exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Kárpátalja / Ukrajna
Zászló
Nagyszőlős Zászló

Nagyszőlős

Виноградів
Nagyszőlős
Ukrán:
Виноградів
Vármegye:
Ugocsa
Ország:
Ukrajna
Tartomány:
Kárpátalja
Folyó:
Tisza
Tengerszint feletti magasság:
117 m
GPS koordináták:
48.140435, 23.031928
Google térkép:
Népesség
Népesség:
25e
Magyarok aránya:
26%
Népesség 1910-ben
Összesen 7811
Magyarok 76.08%
Németek 6.91%
Ruszinok 16.21%
Címer
Nagyszőlős Címer

A Tisza parti városka egykor a történelmi Ugocsa vármegye székhelye volt. A település az Árpád-házi királyok vadászterületének határán alakult ki, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. Nevét is a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta. A Fekete-hegyen több vár is állt az idők során. A legutolsót a Perényi család építtette, akik 1399-ben jutottak Nagyszőlős birtokába. A vár a Tisza völgyében futó Só-utat őrizte. A Perényiek a vidék lehatalmasabb birtokosaiként meghatározók voltak a település történetében. Ugocsa vára a mohácsi csatát követő kettős királyválasztás miatt kettészakadt országban dúló belháború áldozata lett, a kor szokása szerint a Perényiek is többször váltottak oldalt illetve felekezetet. A terület 1570 után a Habsburgok uralta Magyar Királyság és a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség ütközőzónája lett, többször cserélt gazdát. A magyar város a Rákóczi vezette és az 1848-49-es szabadságharc idején is a függetlenség oldalán ált, báró Perényi Zsigmondot a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásáért az osztrákok ki is végezték. Magyar többségét az 1920-as Csehszlovákiához csatolás után, illetve a lakosság 1944-es szovjetek általi deportálása miatt, valamint a betelepítések következtében veszítette el. Templomai mellett a város kiemelkedő látványossága a Perényiek egykori gyönyörű kastélya, amit sajnos csak kívülről lehet megcsodálni.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895 után
Fekete-hegyen kisebb erődítményt emeltek, hogy védje a vidéket a besenyő betörések ellen, ám ez később elpusztult.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
11. század
A Borsova vármegyétől keletre elterülő hatalmas, jóformán lakatlan erdőségek királyi vadászterületeknek számítottak.
12. század
Létrehozták az ugocsai erdőispánságot, melynek első központja a Tisza bal partján álló Ugocsa település volt. A környék első kővárát 1272 után húzták fel a királyházai várhegyen (Nyaláb-vár), amely az erdőispánság (a királyi vadászterület) központja lett. Nagyszőlősnél húzódott a királyi vadaskert határa.
12. század közepe
II. Géza flamand és szász telepeseket telepített ide, akiknek privilágiumokat is adományozott.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241-1242
A tatárjárás elpusztította a vidéket.
1262
Zceuleus néven említik először. Ugocsa vármegye egyik legrégibb települése, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. Szabad királyi város volt, mely már 1262-ben kiváltságlevelet kapott Árpád-házi IV. Bélától. Nevét a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta, a terület kiváló szőlőtermőhely. Tekintettel arra, hogy 1953-ban változott a szöllő szavunk szőlőre, 20. század eleji magyar neve Nagy-Szőllős volt. Ruszin neve, Sevlush, a magyar szőlős szó fordításából származik.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1308
Károly Róbert engedélyt adott Borsa Bekének a várépítésre, aki hamarosan fel is húzatta az erősség falait.
1317.
Borsa Beke testvére, Borsa Kopasz nádor, tiszántúli kiskirály összeesküvést szőtt a király ellen. Céljuk András halicsi fejedelem, IV. Béla leszármazottja trónra juttatása volt. Debrecen mellett az összeesküvők hadát szétverték. A király egyik vezére, Jánki Tamás még ebben az évben megostromolta, bevette és lerombolta Ugocsa várát. A várat viszont hamarosan újjáépíttette, és feleségének, Mária királynénak adományozta. A királyi hitves halála után azonban az erősség az enyészeté lett.
1317. július 1.
Károly Róbert ostrom alá vette Adorján várát, amibe Borsa Kopasz menekült. Nehéz ostrommal elfoglalták, azonban Borsa Kopasznak sikerült Sólyomkőbe menekülnie. Miután a várat bevehetetlennek ítélték, két szomszédos erődöt építettek és megkezdték kiéheztetését. Borsa Kopasz hamarosan megadta magát.
1329
Károly Róbert adományozott gazdasági és kereskedelmi előjogokat a helységnek.
14. század vége
Elveszítve kiváltságait földesúri hatalom alá került.
1399
I. Zsigmond várépítési engedélyt adott Perényi Péternek, aki a törökök ellen vívott nikápolyi csatában mutatott vitézségéért ugyanebben az esztendőben királyi adományként megkapta Nagyszőlős városát. Ez lett a Tisza mentén futó Só-utat védő Ugocsavár.
1405
Zsigmond király 1405-ben az addig a Drágfyak által birtokolt királyházai erősséget is Perényi Péternek adományozta – mindkét vár a Tisza völgyében futó, stratégiai jelentőségű Só-utat őrizte –, s hűséges hívét kinevezte Ugocsa, majd Máramaros, Zemplén, Abaúj és Ung vármegyék főispánjává.
1505
Perényi Gábor (más források szerint testvére, István) ferences rendi szerzeteseket hívott a városba, s kolostort, valamint templomot emeltetett számukra a vár közelében.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526. novembere
A pozsonyi országgyűlésen egyedül Ugocsa vármegye követe mondta ki: „Ugocsa non coronat”, vagyis Ugocsa nem támogatja Habsburg Ferdinánd főherceg, V. Károly német-római császár öccse magyar királlyá koronázását.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1556
Nagyszőlős ura, az addig Habsburg-hű Perényi Ferenc átpártolt Szapolyai János özvegyéhez, Izabellához, s apósával, Bebek Ferenccel együtt több támadást hajtott végre a királyi csapatok ellen. Ezzel egyidejűleg a vára mellett álló kolostort és annak templomát leromboltatta, a szerzeteseket pedig megölette.
1557
A császáriak oldalán Telekessy Imre felső-magyarországi főkapitány előbb a kovászói várat vette be, majd ostrom alá vette a szőlősi várat is. A több napos ostromot követően Perényi Ferenc és családja fogságba esett. A várat Székely Antal kapitány még abban az évben újjáépítette.
1557. december 23.
Az erdélyi hadak Balassa Menyhért (a költő Balassi Bálint nagybátyja) és Bebek Ferenc vezetésével megostromolták.
1558
Telekessy Imre visszatért hadaival, így Balassa javaslatára megállapodást kötöttek, miszerint a védők minden ingóságukkal elvonulhatnak, a várat pedig lerombolják. Azóta rom.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1570
A speyeri szerződés szerint Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék a Magyar Királysághoz, míg Máramaros Erdélyhez (mint a Partium része) került. Ugocsa vármegye részeként Nagyszőlős a Magyar Királysághoz tartozott.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606
A bécsi béke értelmében Ugocsa vármegye, így Nagyszőlős az Erdélyi Fejedelemség része lett, de Bocskai még ebben az évben elhunyt (vélhetően megmérgezték), és mivel nem rendelkezett fiúutóddal, a béke értelmében Ugocsa vármegye visszaszállt a koronára.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1621
A nikolsburgi béke értelmében Nagyszőlős Ugocsa vármegye részeként az Erdélyi Fejedelemség része lett.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1645
A linzi béke értelmében Nagyszőlős Ugocsa vármegye részeként az Erdélyi Fejedelemség része lett I. Rákóczi György haláláig. A fejedelem 1648-ban hunyt el.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703. júliusa
A helyiek előzték a városból az osztrák hatóságokat és 1711. májusáig hűek maradtak II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez.
1717
A betörő krími tatárok csaknem egész lakosságát kipusztították és felégették a várost.
1747
Felépült a Perényiek által Nagyszőlősre visszahívott ferencesek ma is álló egykori kolostora és annak temploma.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848-1849
A magyar szabadságharc idején a mai Kárpátalja lakossága, a ruszin kisebbséggel együtt, a szabadságharc oldalán harcolt.
1849. április 14.
Báró Perényi Zsigmond az országgyűlés felsőházának az elnökeként aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot, amiért a császári vésztörvényszék a szabadságharc leverése után halálra ítélte és kivégeztette.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1881
Polgári iskola nyílt.
1910
A népszámláláskor 7811 lakosából 5943 magyar, 1266 ruszin és 540 német.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. november
A forradami magyar kormány a kárpátaljai ruszinoknak autonómiát biztosított a Ruszka Krajna autonóm terület létrehozásával.
1919
Kárpátalját román és cseh csapatok szállták meg.
1920-ig
A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye székhelye volt.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920. június 4.
Kárpátalját népszavazás tartása nélkül Csehszlovákiához csatolták, annak ellenére, hogy alig éltek szlovákok a területen. A békediktátum azzal a feltétellel adta Csehszlovákiának a magyarok és ruszinok lakta Kárpátalját, hogy aztonómiát kell biztosítaniuk, amit végül nem tettek meg.
1938. szeptember 29.
A nagyhatalmak közötti müncheni egyezmény kötelezte Csehszlovákiát, hogy tárgyalásokat folytasson Magyarországgal annak területi igényei kielégítésére, a csehszlovákok azonban nem akarták visszaadni a magyar-lakta területeket.
1938. október 9.
Csehszlovákia autonómiát biztosított Kárpátaljának, hogy a ruszinok ne akarjanak visszatérni Magyarországhoz. Hamarosan azonban letartóztatták Andrej Bródyt, Kárpátalja autonóm ruszin kormányának vezetőjét, mert az önrendelkezést követelt.
1938. október 26.
Avgusztin Volosin lett az autonóm Kárpátalja új miniszterelnöke. Azonban ő még nyíltabban követelte a függetlenséget, és betiltotta a ruszin és magyar lapokat és egyesületeket, mert célja a terület ukránosítása volt, és galíciai (Ukrajnai) önkéntesekből toborzott gárdát, Szics-gárda néven.
1938. november 2.
Első bécsi döntés
Több...
1938. november 2.
Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte.
1938. november 2.
A nagyhatalmak közötti 1938. szeptember 29-ei müncheni egyezményen alapuló első bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta a mai Kárpátalja déli, többségében magyarok lakta sávját. A terület többi része Csehszlovákiáé maradt, Nagyszőlőssel együtt több magyarlakta településsel, ruszin többséggel és elenyésző szlovák lakossággal.
1938. november 20.
Volosin koncentrációs tábort hozott létre a magyar és ruszin ellenfelei számára.
1939. január 6.
Csehszlovák csapatok Avgusztin Volosin ukrán gárájával együtt megtámadták Munkácsot, ami az első bécsi döntés értelmében visszateér Magyarországhoz, a támadást azonban visszaverték.
1939. március 14.
A magyar lakosság elleni ukrán atrocitások miatt a magyar csapatok benyomultak Kárpátaljára. Ezen a napon Josef Tiso kikiáltotta Szlovákia függetlenségét, Volosin pedig Huszton kikiáltotta a Kárpát-Ukrán Köztársaságot, és német védnökséget kérelmezett.
1939. március 15-18.
A magyar csapatok offenzívája visszafoglalta Kárpátalját a csehektől és Volosin ukrán gárdistáitól, és felszabadították Volosin koncentrációs táborának fogjait. Volosin egy moszkvai börtönben múlt ki 1945. július 11-én. Volosint a Szovjetunió bukása óta az ukránok hősként tisztelik.
1939. szeptember
Lengyelország Szovjetunió és Németország általi lerohanása során lengyel menekültek ezrei érkezhettek Magyarországra a közös határon keresztül, ahol menedékben részesültek.
1939–1944 között
Nagyszőlős ismét Ugocsa vármegye székhelye lett.
1944. május vége
A német megszállást követően a zsidó lakosokat deportálták.
1944. szeptember 26.– október 28.
Kárpátalja szovjet megszállás alá került.
1944. november 13.
Rendeletet hoztak arról, hogy Kárpátalja minden 18 és 50 év közötti magyar és német lakosa köteles jelentkezni a hatóságoknál. Azt terjesztették, hogy csak 3 napos munkáról van szó, a háború okozta károkat kell rendbe hozni („málenykij robot”). Valójában a szolyvai gyűjtőtáborba, onnan pedig szibériai lágerek kerültek, ahol a többség elpusztult, s az életben maradottak is csak évek múlva térhettek haza.
1945. június 29.
Kárpátalját a Szovjetunió annektálta és az Ukrán SZSZK része lett. Kátpátalja ruszin lakosságát Sztálin ukránná nyilvánította. Ezt követően rengeteg ukránt telepítettek be Kárpátaljára.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1991. augusztus 24.
A függetlenné vált Ukrajna része lett.
Várak
Ugocsa; Szőlősvár; Kankóvár
Виноградівський замок
Állapot:
Romos
Belépés:
Ingyenes
Felkeres
Kastélyok
Perényi-kastély
Палац Перені
Jelenleg:
Nem látogatható
Megjegyzés:
A kastélyt a járási oktatási osztály foglalja el, nem látogatható.
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Kulturális létesítmények
Emlékművek
Templomok, vallási épületek
Jézus Mennybemenetele templom
Римо-Католицький собор Вознесіння
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Jézus Mennybemenetele templom
Története

1272-ben épült. A 14. században gótikus stílusban átépítették. A 16. században a reformátusok vették birtokba, akik a ferences szerzeteseket is elűzték a városból. Perényi Ferenc, a város földesura, belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe. A kivégzéstől katolikus édesanyja közbenjárásával menekült meg, de 200.000 forintot kellett a kincstárba befizetnie, valamint katolikus hitre kellett térnie és fel kellett építenie egy ferences rendi zárdát egy templommal együtt. Ezután a ferenceseket 1668-ban a Perényiek hívták vissza. A 18. században a templom belsejét jelentős mértékben átépítették. Miután a katolikusok a 19. században visszaszerezték a templomot, már fedél nélkül volt és Hám János szatmári püspök állíttatta helyre. A szovjetek 1959-ben bezáratták, az épületet pedig vállalati raktárként használták. A katolikus hívek ez idő alatt csak a temetőkápolnában tarthatták meg szertartásaikat. Végül 1989-ben Magyarországról érkezett ferences szerzetesek újraindították a plébániai életet. A lelkes hívek munkája nyomán megújult a templomot végül 1991-ben Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek szentelte fel újból.

Ferences templom és kolostor
Францисканський монастир
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Ferences templom és kolostor
Története

A 15. század végén alapították a Perényiek az Ugocsa-vártól délre fekvő dombon a ferencesek kolostorát. Itt őrizték 1526 után Kapisztrán Szent János földi maradványait. 1556-ban a reformátussá lett helyiek a kolostort megrohanták és a szerzeteseket megölték. Kapisztrán Szent János testét kútba dobták. A ferenceseket 1668-ban a Perényiek hívták vissza és megvásárolták számukra Bánffy Gábor nemesi udvarházát. Az új kolostor 1747-ben leégett. A tűzvész után barokk stílusban építették újjá, ekkor épült temploma is, amit 1889-ben átépítettek. A kolostorban 1945-ben városi múzeumot rendeztek be, a templomot a pravoszláv egyház vette át, majd hosszú ideig üresen állt. A templomot 1989-ben kapta vissza a katolikus egyház, és teljesen fel kellett újítani.

Szent Cecília kápolna
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Cecília kápolna
Története

Valószínűleg a 19. században emelték, minden bizonnyal temetőkápolna céljára. Ameddig a városban működött a plébániatemplom, gyászmiséket tartottak benne. 1959 őszén, amikor a szovjetek a plébániatemplomot bezáratták, a hívek azonnal átvitték a templom szobrait a kis temetőkápolnába. 1959-től több mint három évtizedig ez volt a város egyetlen működő katolikus temploma. Ma is működő templom.

Református templom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református templom
Története

1828-ban klasszicista stílusban épült. A tornya 1879-ben épült. A templom melletti parókia 1912-ből származik.

Új görög katolikus templom
Грекокатолицька Церква
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Új görög katolikus templom
Története

A görögkatolikusok egykori templomát a II. világháború után a szovjetek elvettek, és az ortodox egyháznak adták, miután az egyházat erőszakosan be próbálták olvasztani az ortodox egyházba. 1989-ben újra legalizálták a görögkatolikus egyházat. Ezután vissza kellett volna kapniuk egykori templomukat, de azóta sem kapták vissza. 2004. augusztus 22-én szentelték fel új templomukat a közelben, a Kárpátaljáról elszármazott külföldi testvérek támogatásával.

Ortodox templom
Храм Успіння Пресвятої Богородиці. УПЦ.
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Ortodox templom
Története

A görögkatolikusok egykori temploma volt, amit a II. világháború után a szovjetek elvettek tőlük, és az ortodox egyháznak adták, miután az egyházat erőszakosan be próbálták olvasztani az ortodox egyházba. 1989-ben újra legalizálták a görögkatolikus egyházat. Ezután vissza kellett volna kapniuk egykori templomukat, de azóta sem kapták vissza. 2004. augusztus 22-én szentelték fel új templomukat a közelben, a Kárpátaljáról elszármazott külföldi testvérek támogatásával.

Kulturális létesítmények
Egykori vármegyeháza, Perényi Zsigmond Magyar Középiskola
Perényi Zsigmond Magyar Középiskola - Ugocsa vármegye háza
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori vármegyeháza, Perényi Zsigmond Magyar Középiskola
Története

Ugocsa vármegye egykori székházában kapott helyet a magyar középiskola. Az iskolát 1946-ban hozták létre. 1956-tól középiskola. 1972-ben összevonták egy ukrán középiskolával, 1990-ben nyerte vissza önállóságát a magyar lakosság követelésére. 1991-től viseli Perényi Zsigmond, az 1848-1849-es szabadságharc mártírja nevet. 1849. április 14-én a magyar felsőház elnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, ezért a stabadságharc leverése után kötél általi halálra ítélték.

Emlékművek
Perényi Zsigmond mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Perényi Zsigmond mellszobra
Története

A volt vármegyeháza előtt áll, ami ma Perényi Zsigmond nevét viselő magyar középiskola. 1906. október 24-én avatták fel. 1945-ben a megszállók lerombolták. A szobrot a Megyei Honismereti Múzeum pincéjében rejtették el. 1991-ben a KMKSZ városi szervezete visszaállította Perényi Zsigmond szobrát eredeti helyére, a megyeháza épülete elé. 1848 októberében Perényi Zsigmond a főrendi ház elnöke lett. 1849. április 14-én Debrecenben Perényi Zsigmond is aláírta Kossuth Lajos függetlenségi nyilatkozatát. A világosi fegyverletétel után letartóztatták, Pesten haditörvényszék elé állították, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

Bartók Béla szobra
Bartók Béla-1
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Bartók Béla szobra
Története

1999-ben avatták fel a szobrot. Bartók Béla zeneszerző Nagyszőlősön lépett először nagyközönség elé 1892-ben, 11 évesen, amikor előadta "A Duna folyása" című kompozícióját. A helyi lap ezután zseninek nevezte és nagy jövőt jósolt neki.

Perényi Zsigmond emléktáblája
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
Perényi Zsigmond emléktáblája
Története

A Perényi-kastély falán 1989. október 6-án emléktáblát avattak Perényi Zsigmond, az 1848-1849-es szabadságharc mártírja tiszteletére. 1849. április 14-én a magyar felsőház elnökeként aláírta a függetlenségi nyilatkozatot, ezért a stabadságharc leverése után kötél általi halálra ítélték.

1956-os emléktábla
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
1956-os emléktábla
Története

2006-ban a Perényi Zsigmond középiskola falán helyezték el és az 1956-os magyar forradalommal szimpatizáló nagyszőlősi fiatalok ellenálló csoportjának állít emléket, akik emiatt börtönökben, lágerekben raboskodtak.

Bartók Béla emléktáblája
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
Bartók Béla emléktáblája
Története

Bartók Béla zeneszerző Nagyszőlősön lépett először nagyközönség elé 1892-ben, amikor előadta "A Duna folyása" című kompozícióját. A helyi lap ezután zseninek nevezte és nagy jövőt jósolt neki. Az emléktáblát annak az épületnek a falán avatták fel, ahol annak idején 11 évesen a koncertet adta.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.1404350000","long":"23.0319280000"},"townlink":"nagyszolos-vynohradiv","town":{"townId":51,"active":1,"name_HU":"Nagysz\u0151l\u0151s","name_LO":"\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432","name_GE":"","name_LT":"","seolink":"nagyszolos-vynohradiv","listorder":4,"oldcounty":22,"country":3,"division":9,"altitude":"117","gps_lat":"48.1404350000","gps_long":"23.0319280000","population":25,"hungarian_2011":26,"population_1910":7811,"hungarian_1910":76.08,"german_1910":6.91,"slovak_1910":0,"romanian_1910":0,"rusin_1910":16.21,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Neovitaha777 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:3._%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%92%D0%BE%D0%B7%D0%BD%D0%B5%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00223. \u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 \u0412\u043e\u0437\u043d\u0435\u0441\u0435\u043d\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u043a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8a\/3._%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%92%D0%BE%D0%B7%D0%BD%D0%B5%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_2.jpg\/512px-3._%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%92%D0%BE%D0%B7%D0%BD%D0%B5%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:3._%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%92%D0%BE%D0%B7%D0%BD%D0%B5%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENeovitaha777\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Ugocsai-s\u00edk","river":"Tisza","description":"A Tisza parti v\u00e1roska egykor a t\u00f6rt\u00e9nelmi Ugocsa v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt. A telep\u00fcl\u00e9s az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok vad\u00e1szter\u00fclet\u00e9nek hat\u00e1r\u00e1n alakult ki, els\u0151 lak\u00f3i val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kir\u00e1lyi vincell\u00e9rek voltak. Nev\u00e9t is a v\u00e1ros feletti Fekete-hegy d\u00e9li oldal\u00e1n lev\u0151 sz\u0151l\u0151\u00fcltetv\u00e9nyekr\u0151l kapta. A Fekete-hegyen t\u00f6bb v\u00e1r is \u00e1llt az id\u0151k sor\u00e1n. A legutols\u00f3t a Per\u00e9nyi csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette, akik 1399-ben jutottak Nagysz\u0151l\u0151s birtok\u00e1ba. A v\u00e1r a Tisza v\u00f6lgy\u00e9ben fut\u00f3 S\u00f3-utat \u0151rizte. A Per\u00e9nyiek a vid\u00e9k lehatalmasabb birtokosaik\u00e9nt meghat\u00e1roz\u00f3k voltak a telep\u00fcl\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Ugocsa v\u00e1ra a moh\u00e1csi csat\u00e1t k\u00f6vet\u0151 kett\u0151s kir\u00e1lyv\u00e1laszt\u00e1s miatt kett\u00e9szakadt orsz\u00e1gban d\u00fal\u00f3 belh\u00e1bor\u00fa \u00e1ldozata lett, a kor szok\u00e1sa szerint a Per\u00e9nyiek is t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1ltottak oldalt illetve felekezetet. A ter\u00fclet 1570 ut\u00e1n a Habsburgok uralta Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g \u00e9s a magyar f\u00fcggetlens\u00e9g v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g \u00fctk\u00f6z\u0151z\u00f3n\u00e1ja lett, t\u00f6bbsz\u00f6r cser\u00e9lt gazd\u00e1t. A magyar v\u00e1ros a R\u00e1k\u00f3czi vezette \u00e9s az 1848-49-es szabads\u00e1gharc idej\u00e9n is a f\u00fcggetlens\u00e9g oldal\u00e1n \u00e1lt, b\u00e1r\u00f3 Per\u00e9nyi Zsigmondot a F\u00fcggetlens\u00e9gi Nyilatkozat al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1\u00e9rt az osztr\u00e1kok ki is v\u00e9gezt\u00e9k. Magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t az 1920-as Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz csatol\u00e1s ut\u00e1n, illetve a lakoss\u00e1g 1944-es szovjetek \u00e1ltali deport\u00e1l\u00e1sa miatt, valamint a betelep\u00edt\u00e9sek k\u00f6vetkezt\u00e9ben vesz\u00edtette el. Templomai mellett a v\u00e1ros kiemelked\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a Per\u00e9nyiek egykori gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 kast\u00e9lya, amit sajnos csak k\u00edv\u00fclr\u0151l lehet megcsod\u00e1lni.","nameorigin":"","history":"#1|@895 ut\u00e1n|Fekete-hegyen kisebb er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt emeltek, hogy v\u00e9dje a vid\u00e9ket a beseny\u0151 bet\u00f6r\u00e9sek ellen, \u00e1m ez k\u00e9s\u0151bb elpusztult.@#3|@11. sz\u00e1zad|A Borsova v\u00e1rmegy\u00e9t\u0151l keletre elter\u00fcl\u0151 hatalmas, j\u00f3form\u00e1n lakatlan erd\u0151s\u00e9gek kir\u00e1lyi vad\u00e1szter\u00fcleteknek sz\u00e1m\u00edtottak.@12. sz\u00e1zad|L\u00e9trehozt\u00e1k az ugocsai erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1got, melynek els\u0151 k\u00f6zpontja a Tisza bal partj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 Ugocsa telep\u00fcl\u00e9s volt. A k\u00f6rny\u00e9k els\u0151 k\u0151v\u00e1r\u00e1t 1272 ut\u00e1n h\u00fazt\u00e1k fel a kir\u00e1lyh\u00e1zai v\u00e1rhegyen (Nyal\u00e1b-v\u00e1r), amely az erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1g (a kir\u00e1lyi vad\u00e1szter\u00fclet) k\u00f6zpontja lett. Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l h\u00faz\u00f3dott a kir\u00e1lyi vadaskert hat\u00e1ra.@12. sz\u00e1zad k\u00f6zepe|II. G\u00e9za flamand \u00e9s sz\u00e1sz telepeseket telep\u00edtett ide, akiknek privil\u00e1giumokat is adom\u00e1nyozott.@#5|@1241-1242|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s elpuszt\u00edtotta a vid\u00e9ket.@1262|Zceuleus n\u00e9ven eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r. Ugocsa v\u00e1rmegye egyik legr\u00e9gibb telep\u00fcl\u00e9se, els\u0151 lak\u00f3i val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kir\u00e1lyi vincell\u00e9rek voltak. Szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros volt, mely m\u00e1r 1262-ben kiv\u00e1lts\u00e1glevelet kapott \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi IV. B\u00e9l\u00e1t\u00f3l. Nev\u00e9t a v\u00e1ros feletti Fekete-hegy d\u00e9li oldal\u00e1n lev\u0151 sz\u0151l\u0151\u00fcltetv\u00e9nyekr\u0151l kapta, a ter\u00fclet kiv\u00e1l\u00f3 sz\u0151l\u0151term\u0151hely. Tekintettel arra, hogy 1953-ban v\u00e1ltozott a sz\u00f6ll\u0151 szavunk sz\u0151l\u0151re, 20. sz\u00e1zad eleji magyar neve Nagy-Sz\u0151ll\u0151s volt. Ruszin neve, Sevlush, a magyar sz\u0151l\u0151s sz\u00f3 ford\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik.@#6|@1308|K\u00e1roly R\u00f3bert enged\u00e9lyt adott Borsa Bek\u00e9nek a v\u00e1r\u00e9p\u00edt\u00e9sre, aki hamarosan fel is h\u00fazatta az er\u0151ss\u00e9g falait.@1317.|Borsa Beke testv\u00e9re, Borsa Kopasz n\u00e1dor, tisz\u00e1nt\u00fali kiskir\u00e1ly \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st sz\u0151tt a kir\u00e1ly ellen. C\u00e9ljuk Andr\u00e1s halicsi fejedelem, IV. B\u00e9la lesz\u00e1rmazottja tr\u00f3nra juttat\u00e1sa volt. Debrecen mellett az \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151k had\u00e1t sz\u00e9tvert\u00e9k. A kir\u00e1ly egyik vez\u00e9re, J\u00e1nki Tam\u00e1s m\u00e9g ebben az \u00e9vben megostromolta, bevette \u00e9s lerombolta Ugocsa v\u00e1r\u00e1t. A v\u00e1rat viszont hamarosan \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edttette, \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nek, M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u00e9nak adom\u00e1nyozta. A kir\u00e1lyi hitves hal\u00e1la ut\u00e1n azonban az er\u0151ss\u00e9g az eny\u00e9szet\u00e9 lett.@1317. j\u00falius 1.|K\u00e1roly R\u00f3bert ostrom al\u00e1 vette Adorj\u00e1n v\u00e1r\u00e1t, amibe Borsa Kopasz menek\u00fclt. Neh\u00e9z ostrommal elfoglalt\u00e1k, azonban Borsa Kopasznak siker\u00fclt S\u00f3lyomk\u0151be menek\u00fclnie. Miut\u00e1n a v\u00e1rat bevehetetlennek \u00edt\u00e9lt\u00e9k, k\u00e9t szomsz\u00e9dos er\u0151d\u00f6t \u00e9p\u00edtettek \u00e9s megkezdt\u00e9k ki\u00e9heztet\u00e9s\u00e9t. Borsa Kopasz hamarosan megadta mag\u00e1t.@1329|K\u00e1roly R\u00f3bert adom\u00e1nyozott gazdas\u00e1gi \u00e9s kereskedelmi el\u0151jogokat a helys\u00e9gnek.@14. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Elvesz\u00edtve kiv\u00e1lts\u00e1gait f\u00f6ldes\u00fari hatalom al\u00e1 ker\u00fclt.@1399|I. Zsigmond v\u00e1r\u00e9p\u00edt\u00e9si enged\u00e9lyt adott Per\u00e9nyi P\u00e9ternek, aki a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen v\u00edvott nik\u00e1polyi csat\u00e1ban mutatott vit\u00e9zs\u00e9g\u00e9\u00e9rt ugyanebben az esztend\u0151ben kir\u00e1lyi adom\u00e1nyk\u00e9nt megkapta Nagysz\u0151l\u0151s v\u00e1ros\u00e1t. Ez lett a Tisza ment\u00e9n fut\u00f3 S\u00f3-utat v\u00e9d\u0151 Ugocsav\u00e1r.@1405|Zsigmond kir\u00e1ly 1405-ben az addig a Dr\u00e1gfyak \u00e1ltal birtokolt kir\u00e1lyh\u00e1zai er\u0151ss\u00e9get is Per\u00e9nyi P\u00e9ternek adom\u00e1nyozta \u2013 mindk\u00e9t v\u00e1r a Tisza v\u00f6lgy\u00e9ben fut\u00f3, strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9g\u0171 S\u00f3-utat \u0151rizte \u2013, s h\u0171s\u00e9ges h\u00edv\u00e9t kinevezte Ugocsa, majd M\u00e1ramaros, Zempl\u00e9n, Aba\u00faj \u00e9s Ung v\u00e1rmegy\u00e9k f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1.@1505|Per\u00e9nyi G\u00e1bor (m\u00e1s forr\u00e1sok szerint testv\u00e9re, Istv\u00e1n) ferences rendi szerzeteseket h\u00edvott a v\u00e1rosba, s kolostort, valamint templomot emeltetett sz\u00e1mukra a v\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben.@#8|@1526. novembere|A pozsonyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen egyed\u00fcl Ugocsa v\u00e1rmegye k\u00f6vete mondta ki: \u201eUgocsa non coronat\u201d, vagyis Ugocsa nem t\u00e1mogatja Habsburg Ferdin\u00e1nd f\u0151herceg, V. K\u00e1roly n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r \u00f6ccse magyar kir\u00e1lly\u00e1 koron\u00e1z\u00e1s\u00e1t.@#9|@1556|Nagysz\u0151l\u0151s ura, az addig Habsburg-h\u0171 Per\u00e9nyi Ferenc \u00e1tp\u00e1rtolt Szapolyai J\u00e1nos \u00f6zvegy\u00e9hez, Izabell\u00e1hoz, s ap\u00f3s\u00e1val, Bebek Ferenccel egy\u00fctt t\u00f6bb t\u00e1mad\u00e1st hajtott v\u00e9gre a kir\u00e1lyi csapatok ellen. Ezzel egyidej\u0171leg a v\u00e1ra mellett \u00e1ll\u00f3 kolostort \u00e9s annak templom\u00e1t leromboltatta, a szerzeteseket pedig meg\u00f6lette.@1557|A cs\u00e1sz\u00e1riak oldal\u00e1n Telekessy Imre fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny el\u0151bb a kov\u00e1sz\u00f3i v\u00e1rat vette be, majd ostrom al\u00e1 vette a sz\u0151l\u0151si v\u00e1rat is. A t\u00f6bb napos ostromot k\u00f6vet\u0151en Per\u00e9nyi Ferenc \u00e9s csal\u00e1dja fogs\u00e1gba esett. A v\u00e1rat Sz\u00e9kely Antal kapit\u00e1ny m\u00e9g abban az \u00e9vben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtette.@1557. december 23.|Az erd\u00e9lyi hadak Balassa Menyh\u00e9rt (a k\u00f6lt\u0151 Balassi B\u00e1lint nagyb\u00e1tyja) \u00e9s Bebek Ferenc vezet\u00e9s\u00e9vel megostromolt\u00e1k.@1558|Telekessy Imre visszat\u00e9rt hadaival, \u00edgy Balassa javaslat\u00e1ra meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6t\u00f6ttek, miszerint a v\u00e9d\u0151k minden ing\u00f3s\u00e1gukkal elvonulhatnak, a v\u00e1rat pedig lerombolj\u00e1k. Az\u00f3ta rom.@#10|@1570|A speyeri szerz\u0151d\u00e9s szerint Ung, Bereg \u00e9s Ugocsa v\u00e1rmegy\u00e9k a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz, m\u00edg M\u00e1ramaros Erd\u00e9lyhez (mint a Partium r\u00e9sze) ker\u00fclt. Ugocsa v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt Nagysz\u0151l\u0151s a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz tartozott.@#12|@#13|@1606|A b\u00e9csi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Ugocsa v\u00e1rmegye, \u00edgy Nagysz\u0151l\u0151s az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett, de Bocskai m\u00e9g ebben az \u00e9vben elhunyt (v\u00e9lhet\u0151en megm\u00e9rgezt\u00e9k), \u00e9s mivel nem rendelkezett fi\u00faut\u00f3ddal, a b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Ugocsa v\u00e1rmegye visszasz\u00e1llt a koron\u00e1ra.@#14|@#15|@#16|@1621|A nikolsburgi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Nagysz\u0151l\u0151s Ugocsa v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett.@#17|@#18|@1645|A linzi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Nagysz\u0151l\u0151s Ugocsa v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy hal\u00e1l\u00e1ig. A fejedelem 1648-ban hunyt el.@#25|@#27|@1703. j\u00faliusa|A helyiek el\u0151zt\u00e9k a v\u00e1rosb\u00f3l az osztr\u00e1k hat\u00f3s\u00e1gokat \u00e9s 1711. m\u00e1jus\u00e1ig h\u0171ek maradtak II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc fejedelemhez.@1717|A bet\u00f6r\u0151 kr\u00edmi tat\u00e1rok csaknem eg\u00e9sz lakoss\u00e1g\u00e1t kipuszt\u00edtott\u00e1k \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e1rost.@1747|Fel\u00e9p\u00fclt a Per\u00e9nyiek \u00e1ltal Nagysz\u0151l\u0151sre visszah\u00edvott ferencesek ma is \u00e1ll\u00f3 egykori kolostora \u00e9s annak temploma.@#28|@1848-1849|A magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a mai K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1ga, a ruszin kisebbs\u00e9ggel egy\u00fctt, a szabads\u00e1gharc oldal\u00e1n harcolt.@1849. \u00e1prilis 14.|B\u00e1r\u00f3 Per\u00e9nyi Zsigmond az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s fels\u0151h\u00e1z\u00e1nak az eln\u00f6kek\u00e9nt al\u00e1\u00edrta a F\u00fcggetlens\u00e9gi Nyilatkozatot, ami\u00e9rt a cs\u00e1sz\u00e1ri v\u00e9szt\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lte \u00e9s kiv\u00e9geztette.@#30|@1881|Polg\u00e1ri iskola ny\u00edlt.@1910|A n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1skor 7811 lakos\u00e1b\u00f3l 5943 magyar, 1266 ruszin \u00e9s 540 n\u00e9met.@#31|@#32|@1918. november|A forradami magyar korm\u00e1ny a k\u00e1rp\u00e1taljai ruszinoknak auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edtott a Ruszka Krajna auton\u00f3m ter\u00fclet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val.@1919|K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t rom\u00e1n \u00e9s cseh csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg.@1920-ig|A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sig Ugocsa v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt.@#36|@1920. j\u00fanius 4.|K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t n\u00e9pszavaz\u00e1s tart\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz csatolt\u00e1k, annak ellen\u00e9re, hogy alig \u00e9ltek szlov\u00e1kok a ter\u00fcleten. A b\u00e9kedikt\u00e1tum azzal a felt\u00e9tellel adta Csehszlov\u00e1ki\u00e1nak a magyarok \u00e9s ruszinok lakta K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t, hogy azton\u00f3mi\u00e1t kell biztos\u00edtaniuk, amit v\u00e9g\u00fcl nem tettek meg.@1938. szeptember 29.|A nagyhatalmak k\u00f6z\u00f6tti m\u00fcncheni egyezm\u00e9ny k\u00f6telezte Csehszlov\u00e1ki\u00e1t, hogy t\u00e1rgyal\u00e1sokat folytasson Magyarorsz\u00e1ggal annak ter\u00fcleti ig\u00e9nyei kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re, a csehszlov\u00e1kok azonban nem akart\u00e1k visszaadni a magyar-lakta ter\u00fcleteket.@1938. okt\u00f3ber 9.|Csehszlov\u00e1kia auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edtott K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1nak, hogy a ruszinok ne akarjanak visszat\u00e9rni Magyarorsz\u00e1ghoz. Hamarosan azonban letart\u00f3ztatt\u00e1k Andrej Br\u00f3dyt, K\u00e1rp\u00e1talja auton\u00f3m ruszin korm\u00e1ny\u00e1nak vezet\u0151j\u00e9t, mert az \u00f6nrendelkez\u00e9st k\u00f6vetelt.@1938. okt\u00f3ber 26.|Avgusztin Volosin lett az auton\u00f3m K\u00e1rp\u00e1talja \u00faj minisztereln\u00f6ke. Azonban \u0151 m\u00e9g ny\u00edltabban k\u00f6vetelte a f\u00fcggetlens\u00e9get, \u00e9s betiltotta a ruszin \u00e9s magyar lapokat \u00e9s egyes\u00fcleteket, mert c\u00e9lja a ter\u00fclet ukr\u00e1nos\u00edt\u00e1sa volt, \u00e9s gal\u00edciai (Ukrajnai) \u00f6nk\u00e9ntesekb\u0151l toborzott g\u00e1rd\u00e1t, Szics-g\u00e1rda n\u00e9ven.@#37|@1938. november 2.|A nagyhatalmak k\u00f6z\u00f6tti 1938. szeptember 29-ei m\u00fcncheni egyezm\u00e9nyen alapul\u00f3 els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Magyarorsz\u00e1g visszakapta a mai K\u00e1rp\u00e1talja d\u00e9li, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben magyarok lakta s\u00e1vj\u00e1t. A ter\u00fclet t\u00f6bbi r\u00e9sze Csehszlov\u00e1ki\u00e1\u00e9 maradt, Nagysz\u0151l\u0151ssel egy\u00fctt t\u00f6bb magyarlakta telep\u00fcl\u00e9ssel, ruszin t\u00f6bbs\u00e9ggel \u00e9s eleny\u00e9sz\u0151 szlov\u00e1k lakoss\u00e1ggal.@1938. november 20.|Volosin koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bort hozott l\u00e9tre a magyar \u00e9s ruszin ellenfelei sz\u00e1m\u00e1ra.@1939. janu\u00e1r 6.|Csehszlov\u00e1k csapatok Avgusztin Volosin ukr\u00e1n g\u00e1r\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt megt\u00e1madt\u00e1k Munk\u00e1csot, ami az els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben visszate\u00e9r Magyarorsz\u00e1ghoz, a t\u00e1mad\u00e1st azonban visszavert\u00e9k.@1939. m\u00e1rcius 14.|A magyar lakoss\u00e1g elleni ukr\u00e1n atrocit\u00e1sok miatt a magyar csapatok benyomultak K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1ra. Ezen a napon Josef Tiso kiki\u00e1ltotta Szlov\u00e1kia f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, Volosin pedig Huszton kiki\u00e1ltotta a K\u00e1rp\u00e1t-Ukr\u00e1n K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, \u00e9s n\u00e9met v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9get k\u00e9relmezett.@1939. m\u00e1rcius 15-18.|A magyar csapatok offenz\u00edv\u00e1ja visszafoglalta K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t a csehekt\u0151l \u00e9s Volosin ukr\u00e1n g\u00e1rdist\u00e1it\u00f3l, \u00e9s felszabad\u00edtott\u00e1k Volosin koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor\u00e1nak fogjait. Volosin egy moszkvai b\u00f6rt\u00f6nben m\u00falt ki 1945. j\u00falius 11-\u00e9n. Volosint a Szovjetuni\u00f3 buk\u00e1sa \u00f3ta az ukr\u00e1nok h\u0151sk\u00e9nt tisztelik.@1939. szeptember|Lengyelorsz\u00e1g Szovjetuni\u00f3 \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e1ltali lerohan\u00e1sa sor\u00e1n lengyel menek\u00fcltek ezrei \u00e9rkezhettek Magyarorsz\u00e1gra a k\u00f6z\u00f6s hat\u00e1ron kereszt\u00fcl, ahol mened\u00e9kben r\u00e9szes\u00fcltek.@1939\u20131944 k\u00f6z\u00f6tt|Nagysz\u0151l\u0151s ism\u00e9t Ugocsa v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett.@1944. m\u00e1jus v\u00e9ge|A n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a zsid\u00f3 lakosokat deport\u00e1lt\u00e1k.@1944. szeptember 26.\u2013 okt\u00f3ber 28.|K\u00e1rp\u00e1talja szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt.@1944. november 13.|Rendeletet hoztak arr\u00f3l, hogy K\u00e1rp\u00e1talja minden 18 \u00e9s 50 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti magyar \u00e9s n\u00e9met lakosa k\u00f6teles jelentkezni a hat\u00f3s\u00e1gokn\u00e1l. Azt terjesztett\u00e9k, hogy csak 3 napos munk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, a h\u00e1bor\u00fa okozta k\u00e1rokat kell rendbe hozni (\u201em\u00e1lenykij robot\u201d). Val\u00f3j\u00e1ban a szolyvai gy\u0171jt\u0151t\u00e1borba, onnan pedig szib\u00e9riai l\u00e1gerek ker\u00fcltek, ahol a t\u00f6bbs\u00e9g elpusztult, s az \u00e9letben maradottak is csak \u00e9vek m\u00falva t\u00e9rhettek haza.@1945. j\u00fanius 29.|K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t a Szovjetuni\u00f3 annekt\u00e1lta \u00e9s az Ukr\u00e1n SZSZK r\u00e9sze lett. K\u00e1tp\u00e1talja ruszin lakoss\u00e1g\u00e1t Szt\u00e1lin ukr\u00e1nn\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. Ezt k\u00f6vet\u0151en rengeteg ukr\u00e1nt telep\u00edtettek be K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1ra.@#43|@1991. augusztus 24.|A f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt Ukrajna r\u00e9sze lett.&karpataljalap.net - Ugocsa non coronat|https:\/\/karpataljalap.net\/2013\/01\/25\/ugocsa-non-coronat\nreal.mtak.hu - A Csehszlov\u00e1ki\u00e1t\u00f3l a Szovjetuni\u00f3hoz csatolt K\u00e1rp\u00e1talja magyar kisebbs\u00e9g\u00e9nek helyzete (1944\u20131946)|http:\/\/real.mtak.hu\/13241\/1\/FCS_220_Tankonyv2008.pdf"},"castles":[{"castleId":103,"townId":51,"active":1,"name_LO":"\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0437\u0430\u043c\u043e\u043a","settlement_HU":"Nagysz\u0151l\u0151s","settlement_LO":"\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 (Vynohradiv)","address":"","listorder":100,"gps_lat":"48.1408420000","gps_long":"23.0501510000","oldcounty":22,"country":3,"division":9,"cond":5,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1858-Nagyszolos-Szolosvar-Ugocsa-Kankovar\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ujlak at Hungarian Wikipedia \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kankovar2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kankovar2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/ee\/Kankovar2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kankovar2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUjlak at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ugocsa; Sz\u0151l\u0151sv\u00e1r; Kank\u00f3v\u00e1r","seolink":"ugocsa-vara","georegion":"Nagysz\u0151l\u0151si-hegys\u00e9g","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@895 ut\u00e1n|A magyarok a honfoglal\u00e1s ut\u00e1n kisebb er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt emeltek a Fekete-hegyen, ami beseny\u0151 bet\u00f6r\u00e9sek ellen ny\u00fajtott v\u00e9delmet.@#3|@12-13. sz\u00e1zad|Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok vad\u00e1szter\u00fclete volt a k\u00f6rny\u00e9k, melynek k\u00f6zpontja Kir\u00e1lyh\u00e1z\u00e1n volt. Itt h\u00faz\u00f3dott a kir\u00e1lyi vadaskert hat\u00e1ra, erre utal a mai Sz\u0151l\u0151sv\u00e9gard\u00f3 neve is.@#5|@#6|@1307|I. K\u00e1roly az egyik oligarch\u00e1nak, a Borsa nemzets\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Beke t\u00e1rnokmesternek adom\u00e1nyozta Sz\u0151l\u0151st, aki itt er\u0151s v\u00e1rat \u00e9p\u00edttetett, melyet 1308-ban eml\u00edtenek.@1317 eleje|Borsa Beke testv\u00e9re, Borsa Kopasz fell\u00e1zadt K\u00e1roly R\u00f3bert ellen\u00e9ben, \u00e9s Andr\u00e1s halicsi fejedelmet, IV. B\u00e9la lesz\u00e1rmazottj\u00e1t akarta a magyar tr\u00f3nra \u00fcltetni. A kir\u00e1lyi seregekt\u0151l Borsa 1317 kora nyar\u00e1n veres\u00e9get szenvedett a debreceni csat\u00e1ban, ami ut\u00e1n Adorj\u00e1n v\u00e1r\u00e1ba h\u00faz\u00f3dott. Miut\u00e1n innen kiostromolt\u00e1k, a bevehetetlennek tartott S\u00f3lyomk\u0151 v\u00e1rba menek\u00fclt. Itt a kir\u00e1lyi seregek ostrom helyett k\u00e9t ellenv\u00e1rat emeltek, \u00e9s egyszer\u0171en kih\u00e9heztett\u00e9k Borsa Kopaszt, aki v\u00e9g\u00fcl feladta mag\u00e1t. Az egykori oligarcha v\u00e9g\u00fcl kiszabadult, \u00e9s Erd\u00e9lyben bujk\u00e1lva halt meg 1332 k\u00f6r\u00fcl.@1317|A sz\u0151l\u0151si v\u00e1rat J\u00e1nki Tam\u00e1s elfoglalta I. K\u00e1roly r\u00e9sz\u00e9re. Az ostrom sor\u00e1n a v\u00e1r elpusztult. Az uradalom a kir\u00e1ly els\u0151 feles\u00e9ge, M\u00e1ria tulajdona lett, k\u00e9s\u0151bb is kir\u00e1lyn\u00e9i birtokk\u00e9nt szerepelt.@1399|A ter\u00fcletet a v\u00e1r \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re sz\u00f3l\u00f3 enged\u00e9llyel Zsigmond a Per\u00e9nyi csal\u00e1dnak adom\u00e1nyozta. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb kapt\u00e1k meg Nyal\u00e1b v\u00e1r\u00e1t is, \u00edgy a Per\u00e9nyi csal\u00e1d Ugocsa v\u00e1rmegye legnagyobb f\u00f6ldbirtokosa lett.@15. sz\u00e1zad eleje|A v\u00e1r a ferences rendi szerzetesek tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt.@#8|@1540|Elhunyt Szapolyai J\u00e1nos p\u00e1r nappal fia, J\u00e1nos Zsigmond sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n. A hatalom \u00f6zvegye, Izabella kir\u00e1lyn\u0151 \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy kez\u00e9be ker\u00fclt.@#9|@1544|A protest\u00e1ns hitre \u00e1tt\u00e9rt Per\u00e9nyi Ferenc elvette a v\u00e1rat a ferences szerzetesekt\u0151l \u00e9s meger\u0151s\u00edtve azt lovagv\u00e1rr\u00e1 alak\u00edtotta.@1551|Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy beh\u00edvta Erd\u00e9lybe a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1r seregeit \u00e9s lemondatta a hatalomr\u00f3l Izabella kir\u00e1lyn\u0151t \u00e9s a gyermek J\u00e1nos Zsigmondot, akik Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1voztak.@1554|Per\u00e9nyi Ferenc feles\u00e9g\u00fcl vette Bebek Ferenc l\u00e1ny\u00e1t. K\u00e9s\u0151bb ap\u00f3s\u00e1val egy\u00fctt elszakadt I. Ferdin\u00e1ndt\u00f3l \u00e9s a gyermek J\u00e1nos Zsigmond p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1llt. T\u00f6bb alkalommal megt\u00e1madta a cs\u00e1sz\u00e1ri seregeket.@1556|Wolfgang Pucham cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok bossz\u00fab\u00f3l megostromolta Per\u00e9nyi nagyidai v\u00e1r\u00e1t \u00e9s lerombolta azt (a t\u00f6rt\u00e9netet Arany J\u00e1nos is meg\u00edrta \u201eA nagyidai cig\u00e1nyok\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben). Ugyanebben az \u00e9vben a Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen rendek h\u00edv\u00e1s\u00e1ra Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe. Ezt k\u00f6vet\u0151en Per\u00e9nyi elfoglalta a sz\u0151l\u0151si kolostort \u00e9s kifosztotta (a n\u00e9phagyom\u00e1ny szerint az\u00e9rt, mert a szerzetesek fogva tartott\u00e1k a f\u0151\u00far l\u00e1ny\u00e1t).@1557|A cs\u00e1sz\u00e1riak oldal\u00e1n Telekessy Imre fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny el\u0151bb a kov\u00e1sz\u00f3i v\u00e1rat vette be, majd ostrom al\u00e1 vette a sz\u0151l\u0151si v\u00e1rat is. A t\u00f6bb napos ostromot k\u00f6vet\u0151en Per\u00e9nyi Ferenc \u00e9s csal\u00e1dja fogs\u00e1gba esett. A v\u00e1rat Sz\u00e9kely Antal kapit\u00e1ny m\u00e9g abban az \u00e9vben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtette.@1557. december 23.|Az erd\u00e9lyi hadak Balassa Menyh\u00e9rt (a k\u00f6lt\u0151 Balassi B\u00e1lint nagyb\u00e1tyja) \u00e9s Bebek Ferenc vezet\u00e9s\u00e9vel megostromolt\u00e1k.@1558|Telekessy Imre visszat\u00e9rt hadaival, \u00edgy Balassa javaslat\u00e1ra meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6t\u00f6ttek, miszerint a v\u00e9d\u0151k minden ing\u00f3s\u00e1gukkal elvonulhatnak, a v\u00e1rat pedig lerombolj\u00e1k. Az\u00f3ta rom.&"}],"palaces":[{"palaceId":104,"townId":51,"active":1,"name_LO":"\u041f\u0430\u043b\u0430\u0446 \u041f\u0435\u0440\u0435\u043d\u0456","settlement_HU":"Nagysz\u0151l\u0151s","settlement_LO":"\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 (Vynohradiv)","address":"Kopans'ka St","listorder":3,"gps_lat":"48.1388450000","gps_long":"23.0438220000","oldcounty":22,"country":3,"division":9,"cond":3,"entrance":0,"func":0,"display":1,"homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022SNCH \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%86_%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B0_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96_%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u041f\u0430\u043b\u0430\u0446 \u0431\u0430\u0440\u043e\u043d\u0430 \u041f\u0435\u0440\u0435\u043d\u0456 \u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/89\/%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%86_%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B0_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96_%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2.jpg\/512px-%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%86_%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B0_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96_%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%86_%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B0_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96_%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESNCH\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Per\u00e9nyi-kast\u00e9ly","seolink":"nagyszolos-perenyi-kastely","description":"A kast\u00e9lyt a j\u00e1r\u00e1si oktat\u00e1si oszt\u00e1ly foglalja el, nem l\u00e1togathat\u00f3.","history":"1292|A Per\u00e9nyi-csal\u00e1d els\u0151 ismert \u0151se Dobos Orb\u00e1n volt, aki kir\u00e1lyi adom\u00e1nyk\u00e9nt elnyerte a Per\u00e9nyi csal\u00e1dnevet. Egyik fia Mikl\u00f3s S\u00e1rosi f\u0151isp\u00e1n, m\u00e1sik fia J\u00e1nos kir\u00e1lyi f\u0151poh\u00e1rnok lett.@\n1399|I. Zsigmond kir\u00e1ly 1399-ben adom\u00e1nyozta Sz\u0151l\u0151s v\u00e1ros\u00e1t Per\u00e9nyi P\u00e9ternek a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elleni hadj\u00e1ratban 1398-ban Nyikopoln\u00e1l (Bulg\u00e1ria) lezajlott csat\u00e1ban tan\u00fas\u00edtott vit\u00e9zs\u00e9g\u00e9\u00e9rt, egyidej\u0171leg \u0151 lett a nagysz\u0151l\u0151si Ugocsa v\u00e1r (Kank\u00f3v\u00e1r), 1405-ben pedig a kir\u00e1lyh\u00e1zai Nyal\u00e1bv\u00e1r ura is. Egyidej\u0171leg Ugocsa megye, 1408-ban M\u00e1ramaros, 1411-ben Zempl\u00e9n, 1414-ben Aba\u00faj \u00e9s Ung megye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki. A Per\u00e9nyi-csal\u00e1d t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t K\u00e1rp\u00e1talja legnagyobb f\u00f6ldbirtokosa volt. Hatalmas birtokaik voltak Ung, Bereg, Ugocsa \u00e9s M\u00e1ramaros v\u00e1rmegy\u00e9kben.@\n1505|Per\u00e9nyi Imre egyik szorgalmaz\u00f3ja volt a r\u00e1kosi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s azon hat\u00e1rozata elfogad\u00e1s\u00e1nak, hogy az elk\u00f6vetkezend\u0151 id\u0151kben idegen sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa egy\u00e9n ne ker\u00fclhessen magyar tr\u00f3nra.@\n16. sz\u00e1zad k\u00f6zepe|A nagysz\u0151l\u0151si Per\u00e9nyi-kast\u00e9ly val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ekkoriban \u00e9p\u00fclt. Kezdetben f\u00f6ldszintes \u00e9p\u00fclet volt, melyet n\u00e9gy saroktorony d\u00edsz\u00edtett. 1573-ban eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r.@\n17. sz\u00e1zad v\u00e9ge|M\u00e1sodik emelet\u00e9t ekkor emelt\u00e9k az \u00e9p\u00fcletre. A kast\u00e9ly mai \u00e1llapot\u00e1ban barokk st\u00edlus\u00fa, 17. sz\u00e1zadi \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n f\u0151homlokzat\u00e1nak tengely\u00e9ben \u00edves rizalit (d\u00edszes kiugr\u00f3 bej\u00e1rat) k\u00e9sz\u00fclt, egyidej\u0171leg \u00faj tet\u0151 \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 barokk d\u00edsz\u00edt\u0151 elemek ker\u00fcltek r\u00e1.@\n1811|Bereg v\u00e1rmegye alisp\u00e1nja, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je lett Per\u00e9nyi Zsigmond. 1835-t\u0151l t\u00f6lt\u00f6tte be Ugocsa v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1ni m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, szem\u00e9lyes kapcsolatokat alak\u00edtott ki a reformkor csaknem valamennyi jeles szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9vel. Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sben Kossuth Lajos p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1llt.@\n1848 okt\u00f3ber|Per\u00e9nyi Zsigmond a f\u0151rendi h\u00e1z eln\u00f6ke lett.@\n1849. \u00e1prilis 14.|Debrecenben Per\u00e9nyi Zsigmond is al\u00e1\u00edrta Kossuth Lajos f\u00fcggetlens\u00e9gi nyilatkozat\u00e1t. A vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel ut\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k, Pesten hadit\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s kiv\u00e9gezt\u00e9k.@\n1867-1882|Per\u00e9nyi Zsigmond fia Zsigmond Bereg \u00e9s Ugocsa v\u00e1rmegy\u00e9k f\u0151isp\u00e1nja k\u00e9pviselte a nagysz\u0151l\u0151si ker\u00fcletet a magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sben.@\n1906. okt\u00f3ber 24|A nagysz\u0151l\u0151si v\u00e1rmegyeh\u00e1za el\u0151tt szobrot avattak Per\u00e9nyi Zsigmond tisztelet\u00e9re, melyet azonban 1945-ben leromboltak, mag\u00e1t a szobrot a Megyei Honismereti M\u00fazeum pinc\u00e9j\u00e9ben rejtett\u00e9k el. 1991-ben a KMKSZ v\u00e1rosi szervezete vissza\u00e1ll\u00edtotta Per\u00e9nyi Zsigmond szobr\u00e1t eredeti hely\u00e9re, a megyeh\u00e1za \u00e9p\u00fclete el\u00e9.@\n1913-t\u00f3l 1917-ig|Ifjabb Per\u00e9nyi Zsigmond a Tisza-korm\u00e1ny bel\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1ra volt. A tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n \u0151 is azok k\u00f6z\u00f6tt volt, akik megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megd\u00f6nteni Kun B\u00e9la uralm\u00e1t, ami\u00e9rt b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u0151 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. Kiszabadul\u00e1sa ut\u00e1n 1919-ben r\u00f6vid ideig \u0151 volt Magyarorsz\u00e1g bel\u00fcgyminisztere. 1933-ban korona\u0151rr\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k, 1939-ben K\u00e1rp\u00e1talja korm\u00e1nyz\u00f3i biztosa lett, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor sokat tett a Magyarorsz\u00e1gra menek\u00fclt lengyelek \u00e9rdek\u00e9ben.@\n1989. okt\u00f3ber 6.|A Per\u00e9nyi-kast\u00e9ly fal\u00e1n 1989. okt\u00f3ber 6-\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak az 1849-ben kiv\u00e9gzett Per\u00e9nyi Zsigmond tisztelet\u00e9re.@\n&\nhttp:\/\/www.karpataljaturizmus.hu\/index.php?p=h&a=52@\nhttps:\/\/www.karpatinfo.net.ua\/muemlek-epitmeny\/nagyszolosi-perenyi-kastely"}],"sights":[{"sightId":1034,"townId":51,"active":1,"name_LO":"\u0420\u0438\u043c\u043e-\u041a\u0430\u0442\u043e\u043b\u0438\u0446\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0441\u043e\u0431\u043e\u0440 \u0412\u043e\u0437\u043d\u0435\u0441\u0456\u043d\u043d\u044f","address":"Vulytsya Myru","mapdata":"1|1365|443","gps_lat":"48.1404440000","gps_long":"23.0339110000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Jezus-Mennybemenetele-romai-katolikus-plebaniatemplom-Nagyszolos-3239","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/nagyszolosi-romai-katolikus-templom","picture":"\u003Ca title=\u0022Thaler Tamas \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NagyszolosFotoThalerTamas00011.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NagyszolosFotoThalerTamas00011\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/99\/NagyszolosFotoThalerTamas00011.jpg\/256px-NagyszolosFotoThalerTamas00011.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NagyszolosFotoThalerTamas00011.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EThaler Tamas\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"J\u00e9zus Mennybemenetele templom","seolink":"jezus-mennybemenetele-templom","note":"","history":"1272-ben \u00e9p\u00fclt. A 14. sz\u00e1zadban g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. A 16. sz\u00e1zadban a reform\u00e1tusok vett\u00e9k birtokba, akik a ferences szerzeteseket is el\u0171zt\u00e9k a v\u00e1rosb\u00f3l. Per\u00e9nyi Ferenc, a v\u00e1ros f\u00f6ldesura, belekeveredett a Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sbe. A kiv\u00e9gz\u00e9st\u0151l katolikus \u00e9desanyja k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val menek\u00fclt meg, de 200.000 forintot kellett a kincst\u00e1rba befizetnie, valamint katolikus hitre kellett t\u00e9rnie \u00e9s fel kellett \u00e9p\u00edtenie egy ferences rendi z\u00e1rd\u00e1t egy templommal egy\u00fctt. Ezut\u00e1n a ferenceseket 1668-ban a Per\u00e9nyiek h\u00edvt\u00e1k vissza.\nA 18. sz\u00e1zadban a templom belsej\u00e9t jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Miut\u00e1n a katolikusok a 19. sz\u00e1zadban visszaszerezt\u00e9k a templomot, m\u00e1r fed\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl volt \u00e9s H\u00e1m J\u00e1nos szatm\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ll\u00edttatta helyre. \nA szovjetek 1959-ben bez\u00e1ratt\u00e1k, az \u00e9p\u00fcletet pedig v\u00e1llalati rakt\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. A katolikus h\u00edvek ez id\u0151 alatt csak a temet\u0151k\u00e1poln\u00e1ban tarthatt\u00e1k meg szertart\u00e1saikat. V\u00e9g\u00fcl 1989-ben Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l \u00e9rkezett ferences szerzetesek \u00fajraind\u00edtott\u00e1k a pl\u00e9b\u00e1niai \u00e9letet. A lelkes h\u00edvek munk\u00e1ja nyom\u00e1n meg\u00fajult a templomot v\u00e9g\u00fcl 1991-ben Paskai L\u00e1szl\u00f3 b\u00edboros pr\u00edm\u00e1s, esztergomi \u00e9rsek szentelte fel \u00fajb\u00f3l.\n"},{"sightId":1035,"townId":51,"active":1,"name_LO":"\u0424\u0440\u0430\u043d\u0446\u0438\u0441\u043a\u0430\u043d\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u043c\u043e\u043d\u0430\u0441\u0442\u0438\u0440","address":"Vulytsya Myru, 3","mapdata":"1|1430|522","gps_lat":"48.1399480000","gps_long":"23.0345240000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ferences-templom-es-rendhaz-Nagyszolos-3944","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/nagyszolosi-ferences-rendi-kolostor","picture":"\u003Ca title=\u0022Neovitaha777 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:3._%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%9A%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00223. \u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 \u041a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/51\/3._%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%9A%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB.jpg\/512px-3._%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%9A%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:3._%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%9A%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENeovitaha777\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ferences templom \u00e9s kolostor ","seolink":"ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"A 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n alap\u00edtott\u00e1k a Per\u00e9nyiek az Ugocsa-v\u00e1rt\u00f3l d\u00e9lre fekv\u0151 dombon a ferencesek kolostor\u00e1t. Itt \u0151rizt\u00e9k 1526 ut\u00e1n Kapisztr\u00e1n Szent J\u00e1nos f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait. 1556-ban a reform\u00e1tuss\u00e1 lett helyiek a kolostort megrohant\u00e1k \u00e9s a szerzeteseket meg\u00f6lt\u00e9k. Kapisztr\u00e1n Szent J\u00e1nos test\u00e9t k\u00fatba dobt\u00e1k. A ferenceseket 1668-ban a Per\u00e9nyiek h\u00edvt\u00e1k vissza \u00e9s megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k sz\u00e1mukra B\u00e1nffy G\u00e1bor nemesi udvarh\u00e1z\u00e1t. Az \u00faj kolostor 1747-ben le\u00e9gett. A t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1, ekkor \u00e9p\u00fclt temploma is, amit 1889-ben \u00e1t\u00e9p\u00edtettek. \nA kolostorban 1945-ben v\u00e1rosi m\u00fazeumot rendeztek be, a templomot a pravoszl\u00e1v egyh\u00e1z vette \u00e1t, majd hossz\u00fa ideig \u00fcresen \u00e1llt. A templomot 1989-ben kapta vissza a katolikus egyh\u00e1z, \u00e9s teljesen fel kellett \u00faj\u00edtani. \n"},{"sightId":1036,"townId":51,"active":1,"name_LO":"","address":"Partyzanska St, 40-56","mapdata":"2|702|695","gps_lat":"48.1363750000","gps_long":"23.0346840000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Cecilia-kapolna-Nagyszolos-3669","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Cec\u00edlia k\u00e1polna","seolink":"szent-cecilia-kapolna","note":"","history":"Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a 19. sz\u00e1zadban emelt\u00e9k, minden bizonnyal temet\u0151k\u00e1polna c\u00e9lj\u00e1ra. Ameddig a v\u00e1rosban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a pl\u00e9b\u00e1niatemplom, gy\u00e1szmis\u00e9ket tartottak benne. \n1959 \u0151sz\u00e9n, amikor a szovjetek a pl\u00e9b\u00e1niatemplomot bez\u00e1ratt\u00e1k, a h\u00edvek azonnal \u00e1tvitt\u00e9k a templom szobrait a kis temet\u0151k\u00e1poln\u00e1ba. 1959-t\u0151l t\u00f6bb mint h\u00e1rom \u00e9vtizedig ez volt a v\u00e1ros egyetlen m\u0171k\u00f6d\u0151 katolikus temploma. Ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 templom.\n"},{"sightId":1037,"townId":51,"active":1,"name_LO":"","address":"Vulytsya Myru, 12","mapdata":"1|1048|456","gps_lat":"48.1404070000","gps_long":"23.0311840000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/nagyszolosi-reformatus-templom","picture":"\u003Ca title=\u0022Klymenkoy \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%92%D0%BE%D0%B7%D0%BD%D0%B5%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_4617.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 \u0412\u043e\u0437\u043d\u0435\u0441\u0435\u043d\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u043a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b 4617\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9b\/%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%92%D0%BE%D0%B7%D0%BD%D0%B5%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_4617.jpg\/256px-%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%92%D0%BE%D0%B7%D0%BD%D0%B5%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_4617.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%92%D0%BE%D0%B7%D0%BD%D0%B5%D1%81%D0%B5%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_4617.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EKlymenkoy\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1828-ban klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. A tornya 1879-ben \u00e9p\u00fclt. A templom melletti par\u00f3kia 1912-b\u0151l sz\u00e1rmazik. "},{"sightId":1038,"townId":51,"active":1,"name_LO":"\u0425\u0440\u0430\u043c \u0423\u0441\u043f\u0456\u043d\u043d\u044f \u041f\u0440\u0435\u0441\u0432\u044f\u0442\u043e\u0457 \u0411\u043e\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0438\u0446\u0456. \u0423\u041f\u0426.","address":"Ploshcha Myru, 24","mapdata":"1|1896|505","gps_lat":"48.1401160000","gps_long":"23.0384950000","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Ortodox templom","seolink":"ortodox-templom","note":"","history":"A g\u00f6r\u00f6gkatolikusok egykori temploma volt, amit a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a szovjetek elvettek t\u0151l\u00fck, \u00e9s az ortodox egyh\u00e1znak adt\u00e1k, miut\u00e1n az egyh\u00e1zat er\u0151szakosan be pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k olvasztani az ortodox egyh\u00e1zba. \n1989-ben \u00fajra legaliz\u00e1lt\u00e1k a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zat. Ezut\u00e1n vissza kellett volna kapniuk egykori templomukat, de az\u00f3ta sem kapt\u00e1k vissza. 2004. augusztus 22-\u00e9n szentelt\u00e9k fel \u00faj templomukat a k\u00f6zelben, a K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1r\u00f3l elsz\u00e1rmazott k\u00fclf\u00f6ldi testv\u00e9rek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val."},{"sightId":1039,"townId":51,"active":1,"name_LO":"\u0413\u0440\u0435\u043a\u043e\u043a\u0430\u0442\u043e\u043b\u0438\u0446\u044c\u043a\u0430 \u0426\u0435\u0440\u043a\u0432\u0430","address":"Luchkaia St, 11","mapdata":"2|918|607","gps_lat":"48.1375450000","gps_long":"23.0385500000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"\u00daj g\u00f6r\u00f6g katolikus templom","seolink":"uj-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"A g\u00f6r\u00f6gkatolikusok egykori templom\u00e1t a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a szovjetek elvettek, \u00e9s az ortodox egyh\u00e1znak adt\u00e1k, miut\u00e1n az egyh\u00e1zat er\u0151szakosan be pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k olvasztani az ortodox egyh\u00e1zba. \n1989-ben \u00fajra legaliz\u00e1lt\u00e1k a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zat. Ezut\u00e1n vissza kellett volna kapniuk egykori templomukat, de az\u00f3ta sem kapt\u00e1k vissza. 2004. augusztus 22-\u00e9n szentelt\u00e9k fel \u00faj templomukat a k\u00f6zelben, a K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1r\u00f3l elsz\u00e1rmazott k\u00fclf\u00f6ldi testv\u00e9rek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val."},{"sightId":1040,"townId":51,"active":1,"name_LO":"Per\u00e9nyi Zsigmond Magyar K\u00f6z\u00e9piskola - Ugocsa v\u00e1rmegye h\u00e1za","address":"Vulytsya Myru, 51","mapdata":"1|292|449","gps_lat":"48.1403760000","gps_long":"23.0247030000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/nagyszolosi-3-sz-perenyi-zsigmond-kozepiskola","picture":"\u003Ca title=\u0022\u041e\u043b\u0435\u043a\u0441\u0430-\u041a\u0438\u0457\u0432 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-212-0054_%D0%90%D0%B4%D0%BC%D1%96%D0%BD%D1%96%D1%81%D1%82%D1%80%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B2%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002221-212-0054 \u0410\u0434\u043c\u0456\u043d\u0456\u0441\u0442\u0440\u0430\u0442\u0438\u0432\u043d\u0438\u0439 \u0431\u0443\u0434\u0438\u043d\u043e\u043a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/87\/21-212-0054_%D0%90%D0%B4%D0%BC%D1%96%D0%BD%D1%96%D1%81%D1%82%D1%80%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B2%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA.jpg\/512px-21-212-0054_%D0%90%D0%B4%D0%BC%D1%96%D0%BD%D1%96%D1%81%D1%82%D1%80%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B2%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-212-0054_%D0%90%D0%B4%D0%BC%D1%96%D0%BD%D1%96%D1%81%D1%82%D1%80%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B2%D0%BD%D0%B8%D0%B9_%D0%B1%D1%83%D0%B4%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%BA.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u041e\u043b\u0435\u043a\u0441\u0430-\u041a\u0438\u0457\u0432\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za, Per\u00e9nyi Zsigmond Magyar K\u00f6z\u00e9piskola","seolink":"egykori-varmegyehaza-perenyi-zsigmond-magyar-kozepiskola","note":"","history":"Ugocsa v\u00e1rmegye egykori sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1ban kapott helyet a magyar k\u00f6z\u00e9piskola. Az iskol\u00e1t 1946-ban hozt\u00e1k l\u00e9tre. 1956-t\u00f3l k\u00f6z\u00e9piskola. 1972-ben \u00f6sszevont\u00e1k egy ukr\u00e1n k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1val, 1990-ben nyerte vissza \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t a magyar lakoss\u00e1g k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. 1991-t\u0151l viseli Per\u00e9nyi Zsigmond, az 1848-1849-es szabads\u00e1gharc m\u00e1rt\u00edrja nevet. 1849. \u00e1prilis 14-\u00e9n a magyar fels\u0151h\u00e1z eln\u00f6kek\u00e9nt al\u00e1\u00edrta a f\u00fcggetlens\u00e9gi nyilatkozatot, ez\u00e9rt a stabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k. \n"},{"sightId":1041,"townId":51,"active":1,"name_LO":"","address":"Vulytsya Myru, 51","mapdata":"1|325|478","gps_lat":"48.1402670000","gps_long":"23.0250290000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/perenyi-zsigmond-mellszobra-nagyszolos","picture":"\u003Ca title=\u0022Wereskowa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%BF%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%96%D1%96%D2%91%D0%BC%D0%BE%D0%BD%D1%82%D1%83_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 \u043f\u0430\u043c'\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a \u0416\u0456\u0491\u043c\u043e\u043d\u0442\u0443 \u041f\u0435\u0440\u0435\u043d\u0456\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2b\/%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%BF%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%96%D1%96%D2%91%D0%BC%D0%BE%D0%BD%D1%82%D1%83_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96.jpg\/256px-%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%BF%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%96%D1%96%D2%91%D0%BC%D0%BE%D0%BD%D1%82%D1%83_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%92%D0%B8%D0%BD%D0%BE%D0%B3%D1%80%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B2_%D0%BF%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D0%96%D1%96%D2%91%D0%BC%D0%BE%D0%BD%D1%82%D1%83_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EWereskowa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Per\u00e9nyi Zsigmond mellszobra","seolink":"perenyi-zsigmond-mellszobra","note":"","history":"A volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za el\u0151tt \u00e1ll, ami ma Per\u00e9nyi Zsigmond nev\u00e9t visel\u0151 magyar k\u00f6z\u00e9piskola. 1906. okt\u00f3ber 24-\u00e9n avatt\u00e1k fel. 1945-ben a megsz\u00e1ll\u00f3k lerombolt\u00e1k. A szobrot a Megyei Honismereti M\u00fazeum pinc\u00e9j\u00e9ben rejtett\u00e9k el. 1991-ben a KMKSZ v\u00e1rosi szervezete vissza\u00e1ll\u00edtotta Per\u00e9nyi Zsigmond szobr\u00e1t eredeti hely\u00e9re, a megyeh\u00e1za \u00e9p\u00fclete el\u00e9.\n1848 okt\u00f3ber\u00e9ben Per\u00e9nyi Zsigmond a f\u0151rendi h\u00e1z eln\u00f6ke lett. 1849. \u00e1prilis 14-\u00e9n Debrecenben Per\u00e9nyi Zsigmond is al\u00e1\u00edrta Kossuth Lajos f\u00fcggetlens\u00e9gi nyilatkozat\u00e1t. A vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel ut\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k, Pesten hadit\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s kiv\u00e9gezt\u00e9k."},{"sightId":1042,"townId":51,"active":1,"name_LO":"","address":"Kopans'ka St","mapdata":"1|2506|721","gps_lat":"48.1388580000","gps_long":"23.0437070000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/perenyi-emlektabla-nagyszolos","picture":"\u003Ca title=\u0022SNCH \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%86_%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B0_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96_%D1%82%D0%B0%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D1%87%D0%BA%D0%B0.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u041f\u0430\u043b\u0430\u0446 \u0431\u0430\u0440\u043e\u043d\u0430 \u041f\u0435\u0440\u0435\u043d\u0456 \u0442\u0430\u0431\u043b\u0438\u0447\u043a\u0430\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a4\/%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%86_%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B0_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96_%D1%82%D0%B0%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D1%87%D0%BA%D0%B0.jpg\/256px-%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%86_%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B0_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96_%D1%82%D0%B0%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D1%87%D0%BA%D0%B0.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%B0%D0%BB%D0%B0%D1%86_%D0%B1%D0%B0%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B0_%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%BD%D1%96_%D1%82%D0%B0%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D1%87%D0%BA%D0%B0.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESNCH\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Per\u00e9nyi Zsigmond eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"perenyi-zsigmond-emlektablaja","note":"","history":"A Per\u00e9nyi-kast\u00e9ly fal\u00e1n 1989. okt\u00f3ber 6-\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak Per\u00e9nyi Zsigmond, az 1848-1849-es szabads\u00e1gharc m\u00e1rt\u00edrja tisztelet\u00e9re. 1849. \u00e1prilis 14-\u00e9n a magyar fels\u0151h\u00e1z eln\u00f6kek\u00e9nt al\u00e1\u00edrta a f\u00fcggetlens\u00e9gi nyilatkozatot, ez\u00e9rt a stabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k."},{"sightId":1043,"townId":51,"active":1,"name_LO":"","address":"Vulytsya Myru, 54","mapdata":"1|312|463","gps_lat":"48.1403180000","gps_long":"23.0248430000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/1956-os-emlektabla-nagyszoloson","picture":"","picture_ref":"","name":"1956-os eml\u00e9kt\u00e1bla","seolink":"1956-os-emlektabla","note":"","history":"2006-ban a Per\u00e9nyi Zsigmond k\u00f6z\u00e9piskola fal\u00e1n helyezt\u00e9k el \u00e9s az 1956-os magyar forradalommal szimpatiz\u00e1l\u00f3 nagysz\u0151l\u0151si fiatalok ellen\u00e1ll\u00f3 csoportj\u00e1nak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket, akik emiatt b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben, l\u00e1gerekben raboskodtak."},{"sightId":1044,"townId":51,"active":1,"name_LO":"","address":"Vulytsya Myru, 54","mapdata":"1|269|476","gps_lat":"48.1402340000","gps_long":"23.0245980000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/bartok-bela-emlektablaja-nagyszoloson","picture":"","picture_ref":"","name":"Bart\u00f3k B\u00e9la eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"bartok-bela-emlektablaja","note":"","history":"Bart\u00f3k B\u00e9la zeneszerz\u0151 Nagysz\u0151l\u0151s\u00f6n l\u00e9pett el\u0151sz\u00f6r nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 1892-ben, amikor el\u0151adta \u0022A Duna foly\u00e1sa\u0022 c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t. A helyi lap ezut\u00e1n zseninek nevezte \u00e9s nagy j\u00f6v\u0151t j\u00f3solt neki. Az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t annak az \u00e9p\u00fcletnek a fal\u00e1n avatt\u00e1k fel, ahol annak idej\u00e9n 11 \u00e9vesen a koncertet adta. "},{"sightId":1045,"townId":51,"active":1,"name_LO":"","address":"Vulytsya Myru, 54","mapdata":"1|281|497","gps_lat":"48.1400940000","gps_long":"23.0246040000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/bartok-bela-mellszobra-nagyszolos","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bart%C3%B3k_B%C3%A9la-1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bart\u00f3k B\u00e9la-1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/2\/28\/Bart%C3%B3k_B%C3%A9la-1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"","name":"Bart\u00f3k B\u00e9la szobra","seolink":"bartok-bela-szobra","note":"","history":"1999-ben avatt\u00e1k fel a szobrot. Bart\u00f3k B\u00e9la zeneszerz\u0151 Nagysz\u0151l\u0151s\u00f6n l\u00e9pett el\u0151sz\u00f6r nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 1892-ben, 11 \u00e9vesen, amikor el\u0151adta \u0022A Duna foly\u00e1sa\u0022 c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t. A helyi lap ezut\u00e1n zseninek nevezte \u00e9s nagy j\u00f6v\u0151t j\u00f3solt neki. "}]},"language":"hu","region":"ukrajna","regionid":3,"offer":[],"gallery":false,"album":false}