00e9trej\u00f6tt a g\u00f6r\u00f6gkatolikus felekezet. A templom kript\u00e1j\u00e1ban temett\u00e9k el a Drugeth csal\u00e1d ger\u00e9nyi \u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb tagj\u00e1t, \u00edgy Drugeth B\u00e1lintot \u00e9s fi\u00e1t, Istv\u00e1nt. A v\u00e1rtemplom 1248 \u00e9s 1250 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, romjai a v\u00e1r udvar\u00e1n l\u00e1that\u00f3k.@#21|@#22|@#23|@1684. j\u00fanius 10.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r elfoglalta Csicsva v\u00e1r\u00e1t. Ezut\u00e1n Homonna \u00f6nk\u00e9nt megadta mag\u00e1t. Az \u00e1rul\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt Drugeth Zsigmondot lefejeztette. Ezzel f\u00e9rfi\u00e1gon kihalt a Drugeth-csal\u00e1d. Ungv\u00e1rt a kurucok ostrom al\u00e1 vett\u00e9k.@1684. j\u00fanius 27.|Ungv\u00e1r v\u00e9d\u0151i megadt\u00e1k magukat a kurucoknak.@1685. m\u00e1jus 2-22.|A cs\u00e1sz\u00e1riak h\u00e1rom heti ostrom ut\u00e1n nem tudt\u00e1k elfoglalni Ungv\u00e1rt. A visszavonul\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1riakat Nagyk\u00e1rolyn\u00e1l Th\u00f6k\u00f6ly megt\u00e1madta, \u00e9s jelent\u0151s vesztes\u00e9geket okozott nekik.@#24|@1685 v\u00e9ge|Th\u00f6k\u00f6ly elfog\u00e1sa h\u00edr\u00e9re egym\u00e1s ut\u00e1n adt\u00e1k fel magukat a kurucok \u00e1ltal tartott v\u00e1rak, k\u00f6rt\u00fck Ungv\u00e1r is. November 5-\u00e9re egyed\u00fcl Munk\u00e1cs tartotta mag\u00e1t, amit Th\u00f6k\u00f6ly feles\u00e9ge, Zr\u00ednyi Ilona v\u00e9dett. Az ungv\u00e1ri v\u00e1rba cs\u00e1sz\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.@#25|@1688|Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s cs\u00e1sz\u00e1ri ezredes feles\u00e9g\u00fcl vette Homonnai Drugeth Krisztin\u00e1t, aki feles\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n jutott az \u00f3ri\u00e1si uradalomhoz. A v\u00e1r f\u00e9nykora Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s idej\u00e9re tehet\u0151, a gr\u00f3f hatalmas k\u00f6nyvt\u00e1rat tartott, ugyanakkor nem volt mentes t\u0151le a mulatoz\u00e1s sem.@1692|I. Lip\u00f3t z\u00e1logba adta Ungv\u00e1r v\u00e1r\u00e1t Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3snak, aki akkorra m\u00e1r Ung v\u00e1rmegye \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u0151isp\u00e1nja volt.@1698-1699|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s hat\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt a Habsburg-ellenes \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s \u00e9l\u00e9re, melynek c\u00e9lja a Habsburg-uralom felsz\u00e1mol\u00e1sa volt a franci\u00e1kkal \u00e9s lengyelekkel sz\u00f6vets\u00e9gben, kihaszn\u00e1lva a spanyol Habsburg-h\u00e1z kihal\u00e1sa miatt k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll\u00f3 spanyol \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si h\u00e1bor\u00fat.@1701|A szervezked\u00e9s leleplez\u0151d\u00e9se miatt Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s Lengyelorsz\u00e1gba menek\u00fclt, birtokait pedig lefoglalt\u00e1k. II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet letart\u00f3ztatt\u00e1k, de hamarosan megsz\u00f6k\u00f6tt a b\u00e9cs\u00fajhelyi b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gban csatlakozott Bercs\u00e9nyihez. Ungv\u00e1rban 1685-\u00f3ta cs\u00e1sz\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g tart\u00f3zkodott.@#27|@1703|R\u00e1k\u00f3czi a tiszah\u00e1ti felkel\u00e9sr\u0151l \u00e9rtes\u00fclve Magyarorsz\u00e1gra \u00e9rkezett, majd a felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt.@1703. augusztus|Az Ivan Beca \u00e1ltal megszervezett ungi ruszin felkel\u0151k t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9ztek Ungv\u00e1r ellen.@1703. szeptember 17-18|Ilosvay B\u00e1lint vezet\u00e9s\u00e9vel a felkel\u0151k megsz\u00e1llt\u00e1k Ungv\u00e1r v\u00e1ros\u00e1t, \u00e9s a v\u00e9d\u0151k a v\u00e1rba szorultak.@1704. m\u00e1rcius 16.|Unv\u00e1r v\u00e9d\u0151i kapitul\u00e1ltak a kuruc felkel\u0151k el\u0151tt. R\u00e1k\u00f3czi p\u00e1rtj\u00e1n maradt eg\u00e9szen 1711-ig.@1707|Ungv\u00e1r II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa volt a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n.@1711|A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9vel a Habsburg-ellenesnek min\u0151s\u00edtett Ungv\u00e1r fokozatosan elvesztette kiv\u00e1lts\u00e1gait, 1740-ben \u00fagynevezett kamar\u00e1s v\u00e1ros lett, a Kir\u00e1lyi Kamara ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt.@1711-1771|A v\u00e1rban cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g tany\u00e1zott.@1769|Ung v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye Nagykaposr\u00f3l Ungv\u00e1rra ker\u00fclt \u00e1t. Ekkor \u00e9p\u00fclt meg a ma is \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rmegyeh\u00e1za.@1771|Bacsinszky Andr\u00e1s g\u00f6r\u00f6g katolikus munk\u00e1csi p\u00fcsp\u00f6k lev\u00e9lben fordult M\u00e1ria Ter\u00e9zia kir\u00e1lyn\u0151h\u00f6z, s k\u00e9rte, hogy a v\u00e1rat adj\u00e1k \u00e1t a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gnek.@1775|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1znak adom\u00e1nyozta a had\u00e1szati c\u00e9lokra m\u00e1r alkalmatlan v\u00e1rat. Munk\u00e1csr\u00f3l a g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g k\u00f6zpontja Ungv\u00e1rra ker\u00fclt.@1776|\u00daj iskolaker\u00fclet k\u00f6zpontja lett.@1781. ut\u00e1n|II. J\u00f3zsef t\u00fcrelmi rendelete ut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt meg a zsid\u00f3k bev\u00e1ndorl\u00e1sa els\u0151sorban Gal\u00edci\u00e1b\u00f3l, akik hamar a kor\u00e1bban legink\u00e1bb g\u00f6r\u00f6g k\u00e9zen l\u00e9v\u0151 kereskedelem nagy r\u00e9sz\u00e9t maguk\u00e9nak szerezt\u00e9k meg.@1847|Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u201e\u00dati levelei\u201d-ben m\u00e9g les\u00fajt\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nnyel sz\u00e1molt be Ungv\u00e1rr\u00f3l, azonban a v\u00e1ros a szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n fokozatos fejl\u0151d\u00e9snek indult: megkezd\u0151d\u00f6tt az utc\u00e1k k\u00f6vez\u00e9se (1850), a csatorn\u00e1z\u00e1s (1855), a t\u0171zvesz\u00e9lyes tet\u0151szerkezetek \u00e1talak\u00edt\u00e1sa.@#28|@1848. m\u00e1rcius 27.|A forradalom meg\u00e9rkezett Ungv\u00e1rra.@1848-1849|A magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a mai K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1ga, a ruszin kisebbs\u00e9ggel egy\u00fctt, a szabads\u00e1gharc oldal\u00e1n harcolt.@#30|@1872|Meg\u00e9p\u00fclt a Csap \u2013 Ungv\u00e1r vas\u00fatvonal a Magyar \u00c9szakkeleti Vasp\u00e1lya T\u00e1rsas\u00e1g tulajdon\u00e1ban, amely az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s sor\u00e1n hamar a Magyar \u00c1llamvasutak kez\u00e9be ker\u00fclt. Ezt k\u00f6vet\u0151en a v\u00e1ros kultur\u00e1lis, gazdas\u00e1gi \u00e9lete hirtelen fellend\u00fclt: iskol\u00e1k, k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9p\u00fcltek, p\u00e9nzint\u00e9zetek, takar\u00e9ksz\u00f6vetkezetek l\u00e9tes\u00fcltek. A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s el\u0151tt Ung v\u00e1rmegye rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1rosa. A t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g egyik keleti kultur\u00e1lis centruma volt.@1910|A n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint a v\u00e1ros 16919 lakos\u00e1nak 80,3%-a magyar, 7,2%-a szlov\u00e1k, 6,8%-a n\u00e9met \u00e9s 3,8% ruszin volt. A f\u0151leg magyar nyelv\u0171 zsid\u00f3s\u00e1g a teljes lajoss\u00e1g kb. 31%-\u00e1t tette ki.@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r|Cseh csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg Ungv\u00e1rt.@1919. m\u00e1rcius 7.|P\u00f3s Alajos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3t a csehszlov\u00e1k katonas\u00e1g a ny\u00edlt utc\u00e1n meg\u00f6lte.@#36|@1920. j\u00fanius 4.|K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t n\u00e9pszavaz\u00e1s tart\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz csatolt\u00e1k, annak ellen\u00e9re, hogy alig \u00e9ltek szlov\u00e1kok a ter\u00fcleten. A b\u00e9kedikt\u00e1tum azzal a felt\u00e9tellel adta Csehszlov\u00e1ki\u00e1nak a magyarok \u00e9s ruszinok lakta K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t, hogy azton\u00f3mi\u00e1t kell biztos\u00edtaniuk, amit v\u00e9g\u00fcl nem tettek meg.@1920-1938|A v\u00e1ros Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz tartozott. Ekkor \u00e9p\u00fclt ki a v\u00e1ros \u201ekorm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1gi negyede\u201d, a Galag\u00f3, az egykori v\u00e1s\u00e1rt\u00e9ren. A v\u00e1ros soknemzetis\u00e9g\u0171 jelleg\u00e9t mutatta az 1930-as n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s is. Az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek miatt magyar jelleg\u00e9t r\u00e9szben elvesztette.@#37|@1938|Az els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1ghoz tartozott, a K\u00e1rp\u00e1taljai Korm\u00e1nybiztoss\u00e1g Ungi k\u00f6zigazgat\u00e1si kirendelts\u00e9ge sz\u00e9khelye lett, b\u00e1r sem annak, sem a helyre\u00e1ll\u00edtott v\u00e1rmegy\u00e9nek nem volt r\u00e9sze, mivel t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi jog\u00fa v\u00e1ross\u00e1 alakult.@1944. m\u00e1rcius 19.|A n\u00e9metek megsz\u00e1llt\u00e1k a v\u00e1rost, a zsid\u00f3kat gett\u00f3s\u00edtott\u00e1k \u00e9s Auschwitz-ba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.@1944. okt\u00f3ber 27.|A 4. Ukr\u00e1n Front elfoglalta a v\u00e1rost. Magyarok ezreit gyilkolt\u00e1k meg, \u0171zt\u00e9k el sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fckr\u0151l vagy sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Szovjetuni\u00f3ba munkat\u00e1borokba. Magyar lakoss\u00e1g\u00e1t ezt k\u00f6vet\u0151en csaknem teljesen elvesztette, \u00e9s a keleti kult\u00fara v\u00e1lt domin\u00e1nss\u00e1 a v\u00e1rosban.@1944. november 13.|Rendeletet hoztak arr\u00f3l, hogy K\u00e1rp\u00e1talja minden 18 \u00e9s 50 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti magyar \u00e9s n\u00e9met lakosa k\u00f6teles jelentkezni a hat\u00f3s\u00e1gokn\u00e1l. Azt terjesztett\u00e9k, hogy csak 3 napos munk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, a h\u00e1bor\u00fa okozta k\u00e1rokat kell rendbe hozni (\u201em\u00e1lenykij robot\u201d). Val\u00f3j\u00e1ban a szolyvai gy\u0171jt\u0151t\u00e1borba, onnan pedig szib\u00e9riai l\u00e1gerek ker\u00fcltek, ahol a t\u00f6bbs\u00e9g elpusztult, s az \u00e9letben maradottak is csak \u00e9vek m\u00falva t\u00e9rhettek haza.@1945. j\u00fanius 29.|K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t a Szovjetuni\u00f3 annekt\u00e1lta \u00e9s az Ukr\u00e1n SZSZK r\u00e9sze lett. K\u00e1tp\u00e1talja ruszin lakoss\u00e1g\u00e1t Szt\u00e1lin ukr\u00e1nn\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. Ezt k\u00f6vet\u0151en rengeteg ukr\u00e1nt telep\u00edtettek be K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1ra.@1946. janu\u00e1r|Unv\u00e1r az \u00fajonnan l\u00e9trej\u00f6tt \u0022Zakarpatska oblast\u0022 k\u00f6zpontja lett. A ter\u00fclet K\u00e1rp\u00e1tokon t\u00fali ter\u00fcletet jelent.@#43|@1991|Ukrajna f\u00fcggetlened\u00e9s\u00e9vel megsz\u0171ntek a neh\u00e9zipari \u00fczemek, a szolg\u00e1ltat\u00e1s nagy m\u00e9rt\u00e9kben romlott.&kmf.uz.ua - Egy \u00faj vil\u00e1g els\u0151 h\u00f3napjai. A csehszlov\u00e1k katonai megsz\u00e1ll\u00e1s K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n|http:\/\/kmf.uz.ua\/hu\/egy-uj-vilag-elso-honapjai-a-csehszlovak-katonai-megszallas-karpataljan\/"},"castles":[{"castleId":109,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0437\u0430\u043c\u043e\u043a","settlement_HU":"Ungv\u00e1r","settlement_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434 (Uzhhorod)","address":"Kapitul'na St, 33","listorder":2,"gps_lat":"48.6215650000","gps_long":"22.3066380000","oldcounty":20,"country":3,"division":9,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1856-Ungvar-Vardomb\/","homepage":"https:\/\/www.zkmuseum.com\/","openinghours":"https:\/\/www.zkmuseum.com\/p\/uzhhorod-castle-location.html","picture":"\u003Ca title=\u0022http:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod castle\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/06\/Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehttp:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Ungv\u00e1r v\u00e1ra","seolink":"ungvari-var","georegion":"Ungi-s\u00edk","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@895|A legenda szerint a Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1tkelt magyar seregek Laborc fejedelemt\u0151l foglalt\u00e1k el, akinek a nev\u00e9t egy foly\u00f3 m\u00e1ig \u0151rzi. Anonymus kr\u00f3nik\u00e1ja szerint Ungv\u00e1ron adta \u00e1t \u00c1lmos fi\u00e1nak, \u00c1rp\u00e1dnak a f\u0151vez\u00e9rs\u00e9get. Innen eredhet \u00c1rp\u00e1d \u201ehungv\u00e1ri vit\u00e9z\u201d elnevez\u00e9se. A Gesta Hungarorum szerint Salan bolg\u00e1r fejedelem uralma alatt \u00e1llt a magyarok meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig. Val\u00f3di telep\u00fcl\u00e9s nemigen volt ekkor m\u00e9g a k\u00f6rny\u00e9ken, \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gban a bej\u00f6v\u0151 magyarok nem \u00fctk\u00f6ztek ellen\u00e1ll\u00e1sba.@9\u201310. sz\u00e1zad|Ungv\u00e1r legink\u00e1bb a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rat jelentette. A betelep\u00fcl\u0151 magyarok alap\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rat, amely a honfoglal\u00e1st k\u00f6vet\u0151, de legink\u00e1bb az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi id\u0151kben k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl magyar v\u00e9gv\u00e1rk\u00e9nt szolg\u00e1lt. A v\u00e1rhegy ide\u00e1lis hely volt az Ung v\u00f6lgy\u00e9ben \u00e9szakra tart\u00f3 kereskedelmi \u00e9s hadiutak ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re, \u00e9ppen ez\u00e9rt itt \u00e9p\u00fclt fel a v\u00e1r, mint az ungi v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zpontja. Az er\u0151ss\u00e9g szerves r\u00e9sze lett az \u00e9szakkeleti v\u00e9gv\u00e1rrendszernek.@#3|@1000|Az I. (Szent) Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1gok egyike volt Ungv\u00e1r, amelyhez 18 k\u00f6zs\u00e9g tartozott. A k\u00f6rny\u00e9k lak\u00f3i legink\u00e1bb v\u00e1rjobb\u00e1gyok, v\u00e1rcsel\u00e9dek voltak, ami az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok halicsi hadj\u00e1ratai miatt volt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171. Nev\u00e9t az Ung foly\u00f3r\u00f3l kapta. A v\u00e1ros ruszin neve, Uzhhorod csak a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s s\u00falyos k\u00e1rokat okozott a v\u00e1rban.@1242 ut\u00e1n|A v\u00e1r a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n f\u0151leg v\u00e9delmi c\u00e9lokat szolg\u00e1lt, de nem lehetett igaz\u00e1n nagy had\u00e1szati jelent\u0151se, mert egy ezen id\u0151ben kiadott kir\u00e1lyi oklev\u00e9lben Nevicke egyik tartoz\u00e9kak\u00e9nt szerepel, mint \u201eoppidum sen castellum Ungwar\u201d.@1248|IV. B\u00e9la szabad\u00edt\u00f3 adom\u00e1nylev\u00e9llel v\u00e1rosi ranggal \u00e9s jogokkal ruh\u00e1zta fel Ungv\u00e1rt. Akkor alakult ki a v\u00e1rmegyerendszer \u00e9s Ungv\u00e1r Ung v\u00e1rmegye r\u00e9sze lett.@#6|@14. sz\u00e1zad eleje|A t\u00f6bbnyire magyarok lakta telep\u00fcl\u00e9s ellen\u00e1llt az Anjou-h\u00e1zi tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151nek, K\u00e1roly R\u00f3bertnek.@1311. szeptember|Aba Am\u00e1d\u00e9 kiskir\u00e1ly meg akarta szerezni Kass\u00e1t. K\u00eds\u00e9ret\u00e9vel a v\u00e1rosba \u00e9rkezett, ahol t\u00f6megvereked\u00e9s t\u00f6rt ki. Aba Am\u00e1d\u00e9t meg\u00f6lt\u00e9k, fiait, J\u00e1nost \u00e9s Demetert b\u00f6rt\u00f6nbe vetett\u00e9k.@1311|Miut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert v\u00e9delm\u00e9be vette a v\u00e1rost, Aba fiai fell\u00e1zadtak a kir\u00e1ly ellen \u00e9s sz\u00f6vetkeztek a leghatalmasabb oligarch\u00e1val, Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9val. A kir\u00e1ly az oligarch\u00e1k egyes\u00fclt sereg\u00e9t az 1312-es rozgonyi csat\u00e1ban leverte. Ungv\u00e1r egy id\u0151re Pethene fia P\u00e9ter ungi f\u0151isp\u00e1n tulajdon\u00e1ba jutott.@1317 el\u0151tt|A kir\u00e1llyal N\u00e1polyb\u00f3l Magyarorsz\u00e1gra ker\u00fclt Drugeth csal\u00e1d kapta meg adom\u00e1nyba. Ekkor vette kezdet\u00e9t a Drugethek k\u00f6zel 360 \u00e9ves uralma. Ekkor n\u00e9met, flamand \u00e9s olasz telepesek \u00e9rkeztek a v\u00e1rosba, akik hamar felvir\u00e1goztatt\u00e1k a kereskedelmet. Ekkor \u00e9p\u00fclt \u00faj h\u00edd az Ung foly\u00f3n.@1317|Drugeth F\u00fcl\u00f6p elkezdte a v\u00e1r \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t eur\u00f3pai mint\u00e1ra, de az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek m\u00e9g j\u00f3 harminc \u00e9v m\u00falva is folytat\u00f3dtak. A k\u00e9s\u0151bbi id\u0151kben a mindenkori v\u00e9delmi k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek megfelel\u0151en t\u00f6bb alkalommal is \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k@#8|@#9|@#10|@1570|A speyeri szerz\u0151d\u00e9s szerint Ung, Bereg \u00e9s Ugocsa v\u00e1rmegy\u00e9k a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz, m\u00edg M\u00e1ramaros Erd\u00e9lyhez (mint a Partium r\u00e9sze) ker\u00fclt. Ung v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt Ungv\u00e1r a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz tartozott.@1598|Az ekkori renesz\u00e1nsz \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s alkalm\u00e1val alakult ki a v\u00e1r jelenlegi arculata, ekkor \u00e9p\u00fcltek a f\u00fclesb\u00e1sty\u00e1k, igaz a v\u00e9dm\u0171vek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t az ut\u00f3bbi \u00e9vsz\u00e1zadok alatt lebontott\u00e1k. A n\u00e9phit szerint a kast\u00e9ly vastag falaiban titkos folyos\u00f3k h\u00faz\u00f3dnak, valahol itt falazhatta be \u00e9lve az egyik Drugeth gr\u00f3f a l\u00e1ny\u00e1t, mert az egy egyszer\u0171 szolgaleg\u00e9nybe szeretett bele. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a gr\u00f3fkisasszony az\u00f3ta is k\u00eds\u00e9rt a v\u00e1r termeiben.@#12|@#13|@1604-1606|Homonnai Drugeth B\u00e1lint (1577-1609) Bocskai Istv\u00e1nt t\u00e1mogatta a felkel\u00e9se idej\u00e9n, annak egyik f\u0151vez\u00e9re volt. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r elfoglal\u00e1sa.@#14|@1606|Bocskai Istv\u00e1n Drugeth B\u00e1lintot jel\u00f6lte ut\u00f3dj\u00e1ul az erd\u00e9lyi fejedelmi sz\u00e9kbe, de a rendek nem v\u00e1lasztott\u00e1k meg. Ezen felm\u00e9rgesedve a cs\u00e1sz\u00e1r h\u0171s\u00e9g\u00e9re t\u00e9rt \u00e9s M\u00e1ramaros megye f\u0151isp\u00e1nja lett. 1608-ban az orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3i c\u00edmet is megkapta. 1609-ben halt meg, hal\u00e1l\u00e1t a kort\u00e1rsak m\u00e9rgez\u00e9snek tulajdon\u00edtott\u00e1k.@1610|P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter visszat\u00e9r\u00edtette Drugeth Gy\u00f6rgy\u00f6t a katolikus hitre.@#15|@1619. november 22.|Homonna hat\u00e1r\u00e1ban v\u00e9res csat\u00e1ban legy\u0151zte a Habsburg-p\u00e1rti Drugeth Gy\u00f6rgy 10.000 lengyel lovasb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 zsoldoshadserege R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy kisebb erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mivel a felvid\u00e9ki v\u00e1rosok Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelmet t\u00e1mogatt\u00e1k, visszavonult Lengyelorsz\u00e1gba. Azt azonban siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy Bethlen G\u00e1bor feladja a cseh-morva sz\u00f6vets\u00e9geseivel egy\u00fctt k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt B\u00e9cs ostrom\u00e1t.@#16|@1646. \u00e1prilis 24.|Az ungv\u00e1ri v\u00e1r k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre az Uni\u00f3, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben 63 ortodox pap az egri p\u00fcsp\u00f6k jelenl\u00e9t\u00e9ben \u00e1tt\u00e9rt a r\u00f3mai p\u00e1pa fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1, ez\u00e1ltal l\u00e9trej\u00f6tt a g\u00f6r\u00f6gkatolikus felekezet. A templom kript\u00e1j\u00e1ban temett\u00e9k el a Drugeth csal\u00e1d ger\u00e9nyi \u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb tagj\u00e1t, \u00edgy Drugeth B\u00e1lintot \u00e9s fi\u00e1t, Istv\u00e1nt. A v\u00e1rtemplom 1248 \u00e9s 1250 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, romjai a v\u00e1r udvar\u00e1n l\u00e1that\u00f3k.@#21|@#22|@#23|@1684. j\u00fanius 10.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r elfoglalta Csicsva v\u00e1r\u00e1t. Ezut\u00e1n Homonna \u00f6nk\u00e9nt megadta mag\u00e1t. Az \u00e1rul\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt Drugeth Zsigmondot lefejeztette. Ezzel f\u00e9rfi\u00e1gon kihalt a Drugeth-csal\u00e1d. Ungv\u00e1rt a kurucok ostrom al\u00e1 vett\u00e9k.@1684. j\u00fanius 27.|Ungv\u00e1r v\u00e9d\u0151i megadt\u00e1k magukat a kurucoknak.@1685. m\u00e1jus 2-22.|A cs\u00e1sz\u00e1riak h\u00e1rom heti ostrom ut\u00e1n nem tudt\u00e1k elfoglalni Ungv\u00e1rt. A visszavonul\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1riakat Nagyk\u00e1rolyn\u00e1l Th\u00f6k\u00f6ly megt\u00e1madta, \u00e9s jelent\u0151s vesztes\u00e9geket okozott nekik.@#24|@1685 v\u00e9ge|Th\u00f6k\u00f6ly elfog\u00e1sa h\u00edr\u00e9re egym\u00e1s ut\u00e1n adt\u00e1k fel magukat a kurucok \u00e1ltal tartott v\u00e1rak, k\u00f6rt\u00fck Ungv\u00e1r is. November 5-\u00e9re egyed\u00fcl Munk\u00e1cs tartotta mag\u00e1t, amit Th\u00f6k\u00f6ly feles\u00e9ge, Zr\u00ednyi Ilona v\u00e9dett. Az ungv\u00e1ri v\u00e1rba cs\u00e1sz\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.@#25|@1688|Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s cs\u00e1sz\u00e1ri ezredes feles\u00e9g\u00fcl vette Homonnai Drugeth Krisztin\u00e1t, aki feles\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n jutott az \u00f3ri\u00e1si uradalomhoz. A v\u00e1r f\u00e9nykora Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s idej\u00e9re tehet\u0151, a gr\u00f3f hatalmas k\u00f6nyvt\u00e1rat tartott, ugyanakkor nem volt mentes t\u0151le a mulatoz\u00e1s sem.@1692|I. Lip\u00f3t z\u00e1logba adta Ungv\u00e1r v\u00e1r\u00e1t Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3snak, aki akkorra m\u00e1r Ung v\u00e1rmegye \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u0151isp\u00e1nja volt.@1698-1699|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s hat\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt a Habsburg-ellenes \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s \u00e9l\u00e9re, melynek c\u00e9lja a Habsburg-uralom felsz\u00e1mol\u00e1sa volt a franci\u00e1kkal \u00e9s lengyelekkel sz\u00f6vets\u00e9gben, kihaszn\u00e1lva a spanyol Habsburg-h\u00e1z kihal\u00e1sa miatt k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll\u00f3 spanyol \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si h\u00e1bor\u00fat.@1701|A szervezked\u00e9s leleplez\u0151d\u00e9se miatt Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s Lengyelorsz\u00e1gba menek\u00fclt, birtokait pedig lefoglalt\u00e1k. II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet letart\u00f3ztatt\u00e1k, de hamarosan megsz\u00f6k\u00f6tt a b\u00e9cs\u00fajhelyi b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gban csatlakozott Bercs\u00e9nyihez. Ungv\u00e1rban 1685-\u00f3ta cs\u00e1sz\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g tart\u00f3zkodott.@#27|@1703|R\u00e1k\u00f3czi a tiszah\u00e1ti felkel\u00e9sr\u0151l \u00e9rtes\u00fclve Magyarorsz\u00e1gra \u00e9rkezett, majd a felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt.@1703. augusztus|Az Ivan Beca \u00e1ltal megszervezett ungi ruszin felkel\u0151k t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9ztek Ungv\u00e1r ellen.@1703. szeptember 17-18|Ilosvay B\u00e1lint vezet\u00e9s\u00e9vel a felkel\u0151k megsz\u00e1llt\u00e1k Ungv\u00e1r v\u00e1ros\u00e1t, \u00e9s a v\u00e9d\u0151k a v\u00e1rba szorultak.@1704. m\u00e1rcius 16.|Unv\u00e1r v\u00e9d\u0151i kapitul\u00e1ltak a kuruc felkel\u0151k el\u0151tt. R\u00e1k\u00f3czi p\u00e1rtj\u00e1n maradt eg\u00e9szen 1711-ig.@1707|Ungv\u00e1r II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa volt a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n.@1711|A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9vel a Habsburg-ellenesnek min\u0151s\u00edtett Ungv\u00e1r fokozatosan elvesztette kiv\u00e1lts\u00e1gait, 1740-ben \u00fagynevezett kamar\u00e1s v\u00e1ros lett, a Kir\u00e1lyi Kamara ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt.@1711-1771|A v\u00e1rban cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g tany\u00e1zott.@1769|Ung v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye Nagykaposr\u00f3l Ungv\u00e1rra ker\u00fclt \u00e1t. Ekkor \u00e9p\u00fclt meg a ma is \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rmegyeh\u00e1za.@1771|Bacsinszky Andr\u00e1s g\u00f6r\u00f6g katolikus munk\u00e1csi p\u00fcsp\u00f6k lev\u00e9lben fordult M\u00e1ria Ter\u00e9zia kir\u00e1lyn\u0151h\u00f6z, s k\u00e9rte, hogy a v\u00e1rat adj\u00e1k \u00e1t a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gnek.@1775|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1znak adom\u00e1nyozta a had\u00e1szati c\u00e9lokra m\u00e1r alkalmatlan v\u00e1rat. Munk\u00e1csr\u00f3l a g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g k\u00f6zpontja Ungv\u00e1rra ker\u00fclt.@#28|@1848. m\u00e1rcius 27.|A forradalom meg\u00e9rkezett Ungv\u00e1rra.@1848-1849|A magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a mai K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1ga, a ruszin kisebbs\u00e9ggel egy\u00fctt, a szabads\u00e1gharc oldal\u00e1n harcolt.@#30|@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r|Cseh csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg Ungv\u00e1rt.@#36|&"}],"palaces":[{"palaceId":106,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0421\u0430\u0434\u0438\u0431\u043d\u0438\u0439 \u0431\u0443\u0434\u0438\u043d\u043e\u043a \u0433\u0440\u0430\u0444\u0430 \u0414\u0454\u043d\u0434\u0435\u0448\u0456","settlement_HU":"Radv\u00e1nc, Ungv\u00e1r","settlement_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434 (Uzhhorod)","address":" Gy\u00f6ngy\u00f6si u. 8.","listorder":100,"gps_lat":"48.6119990000","gps_long":"22.3181780000","oldcounty":20,"country":3,"division":9,"cond":3,"entrance":0,"func":0,"display":1,"homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Klymenkoy \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A1%D0%B0%D0%B4%D0%B8%D0%B1%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A0%D0%B0%D0%B4%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%86%D1%96._%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA,_%D0%B2_%D1%8F%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%BD%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4%D0%B8%D0%B2%D1%81%D1%8F_%D0%86%D1%88%D1%82%D0%B2%D0%B0%D0%BD_%D0%94%D1%94%D0%BD%D0%B4%D1%94%D1%88%D1%96_140503_2322.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0421\u0430\u0434\u0438\u0431\u043d\u0438\u0439 \u0431\u0443\u0434\u0438\u043d\u043e\u043a \u0443 \u0420\u0430\u0434\u0432\u0430\u043d\u0446\u0456. \u0411\u0443\u0434\u0438\u043d\u043e\u043a, \u0432 \u044f\u043a\u043e\u043c\u0443 \u043d\u0430\u0440\u043e\u0434\u0438\u0432\u0441\u044f \u0406\u0448\u0442\u0432\u0430\u043d \u0414\u0454\u043d\u0434\u0454\u0448\u0456 140503 2322\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/36\/%D0%A1%D0%B0%D0%B4%D0%B8%D0%B1%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A0%D0%B0%D0%B4%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%86%D1%96._%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA%2C_%D0%B2_%D1%8F%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%BD%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4%D0%B8%D0%B2%D1%81%D1%8F_%D0%86%D1%88%D1%82%D0%B2%D0%B0%D0","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A1%D0%B0%D0%B4%D0%B8%D0%B1%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A0%D0%B0%D0%B4%D0%B2%D0%B0%D0%BD%D1%86%D1%96._%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA,_%D0%B2_%D1%8F%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%BD%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%B4%D0%B8%D0%B2%D1%81%D1%8F_%D0%86%D1%88%D1%82%D0%B2%D0%B0%D0%BD_%D0%94%D1%94%D0%BD%D0%B4%D1%94%D1%88%D1%96_140503_2322.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EKlymenkoy\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Gy\u00f6ngy\u00f6si-kast\u00e9ly","seolink":"radvanc-ungvar-gyongyosi-kastely","description":"A k\u00faria rossz \u00e1llapotban van, nem l\u00e1togathat\u00f3. ","history":"16. sz\u00e1zad v\u00e9ge vagy a 17. sz\u00e1zad eleje|Ekkor \u00e9p\u00fclt a k\u00faria.@\n1629. augusztus 25.|E h\u00e1zban sz\u00fcletett Gy\u00f6ngy\u00f6si Istv\u00e1n k\u00f6lt\u0151 (1629-1704), a magyar barokk irodalom jeles m\u0171vel\u0151je. A k\u00faria fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla van elhelyezve a tisztelet\u00e9re.@\n19. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A f\u0151homlokzatot eklektikus st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k.\n&\nhttps:\/\/karpataljalap.net\/2016\/12\/18\/magyar-ovidius@\nhttps:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/gyongyosi-kastely-ungvaron"}],"sights":[{"sightId":943,"townId":48,"active":2,"name_LO":"\u041a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b \u0441\u0432\u044f\u0442\u043e\u0433\u043e \u042e\u0440\u0456\u044f","address":"Voloshyna St, 9","mapdata":"1|707|1106","gps_lat":"48.6234840000","gps_long":"22.2994240000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Gyorgy-templom-Ungvar-520","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/ungvari-romai-katolikus-templom-ungvar","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u0412\u0435\u043d\u0446\u0435\u0441\u043b\u0430\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A0%D0%B8%D0%BC%D0%BE-%D0%BA%D0%B0%D1%82%D0%BE%D0%BB%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u0420\u0438\u043c\u043e-\u043a\u0430\u0442\u043e\u043b\u0438\u0446\u044c\u043a\u0438\u0439 \u043a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b \u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b0\/%D0%A0%D0%B8%D0%BC%D0%BE-%D0%BA%D0%B0%D1%82%D0%BE%D0%BB%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4.jpg\/256px-%D0%A0%D0%B8%D0%BC%D0%BE-%D0%BA%D0%B0%D1%82%D0%BE%D0%BB%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A0%D0%B8%D0%BC%D0%BE-%D0%BA%D0%B0%D1%82%D0%BE%D0%BB%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u0412\u0435\u043d\u0446\u0435\u0441\u043b\u0430\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Gy\u00f6rgy templom ","seolink":"szent-gyorgy-templom","note":"","history":"1762 \u00e9s 1766 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban. A mellette \u00e1ll\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nia 1767-ben \u00e9p\u00fclt. \n\u00dcvegablakai Arp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Erzs\u00e9betet \u00e9s Szent L\u00e1szl\u00f3t \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. F\u0151olt\u00e1r\u00e1t Kracker J\u00e1nos Luk\u00e1cs 1763-ban k\u00e9sz\u00edtette. A jobboldali mell\u00e9kolt\u00e1r Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyunk tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00fclt.\nAz orgon\u00e1t 1901-ben a Rieger Testv\u00e9rek k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. "},{"sightId":944,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0433\u0440\u0435\u043a\u043e-\u043a\u0430\u0442\u043e\u043b\u0438\u0446\u044c\u043a\u0438\u0439 \u041a\u0430\u0442\u0435\u0434\u0440\u0430\u043b\u044c\u043d\u0438\u0439 \u0421\u043e\u0431\u043e\u0440","address":"Zamkovi Skhody St, 1","mapdata":"1|1025|1238","gps_lat":"48.6227760000","gps_long":"22.3022160000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/cathedral.uz.ua\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gorog-katolikus-puspoki-palota-es-szekesegyhaz-Ungvar-523","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/ungvari-gorog-katolikus-szekesegyhaz-es-puspoki-palota","picture":"\u003Ca title=\u0022Thaler Tamas \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar7FotoThalerTamas.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ungvar7FotoThalerTamas\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0d\/Ungvar7FotoThalerTamas.JPG\/512px-Ungvar7FotoThalerTamas.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar7FotoThalerTamas.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EThaler Tamas\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Kereszt Felmagasztal\u00e1sa g\u00f6r\u00f6gkatolikus sz\u00e9kesegyh\u00e1z","seolink":"szent-kereszt-felmagasztalasa-gorogkatolikus-szekesegyhaz","note":"","history":"X. Drugeth J\u00e1nos Homonn\u00e1r\u00f3l Ungv\u00e1rra h\u00edvta a jezsuit\u00e1kat \u00e9s \u0151 \u00e9p\u00edttette sz\u00e1mukra a templomot \u00e9s a rendh\u00e1zat.\n1646-ban \u00e9p\u00fclt a barokk templom a Drugeth csal\u00e1d adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. \n1773-ban a jezsuita rendet XIV. Kelemen p\u00e1pa feloszlatta.\nEzut\u00e1n Bacsinszky Andr\u00e1s munk\u00e1csi g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9relmezte M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1t\u00f3l, hogy a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get Ungv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztethesse, \u00e9s e c\u00e9lb\u00f3l adta \u00e1t sz\u00e1mukra a jezsuit\u00e1k kor\u00e1bbi templom\u00e1t \u00e9s koll\u00e9gium\u00e1t. \n1775-ben megt\u00f6rt\u00e9nt az \u00e1tad\u00e1s, \u00e9s az uralkod\u00f3 utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra Franz Anton Hillebrandt \u00e9pit\u00e9sz \u00e1talakit\u00e1sokat v\u00e9gzett az \u00e9p\u00fcleten. 1780-ban szentelt\u00e9k fel \u00fajra.\n1848-ban F\u00e1bri L\u00e1szl\u00f3 tervei alapj\u00e1n neoklasszicista stilusban \u00faj\u00edtott\u00e1k fel. \n1876-1877 k\u00f6z\u00f6tt nyerte el mai homlokzat\u00e1t Lucio Fabry olasz \u00e9pit\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. \nA mennyezetet \u00e9s oldalfalakat szimbolikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171 fresk\u00f3k (a Kereszt felemelked\u00e9se) d\u00edsz\u00edtik, amelyeket Boksay J\u00f3zsef fest\u0151m\u0171v\u00e9sz festett 1939-ben.\n\n1945-ben a szovjetek az orosz ortodox egyh\u00e1znak adt\u00e1k, miut\u00e1n a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1zat betiltott\u00e1k. \n1991-ben a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1z t\u00f6rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel a g\u00f6r\u00f6gkatolikusok visszakapt\u00e1k, \u00e9s a munk\u00e1csi eparchi\u00e1hoz (g\u00f6r\u00f6gkeleti egyh\u00e9zmegye) tartozik. \nA sz\u00e9kesegyh\u00e1zban \u0151rzik Boldog Romzsa T\u00f3dor p\u00fcsp\u00f6k relikvi\u00e1it. \nRomzsa T\u00f3dort 1944. szeptember 21-\u00e9n az ungv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1zban szentelt\u00e9k seg\u00e9dp\u00fcsp\u00f6kk\u00e9, ami 1939. \u00f3ta \u00fajra Magyarorsz\u00e9g r\u00e9sze volt.\nA szovjet megsz\u00e1ll\u00e1skor m\u00e1r gyakorlatilag \u0151 \u00e1llt az egyh\u00e1zmegye \u00e9l\u00e9n. Elutasitotta a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1z megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re, \u00e9s annak az orosz ortodox egyh\u00e1zba val\u00f3 beolvaszt\u00e1s\u00e1ra tett szovjet t\u00f6rekv\u00e9st.\n Ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt 1947-ben Hruscsov k\u00e9r\u00e9s\u00e9re Szt\u00e1lin enged\u00e9lyezte a titkos likvid\u00e1l\u00e1s\u00e1t. A m\u0171velet fel\u00fcgyelet\u00e9vel Pavel Szudoplatov t\u00e1bornokot bizt\u00e1k meg, aki Trockij meggyilkol\u00e1s\u00e1t is szervezte. \nA p\u00fcsp\u00f6k a l\u00e9kai templom felszentel\u00e9s\u00e9r\u0151l tartott hazafel\u00e9 lovaskocsij\u00e1n, amit egy katonai teheraut\u00f3val elg\u00e1zoltak \u00e9s a sebes\u00fclteket vasdorongokkal agyba-f\u0151be vert\u00e9k.\n Az akci\u00f3t megzavarta egy arra j\u00e1r\u00f3 postai teheraut\u00f3, \u00edgy a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t besz\u00e1llithatt\u00e1k a munk\u00e1csi k\u00f3rh\u00e1zba, ahol egy h\u00edres seb\u00e9sz megmentette az \u00e9let\u00e9t. \n Ezut\u00e1n egy k\u00f3rh\u00e1zi takar\u00edt\u00f3nak \u00e1lc\u00e1zott \u00fcgyn\u00f6k a vele egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 orvos \u00e1ltal sz\u00ednlelt \u00e9jszakai orvosi ellen\u0151rz\u00e9s alatt egy m\u00e9reginjekci\u00f3val (kur\u00e1re, amerikai nyilm\u00e9reg) gyilkolta meg. \n2001. junius 7-\u00e9n II. J\u00e1nos P\u00e1l P\u00e1pa l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1val avatta boldogg\u00e1 \u00e9s a f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait tartalmaz\u00f3 erekly\u00e9ket 2003. j\u00fanius\u00e1ban \u00fcnnep\u00e9lyesen helyezt\u00e9k el az ungv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1z Szent Kereszt mell\u00e9kolt\u00e1r\u00e1ban. \n"},{"sightId":945,"townId":48,"active":2,"name_LO":"\u0404\u043f\u0438\u0441\u043a\u043e\u043f\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0420\u0435\u0437\u0438\u0434\u0435\u043d\u0446\u0456\u044f","address":"Kapitul'na St, 9","mapdata":"1|1010|1186","gps_lat":"48.6230910000","gps_long":"22.3020390000","religion":4,"oldtype":"7","newtype":"7","homepage":"https:\/\/mgce.uz.ua\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gorog-katolikus-puspoki-palota-es-szekesegyhaz-Ungvar-523","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/ungvari-gorog-katolikus-szekesegyhaz-es-puspoki-palota","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Residence.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ungvar Residence\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bb\/Ungvar_Residence.jpg\/256px-Ungvar_Residence.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Residence.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"G\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6ki palota","seolink":"gorogkatolikus-puspoki-palota","note":"","history":"1640 \u00e9s 1646 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. X. Drugeth J\u00e1nos Homonn\u00e1r\u00f3l Ungv\u00e1rra h\u00edvta a jezsuit\u00e1kat \u00e9s \u0151 \u00e9p\u00edttette sz\u00e1mukra az \u00e9p\u00fcletet, ami eredetileg jezsuita rendh\u00e1z volt. \nA jezsuita rendet XIV. Kelemen p\u00e1pa feloszlatta 1773-ban. Ezut\u00e1n Bacsinszky Andr\u00e1s munk\u00e1csi g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9relmezte M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1t\u00f3l, hogy a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get Ungv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztethesse, \u00e9s e c\u00e9lb\u00f3l adta \u00e1t sz\u00e1mukra a jezsuit\u00e1k kor\u00e1bbi templom\u00e1t \u00e9s koll\u00e9gium\u00e1t. \n1775-ben megt\u00f6rt\u00e9nt az \u00e1tad\u00e1s, \u00e9s az uralkod\u00f3 utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra Franz Anton Hillebrandt \u00e9pit\u00e9sz \u00e1talakit\u00e1sokat v\u00e9gzett az \u00e9p\u00fcleten. \nA Nagyboldogasszonynak szentelt k\u00e1poln\u00e1t Bacsinszky Andr\u00e1s idej\u00e9n l\u00e9tesitett\u00e9k, \u00e9s 1780-ban szentelt\u00e9k fel. \n1846-ban nyerte el mai form\u00e1j\u00e1t, amikor \u00faj p\u00fcsp\u00f6ki k\u00e1polna is l\u00e9tes\u00fclt. "},{"sightId":946,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041a\u0430\u043b\u044c\u0432\u0430\u0440\u0456\u044f","address":"Daleka St","mapdata":"1|316|35","gps_lat":"48.6296390000","gps_long":"22.2960770000","religion":1,"oldtype":"3","newtype":"3","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0404\u0432\u0433\u0435\u043d\u0456\u0439 \u0411\u0443\u043b\u0435\u0446\u0430 \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod,_Zakarpats%27ka_oblast,_Ukraine_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod, Zakarpats'ka oblast, Ukraine - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/46\/Uzhhorod%2C_Zakarpats%27ka_oblast%2C_Ukraine_-_panoramio.jpg\/512px-Uzhhorod%2C_Zakarpats%27ka_oblast%2C_Ukraine_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod,_Zakarpats%27ka_oblast,_Ukraine_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0404\u0432\u0433\u0435\u043d\u0456\u0439 \u0411\u0443\u043b\u0435\u0446\u0430\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","name":"K\u00e1lv\u00e1ria","seolink":"kalvaria","note":"","history":"Petz D\u00e1vid polg\u00e1r 1759-ben adom\u00e1nyozta a telket k\u00e1lv\u00e1ria l\u00e9trehoz\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. \n1885-ben k\u00e9sz\u00fclt el az utols\u00f3 k\u00e1polna. "},{"sightId":947,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0440\u0435\u0444\u043e\u0440\u043c\u0430\u0442\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0446\u0435\u0440\u043a\u0432\u0430","address":"Zhupanats'ka Square, 4","mapdata":"1|299|807","gps_lat":"48.6252850000","gps_long":"22.2960490000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Ungvar-521","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/ungvari-reformatus-templom","picture":"\u003Ca title=\u0022Neovitaha777 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:1._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4._%D0%92%D1%83%D0%BB._%D0%96%D1%83%D0%BF%D0%B0%D0%BD%D0%B0%D1%82%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0_5%D0%B0.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u00221. \u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434. \u0412\u0443\u043b. \u0416\u0443\u043f\u0430\u043d\u0430\u0442\u0441\u044c\u043a\u0430 5\u0430\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c2\/1._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4._%D0%92%D1%83%D0%BB._%D0%96%D1%83%D0%BF%D0%B0%D0%BD%D0%B0%D1%82%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0_5%D0%B0.jpg\/256px-1._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4._%D0%92%D1%83%D0%BB._%D0%96%D1%83%D0%BF%D0%B0%D0%BD%D0%B0%D1%82%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0_5%D0%B0.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:1._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4._%D0%92%D1%83%D0%BB._%D0%96%D1%83%D0%BF%D0%B0%D0%BD%D0%B0%D1%82%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0_5%D0%B0.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENeovitaha777\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1796-ban \u00e9p\u00fclt csonka toronnyal, torny\u00e1t 1818-ban fejezt\u00e9k be. A par\u00f3ki\u00e1t 1905-ben \u00e9pitett\u00e9k. \n1904. m\u00e1rcius 21-\u00e9n a presbit\u00e9rium elhat\u00e1rozta a templom kib\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t Feh\u00e9r \u00e9s Ritter budapesti m\u0171\u00e9p\u00edt\u0151 c\u00e9g tervei szerint, amit 1906-ban meg is val\u00f3s\u00edtottak.\n"},{"sightId":948,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0413\u043e\u0440\u044f\u043d\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0440\u043e\u0442\u043e\u043d\u0434\u0430","address":"Muzeinyi Ln, 2","mapdata":"","gps_lat":"48.6062380000","gps_long":"22.3369230000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/gerenyi-gorog-katolikus-templom-rotunda","picture":"\u003Ca title=\u0022Thaler Tam\u00e1s \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar-Gereny_1_Foto_Thaler_Tamas.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ungvar-Gereny 1 Foto Thaler Tamas\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/Ungvar-Gereny_1_Foto_Thaler_Tamas.jpg\/512px-Ungvar-Gereny_1_Foto_Thaler_Tamas.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar-Gereny_1_Foto_Thaler_Tamas.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EThaler Tam\u00e1s\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","name":"Ger\u00e9nyi Szent Anna g\u00f6r\u00f6g katolikus rotunda","seolink":"gerenyi-szent-anna-gorog-katolikus-rotunda","note":"","history":"Ger\u00e9ny nev\u00e9vel (Gheren form\u00e1ban) el\u0151sz\u00f6r az 1332-1337 k\u00f6z\u00f6tt \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben tal\u00e1lkozunk. 1360 k\u00f6r\u00fcl festett\u00e9k fresk\u00f3it Drugeth Gy\u00f6rgy Ung-megyei f\u0151isp\u00e1n, orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 megrendel\u00e9s\u00e9re, aki 1354-ben It\u00e1li\u00e1ban j\u00e1rt. A templomot ezen k\u00edv\u00fcl 15. sz\u00e1zadi k\u00e9pek d\u00edsz\u00edtik.\nA 15. sz\u00e1zadban nyugat fel\u0151l t\u00e9glalap alaprajz\u00fa hossz\u00fak\u00e1s helyis\u00e9get, \u00e9szak fel\u0151l sekresty\u00e9t \u00e9p\u00edtettek hozz\u00e1. \n"},{"sightId":949,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"Kapitul'na St, 33","mapdata":"1|1572|1578","gps_lat":"48.6209510000","gps_long":"22.3069560000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ungvari-vartemplom-romjai-Ungvar-490","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Vasyl Haborets \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod-castle-main-building-and-church-ruins.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod-castle-main-building-and-church-ruins\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d7\/Uzhhorod-castle-main-building-and-church-ruins.jpg\/512px-Uzhhorod-castle-main-building-and-church-ruins.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod-castle-main-building-and-church-ruins.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EVasyl Haborets\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"A v\u00e1rtemplom romjai","seolink":"a-vartemplom-romjai","note":"","history":"Az ungv\u00e1ri v\u00e1r er\u0151d\u00edtett udvar\u00e1n a palot\u00e1t\u00f3l d\u00e9l-keletre k\u00f6z\u00e9pkori alaprajz\u00fa templom romjai fekszenek.\nAz \u201eUng-\u00fajv\u00e1ri\u201d pl\u00e9b\u00e1nia els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1248-ra esik. Ez az elnevez\u00e9s arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1skor megs\u00e9r\u00fclt v\u00e1r \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sei \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fcltek.\nA ma l\u00e1that\u00f3 v\u00e1rtemplom a XV. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclhetett, vagy \u00e9p\u00fclt \u00fajj\u00e1 g\u00f3tikus st\u00edlusban.\nA haj\u00f3hoz a barokk id\u0151kben sekresty\u00e9t, mell\u00e9khaj\u00f3t, kript\u00e1t \u00e9s nyugati tornyot \u00e9p\u00edtettek.\nAz 1728-as nagy v\u00e1rbeli t\u0171zv\u00e9sz alkalm\u00e1val a templom is er\u0151sen megs\u00e9r\u00fclt. \nA Magyar Orsz\u00e1gos Lev\u00e9lt\u00e1rban megtal\u00e1lhat\u00f3 a templom b\u0151v\u00edt\u00e9si, \u00e1talak\u00edt\u00e1si alaprajza 1772-es \u00e9vsz\u00e1mmal. \nA terveket egy Simmeth J\u00f3zsef nev\u0171 k\u0151m\u0171ves mester k\u00e9sz\u00edtette. \nA templom fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel a v\u00e1r 1775-\u00f6s g\u00f6r\u00f6g katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gnek val\u00f3 adom\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz volt sz\u00fcks\u00e9g. \nA terv megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u2013 a felt\u00e1r\u00e1s alapj\u00e1n \u2013 nem ker\u00fclt sor. A romos templomot lebontott\u00e1k \u00e9s a t\u00f6rmel\u00e9ket elter\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":950,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0417\u043e\u043e\u043b\u043e\u0433\u0456\u0447\u043d\u0438\u0439 \u043c\u0443\u0437\u0435\u0439 \u0423\u0436\u041d\u0423","address":"Voloshyna St, 54","mapdata":"1|1144|1618","gps_lat":"48.6207140000","gps_long":"22.3032900000","religion":4,"oldtype":"5","newtype":"98,75","homepage":"https:\/\/www.uzhnu.edu.ua\/en\/cat\/museums-zoo_museum","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/egykori-bazilita-rendi-kolostor-ungvaron","picture":"\u003Ca title=\u0022Alex Zelenko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ukraine-Uzhhorod-2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ukraine-Uzhhorod-2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5d\/Ukraine-Uzhhorod-2.jpg\/512px-Ukraine-Uzhhorod-2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ukraine-Uzhhorod-2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EAlex Zelenko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori bazilita-rendi kolostor, Zool\u00f3giai M\u00fazeum","seolink":"egykori-bazilita-rendi-kolostor-zoologiai-muzeum","note":"","history":"A kolostor 1912-ben \u00e9p\u00fclt eredetileg n\u00e9gy szintesnek. Az amerik\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 k\u00e1rp\u00e1taljai h\u00edv\u0151k felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt. \nJelenleg az egyetem fizika kar\u00e1nak, \u00e9s egy zool\u00f3giai m\u00fazeumnak ad otthont. \nItt tekinthet\u0151 meg Ukrajna leggazdagabb ragadoz\u00f3 mad\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9nye, melyet f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t Hrab\u00e1r A. ornitol\u00f3gus gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze."},{"sightId":951,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0417\u0430\u043a\u0430\u0440\u043f\u0430\u0442\u0441\u044c\u043a\u0430 \u043e\u0431\u043b\u0430\u0441\u043d\u0430 \u0444\u0456\u043b\u0430\u0440\u043c\u043e\u043d\u0456\u044f","address":"Yevhena Fentsyka Square","mapdata":"1|751|1433","gps_lat":"48.6216920000","gps_long":"22.2999630000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"92","homepage":"http:\/\/philarmonia.uz.ua\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Zsinagoga-Ungvar-534","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/nagyzsinagoga-egykori-epulete-ungvar","picture":"\u003Ca title=\u0022Esrogim \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungv%C3%A1r_Shul.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ungv\u00e1r Shul\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/76\/Ungv%C3%A1r_Shul.jpg\/512px-Ungv%C3%A1r_Shul.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungv%C3%A1r_Shul.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EEsrogim\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Zsinag\u00f3ga, Filharm\u00f3nikusok koncertterme","seolink":"zsinagoga-filharmonikusok-koncertterme","note":"","history":"1904. j\u00falius 27-\u00e9n adt\u00e1k \u00e1t a zsinag\u00f3g\u00e1t. Papp Gyula \u00e9s Szabolcs Ferenc \u00e9p\u00edt\u00e9szek tervezt\u00e9k biz\u00e1nci-m\u00f3r st\u00edlusban. "},{"sightId":952,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041f\u043e\u043a\u0440\u043e\u0432\u0441\u044c\u043a\u0430 \u043f\u0440\u0430\u0432\u043e\u0441\u043b\u0430\u0432\u043d\u0430 \u0446\u0435\u0440\u043a\u0432\u0430","address":"Pravoslavna Naberezhna","mapdata":"1|1265|2169","gps_lat":"48.6175460000","gps_long":"22.3043650000","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Pravoszlav-templom-Ungvar-551","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/pravoszlav-temlom-ungvar-kozpontjan","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Russian_Church.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ungvar Russian Church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/37\/Ungvar_Russian_Church.jpg\/256px-Ungvar_Russian_Church.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Russian_Church.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Pravoszl\u00e1v templom","seolink":"pravoszlav-templom","note":"","history":"1930-ban orosz emigr\u00e1nosok \u00e9p\u00edtett\u00e9k az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e1ldozatai eml\u00e9k\u00e9re az ortodox templomot. Kratkov orosz \u00e9p\u00edt\u00e9sz a Moszkva melletti Komarovszk 14. sz\u00e1zadi templom\u00e1nak pontos m\u00e1solatak\u00e9nt \u00e9p\u00edtette. \nAz ortodox k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g 1921-ben j\u00f6tt l\u00e9tre, miut\u00e1n a v\u00e1rost Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz csatolt\u00e1k. A szovjet id\u0151kben rakt\u00e1r, majd az ateizmus m\u00fazeuma volt. \n"},{"sightId":953,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"Yevhena Fentsyka Square, 5","mapdata":"1|578|1282","gps_lat":"48.6225800000","gps_long":"22.2984630000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"124","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Korona.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ungvar Korona\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/20\/Ungvar_Korona.jpg\/512px-Ungvar_Korona.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Korona.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Korona Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"korona-szallo","note":"","history":"1908-ban \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet alj\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fczletek m\u0171k\u00f6dtek."},{"sightId":954,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0417\u0430\u043a\u0430\u0440\u043f\u0430\u0442\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u043e\u0431\u043b\u0430\u0441\u043d\u0438\u0439 \u0445\u0443\u0434\u043e\u0436\u043d\u0456\u0439 \u043c\u0443\u0437\u0435\u0439 \u0456\u043c. \u0419\u043e\u0441\u0438\u043f\u0430 \u0411\u043e\u043a\u0448\u0430\u044f","address":"Zhupanats'ka Square, 3","mapdata":"1|339|866","gps_lat":"48.6249020000","gps_long":"22.2964640000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"98","homepage":"http:\/\/bokshaymuseum.com.ua\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varmegyehaza-Ungvar-522","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/ungvari-megyehaza-egykori-epulete-ungvar","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Zhupanat.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ungvar Zhupanat\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f1\/Ungvar_Zhupanat.jpg\/512px-Ungvar_Zhupanat.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Zhupanat.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za, Boksay J\u00f3zsef K\u00e1rp\u00e1taljai Megyei Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"egykori-varmegyehaza-boksay-jozsef-karpataljai-megyei-szepmuveszeti-muzeum","note":"","history":"1769-ben \u00e9p\u00fclt a v\u00e1rmegyeh\u00e1za el\u0151dje. 1809-ben teljesen \u00e1t\u00e9pitett\u00e9k, \u00e9s nem csak a megye politikai, hanem kultlur\u00e1lis \u00e9let\u00e9nek k\u00f6zpontja is lett. \n1919. m\u00e1jus 8-\u00e9n az Augustin Voloshin kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re itt l\u00e9trej\u00f6tt K\u00f6zponti Orosz N\u00e9pi Tan\u00e1cs elnevez\u00e9s\u0171 szeparatista szervezet a mai K\u00e1rp\u00e1talja Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t nyilv\u00e1n\u00edtotta ki, mindenf\u00e9le n\u00e9pk\u00e9pviseleten alapul\u00f3 legitim\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl. Ungv\u00e1r lakoss\u00e1ga akkor jelent\u0151s magyar t\u00f6bbs\u00e9ggel rendelkezett. \n"},{"sightId":955,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"Yevhena Fentsyka Square, 6","mapdata":"1|618|1382","gps_lat":"48.6224660000","gps_long":"22.2980890000","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"97","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szinhaz-Ungvar-535","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Teatr.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ungvar Teatr\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4d\/Ungvar_Teatr.jpg\/512px-Ungvar_Teatr.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Teatr.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Dr\u00e1mai sz\u00ednh\u00e1z, B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1z","seolink":"egykori-dramai-szinhaz-babszinhaz","note":"","history":"A Sz\u00ednh\u00e1z t\u00e9ren \u00e1ll az egykori Dr\u00e1mai sz\u00ednh\u00e1z, amely 1907-ben \u00e9p\u00fclt. Az \u00faj sz\u00ednh\u00e1z meg\u00e9p\u00fclt\u00e9vel a B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1z otthona lett."},{"sightId":956,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0410\u0442\u043b\u0430\u043d\u0442","address":"Koryatovycha Square, 27","mapdata":"1|886|857","gps_lat":"48.6249540000","gps_long":"22.3010370000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"80","homepage":"http:\/\/www.atlant-hotel.com.ua\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kerekes-haz-es-kornyezete-Ungvar-533","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kerekes-h\u00e1z, Atlant Hotel","seolink":"kerekes-haz-atlant-hotel","note":"","history":"Az eklektikus st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet 1873-ban \u00e9p\u00fclt, 2000 k\u00f6r\u00fcl lebontott\u00e1k \u00e9s eredeti st\u00edlusban vissza\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Ma sz\u00e1lloda van benne.\nA lak\u00f3h\u00e1z a Kerekes orvos-csal\u00e1d tulajdona volt. Kerekes Istv\u00e1nt a szeg\u00e9nyek orvos\u00e1nak is nevezt\u00e9k, mert soha nem k\u00e9rt p\u00e9nzt a szeg\u00e9ny betegekt\u0151l. Fia Kerekes Ferenc is j\u00f3 nev\u0171, megbecs\u00fclt magyar orvos volt a szovjet id\u0151kben Ungv\u00e1ron, az \u0151 fia \u2013 Kerekes Ferenc - szint\u00e9n orvos. 2005-ben az \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el a h\u00edres orvosok eml\u00e9k\u00e9re."},{"sightId":957,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0421\u043e\u0432\u0438\u043d\u0435 \u0413\u043d\u0456\u0437\u0434\u043e","address":"Ferentsa Rakotsi St 2","mapdata":"1|141|803","gps_lat":"48.6253020000","gps_long":"22.2946730000","religion":0,"oldtype":"83","newtype":"80","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Vine.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ungvar Vine\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1d\/Ungvar_Vine.jpg\/512px-Ungvar_Vine.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Vine.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Bagolyv\u00e1r","seolink":"bagolyvar","note":"","history":"1781-ben l\u00e9tes\u00fclt a v\u00e1rosi piac bej\u00e9rat\u00e1n\u00e1l a borospinc\u00e9t is mag\u00e1ban foglal\u00f3 rakt\u00e1r\u00e9p\u00fclet. Gabon\u00e1t, gyapj\u00fat, s\u00f6rt \u00e9s m\u00e1s szeszes italokat t\u00e1roltak benne. \nEredetileg s\u00f6rf\u0151zde is tartozott hozz\u00e1, de az elpusztult. 1889-ben hotell\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k Bagolyv\u00e1r n\u00e9ven. "},{"sightId":958,"townId":48,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1586|1536","gps_lat":"48.6211700000","gps_long":"22.3071920000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Julicska \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turulszobor_az_ungv%C3%A1ri_v%C3%A1rban.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turulszobor az ungv\u00e1ri v\u00e1rban\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bc\/Turulszobor_az_ungv%C3%A1ri_v%C3%A1rban.jpg\/512px-Turulszobor_az_ungv%C3%A1ri_v%C3%A1rban.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turulszobor_az_ungv%C3%A1ri_v%C3%A1rban.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJulicska\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Turul szobor","seolink":"turul-szobor","note":"","history":"Egykor a Tisza\u00fajlak k\u00f6zpontj\u00e1ban \u00e1llott eml\u00e9km\u0171 r\u00e9sze volt, amit 1903-ban \u00e1ll\u00edtottak fel R\u00e1k\u00f3czi Ferenc gy\u0151ztes csat\u00e1ja eml\u00e9k\u00e9re. \nAz eml\u00e9km\u0171vet 1945-ben a Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n lerombolt\u00e1k. A Turul-madarat ezut\u00e1n Ungv\u00e1rra sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ma a v\u00e1rban lehet megtekinteni.\nA tisza\u00fajlaki eml\u00e9km\u0171 \u00fajra fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a Hat\u00e1r\u0151r Kolhoz-Agr\u00e1rc\u00e9g legend\u00e1s h\u00edr\u0171 eln\u00f6ke, B\u00edr\u00f3 Andor el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdeme. Neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy 1989. j\u00falius 16-\u00e1n az em\u00e9lm\u0171vet a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar faluban \u00fajra felavathatt\u00e1k.\nA R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc els\u0151 gy\u0151ztes csat\u00e1ja (\u0022Tiszabecsi \u00e1tkel\u00e9s\u0022) zajlott le Tisza\u00fajlak mellett, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a felkel\u0151k 1703. j\u00falius 14-\u00e9n hatalmukba ker\u00edtett\u00e9k a tisza\u00fajlaki-tiszabecsi r\u00e9vet. A csat\u00e1ban v\u00e1llvetve h\u0151siesen harcoltak a magyar \u00e9s ruszin felkel\u0151k.\n"},{"sightId":959,"townId":48,"active":2,"name_LO":"\u041f\u0430\u043c'\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a \u0413\u0435\u0440\u0430\u043a\u043b\u0443","address":"Kapitul'na St, 27","mapdata":"1|1484|1506","gps_lat":"48.6213410000","gps_long":"22.3061470000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0414\u043c\u0438\u0442\u0440\u0438\u0439 \u0412\u0430\u043d\u044c\u043a\u0435\u0432\u0438\u0447 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod,_Zakarpats%27ka_oblast,_Ukraine_-_panoramio_(31).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Uzhhorod, Zakarpats'ka oblast, Ukraine - panoramio (31)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/06\/Uzhhorod%2C_Zakarpats%27ka_oblast%2C_Ukraine_-_panoramio_%2831%29.jpg\/256px-Uzhhorod%2C_Zakarpats%27ka_oblast%2C_Ukraine_-_panoramio_%2831%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod,_Zakarpats%27ka_oblast,_Ukraine_-_panoramio_(31).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0414\u043c\u0438\u0442\u0440\u0438\u0439 \u0412\u0430\u043d\u044c\u043a\u0435\u0432\u0438\u0447\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"H\u00e9rakl\u00e9sz a lernai hidr\u00e1val","seolink":"heraklesz-a-lernai-hidraval","note":"","history":"A szobor a v\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s 1849-ben k\u00e9sz\u00fclt a k\u00f6zeli Turjaremete h\u00edres \u00f6nt\u00f6d\u00e9j\u00e9ben. "},{"sightId":960,"townId":48,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1529|1525","gps_lat":"48.6212360000","gps_long":"22.3065790000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022User:VargaA \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_Castle_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod Castle 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/13\/Uzhhorod_Castle_1.jpg\/512px-Uzhhorod_Castle_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_Castle_1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUser:VargaA\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Herm\u00e9sz szobra","seolink":"hermesz-szobra","note":"","history":"A szobor a v\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a k\u00f6zeli Frigyesfalva vagy Turjaremete \u00f6nt\u00f6d\u00e9j\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt. "},{"sightId":961,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1555|1630","gps_lat":"48.6205930000","gps_long":"22.3067790000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"22","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Vasyl Haborets \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod-castle-side-wall-and-bastion.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod-castle-side-wall-and-bastion\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2c\/Uzhhorod-castle-side-wall-and-bastion.jpg\/512px-Uzhhorod-castle-side-wall-and-bastion.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod-castle-side-wall-and-bastion.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EVasyl Haborets\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ter\u00e9z-b\u00e1stya kil\u00e1t\u00f3ja","seolink":"terez-bastya-kilatoja","note":"","history":""},{"sightId":962,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0425\u0456\u043c\u0456\u0447\u043d\u0438\u0439 \u0444\u0430\u043a\u0443\u043b\u044c\u0442\u0435\u0442 \u0423\u0436\u041d\u0423","address":"Fedyntsya St 53","mapdata":"1|1101|812","gps_lat":"48.6251970000","gps_long":"22.3028860000","religion":0,"oldtype":"120","newtype":"75","homepage":"https:\/\/www.uzhnu.edu.ua\/uk\/cat\/faculty-fchemistry","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA_%D1%85%D1%96%D0%BC%D1%96%D1%87%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D0%BE_%D1%84%D0%B0%D0%BA%D1%83%D0%BB%D1%8C%D1%82%D0%B5%D1%82%D1%83_%D0%A3%D0%B6%D0%9D%D0%A3_%D0%B2_%D1%8F%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B1%D1%83%D0%B2_%D0%B2%D1%96%D0%B4%D0%BA%D1%80%D0%B8%D1%82%D0%B8%D0%B9_%D0%BF%D0%B5%D1%80%D1%88%D0%B8%D0%B9_%D0%97%D0%B0%D0%BA%D0%B0%D1%80%D0%BF%D0%B0%D1%82%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%83%D0%BD%D1%96%D0%B2%D0%B5%D1%80%D1%81%D0%B8%D1%82%D0%B5%D1%82_1.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u041b\u0430\u0432\u0440\u0438\u0448\u0438\u043d \u041c\u0438\u043a\u043e\u043b\u0430 \u041c\u0438\u043a\u043e\u043b\u0430\u0439\u043e\u0432\u0438\u0447\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ungv\u00e1ri Egyetem K\u00e9miai tansz\u00e9ke","seolink":"ungvari-egyetem-kemiai-tanszeke","note":"","history":"1896-ban \u00e9p\u00fcIt. "},{"sightId":963,"townId":48,"active":2,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor Square","mapdata":"1|359|1788","gps_lat":"48.6197130000","gps_long":"22.2964230000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/petofi-sandor-szobra-ungvar","picture":"own","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:1._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4._%D0%9F%D0%BB._%D0%A8._%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96_%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D1%83%D0%B3%D0%BE%D1%80%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%BF%D0%BE%D0%B5%D1%82%D1%83_%D0%A8._%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENeovitaha777\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor szobra","seolink":"petofi-sandor-szobra","note":"","history":"1990. szeptember 29-\u00e9n avatt\u00e1k fel Pet\u0151fi szobr\u00e1t. 1847. j\u00falius\u00e1ban j\u00e1rt Ungv\u00e1ron a k\u00f6lt\u0151. "},{"sightId":964,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor Square 18","mapdata":"1|266|1810","gps_lat":"48.6195700000","gps_long":"22.2957530000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/petofi-sandor-emlektablaja-ungvar","picture":"","picture_ref":"","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"petofi-sandor-emlektablaja","note":"","history":"1911-ben az Pet\u0151fi-t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 iskola homlokzat\u00e1n helyezt\u00e9k el az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t Pet\u0151fi 1847. j\u00falius 11-12-e k\u00f6z\u00f6tti l\u00e1togat\u00e1sa eml\u00e9k\u00e9re. "},{"sightId":965,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041f\u0430\u043c'\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a \u0419\u043e\u0441\u0438\u0444\u0443 \u0411\u043e\u043a\u0448\u0430\u044e \u0442\u0430 \u0410\u0434\u0430\u043b\u044c\u0431\u0435\u0440\u0442\u0443 \u0415\u0440\u0434\u0435\u043b\u0456","address":"Koryatovycha Square, 1","mapdata":"1|352|969","gps_lat":"48.6244810000","gps_long":"22.2962730000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/boksay-jozsef-karpataljai-megyei-szepmuveszeti-muzeum","picture":"\u003Ca title=\u0022Virag 25 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%99%D0%BE%D1%81%D0%B8%D1%84_%D0%91%D0%BE%D0%BA%D1%88%D0%B0%D0%B9_%D1%82%D0%B0_%D0%90%D0%B4%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%B1%D0%B5%D1%80%D1%82_%D0%95%D1%80%D0%B4%D0%B5%D0%BB%D1%96.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0419\u043e\u0441\u0438\u0444 \u0411\u043e\u043a\u0448\u0430\u0439 \u0442\u0430 \u0410\u0434\u0430\u043b\u044c\u0431\u0435\u0440\u0442 \u0415\u0440\u0434\u0435\u043b\u0456\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f7\/%D0%99%D0%BE%D1%81%D0%B8%D1%84_%D0%91%D0%BE%D0%BA%D1%88%D0%B0%D0%B9_%D1%82%D0%B0_%D0%90%D0%B4%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%B1%D0%B5%D1%80%D1%82_%D0%95%D1%80%D0%B4%D0%B5%D0%BB%D1%96.jpg\/512px-%D0%99%D0%BE%D1%81%D0%B8%D1%84_%D0%91%D0%BE%D0%BA%D1%88%D0%B0%D0%B9_%D1%82%D0%B0_%D0%90%D0%B4%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%B1%D0%B5%D1%80%D1%82_%D0%95%D1%80%D0%B4%D0%B5%D0%BB%D1%96.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%99%D0%BE%D1%81%D0%B8%D1%84_%D0%91%D0%BE%D0%BA%D1%88%D0%B0%D0%B9_%D1%82%D0%B0_%D0%90%D0%B4%D0%B0%D0%BB%D1%8C%D0%B1%D0%B5%D1%80%D1%82_%D0%95%D1%80%D0%B4%D0%B5%D0%BB%D1%96.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EVirag 25\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Boksay J\u00f3zsef \u00e9s Erd\u00e9lyi B\u00e9la szobra","seolink":"boksay-jozsef-es-erdelyi-bela-szobra","note":"","history":"1927-ben alak\u00edtott\u00e1k meg a m\u0171v\u00e9szeti szabadiskol\u00e1t, majd 1931-ben a K\u00e1rp\u00e1taljai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t. Szobrukat 1993-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Zsupanatszka t\u00e9ren a Boksay J\u00f3zsef K\u00e1rp\u00e1taljai Megyei Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum mellett. \nErd\u00e9lyi B\u00e9la a XX. sz\u00e1zad legnagyobb k\u00e1rp\u00e1taljai magyar fest\u0151je, Boksay J\u00f3zsef az \u0151 kiemelked\u0151 kort\u00e1rsa volt.\n"},{"sightId":966,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"\u0422\u0456\u043c\u0456\u0440\u044f\u0437\u0435\u0432\u0430","mapdata":"","gps_lat":"48.6359900000","gps_long":"22.3057320000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/kopjafa-sztalinizmus-aldozatainak-emlekere-ungvar","picture":"","picture_ref":"","name":"Kopjafa a szt\u00e1linizmus \u00e1ldozatainak eml\u00e9k\u00e9re","seolink":"kopjafa-a-sztalinizmus-aldozatainak-emlekere","note":"","history":"2005-ben a Bercs\u00e9nyi \u00fati magyar katonai temet\u0151ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Az 1944-ben elhurcolt magyaroknak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket."},{"sightId":967,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041a\u0443\u0431\u0438\u043a \u0420\u0443\u0431\u0456\u043a\u0430, \u043c\u0456\u043d\u0456-\u0441\u043a\u0443\u043b\u044c\u043f\u0442\u0443\u0440\u0430","address":"Pishokhidnyy Mist","mapdata":"1|501|1518","gps_lat":"48.6213500000","gps_long":"22.2978550000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/rubik-kocka-szobor-ungvar","picture":"","picture_ref":"","name":"Rubik-kocka szobor","seolink":"rubik-kocka-szobor","note":"","history":"Az ungv\u00e1ri gyalogosh\u00edd l\u00e9pcs\u0151j\u00e9nek korl\u00e1tj\u00e1n. Kolodko alkot\u00e1sa. "},{"sightId":968,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041f\u0430\u043c'\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a \u041b\u0456\u0445\u0442\u0430\u0440\u043d\u0438\u043a\u0443 \u0414\u044f\u0434\u0456 \u041a\u043e\u043b\u0456","address":"Vulytsya Korzo, 20","mapdata":"1|679|1064","gps_lat":"48.6237230000","gps_long":"22.2990660000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u042e\u0440\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043b\u0456\u0432\u0435\u0446\u044c \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%BB%D1%96%D1%85%D1%82%D0%B0%D1%80%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D1%83._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u041f\u0430\u043c'\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a \u043b\u0456\u0445\u0442\u0430\u0440\u043d\u0438\u043a\u0443. \u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0c\/%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%BB%D1%96%D1%85%D1%82%D0%B0%D1%80%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D1%83._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4.jpg\/256px-%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%BB%D1%96%D1%85%D1%82%D0%B0%D1%80%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D1%83._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%BB%D1%96%D1%85%D1%82%D0%B0%D1%80%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D1%83._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u042e\u0440\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043b\u0456\u0432\u0435\u0446\u044c\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"L\u00e1mpagy\u00fajt\u00f3 szobra","seolink":"lampagyujto-szobra","note":"","history":"2010-hen \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Korz\u00f3n, Mihajlo Kolodko alkot\u00e1sa. 2010 \u00e9s 2016 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb mint 30 mini szobrot helyeztek el a v\u00e1rosban, amelyek Mykhailo Kolodko alkot\u00e1sai. \u00c9rdekes t\u00f6rt\u00e9nelmi alakokat \u00e9s m\u00edtikus h\u0151s\u00e9ket \u00e1br\u00e1zolnak. \n"},{"sightId":969,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor Square 15","mapdata":"1|457|1782","gps_lat":"48.6197590000","gps_long":"22.2973120000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Posterrr \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:P1360223_%D0%BF%D0%BB._%D0%A8._%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96,_15.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022P1360223 \u043f\u043b. \u0428. \u041f\u0435\u0442\u0435\u0444\u0456, 15\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c8\/P1360223_%D0%BF%D0%BB._%D0%A8._%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96%2C_15.jpg\/512px-P1360223_%D0%BF%D0%BB._%D0%A8._%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96%2C_15.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:P1360223_%D0%BF%D0%BB._%D0%A8._%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96,_15.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPosterrr\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Iskola 1","seolink":"iskola-1","note":"","history":"1885-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":970,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0421\u043f\u0435\u0446\u0456\u0430\u043b\u0456\u0437\u043e\u0432\u0430\u043d\u0430 \u0437\u0430\u0433\u0430\u043b\u044c\u043d\u043e\u043e\u0441\u0432\u0456\u0442\u043d\u044f \u0448\u043a\u043e\u043b\u0430 \u0406-\u0406\u0406\u0406 \u0441\u0442\u0443\u043f\u0435\u043d\u0456\u0432 \u21164","address":"Zhupanats'ka Square, 10","mapdata":"1|364|681","gps_lat":"48.6260350000","gps_long":"22.2965650000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u041b\u0430\u0432\u0440\u0438\u0448\u0438\u043d \u041c\u0438\u043a\u043e\u043b\u0430 \u041c\u0438\u043a\u043e\u043b\u0430\u0439\u043e\u0432\u0438\u0447 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA_%D0%A1%D0%A8_%E2%84%96_4.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0411\u0443\u0434\u0438\u043d\u043e\u043a \u0421\u0428 \u2116 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c5\/%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA_%D0%A1%D0%A8_%E2%84%96_4.JPG\/512px-%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA_%D0%A1%D0%A8_%E2%84%96_4.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA_%D0%A1%D0%A8_%E2%84%96_4.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u041b\u0430\u0432\u0440\u0438\u0448\u0438\u043d \u041c\u0438\u043a\u043e\u043b\u0430 \u041c\u0438\u043a\u043e\u043b\u0430\u0439\u043e\u0432\u0438\u0447\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Iskola 2","seolink":"iskola-2","note":"","history":"1880-ban \u00e9p\u00fclt. "},{"sightId":971,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041b\u0456\u043d\u0433\u0432\u0456\u0441\u0442\u0438\u0447\u043d\u0430 \u0433\u0456\u043c\u043d\u0430\u0437\u0456\u044f \u0456\u043c. \u0422. \u0413. \u0428\u0435\u0432\u0447\u0435\u043d\u043a\u0430","address":"Nezalezhnosti embankment, 4","mapdata":"1|394|1253","gps_lat":"48.6227430000","gps_long":"22.2967800000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kap olena \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%93%D1%96%D0%BC%D0%BD%D0%B0%D0%B7%D1%96%D1%8F_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B0%D0%B1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B6%D0%BD%D1%96%D0%B9.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0413\u0456\u043c\u043d\u0430\u0437\u0456\u044f \u043d\u0430 \u041d\u0430\u0431\u0435\u0440\u0435\u0436\u043d\u0456\u0439\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e7\/%D0%93%D1%96%D0%BC%D0%BD%D0%B0%D0%B7%D1%96%D1%8F_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B0%D0%B1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B6%D0%BD%D1%96%D0%B9.jpg\/512px-%D0%93%D1%96%D0%BC%D0%BD%D0%B0%D0%B7%D1%96%D1%8F_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B0%D0%B1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B6%D0%BD%D1%96%D0%B9.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%93%D1%96%D0%BC%D0%BD%D0%B0%D0%B7%D1%96%D1%8F_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B0%D0%B1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B6%D0%BD%D1%96%D0%B9.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EKap olena\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Iskola 3","seolink":"iskola-3","note":"","history":"1912-ben \u00e9p\u00fclt. "},{"sightId":972,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041c\u0443\u0437\u0435\u0439 \u043d\u0430\u0440\u043e\u0434\u043d\u043e\u0457 \u0430\u0440\u0445\u0456\u0442\u0435\u043a\u0442\u0443\u0440\u0438 \u0442\u0430 \u043f\u043e\u0431\u0443\u0442\u0443","address":"Kapitul'na St, 33\u0430","mapdata":"1|1633|1745","gps_lat":"48.6201680000","gps_long":"22.3075150000","religion":0,"oldtype":"100","newtype":"100","homepage":"https:\/\/uzhskansen.com.ua\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/ungvari-szabadteri-es-neprajzi-muzeum-skanzen","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0414\u043c\u0438\u0442\u0440\u0438\u0439 \u0412\u0430\u043d\u044c\u043a\u0435\u0432\u0438\u0447 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod,_Zakarpats%27ka_oblast,_Ukraine_-_panoramio_(51).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod, Zakarpats'ka oblast, Ukraine - panoramio (51)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0d\/Uzhhorod%2C_Zakarpats%27ka_oblast%2C_Ukraine_-_panoramio_%2851%29.jpg\/512px-Uzhhorod%2C_Zakarpats%27ka_oblast%2C_Ukraine_-_panoramio_%2851%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod,_Zakarpats%27ka_oblast,_Ukraine_-_panoramio_(51).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0414\u043c\u0438\u0442\u0440\u0438\u0439 \u0412\u0430\u043d\u044c\u043a\u0435\u0432\u0438\u0447\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Skanzen","seolink":"skanzen","note":"","history":"A skanzen legnevezetesebb eml\u00e9ke az 1777-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt sz\u00e9lest\u00f3i g\u00f6r\u00f6gkatolikus Szent Mih\u00e1ly templom. "},{"sightId":973,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"Nezalezhnosti embankment","mapdata":"1|278|1241","gps_lat":"48.6226590000","gps_long":"22.2964170000","religion":0,"oldtype":"27","newtype":"27","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/europa-leghosszabb-harsfasetanya-ungvar","picture":"\u003Ca title=\u0022Investigatio \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhorod_Naberezhna_Nezalezhnosti_4-1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhorod Naberezhna Nezalezhnosti 4-1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ac\/Uzhorod_Naberezhna_Nezalezhnosti_4-1.jpg\/512px-Uzhorod_Naberezhna_Nezalezhnosti_4-1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhorod_Naberezhna_Nezalezhnosti_4-1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EInvestigatio\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Eur\u00f3pa leghosszabb h\u00e1rsfas\u00e9t\u00e1nya","seolink":"europa-leghosszabb-harsfasetanya","note":"","history":"Az Ung foly\u00f3 \u00e9szaki partj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. 1928-ban telep\u00edtett\u00e9k. 2,2 km hossz\u00fa. "},{"sightId":974,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041f\u0456\u0448\u043e\u0445\u0456\u0434\u043d\u0438\u0439 \u043c\u0456\u0441\u0442","address":"Pishokhidnyy Mist","mapdata":"1|532|1452","gps_lat":"48.6216550000","gps_long":"22.2980610000","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022See page for author \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_WDL10046.png\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod WDL10046\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/34\/Uzhhorod_WDL10046.png\/512px-Uzhhorod_WDL10046.png\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"","name":"Gyalogh\u00edd az Ung foly\u00f3n","seolink":"gyaloghid-az-ung-folyon","note":"","history":"Eredetileg fah\u00edd volt, amit egy \u00e1rad\u00e1s elpuszt\u00edtott. 1896-1897 k\u00f6z\u00f6tt vash\u00eddk\u00e9nt \u00e9pitett\u00e9k \u00fajj\u00e1. \nA Pet\u0151fi \u00e9s a Sz\u00ednh\u00e1z teret k\u00f6ti \u00f6ssze a foly\u00f3 k\u00e9t partj\u00e1n. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban elpusztult, a jelenlegi hidat a szovjet \u00e9r\u00e1ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. "},{"sightId":975,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041f\u0430\u043c'\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a \u0445\u0443\u0434\u043e\u0436\u043d\u0438\u043a\u0443 \u0406\u0433\u043d\u0430\u0442\u0456\u044e \u0420\u043e\u0448\u043a\u043e\u0432\u0438\u0447\u0443","address":"Yevhena Fentsyka Square, 6","mapdata":"1|516|1351","gps_lat":"48.6221870000","gps_long":"22.2978870000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/roskovics-ignac-szobor-ungvaron","picture":"\u003Ca title=\u0022\u042e\u0440\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043b\u0456\u0432\u0435\u0446\u044c \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D1%85%D1%83%D0%B4%D0%BE%D0%B6%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D1%83_%D0%86%D0%B3%D0%BD%D0%B0%D1%82%D1%96%D1%8E_%D0%A0%D0%BE%D1%88%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D1%87%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u041f\u0430\u043c'\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a \u0445\u0443\u0434\u043e\u0436\u043d\u0438\u043a\u0443 \u0406\u0433\u043d\u0430\u0442\u0456\u044e \u0420\u043e\u0448\u043a\u043e\u0432\u0438\u0447\u0443\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D1%85%D1%83%D0%B4%D0%BE%D0%B6%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D1%83_%D0%86%D0%B3%D0%BD%D0%B0%D1%82%D1%96%D1%8E_%D0%A0%D0%BE%D1%88%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D1%87%D1%83.jpg\/512px-%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D1%85%D1%83%D0%B4%D0%BE%D0%B6%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D1%83_%D0%86%D0%B3%D0%BD%D0%B0%D1%82%D1%96%D1%8E_%D0%A0%D0%BE%D1%88%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D1%87%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D1%85%D1%83%D0%B4%D0%BE%D0%B6%D0%BD%D0%B8%D0%BA%D1%83_%D0%86%D0%B3%D0%BD%D0%B0%D1%82%D1%96%D1%8E_%D0%A0%D0%BE%D1%88%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D1%87%D1%83.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u042e\u0440\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043b\u0456\u0432\u0435\u0446\u044c\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Roskovics Ign\u00e1c-szobor","seolink":"roskovics-ignac-szobor","note":"","history":"Roskovics Ign\u00e1c magyar fest\u0151m\u0171v\u00e9sz eg\u00e9sz alakos szobr\u00e1t Mihajlo Kolodko ungv\u00e1ri szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkotta.\nRoskovics Ign\u00e1c 1854. szeptember 28-\u00e1n sz\u00fcletett Szal\u00f3kon, Zempl\u00e9n v\u00e1rmegy\u00e9ben. Az adom\u00e1s \u00e9letk\u00e9pek \u00e9s az egyh\u00e1zi fest\u00e9szet nagy alakja. "},{"sightId":976,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0428\u0435\u043b\u0435\u0441\u0442\u0456\u0432\u0441\u044c\u043a\u0430 \u041c\u0438\u0445\u0430\u0439\u043b\u0456\u0432\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0446\u0435\u0440\u043a\u0432\u0430","address":"Kapitul'na St, 33","mapdata":"1|1649|1648","gps_lat":"48.6205450000","gps_long":"22.3076770000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/szelestoi-selesztovo-fatemplom-az-ungvari-skanzenben","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Wooden_Church.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ungvar Wooden Church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d1\/Ungvar_Wooden_Church.jpg\/512px-Ungvar_Wooden_Church.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ungvar_Wooden_Church.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u00e9lest\u00f3i Szent Mih\u00e1ly fatemplom","seolink":"szelestoi-szent-mihaly-fatemplom","note":"","history":"A skanzen legnevezetesebb eml\u00e9ke az 1777-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt sz\u00e9lest\u00f3i g\u00f6r\u00f6gkatolikus Szent Mih\u00e1ly templom. \n"},{"sightId":977,"townId":48,"active":1,"name_LO":"","address":"Kapitul'na St, 33","mapdata":"1|1529|1469","gps_lat":"48.6214690000","gps_long":"22.3063790000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.zkmuseum.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/karpataljai-helytorteneti-muzeum-es-keptar-ungvar","picture":"\u003Ca title=\u0022Alex Zelenko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ukraine-Uzhhorod-Castle-20.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ukraine-Uzhhorod-Castle-20\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/08\/Ukraine-Uzhhorod-Castle-20.jpg\/512px-Ukraine-Uzhhorod-Castle-20.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ukraine-Uzhhorod-Castle-20.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EAlex Zelenko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00e1rp\u00e1taljai Helyt\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum \u00e9s K\u00e9pt\u00e1r","seolink":"karpataljai-helytorteneti-muzeum-es-keptar","note":"","history":"Az ungv\u00e1ri v\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3 m\u00fazeumban K\u00e1rp\u00e1talja t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltj\u00e1nak leg\u00e9rt\u00e9kesebb relikvi\u00e1it mutatj\u00e1k be a k\u0151korszakt\u00f3l napjainkig. Lehoczky Tivadar (1830-1915) hagyat\u00e9ka k\u00e9pezi a mazeum anyag\u00e1nak alapj\u00e1t. \nA k\u00e9pt\u00e1rban megtal\u00e1lhatjuk Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly A farizeus feje c\u00edm\u0171 45 x 37 centim\u00e9teres olajjal festett tanulm\u00e1ny\u00e1t. \nA tanulm\u00e1ny a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 Krisztus-tril\u00f3gia Krisztus Pil\u00e1tus el\u0151tt c\u00edm\u0171 hatalmas, 417 x 636 centim\u00e9teres olajfestm\u00e9ny\u00e9hez k\u00e9sz\u00fclt, amely jelenleg a debreceni D\u00e9ry M\u00fazeumban tekinthet\u0151 meg. \nMegtekinthetj\u00fck R\u00e9v\u00e9sz Imre, Aba-Nov\u00e1k Vilmos, Medny\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3, Rudnay Gyula festm\u00e9nyeit is.\nK\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st keltenek Erd\u00e9lyi B\u00e9la, a k\u00e1rp\u00e1taljai fest\u0151iskola megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, a XX. sz\u00e1zad legnagyobb k\u00e1rp\u00e1taljai magyar fest\u0151j\u00e9nek m\u0171vei.\nKort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl kiemelkednek Boksay J\u00f3zsef k\u00e9pei.\n"},{"sightId":978,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u041f\u0430\u043c'\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a \u0410\u0432\u0433\u0443\u0441\u0442\u0438\u043d\u043e\u0432\u0456 \u0412\u043e\u043b\u043e\u0448\u0438\u043d\u0443","address":"Nezalezhnosti embankment, 8","mapdata":"1|135|1188","gps_lat":"48.6231370000","gps_long":"22.2945760000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/volosin-szobor-ungvaron","picture":"own","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:1._%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4._%D0%9D%D0%B0%D0%B1._%D0%9D%D0%B5%D0%B7%D0%B0%D0%BB%D0%B5%D0%B6%D0%BD%D0%BE%D1%81%D1%82%D1%96_(%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%9F%D1%80%D0%B5%D0%B7%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BD%D1%82%D1%83_%D0%9A%D0%B0%D1%80%D0%BF%D0%B0%D1%82%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D1%97_%D0%A3%D0%BA%D1%80%D0%B0%D1%97%D0%BD%D0%B8,_%D0%93%D0%B5%D1%80%D0%BE%D1%8E_%D0%A3%D0%BA%D1%80%D0%B0%D1%97%D0%BD%D0%B8_%D0%90%D0%B2%D0%B3%D1%83%D1%81%D1%82%D0%B8%D0%BD%D1%83_%D0%92%D0%BE%D0%BB%D0%BE%D1%88%D0%B8%D0%BD%D1%83.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENeovitaha777\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Volosin-szobor","seolink":"volosin-szobor","note":"","history":""},{"sightId":979,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0421\u043a\u0443\u043b\u044c\u043f\u0442\u0443\u0440\u043d\u0430 \u0433\u0440\u0443\u043f\u0430 \u041c\u0430\u0440\u0456\u0457 \u0422\u0435\u0440\u0435\u0437\u0456\u0457","address":"Kapitul'na St, 8","mapdata":"1|994|1277","gps_lat":"48.6226360000","gps_long":"22.3018670000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1ria Ter\u00e9zia-szobor","seolink":"maria-terezia-szobor","note":"","history":"1773-ban a jezsuita rendet XIV. Kelemen p\u00e1pa feloszlatta. Ezut\u00e1n Bacsinszky Andr\u00e1s munk\u00e1csi g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9relmezte M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1t\u00f3l, hogy a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get Ungv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztethesse, \u00e9s e c\u00e9lb\u00f3l adta \u00e1t sz\u00e1mukra a jezsuit\u00e1k kor\u00e1bbi templom\u00e1t \u00e9s koll\u00e9gium\u00e1t. \n1775-ben megt\u00f6rt\u00e9nt az \u00e1tad\u00e1s, \u00e9s az uralkod\u00f3 utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra Franz Anton Hillebrandt \u00e9pit\u00e9sz \u00e1talakit\u00e1sokat v\u00e9gzett az \u00e9p\u00fcleten."}]},"language":"hu","region":"ukrajna","regionid":3,"offer":[],"gallery":false,"album":false}