exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Kárpátalja / Ukrajna
ABC sorrendbe
Munkács, Мукачево
86e
Munkács a szabadságért vívott reménytelen harc ikonikus városa. A Latorca fölé magasodó várát a monda szerint Álmos vezér építtette, és az építésére áldozott fáradságos munkáról kapta nevét. Építéséhez a Magyarországon menedékre lelt és a királytól itt birtokot kapott Korjatovics Tódor is hozzájárult, akinek a birtoklása idején érkeztek a ruszinok ősei Kárpátaljára a 14. század végén. Mégis a vár a Rákóczi családról híresült el. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem szerezte meg azt a családja számára. A Magyarország felszabadításának ügyét eláruló Habsburgok elleni felkelést talán egyedül komolyan gondoló I. Rákóczi Ferenc menedékvára lett. Özvegye, Zrínyi Ilona, a felkelés élére álló Thököly Imréhez ment újra feleségül. Miután a török Thökölyt elárulta és fogságba vetette, Munkácsot Zrínyi Ilona a magyar várak közül a megszálló Habsburg seregekkel szemben utolsóként védelmezte. A több, mint két évig tartó ostromot a várban anyjával átvészelő gyermek, II. Rákóczi Ferenc, 15 évvel később saját hadai élén tért vissza a városba. A fejedelem a magyar szabadság védelmét vállára véve vezette a szabadságharcot 8 éven át, minek egyik központja éppen Munkács volt, és amely ezúttal is utolsóként kapitulált 1711. június 24-én a császári hadak előtt. Munkács hű lakossága ezután is erején felül védte a várost és a hazát az idegen betolakodóktól, az 1849-es szabadságharcban a Galíciából betörő osztrákokat, 1939-ben pedig a városra törő cseh katonaságot és Voloshin ukrán gárdistáit futamították meg sikeresen. A túlerővel szemben azonban már nem bírhattak, végül mindkét esetben az oroszok igázták le, akik 1944-ben az ellenállás végső ellenszerét a magyarság deportáltásában találták meg. Azóta a cirill betűk uralják a várost, de a kitárt szárnyú turul madár a vár bástyáján türelmesen, és büszkén várja a feltámadást.
Mutasd a térképen
Ungvár, У́жгород
115e
Kárpátalja az a táj, ahol a magyar tenger, a Nagy-Alföld, a Kárpátok lábát mossa. Legnagyobb városa és jelenlegi székhelye pedig nem más, mint Ungvár, mely nevét is Ung parti váráról kapta. Sok csodával és gazdag múlttal megáldott föld ez, amely a legenda szerint tanuja volt annak, hogy az idős Álmos átadta fiának, Árpádnak az új hazájukat meglelő magyarok vezetését, kik a város első lakosai is voltak. Alacsony dombon megbúvó vára az itáliai eredetű, félelmetes Drugeth grófok ősi erőssége, mely fénykorát mégis a művelt, de élni szerető Bercsényi Miklós főnemes idején élte, s mely erős bástyája lett a Rákóczi által vállára vett magyar szabadságnak. S főként nem erős falai miatt, hanem mert maga Bercsényi volt leghűbb híve a szabadságnak és leghíresebb főgenerálisa az érte vívott harcnak. Az itteni várkápolnában történt az is, hogy a keleti papok visszatértek a pápa hűségére, és megalapították a görög keleti felekezetet, melyet Boldog Romzsa Tódort püspök életével védelmezett meg, mikor szovjet méreg által mártírhalált halt. Ereklyéjét a püpöki székesegyházban helyezték el. Ki gondolta volna egykor, hogy a magyar város ukrán tartomány székhelye lesz, de a város sorsa a 20. század elején tragikusra fordult. Először idegen földről, a távoli Csehországból ide rendelt bürökraták, majd a magyarságot haláltáborokba hurcoló szovjet pártfunkcionáriusok, végül keletről betelepített ukránok tömegei formálták a várost mai arculatára, de a lelkét elveszejteni mégsem tudták.
Mutasd a térképen
Beregszász, Берегове
24e
A Vérke-parti várost a hagyomány szerint I. Béla király fia, Lampert herceg alapította, őróla is kapta a település első nevét. Nagy Lajos király szabad királyi városi rangra emelte, akinek, lengyel édesanyja Łokietek Erzsébet nagyon megszerette, egyik kedvelt tartózkodási helye volt. A terület később a Habsburgok uralta Magyar Királyság és a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség ütközőzónája lett, többször cserélt gazdát, és a város kastélyát is Bethlen Gábor fejdelem építtette. Bereg vármegye a Rákóczi-szabadságharc gyujtópontja volt 1703-ban, és 1711-ben a szabadásgharc leverése után a rebellisnek minősített várost megfosztották városi címétől. Lakosai hősiesen harcoltak az 1849-es szabadságharc idején is. A kiegyezést követően Bereg váremgye székhelye lett. A 19. század végén ipari fejlődésen ment keresztül, a fellendülésnek a magyar város Csehszlovákiához való csatolása vetett véget 1920-ban, amikor ismét megfosztották városi rangjától. A város az elszakított Kárpátalja magyarságának kulturális központja lett. A többi kárpátaljai várossal szemben az üldöztetések és az 1944-es deportálás ellenére sem vesztette el a magyar többségét. Ma a város a kárpátaljai magyar főiskola és a Beregvidéki Múzeum székhelye és számos szép műemlék épülettel büszkélkedhet.
Mutasd a térképen
Nagyszőlős, Виноградів
25e
A Tisza parti városka egykor a történelmi Ugocsa vármegye székhelye volt. A település az Árpád-házi királyok vadászterületének határán alakult ki, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. Nevét is a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta. A Fekete-hegyen több vár is állt az idők során. A legutolsót a Perényi család építtette, akik 1399-ben jutottak Nagyszőlős birtokába. A vár a Tisza völgyében futó Só-utat őrizte. A Perényiek a vidék lehatalmasabb birtokosaiként meghatározók voltak a település történetében. Ugocsa vára a mohácsi csatát követő kettős királyválasztás miatt kettészakadt országban dúló belháború áldozata lett, a kor szokása szerint a Perényiek is többször váltottak oldalt illetve felekezetet. A terület 1570 után a Habsburgok uralta Magyar Királyság és a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség ütközőzónája lett, többször cserélt gazdát. A magyar város a Rákóczi vezette és az 1848-49-es szabadságharc idején is a függetlenség oldalán ált, báró Perényi Zsigmondot a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásáért az osztrákok ki is végezték. Magyar többségét az 1920-as Csehszlovákiához csatolás után, illetve a lakosság 1944-es szovjetek általi deportálása miatt, valamint a betelepítések következtében veszítette el. Templomai mellett a város kiemelkedő látványossága a Perényiek egykori gyönyörű kastélya, amit sajnos csak kívülről lehet megcsodálni.
Mutasd a térképen
Huszt, Хуст
28e
A Kölcsey Ferenc verse által megidézett Huszt várát a mondák szerint Szent László kezdte építtetni a kunok ellen. Ha ebben nem is, de abban biztosak lehetünk, hogy 1329-ben Károly Róbert privilégiuma által Huszt a Tisza mentén fekvő 4 máramarosi koronaváros főhelye lett, ami a település jelentőségét bizonyítja. Vára nagy stratégiai jelentőséggel bírt, a máramarosi sóbányákhoz vezető utakat és a máramarosi koronavárosokat védte. A mohácsi csatát követő zavaros időkben várnagya, Kávássy Kristóf zavartalanul garázdálkodhatott a vidéken. Később a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség fontos végvára lett. Aranykorát Rhédey Ferenc birtoklása idején élte, mikor híres iskolájába még a a királyi Magyarország nemesei is járatták gyermekeiket. A Rákóczi-szabadságharc fontos bástyája volt, a várat végül ezt követően az elemek döntötték romba. A várost 1920-ban Magyarországtól Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban jutott rövid időre dicstelen főszerephez, amikor az Avgusztin Volosin vezette autonóm terület székhelye lett. Volosin erőszakos ukránosításba kezdett, és a magyar és ruszin ellenzéke számára koncentrációs tábort is felállított. 1939. március 14-én Huszton kikiáltott és rögtön német védnökségért is folyamodó köztársaságának a Kárpátalját felszabadító magyar csapatok vetettek véget egy nappal később. A település talán legszebb látnivalója a 14. század végén épített, és eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt református templom.
Mutasd a térképen
{"category":0,"language":"hu","region":"ukrajna","regionid":3,"set":[{"id":"49","name":"Munkács","localname":"Мукачево","seolink":"munkacs-munkachevo","gps_lat":"48.4409980000","gps_long":"22.7210160000","population":"86","picture":"download","picture_ref":"","description":"Munkács a szabadságért vívott reménytelen harc ikonikus városa. A Latorca fölé magasodó várát a monda szerint Álmos vezér építtette, és az építésére áldozott fáradságos munkáról kapta nevét. Építéséhez a Magyarországon menedékre lelt és a királytól itt birtokot kapott Korjatovics Tódor is hozzájárult, akinek a birtoklása idején érkeztek a ruszinok ősei Kárpátaljára a 14. század végén. Mégis a vár a Rákóczi családról híresült el. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem szerezte meg azt a családja számára. A Magyarország felszabadításának ügyét eláruló Habsburgok elleni felkelést talán egyedül komolyan gondoló I. Rákóczi Ferenc menedékvára lett. Özvegye, Zrínyi Ilona, a felkelés élére álló Thököly Imréhez ment újra feleségül. Miután a török Thökölyt elárulta és fogságba vetette, Munkácsot Zrínyi Ilona a magyar várak közül a megszálló Habsburg seregekkel szemben utolsóként védelmezte. A több, mint két évig tartó ostromot a várban anyjával átvészelő gyermek, II. Rákóczi Ferenc, 15 évvel később saját hadai élén tért vissza a városba. A fejedelem a magyar szabadság védelmét vállára véve vezette a szabadságharcot 8 éven át, minek egyik központja éppen Munkács volt, és amely ezúttal is utolsóként kapitulált 1711. június 24-én a császári hadak előtt. Munkács hű lakossága ezután is erején felül védte a várost és a hazát az idegen betolakodóktól, az 1849-es szabadságharcban a Galíciából betörő osztrákokat, 1939-ben pedig a városra törő cseh katonaságot és Voloshin ukrán gárdistáit futamították meg sikeresen. A túlerővel szemben azonban már nem bírhattak, végül mindkét esetben az oroszok igázták le, akik 1944-ben az ellenállás végső ellenszerét a magyarság deportáltásában találták meg. Azóta a cirill betűk uralják a várost, de a kitárt szárnyú turul madár a vár bástyáján türelmesen, és büszkén várja a feltámadást."},{"id":"48","name":"Ungvár","localname":"У́жгород","seolink":"ungvar-uzhhorod","gps_lat":"48.6236420000","gps_long":"22.2989020000","population":"115","picture":"download","picture_ref":"","description":"Kárpátalja az a táj, ahol a magyar tenger, a Nagy-Alföld, a Kárpátok lábát mossa. Legnagyobb városa és jelenlegi székhelye pedig nem más, mint Ungvár, mely nevét is Ung parti váráról kapta. Sok csodával és gazdag múlttal megáldott föld ez, amely a legenda szerint tanuja volt annak, hogy az idős Álmos átadta fiának, Árpádnak az új hazájukat meglelő magyarok vezetését, kik a város első lakosai is voltak. Alacsony dombon megbúvó vára az itáliai eredetű, félelmetes Drugeth grófok ősi erőssége, mely fénykorát mégis a művelt, de élni szerető Bercsényi Miklós főnemes idején élte, s mely erős bástyája lett a Rákóczi által vállára vett magyar szabadságnak. S főként nem erős falai miatt, hanem mert maga Bercsényi volt leghűbb híve a szabadságnak és leghíresebb főgenerálisa az érte vívott harcnak. Az itteni várkápolnában történt az is, hogy a keleti papok visszatértek a pápa hűségére, és megalapították a görög keleti felekezetet, melyet Boldog Romzsa Tódort püspök életével védelmezett meg, mikor szovjet méreg által mártírhalált halt. Ereklyéjét a püpöki székesegyházban helyezték el. Ki gondolta volna egykor, hogy a magyar város ukrán tartomány székhelye lesz, de a város sorsa a 20. század elején tragikusra fordult. Először idegen földről, a távoli Csehországból ide rendelt bürökraták, majd a magyarságot haláltáborokba hurcoló szovjet pártfunkcionáriusok, végül keletről betelepített ukránok tömegei formálták a várost mai arculatára, de a lelkét elveszejteni mégsem tudták."},{"id":"50","name":"Beregszász","localname":"Берегове","seolink":"beregszasz-berehove","gps_lat":"48.2060820000","gps_long":"22.6462050000","population":"24","picture":"download","picture_ref":"","description":"A Vérke-parti várost a hagyomány szerint I. Béla király fia, Lampert herceg alapította, őróla is kapta a település első nevét. Nagy Lajos király szabad királyi városi rangra emelte, akinek, lengyel édesanyja Łokietek Erzsébet nagyon megszerette, egyik kedvelt tartózkodási helye volt. A terület később a Habsburgok uralta Magyar Királyság és a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség ütközőzónája lett, többször cserélt gazdát, és a város kastélyát is Bethlen Gábor fejdelem építtette. Bereg vármegye a Rákóczi-szabadságharc gyujtópontja volt 1703-ban, és 1711-ben a szabadásgharc leverése után a rebellisnek minősített várost megfosztották városi címétől. Lakosai hősiesen harcoltak az 1849-es szabadságharc idején is. A kiegyezést követően Bereg váremgye székhelye lett. A 19. század végén ipari fejlődésen ment keresztül, a fellendülésnek a magyar város Csehszlovákiához való csatolása vetett véget 1920-ban, amikor ismét megfosztották városi rangjától. A város az elszakított Kárpátalja magyarságának kulturális központja lett. A többi kárpátaljai várossal szemben az üldöztetések és az 1944-es deportálás ellenére sem vesztette el a magyar többségét. Ma a város a kárpátaljai magyar főiskola és a Beregvidéki Múzeum székhelye és számos szép műemlék épülettel büszkélkedhet."},{"id":"51","name":"Nagyszőlős","localname":"Виноградів","seolink":"nagyszolos-vynohradiv","gps_lat":"48.1404350000","gps_long":"23.0319280000","population":"25","picture":"download","picture_ref":"","description":"A Tisza parti városka egykor a történelmi Ugocsa vármegye székhelye volt. A település az Árpád-házi királyok vadászterületének határán alakult ki, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. Nevét is a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta. A Fekete-hegyen több vár is állt az idők során. A legutolsót a Perényi család építtette, akik 1399-ben jutottak Nagyszőlős birtokába. A vár a Tisza völgyében futó Só-utat őrizte. A Perényiek a vidék lehatalmasabb birtokosaiként meghatározók voltak a település történetében. Ugocsa vára a mohácsi csatát követő kettős királyválasztás miatt kettészakadt országban dúló belháború áldozata lett, a kor szokása szerint a Perényiek is többször váltottak oldalt illetve felekezetet. A terület 1570 után a Habsburgok uralta Magyar Királyság és a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség ütközőzónája lett, többször cserélt gazdát. A magyar város a Rákóczi vezette és az 1848-49-es szabadságharc idején is a függetlenség oldalán ált, báró Perényi Zsigmondot a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásáért az osztrákok ki is végezték. Magyar többségét az 1920-as Csehszlovákiához csatolás után, illetve a lakosság 1944-es szovjetek általi deportálása miatt, valamint a betelepítések következtében veszítette el. Templomai mellett a város kiemelkedő látványossága a Perényiek egykori gyönyörű kastélya, amit sajnos csak kívülről lehet megcsodálni."},{"id":"52","name":"Huszt","localname":"Хуст","seolink":"huszt-khust","gps_lat":"48.1753110000","gps_long":"23.2922050000","population":"28","picture":"download","picture_ref":"","description":"A Kölcsey Ferenc verse által megidézett Huszt várát a mondák szerint Szent László kezdte építtetni a kunok ellen. Ha ebben nem is, de abban biztosak lehetünk, hogy 1329-ben Károly Róbert privilégiuma által Huszt a Tisza mentén fekvő 4 máramarosi koronaváros főhelye lett, ami a település jelentőségét bizonyítja. Vára nagy stratégiai jelentőséggel bírt, a máramarosi sóbányákhoz vezető utakat és a máramarosi koronavárosokat védte. A mohácsi csatát követő zavaros időkben várnagya, Kávássy Kristóf zavartalanul garázdálkodhatott a vidéken. Később a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség fontos végvára lett. Aranykorát Rhédey Ferenc birtoklása idején élte, mikor híres iskolájába még a a királyi Magyarország nemesei is járatták gyermekeiket. A Rákóczi-szabadságharc fontos bástyája volt, a várat végül ezt követően az elemek döntötték romba. A várost 1920-ban Magyarországtól Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban jutott rövid időre dicstelen főszerephez, amikor az Avgusztin Volosin vezette autonóm terület székhelye lett. Volosin erőszakos ukránosításba kezdett, és a magyar és ruszin ellenzéke számára koncentrációs tábort is felállított. 1939. március 14-én Huszton kikiáltott és rögtön német védnökségért is folyamodó köztársaságának a Kárpátalját felszabadító magyar csapatok vetettek véget egy nappal később. A település talán legszebb látnivalója a 14. század végén épített, és eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt református templom."}]}