Munkács vára
Замок Паланок
Munkács vára
.jpg){kind=link}
Állapot:
Felújított / Jó
Belépés:
Díjköteles
Cím:
Hrafa fon Shenborna St, 42
Település:
Vármegye:
Bereg
Ország:
Ukrajna
Tartomány:
Kárpátalja
Tájegység:
Latorca-völgy
GPS koordináták:
48.431388, 22.687497
Google térkép:
Története
895
Honfoglalás
Több..
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895
A magyar törzsek a várostól 60km-re északra lévő Vereckei-hágón át érkeztek a Kárpát-medencébe.
895 után
Várát a monda szerint Álmos vezér építtette. Anonymus szerint a hely az után kapta a nevét, hogy ide a magyarok nagy fáradsággal és munkával jutottak el. Az első, valószínűleg fából készült őrtornyot a honfoglaló magyarok emelhették a Várhegyen. A néphagyomány szerint a Vereckei-hágón bejött magyarok vezére, Álmos azon a hegyen vert tábort, amelyen a korábbi bazilita kolostora áll, Hadúr főpapja meg azon a hegyen telepedett meg, ahol most a vár magasodik. Hajnalban Álmos füstöt látott felemelkedni a várhegyről. Ezt ellenséges jelzőtűznek vélve lovasokat küldött ki. Ezek visszatérve elmondták neki, hogy a főpap mutat be hálaadó áldozatot a magyarok istenének. Ősi szokás szerint kövér fehér mént vágott le. A fejedelem főembereivel maga is megjelent a szertartáson, és nagyon megtetszett neki a hely. Arra kérte a főpapot, hogy cseréljenek táborhelyet. A vonakodó főpapot végül egy szép fehér paripa győzte meg. Álmos azonnal hozzákezdett a vár építéséhez. A sereg negyven napig pihent itt, s az idő alatt jelentős haladást értek el az építkezésben. Ezután az egész sereg Ungvár felé indult, csak az építők maradtak hátra. Ekkor történt, hogy az agg Álmos átadta a fejedelemséget Árpádnak. Árpádot ősi szokás szerint pajzsra emelték, és közakarattal vezérnek választották. Ungvár bevétele után a magyarok Szerencsre értek. Ide érkeztek meg azok, akik a munkácsi vár építésén dolgoztak. A munkálatok előrehaladásával kapcsolatos kérdésre ők így feleltek: "Isten mentse meg az ellenségünket is az olyan helytől, felette munkás hely vala ez", mivel a követ és fát csak a vállukon nagy munkával voltak kénytelenek a sziklahegy ormára felhordani.
1000
Államalapítás
Több..
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1064
Salamon király Munkácsot unokatestvérének, László hercegnek adományozta. 1063-ban Salamon IV. Henrik német császár seregével szerezte meg a hatalmat, ami elől unokatestvérei (Géza, László és Lampert) Lengyelországba menekültek. A fivérek még ebben az évben II. Boleszláv király által biztosított segédhadakkal tértek vissza, ami elől Salamon Moson várába menekült. Végül Dezső győri püspök közbenjárására egyeztek ki, mely szerint Salamon megtarthatta a koronát, de cserébe Géza megkapta a dukátust, és testvéreivel megfelelő birtokokban részesültek.
1085
Salamon Kutesk besenyő fejedelem, Moldva akkori ura seregével Magyarországra tört, hogy Szent László királytól a koronát elragadja. Munkácsig törtek előre, aminek a lakosait részben leölték, részben elmenekültek, illetve a várost felégették. László király ezután Ungvárnál megverte Salamon hadát, és kikergette az országból.
1138
Muncas néven említik először a települést. Neve a régi magyar Muncas személynévből való, melynek eredete a munka főnév.
1241-42
Tatárjárás
Több..
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárok teljesen elpusztították, ezután IV. Béla német hospeseket (vendégtelepeseket) telepített le.
1263
A vár első írásos említése. A munkácsi királyi uradalmat (amely zömében járhatatlan erdőségekből állt) IV. Béla király Konstancia lánya hozományául adta.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több..
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
14. sz. eleje
1311-ig Aba Amadé kezén volt.
1311. szeptember
Aba Amádé kiskirály meg akarta szerezni Kassát. Kíséretével a városba érkezett, ahol tömegverekedés tört ki. Aba Amádét megölték, fiait, Jánost és Demetert börtönbe vetették.
1311
Aba Amadé kassai meggyilkolása után fiai fellázadtak Károly Róbert király ellen és szövetkeztek a leghatalmasabb oligarchával, Csák Mátéval. A király az oligarchák egyesült seregét az 1312-es rozgonyi csatában leverte. Munkács vára is a király kezére került. A vidék jelentősebb betelepítése Károly Róbert király idejére tehető. A vár és az uradalom az Anjou-ház családi birtoka lett, hosszabb ideig Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége birtokolta.
1397
A várost és környékét Zsigmond távoli unokatestvérének, a litván nagyfejedelemség egyik száműzött hercegének, Korjatovics Tódornak (Theodor Koriatovich) adományozta hűbérbirtokként, aki előtte a nagyfejedelemség rutén Podolia régiójának élén állt. Zsigmond király Podólia litván tartomány uralkodói jogait kapta. Valószínűleg ebben az időben épült fel az első európai típusú lovagvár a Várhegyen. Korjatovics és felesége Olga (Valha) nevéhez fűződik a munkácsi kolostor megalapítása is. Theodor sok rutént telepített le a területen. A fejedelem 1414-ben bekövetkezett halála után egy ideig felesége Valha és unokaöccse Vaszil irányította az uradalmat, majd visszaszállt a koronára. Nem sokkal ezután Zsigmond király a várat és az uradalmat Pálóczi Máténak adományozta, aki 1419–1431 között a beregi ispáni tisztet is ellátta.
1426. május
Tatai szerződés. A gyermektelen Lazarevics István (†1427. VII. 18.) szerb despota, valamint kiszemelt utőda, unokaöccse, Brankovics György és Zsigmond szerződést kötöttek, mely szerint Brankovics Magyarország főnemese lett, Szerbiát neki és fiúutódainak a magyar korona főhatósága alatt biztosítják, s abban magyar haderővel védelmezik. A szerb despota a magyar királynak hűséget esküdött, megígérte, hogy halála után 17 várat (melyhez a magyar koronának úgyis régi joga van: köztük Nándorfehérvár és Galambóc) magyar kormányzat alá helyeznek vissza, és a despota Magyarországot egész haderejével segíteni fogja. 1427. októberében a szerződés értelmében Zsigmond birtokba vette Nándorfehérvárt. Lazarevics tekintéjes birtokokat kapott Magyarországon, melyeket 1427-ben utóda, Brankovics György örökölt.
1441
Az V. László pártjára álló Brankovics Györgytől a belháborúban győztes I. (Jagelló) Ulászló elkobozta magyarországi birtokait, köztük Munkácsot, amit a király Pálóczi László országbírónak adományozott. Brankovics György ezután kegyelmet nyert, és birtokai jelentős részét visszakapta.
1444
A Hunyadi János vezette sikeres hosszú hadjáratot lezáró drináplyi béke értelmében Brankovics György visszakapta II. Murád szultántól Ézsak-Szerbiát, Hunyadi János pedig birtokba vette Brankovics magyarországi birtokait, köztük Munkácsot.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több..
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1456 után
Hunyadi János halála után felesége, Szilágyi Erzsébet birtokolta a vidéket.
1484
Szilágyi Erzsébet halála után a terjedelmes Hunyadi-birtokokat Mátyás király fiának, Corvin János liptói hercegnek adományozta. Mátyás halála után Corvin János megpróbálta megszerezni a trónt, de a csontmezei csatában 1490-ben vereséget szenvedett.
1494
II. Ulászló elvette Munkácsot Corvin Jánostól, és Csáktornyai Ernuszt Zsigmond pécsi püspöknek és kincstárnoknak adományozta.
1498
Vingárti Geréb Péter országbíróé lett.
1504
Vingárti Geréb Péter halála után az uradalom visszaszállt a koronára.
1504
II. Ulászló király Bélteki Drágffy Györgynek zálogosította el.
1505
II. Ulászló felesége, Candale-i Anna francia hercegnő birtokává tette Munkácsot, azonban a királyné korai halála után ismét a korona birtoka lett.
1514
Az országgyűlés Diósgyőrrel együtt a munkácsi uradalmat a királyi udvar ellátására rendelte: Munkács a bort és a zsiradékot szállította Budára.
1522
II. Lajos király feleségének, Habsburg Mária királynénak adományozta többek között Munkács várát is.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több..
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1529
Szapolyai János a munkácsi uradalmat Báthori Istvánnak adományozta Szatmár és Németi városaiért cserébe. Báthori tetemes javításokat végzett az erősségen, jelentősen felújította a felsővárat.
1530
A vár visszaszállt Szapolyaira, azonban tényleges ura Mária királyné kegyéből Büdy Mihály lett.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több..
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1551
Szapolyai János özvegyét, Izabella királynét lemondásra és Lengyelországba való távozásra kényszerítette Fráter György az Erdélybe behívott császári sereg segítségével.
1552
Amikor a királyné Lengyelországba, majd Sziléziába távozott, Ferdinánd király Munkácsot és uradalmát Petrovics Péter temesi bánnak (Szapolyai János király rokonának, János Zsigmond egyik gyámjának) adományozta. Petrovics 1557-ben végrendeletében gyámfiára, János Zsigmond erdélyi fejedelemre hagyta birtokát.
1556
Izabella királyné visszatért Magyarországra, és visszavette a hatalmat kelet-Magyarország felett gyermek fia, János Zsigmond nevében. Izabella 1559-es halálát követően a királyság irányítását János Zsigmond vette át.
1567
Swendi Lázár felsőmagyarországi főkapitány megostromolta és elfoglalta Munkács várát, amit kijavítottak.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több..
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1570
A speyeri szerződés szerint Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék a Magyar Királysághoz, míg Máramaros Erdélyhez (mint a Partium része) került. Bereg vármegye részeként Munkács a Magyar Királysághoz tartozott.
1573
Miksa király Munkács várát és uradalmát zálogba adta Mágóczy Gáspárnak. A főúr halála után unokaöccse, II. András örökölte a birtokokat. Özvegyét, Alaghy Bekény Juditot felsővadászi Rákóczi Zsigmond vette feleségül, aki a Mágóchy-árvák, Ferenc és Gáspár gyámja is lett. A munkácsi uradalom zálogjoga 1588. október 20-án szállt át Rákóczi Zsigmondra. Az új birtokos kenéz családokat telepített az eddig még érintetlen területekre, hogy ezeket is művelés alá fogják. A jövedelmek java részét a vár felszerelésének korszerűsítésére fordította.
1591
Mágóchy Ferencet nagykorúvá nyilvánították, s mivel közben édesanyja is meghalt, Rákóczi Zsigmondnak át kellett adnia a munkácsi várat.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több..
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több..
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605
Bocskai István foglalta el a várat és bírta 1606-os haláláig. Ezután koronabirtokként említi, azonban továbbra is a zálogbirtokosok, a Mágóchy-család kezén maradt. Mágóchy Ferenc 1611-ben hunyt el, felesége, szerdahelyi Dersffy Orsolya a munkácsi vár egyik hadnagyának, Esterházy Miklósnak nyújtotta kezét, aki a házasság révén megalapozta családja vagyoni helyzetét és a köznemességből a mágnások rendjébe emelte azt.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több..
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619. szeptember
Munkács ellenállt Bethlen Gábor fejedelem seregének.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több..
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1621
A nikolsburgi béke értelmében Bereg vármegye az Erdélyi Fejedelemség része lett. Munkácsot Bethlen Gábor saját birtokul kapta. Esterházy Miklós kárpótlásul megkapta Fraknó várát és uradalmát, miután Bethlen Gábornak Munkácsot átadta.
1629
Bethlen gelsei Balling Jánost nevezte ki munkácsi főkapitánynak. Balling kormányzása idejére tehető a vár korszerű felújítása , amelyről a felső vár falában lévő márványtábla is tanúskodik.
1629. november 15.
Bethlen Gábor elhunyt. Végrendeletében az erdélyi fejedelmi széket, birtokainak és vagyonának jelentős részét feleségére, Brandenburgi Katalinra hagyta. Brandenburgi Katalin Bethlen István kormányzó gyámsága alatt állt. Szeretőjável, Csáky Istvánnal és más katolikus urakkal a hatalmat maga számára akarta biztosítani. Ferdinánd segítségét megnyerendő visszaadta a 7 magyarországi vármegyét, amit Bethlen Gábor szerzett meg a nikolsburgi békében. Az ellenpártot Bethlen István vezette, aki I. Rákóczi Györgytől kért segítséget, mivel Katalin hadai Erdélyt fenyegették. Ferdinánd Csáky Istvánnak ítélte Munkácsot, aki azt el akarta foglalni, de Bethlen István kormányzó parancsára Balling János kizárta őt a várból.
1630. december 1.
I. Rákóczi Györgyöt választották erdélyi fejedelemnek.
1631
I. Rákóczi György és felesége, Loránffy Zsuzsanna birtokába jutott a vár.
1633
Ferdinánd Lőcsén békét kötött I. Rákóczi György fejedelemmel, és Rákóczinak 200.000 forinttért örökösen átengedte Munkácsot. Ennek előzménye volt, hogy 1632-ben a lützeni csatában a svédek legyőzték a Wallenstein vezette császári seregeket. Az erdélyi fejedelemség hadba lépését elkerülendő kötötte a császár a békét Rákóczival.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több..
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. április 22.
Munkácson kötött Habsburg-ellenes szövetséget I. Rákóczi György XIV. Lajos francia királlyal a 30 éves háború során.
1645. december 16.
Linzi béke
Több..
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1645
A linzi béke értelmében Munkács Bereg vármegye részeként az Erdélyi Fejedelemség része lett I. Rákóczi György haláláig.
1648. október 11.
I. Rákóczi György elhunyt. Halála után Loránttfy Zsuzsanna Munkácsra költözött: innen, illetve pataki várából igazgatta terjedelmes birtokait. 1660-as haláláig ő bírta Munkácsot.
1657 január
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezetésével betörtek Észak-Erdélybe a Vereckei-hágón keresztül. Felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Lorántffy Zsuzsanna a munkácsi várban húzta meg magát, majdnem a lengyelek fogságába esett. A lengyelek a várost feldúlták, de a várat nem merték ostromolni. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát. Mukácsot a tatárok felégették. Ezután a fejedelemasszony hozzá is látott a munkácsi vár átépítési munkálataihoz. A francia hadmérnököknek köszönhetően kapta a vár jelenlegi tagoltságát, ekkor alakult ki az alsó-, a középső- és a felsővár. Később II. Rákóczi György örökölte, halála (1660) után pedig özvegyére, Báthory Zsófiára szállt.
1664
A szentgotthárdi győzelem és a szégyenteljes vasvári béke
Több..
1664
A császári sereg a szentgotthárdi csatában jelentős győzelmet aratott a török felett. I. Lipót császár ennek ellenére Vasváron 20 évre szóló békét kötött a törökökkel olyan feltételek mellett, mintha a törökök győztek volna. Ez hatalmas felháborodást keltett Európában, és a magyar nemesség körében, akik az ország felszabadítását várták a győzelem után. A korábban Habsburg-hű katolikus főnemesek szervezkedni kezdtek a császár ellen, ez volt az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvés. 1668-ban XIV. Lajos francia király a spanyol-francia háború végeztével kihátrált az összeesküvés támogatása mögül, és a törökök támogatását sem szerezték meg.
1670
I. Rákóczi Ferenc orvosolta a katolikus anyja, Báthory Zsófiára vallási türelmetlensége miatt elnyomott protestánsok sérelmeit, majd kitűzte a felkelés zászlaját Kassán. Munkács elfoglalására indult, de onnan anyja ágyúval kényszerítette visszavonulásra. Ezután elfoglalta Ónodot és ostrom alá vette Szatmárt és Tokajt. Ekkor érkezett azonban a császár nyílt levele, miszerint az összeesküvést leleplezték és résztvevőit (Zrínyit és Frangepánt) elfogták, és ami a kegyelmet nyerni kívánókat fegyverletételre szólította fel. Az egyedül, támogatók nélkül maradt I. Rákóczi Ferenc Munkács várában, anyjánál talált menedéket. Báthory Zsófia hatalmas váltságdíjjal, 400.000 Forint ellenében váltotta meg fia életét, valamint a Rákócziak váraiba német őrséget raktak.
1671
A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése
Több..
1671
A Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése után a fő szervezőket, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet és Frangepán Ferencet kivégezték. Wesselényi Ferenc még 1667-ben elhunyt. Az összeesküvés részét képező horvátországi felkelést 1670-ben a Habsburgok vérbe fojtották.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több..
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1680
Báthory Zsófia halálakor menye, Zrínyi Ilona birtokába került. Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenc özvegye, és II. Rákóczi Ferenc anyja volt.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több..
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1682. június 15.
Zrínyi Ilona Munkács várában összeházasodott Thököly Imrével, aki átvette a várat. Kijavíttatta a palánkot és megerősíttette.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több..
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több..
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1685. november
A császári sereg Caprara vezeetésével ostrom alá vette Munkács várát, amit Thököly Imre felesége, Zrínyi Ilona védelmezett. Hét hónapos eredménytelen ostrom után Caprara 1686. áprilisában elvonult, de bosszúból kirabolták Munkács városát.
1687. november
A Caprara vezette császári sereg visszatért Munkács alá. Ekkorra ez volt az utolsó magyar vár, ami még nem került császári kézre.
1688. január 15.
Zrínyi Ilona a védőknek biztosított amnesztiáért cserébe átadta a várat a császáriaknak. Ezután Zrínyi Ilonát egy bécsi kolostorba zárták, fiát, II. Rákóczi Ferencet pedig elszakították tőle. A több, mint két évig tartó ostromot édesanyjával és húgával a várban vészelte át a gyermek II. Rákóczi Ferenc, aki később hosszú ideig innen irányította a szabadságharcot.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több..
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több..
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703. június 16.
II. Rákóczi Ferenc 3 000 gyalogos és 500 lovas élén Munkácsra érkezett. Családi kastélyában szállt meg, mivel a vár a császáriak kezén volt. A nemrég összeverődött csapat a jól szervezett Montecuccoli-ezredtől június 24-én vereséget szenvedett, Rákóczi csak nagy szerencsével menekült meg.
1704. február 16
A vár kuruc kézre került. A fejedelem Vay Ádámot nevezte ki főkapitánnyá, majd a francia Damoiseau hadmérnök brigadérossal korszerű erődítménnyé építtette ki a hármas tagolású, alsó-, közép- és felsővárból álló objektumot. Rákóczi pénzét is Munkácson verette.
1711. február vége
Rákóczi – midőn Lengyelországba távozott – Sennyey Istvánra bízta családi várának védelmét.
1711. június 24.
Sennyey utolsóként, jóval a szatmári békekötés után kapitulált Pálffy János császári főparancsnok előtt.
1726
A munkácsi uradalmat a Schönborn családnak adományozta a császár, a vár pedig, mint királyi birtok, hadiszertárrá lett. A Schönbornok sok németet telepítettek le a környéken.
1787
II. József fogházzá alakíttatta át a várat, így az megmenekült a lerombolástól.
1834
Egy hétig tartó tűzvész emésztette a várat, Léderer Ignác főkormányzó hozatta rendbe.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több..
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848-1849
A magyar szabadságharc idején a mai Kárpátalja lakossága, a ruszin kisebbséggel együtt, a szabadságharc oldalán harcolt.
1849. április 22
A Vereckei-hágón át Galícia felől Barko tábornok vezetésével betörő oszták csapatokat a jelentősen kisebb számú, helyiekből álló honvéd sereg Martini János őrnagy vezetésével megfutamította Podheringnél, ami ma Munkács részét képezi. 1901-ben obeliszket állítottak a győzelem emlékére.
1849
A szabadságharc leverése után a vár a forradalmárok fenyítő helyévé lett.
1855
Polgári fegyház lett, amelyet 1896-ban megszüntettek. Ez idő alatt a legfelső udvar keleti és nyugati épületszárnyait egy-egy emelettel bővítették, de egyéb átalakítások is készültek.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több..
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1896
Az északi bástyán 38 m magas piramison turulmadár-szobrot állítottak fel. A csehszlovák hatalom 1924-ben lebontatta az emlékművet, de az olyan hatalmas volt, hogy a bontás két hónapig tartott és 124 ezer koronába került. A bronz szobor ezután két évtizedig hevert a vár udvarán, mígnem 1945-ben a szovjet megszállók feldarabolták és beolvasztották. Az anyagából ötágú csillagokat gyártottak. Az emlékművet 2008-ban helyreállították az amerikai magyar üzletember Pákh Imre jóvoltából, aki Munkácson született.
1914-1918
Első világháború
Több..
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több..
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919
Csehszlovák csapatok szállták meg Kárpátalját.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több..
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
Forrás: varak.hu , Wikipedia, tti.btk.mta.hu - 1644–1645. Rákóczi György Habsburg-ellenes hadjáratai , karpatalja.ma - Legendák Kárpátalján: Munkács nevének eredete , www.elib.hu - Tabódy József: Munkács Multja és Jelene Magyarország történetében, Pest 1860 , lexikon.katolikus.hu , karpataljalap.net - A Korjatovics-rejtély , Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története , kiszo.net - Korjatovics-emlékszoba nyílt a munkácsi várban , karpatinfo.net.ua - Korjatovics-szobor a munkácsi várban , Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai , Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története , hirmagazin.sulinet.hu , arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Tekintsd meg Kárpátalja többi várát is!
© OpenStreetMap contributors
{"item":"castle","set":{"castleId":110,"townId":49,"active":1,"name_LO":"\u0417\u0430\u043c\u043e\u043a \u041f\u0430\u043b\u0430\u043d\u043e\u043a","settlement_HU":"Munk\u00e1cs","settlement_LO":"\u041c\u0443\u043a\u0430\u0447\u0435\u0432\u043e (Mukachevo)","address":"Hrafa fon Shenborna St, 42","listorder":1,"gps_lat":"48.4313880000","gps_long":"22.6874970000","oldcounty":21,"country":3,"division":9,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1848-Munkacs-Var\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ji\u0159\u00ed Bernard \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muka%C4%8Devo_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muka\u010devo - panoramio (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c6\/Muka%C4%8Devo_-_panoramio_%281%29.jpg\/512px-Muka%C4%8Devo_-_panoramio_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muka%C4%8Devo_-_panoramio_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJi\u0159\u00ed Bernard\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Munk\u00e1cs v\u00e1ra","georegion":"Latorca-v\u00f6lgy","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@895|A magyar t\u00f6rzsek a v\u00e1rost\u00f3l 60km-re \u00e9szakra l\u00e9v\u0151 Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t \u00e9rkeztek a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be.@895 ut\u00e1n|V\u00e1r\u00e1t a monda szerint \u00c1lmos vez\u00e9r \u00e9p\u00edttette. Anonymus szerint a hely az ut\u00e1n kapta a nev\u00e9t, hogy ide a magyarok nagy f\u00e1rads\u00e1ggal \u00e9s munk\u00e1val jutottak el. Az els\u0151, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u0151rtornyot a honfoglal\u00f3 magyarok emelhett\u00e9k a V\u00e1rhegyen. A n\u00e9phagyom\u00e1ny szerint a Vereckei-h\u00e1g\u00f3n bej\u00f6tt magyarok vez\u00e9re, \u00c1lmos azon a hegyen vert t\u00e1bort, amelyen a kor\u00e1bbi bazilita kolostora \u00e1ll, Had\u00far f\u0151papja meg azon a hegyen telepedett meg, ahol most a v\u00e1r magasodik. Hajnalban \u00c1lmos f\u00fcst\u00f6t l\u00e1tott felemelkedni a v\u00e1rhegyr\u0151l. Ezt ellens\u00e9ges jelz\u0151t\u0171znek v\u00e9lve lovasokat k\u00fcld\u00f6tt ki. Ezek visszat\u00e9rve elmondt\u00e1k neki, hogy a f\u0151pap mutat be h\u00e1laad\u00f3 \u00e1ldozatot a magyarok isten\u00e9nek. \u0150si szok\u00e1s szerint k\u00f6v\u00e9r feh\u00e9r m\u00e9nt v\u00e1gott le. A fejedelem f\u0151embereivel maga is megjelent a szertart\u00e1son, \u00e9s nagyon megtetszett neki a hely. Arra k\u00e9rte a f\u0151papot, hogy cser\u00e9ljenek t\u00e1borhelyet. A vonakod\u00f3 f\u0151papot v\u00e9g\u00fcl egy sz\u00e9p feh\u00e9r paripa gy\u0151zte meg. \u00c1lmos azonnal hozz\u00e1kezdett a v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A sereg negyven napig pihent itt, s az id\u0151 alatt jelent\u0151s halad\u00e1st \u00e9rtek el az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sben. Ezut\u00e1n az eg\u00e9sz sereg Ungv\u00e1r fel\u00e9 indult, csak az \u00e9p\u00edt\u0151k maradtak h\u00e1tra. Ekkor t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az agg \u00c1lmos \u00e1tadta a fejedelems\u00e9get \u00c1rp\u00e1dnak. \u00c1rp\u00e1dot \u0151si szok\u00e1s szerint pajzsra emelt\u00e9k, \u00e9s k\u00f6zakarattal vez\u00e9rnek v\u00e1lasztott\u00e1k. Ungv\u00e1r bev\u00e9tele ut\u00e1n a magyarok Szerencsre \u00e9rtek. Ide \u00e9rkeztek meg azok, akik a munk\u00e1csi v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n dolgoztak. A munk\u00e1latok el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1val kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sre \u0151k \u00edgy feleltek: \u0022Isten mentse meg az ellens\u00e9g\u00fcnket is az olyan helyt\u0151l, felette munk\u00e1s hely vala ez\u0022, mivel a k\u00f6vet \u00e9s f\u00e1t csak a v\u00e1llukon nagy munk\u00e1val voltak k\u00e9nytelenek a sziklahegy orm\u00e1ra felhordani.@#3|@1064|Salamon kir\u00e1ly Munk\u00e1csot unokatestv\u00e9r\u00e9nek, L\u00e1szl\u00f3 hercegnek adom\u00e1nyozta. 1063-ban Salamon IV. Henrik n\u00e9met cs\u00e1sz\u00e1r sereg\u00e9vel szerezte meg a hatalmat, ami el\u0151l unokatestv\u00e9rei (G\u00e9za, L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Lampert) Lengyelorsz\u00e1gba menek\u00fcltek. A fiv\u00e9rek m\u00e9g ebben az \u00e9vben II. Boleszl\u00e1v kir\u00e1ly \u00e1ltal biztos\u00edtott seg\u00e9dhadakkal t\u00e9rtek vissza, ami el\u0151l Salamon Moson v\u00e1r\u00e1ba menek\u00fclt. V\u00e9g\u00fcl Dezs\u0151 gy\u0151ri p\u00fcsp\u00f6k k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra egyeztek ki, mely szerint Salamon megtarthatta a koron\u00e1t, de cser\u00e9be G\u00e9za megkapta a duk\u00e1tust, \u00e9s testv\u00e9reivel megfelel\u0151 birtokokban r\u00e9szes\u00fcltek.@1085|Salamon Kutesk beseny\u0151 fejedelem, Moldva akkori ura sereg\u00e9vel Magyarorsz\u00e1gra t\u00f6rt, hogy Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyt\u00f3l a koron\u00e1t elragadja. Munk\u00e1csig t\u00f6rtek el\u0151re, aminek a lakosait r\u00e9szben le\u00f6lt\u00e9k, r\u00e9szben elmenek\u00fcltek, illetve a v\u00e1rost fel\u00e9gett\u00e9k. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly ezut\u00e1n Ungv\u00e1rn\u00e1l megverte Salamon had\u00e1t, \u00e9s kikergette az orsz\u00e1gb\u00f3l.@1138|Muncas n\u00e9ven eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r a telep\u00fcl\u00e9st. Neve a r\u00e9gi magyar Muncas szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l val\u00f3, melynek eredete a munka f\u0151n\u00e9v.@#5|@1241|A tat\u00e1rok teljesen elpuszt\u00edtott\u00e1k, ezut\u00e1n IV. B\u00e9la n\u00e9met hospeseket (vend\u00e9gtelepeseket) telep\u00edtett le.@1263|A v\u00e1r els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se. A munk\u00e1csi kir\u00e1lyi uradalmat (amely z\u00f6m\u00e9ben j\u00e1rhatatlan erd\u0151s\u00e9gekb\u0151l \u00e1llt) IV. B\u00e9la kir\u00e1ly Konstancia l\u00e1nya hozom\u00e1ny\u00e1ul adta.@#6|@14. sz. eleje|1311-ig Aba Amad\u00e9 kez\u00e9n volt.@1311. szeptember|Aba Am\u00e1d\u00e9 kiskir\u00e1ly meg akarta szerezni Kass\u00e1t. K\u00eds\u00e9ret\u00e9vel a v\u00e1rosba \u00e9rkezett, ahol t\u00f6megvereked\u00e9s t\u00f6rt ki. Aba Am\u00e1d\u00e9t meg\u00f6lt\u00e9k, fiait, J\u00e1nost \u00e9s Demetert b\u00f6rt\u00f6nbe vetett\u00e9k.@1311|Aba Amad\u00e9 kassai meggyilkol\u00e1sa ut\u00e1n fiai fell\u00e1zadtak K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly ellen \u00e9s sz\u00f6vetkeztek a leghatalmasabb oligarch\u00e1val, Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9val. A kir\u00e1ly az oligarch\u00e1k egyes\u00fclt sereg\u00e9t az 1312-es rozgonyi csat\u00e1ban leverte. Munk\u00e1cs v\u00e1ra is a kir\u00e1ly kez\u00e9re ker\u00fclt. A vid\u00e9k jelent\u0151sebb betelep\u00edt\u00e9se K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly idej\u00e9re tehet\u0151. A v\u00e1r \u00e9s az uradalom az Anjou-h\u00e1z csal\u00e1di birtoka lett, hosszabb ideig Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9, K\u00e1roly R\u00f3bert feles\u00e9ge birtokolta.@1397|A v\u00e1rost \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t Zsigmond t\u00e1voli unokatestv\u00e9r\u00e9nek, a litv\u00e1n nagyfejedelems\u00e9g egyik sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt herceg\u00e9nek, Korjatovics T\u00f3dornak (Theodor Koriatovich) adom\u00e1nyozta h\u0171b\u00e9rbirtokk\u00e9nt, aki el\u0151tte a nagyfejedelems\u00e9g rut\u00e9n Podolia r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak \u00e9l\u00e9n \u00e1llt. Zsigmond kir\u00e1ly Pod\u00f3lia litv\u00e1n tartom\u00e1ny uralkod\u00f3i jogait kapta. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ebben az id\u0151ben \u00e9p\u00fclt fel az els\u0151 eur\u00f3pai t\u00edpus\u00fa lovagv\u00e1r a V\u00e1rhegyen. Korjatovics \u00e9s feles\u00e9ge Olga (Valha) nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a munk\u00e1csi kolostor megalap\u00edt\u00e1sa is. Theodor sok rut\u00e9nt telep\u00edtett le a ter\u00fcleten. A fejedelem 1414-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n egy ideig feles\u00e9ge Valha \u00e9s unoka\u00f6ccse Vaszil ir\u00e1ny\u00edtotta az uradalmat, majd visszasz\u00e1llt a koron\u00e1ra. Nem sokkal ezut\u00e1n Zsigmond kir\u00e1ly a v\u00e1rat \u00e9s az uradalmat P\u00e1l\u00f3czi M\u00e1t\u00e9nak adom\u00e1nyozta, aki 1419\u20131431 k\u00f6z\u00f6tt a beregi isp\u00e1ni tisztet is ell\u00e1tta.@1426. m\u00e1jus|Tatai szerz\u0151d\u00e9s. A gyermektelen Lazarevics Istv\u00e1n (\u20201427. VII. 18.) szerb despota, valamint kiszemelt ut\u0151da, unoka\u00f6ccse, Brankovics Gy\u00f6rgy \u00e9s Zsigmond szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek, mely szerint Brankovics Magyarorsz\u00e1g f\u0151nemese lett, Szerbi\u00e1t neki \u00e9s fi\u00faut\u00f3dainak a magyar korona f\u0151hat\u00f3s\u00e1ga alatt biztos\u00edtj\u00e1k, s abban magyar hader\u0151vel v\u00e9delmezik. A szerb despota a magyar kir\u00e1lynak h\u0171s\u00e9get esk\u00fcd\u00f6tt, meg\u00edg\u00e9rte, hogy hal\u00e1la ut\u00e1n 17 v\u00e1rat (melyhez a magyar koron\u00e1nak \u00fagyis r\u00e9gi joga van: k\u00f6zt\u00fck N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r \u00e9s Galamb\u00f3c) magyar korm\u00e1nyzat al\u00e1 helyeznek vissza, \u00e9s a despota Magyarorsz\u00e1got eg\u00e9sz haderej\u00e9vel seg\u00edteni fogja. 1427. okt\u00f3ber\u00e9ben a szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Zsigmond birtokba vette N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rt. Lazarevics tekint\u00e9jes birtokokat kapott Magyarorsz\u00e1gon, melyeket 1427-ben ut\u00f3da, Brankovics Gy\u00f6rgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lt.@1441|Az V. L\u00e1szl\u00f3 p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1ll\u00f3 Brankovics Gy\u00f6rgyt\u0151l a belh\u00e1bor\u00faban gy\u0151ztes I. (Jagell\u00f3) Ul\u00e1szl\u00f3 elkobozta magyarorsz\u00e1gi birtokait, k\u00f6zt\u00fck Munk\u00e1csot, amit a kir\u00e1ly P\u00e1l\u00f3czi L\u00e1szl\u00f3 orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3nak adom\u00e1nyozott. Brankovics Gy\u00f6rgy ezut\u00e1n kegyelmet nyert, \u00e9s birtokai jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t visszakapta.@1444|A Hunyadi J\u00e1nos vezette sikeres hossz\u00fa hadj\u00e1ratot lez\u00e1r\u00f3 drin\u00e1plyi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Brankovics Gy\u00f6rgy visszakapta II. Mur\u00e1d szult\u00e1nt\u00f3l \u00c9zsak-Szerbi\u00e1t, Hunyadi J\u00e1nos pedig birtokba vette Brankovics magyarorsz\u00e1gi birtokait, k\u00f6zt\u00fck Munk\u00e1csot.@#7|@1456 ut\u00e1n|Hunyadi J\u00e1nos hal\u00e1la ut\u00e1n feles\u00e9ge, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet birtokolta a vid\u00e9ket.@1484|Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet hal\u00e1la ut\u00e1n a terjedelmes Hunyadi-birtokokat M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly fi\u00e1nak, Corvin J\u00e1nos lipt\u00f3i hercegnek adom\u00e1nyozta. M\u00e1ty\u00e1s hal\u00e1la ut\u00e1n Corvin J\u00e1nos megpr\u00f3b\u00e1lta megszerezni a tr\u00f3nt, de a csontmezei csat\u00e1ban 1490-ben veres\u00e9get szenvedett.@1494|II. Ul\u00e1szl\u00f3 elvette Munk\u00e1csot Corvin J\u00e1nost\u00f3l, \u00e9s Cs\u00e1ktornyai Ernuszt Zsigmond p\u00e9csi p\u00fcsp\u00f6knek \u00e9s kincst\u00e1rnoknak adom\u00e1nyozta.@1498|Ving\u00e1rti Ger\u00e9b P\u00e9ter orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3\u00e9 lett.@1504|Ving\u00e1rti Ger\u00e9b P\u00e9ter hal\u00e1la ut\u00e1n az uradalom visszasz\u00e1llt a koron\u00e1ra.@1504|II. Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly B\u00e9lteki Dr\u00e1gffy Gy\u00f6rgynek z\u00e1logos\u00edtotta el.@1505|II. Ul\u00e1szl\u00f3 feles\u00e9ge, Candale-i Anna francia hercegn\u0151 birtok\u00e1v\u00e1 tette Munk\u00e1csot, azonban a kir\u00e1lyn\u00e9 korai hal\u00e1la ut\u00e1n ism\u00e9t a korona birtoka lett.@1514|Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Di\u00f3sgy\u0151rrel egy\u00fctt a munk\u00e1csi uradalmat a kir\u00e1lyi udvar ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra rendelte: Munk\u00e1cs a bort \u00e9s a zsirad\u00e9kot sz\u00e1ll\u00edtotta Bud\u00e1ra.@1522|II. Lajos kir\u00e1ly feles\u00e9g\u00e9nek, Habsburg M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u00e9nak adom\u00e1nyozta t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Munk\u00e1cs v\u00e1r\u00e1t is.@#8|@1529|Szapolyai J\u00e1nos a munk\u00e1csi uradalmat B\u00e1thori Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti v\u00e1rosai\u00e9rt cser\u00e9be. B\u00e1thori tetemes jav\u00edt\u00e1sokat v\u00e9gzett az er\u0151ss\u00e9gen, jelent\u0151sen fel\u00faj\u00edtotta a fels\u0151v\u00e1rat.@1530|A v\u00e1r visszasz\u00e1llt Szapolyaira, azonban t\u00e9nyleges ura M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u00e9 kegy\u00e9b\u0151l B\u00fcdy Mih\u00e1ly lett.@#9|@1551|Szapolyai J\u00e1nos \u00f6zvegy\u00e9t, Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t lemond\u00e1sra \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gba val\u00f3 t\u00e1voz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy az Erd\u00e9lybe beh\u00edvott cs\u00e1sz\u00e1ri sereg seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.@1552|Amikor a kir\u00e1lyn\u00e9 Lengyelorsz\u00e1gba, majd Szil\u00e9zi\u00e1ba t\u00e1vozott, Ferdin\u00e1nd kir\u00e1ly Munk\u00e1csot \u00e9s uradalm\u00e1t Petrovics P\u00e9ter temesi b\u00e1nnak (Szapolyai J\u00e1nos kir\u00e1ly rokon\u00e1nak, J\u00e1nos Zsigmond egyik gy\u00e1mj\u00e1nak) adom\u00e1nyozta. Petrovics 1557-ben v\u00e9grendelet\u00e9ben gy\u00e1mfi\u00e1ra, J\u00e1nos Zsigmond erd\u00e9lyi fejedelemre hagyta birtok\u00e1t.@1556|Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 visszat\u00e9rt Magyarorsz\u00e1gra, \u00e9s visszavette a hatalmat kelet-Magyarorsz\u00e1g felett gyermek fia, J\u00e1nos Zsigmond nev\u00e9ben. Izabella 1559-es hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a kir\u00e1lys\u00e1g ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t J\u00e1nos Zsigmond vette \u00e1t.@1567|Swendi L\u00e1z\u00e1r fels\u0151magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny megostromolta \u00e9s elfoglalta Munk\u00e1cs v\u00e1r\u00e1t, amit kijav\u00edtottak.@#10|@1570|A speyeri szerz\u0151d\u00e9s szerint Ung, Bereg \u00e9s Ugocsa v\u00e1rmegy\u00e9k a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz, m\u00edg M\u00e1ramaros Erd\u00e9lyhez (mint a Partium r\u00e9sze) ker\u00fclt. Bereg v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt Munk\u00e1cs a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz tartozott.@1573|Miksa kir\u00e1ly Munk\u00e1cs v\u00e1r\u00e1t \u00e9s uradalm\u00e1t z\u00e1logba adta M\u00e1g\u00f3czy G\u00e1sp\u00e1rnak. A f\u0151\u00far hal\u00e1la ut\u00e1n unoka\u00f6ccse, II. Andr\u00e1s \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a birtokokat. \u00d6zvegy\u00e9t, Alaghy Bek\u00e9ny Juditot fels\u0151vad\u00e1szi R\u00e1k\u00f3czi Zsigmond vette feles\u00e9g\u00fcl, aki a M\u00e1g\u00f3chy-\u00e1rv\u00e1k, Ferenc \u00e9s G\u00e1sp\u00e1r gy\u00e1mja is lett. A munk\u00e1csi uradalom z\u00e1logjoga 1588. okt\u00f3ber 20-\u00e1n sz\u00e1llt \u00e1t R\u00e1k\u00f3czi Zsigmondra. Az \u00faj birtokos ken\u00e9z csal\u00e1dokat telep\u00edtett az eddig m\u00e9g \u00e9rintetlen ter\u00fcletekre, hogy ezeket is m\u0171vel\u00e9s al\u00e1 fogj\u00e1k. A j\u00f6vedelmek java r\u00e9sz\u00e9t a v\u00e1r felszerel\u00e9s\u00e9nek korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re ford\u00edtotta.@1591|M\u00e1g\u00f3chy Ferencet nagykor\u00fav\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, s mivel k\u00f6zben \u00e9desanyja is meghalt, R\u00e1k\u00f3czi Zsigmondnak \u00e1t kellett adnia a munk\u00e1csi v\u00e1rat.@#12|@#13|@1605|Bocskai Istv\u00e1n foglalta el a v\u00e1rat \u00e9s b\u00edrta 1606-os hal\u00e1l\u00e1ig. Ezut\u00e1n koronabirtokk\u00e9nt eml\u00edti, azonban tov\u00e1bbra is a z\u00e1logbirtokosok, a M\u00e1g\u00f3chy-csal\u00e1d kez\u00e9n maradt. M\u00e1g\u00f3chy Ferenc 1611-ben hunyt el, feles\u00e9ge, szerdahelyi Dersffy Orsolya a munk\u00e1csi v\u00e1r egyik hadnagy\u00e1nak, Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3snak ny\u00fajtotta kez\u00e9t, aki a h\u00e1zass\u00e1g r\u00e9v\u00e9n megalapozta csal\u00e1dja vagyoni helyzet\u00e9t \u00e9s a k\u00f6znemess\u00e9gb\u0151l a m\u00e1gn\u00e1sok rendj\u00e9be emelte azt.@#14|#15@1619. szeptember|Munk\u00e1cs ellen\u00e1llt Bethlen G\u00e1bor fejedelem sereg\u00e9nek.@#16|@1621|A nikolsburgi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Bereg v\u00e1rmegye az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett. Munk\u00e1csot Bethlen G\u00e1bor saj\u00e1t birtokul kapta. Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sul megkapta Frakn\u00f3 v\u00e1r\u00e1t \u00e9s uradalm\u00e1t, miut\u00e1n Bethlen G\u00e1bornak Munk\u00e1csot \u00e1tadta.@1629|Bethlen gelsei Balling J\u00e1nost nevezte ki munk\u00e1csi f\u0151kapit\u00e1nynak. Balling korm\u00e1nyz\u00e1sa idej\u00e9re tehet\u0151 a v\u00e1r korszer\u0171 fel\u00faj\u00edt\u00e1sa , amelyr\u0151l a fels\u0151 v\u00e1r fal\u00e1ban l\u00e9v\u0151 m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bla is tan\u00faskodik.@1629. november 15.|Bethlen G\u00e1bor elhunyt. V\u00e9grendelet\u00e9ben az erd\u00e9lyi fejedelmi sz\u00e9ket, birtokainak \u00e9s vagyon\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t feles\u00e9g\u00e9re, Brandenburgi Katalinra hagyta. Brandenburgi Katalin Bethlen Istv\u00e1n korm\u00e1nyz\u00f3 gy\u00e1ms\u00e1ga alatt \u00e1llt. Szeret\u0151j\u00e1vel, Cs\u00e1ky Istv\u00e1nnal \u00e9s m\u00e1s katolikus urakkal a hatalmat maga sz\u00e1m\u00e1ra akarta biztos\u00edtani. Ferdin\u00e1nd seg\u00edts\u00e9g\u00e9t megnyerend\u0151 visszaadta a 7 magyarorsz\u00e1gi v\u00e1rmegy\u00e9t, amit Bethlen G\u00e1bor szerzett meg a nikolsburgi b\u00e9k\u00e9ben. Az ellenp\u00e1rtot Bethlen Istv\u00e1n vezette, aki I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgyt\u0151l k\u00e9rt seg\u00edts\u00e9get, mivel Katalin hadai Erd\u00e9lyt fenyegett\u00e9k. Ferdin\u00e1nd Cs\u00e1ky Istv\u00e1nnak \u00edt\u00e9lte Munk\u00e1csot, aki azt el akarta foglalni, de Bethlen Istv\u00e1n korm\u00e1nyz\u00f3 parancs\u00e1ra Balling J\u00e1nos kiz\u00e1rta \u0151t a v\u00e1rb\u00f3l.@1630. december 1.|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t v\u00e1lasztott\u00e1k erd\u00e9lyi fejedelemnek.@1631|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy \u00e9s feles\u00e9ge, Lor\u00e1nffy Zsuzsanna birtok\u00e1ba jutott a v\u00e1r.@1633|Ferdin\u00e1nd L\u0151cs\u00e9n b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelemmel, \u00e9s R\u00e1k\u00f3czinak 200.000 forintt\u00e9rt \u00f6r\u00f6k\u00f6sen \u00e1tengedte Munk\u00e1csot. Ennek el\u0151zm\u00e9nye volt, hogy 1632-ben a l\u00fctzeni csat\u00e1ban a sv\u00e9dek legy\u0151zt\u00e9k a Wallenstein vezette cs\u00e1sz\u00e1ri seregeket. Az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g hadba l\u00e9p\u00e9s\u00e9t elker\u00fclend\u0151 k\u00f6t\u00f6tte a cs\u00e1sz\u00e1r a b\u00e9k\u00e9t R\u00e1k\u00f3czival.@#17|@1645. \u00e1prilis 22.|Munk\u00e1cson k\u00f6t\u00f6tt Habsburg-ellenes sz\u00f6vets\u00e9get I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy XIV. Lajos francia kir\u00e1llyal a 30 \u00e9ves h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n.@#18|@1645|A linzi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Munk\u00e1cs Bereg v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy hal\u00e1l\u00e1ig.@1648. okt\u00f3ber 11.|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy elhunyt. Hal\u00e1la ut\u00e1n Lor\u00e1nttfy Zsuzsanna Munk\u00e1csra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt: innen, illetve pataki v\u00e1r\u00e1b\u00f3l igazgatta terjedelmes birtokait. 1660-as hal\u00e1l\u00e1ig \u0151 b\u00edrta Munk\u00e1csot.@1657 janu\u00e1r|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezet\u00e9s\u00e9vel bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe a Vereckei-h\u00e1g\u00f3n kereszt\u00fcl. Fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Lor\u00e1ntffy Zsuzsanna a munk\u00e1csi v\u00e1rban h\u00fazta meg mag\u00e1t, majdnem a lengyelek fogs\u00e1g\u00e1ba esett. A lengyelek a v\u00e1rost feld\u00falt\u00e1k, de a v\u00e1rat nem mert\u00e9k ostromolni. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t. Muk\u00e1csot a tat\u00e1rok fel\u00e9gett\u00e9k. Ezut\u00e1n a fejedelemasszony hozz\u00e1 is l\u00e1tott a munk\u00e1csi v\u00e1r \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1lataihoz. A francia hadm\u00e9rn\u00f6k\u00f6knek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kapta a v\u00e1r jelenlegi tagolts\u00e1g\u00e1t, ekkor alakult ki az als\u00f3-, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151- \u00e9s a fels\u0151v\u00e1r. K\u00e9s\u0151bb II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, hal\u00e1la (1660) ut\u00e1n pedig \u00f6zvegy\u00e9re, B\u00e1thory Zs\u00f3fi\u00e1ra sz\u00e1llt.@#19|@1670|I. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc orvosolta a katolikus anyja, B\u00e1thory Zs\u00f3fi\u00e1ra vall\u00e1si t\u00fcrelmetlens\u00e9ge miatt elnyomott protest\u00e1nsok s\u00e9relmeit, majd kit\u0171zte a felkel\u00e9s z\u00e1szlaj\u00e1t Kass\u00e1n. Munk\u00e1cs elfoglal\u00e1s\u00e1ra indult, de onnan anyja \u00e1gy\u00faval k\u00e9nyszer\u00edtette visszavonul\u00e1sra. Ezut\u00e1n elfoglalta \u00d3nodot \u00e9s ostrom al\u00e1 vette Szatm\u00e1rt \u00e9s Tokajt. Ekkor \u00e9rkezett azonban a cs\u00e1sz\u00e1r ny\u00edlt levele, miszerint az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st leleplezt\u00e9k \u00e9s r\u00e9sztvev\u0151it (Zr\u00ednyit \u00e9s Frangep\u00e1nt) elfogt\u00e1k, \u00e9s ami a kegyelmet nyerni k\u00edv\u00e1n\u00f3kat fegyverlet\u00e9telre sz\u00f3l\u00edtotta fel. Az egyed\u00fcl, t\u00e1mogat\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl maradt I. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc Munk\u00e1cs v\u00e1r\u00e1ban, anyj\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lt mened\u00e9ket. B\u00e1thory Zs\u00f3fia hatalmas v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjjal, 400.000 Forint ellen\u00e9ben v\u00e1ltotta meg fia \u00e9let\u00e9t, valamint a R\u00e1k\u00f3cziak v\u00e1raiba n\u00e9met \u0151rs\u00e9get raktak.@#20|@#21|@1680|B\u00e1thory Zs\u00f3fia hal\u00e1lakor menye, Zr\u00ednyi Ilona birtok\u00e1ba ker\u00fclt. Zr\u00ednyi Ilona I. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc \u00f6zvegye, \u00e9s II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc anyja volt.@#22|@1682. j\u00fanius 15.|Zr\u00ednyi Ilona Munk\u00e1cs v\u00e1r\u00e1ban \u00f6sszeh\u00e1zasodott Th\u00f6k\u00f6ly Imr\u00e9vel, aki \u00e1tvette a v\u00e1rat. Kijav\u00edttatta a pal\u00e1nkot \u00e9s meger\u0151s\u00edttette.@#23|@#24|@1685. november|A cs\u00e1sz\u00e1ri sereg Caprara vezeet\u00e9s\u00e9vel ostrom al\u00e1 vette Munk\u00e1cs v\u00e1r\u00e1t, amit Th\u00f6k\u00f6ly Imre feles\u00e9ge, Zr\u00ednyi Ilona v\u00e9delmezett. H\u00e9t h\u00f3napos eredm\u00e9nytelen ostrom ut\u00e1n Caprara 1686. \u00e1prilis\u00e1ban elvonult, de bossz\u00fab\u00f3l kirabolt\u00e1k Munk\u00e1cs v\u00e1ros\u00e1t.@1687. november|A Caprara vezette cs\u00e1sz\u00e1ri sereg visszat\u00e9rt Munk\u00e1cs al\u00e1. Ekkorra ez volt az utols\u00f3 magyar v\u00e1r, ami m\u00e9g nem ker\u00fclt cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre.@1688. janu\u00e1r 15.|Zr\u00ednyi Ilona a v\u00e9d\u0151knek biztos\u00edtott amneszti\u00e1\u00e9rt cser\u00e9be \u00e1tadta a v\u00e1rat a cs\u00e1sz\u00e1riaknak. Ezut\u00e1n Zr\u00ednyi Ilon\u00e1t egy b\u00e9csi kolostorba z\u00e1rt\u00e1k, fi\u00e1t, II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet pedig elszak\u00edtott\u00e1k t\u0151le. A t\u00f6bb, mint k\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 ostromot \u00e9desanyj\u00e1val \u00e9s h\u00fag\u00e1val a v\u00e1rban v\u00e9szelte \u00e1t a gyermek II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc, aki k\u00e9s\u0151bb hossz\u00fa ideig innen ir\u00e1ny\u00edtotta a szabads\u00e1gharcot.@#25|@#27|@1703. j\u00fanius 16.|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc 3 000 gyalogos \u00e9s 500 lovas \u00e9l\u00e9n Munk\u00e1csra \u00e9rkezett. Csal\u00e1di kast\u00e9ly\u00e1ban sz\u00e1llt meg, mivel a v\u00e1r a cs\u00e1sz\u00e1riak kez\u00e9n volt. A nemr\u00e9g \u00f6sszever\u0151d\u00f6tt csapat a j\u00f3l szervezett Montecuccoli-ezredt\u0151l j\u00fanius 24-\u00e9n veres\u00e9get szenvedett, R\u00e1k\u00f3czi csak nagy szerencs\u00e9vel menek\u00fclt meg.@1704. febru\u00e1r 16|A v\u00e1r kuruc k\u00e9zre ker\u00fclt. A fejedelem Vay \u00c1d\u00e1mot nevezte ki f\u0151kapit\u00e1nny\u00e1, majd a francia Damoiseau hadm\u00e9rn\u00f6k brigad\u00e9rossal korszer\u0171 er\u0151d\u00edtm\u00e9nny\u00e9 \u00e9p\u00edttette ki a h\u00e1rmas tagol\u00e1s\u00fa, als\u00f3-, k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s fels\u0151v\u00e1rb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 objektumot. R\u00e1k\u00f3czi p\u00e9nz\u00e9t is Munk\u00e1cson verette.@1711. febru\u00e1r v\u00e9ge|R\u00e1k\u00f3czi \u2013 mid\u0151n Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott \u2013 Sennyey Istv\u00e1nra b\u00edzta csal\u00e1di v\u00e1r\u00e1nak v\u00e9delm\u00e9t.@1711. j\u00fanius 24.|Sennyey utols\u00f3k\u00e9nt, j\u00f3val a szatm\u00e1ri b\u00e9kek\u00f6t\u00e9s ut\u00e1n kapitul\u00e1lt P\u00e1lffy J\u00e1nos cs\u00e1sz\u00e1ri f\u0151parancsnok el\u0151tt.@1726|A munk\u00e1csi uradalmat a Sch\u00f6nborn csal\u00e1dnak adom\u00e1nyozta a cs\u00e1sz\u00e1r, a v\u00e1r pedig, mint kir\u00e1lyi birtok, hadiszert\u00e1rr\u00e1 lett. A Sch\u00f6nbornok sok n\u00e9metet telep\u00edtettek le a k\u00f6rny\u00e9ken.@1787|II. J\u00f3zsef fogh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edttatta \u00e1t a v\u00e1rat, \u00edgy az megmenek\u00fclt a lerombol\u00e1st\u00f3l.@1834|Egy h\u00e9tig tart\u00f3 t\u0171zv\u00e9sz em\u00e9sztette a v\u00e1rat, L\u00e9derer Ign\u00e1c f\u0151korm\u00e1nyz\u00f3 hozatta rendbe.@#28|@1848-1849|A magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a mai K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1ga, a ruszin kisebbs\u00e9ggel egy\u00fctt, a szabads\u00e1gharc oldal\u00e1n harcolt.@1849. \u00e1prilis 22|A Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t Gal\u00edcia fel\u0151l Barko t\u00e1bornok vezet\u00e9s\u00e9vel bet\u00f6r\u0151 oszt\u00e1k csapatokat a jelent\u0151sen kisebb sz\u00e1m\u00fa, helyiekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 honv\u00e9d sereg Martini J\u00e1nos \u0151rnagy vezet\u00e9s\u00e9vel megfutam\u00edtotta Podheringn\u00e9l, ami ma Munk\u00e1cs r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi. 1901-ben obeliszket \u00e1ll\u00edtottak a gy\u0151zelem eml\u00e9k\u00e9re.@1849|A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a v\u00e1r a forradalm\u00e1rok feny\u00edt\u0151 hely\u00e9v\u00e9 lett.@1855|Polg\u00e1ri fegyh\u00e1z lett, amelyet 1896-ban megsz\u00fcntettek. Ez id\u0151 alatt a legfels\u0151 udvar keleti \u00e9s nyugati \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnyait egy-egy emelettel b\u0151v\u00edtett\u00e9k, de egy\u00e9b \u00e1talak\u00edt\u00e1sok is k\u00e9sz\u00fcltek.@#30|@1896|Az \u00e9szaki b\u00e1sty\u00e1n 38 m magas piramison turulmad\u00e1r-szobrot \u00e1ll\u00edtottak fel. A csehszlov\u00e1k hatalom 1924-ben lebontatta az eml\u00e9km\u0171vet, de az olyan hatalmas volt, hogy a bont\u00e1s k\u00e9t h\u00f3napig tartott \u00e9s 124 ezer koron\u00e1ba ker\u00fclt. A bronz szobor ezut\u00e1n k\u00e9t \u00e9vtizedig hevert a v\u00e1r udvar\u00e1n, m\u00edgnem 1945-ben a szovjet megsz\u00e1ll\u00f3k feldarabolt\u00e1k \u00e9s beolvasztott\u00e1k. Az anyag\u00e1b\u00f3l \u00f6t\u00e1g\u00fa csillagokat gy\u00e1rtottak. Az eml\u00e9km\u0171vet 2008-ban helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az amerikai magyar \u00fczletember P\u00e1kh Imre j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, aki Munk\u00e1cson sz\u00fcletett.@#31|@#32|@1919|Csehszlov\u00e1k csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t.@#36|&tti.btk.mta.hu - 1644\u20131645. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Habsburg-ellenes hadj\u00e1ratai|https:\/\/tti.btk.mta.hu\/terkepek\/1644-1645-rakoczi-gyorgy-habsburg-ellenes-hadjaratai\nkarpatalja.ma - Legend\u00e1k K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n: Munk\u00e1cs nev\u00e9nek eredete|https:\/\/karpatalja.ma\/sorozatok\/legendak-karpataljan\/legendak-karpataljan-munkacs-nevenek-eredete\/\nwww.elib.hu - Tab\u00f3dy J\u00f3zsef: Munk\u00e1cs Multja \u00e9s Jelene Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, Pest 1860|http:\/\/www.elib.hu\/19900\/19908\/19908.pdf\nlexikon.katolikus.hu|http:\/\/lexikon.katolikus.hu\/T\/tatai%20szerz%C5%91d%C3%A9s.html\nkarpataljalap.net - A Korjatovics-rejt\u00e9ly|https:\/\/karpataljalap.net\/2004\/03\/19\/korjatovics-rejtely\nSzil\u00e1gyi S\u00e1ndor: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete| https:\/\/www.arcanum.hu\/hu\/online-kiadvanyok\/MagyarNemzetTortenete-a-magyar-nemzet-tortenete-9A23\/szilagyi-sandor-a-magyar-nemzet-tortenete-21F2\/\nkiszo.net - Korjatovics-eml\u00e9kszoba ny\u00edlt a munk\u00e1csi v\u00e1rban|https:\/\/kiszo.net\/2018\/10\/08\/korjatovics-emlekszoba-nyilt-a-munkacsi-varban\/\nkarpatinfo.net.ua - Korjatovics-szobor a munk\u00e1csi v\u00e1rban|https:\/\/www.karpatinfo.net.ua\/szobor-emlekmu\/korjatovics-szobor-munkacsi-varban\nBorovszky Samu: Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai |https:\/\/www.arcanum.hu\/hu\/online-kiadvanyok\/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1\/temes-varmegye-19AF7\/temes-varmegye-tortenete-irta-szentklaray-jeno-dr-apatkanonok-1A1D5\/i-a-honfoglalastol-a-mohacsi-veszig-1A1D6\/5-a-hunyadiak-es-jagellok-kora-cimsor-1A306\/hunyadi-janos-1A309\/\nSzil\u00e1gyi S\u00e1ndor: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete|https:\/\/www.arcanum.hu\/hu\/online-kiadvanyok\/MagyarNemzetTortenete-a-magyar-nemzet-tortenete-9A23\/szilagyi-sandor-a-magyar-nemzet-tortenete-21F2\/az-anjouk-kora-az-anjou-haz-es-orokosei-13011439-34BE\/az-anjouk-kora-34C9\/negyedik-konyv-magyarorszag-fenykora-375A\/iv-fejezet-a-torokok-fellepese-es-az-aldunai-fejedelemsegek-37B8\/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfTWFneWFyTmVtemV0VG9ydGVuZXRlXzlBMjMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJib2dkXHUwMGUxbiJ9\nhirmagazin.sulinet.hu|https:\/\/hirmagazin.sulinet.hu\/oroksegtar\/data\/magyarorszagi_nemzetisegek\/altalanos\/a_rutenek\/pages\/006_teves_tanitasok_a_rutenek.htm"},"language":"hu","region":"ukrajna","regionid":3,"offer":[{"id":"101","settlement_HU":"Szuhabaranka","settlement_LO":"\u0411\u0440\u043e\u043d\u044c\u043a\u0430","gps_lat":"48.4105640000","gps_long":"23.2875710000","cond":"7","picture":"\u003Ca title=\u0022Stylenotes \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_(%D1%80%D0%B5%D0%BA%D0%BE%D0%BD%D1%81%D1%82%D1%80%D1%83%D0%BA%D1%86%D1%96%D1%8F).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u0411\u0440\u043e\u043d\u0435\u0446\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0437\u0430\u043c\u043e\u043a (\u0440\u0435\u043a\u043e\u043d\u0441\u0442\u0440\u0443\u043a\u0446\u0456\u044f)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/5\/59\/%D0%91%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%28%D1%80%D0%B5%D0%BA%D0%BE%D0%BD%D1%81%D1%82%D1%80%D1%83%D0%BA%D1%86%D1%96%D1%8F%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"","name":"Baranka v\u00e1ra","seolink":"baranka-vara"},{"id":"102","settlement_HU":"Kir\u00e1lyh\u00e1za","settlement_LO":"\u041a\u043e\u0440\u043e\u043b\u0435\u0432\u043e (Korolevo)","gps_lat":"48.1586290000","gps_long":"23.1322050000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022\u041a\u0430\u0442\u0435\u0440\u0438\u043d\u0430 \u0411\u0430\u0439\u0434\u0443\u0436\u0430 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castle_in_Korolevo.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castle in Korolevo\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c1\/Castle_in_Korolevo.jpg\/512px-Castle_in_Korolevo.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castle_in_Korolevo.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u041a\u0430\u0442\u0435\u0440\u0438\u043d\u0430 \u0411\u0430\u0439\u0434\u0443\u0436\u0430\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nyal\u00e1b-v\u00e1r","seolink":"nyalab-var"},{"id":"103","settlement_HU":"Nagysz\u0151l\u0151s","settlement_LO":"\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 (Vynohradiv)","gps_lat":"48.1408420000","gps_long":"23.0501510000","cond":"5","picture":"\u003Ca title=\u0022Ujlak at Hungarian Wikipedia \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kankovar2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kankovar2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/ee\/Kankovar2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kankovar2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUjlak at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ugocsa; Sz\u0151l\u0151sv\u00e1r; Kank\u00f3v\u00e1r","seolink":"ugocsa-vara"},{"id":"104","settlement_HU":"Szerednye","settlement_LO":"\u0421\u0435\u0440\u0435\u0434\u043d\u0454","gps_lat":"48.5389960000","gps_long":"22.4974940000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022Wereskowa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94,_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0435\u0434\u043d\u0454, \u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0440\u0430\u0439\u043e\u043d\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94%2C_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\/512px-%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94%2C_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94,_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EWereskowa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szerednye v\u00e1ra","seolink":"szerednye-vara"},{"id":"105","settlement_HU":"Nevicke","settlement_LO":"\u041d\u0435\u0432\u0438\u0446\u044c\u043a\u0435 (Nevytske)","gps_lat":"48.6811070000","gps_long":"22.4090720000","cond":"4","picture":"\u003Ca title=\u0022Moahim \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0417\u0430\u0445\u0456\u0434 \u043d\u0430 \u041d\u0435\u0432\u0438\u0446\u044c\u043a\u043e\u043c\u0443 \u0437\u0430\u043c\u043a\u0443\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\/512px-%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMoahim\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nevicke v\u00e1ra","seolink":"nevicke-vara"},{"id":"106","settlement_HU":"Kov\u00e1sz\u00f3","settlement_LO":"\u041a\u0432\u0430\u0441\u043e\u0432\u043e (Kovasovo)","gps_lat":"48.1872880000","gps_long":"22.7757160000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022karpatalja turizmus \/ CC0\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Chateau de Kovaszo\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/b8\/Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ekarpatalja turizmus\u003C\/a\u003E \/ CC0","name":"Kov\u00e1sz\u00f3 v\u00e1ra","seolink":"kovaszo-vara"},{"id":"107","settlement_HU":"Dolha","settlement_LO":"\u0414\u043e\u0432\u0433\u0435 (Dovhe)","gps_lat":"48.3669110000","gps_long":"23.2824740000","cond":"2","picture":"\u003Ca title=\u0022No machine-readable author provided. Vadaro assumed (based on copyright claims). \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dolha-Dovhe01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dolha-Dovhe01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/5\/57\/Dolha-Dovhe01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dolha-Dovhe01.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENo machine-readable author provided. Vadaro assumed (based on copyright claims).\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Dolhai v\u00e1rkast\u00e9ly","seolink":"dolhai-varkastely"},{"id":"108","settlement_HU":"Beregszentmikl\u00f3s","settlement_LO":"\u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e","gps_lat":"48.4847610000","gps_long":"22.8311150000","cond":"2","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u0412\u0435\u043d\u0446\u0435\u0441\u043b\u0430\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0417\u0430\u043c\u043e\u043a \u0443 \u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e \u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e4\/%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\/512px-%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u0412\u0435\u043d\u0446\u0435\u0441\u043b\u0430\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szentmikl\u00f3si v\u00e1rkast\u00e9ly","seolink":"szentmiklosi-varkastely"},{"id":"109","settlement_HU":"Ungv\u00e1r","settlement_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434 (Uzhhorod)","gps_lat":"48.6215650000","gps_long":"22.3066380000","cond":"1","picture":"\u003Ca title=\u0022http:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod castle\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/06\/Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehttp:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Ungv\u00e1r v\u00e1ra","seolink":"ungvari-var"},{"id":"110","settlement_HU":"Munk\u00e1cs","settlement_LO":"\u041c\u0443\u043a\u0430\u0447\u0435\u0432\u043e (Mukachevo)","gps_lat":"48.4313880000","gps_long":"22.6874970000","cond":"1","picture":"\u003Ca title=\u0022Ji\u0159\u00ed Bernard \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muka%C4%8Devo_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muka\u010devo - panoramio (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c6\/Muka%C4%8Devo_-_panoramio_%281%29.jpg\/512px-Muka%C4%8Devo_-_panoramio_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muka%C4%8Devo_-_panoramio_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJi\u0159\u00ed Bernard\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Munk\u00e1cs v\u00e1ra","seolink":"munkacs-vara"},{"id":"111","settlement_HU":"Huszt","settlement_LO":"\u0425\u0443\u0441\u0442 (Khust)","gps_lat":"48.1681420000","gps_long":"23.3015060000","cond":"5","picture":"\u003Ca title=\u0022V1snyk \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Khust castle 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8d\/Khust_castle_3.jpg\/512px-Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EV1snyk\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Huszt v\u00e1ra","seolink":"huszt-vara"}],"gallery":false,"album":false}