exploreCarpathia Kárpátalja / Ukrajna
Zászló
Beregszász Zászló

Beregszász, Берегове

Címer
Beregszász Címer

A Vérke-parti várost a hagyomány szerint I. Béla király fia, Lampert herceg alapította, őróla is kapta a település első nevét. Nagy Lajos király szabad királyi városi rangra emelte, akinek, lengyel édesanyja Łokietek Erzsébet nagyon megszerette, egyik kedvelt tartózkodási helye volt. A terület később a Habsburgok uralta Magyar Királyság és a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség ütközőzónája lett, többször cserélt gazdát, és a város kastélyát is Bethlen Gábor fejdelem építtette. Bereg vármegye a Rákóczi-szabadságharc gyujtópontja volt 1703-ban, és 1711-ben a szabadásgharc leverése után a rebellisnek minősített várost megfosztották városi címétől. Lakosai hősiesen harcoltak az 1849-es szabadságharc idején is. A kiegyezést követően Bereg váremgye székhelye lett. A 19. század végén ipari fejlődésen ment keresztül, a fellendülésnek a magyar város Csehszlovákiához való csatolása vetett véget 1920-ban, amikor ismét megfosztották városi rangjától. A város az elszakított Kárpátalja magyarságának kulturális központja lett. A többi kárpátaljai várossal szemben az üldöztetések és az 1944-es deportálás ellenére sem vesztette el a magyar többségét. Ma a város a kárpátaljai magyar főiskola és a Beregvidéki Múzeum székhelye és számos szép műemlék épülettel büszkélkedhet.

Elnevezés
Magyar Beregszász
Ukrán Берегове
Német Bergsaß, Lampertshaus
Latin
Elhelyezkedés
Vármegye Bereg
Ország Ukrajna
Tartomány Закарпатська область (Kárpátalja)
Folyó Vérke
Tengerszint feletti magasság 115 m
GPS koordináták 48.206082, 22.646205
Google térkép Google
Lakosság
Lakosság 24e
Magyarok 54%
Lakosság 1910-ben
Lakosság 12933
Magyarok 96.13%
Németek 1.1%
Ruszinok 1.71%
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
9. század
Magyar szálláshely jött létre itt.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1000
A szomszédos borsovai vár lett Borsova vármegye központja, melyhez az államalapítás, a vármegyerendszer létrejötte után a terület tartozott.
1048
Az ország ezen része I. András király öccsének, Bélának a tulajdonába került.
1063
I. Béla király halála után birtokait fiai, Géza, László és Lampert között osztották szét. A későbbi Beregszász vidéke Lampert hercegnek jutott, a néphagyomány szerint ő hozta itt létre a települést. Eredetileg róla nevezték el Villa Lampertinek, majd Lampertházának, Lampertszásznak, Lamprechtszásznak, Luprechtházának, Luprechazának. A beregszásziak 1095-96-ot tekintik az alapítás dátumának. Beregszász keletkezéséről szól egy legenda is, amely szerint a környéken legeltette gulyáját egy Szász nevű pásztor, amikor a szomszéd bika rátámadt az ő vezérbikájára. A két hatalmas állat élet-halál harcot vívott egymással, patáikkal erősen feltúrták a gyepet. Miután Szász a botjával rásújtott az idegen bikára, így elkergetve, az egyik gödörben rengeteg aranyat talált. A hatalmas kincsből templomot építtetett a helyen, s hamarosan benépesült a környék. Ezt a legendát dolgozta fel Tompa Mihály Beregszász című elbeszélő költeményében.
1141
A tizenegy éves II. Géza lett a magyar király, s a vidék ura is. Ez azonban a kunok gyakori betörései miatt ekkorra szinte teljesen elnéptelenedett. Így II. Géza, illetve a helyette kormányzó Ilona anyakirályné és az ő testvére, Belos bán, Rajna-vidéki szászokkal telepítette be. A várost ettől az időtől hívták Szásznak, Lampertszásznak, Lamprechtszásznak és Lampertháznak is. A szászok meghonosították a szőlőtermesztést a vidéken, valamint aranyat kezdtek bányászni a Nagy-hegyen. Egykori tárnáik közül néhány ma is látható.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárjárás idején ismét teljesen elpusztult a település, ezután IV. Béla király megint újratelepítette. A tatárjárást követően jött létre Bereg vármegye Borsova vármegye területének egy részén. A vármegye központja akkoriban még a munkácsi vár volt.
1247
Kiváltságokat és vásártartási jogot biztosított neki IV. Béla. V. István 1271-ben, majd Károly Róbert 1320-ban megerősítette a város kiváltságait.
1284
Először említették Beregzaza néven. Neve a magyar berek (liget) főnévből származik, utótagja egykori szász lakosaira utal. Az ukrán elnevezés a magyarból származik.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1342. szeptember 2.
I. (Nagy) Lajos király szabad királyi város címet adományozott neki, és a város pallosjogban is részesült. Ezen előjogokat később 1419-ben Zsigmond, 1524-ben Mária királyné, 1548-ban I. Ferdinánd is megerősítette. I. (Nagy) Lajos, de főleg édesanyja, Łokietek Erzsébet királyné nagyon megszerette a várost. Többször is támogatták anyagilag Beregszászt, Erzsébet királyné udvarházat is tartott a városban, gyakran töltötte itt a nyarat. Az ő támogatásával kezdődött el a katolikus templom újjáépítése is, amelyet még a tatárok romboltak le.
1370
Erzsébet királyné domonkos kolostort alapított a városban.
1377
Erzsébet királyné ferences kolostort alapított a városban.
1418
A korábbi helyére építették a mai templomot.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1548
A reformáció, kálvinizmus, betört a városba.
1566
Miután a János Zsigmondot segítő I. Szulejmán szultán elhunyt Szigetvár ostroma során, János Zsigmond keleti irányában engedte útjára tatár segédhadait. Az átvonuló tatárok teljesen feldúlták Felső-Magyarországot, Beregszászt szinte a földdel tették egyenlővé.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1570
A speyeri szerződés szerint Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék a Magyar Királysághoz, míg Máramaros Erdélyhez (mint a Partium része) került. Bereg vármegye részeként Beregszász a Magyar Királysághoz tartozott.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606
A bécsi béke értelmében Bereg vármegye, így Beregszász az Erdélyi Fejedelemség része lett, de Bocskai még ebben az évben elhunyt (vélhetően megmérgezték), és mivel nem rendelkezett fiúutóddal, a béke értelmében Bereg vármegye visszaszállt a koronára.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1621. december 31.
Bethlen Gábor békét kötött II. Ferdinánddal, melynek értelmében megkapott hét vármegyét, köztük Bereget is. Bethlen Gábor sokat tett Beregszászért, fejlesztette a kereskedelmet és a kézművességet.
1629
Betlehen Gábor fejedelem kastélyt építtetett a város központjában.
1633
I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna vette birtokába.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1645
A linzi béke értelmében Beregszász Bereg vármegye részeként az Erdélyi Fejedelemség része lett I. Rákóczi György haláláig.
1657 január
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezetésével betörtek Észak-Erdélybe és Bereg vármegyébe.
1657. június 17.
A lengyel támadás elől a templomba húzódtak a város lakói, az ostromlók viszont hamar megtörték a templom védőinek ellenállását. A lakosságot lemészárolták, a templomot felgyújtották. II. Rákóczi György végül kénytelen volt békét kötni II. János Kázmér lengyel királlyal.
1660
II. Rákóczi György halála után özvegye, Báthory Zsófia kezébe került Beregszász. Miután ő 1680-ban meghalt, menye, Zrínyi Ilona lett a város birtokosa, s majd általa 1682-től második férje, Thököly Imre is.
1664
A szentgotthárdi győzelem és a szégyenteljes vasvári béke
Több...
1664
A császári sereg a szentgotthárdi csatában jelentős győzelmet aratott a török felett. I. Lipót császár ennek ellenére Vasváron 20 évre szóló békét kötött a törökökkel olyan feltételek mellett, mintha a törökök győztek volna. Ez hatalmas felháborodást keltett Európában, és a magyar nemesség körében, akik az ország felszabadítását várták a győzelem után. A korábban Habsburg-hű katolikus főnemesek szervezkedni kezdtek a császár ellen, ez volt az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvés. 1668-ban XIV. Lajos francia király a spanyol-francia háború végeztével kihátrált az összeesküvés támogatása mögül, és a törökök támogatását sem szerezték meg.
1671
A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése
Több...
1671
A Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése után a fő szervezőket, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet és Frangepán Ferencet kivégezték. Wesselényi Ferenc még 1667-ben elhunyt. Az összeesküvés részét képező horvátországi felkelést 1670-ben a Habsburgok vérbe fojtották.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1685-1688
A császári csapatok a Zrínyi Ilona által védelmezett Munkács várát ostromolták, s ez alatt a Beregszászban elszállásolt katonaság gyakran háborgatta a helyi lakosokat.
1686. június 8.
A munkácsi várból Radics András vezérletével kitörő kurucok megtámadták az itt állomásozó csapatokat, akik a templomba menekültek, s hosszas csata után a kurucok rájuk gyújtották azt. A Bethlen-kastély is leégett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1688. január 17.
Zrínyi Ilona kénytelen volt feladni a munkácsi várat. A család a kapituláció után visszakapta javait és birtokait, azonban Bécsbe szállították őket.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703 tavasza
A beregi erdőkben bujdosó kurucok, Esze Tamással és Kis Alberttel az élén több követséget is küldtek a lengyelországi Brezánba menekült II. Rákóczi Ferenchez és Bercsényi Miklóshoz. Május végén Rákóczi átadta Esze Tamásnak a felkelésre buzdító breznai kiáltvány és a szabadságharc zászlait. Esze Tamás május 21-én Váriba érkezvén, ott elfoglalta a tiszai réveket, a falu népét gyűlésre hívta, ahol felolvasta a kiáltványt és - Rákóczi parancsa ellenére - kibontotta a zászlókat.
1703.május 22.
A felkelők Beregszászba értek. A városban épp vásárt tartottak, rengeteg ember gyűlt össze. Esze Tamás itt is kibontotta a szabadságharc zászlait, felolvasta Rákóczi kiáltványát. Ennek emlékét 1992 óta márványtábla örökíti meg a mostani II. Rákóczi Ferenc téri posta falán. Gyorsan terjedt az események híre, sokan csatlakoztak a felkelőkhöz, így kezdetét vette a tiszaháti felkelés, s vele a Rákóczi-szabadságharc.
1703. június 7.
Dolhánál szétverték a kuruc csapatokat a túlerőben lévő Károlyi Sándor szatmári főispán és Csáky István bereg-ugocsai főispán egyesült seregei. II. Rákóczi Ferenc ekkor még nem állt a harcok élére, francia hadi segélyre várt és azon vehető zsoldosokra.
1703. július 9
Rákóczi serege megérkezett Beregszászba, szétverték a császári helyőrséget, a Tiszáig szorították vissza őket. Ezzel majdnem az egész Bereg vármegye Rákóczi fennhatósága alá került.
1705. december 21.
Rákóczi itt adta ki a felkelésre buzdító kiáltványát, melyben zászlaja alá szólított mindenkit, akinek drága a haza és a szabadság. Ezen eseményt örökíti meg a Bethlen-kastély falán 1996-ban felavatott emléktábla.
1711
A szabadságharc leverése után Bereg vármegyét és Beregszászt rebellisnek minősítette a császári udvar, utóbbit megfosztották városi rangjától.
1717
Ismételten betörtek a tatárok a vidékre, nagy pusztítást végeztek Beregszászban.
1726
III. Károly király a munkácsi uradalom részeként Schönborn Lothár Ferencnek adományozta. Ezután egészen 1944-ig volt a Schönborn-család birtoka. Az új urak óriási adókat róttak ki Beregszászra, de sokat tettek a mezőgazdaság és a borászat felvirágoztatásáért is.
1739
Tűzvész pusztította a várost.
1742
Pestis tizedelte meg lakosságát. A több mint 300 áldozat üresen maradt házába 1749-ben németeket telepítettek.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848-1849
A magyar szabadságharc idején a mai Kárpátalja lakossága, a ruszin kisebbséggel együtt, a szabadságharc oldalán harcolt.
1848. június 4.
Beregszászban is felállították a nemzetőrséget.
1849. április 22.
Beregszásziak is részt vettek a Podheringnél, Munkács mai külvárosánál, zajlott győztes csatában. A Vereckei-hágón át Galícia felől Barko tábornok vezetésével betörő oszták csapatokat a jelentősen kisebb számú, helyiekből álló honvéd sereg Martini János őrnagy vezetésével megfutamította Podheringnél, ami ma Munkács részét képezi.
1849. augusztus 2.
Az I. Ferenc József segítségére siető orosz hadseregnek megadta magát. A szabadságharc bukása után itt is a megtorlás évei következtek.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1867
A kiegyezést követően Beregszász lett Bereg vármegye központja, egészen 1918-ig.
1872
Kiadták az engedélyt a Csap-Beregszász-Királyháza vasútvonal építésére.
19. század vége
Nagy ipari fejlődésen ment keresztül. 1893-ban két szeszfőzde és egy gőzmalom, 1895-ben a Kont-féle téglagyár, 1897-ben a Vári-féle téglagyár nyílt meg. 1898-ban láttak hozzá a villanytelep építéséhez. A 19. század végén épület fel a vasútállomás és indult be a vasúti forgalom.
1908. december 23
Megindult a közlekedés a Beregszász-Dolha keskennyomtávú vonalon.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919. aprilis 22.
A városi lakosság fellázadt a vörösterror ellen, rövid időre visszaállították a korábbi rendet.
1919. április 26–27. éjjele
Román csapatok szállták meg Beregszászt, néhány nap múlva pedig csehek.
1920
A város vármegyeházán összegyűlt polgárai, miután megtudták, hogy mostantól Csehszlovákiához tartoznak, könnyek között énekelték el a magyar himnuszt, amit a bejelentést tevő francia Hennoque tábornok vigyázállásban hallgatott végig.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920. június 4.
A trianoni békeszerződés értelmében Beregszász Csehszlovákiához került. A békediktátum Csehszlovákiának adta a magyarok és ruszinok lakta Kárpátalját, azzal a feltétellel, hogy aztonómiát kell biztosítaniuk, amit végül nem tettek meg. Beregszászt megfosztották városi címétől, önkormányzatát felfüggesztették. Beregszász lett az elszakított Kárpátalja magyar kulturális központja.
1938. november 2.
Első bécsi döntés
Több...
1938. november 2.
Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte.
1938. november 2.
Az első bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta Csehszlovákiától. A Magyar Honvédség november 9-én vonult be a városba, a polgárok, az 1941-ben Kossuthra keresztelt főtéren köszöntötték az érkező katonákat.
1939.
A második világháború kitörését követően lengyel menekültek özönlötték el Kárpátalját, a Beregszászba érkezőket a városi lakosság élelemmel, meleg ruhával és szállással látta el.
1944. október 9.
Bombatámadás érte a vasútállomást. Tőbb bomba a szomszéd házakba csapódott, sok halálos áldozatot okozva.
1944. október 26.
A 4. Ukrán Front foglalta el Beregszászt, sok honvédet foglyul is ejtettek.
1944. november eleje
Letartóztatták Benda Kálmánt, a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagját, és kivégezték. Ő volt a sztálini terror első beregszászi áldozata.
1944. november 13.
Rendeletet hoztak arról, hogy Kárpátalja minden 18 és 50 év közötti magyar és német lakosa köteles jelentkezni a hatóságoknál. Azt terjesztették, hogy csak 3 napos munkáról van szó, a háború okozta károkat kell rendbe hozni („málenykij robot”). Valójában a szolyvai gyűjtőtáborba, onnan pedig szibériai lágerek kerültek, ahol a többség elpusztult, s az életben maradottak is csak évek múlva térhettek haza. A beregszásziakat november 18-án hajtották gyalogmenetben Munkácson keresztül a Szolyván kialakított gyűjtőtáborba. Az úgynevezett málenkij robot 343 áldozatot követelt Beregszászban.
1945. június 29.
Kárpátalját a Szovjetunió annektálta és az Ukrán SZSZK része lett. Kátpátalja ruszin lakosságát Sztálin ukránná nyilvánította. Ezt követően rengeteg ukránt telepítettek be Kárpátaljára.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1948.
Az Újjáépítjük Donbászt! program keretében több fiatalt is erőszakosan hurcoltak el az USZSZK keleti szénbányáiba dolgozni. A beregszászi főgimnáziumot bezárták, a túlnyomóan magyarok lakta város magyar tanulói csak az általános hét osztályt végezhették anyanyelvükön. Csupán tíz év múlva, 1954-ben indult el két magyar nyelvű nyolcadik osztály a mai Kossuth Lajos Középiskolában. A szűzföldek meghódításáért indított mozgalom részeként a beregszászi mezőgazdasági szakiskola több tanulóját, akaratuk ellenére, Kazahsztánba irányították.
1991. augusztus 24.
A függetlenné vált Ukrajna része lett.
Kastélyok
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Костел Воздвиження Святого Хреста
Cím Bethlen Gábor út
GPS 48.205731, 22.647386
Eredeti funkció templom
Felekezet római katolikus
Mai funkció templom
Szent Kereszt Felmagasztalása templom

A monda szerint egy nyáját legeltető Szász nevű paraszt legény két bikája összeverekedett és lábaikkal tömérdek kincset túrtak ki. A parasztlegény ennek emlékére templomot emelt e helyen. Alapítói valószínűleg a XII. században II. Géza által betelepített szász arany- és sóbányászok, földművesek lehettek. A tatárjárás során elpusztult, újjáépítésére csak Nagy Lajos király idejében került sor, aki Beregszászt Felső-Magyarország egyik legvirágzóbb városává tette. Édesanyja, Erzsébet udvart tartott városban, és neki köszönhető a templom újjáépítése. A jelenlegi templom 1418-ban épült Zsigmond alatt. 1518-ban és 1522-ben Mária királyné adományából újjáépítették. 1519-ben X. Leó pápa a beregszászi római katolikus plébániát főesperességre emelte. 1565-ben a reformátusok elfoglalták, oltárait, szobrait, szentképeit megsemmisítették. 1657. június 17-én a városra törő lengyelek a templomot a bele menekült lakosokra gyújtották, és védőit halomra gyilkolták. Báthori Zsófia, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége állíttatta helyre a templomot. 1686. június 8-án a munkácsi vár őrsége a Beregszászban tanyázó császáriakra támadt, ekkor a templom ismét leégett. Ezután csaknem másfél évszázadig templom nélkül maradt a város. 1743-ban a tornyot kijavították. Teljes helyreállítása 1839 és 1846 között történt meg romantikus stílusban. A nyugati oldalon a Krisztus koporsó kápolna hozzáépítésével tették szimmetrikussá a templom nyugati oldalát. A déli oldalon lévő szent Mihály kápolnát elbontották. A tornyot megmagasították, a nyugati homlokzatot neogótikus stílusban építették át.

Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.2060820000","long":"22.6462050000"},"townlink":"beregszasz-berehove","town":{"townId":50,"active":1,"name_HU":"Beregsz\u00e1sz","name_LO":"\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435","name_GE":"Bergsa\u00df; Lampertshaus","name_LT":"","seolink":"beregszasz-berehove","listorder":3,"oldcounty":21,"country":3,"division":9,"altitude":"115","gps_lat":"48.2060820000","gps_long":"22.6462050000","population":24,"hungarian_2011":54,"population_1910":12933,"hungarian_1910":96.13,"german_1910":1.1,"slovak_1910":0,"romanian_1910":0,"rusin_1910":1.71,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Romankravchuk \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Berehove2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Berehove2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/09\/Berehove2.jpg\/512px-Berehove2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Berehove2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ERomankravchuk\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Beregi-Tiszah\u00e1t","river":"V\u00e9rke","description":"A V\u00e9rke-parti v\u00e1rost a hagyom\u00e1ny szerint I. B\u00e9la kir\u00e1ly fia, Lampert herceg alap\u00edtotta, \u0151r\u00f3la is kapta a telep\u00fcl\u00e9s els\u0151 nev\u00e9t. Nagy Lajos kir\u00e1ly szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte, akinek, lengyel \u00e9desanyja \u0141okietek Erzs\u00e9bet nagyon megszerette, egyik kedvelt tart\u00f3zkod\u00e1si helye volt. A ter\u00fclet k\u00e9s\u0151bb a Habsburgok uralta Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g \u00e9s a magyar f\u00fcggetlens\u00e9g v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g \u00fctk\u00f6z\u0151z\u00f3n\u00e1ja lett, t\u00f6bbsz\u00f6r cser\u00e9lt gazd\u00e1t, \u00e9s a v\u00e1ros kast\u00e9ly\u00e1t is Bethlen G\u00e1bor fejdelem \u00e9p\u00edttette. Bereg v\u00e1rmegye a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc gyujt\u00f3pontja volt 1703-ban, \u00e9s 1711-ben a szabad\u00e1sgharc lever\u00e9se ut\u00e1n a rebellisnek min\u0151s\u00edtett v\u00e1rost megfosztott\u00e1k v\u00e1rosi c\u00edm\u00e9t\u0151l. Lakosai h\u0151siesen harcoltak az 1849-es szabads\u00e1gharc idej\u00e9n is. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en Bereg v\u00e1remgye sz\u00e9khelye lett. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n ipari fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl, a fellend\u00fcl\u00e9snek a magyar v\u00e1ros Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz val\u00f3 csatol\u00e1sa vetett v\u00e9get 1920-ban, amikor ism\u00e9t megfosztott\u00e1k v\u00e1rosi rangj\u00e1t\u00f3l. A v\u00e1ros az elszak\u00edtott K\u00e1rp\u00e1talja magyars\u00e1g\u00e1nak kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja lett. A t\u00f6bbi k\u00e1rp\u00e1taljai v\u00e1rossal szemben az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek \u00e9s az 1944-es deport\u00e1l\u00e1s ellen\u00e9re sem vesztette el a magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t. Ma a v\u00e1ros a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar f\u0151iskola \u00e9s a Beregvid\u00e9ki M\u00fazeum sz\u00e9khelye \u00e9s sz\u00e1mos sz\u00e9p m\u0171eml\u00e9k \u00e9p\u00fclettel b\u00fcszk\u00e9lkedhet.","nameorigin":"","history":"#1|@9. sz\u00e1zad|Magyar sz\u00e1ll\u00e1shely j\u00f6tt l\u00e9tre itt.@#3|@1000|A szomsz\u00e9dos borsovai v\u00e1r lett Borsova v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja, melyhez az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s, a v\u00e1rmegyerendszer l\u00e9trej\u00f6tte ut\u00e1n a ter\u00fclet tartozott.@1048|Az orsz\u00e1g ezen r\u00e9sze I. Andr\u00e1s kir\u00e1ly \u00f6ccs\u00e9nek, B\u00e9l\u00e1nak a tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt.@1063|I. B\u00e9la kir\u00e1ly hal\u00e1la ut\u00e1n birtokait fiai, G\u00e9za, L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Lampert k\u00f6z\u00f6tt osztott\u00e1k sz\u00e9t. A k\u00e9s\u0151bbi Beregsz\u00e1sz vid\u00e9ke Lampert hercegnek jutott, a n\u00e9phagyom\u00e1ny szerint \u0151 hozta itt l\u00e9tre a telep\u00fcl\u00e9st. Eredetileg r\u00f3la nevezt\u00e9k el Villa Lampertinek, majd Lamperth\u00e1z\u00e1nak, Lampertsz\u00e1sznak, Lamprechtsz\u00e1sznak, Luprechth\u00e1z\u00e1nak, Luprechaz\u00e1nak. A beregsz\u00e1sziak 1095-96-ot tekintik az alap\u00edt\u00e1s d\u00e1tum\u00e1nak. Beregsz\u00e1sz keletkez\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l egy legenda is, amely szerint a k\u00f6rny\u00e9ken legeltette guly\u00e1j\u00e1t egy Sz\u00e1sz nev\u0171 p\u00e1sztor, amikor a szomsz\u00e9d bika r\u00e1t\u00e1madt az \u0151 vez\u00e9rbik\u00e1j\u00e1ra. A k\u00e9t hatalmas \u00e1llat \u00e9let-hal\u00e1l harcot v\u00edvott egym\u00e1ssal, pat\u00e1ikkal er\u0151sen felt\u00fart\u00e1k a gyepet. Miut\u00e1n Sz\u00e1sz a botj\u00e1val r\u00e1s\u00fajtott az idegen bik\u00e1ra, \u00edgy elkergetve, az egyik g\u00f6d\u00f6rben rengeteg aranyat tal\u00e1lt. A hatalmas kincsb\u0151l templomot \u00e9p\u00edttetett a helyen, s hamarosan ben\u00e9pes\u00fclt a k\u00f6rny\u00e9k. Ezt a legend\u00e1t dolgozta fel Tompa Mih\u00e1ly Beregsz\u00e1sz c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben.@1141|A tizenegy \u00e9ves II. G\u00e9za lett a magyar kir\u00e1ly, s a vid\u00e9k ura is. Ez azonban a kunok gyakori bet\u00f6r\u00e9sei miatt ekkorra szinte teljesen eln\u00e9ptelenedett. \u00cdgy II. G\u00e9za, illetve a helyette korm\u00e1nyz\u00f3 Ilona anyakir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s az \u0151 testv\u00e9re, Belos b\u00e1n, Rajna-vid\u00e9ki sz\u00e1szokkal telep\u00edtette be. A v\u00e1rost ett\u0151l az id\u0151t\u0151l h\u00edvt\u00e1k Sz\u00e1sznak, Lampertsz\u00e1sznak, Lamprechtsz\u00e1sznak \u00e9s Lamperth\u00e1znak is. A sz\u00e1szok meghonos\u00edtott\u00e1k a sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9st a vid\u00e9ken, valamint aranyat kezdtek b\u00e1ny\u00e1szni a Nagy-hegyen. Egykori t\u00e1rn\u00e1ik k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny ma is l\u00e1that\u00f3.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s idej\u00e9n ism\u00e9t teljesen elpusztult a telep\u00fcl\u00e9s, ezut\u00e1n IV. B\u00e9la kir\u00e1ly megint \u00fajratelep\u00edtette. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1st k\u00f6vet\u0151en j\u00f6tt l\u00e9tre Bereg v\u00e1rmegye Borsova v\u00e1rmegye ter\u00fclet\u00e9nek egy r\u00e9sz\u00e9n. A v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja akkoriban m\u00e9g a munk\u00e1csi v\u00e1r volt.@1247|Kiv\u00e1lts\u00e1gokat \u00e9s v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot biztos\u00edtott neki IV. B\u00e9la. V. Istv\u00e1n 1271-ben, majd K\u00e1roly R\u00f3bert 1320-ban meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1284|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Beregzaza n\u00e9ven. Neve a magyar berek (liget) f\u0151n\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik, ut\u00f3tagja egykori sz\u00e1sz lakosaira utal. Az ukr\u00e1n elnevez\u00e9s a magyarb\u00f3l sz\u00e1rmazik.@#6|@1342. szeptember 2.|I. (Nagy) Lajos kir\u00e1ly szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros c\u00edmet adom\u00e1nyozott neki, \u00e9s a v\u00e1ros pallosjogban is r\u00e9szes\u00fclt. Ezen el\u0151jogokat k\u00e9s\u0151bb 1419-ben Zsigmond, 1524-ben M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u00e9, 1548-ban I. Ferdin\u00e1nd is meger\u0151s\u00edtette. I. (Nagy) Lajos, de f\u0151leg \u00e9desanyja, \u0141okietek Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 nagyon megszerette a v\u00e1rost. T\u00f6bbsz\u00f6r is t\u00e1mogatt\u00e1k anyagilag Beregsz\u00e1szt, Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 udvarh\u00e1zat is tartott a v\u00e1rosban, gyakran t\u00f6lt\u00f6tte itt a nyarat. Az \u0151 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt el a katolikus templom \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se is, amelyet m\u00e9g a tat\u00e1rok romboltak le.@1370|Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 domonkos kolostort alap\u00edtott a v\u00e1rosban.@1377|Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 ferences kolostort alap\u00edtott a v\u00e1rosban.@1418|A kor\u00e1bbi hely\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k a mai templomot.@#8|@#9|@1548|A reform\u00e1ci\u00f3, k\u00e1lvinizmus, bet\u00f6rt a v\u00e1rosba.@1566|Miut\u00e1n a J\u00e1nos Zsigmondot seg\u00edt\u0151 I. Szulejm\u00e1n szult\u00e1n elhunyt Szigetv\u00e1r ostroma sor\u00e1n, J\u00e1nos Zsigmond keleti ir\u00e1ny\u00e1ban engedte \u00fatj\u00e1ra tat\u00e1r seg\u00e9dhadait. Az \u00e1tvonul\u00f3 tat\u00e1rok teljesen feld\u00falt\u00e1k Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1got, Beregsz\u00e1szt szinte a f\u00f6lddel tett\u00e9k egyenl\u0151v\u00e9.@#10|@1570|A speyeri szerz\u0151d\u00e9s szerint Ung, Bereg \u00e9s Ugocsa v\u00e1rmegy\u00e9k a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz, m\u00edg M\u00e1ramaros Erd\u00e9lyhez (mint a Partium r\u00e9sze) ker\u00fclt. Bereg v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt Beregsz\u00e1sz a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz tartozott.@#12|@#13|@1606|A b\u00e9csi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Bereg v\u00e1rmegye, \u00edgy Beregsz\u00e1sz az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett, de Bocskai m\u00e9g ebben az \u00e9vben elhunyt (v\u00e9lhet\u0151en megm\u00e9rgezt\u00e9k), \u00e9s mivel nem rendelkezett fi\u00faut\u00f3ddal, a b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Bereg v\u00e1rmegye visszasz\u00e1llt a koron\u00e1ra.@#14|@#15|@#16|@1621. december 31.|Bethlen G\u00e1bor b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt II. Ferdin\u00e1nddal, melynek \u00e9rtelm\u00e9ben megkapott h\u00e9t v\u00e1rmegy\u00e9t, k\u00f6zt\u00fck Bereget is. Bethlen G\u00e1bor sokat tett Beregsz\u00e1sz\u00e9rt, fejlesztette a kereskedelmet \u00e9s a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9get.@1629|Betlehen G\u00e1bor fejedelem kast\u00e9lyt \u00e9p\u00edttetett a v\u00e1ros k\u00f6zpontj\u00e1ban.@1633|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy \u00e9s feles\u00e9ge, Lor\u00e1ntffy Zsuzsanna vette birtok\u00e1ba.@#17|@#18|@1645|A linzi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Beregsz\u00e1sz Bereg v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy hal\u00e1l\u00e1ig.@1657 janu\u00e1r|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezet\u00e9s\u00e9vel bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe \u00e9s Bereg v\u00e1rmegy\u00e9be.@1657. j\u00fanius 17.|A lengyel t\u00e1mad\u00e1s el\u0151l a templomba h\u00faz\u00f3dtak a v\u00e1ros lak\u00f3i, az ostroml\u00f3k viszont hamar megt\u00f6rt\u00e9k a templom v\u00e9d\u0151inek ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. A lakoss\u00e1got lem\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k, a templomot felgy\u00fajtott\u00e1k. II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy v\u00e9g\u00fcl k\u00e9nytelen volt b\u00e9k\u00e9t k\u00f6tni II. J\u00e1nos K\u00e1zm\u00e9r lengyel kir\u00e1llyal.@1660|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy hal\u00e1la ut\u00e1n \u00f6zvegye, B\u00e1thory Zs\u00f3fia kez\u00e9be ker\u00fclt Beregsz\u00e1sz. Miut\u00e1n \u0151 1680-ban meghalt, menye, Zr\u00ednyi Ilona lett a v\u00e1ros birtokosa, s majd \u00e1ltala 1682-t\u0151l m\u00e1sodik f\u00e9rje, Th\u00f6k\u00f6ly Imre is.@#19|@#20|@#21|@#22|@#23|@#24|@1685-1688|A cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok a Zr\u00ednyi Ilona \u00e1ltal v\u00e9delmezett Munk\u00e1cs v\u00e1r\u00e1t ostromolt\u00e1k, s ez alatt a Beregsz\u00e1szban elsz\u00e1ll\u00e1solt katonas\u00e1g gyakran h\u00e1borgatta a helyi lakosokat.@1686. j\u00fanius 8.|A munk\u00e1csi v\u00e1rb\u00f3l Radics Andr\u00e1s vez\u00e9rlet\u00e9vel kit\u00f6r\u0151 kurucok megt\u00e1madt\u00e1k az itt \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 csapatokat, akik a templomba menek\u00fcltek, s hosszas csata ut\u00e1n a kurucok r\u00e1juk gy\u00fajtott\u00e1k azt. A Bethlen-kast\u00e9ly is le\u00e9gett.@#25|@1688. janu\u00e1r 17.|Zr\u00ednyi Ilona k\u00e9nytelen volt feladni a munk\u00e1csi v\u00e1rat. A csal\u00e1d a kapitul\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n visszakapta javait \u00e9s birtokait, azonban B\u00e9csbe sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u0151ket.@#27|@1703 tavasza|A beregi erd\u0151kben bujdos\u00f3 kurucok, Esze Tam\u00e1ssal \u00e9s Kis Alberttel az \u00e9l\u00e9n t\u00f6bb k\u00f6vets\u00e9get is k\u00fcldtek a lengyelorsz\u00e1gi Brez\u00e1nba menek\u00fclt II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenchez \u00e9s Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3shoz. M\u00e1jus v\u00e9g\u00e9n R\u00e1k\u00f3czi \u00e1tadta Esze Tam\u00e1snak a felkel\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3 breznai ki\u00e1ltv\u00e1ny \u00e9s a szabads\u00e1gharc z\u00e1szlait. Esze Tam\u00e1s m\u00e1jus 21-\u00e9n V\u00e1riba \u00e9rkezv\u00e9n, ott elfoglalta a tiszai r\u00e9veket, a falu n\u00e9p\u00e9t gy\u0171l\u00e9sre h\u00edvta, ahol felolvasta a ki\u00e1ltv\u00e1nyt \u00e9s - R\u00e1k\u00f3czi parancsa ellen\u00e9re - kibontotta a z\u00e1szl\u00f3kat.@1703.m\u00e1jus 22.|A felkel\u0151k Beregsz\u00e1szba \u00e9rtek. A v\u00e1rosban \u00e9pp v\u00e1s\u00e1rt tartottak, rengeteg ember gy\u0171lt \u00f6ssze. Esze Tam\u00e1s itt is kibontotta a szabads\u00e1gharc z\u00e1szlait, felolvasta R\u00e1k\u00f3czi ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1t. Ennek eml\u00e9k\u00e9t 1992 \u00f3ta m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bla \u00f6r\u00f6k\u00edti meg a mostani II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc t\u00e9ri posta fal\u00e1n. Gyorsan terjedt az esem\u00e9nyek h\u00edre, sokan csatlakoztak a felkel\u0151kh\u00f6z, \u00edgy kezdet\u00e9t vette a tiszah\u00e1ti felkel\u00e9s, s vele a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc.@1703. j\u00fanius 7.|Dolh\u00e1n\u00e1l sz\u00e9tvert\u00e9k a kuruc csapatokat a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 K\u00e1rolyi S\u00e1ndor szatm\u00e1ri f\u0151isp\u00e1n \u00e9s Cs\u00e1ky Istv\u00e1n bereg-ugocsai f\u0151isp\u00e1n egyes\u00fclt seregei. II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc ekkor m\u00e9g nem \u00e1llt a harcok \u00e9l\u00e9re, francia hadi seg\u00e9lyre v\u00e1rt \u00e9s azon vehet\u0151 zsoldosokra.@1703. j\u00falius 9|R\u00e1k\u00f3czi serege meg\u00e9rkezett Beregsz\u00e1szba, sz\u00e9tvert\u00e9k a cs\u00e1sz\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9get, a Tisz\u00e1ig szor\u00edtott\u00e1k vissza \u0151ket. Ezzel majdnem az eg\u00e9sz Bereg v\u00e1rmegye R\u00e1k\u00f3czi fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 ker\u00fclt.@1705. december 21.|R\u00e1k\u00f3czi itt adta ki a felkel\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3 ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1t, melyben z\u00e1szlaja al\u00e1 sz\u00f3l\u00edtott mindenkit, akinek dr\u00e1ga a haza \u00e9s a szabads\u00e1g. Ezen esem\u00e9nyt \u00f6r\u00f6k\u00edti meg a Bethlen-kast\u00e9ly fal\u00e1n 1996-ban felavatott eml\u00e9kt\u00e1bla.@1711|A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n Bereg v\u00e1rmegy\u00e9t \u00e9s Beregsz\u00e1szt rebellisnek min\u0151s\u00edtette a cs\u00e1sz\u00e1ri udvar, ut\u00f3bbit megfosztott\u00e1k v\u00e1rosi rangj\u00e1t\u00f3l.@1717|Ism\u00e9telten bet\u00f6rtek a tat\u00e1rok a vid\u00e9kre, nagy puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9geztek Beregsz\u00e1szban.@1726|III. K\u00e1roly kir\u00e1ly a munk\u00e1csi uradalom r\u00e9szek\u00e9nt Sch\u00f6nborn Loth\u00e1r Ferencnek adom\u00e1nyozta. Ezut\u00e1n eg\u00e9szen 1944-ig volt a Sch\u00f6nborn-csal\u00e1d birtoka. Az \u00faj urak \u00f3ri\u00e1si ad\u00f3kat r\u00f3ttak ki Beregsz\u00e1szra, de sokat tettek a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a bor\u00e1szat felvir\u00e1goztat\u00e1s\u00e1\u00e9rt is.@1739|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta a v\u00e1rost.@1742|Pestis tizedelte meg lakoss\u00e1g\u00e1t. A t\u00f6bb mint 300 \u00e1ldozat \u00fcresen maradt h\u00e1z\u00e1ba 1749-ben n\u00e9meteket telep\u00edtettek.@#28|@1848-1849|A magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a mai K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1ga, a ruszin kisebbs\u00e9ggel egy\u00fctt, a szabads\u00e1gharc oldal\u00e1n harcolt.@1848. j\u00fanius 4.|Beregsz\u00e1szban is fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a nemzet\u0151rs\u00e9get.@1849. \u00e1prilis 22.|Beregsz\u00e1sziak is r\u00e9szt vettek a Podheringn\u00e9l, Munk\u00e1cs mai k\u00fclv\u00e1ros\u00e1n\u00e1l, zajlott gy\u0151ztes csat\u00e1ban. A Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t Gal\u00edcia fel\u0151l Barko t\u00e1bornok vezet\u00e9s\u00e9vel bet\u00f6r\u0151 oszt\u00e1k csapatokat a jelent\u0151sen kisebb sz\u00e1m\u00fa, helyiekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 honv\u00e9d sereg Martini J\u00e1nos \u0151rnagy vezet\u00e9s\u00e9vel megfutam\u00edtotta Podheringn\u00e9l, ami ma Munk\u00e1cs r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi.@1849. augusztus 2.|Az I. Ferenc J\u00f3zsef seg\u00edts\u00e9g\u00e9re siet\u0151 orosz hadseregnek megadta mag\u00e1t. A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n itt is a megtorl\u00e1s \u00e9vei k\u00f6vetkeztek.@#30|@1867|A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en Beregsz\u00e1sz lett Bereg v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja, eg\u00e9szen 1918-ig.@1872|Kiadt\u00e1k az enged\u00e9lyt a Csap-Beregsz\u00e1sz-Kir\u00e1lyh\u00e1za vas\u00fatvonal \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re.@19. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Nagy ipari fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl. 1893-ban k\u00e9t szeszf\u0151zde \u00e9s egy g\u0151zmalom, 1895-ben a Kont-f\u00e9le t\u00e9glagy\u00e1r, 1897-ben a V\u00e1ri-f\u00e9le t\u00e9glagy\u00e1r ny\u00edlt meg. 1898-ban l\u00e1ttak hozz\u00e1 a villanytelep \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclet fel a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s \u00e9s indult be a vas\u00fati forgalom.@1908. december 23|Megindult a k\u00f6zleked\u00e9s a Beregsz\u00e1sz-Dolha keskennyomt\u00e1v\u00fa vonalon.@#31|@#32|@#34|@1919. aprilis 22.|A v\u00e1rosi lakoss\u00e1g fell\u00e1zadt a v\u00f6r\u00f6sterror ellen, r\u00f6vid id\u0151re vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a kor\u00e1bbi rendet.@1919. \u00e1prilis 26\u201327. \u00e9jjele|Rom\u00e1n csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg Beregsz\u00e1szt, n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva pedig csehek.@1920|A v\u00e1ros v\u00e1rmegyeh\u00e1z\u00e1n \u00f6sszegy\u0171lt polg\u00e1rai, miut\u00e1n megtudt\u00e1k, hogy mostant\u00f3l Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz tartoznak, k\u00f6nnyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9nekelt\u00e9k el a magyar himnuszt, amit a bejelent\u00e9st tev\u0151 francia Hennoque t\u00e1bornok vigy\u00e1z\u00e1ll\u00e1sban hallgatott v\u00e9gig.@#36|@1920. j\u00fanius 4.|A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Beregsz\u00e1sz Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz ker\u00fclt. A b\u00e9kedikt\u00e1tum Csehszlov\u00e1ki\u00e1nak adta a magyarok \u00e9s ruszinok lakta K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t, azzal a felt\u00e9tellel, hogy azton\u00f3mi\u00e1t kell biztos\u00edtaniuk, amit v\u00e9g\u00fcl nem tettek meg. Beregsz\u00e1szt megfosztott\u00e1k v\u00e1rosi c\u00edm\u00e9t\u0151l, \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1t felf\u00fcggesztett\u00e9k. Beregsz\u00e1sz lett az elszak\u00edtott K\u00e1rp\u00e1talja magyar kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja.@#37|@1938. november 2.|Az els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Magyarorsz\u00e1g visszakapta Csehszlov\u00e1ki\u00e1t\u00f3l. A Magyar Honv\u00e9ds\u00e9g november 9-\u00e9n vonult be a v\u00e1rosba, a polg\u00e1rok, az 1941-ben Kossuthra keresztelt f\u0151t\u00e9ren k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k az \u00e9rkez\u0151 katon\u00e1kat.@1939.|A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en lengyel menek\u00fcltek \u00f6z\u00f6nl\u00f6tt\u00e9k el K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t, a Beregsz\u00e1szba \u00e9rkez\u0151ket a v\u00e1rosi lakoss\u00e1g \u00e9lelemmel, meleg ruh\u00e1val \u00e9s sz\u00e1ll\u00e1ssal l\u00e1tta el.@1944. okt\u00f3ber 9.|Bombat\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1st. T\u0151bb bomba a szomsz\u00e9d h\u00e1zakba csap\u00f3dott, sok hal\u00e1los \u00e1ldozatot okozva.@1944. okt\u00f3ber 26.|A 4. Ukr\u00e1n Front foglalta el Beregsz\u00e1szt, sok honv\u00e9det foglyul is ejtettek.@1944. november eleje|Letart\u00f3ztatt\u00e1k Benda K\u00e1lm\u00e1nt, a Magyar Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Fels\u0151h\u00e1z\u00e1nak tagj\u00e1t, \u00e9s kiv\u00e9gezt\u00e9k. \u0150 volt a szt\u00e1lini terror els\u0151 beregsz\u00e1szi \u00e1ldozata.@1944. november 13.|Rendeletet hoztak arr\u00f3l, hogy K\u00e1rp\u00e1talja minden 18 \u00e9s 50 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti magyar \u00e9s n\u00e9met lakosa k\u00f6teles jelentkezni a hat\u00f3s\u00e1gokn\u00e1l. Azt terjesztett\u00e9k, hogy csak 3 napos munk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, a h\u00e1bor\u00fa okozta k\u00e1rokat kell rendbe hozni (\u201em\u00e1lenykij robot\u201d). Val\u00f3j\u00e1ban a szolyvai gy\u0171jt\u0151t\u00e1borba, onnan pedig szib\u00e9riai l\u00e1gerek ker\u00fcltek, ahol a t\u00f6bbs\u00e9g elpusztult, s az \u00e9letben maradottak is csak \u00e9vek m\u00falva t\u00e9rhettek haza. A beregsz\u00e1sziakat november 18-\u00e1n hajtott\u00e1k gyalogmenetben Munk\u00e1cson kereszt\u00fcl a Szolyv\u00e1n kialak\u00edtott gy\u0171jt\u0151t\u00e1borba. Az \u00fagynevezett m\u00e1lenkij robot 343 \u00e1ldozatot k\u00f6vetelt Beregsz\u00e1szban.@1945. j\u00fanius 29.|K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t a Szovjetuni\u00f3 annekt\u00e1lta \u00e9s az Ukr\u00e1n SZSZK r\u00e9sze lett. K\u00e1tp\u00e1talja ruszin lakoss\u00e1g\u00e1t Szt\u00e1lin ukr\u00e1nn\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. Ezt k\u00f6vet\u0151en rengeteg ukr\u00e1nt telep\u00edtettek be K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1ra.@#43|@1948.|Az \u00dajj\u00e1\u00e9p\u00edtj\u00fck Donb\u00e1szt! program keret\u00e9ben t\u00f6bb fiatalt is er\u0151szakosan hurcoltak el az USZSZK keleti sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1iba dolgozni. A beregsz\u00e1szi f\u0151gimn\u00e1ziumot bez\u00e1rt\u00e1k, a t\u00falnyom\u00f3an magyarok lakta v\u00e1ros magyar tanul\u00f3i csak az \u00e1ltal\u00e1nos h\u00e9t oszt\u00e1lyt v\u00e9gezhett\u00e9k anyanyelv\u00fck\u00f6n. Csup\u00e1n t\u00edz \u00e9v m\u00falva, 1954-ben indult el k\u00e9t magyar nyelv\u0171 nyolcadik oszt\u00e1ly a mai Kossuth Lajos K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban. A sz\u0171zf\u00f6ldek megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt ind\u00edtott mozgalom r\u00e9szek\u00e9nt a beregsz\u00e1szi mez\u0151gazdas\u00e1gi szakiskola t\u00f6bb tanul\u00f3j\u00e1t, akaratuk ellen\u00e9re, Kazahszt\u00e1nba ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k.@1991. augusztus 24.|A f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt Ukrajna r\u00e9sze lett.&"},"palaces":[{"palaceId":101,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u041f\u0430\u043b\u0430\u0446 \u0411\u0435\u0442\u043b\u0435\u043d\u0430","settlement_HU":"Beregsz\u00e1sz","settlement_LO":"\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435 (Berehove)","address":"Palats Hrafa Habora Betlena, Gabora Betlena St, 1","listorder":2,"gps_lat":"48.2055030000","gps_long":"22.6481050000","oldcounty":21,"country":3,"division":9,"cond":3,"entrance":0,"func":1,"display":1,"homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wereskowa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%93%D1%80%D0%B0%D1%84%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B4%D0%B2%D1%96%D1%80.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435 \u0413\u0440\u0430\u0444\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0434\u0432\u0456\u0440\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/01\/%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%93%D1%80%D0%B0%D1%84%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B4%D0%B2%D1%96%D1%80.jpg\/512px-%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%93%D1%80%D0%B0%D1%84%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B4%D0%B2%D1%96%D1%80.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%93%D1%80%D0%B0%D1%84%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B4%D0%B2%D1%96%D1%80.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EWereskowa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Bethlen - R\u00e1k\u00f3czi-kast\u00e9ly","seolink":"beregszasz-bethlen-rakoczi-kastely","description":"A kast\u00e9ly jelenleg a Bergevid\u00e9ki M\u00fazeumnak ad otthont, amelynek gazdag t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s n\u00e9prajzi gy\u0171jtem\u00e9nye bemutatja Bereg v\u00e1rmegye t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t \u00e9s a lakoss\u00e1g\u00e1nak mindennapi \u00e9let\u00e9t, de Beregsz\u00e1sz h\u00edres szem\u00e9lyis\u00e9geit is megismerhetj\u00fck \u00e1ltala.","history":"1629|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem \u00e9p\u00edtette a kast\u00e9lyt. Ez Beregsz\u00e1sz legr\u00e9gebbi \u00e9p\u00fclete, a beregsz\u00e1sziak Gr\u00f3fudvarnak h\u00edvj\u00e1k.@\n17. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A R\u00e1k\u00f3czi csal\u00e1d birtok\u00e1ba jutott. II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc fejedelem t\u00f6bbsz\u00f6r megfordult benne.@\n1686|A kurucok \u00e9s labancok \u00f6sszecsap\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a kast\u00e9ly le\u00e9gett. Feltehet\u0151en II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc \u00faj\u00edttatta fel, a fejedelem t\u00f6bbsz\u00f6r megfordult benne.@\n1703. m\u00e1jus 22.|A mellette l\u00e9v\u0151 t\u00e9ren bontotta ki Esze Tam\u00e1s R\u00e1k\u00f3czi z\u00e1szlaj\u00e1t, s olvasta fel a ki\u00e1ltv\u00e1nyt.@\n1705. december 20.|R\u00e1k\u00f3czi itt adta ki a szem\u00e9lyi felkel\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3 ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1t, amelyben a kurucfelkel\u00e9s z\u00e1szlaja al\u00e1 h\u00edvott mindenkit, akinek dr\u00e1ga a haza \u00e9s a szabads\u00e1g.@\n1711 ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a Sch\u00f6nborn csal\u00e1d birtok\u00e1ba jutott.@\n1857|A Sch\u00f6nborn csal\u00e1d klasszicista st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edttette. Ekkor nyerte el ma is l\u00e1that\u00f3 form\u00e1j\u00e1t. Ekkor \u00e9p\u00edtett\u00e9k a d\u00e9li homlokzat el\u00e9 a hatoszlopos, timpanonos portikuszt.@\n2002|Az \u00e9p\u00fclet egyik sz\u00e1rny\u00e1ba a Bergevid\u00e9ki M\u00fazeum k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. K\u00fcls\u0151 fal\u00e1n Bethlen G\u00e1bor-, II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc- \u00e9s Mikes Kelemen-eml\u00e9kt\u00e1bla tal\u00e1lhat\u00f3.@\n&\nhttps:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregvideki-muzeum-beregszasz@\nhttp:\/\/www.karpataljaturizmus.hu\/index.php?p=h&a=56"},{"palaceId":105,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u041f\u0430\u043b\u0430\u0446 \u041f\u0435\u0440\u0435\u043d\u0456","settlement_HU":"Beregard\u00f3, Beregsz\u00e1sz","settlement_LO":"\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435 (Berehove)","address":"(Beregard\u00f3), Munk\u00e1csi u. 243","listorder":100,"gps_lat":"48.2289220000","gps_long":"22.6418120000","oldcounty":21,"country":3,"division":9,"cond":6,"entrance":0,"func":0,"display":1,"homepage":"","openinghours":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Per\u00e9nyi-kast\u00e9ly","seolink":"beregardo-beregszasz-perenyi-kastely","description":"2017-ben magyarorsz\u00e1gi t\u00e1mogat\u00e1ssal kezd\u0151d\u00f6tt meg a k\u00faria fel\u00faj\u00edt\u00e1sa. N\u00e9pi tanod\u00e1nak fog otthont adni, ahol gyerekek n\u00e9pi hangszeres zen\u00e9t \u00e9s n\u00e9pt\u00e1ncot tanulhatnak. Emellett helyet kap egy turisztikai k\u00f6zpont, \u00e9s az \u00e9p\u00fclet pinc\u00e9j\u00e9ben bork\u00f3stol\u00f3kat rendeznek majd. Az udvaron j\u00e1tsz\u00f3teret \u00e9s parkot alak\u00edtanak ki.","history":"1292|A Per\u00e9nyi-csal\u00e1d els\u0151 ismert \u0151se Dobos Orb\u00e1n volt, aki kir\u00e1lyi adom\u00e1nyk\u00e9nt elnyerte a Per\u00e9nyi csal\u00e1dnevet. Egyik fia Mikl\u00f3s S\u00e1rosi f\u0151isp\u00e1n, m\u00e1sik fia J\u00e1nos kir\u00e1lyi f\u0151poh\u00e1rnok lett. A Per\u00e9nyi-csal\u00e1d k\u00e9s\u0151bb K\u00e1rp\u00e1talja legnagyobb f\u00f6ldbirtokosa lett. Hatalmas birtokaik voltak Ung, Bereg, Ugocsa \u00e9s M\u00e1ramaros v\u00e1rmegy\u00e9kben.@\n1332|A p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a telep\u00fcl\u00e9st. Ard\u00f3 neve magyar foglalkoz\u00e1sn\u00e9vb\u0151l ered, kir\u00e1lyi szolg\u00e1latban l\u00e9v\u0151 erd\u0151\u00f3v\u00f3k telep\u00fcl\u00e9s\u00e9t jel\u00f6li. A falu egykori lak\u00f3inak feladata val\u00f3sz\u00edn\u0171 a kir\u00e1lyi vad\u00e1sz\u00f3ter\u00fclet\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 beregi erd\u0151k v\u00e9delme \u00e9s fel\u00fcgyelete lehetett.@\n18. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A kast\u00e9lyt a Per\u00e9nyi-csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette, mai form\u00e1j\u00e1t t\u00f6bbsz\u00f6ri \u00e1talak\u00edt\u00e1s \u00e9s hozz\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s ut\u00e1n nyerte el. A birtok a 18. sz\u00e1zadban ker\u00fclt a nagy m\u00falt\u00fa nagybirtokos Per\u00e9nyi-csal\u00e1d birtok\u00e1ba.@\n1783|Itt sz\u00fcletett b\u00e1r\u00f3 Per\u00e9nyi Zsigmond nagybirtokos, az 1848-49-es magyar szabads\u00e1gharc v\u00e9rtan\u00faja. 1805-ben Bereg v\u00e1rmegye f\u0151jegyz\u0151jek\u00e9nt kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, 1833-ban Ugocsa v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nja lett, 1807-t\u0151l az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s tagja, 1825 ut\u00e1n a f\u0151rendi ellenz\u00e9k vez\u00e9re volt.@\n1848 m\u00e1jus-j\u00fanius|Per\u00e9nyi Zsigmond a magyar korm\u00e1nyt k\u00e9pviselte az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sben.@\n1848. j\u00falius 14-t\u0151l|Per\u00e9nyi Zsigmond az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s fels\u0151h\u00e1z\u00e1nak m\u00e1sodeln\u00f6ke, majd eln\u00f6ke volt. Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Honv\u00e9delmi Bizottm\u00e1ny\u00e1nak \u00e9l\u00e9n \u00e1llt.@\n1849. m\u00e1jus 29.|Mint a fels\u0151h\u00e1z eln\u00f6ke, Per\u00e9nyi Zsigmond is al\u00e1\u00edrta Kossuth Lajos F\u00fcggetlens\u00e9gi Nyilatkozat\u00e1t. Ez\u00e9rt a szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n az osztr\u00e1k hat\u00f3s\u00e1gok elfogt\u00e1k, k\u00f6t\u00e9l \u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s kiv\u00e9gezt\u00e9k. Birtokait, beregard\u00f3i kast\u00e9ly\u00e1t elkobozt\u00e1k.@\n1867-1882|Per\u00e9nyi Zsigmond fia Zsigmond Bereg \u00e9s Ugocsa v\u00e1rmegy\u00e9k f\u0151isp\u00e1nja k\u00e9pviselte a nagysz\u0151l\u0151si ker\u00fcletet a magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sben.@\n1913-t\u00f3l 1917-ig|Ifjabb Per\u00e9nyi Zsigmond a Tisza-korm\u00e1ny bel\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1ra volt. A tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n \u0151 is azok k\u00f6z\u00f6tt volt, akik megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megd\u00f6nteni Kun B\u00e9la uralm\u00e1t, ami\u00e9rt b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u0151 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. Kiszabadul\u00e1sa ut\u00e1n 1919-ben r\u00f6vid ideig \u0151 volt Magyarorsz\u00e1g bel\u00fcgyminisztere. 1933-ban korona\u0151rr\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k, 1939-ben K\u00e1rp\u00e1talja korm\u00e1nyz\u00f3i biztosa lett, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor sokat tett a Magyarorsz\u00e1gra menek\u00fclt lengyelek \u00e9rdek\u00e9ben.@\n1999. okt\u00f3ber 23.|A kast\u00e9ly fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak a magyar forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc v\u00e9rtan\u00faj\u00e1nak.@\n&\nhttps:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregardoi-perenyi-kastely-beregszasz@\nhttp:\/\/kmf.uz.ua\/hu\/az-aradi-vertanukrol-emlekeztek-meg-a-beregardoi-perenyi-kastelyban\/@\nhttps:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Beregard%C3%B3"}],"sights":[{"sightId":1007,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u041a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b \u0412\u043e\u0437\u0434\u0432\u0438\u0436\u0435\u043d\u043d\u044f \u0421\u0432\u044f\u0442\u043e\u0433\u043e \u0425\u0440\u0435\u0441\u0442\u0430","address":"Bethlen G\u00e1bor \u00fat","mapdata":"1|1343|1125","gps_lat":"48.2057310000","gps_long":"22.6473860000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Kereszt-Felmagasztalasa-templom-Beregszasz-796","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Haidamac \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-102-0006_Beregszasz_IMG_7958.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002221-102-0006 Beregszasz IMG 7958\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3e\/21-102-0006_Beregszasz_IMG_7958.jpg\/512px-21-102-0006_Beregszasz_IMG_7958.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-102-0006_Beregszasz_IMG_7958.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EHaidamac\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Kereszt Felmagasztal\u00e1sa templom","seolink":"szent-kereszt-felmagasztalasa-templom","note":"","history":"A monda szerint egy ny\u00e1j\u00e1t legeltet\u0151 Sz\u00e1sz nev\u0171 paraszt leg\u00e9ny k\u00e9t bik\u00e1ja \u00f6sszeverekedett \u00e9s l\u00e1baikkal t\u00f6m\u00e9rdek kincset t\u00fartak ki. A parasztleg\u00e9ny ennek eml\u00e9k\u00e9re templomot emelt e helyen. \nAlap\u00edt\u00f3i val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a XII. sz\u00e1zadban II. G\u00e9za \u00e1ltal betelep\u00edtett sz\u00e1sz arany- \u00e9s s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szok, f\u00f6ldm\u0171vesek lehettek. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult, \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re csak Nagy Lajos kir\u00e1ly idej\u00e9ben ker\u00fclt sor, aki Beregsz\u00e1szt Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1g egyik legvir\u00e1gz\u00f3bb v\u00e1ros\u00e1v\u00e1 tette. \u00c9desanyja, Erzs\u00e9bet udvart tartott v\u00e1rosban, \u00e9s neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a templom \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se. \nA jelenlegi templom 1418-ban \u00e9p\u00fclt Zsigmond alatt. 1518-ban \u00e9s 1522-ben M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u00e9 adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. \n1519-ben X. Le\u00f3 p\u00e1pa a beregsz\u00e1szi r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t f\u0151esperess\u00e9gre emelte.\n1565-ben a reform\u00e1tusok elfoglalt\u00e1k, olt\u00e1rait, szobrait, szentk\u00e9peit megsemmis\u00edtett\u00e9k. \n1657. j\u00fanius 17-\u00e9n a v\u00e1rosra t\u00f6r\u0151 lengyelek a templomot a bele menek\u00fclt lakosokra gy\u00fajtott\u00e1k, \u00e9s v\u00e9d\u0151it halomra gyilkolt\u00e1k. \nB\u00e1thori Zs\u00f3fia, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem feles\u00e9ge \u00e1ll\u00edttatta helyre a templomot.\n1686. j\u00fanius 8-\u00e1n a munk\u00e1csi v\u00e1r \u0151rs\u00e9ge a Beregsz\u00e1szban tany\u00e1z\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1riakra t\u00e1madt, ekkor a templom ism\u00e9t le\u00e9gett. Ezut\u00e1n csaknem m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadig templom n\u00e9lk\u00fcl maradt a v\u00e1ros. \n1743-ban a tornyot kijav\u00edtott\u00e1k.\nTeljes helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 1839 \u00e9s 1846 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nt meg romantikus st\u00edlusban. \nA nyugati oldalon a Krisztus kopors\u00f3 k\u00e1polna hozz\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel tett\u00e9k szimmetrikuss\u00e1 a templom nyugati oldal\u00e1t. A d\u00e9li oldalon l\u00e9v\u0151 szent Mih\u00e1ly k\u00e1poln\u00e1t elbontott\u00e1k. A tornyot megmagas\u00edtott\u00e1k, a nyugati homlokzatot neog\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t.\n"},{"sightId":1008,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u041a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b \u0440\u0435\u0444\u043e\u0440\u043c\u0430\u0442\u0456\u0432 (\u043a\u0430\u043b\u044c\u0432\u0456\u043d\u0456\u0441\u0442\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439)","address":"Kossuth Lajos St, 30","mapdata":"1|888|1083","gps_lat":"48.2059490000","gps_long":"22.6436750000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Beregszasz-934","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/reformatus-templom-beregszasz","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:Fortepan \u2014 ID 76058: Adom\u00e1nyoz\u00f3\/Donor: Unknown. archive copy \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Beregsz%C3%A1sz_1940,_H%C5%91s%C3%B6k_tere,_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_reform%C3%A1tus_templom._Fortepan_76058.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Beregsz\u00e1sz 1940, H\u0151s\u00f6k tere, h\u00e1tt\u00e9rben a reform\u00e1tus templom. Fortepan 76058\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dd\/Beregsz%C3%A1sz_1940%2C_H%C5%91s%C3%B6k_tere%2C_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_reform%C3%A1tus_templom._Fortepan_76058.jpg\/512px-Beregsz%C3%A1sz_1940%2C_H%C5%91s%C3%B6k_tere%2C_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_reform%C3%A1tus_templom._Fortepan_76058.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Beregsz%C3%A1sz_1940,_H%C5%91s%C3%B6k_tere,_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_reform%C3%A1tus_templom._Fortepan_76058.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:Fortepan \u2014 ID 76058: Adom\u00e1nyoz\u00f3\/Donor: Unknown. archive copy\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1715-ben \u00e9p\u00fclt egy f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt imah\u00e1z az egykori Ferenc-rendiek telk\u00e9n. 1775-ben kaptak enged\u00e9lyt templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, ami 1780-ban lett k\u00e9sz. 1918. m\u00e1jus 2-\u00e1n a templom le\u00e9gett, 1921 \u00e9s 1929 k\u00f6z\u00f6tt helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. \nBej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik Szutor Jen\u0151 lelk\u00e9szre. \n1919. j\u00falius 22-\u00e9n a csehek megsz\u00e1llt\u00e1k Beregsz\u00e1sz, 1920-ban pedig Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz csatolt\u00e1k szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben magyar v\u00e1rost. A lelk\u00e9sz 1923 \u00e1prilis\u00e1ban megtagadta a csehszlov\u00e1k \u00e1llampolg\u00e1ri esk\u00fc let\u00e9tel\u00e9t, ez\u00e9rt kiutas\u00edtott\u00e1k Beregsz\u00e1szr\u00f3l, azonban az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap m\u00falva visszah\u00edvta. A szt\u00e1lini terror \u00e1ldozata lett. \n"},{"sightId":1009,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u0426\u0435\u0440\u043a\u0432\u0430 \u0441\u0432 \u041c\u0430\u0440\u0456\u0457 \u0413\u041a\u0426","address":"Vulytsya Shevchenka","mapdata":"1|1699|610","gps_lat":"48.2086450000","gps_long":"22.6505940000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ivan Sedlovskyi \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5,_%D0%97%D0%B0%D0%BA%D0%B0%D1%80%D0%BF%D0%B0%D1%82%D1%82%D1%8F,_%D0%A5%D1%80%D0%B0%D0%BC_%D0%A1%D0%B2._%D0%B4%D1%96%D0%B2%D0%B8_%D0%9C%D0%B0%D1%80%D1%96%D1%97.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435, \u0417\u0430\u043a\u0430\u0440\u043f\u0430\u0442\u0442\u044f, \u0425\u0440\u0430\u043c \u0421\u0432. \u0434\u0456\u0432\u0438 \u041c\u0430\u0440\u0456\u0457\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a0\/%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5%2C_%D0%97%D0%B0%D0%BA%D0%B0%D1%80%D0%BF%D0%B0%D1%82%D1%82%D1%8F%2C_%D0%A5%D1%80%D0%B0%D0%BC_%D0%A1%D0%B2._%D0%B4%D1%96%D0%B2%D0%B8_%D0%9C%D0%B0%D1%80%D1%96%D1%97.jpg\/256px-%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5%2C_%D0%97%D0%B0%D0%BA%D0%B0%D1%80%D0%BF%D0%B0%D1%82%D1%82%D1%8F%2C_%D0%A5%D1%80%D0%B0%D0%BC_%D0%A1%D0%B2._%D0%B4%D1%96%D0%B2%D0%B8_%D0%9C%D0%B0%D1%80%D1%96%D1%97.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5,_%D0%97%D0%B0%D0%BA%D0%B0%D1%80%D0%BF%D0%B0%D1%82%D1%82%D1%8F,_%D0%A5%D1%80%D0%B0%D0%BC_%D0%A1%D0%B2._%D0%B4%D1%96%D0%B2%D0%B8_%D0%9C%D0%B0%D1%80%D1%96%D1%97.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIvan Sedlovskyi\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria templom","seolink":"szuz-maria-templom","note":"","history":"1825-ben \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban. "},{"sightId":1010,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Hunyadi, 8","mapdata":"1|1511|1391","gps_lat":"48.2042060000","gps_long":"22.6490480000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5,_%D0%97%D0%B0%D0%BA%D0%B0%D1%80%D0%BF%D0%B0%D1%82%D1%82%D1%8F,_%D1%86%D0%B5%D1%80%D0%BA%D0%B2%D0%B0_%D0%A0%D1%96%D0%B7%D0%B4%D0%B2%D0%B0_%D0%9F%D1%80%D0%B5%D1%81%D0%B2%D1%8F%D1%82%D0%BE%D1%97_%D0%91%D0%BE%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D0%B8%D1%86%D1%96.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIvan Sedlovskyi\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria sz\u00fclet\u00e9se templom","seolink":"szuz-maria-szuletese-templom","note":"","history":""},{"sightId":1011,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u0413\u043e\u0440\u043e\u0434\u0441\u043a\u043e\u0439 \u0434\u043e\u043c \u043a\u0443\u043b\u044c\u0442\u0443\u0440\u044b","address":"Sz\u00e9chenyi 7-1","mapdata":"1|678|987","gps_lat":"48.2065180000","gps_long":"22.6419150000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"106","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregszaszi-muvelodesi-haz-az-egykori-nagyzsinagoga-epulete-beregszasz","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0443\u0440\u0433\u0443\u043b\u044c \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Berehovo_(Beregszasz),former_Great_synagogue.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Berehovo (Beregszasz),former Great synagogue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/Berehovo_%28Beregszasz%29%2Cformer_Great_synagogue.jpg\/512px-Berehovo_%28Beregszasz%29%2Cformer_Great_synagogue.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Berehovo_(Beregszasz),former_Great_synagogue.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0443\u0440\u0433\u0443\u043b\u044c\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"volt Nagyzsinag\u00f3ga, Beregsz\u00e1szi M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1z","seolink":"volt-nagyzsinagoga-beregszaszi-muvelodesi-haz","note":"","history":"\u00c9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9ve nem ismert pontosan. 1969-re kult\u00farh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t."},{"sightId":1012,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u0456\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u041c\u0435\u0434\u0438\u0447\u043d\u0438\u0439 \u041a\u043e\u043b\u0435\u0434\u0436","address":"Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly u. 3.","mapdata":"1|1109|905","gps_lat":"48.2069830000","gps_long":"22.6455130000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"75","homepage":"http:\/\/www.bmk.uz.ua\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregszaszi-egeszsegugyi-koledzs-megyehaza-egykori-epulete","picture":"\u003Ca title=\u0022Wereskowa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5,_%D0%9C%D1%83%D0%BA%D0%B0%D1%87%D1%96%D0%B2%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0,_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435, \u041c\u0443\u043a\u0430\u0447\u0456\u0432\u0441\u044c\u043a\u0430, 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ee\/%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5%2C_%D0%9C%D1%83%D0%BA%D0%B0%D1%87%D1%96%D0%B2%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0%2C_3.jpg\/512px-%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5%2C_%D0%9C%D1%83%D0%BA%D0%B0%D1%87%D1%96%D0%B2%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0%2C_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5,_%D0%9C%D1%83%D0%BA%D0%B0%D1%87%D1%96%D0%B2%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B0,_3.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EWereskowa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori V\u00e1rmegyeh\u00e1za, Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Szakk\u00f6z\u00e9piskola","seolink":"egykori-varmegyehaza-egeszsegugyi-szakkozepiskola","note":"","history":"1723-ban a magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s elfogadta a 73. t\u00f6rv\u00e9nycikket, melynek \u00e9rtelm\u00e9ben minden v\u00e1rmegy\u00e9ben megyeh\u00e1zat kellett \u00e9p\u00edteni. 1731-ben Sch\u00f6nborn Frigyes K\u00e1roly telket adom\u00e1nyozott megyeh\u00e1za \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az els\u0151 f\u00f6ldszintes \u00e9p\u00fclet 1731-ben \u00e9p\u00fclt meg. 1771-ben lebontott\u00e1k \u00e9s egy nagyobb \u00e9p\u00fcletet emeltek a hely\u00e9re, de 1776-ban t\u0171zv\u00e9szben teljesen elpusztult. 1779-ben gr\u00f3f Sch\u00f6nborn Ervin Jen\u0151 n\u00e9gy jobb\u00e1nytelket engedett \u00e1t \u00faj megyeh\u00e1za \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, ahol nemsok\u00e1ra fel\u00e9p\u00fclt a k\u00e9tszintes \u00e9p\u00fclet. \n1880. m\u00e1rcius 18-\u00e1n \u00e9jjel Guthy M\u00f3r megyei \u00edrnok lak\u00e1s\u00e1n egy petr\u00f3leum l\u00e1mpa feld\u0151l\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben keletkezett t\u0171zv\u00e9szben 44 h\u00e1z pusztult el, k\u00f6zt\u00fck a megyeh\u00e1za is. Az \u00faj megyeh\u00e1za 1890-ben Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el. \nA megyeh\u00e1za d\u00edszterm\u00e9ben tartotta el\u0151ad\u00e1sait Lehoczky Tivadar neves k\u00e1rp\u00e1taljai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, r\u00e9g\u00e9sz, n\u00e9prajzkutat\u00f3, itt mutatta be a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek legnevezetesebb m\u0171v\u00e9t - Bereg v\u00e1rmegye h\u00e1rom k\u00f6tetes monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t. 1995-ben a megyeh\u00e1za fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak Lehoczky Tivadar tisztelet\u00e9re.\n"},{"sightId":1013,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u0456\u0432\u0441\u044c\u043a\u0430 \u043c\u0456\u0441\u044c\u043a\u0430 \u0440\u0430\u0434\u0430","address":"Vulytsya Bohdana Khmel\u02b9nyts\u02b9koho, 7","mapdata":"1|789|1256","gps_lat":"48.2049700000","gps_long":"22.6428890000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"http:\/\/beregovo-beregszasz.gov.ua\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregszaszi-polgarmesteri-hivatal","picture":"","picture_ref":"","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":""},{"sightId":1014,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u0417\u0430\u043a\u0430\u0440\u043f\u0430\u0442\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0443\u0433\u043e\u0440\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0456\u043d\u0441\u0442\u0438\u0442\u0443\u0442 \u0456\u043c\u0435\u043d\u0456 \u0424\u0435\u0440\u0435\u043d\u0446\u0430 \u0420\u0430\u043a\u043e\u0446\u0456 II","address":"Kossuth t\u00e9r 6.","mapdata":"1|874|981","gps_lat":"48.2064940000","gps_long":"22.6436050000","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"75","homepage":"http:\/\/kmf.uz.ua\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/ii-rakoczi-ferenc-karpataljai-magyar-foiskola","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Beregsz%C3%A1sziF%C5%91iskola.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Beregsz\u00e1sziF\u0151iskola\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b2\/Beregsz%C3%A1sziF%C5%91iskola.jpg\/256px-Beregsz%C3%A1sziF%C5%91iskola.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Beregsz%C3%A1sziF%C5%91iskola.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Kir\u00e1lyi T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k, II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar F\u0151iskola ","seolink":"egykori-kiralyi-torvenyszek-ii-rakoczi-ferenc-karpataljai-magyar-foiskola","note":"","history":"A k\u00e9temeletes eklektikus \u00e9p\u00fcletet 1909-ben avatt\u00e1k fel a v\u00e1ros k\u00f6zpontj\u00e1ban. Jablonszky Ferenc tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n laktanya, majd hadi\u00fczem volt. 2002-ben kezd\u0151d\u00f6tt az \u00e9p\u00fclet fel\u00faj\u00edt\u00e1sa. Jelenleg a II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar F\u0151iskola sz\u00e9khelye. "},{"sightId":1015,"townId":50,"active":1,"name_LO":"Arany P\u00e1va","address":"R\u00e1k\u00f3czi Ferenc t\u00e9r 1.","mapdata":"1|1261|1022","gps_lat":"48.2063690000","gps_long":"22.6468370000","religion":0,"oldtype":"93","newtype":"80","homepage":"https:\/\/zolota-pava.business.site\/?utm_source=gmb&utm_medium=referral","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Egykori-uri-kaszino-Beregszasz-936","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/arany-pava-hotel-etterem-az-egykori-beregmegyei-kaszino-beregszasz","picture":"\u003Ca title=\u0022Julicska \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arany_P%C3%A1va_%C3%A9tterem,_Beregsz%C3%A1sz.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Arany P\u00e1va \u00e9tterem, Beregsz\u00e1sz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/ff\/Arany_P%C3%A1va_%C3%A9tterem%2C_Beregsz%C3%A1sz.jpg\/512px-Arany_P%C3%A1va_%C3%A9tterem%2C_Beregsz%C3%A1sz.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arany_P%C3%A1va_%C3%A9tterem,_Beregsz%C3%A1sz.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJulicska\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Bereg V\u00e1rmegyei Kaszin\u00f3, Arany P\u00e1va hotel \u00e9s \u00e9tterem","seolink":"egykori-bereg-varmegyei-kaszino-arany-pava-hotel-es-etterem","note":"","history":"M\u00e9g 1841-ben, E\u00f6tv\u00f6s Tam\u00e1s m\u00e1sodalisp\u00e1n kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre a Bereg V\u00e1rmegyei Kaszin\u00f3, sz\u00e9kh\u00e1z n\u00e9lk\u00fcl. K\u00f6nyvt\u00e1rat is l\u00e9trehoztak. Els\u0151 sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1t 1890-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k, azonban ez hamarosan sz\u0171knek bizonyult. \u00cdgy 1912 \u00e9s 1913 k\u00f6z\u00f6tt Besenszky Gyula munk\u00e1csi \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k tervei alapj\u00e1n fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00faj, ma is \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletet, mely a v\u00e1ros kultur\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai \u00e9let\u00e9nek k\u00f6zpontja lett. "},{"sightId":1016,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u041d\u0430\u0446\u0456\u043e\u043d\u0430\u043b\u044c\u043d\u0438\u0439 \u0442\u0435\u0430\u0442\u0440 \u0456\u043c\u0435\u043d\u0456 \u0414\u044c\u044e\u043b\u0438 \u0406\u0439\u0454\u0448\u0430","address":"Munk\u00e1csi \u00fat 1.","mapdata":"1|1078|1007","gps_lat":"48.2063870000","gps_long":"22.6452240000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"91","homepage":"http:\/\/www.beregszasziszinhaz.com.ua\/berszinhaz\/index.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/karpataljai-megyei-magyar-dramai-szinhaz-beregszasz","picture":"\u003Ca title=\u0022Wereskowa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5,_%D0%9E%D1%80%D0%BE%D1%81%D0%BB%D0%B0%D0%BD.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435, \u041e\u0440\u043e\u0441\u043b\u0430\u043d\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cd\/%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5%2C_%D0%9E%D1%80%D0%BE%D1%81%D0%BB%D0%B0%D0%BD.jpg\/512px-%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5%2C_%D0%9E%D1%80%D0%BE%D1%81%D0%BB%D0%B0%D0%BD.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5,_%D0%9E%D1%80%D0%BE%D1%81%D0%BB%D0%B0%D0%BD.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EWereskowa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Oroszl\u00e1n Sz\u00e1ll\u00f3, K\u00e1rp\u00e1taljai Megyei Magyar Dr\u00e1mai Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"egykori-oroszlan-szallo-karpataljai-megyei-magyar-dramai-szinhaz","note":"","history":"Az Oroszl\u00e1n Sz\u00e1ll\u00f3ban sz\u00e1llt meg 1800. augusztus 20. \u00e9s 23. k\u00f6z\u00f6tt Kazinczy Ferenc, aki azut\u00e1n \u00e9rkezett Beregsz\u00e1szra, hogy 6 \u00e9s f\u00e9l \u00e9vet raboskodott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben a magyar jakobinus Martinovics-mozgalomban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tele miatt. \nPet\u0151fi S\u00e1ndor itt t\u00f6lt\u00f6tte az 1847. j\u00falius 12-r\u0151l 13-ra virrad\u00f3 \u00e9jszak\u00e1t. A k\u00f6lt\u0151 Kolt\u00f3ra utazott, hogy feles\u00e9g\u00fcl vegye szerelm\u00e9t, Szendrey J\u00fali\u00e1t. Jelenleg az Illy\u00e9s Gyula Magyar Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z sz\u00e9khelye. \n"},{"sightId":1017,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Kossuth t\u00e9r 2.","mapdata":"1|757|950","gps_lat":"48.2066750000","gps_long":"22.6426160000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/kolcsey-ferenc-szakkollegium-az-egykori-grand-royal-hotel-epulete-beregszasz","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrii bondarenko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%9A%D0%BE%D1%88%D1%83%D1%82%D0%B0_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435 \u041a\u043e\u0448\u0443\u0442\u0430 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a1\/%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%9A%D0%BE%D1%88%D1%83%D1%82%D0%B0_4.jpg\/512px-%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%9A%D0%BE%D1%88%D1%83%D1%82%D0%B0_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%9A%D0%BE%D1%88%D1%83%D1%82%D0%B0_4.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EAndrii bondarenko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Grand Hotel Royal, K\u00f6lcsey Ferenc Szakkoll\u00e9gium","seolink":"egykori-grand-hotel-royal-kolcsey-ferenc-szakkollegium","note":"","history":"Egykor a v\u00e1ros legkedveltebb sz\u00f3rakoz\u00f3helye volt. A vend\u00e9gl\u0151nek \u00e9s a sz\u00e1llod\u00e1nak sok neves vend\u00e9ge volt, k\u00f6zt\u00fck 1926-ban M\u00f3ricz Zsigmond. Itt tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1t eml\u00e9kt\u00e1bla \u00f6r\u00f6k\u00edti meg. "},{"sightId":1018,"townId":50,"active":1,"name_LO":"Beregsz\u00e1szi 4.sz\u00e1mu Kossuth Lajos K\u00f6z\u00e9piskola","address":"\u043c. \u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u043e, \u0432\u0443\u043b. \u0411. \u0425\u043c\u0435\u043b\u044c\u043d\u0438\u0446\u044c\u043a\u043e\u0433\u043e 18.","mapdata":"1|629|1282","gps_lat":"48.2048210000","gps_long":"22.6414640000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/beregszaszi4iskola.klasna.com\/en\/site\/index.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregszaszi-4-szamu-kossuth-lajos-kozepiskola","picture":"\u003Ca title=\u0022Neovitaha777 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:4._%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_(%D0%B2%D1%83%D0%BB._%D0%A5%D0%BC%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%B3%D0%BE,_18.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00224. \u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435 (\u0432\u0443\u043b. \u0425\u043c\u0435\u043b\u044c\u043d\u0438\u0446\u044c\u043a\u043e\u0433\u043e, 18\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2b\/4._%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%28%D0%B2%D1%83%D0%BB._%D0%A5%D0%BC%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%B3%D0%BE%2C_18.jpg\/512px-4._%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%28%D0%B2%D1%83%D0%BB._%D0%A5%D0%BC%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%B3%D0%BE%2C_18.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:4._%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_(%D0%B2%D1%83%D0%BB._%D0%A5%D0%BC%D0%B5%D0%BB%D1%8C%D0%BD%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%B3%D0%BE,_18.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENeovitaha777\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Kossuth Lajos Szakk\u00f6z\u00e9piskola","seolink":"kossuth-lajos-szakkozepiskola","note":"","history":"1898-1901 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Lechner \u00d6d\u00f6n \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n neobarokk st\u00edlusban. Magyar Kir\u00e1lyi Elemi Fi\u00faiskola volt. 1963-\u00f3ta viseli Kossuth Lajos nev\u00e9t. 1991-ben avatt\u00e1k fel mellszobr\u00e1t a bej\u00e1rata el\u0151tt."},{"sightId":1019,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u0411\u0415\u0420\u0415\u0413\u0406\u0412\u0421\u042c\u041a\u0410 \u0413\u0406\u041c\u041d\u0410\u0417\u0406\u042f","address":"\u0421\u0442\u0435\u0444\u0430\u043d\u0438\u043a\u0430 \u0443\u043b. 22","mapdata":"1|1139|1553","gps_lat":"48.2032650000","gps_long":"22.6462570000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/uagim_beregovo.klasna.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregszaszi-allami-fogimnazium","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0410\u043b\u0456\u043d\u0430 \u0421\u0435\u043c\u0435\u043d\u0435\u0446\u044c \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%92%D0%B8%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%B2%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%B2%D0%B7%D0%B8%D0%BC%D0%BA%D1%83_2017_%D1%80%D0%BE%D0%BA%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0412\u0438\u0434 \u043d\u0430 \u0432\u0445\u0456\u0434 \u0432\u0437\u0438\u043c\u043a\u0443 2017 \u0440\u043e\u043a\u0443\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/62\/%D0%92%D0%B8%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%B2%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%B2%D0%B7%D0%B8%D0%BC%D0%BA%D1%83_2017_%D1%80%D0%BE%D0%BA%D1%83.jpg\/512px-%D0%92%D0%B8%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%B2%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%B2%D0%B7%D0%B8%D0%BC%D0%BA%D1%83_2017_%D1%80%D0%BE%D0%BA%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%92%D0%B8%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%B2%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%B2%D0%B7%D0%B8%D0%BC%D0%BA%D1%83_2017_%D1%80%D0%BE%D0%BA%D1%83.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0410\u043b\u0456\u043d\u0430 \u0421\u0435\u043c\u0435\u043d\u0435\u0446\u044c\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami F\u0151gimn\u00e1zium, ukr\u00e1n gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-fogimnazium","note":"","history":"Az iskola kezdetei 1864-re ny\u00falnak vissza, amikor reform\u00e1tus felekezeti algimn\u00e1zium j\u00f6tt l\u00e9tre. 1895-ben alakult f\u0151gimn\u00e1ziumm\u00e1. 1900 \u00e9s 1901 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Pecz Samu tervei alapj\u00e1n neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban. 1944-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 szovjetek az orosz illetve ukr\u00e1n nyelvet nem ismer\u0151 di\u00e1kokat kiz\u00e1rt\u00e1k, jelenleg is ukr\u00e1n gimn\u00e1zium m\u0171k\u00f6dik benne. "},{"sightId":1020,"townId":50,"active":1,"name_LO":"Beregsz\u00e1szi Bethlen G\u00e1bor Magyar Gimn\u00e1zium","address":"Sz\u0151l\u0151hegy u. 25","mapdata":"1|2235|1625","gps_lat":"48.2028940000","gps_long":"22.6553070000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.bermagim.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregszaszi-bethlen-gabor-magyar-gimnazium","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori intern\u00e1tus, Bethlen G\u00e1bor Magyar Gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-internatus-bethlen-gabor-magyar-gimnazium","note":"","history":"A gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclete 1902-ben \u00e9p\u00fclt fel a V\u00e9rke partj\u00e1n. Ezzel azonban a falvakr\u00f3l, m\u00e1s v\u00e1rosokb\u00f3l bej\u00e1r\u00f3 di\u00e1kok gondjai nem sz\u0171ntek meg. Sz\u00fcks\u00e9g volt egy intern\u00e1tusra, amely otthont adott volna a bej\u00e1r\u00f3 di\u00e1koknak.\n1936-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l a gimn\u00e1zium vid\u00e9ki tanul\u00f3inak elsz\u00e1ll\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra az intern\u00e1tust. 1945-ben a szovjet megsz\u00e1ll\u00e1ssal megsz\u00fcntett\u00e9k a magyar gimn\u00e1ziumot \u00e9s az intern\u00e1tust. A magyar gimn\u00e1ziumb\u00f3l ukr\u00e1n gimn\u00e1ziumot csin\u00e1ltak (a v\u00e1rosnak eleny\u00e9sz\u0151 ukr\u00e1n lakosa volt), az interb\u00e1tus \u00e9p\u00fclete fogyat\u00e9kos szellemi k\u00e9pess\u00e9g\u0171 tanul\u00f3k intern\u00e1tus\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Az 1991-ben az \u00fajra megny\u00edlt magyar gimn\u00e1zium k\u00f6lt\u00f6zhetett az intern\u00e1tus egykori \u00e9p\u00fclet\u00e9be 1993-ban, mivel a gimn\u00e1ziumot az ukr\u00e1nok megtartott\u00e1k maguknak. \n1995-ben leplezt\u00e9k le az iskola udvar\u00e1n Bethlen G\u00e1bor mellszobr\u00e1t. "},{"sightId":1021,"townId":50,"active":1,"name_LO":"Eur\u00f3pa-Magyar H\u00e1z","address":"Sz\u00e9chenyi u. 59 B.","mapdata":"2|374|735","gps_lat":"48.2028490000","gps_long":"22.6352230000","religion":0,"oldtype":"106","newtype":"106","homepage":"http:\/\/kmmi.org.ua\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/europa-magyar-haz-beregszasz","picture":"","picture_ref":"","name":"Eur\u00f3pa-Magyar H\u00e1z","seolink":"europa-magyar-haz","note":"","history":"Anyaorsz\u00e1gi t\u00e1mogat\u00e1ssal hozt\u00e1k l\u00e9tre a K\u00e1rp\u00e1taljai Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zetet, \u00e9s avatt\u00e1k fel sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1t. Az \u00e9p\u00fcletben ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termek, k\u00f6nyvt\u00e1r, konferencia terem \u00e9s magyar szervezetek irod\u00e1i tal\u00e1lhat\u00f3k. "},{"sightId":1022,"townId":50,"active":1,"name_LO":"\u0421\u0442\u0430\u0440\u0438\u0439 \u043f\u0456\u0434\u0432\u0430\u043b","address":"Sz\u0151l\u0151hegy u. 37\/2","mapdata":"1|2192|1687","gps_lat":"48.2016280000","gps_long":"22.6554890000","religion":0,"oldtype":"115","newtype":"115","homepage":"https:\/\/beregovo-wine.com\/hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregszaszi-oreg-pince","picture":"","picture_ref":"","name":"\u00d6reg Pince","seolink":"oreg-pince","note":"","history":"Tufa k\u0151zet\u0171 szikl\u00e1ba v\u00e1jt borospince ide\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket biztos\u00edt a borok \u00e9rlel\u00e9s\u00e9nek. Egyes korr\u00e1sok szerint m\u00e1r 1093-t\u00f3l termesztenek a k\u00f6rny\u00e9ken sz\u0151l\u0151t. A k\u00f6rny\u00e9k vulkanikus hegyeinek d\u00e9li lank\u00e1i ide\u00e1lis helyet biztos\u00edtanak a sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9sre. A 14. sz\u00e1zad elej\u00e9n I. K\u00e1roly kir\u00e1ly feles\u00e9ge, Erzs\u00e9bet szerzeteseket hozott be az \u00e1ltala alap\u00edtott itteni kolostorokba, amely felvir\u00e1goztatta a sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9st."},{"sightId":1023,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Sz\u00e9chenyi u. 34.","mapdata":"1|225|1218","gps_lat":"48.2051280000","gps_long":"22.6381290000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Haidamac \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-102-0020_Beregszasz_IMG_8016.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002221-102-0020 Beregszasz IMG 8016\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d1\/21-102-0020_Beregszasz_IMG_8016.jpg\/512px-21-102-0020_Beregszasz_IMG_8016.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-102-0020_Beregszasz_IMG_8016.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EHaidamac\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"M\u00e9hes-palota","seolink":"mehes-palota","note":"","history":"A Sz\u00e9chenyi \u00e9s a Tin\u00f3di utca sark\u00e1n \u00e1ll M\u00e9hes Samu beregsz\u00e1szi \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k egykori b\u00e9rh\u00e1za. "},{"sightId":1024,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Sz\u00e9chenyi u. 32.","mapdata":"1|268|1198","gps_lat":"48.2052600000","gps_long":"22.6383330000","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Haidamac \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-102-0019_Beregszasz_IMG_8015.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002221-102-0019 Beregszasz IMG 8015\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/77\/21-102-0019_Beregszasz_IMG_8015.jpg\/512px-21-102-0019_Beregszasz_IMG_8015.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:21-102-0019_Beregszasz_IMG_8015.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EHaidamac\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Alf\u00f6ldi Bank, Kubovits-palota","seolink":"egykori-alfoldi-bank-kubovits-palota","note":"","history":"Az Alf\u00f6ldi Bank sz\u00e9khelye volt a szovjet megsz\u00e1ll\u00e1sig. A M\u00e9hes-palot\u00e1val szemben \u00e1ll a Sz\u00e9chenyi \u00e9s a Tin\u00f3di utca sark\u00e1n. "},{"sightId":1025,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1199|1058","gps_lat":"48.2061350000","gps_long":"22.6462670000","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/beregszaszi-kohid","picture":"","picture_ref":"","name":"V\u00e9rke k\u0151h\u00edd","seolink":"verke-kohid","note":"","history":"1853-ban k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s a m\u00e1ramarosi s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kt\u00f3l vezet\u0151 \u0022s\u00f3\u00fat\u0022 r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte. "},{"sightId":1026,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Sz\u00e9chenyi u. 4.","mapdata":"1|587|1017","gps_lat":"48.2064210000","gps_long":"22.6410520000","religion":6,"oldtype":"95","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Volt-zsido-ritualis-furdo-Beregszasz--1409","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrii bondarenko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%9B%D0%B0%D0%B7%D0%BD%D1%8F.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0411\u0435\u0440\u0435\u0433\u043e\u0432\u0435 \u041b\u0430\u0437\u043d\u044f\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/78\/%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%9B%D0%B0%D0%B7%D0%BD%D1%8F.jpg\/512px-%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%9B%D0%B0%D0%B7%D0%BD%D1%8F.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_%D0%9B%D0%B0%D0%B7%D0%BD%D1%8F.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EAndrii bondarenko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Volt zsid\u00f3 ritu\u00e1lis f\u00fcrd\u0151","seolink":"volt-zsido-ritualis-furdo","note":"","history":"1912-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k szecesszi\u00f3s st\u00edlusban a ritu\u00e1lis f\u00fcrd\u0151t. "},{"sightId":1027,"townId":50,"active":2,"name_LO":"","address":"R\u00e1k\u00f3czi t\u00e9r 3.","mapdata":"1|1288|1123","gps_lat":"48.2057010000","gps_long":"22.6470700000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/szent-istvan-kiraly-mellszobra-beregszasz","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Beregszasz_03.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Beregszasz 03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/63\/Beregszasz_03.jpg\/256px-Beregszasz_03.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Beregszasz_03.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043d\u0438\u0446\u044f (Haidamac)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly mellszobra","seolink":"szent-istvan-kiraly-mellszobra","note":"A r\u00f3mai katolikus templom el\u0151tt.","history":"2001-ben avatt\u00e1k az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s millenniuma alkalm\u00e1b\u00f3l. "},{"sightId":1028,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Bogdan Hmelnyickij","mapdata":"1|662|1300","gps_lat":"48.2046830000","gps_long":"22.6417370000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/kossuth-lajos-mellszobra-beregszasz","picture":"own","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B3%D0%BE%D0%B2%D0%B5_(123)_%D0%9F%D0%B0%D0%BC%27%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA_%D1%83%D0%B3%D0%BE%D1%80%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B4%D0%B5%D1%80%D0%B6%D0%B0%D0%B2%D0%BD%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B4%D1%96%D1%8F%D1%87%D1%83_%D0%9B.%D0%9A%D0%BE%D1%88%D1%83%D1%82%D1%83,.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u042f\u0434\u0432\u0438\u0433\u0430\u0412\u0435\u0440\u0435\u0441\u043a\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Kossuth Lajos mellszobra","seolink":"kossuth-lajos-mellszobra","note":"A Beregsz\u00e1szi 4.sz\u00e1mu Kossuth Lajos K\u00f6z\u00e9piskola bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l \u00e1ll, ami K\u00e1rp\u00e1talja legnagyobb magyar nyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja.","history":"A Kossuth Lajos K\u00f6z\u00e9piskola bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l \u00e1ll 1991-\u00f3ta, Somogyi \u00c1rp\u00e1d Munk\u00e1csy-d\u00edjas szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa. \nA k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t 1898 \u00e9s 1901 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k Lechner \u00d6d\u00f6n tervei alapj\u00e1n neobarokk st\u00edlusban. Az egykori Bocskai utc\u00e1n \u00e1ll, ma K\u00e1rp\u00e1talja legnagyobb magyar k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja.\n1886-ban v\u00e1lasztott\u00e1k a v\u00e1ros els\u0151 d\u00edszpolg\u00e1r\u00e1v\u00e1 Kossuth Lajost. \n\n"},{"sightId":1029,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Sz\u0151l\u0151hegy u. 25.","mapdata":"1|2207|1637","gps_lat":"48.2027450000","gps_long":"22.6548730000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/bethlen-gabor-erdelyi-fejedelem-mellszobra-beregszasz","picture":"\u003Ca title=\u0022\u041f\u0430\u043d \u0411\u0430\u043a\u043b\u0430\u0436\u0430\u043d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%BE%D0%B3%D1%80%D1%83%D0%B4%D0%B4%D1%8F_%D0%93%D0%B0%D0%B1%D0%BE%D1%80%D0%B0_%D0%91%D0%B5%D1%82%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B0.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u041f\u043e\u0433\u0440\u0443\u0434\u0434\u044f \u0413\u0430\u0431\u043e\u0440\u0430 \u0411\u0435\u0442\u043b\u0435\u043d\u0430\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/20\/%D0%9F%D0%BE%D0%B3%D1%80%D1%83%D0%B4%D0%B4%D1%8F_%D0%93%D0%B0%D0%B1%D0%BE%D1%80%D0%B0_%D0%91%D0%B5%D1%82%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B0.jpg\/256px-%D0%9F%D0%BE%D0%B3%D1%80%D1%83%D0%B4%D0%B4%D1%8F_%D0%93%D0%B0%D0%B1%D0%BE%D1%80%D0%B0_%D0%91%D0%B5%D1%82%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B0.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%9F%D0%BE%D0%B3%D1%80%D1%83%D0%B4%D0%B4%D1%8F_%D0%93%D0%B0%D0%B1%D0%BE%D1%80%D0%B0_%D0%91%D0%B5%D1%82%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B0.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u041f\u0430\u043d \u0411\u0430\u043a\u043b\u0430\u0436\u0430\u043d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Bethlen G\u00e1bor mellszobra","seolink":"bethlen-gabor-mellszobra","note":"A Beregsz\u00e1szi Bethlen G\u00e1bor Magyar Gimn\u00e1zium el\u0151tt, annak udvar\u00e1n \u00e1ll.\n","history":"Az 1622-es b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Bereg v\u00e1rmegye az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett. 1629-ban Beregsz\u00e1szon kast\u00e9lyt is \u00e9p\u00edttetett mag\u00e1nak. 1995-ben a Magyar Gimn\u00e1zium udvar\u00e1n leplezt\u00e9k le mellszobr\u00e1t."},{"sightId":1030,"townId":50,"active":2,"name_LO":"","address":"R\u00e1k\u00f3czi Ferenc t\u00e9r","mapdata":"1|1250|1048","gps_lat":"48.2061540000","gps_long":"22.6467550000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/petofi-sandor-szobra-beregszasz","picture":"\u003Ca title=\u0022\u042e\u0440\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043b\u0456\u0432\u0435\u0446\u044c \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20_-%D0%9F%D0%B0%D0%BC%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA-%D0%A8%D0%B0%D0%BD%D0%B4%D0%BE%D1%80%D1%83-%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96-_IMG_1187.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u002220 -\u041f\u0430\u043c\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a-\u0428\u0430\u043d\u0434\u043e\u0440\u0443-\u041f\u0435\u0442\u0435\u0444\u0456- IMG 1187\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f5\/20_-%D0%9F%D0%B0%D0%BC%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA-%D0%A8%D0%B0%D0%BD%D0%B4%D0%BE%D1%80%D1%83-%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96-_IMG_1187.jpg\/256px-20_-%D0%9F%D0%B0%D0%BC%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA-%D0%A8%D0%B0%D0%BD%D0%B4%D0%BE%D1%80%D1%83-%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96-_IMG_1187.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20_-%D0%9F%D0%B0%D0%BC%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA-%D0%A8%D0%B0%D0%BD%D0%B4%D0%BE%D1%80%D1%83-%D0%9F%D0%B5%D1%82%D0%B5%D1%84%D1%96-_IMG_1187.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u042e\u0440\u0456\u0439 \u041a\u0440\u0438\u043b\u0456\u0432\u0435\u0446\u044c\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor szobra","seolink":"petofi-sandor-szobra","note":"","history":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor m\u00e1sodik fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi \u00fatja sor\u00e1n fordult meg a v\u00e1rosban. 1847. j\u00falius 12-\u00e9n \u00e9rkezett, s m\u00e1snap indult is tov\u00e1bb, szint\u00e9n az Oroszl\u00e1n Vend\u00e9gfogad\u00f3ban sz\u00e1llt meg. Itt \u00edrta Meleg d\u00e9l van c\u00edm\u0171, r\u00f6vidke vers\u00e9t. A nemzet k\u00f6lt\u0151j\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9re is avattak eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t az egykori fogad\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9n (1987-ben) \u00e9s szobrot is \u00e1ll\u00edtottak neki a kor\u00e1bbi \u00dari Kaszin\u00f3 el\u0151tt (1991-ben). \nAz avat\u00e1s ut\u00e1n nemsokkal egy ukr\u00e1n f\u00e9rfi vasr\u00faddal t\u00e1madt a szoborra, bossz\u00fab\u00f3l, ami\u00e9rt a t\u00e9rr\u0151l elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a Lenin-szobrot. A szobor f\u00e9l karja ekkor let\u00f6rt. P\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb az eg\u00e9sz szobrot led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. Ezut\u00e1n Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n restaur\u00e1lt\u00e1k, de \u00fagy, hogy egy v\u00e9kony cs\u00edk jelezze a t\u00f6r\u00e9s hely\u00e9t."},{"sightId":1031,"townId":50,"active":2,"name_LO":"","address":"R\u00e1k\u00f3czi Ferenc t\u00e9r","mapdata":"1|1280|1048","gps_lat":"48.2061750000","gps_long":"22.6470390000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u042f\u0434\u0432\u0438\u0433\u0430\u0412\u0435\u0440\u0435\u0441\u043a \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A2%D0%BE%D0%BC%D0%B0%D1%88_%D0%95%D1%81%D1%81%D0%B5_-_%D0%BF%D0%B0%D0%BC%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0422\u043e\u043c\u0430\u0448 \u0415\u0441\u0441\u0435 - \u043f\u0430\u043c\u044f\u0442\u043d\u0438\u043a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dc\/%D0%A2%D0%BE%D0%BC%D0%B0%D1%88_%D0%95%D1%81%D1%81%D0%B5_-_%D0%BF%D0%B0%D0%BC%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA.jpg\/512px-%D0%A2%D0%BE%D0%BC%D0%B0%D1%88_%D0%95%D1%81%D1%81%D0%B5_-_%D0%BF%D0%B0%D0%BC%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A2%D0%BE%D0%BC%D0%B0%D1%88_%D0%95%D1%81%D1%81%D0%B5_-_%D0%BF%D0%B0%D0%BC%D1%8F%D1%82%D0%BD%D0%B8%D0%BA.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u042f\u0434\u0432\u0438\u0433\u0430\u0412\u0435\u0440\u0435\u0441\u043a\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Esze Tam\u00e1s mellszobra","seolink":"esze-tamas-mellszobra","note":"","history":"Esze Tam\u00e1s (1666-1708) a bujdoss\u00f3k egyik vez\u00e9re volt. \u0150 vezette a bujdos\u00f3k k\u00f6vets\u00e9g\u00e9t a lengyelorsz\u00e1gi Brez\u00e1nba az oda menek\u00fclt II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenchez \u00e9s Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3shoz, ahol R\u00e1k\u00f3czi \u0151t nevezte ki a szervez\u0151d\u0151 kuruc hadsereg els\u0151 ezredes\u00e9v\u00e9, s az \u0151 kez\u00e9be adta a felkel\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3 Breznai ki\u00e1ltv\u00e1nyt \u00e9s a felkel\u00e9s z\u00e1szlajait. A z\u00e1szl\u00f3kat a bujdos\u00f3k R\u00e1k\u00f3czi parancsa ellen\u00e9re m\u00e1r 1703. m\u00e1jus 21\u201322-\u00e9n kibontott\u00e1k Tarpa, V\u00e1ri \u00e9s Beregsz\u00e1sz piac\u00e1n. Ezzel kirobbant a tiszah\u00e1ti felkel\u00e9s, \u00e9s azzal egy\u00fctt a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc."},{"sightId":1032,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Sz\u0151l\u0151hegy u. 25.","mapdata":"1|2208|1614","gps_lat":"48.2029310000","gps_long":"22.6549210000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/kopjafa-millecentenarium-tiszteletere-beregszasz","picture":"","picture_ref":"","name":"Kopjafa a millecenten\u00e1rium eml\u00e9k\u00e9re","seolink":"kopjafa-a-millecentenarium-emlekere","note":"A Beregsz\u00e1szi Bethlen G\u00e1bor Magyar Gimn\u00e1zium el\u0151tt, annak udvar\u00e1n \u00e1ll.\n","history":"1996-ban avatt\u00e1k a Bethlen G\u00e1bor magyar gimn\u00e1zium udvar\u00e1n a honfoglal\u00e1s 1100-adik \u00e9vfordul\u00f3ja eml\u00e9k\u00e9re. "},{"sightId":1033,"townId":50,"active":1,"name_LO":"","address":"Vokzalina","mapdata":"2|117|667","gps_lat":"48.2039100000","gps_long":"22.6305810000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-emlekmuve-beregszaszon","picture":"","picture_ref":"","name":"Az 1956-os forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"az-1956-os-forradalom-es-szabadsagharc-emlekmuve","note":"A vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s melletti t\u00e9ren \u00e1ll.","history":"Az 1956-os magyarorsz\u00e1gi forradalomnak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket."}]},"language":"hu","region":"ukrajna","regionid":3,"offer":[],"gallery":false,"album":false}