exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Zsolna Zászló

Zsolna

Žilina 
Zsolna
Szlovák:
Žilina 
Német:
Sillein
Latin:
Solna
Vármegye:
Trencsén
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Zsolnai
Folyó:
Vág
Tengerszint feletti magasság:
342 m
GPS koordináták:
49.223383, 18.739416
Google térkép:
Népesség
Népesség:
84e
Magyarok aránya:
0.11%
Népesség 1910-ben
Összesen 9179
Magyarok 25.45%
Németek 15.94%
Szlovákok 53.97%
Címer
Zsolna Címer
© Lukáš Lalinský / Wikimedia Commons
/ CC BY-SA 2.5

A tatárjárás pusztítása után IV. Béla németeket telepített le a területen. 1321-ben Károly Róbert szabad királyi városi rangra emelte, 1381-ben pedig Nagy Lajos egyenlő jogokat biztosított a városban élő németeknek és a szlávoknak. Az 1430-as években a cseh huszita fosztogatók kétszer is felégették a várost, a német lakosság eltűnt és a város hanyatlásnak indult. 1848-ban a magyar szabadságharc idején a város polgársága megtagadta az osztrák sereg ellátását, Beniczky Lajos serege pedig legyőzte Hurban Galíciából betörő seregét, amit a szlovákok között toborzott azért, hogy segédkezzen a Habsburgoknak leverni a magyar szabadságharcot. Az első világháború előtt sokat fejlődött a város. 1918 decemberében a kapzsi csehek, nem elégedve meg saját függetlenségük kivívásával, megszállták észak Magyarországot, és a következő év februárjában már hiába agitált Zsolnán Andrej Hlinka, a cseh-szlovák egyesülés korábbi nagy szószólója, hogy el kell szakadniuk a csehektől, már késő volt, és a helyi lakosság véleményére a nagyhatalmak nem volt kíváncsiak.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1208
Első írásos említése, terra de Selinan néven. A nyitrai püspök birtoka volt.
13. század eleje
A Szent István templom megépült.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1242 után
A tatárjárás után németek települtek be.
13. század vége
Királyi vár épült.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1312
Először említették városként.
1321
Károly Róbert szabad királyi várossá nyilvánította.
1323
Károly Róbert király létrehozta a vágbesztercei várispánságot. Ennek részét képezte a vár is (ide tartoztak: Vágbeszterce, Hricsó, Rajec, Zsolnalitva, Zsolna, Budetin, Óvár, Sztrecsnó). A mindenkori országbíró honorbirtoka volt, vagyis szolgálati ideje alatt rendelkezett a várispánság jövedelmeivel.
1381. május 7.
Nagy Lajos egyenlő jogokat biztosított a városban élő németeknek és a szlávoknak.
1382
Nagy Lajos király halála után megszüntették a vágbesztercei várispánságot.
1357
Vásártartási jogot kapott.
1431, 1434
A husziták kétszer is felégették a várost, a német lakosság eltűnt, a város hanyatlásnak indult.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták Lőcsét, Bártfát, Körmöcbányát, Selmecbányát, Eperjest és Késmárkot. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1490 után
A sztrecsényi vár uradalmának a része lett a város.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526
Elvesztette szabad királyi városi címét.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1587
Pestisjárvány sújtotta.
1610. március 28.-30.
Evangélikus zsinat színhelye volt, három egyházkerületet hoztak létre.
1665
Nyomda létesült.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1687
Tűzvész pusztította.
1691
Jezsuita gimnáziumot alapítottak.
17. század
A textilipar fellendült.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1704
Ferences szerzetesek megalapították a Szent Borbála kolostort.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. október 27-november 1.
A város polgársága megtagadta az osztrák seregek ellátását.
1848. december 4.
Beniczky Lajos nemzetőr serege a budetini csatában legyőzte a Hurban vezette szlovák népfelkelők Galíciából betörő seregét, akik a magyar szabadságharcot leverni akaró Habsburgok pártján álltak.
1848. december 11.
A szlovák önkéntesekkel megerősített osztrák sereg támadását a Vág budetini hídját őrző magyar sereg visszaverte, ezt követően Hurban serege a Jablonka-hágón át távozott az országból.
1849. január 2.
Az osztrák Götz csapatai elől visszavonultak a magyarok. Budetin várát Götz bosszúból felgyújtotta, ekkor pusztult el gazdag könyvtára és levéltára.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1872
Vasúti összeköttetést kapott a Kassa-Oderberg vonalon.
1883
Vasúti összeköttetést kapott a Pozsony–Zsolna-vasútvonalon.
1891
Textilgyár létesült.
1892
Vegyi üzem létesült.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. november 12.
A csehszlovákok megszállták Zsolnát és Ruttkát, míg a velük szemben álló magyar csapatok Rózsahegyre hátráltak.
1918. november 15.
A Magerl Károly ezredes vezette két zólyomi karhatalmi század utcai harcokban tisztította meg Zsolnát és Ruttkát. Ezután a Károlyi-kormány intézkedései a magyar karhatalom felbomlását eredményezték.
1918. december 6.
A csehszlovákok megszállták Zsolnát.
1919. február 23.
Zsolnán Andrej Hlinka cseh-tót gyűlést tartott, ahol kifejtette, hogy el kell szakadniuk a csehektől. Korábban ő volt az egyesülés egyik legnagyobb szószólója.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Várak
Budetin
Budatínsky hrad
Állapot:
Felújított / Jó
Belépés:
Díjköteles
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szentháromság-templom
Katedrála Najsvätejšej Trojice
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szentháromság-templom
Története

Plébániatemplom a Várdombon. 1400 körül gótikus stílusban épült.

Szent Pál-templom és kolostor
Kostol svätého Pavla apoštola
Eredetileg:
templom és kolostor, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Pál-templom és kolostor
Története

1654-ben érkeztek a jezsuiták a városba. 1743 és 1754 között a jezsuiták építették barokk stílusban a templomot.

1691-ben a Jezsuiták alsó gimnáziumot létesítettek, ez 1773-ig működött, amikor a Jezsuita rendet feloszlatták.

1832-ben Nyitra püspöke, Vurum József (1763-1838) vásárolta meg, és felújítás után 1833-ban árvaházat nyitott az egykori kolostorban. A püspökre emléktábla emlékezik az épület falán.

1881-ben az irgalmas nővérek vették át az árvaházat, amit 1945 után a kommunisták megszüntettek. 1993 óta kapucinusok használják.

jezsuita rendházként. 1880-ban püspöki árvaház lett. A kolostor egy részében a Vág Menti Művészeti Galéria található.

Szent Borbála-templom és ferences kolostor
Kostol svätej Barbory
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Borbála-templom és ferences kolostor
Története

1701-ben Esterházy Pál nádor hívta be a ferenceseket Zsolnára.

1723 és 1731 között barokk stílusban építették a templomot. A kolostor 1730-ban épült.

A Lorettói kápolnát 1731 és 1732 között építették.

A főoltárt 1760-ban Erdődy György készítette.

Kettős orgonája a 18. század első feléből származik

Szent György-templom
Kostol svätého Juraja
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent György-templom
Története

Zsolnatarnó városrészben áll. Gótikus stílusban épült. 1582-ben említették először.

Szent István király templom
Kostol sv. Štefana kráľa
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent István király templom
Története

Szentistvánpatak településrészen áll. A 13. század elején késő román stílusban épült. Zsolna legrégibb építménye. Elődjét a hagyomány szerint Szent István király rendelte el építeni az I. Boleszláv lengyel király elleni csata emlékére. Apszisában Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Erzsébet ábrázolásai láthatók. 1762-ben a jezsuiták barokk stílusban átépítették

Mellette áll a Krisztus Teste-kápolna a 15. századból. 16. században épített, bástyával ellátott kőfal övezi a templomot.

Középületek
Régi városi tanács
Radnica
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Régi városi tanács
Története

1508-ban említették először.

1893-1894 között épült az új városháza szecessziós-neobarokk épülete.

Volt iparosok háza
Remeselnícky dom
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
bank
Felkeres
Volt iparosok háza
Története

1910-ben építette a Zsolnai Iparvállalat szecessziós stílusban. Baross Gáborról nevezték el, az ő szobra díszíti a homlokzatát.

Baross Gábor (1848 - 1892) Magyarország minisztere volt, aki a közeli Pruzsinán született. Közlekedési miniszterként jelentősen hozzájárult a vasút fejlődéséhez. A zsolnai ruhagyár létesítéséhez is hozzájárult.

Volt királyi ítélőtábla
Kráľovský okresný súd
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Volt királyi ítélőtábla
Története

1906-ban építették. A megszálló csehszlovákok 1919-ben eltávolították a magyar címert a homlokzatról.

Volt csendőrkapitányság, Galéria
Považská Galéria Umenia v Žiline
Eredetileg:
csendőrség / rendőrség
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Volt csendőrkapitányság, Galéria
Története

1911-ben építették szecessziós stílusban a csendőrség számára. A bejárat fölött a magyar címer volt látható, amit 1919-ben a megszálló csehszlovákok eltávolítottak.

Volt Magyar Királyi Állami Szemészeti Klinika
Fakultná nemocnica s poliklinikou Žilina
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Volt Magyar Királyi Állami Szemészeti Klinika
Története

Jendrassik Alfréd tervei alapján 1912 és 1914 között épült meg.

Első igazgatója Spanyol Béla (1883 - 1980) volt. Róla (szlovákosított nevéről) nevezték el az utat, amin található.

Kulturális létesítmények
Volt reálgimnázium
Žilinská reálna škola
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Volt reálgimnázium
Története

1909-ben kezdték építeni Somló Emil és Orth Ambrus tervei alapján szecessziós stílusban.

Volt magyar állami leányiskola
Cirkevná základná škola Romualda Zaymusa
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Megjegyzés:
Általános iskola.
Felkeres
Volt magyar állami leányiskola
Története

1912 és 1919 között épült fel.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Egykori Hotel Rémi
Hotel Polom
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Megjegyzés:
Hotel Polom
Felkeres
Egykori Hotel Rémi
Története

1907-ben szecessziós stílusban építtette Henrich Rémi. Zsolna legreprezentatívabb szállója volt.

Egykori Hungária Hotel
Základná umelecká škola Ladislava Árvaya
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Megjegyzés:
Árvay László művészeti általános iskola
Felkeres
Egykori Hungária Hotel
Története

1900 körül építtette szecessziós stílusban Adolf Munk, és felesége Rosa Stein. A város szórakoztató és kulturális központja volt. 1913-ban már kávéházat, mozit és Apollo színházat is magában foglalt.

1994-től az Árvay László (1900-1967) művészeti általános iskola használja. Árvay László hegedűművész és zenetanár volt. Ő létesítette a zeneiskolát Zsolnán 1927-ben és a Konzervatórium létrehozását is ő kezdeményezte.

Volt Osztrák-Magyar Bank
Rakúsko-uhorská banka
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
bank
Felkeres
Volt Osztrák-Magyar Bank
Története

1912-ben neoklasszicista stílusban épült.

Városi infrastruktúra
Burián-harangtorony
Burianova veža
Eredetileg:
harangtorony
Jelenleg:
harangtorony
Felkeres
Burián-harangtorony
Története

Reneszánsz harangtorony a plébániatemplom mellett. 1540-ben építtette Podmaniczky Rafael eredetileg vártoronyként.

Magánlakhelyek
Rosenfeld-palota
Rosenfeldov palác
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
kiállítóterem, rendezvényközpont
Felkeres
Rosenfeld-palota
Története

1907-ben építtette a zsidó bankár Rosenfeld Ignác a bécsi Belvedere kicsinyített másaként. Az építésze M. Rauter.

Emlékművek
Szűz Mária-szobor
Socha Nepoškvrnenej Panny Márie
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szűz Mária-szobor
Története

Múzeumok és Galériák
Volt csendőrkapitányság, Galéria
Považská Galéria Umenia v Žiline
Eredetileg:
csendőrség / rendőrség
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Volt csendőrkapitányság, Galéria
Története

1911-ben építették szecessziós stílusban a csendőrség számára. A bejárat fölött a magyar címer volt látható, amit 1919-ben a megszálló csehszlovákok eltávolítottak.

Rosenfeld-palota
Rosenfeldov palác
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
kiállítóterem, rendezvényközpont
Felkeres
Rosenfeld-palota
Története

1907-ben építtette a zsidó bankár Rosenfeld Ignác a bécsi Belvedere kicsinyített másaként. Az építésze M. Rauter.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.2233830000","long":"18.7394160000"},"townlink":"zsolna-zilina","town":{"townId":30,"active":1,"name_HU":"Zsolna","name_LO":"\u017dilina\u00a0","name_GE":"Sillein","name_LT":"Solna","seolink":"zsolna-zilina","listorder":27,"oldcounty":10,"country":2,"division":7,"altitude":"342","gps_lat":"49.2233830000","gps_long":"18.7394160000","population":84,"hungarian_2011":0.11,"population_1910":9179,"hungarian_1910":25.45,"german_1910":15.94,"slovak_1910":53.97,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022helix84 \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_P6062187.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u017dilina P6062187\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/21\/%C5%BDilina_P6062187.jpg\/512px-%C5%BDilina_P6062187.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_P6062187.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehelix84\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","georegion":"V\u00e1g-v\u00f6lgy","river":"V\u00e1g","description":"A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s puszt\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n IV. B\u00e9la n\u00e9meteket telep\u00edtett le a ter\u00fcleten. 1321-ben K\u00e1roly R\u00f3bert szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte, 1381-ben pedig Nagy Lajos egyenl\u0151 jogokat biztos\u00edtott a v\u00e1rosban \u00e9l\u0151 n\u00e9meteknek \u00e9s a szl\u00e1voknak. Az 1430-as \u00e9vekben a cseh huszita fosztogat\u00f3k k\u00e9tszer is fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e1rost, a n\u00e9met lakoss\u00e1g elt\u0171nt \u00e9s a v\u00e1ros hanyatl\u00e1snak indult. 1848-ban a magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a v\u00e1ros polg\u00e1rs\u00e1ga megtagadta az osztr\u00e1k sereg ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t, Beniczky Lajos serege pedig legy\u0151zte Hurban Gal\u00edci\u00e1b\u00f3l bet\u00f6r\u0151 sereg\u00e9t, amit a szlov\u00e1kok k\u00f6z\u00f6tt toborzott az\u00e9rt, hogy seg\u00e9dkezzen a Habsburgoknak leverni a magyar szabads\u00e1gharcot. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt sokat fejl\u0151d\u00f6tt a v\u00e1ros. 1918 december\u00e9ben a kapzsi csehek, nem el\u00e9gedve meg saj\u00e1t f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fck kiv\u00edv\u00e1s\u00e1val, megsz\u00e1llt\u00e1k \u00e9szak Magyarorsz\u00e1got, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v febru\u00e1rj\u00e1ban m\u00e1r hi\u00e1ba agit\u00e1lt Zsoln\u00e1n Andrej Hlinka, a cseh-szlov\u00e1k egyes\u00fcl\u00e9s kor\u00e1bbi nagy sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3ja, hogy el kell szakadniuk a csehekt\u0151l, m\u00e1r k\u00e9s\u0151 volt, \u00e9s a helyi lakoss\u00e1g v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re a nagyhatalmak nem volt k\u00edv\u00e1ncsiak.","nameorigin":" szl\u00e1v Zela szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l","history":"#1|@#3|@1208|Els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se, terra de Selinan n\u00e9ven. A nyitrai p\u00fcsp\u00f6k birtoka volt.@13. sz\u00e1zad eleje|A Szent Istv\u00e1n templom meg\u00e9p\u00fclt.@#5|@1242 ut\u00e1n|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n n\u00e9metek telep\u00fcltek be.@13. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Kir\u00e1lyi v\u00e1r \u00e9p\u00fclt.@#6|@1312|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k v\u00e1rosk\u00e9nt.@1321|K\u00e1roly R\u00f3bert szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta.@1323|K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly l\u00e9trehozta a v\u00e1gbesztercei v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1got. Ennek r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte a v\u00e1r is (ide tartoztak: V\u00e1gbeszterce, Hrics\u00f3, Rajec, Zsolnalitva, Zsolna, Budetin, \u00d3v\u00e1r, Sztrecsn\u00f3). A mindenkori orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 honorbirtoka volt, vagyis szolg\u00e1lati ideje alatt rendelkezett a v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1g j\u00f6vedelmeivel.@1381. m\u00e1jus 7.|Nagy Lajos egyenl\u0151 jogokat biztos\u00edtott a v\u00e1rosban \u00e9l\u0151 n\u00e9meteknek \u00e9s a szl\u00e1voknak.@1382|Nagy Lajos kir\u00e1ly hal\u00e1la ut\u00e1n megsz\u00fcntett\u00e9k a v\u00e1gbesztercei v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1got.@1357|V\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@1431, 1434|A huszit\u00e1k k\u00e9tszer is fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e1rost, a n\u00e9met lakoss\u00e1g elt\u0171nt, a v\u00e1ros hanyatl\u00e1snak indult.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1490 ut\u00e1n|A sztrecs\u00e9nyi v\u00e1r uradalm\u00e1nak a r\u00e9sze lett a v\u00e1ros.@#8|@1526|Elvesztette szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi c\u00edm\u00e9t.@#11|@1587|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny s\u00fajtotta.@1610. m\u00e1rcius 28.-30.|Evang\u00e9likus zsinat sz\u00ednhelye volt, h\u00e1rom egyh\u00e1zker\u00fcletet hoztak l\u00e9tre.@1665|Nyomda l\u00e9tes\u00fclt.@#25|@1687|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta.@1691|Jezsuita gimn\u00e1ziumot alap\u00edtottak.@17. sz\u00e1zad|A textilipar fellend\u00fclt.@#27|@1704|Ferences szerzetesek megalap\u00edtott\u00e1k a Szent Borb\u00e1la kolostort.@#28|@1848. okt\u00f3ber 27-november 1.|A v\u00e1ros polg\u00e1rs\u00e1ga megtagadta az osztr\u00e1k seregek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t.@1848. december 4.|Beniczky Lajos nemzet\u0151r serege a budetini csat\u00e1ban legy\u0151zte a Hurban vezette szlov\u00e1k n\u00e9pfelkel\u0151k Gal\u00edci\u00e1b\u00f3l bet\u00f6r\u0151 sereg\u00e9t, akik a magyar szabads\u00e1gharcot leverni akar\u00f3 Habsburgok p\u00e1rtj\u00e1n \u00e1lltak.@1848. december 11.|A szlov\u00e1k \u00f6nk\u00e9ntesekkel meger\u0151s\u00edtett osztr\u00e1k sereg t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t a V\u00e1g budetini h\u00eddj\u00e1t \u0151rz\u0151 magyar sereg visszaverte, ezt k\u00f6vet\u0151en Hurban serege a Jablonka-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t t\u00e1vozott az orsz\u00e1gb\u00f3l.@1849. janu\u00e1r 2.|Az osztr\u00e1k G\u00f6tz csapatai el\u0151l visszavonultak a magyarok. Budetin v\u00e1r\u00e1t G\u00f6tz bossz\u00fab\u00f3l felgy\u00fajtotta, ekkor pusztult el gazdag k\u00f6nyvt\u00e1ra \u00e9s lev\u00e9lt\u00e1ra.@#30|@1872|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott a Kassa-Oderberg vonalon.@1883|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott a Pozsony\u2013Zsolna-vas\u00fatvonalon.@1891|Textilgy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt.@1892|Vegyi \u00fczem l\u00e9tes\u00fclt.@#31|@#32|@1918. november 12.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Zsoln\u00e1t \u00e9s Ruttk\u00e1t, m\u00edg a vel\u00fck szemben \u00e1ll\u00f3 magyar csapatok R\u00f3zsahegyre h\u00e1tr\u00e1ltak.@1918. november 15.|A Magerl K\u00e1roly ezredes vezette k\u00e9t z\u00f3lyomi karhatalmi sz\u00e1zad utcai harcokban tiszt\u00edtotta meg Zsoln\u00e1t \u00e9s Ruttk\u00e1t. Ezut\u00e1n a K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny int\u00e9zked\u00e9sei a magyar karhatalom felboml\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezt\u00e9k.@1918. december 6.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Zsoln\u00e1t.@1919. febru\u00e1r 23.|Zsoln\u00e1n Andrej Hlinka cseh-t\u00f3t gy\u0171l\u00e9st tartott, ahol kifejtette, hogy el kell szakadniuk a csehekt\u0151l. Kor\u00e1bban \u0151 volt az egyes\u00fcl\u00e9s egyik legnagyobb sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3ja.@#36|@#38|@#41|@#42|@#44|&varak.hu|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2540-Budetin-Var\/"},"castles":[{"castleId":7,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Budat\u00ednsky hrad","settlement_HU":"Zsolna","settlement_LO":"\u017dilina","address":"","listorder":19,"gps_lat":"49.2368680000","gps_long":"18.7356020000","oldcounty":10,"country":2,"division":7,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2540-Budetin-Var\/","homepage":"https:\/\/pmza.sk\/budatinsky-hrad\/","openinghours":"https:\/\/pmza.sk\/budatinsky-hrad\/","picture":"\u003Ca title=\u002210ricardo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Budatin_Castle.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Budatin Castle\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/Budatin_Castle.jpg\/512px-Budatin_Castle.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Budatin_Castle.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E10ricardo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Budetin","seolink":"budetin","georegion":"Kiszucai-hegyek","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1242. ut\u00e1n|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n Balass\u00e1k \u0151sei, Z\u00f3lyomi Mik\u00f3 \u00e9s Detre, vagy fiaik \u00e9p\u00edttett\u00e9k, egy toronyb\u00f3l \u00e1llt, egy szigeten.@#6|@14. sz\u00e1zad eleje|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 szerezte meg.@1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 hal\u00e1la ut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly birtok\u00e1ba ker\u00fclt, \u00e9s kir\u00e1lyi v\u00e1r volt.@1323|K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly l\u00e9trehozta a v\u00e1gbesztercei v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1got. Ennek r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte a v\u00e1r is (ide tartoztak: V\u00e1gbeszterce, Hrics\u00f3, Rajec, Zsolnalitva, Zsolna, Budetin, \u00d3v\u00e1r, Sztrecsn\u00f3). A mindenkori orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 honorbirtoka volt, vagyis szolg\u00e1lati ideje alatt rendelkezett a v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1g j\u00f6vedelmeivel.@1382|Nagy Lajos kir\u00e1ly hal\u00e1la ut\u00e1n megsz\u00fcntett\u00e9k a v\u00e1gbesztercei v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1got.@14. sz\u00e1zad|Palotasz\u00e1rny \u00e9p\u00fclt.@1397|Zsigmond a V\u00e1gv\u00f6lgyi hadj\u00e1rata sor\u00e1n leromboltatta, de \u00fajra fel\u00e9p\u00fclt.@1438|A Hatnai csal\u00e1d birtok\u00e1ba ker\u00fclt.@1460|Szunyogh G\u00e1sp\u00e1r h\u00e1zass\u00e1g \u00fatj\u00e1n jutott hozz\u00e1.@#8|@1534|Podmaniczky J\u00e1nos elfoglalta.@#9|@1548|Ferdin\u00e1nd kir\u00e1ly Szunyogh L\u00e1szl\u00f3nak \u00edt\u00e9lte.@#10|@#25|@#27|@1798|A Szunyogh csal\u00e1d f\u00e9rfi\u00e1gon kihalt, Cs\u00e1ky Antal h\u00e1zass\u00e1g \u00fatj\u00e1n szerezte meg.@18. sz\u00e1zad|Cs\u00e1kyak a v\u00e1rhoz hatalmas kast\u00e9lysz\u00e1rnyat \u00e9p\u00edtettek.@#28|@1848-49|Cs\u00e1ky L\u00e1szl\u00f3 szepesi f\u0151isp\u00e1n a szabads\u00e1gharcban r\u00e9szt vett.@1848. december 4.|Itt vert\u00e9k meg a magyarok Hurban szlov\u00e1k felkel\u0151 sereg\u00e9t, majd kiszor\u00edtott\u00e1k a Jablonka-h\u00e1g\u00f3n.@1849. janu\u00e1r 2.|G\u00f6tz bossz\u00fab\u00f3l felgy\u00fajtotta.@#30|@1870-1918|R\u00e9szleges fel\u00faj\u00edt\u00e1s ut\u00e1n laktanyak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@#31|@1918|A Cs\u00e1ky gr\u00f3fok visszaszerezt\u00e9k Budetint, \u00e9s 1944-ig birtokolt\u00e1k.@#32|@#36|@1930|Cs\u00e1ky G\u00e9za fel\u00faj\u00edttatta \u00e9s m\u0171v\u00e9szien berendezte.@1944|A szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a csehszlov\u00e1kok elkobozt\u00e1k a Cs\u00e1kyakt\u00f3l, ma a V\u00e1gmente M\u00fazeum, dr\u00f3tos mesters\u00e9get bemutat\u00f3 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa tal\u00e1lhat\u00f3 benne.&"}],"sights":[{"sightId":585,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4t\u00e9ho Pavla apo\u0161tola","address":"Mari\u00e1nske n\u00e1mestie 52\/27, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|848|415","gps_lat":"49.2232190000","gps_long":"18.7388360000","religion":1,"oldtype":"9, 74","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.dcza.sk\/sk\/dokumenty\/ostatne\/kostoly\/dekanat-zilina\/kostol-sv-obratenia-sv-pavla-sirotar-1743","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_-_kostol_Obr%C3%A1tenia_sv._Pavla_-_2016.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u017dilina - kostol Obr\u00e1tenia sv. Pavla - 2016\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/49\/%C5%BDilina_-_kostol_Obr%C3%A1tenia_sv._Pavla_-_2016.JPG\/256px-%C5%BDilina_-_kostol_Obr%C3%A1tenia_sv._Pavla_-_2016.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_-_kostol_Obr%C3%A1tenia_sv._Pavla_-_2016.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: Patrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent P\u00e1l-templom \u00e9s kolostor ","seolink":"szent-pal-templom-es-kolostor","note":"","history":"1654-ben \u00e9rkeztek a jezsuit\u00e1k a v\u00e1rosba. 1743 \u00e9s 1754 k\u00f6z\u00f6tt a jezsuit\u00e1k \u00e9p\u00edtett\u00e9k barokk st\u00edlusban a templomot.@1691-ben a Jezsuit\u00e1k als\u00f3 gimn\u00e1ziumot l\u00e9tes\u00edtettek, ez 1773-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amikor a Jezsuita rendet feloszlatt\u00e1k.@1832-ben Nyitra p\u00fcsp\u00f6ke, Vurum J\u00f3zsef (1763-1838) v\u00e1s\u00e1rolta meg, \u00e9s fel\u00faj\u00edt\u00e1s ut\u00e1n 1833-ban \u00e1rvah\u00e1zat nyitott az egykori kolostorban. A p\u00fcsp\u00f6kre eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik az \u00e9p\u00fclet fal\u00e1n.@1881-ben az irgalmas n\u0151v\u00e9rek vett\u00e9k \u00e1t az \u00e1rvah\u00e1zat, amit 1945 ut\u00e1n a kommunist\u00e1k megsz\u00fcntettek. 1993 \u00f3ta kapucinusok haszn\u00e1lj\u00e1k.@jezsuita rendh\u00e1zk\u00e9nt. 1880-ban p\u00fcsp\u00f6ki \u00e1rvah\u00e1z lett. A kolostor egy r\u00e9sz\u00e9ben a V\u00e1g Menti M\u0171v\u00e9szeti Gal\u00e9ria tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":586,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Radnica","address":"Mari\u00e1nske n\u00e1mestie 31, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|948|399","gps_lat":"49.2233160000","gps_long":"18.7401680000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022BaZie \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina,_radnica,_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1m._1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u017dilina, radnica, Mari\u00e1nske n\u00e1m. 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bc\/%C5%BDilina%2C_radnica%2C_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1m._1.JPG\/256px-%C5%BDilina%2C_radnica%2C_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1m._1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina,_radnica,_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1m._1.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBaZie\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"R\u00e9gi v\u00e1rosi tan\u00e1cs","seolink":"regi-varosi-tanacs","note":"","history":"1508-ban eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r.@1893-1894 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt az \u00faj v\u00e1rosh\u00e1za szecesszi\u00f3s-neobarokk \u00e9p\u00fclete."},{"sightId":587,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Socha Nepo\u0161kvrnenej Panny M\u00e1rie","address":"Mari\u00e1nske n\u00e1mestie, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|898|404","gps_lat":"49.2233290000","gps_long":"18.7394910000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022helix84 \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_P6062158.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u017dilina P6062158\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/%C5%BDilina_P6062158.jpg\/256px-%C5%BDilina_P6062158.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_P6062158.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehelix84\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria-szobor ","seolink":"szuz-maria-szobor","note":"","history":""},{"sightId":588,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4tej Barbory","address":"Franti\u0161k\u00e1nske n\u00e1mestie, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|855|222","gps_lat":"49.2253400000","gps_long":"18.7387110000","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.tikzilina.eu\/kostol-sv-barbory-frantiskansky-kostol-a-klastor\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Juloml \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_Kostol_svatej_Barbory.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u017dilina Kostol svatej Barbory\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3a\/%C5%BDilina_Kostol_svatej_Barbory.jpg\/512px-%C5%BDilina_Kostol_svatej_Barbory.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_Kostol_svatej_Barbory.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJuloml\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Borb\u00e1la-templom \u00e9s ferences kolostor","seolink":"szent-borbala-templom-es-ferences-kolostor","note":"","history":"1701-ben Esterh\u00e1zy P\u00e1l n\u00e1dor h\u00edvta be a ferenceseket Zsoln\u00e1ra.@1723 \u00e9s 1731 k\u00f6z\u00f6tt barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k a templomot. A kolostor 1730-ban \u00e9p\u00fclt.@A Lorett\u00f3i k\u00e1poln\u00e1t 1731 \u00e9s 1732 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k.@A f\u0151olt\u00e1rt 1760-ban Erd\u0151dy Gy\u00f6rgy k\u00e9sz\u00edtette.@Kett\u0151s orgon\u00e1ja a 18. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik"},{"sightId":589,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4t\u00e9ho Juraja","address":"Cintor\u00ednska, 010 01 \u017dilina","mapdata":"","gps_lat":"49.1936740000","gps_long":"18.7876490000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022julo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilina,_kostol_svateho_Juraja.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zilina, kostol svateho Juraja\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/Zilina%2C_kostol_svateho_Juraja.jpg\/512px-Zilina%2C_kostol_svateho_Juraja.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilina,_kostol_svateho_Juraja.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ejulo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Gy\u00f6rgy-templom","seolink":"szent-gyorgy-templom","note":"","history":"Zsolnatarn\u00f3 v\u00e1rosr\u00e9szben \u00e1ll. G\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. 1582-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r."},{"sightId":590,"townId":30,"active":2,"name_LO":"Katedr\u00e1la Najsv\u00e4tej\u0161ej Trojice","address":"Horn\u00fd Val 1, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|982|320","gps_lat":"49.2242490000","gps_long":"18.7408260000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.dcza.sk\/sk\/schematizmus\/farnosti\/zilina-mesto-katedrala","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrew Shadura \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina,_Kostol_Najsv%C3%A4tej%C5%A1ej_Trojice.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u017dilina, Kostol Najsv\u00e4tej\u0161ej Trojice\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2e\/%C5%BDilina%2C_Kostol_Najsv%C3%A4tej%C5%A1ej_Trojice.JPG\/512px-%C5%BDilina%2C_Kostol_Najsv%C3%A4tej%C5%A1ej_Trojice.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina,_Kostol_Najsv%C3%A4tej%C5%A1ej_Trojice.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EAndrew Shadura\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-templom","seolink":"szentharomsag-templom","note":"","history":"Pl\u00e9b\u00e1niatemplom a V\u00e1rdombon. 1400 k\u00f6r\u00fcl g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":591,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Burianova ve\u017ea","address":"Horn\u00fd Val, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|974|344","gps_lat":"49.2240090000","gps_long":"18.7408290000","religion":0,"oldtype":"13","newtype":"13","homepage":"http:\/\/www.tikzilina.eu\/prehliadka-burianovej-veze\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022helix84 \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_P5292119.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u017dilina P5292119\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/ff\/%C5%BDilina_P5292119.jpg\/256px-%C5%BDilina_P5292119.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_P5292119.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehelix84\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Buri\u00e1n-harangtorony","seolink":"burian-harangtorony","note":"","history":"Renesz\u00e1nsz harangtorony a pl\u00e9b\u00e1niatemplom mellett. 1540-ben \u00e9p\u00edttette Podmaniczky Rafael eredetileg v\u00e1rtoronyk\u00e9nt."},{"sightId":592,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Kostol sv. \u0160tefana kr\u00e1\u013ea","address":"Z\u00e1vodsk\u00e1 cesta 2945\/38, 010 01 \u017dilina","mapdata":"","gps_lat":"49.2161880000","gps_long":"18.7270160000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Zuzana Gr\u00fa\u0148ov\u00e1 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilina_st_stephan_church_panorama_2013_1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zilina st stephan church panorama 2013 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/05\/Zilina_st_stephan_church_panorama_2013_1.JPG\/512px-Zilina_st_stephan_church_panorama_2013_1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilina_st_stephan_church_panorama_2013_1.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EZuzana Gr\u00fa\u0148ov\u00e1\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly templom","seolink":"szent-istvan-kiraly-templom","note":"","history":"Szentistv\u00e1npatak telep\u00fcl\u00e9sr\u00e9szen \u00e1ll. A 13. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00e9s\u0151 rom\u00e1n st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. Zsolna legr\u00e9gibb \u00e9p\u00edtm\u00e9nye. El\u0151dj\u00e9t a hagyom\u00e1ny szerint Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly rendelte el \u00e9p\u00edteni az I. Boleszl\u00e1v lengyel kir\u00e1ly elleni csata eml\u00e9k\u00e9re. Apszis\u00e1ban Szent Istv\u00e1n, Szent Imre, Szent L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Szent Erzs\u00e9bet \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai l\u00e1that\u00f3k. 1762-ben a jezsuit\u00e1k barokk st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k@Mellette \u00e1ll a Krisztus Teste-k\u00e1polna a 15. sz\u00e1zadb\u00f3l. 16. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett, b\u00e1sty\u00e1val ell\u00e1tott k\u0151fal \u00f6vezi a templomot."},{"sightId":593,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Rosenfeldov pal\u00e1c","address":"J. M. Hurbana 335, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|784|238","gps_lat":"49.2251970000","gps_long":"18.7374760000","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"105, 106","homepage":"https:\/\/rosenfeldovpalac.sk\/z-historie\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_-_Rosenfeldov_pal%C3%A1c_-_2019.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u017dilina - Rosenfeldov pal\u00e1c - 2019\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/%C5%BDilina_-_Rosenfeldov_pal%C3%A1c_-_2019.JPG\/512px-%C5%BDilina_-_Rosenfeldov_pal%C3%A1c_-_2019.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_-_Rosenfeldov_pal%C3%A1c_-_2019.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: Patrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Rosenfeld-palota","seolink":"rosenfeld-palota","note":"","history":"1907-ben \u00e9p\u00edttette a zsid\u00f3 bank\u00e1r Rosenfeld Ign\u00e1c a b\u00e9csi Belvedere kicsiny\u00edtett m\u00e1sak\u00e9nt. Az \u00e9p\u00edt\u00e9sze M. Rauter."},{"sightId":594,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Pova\u017esk\u00e1 Gal\u00e9ria Umenia v \u017diline","address":"M. R. \u0160tef\u00e1nika 996, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|1090|291","gps_lat":"49.2245800000","gps_long":"18.7426820000","religion":0,"oldtype":"19","newtype":"99","homepage":"http:\/\/www.pgu.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022No machine-readable author provided. Juloml assumed (based on copyright claims). \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilina-Povazska_galeria.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zilina-Povazska galeria\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Zilina-Povazska_galeria.jpg\/512px-Zilina-Povazska_galeria.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilina-Povazska_galeria.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENo machine-readable author provided. Juloml assumed (based on copyright claims).\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Volt csend\u0151rkapit\u00e1nys\u00e1g, Gal\u00e9ria","seolink":"volt-csendorkapitanysag-galeria","note":"","history":"1911-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k szecesszi\u00f3s st\u00edlusban a csend\u0151rs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. A bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tt a magyar c\u00edmer volt l\u00e1that\u00f3, amit 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kok elt\u00e1vol\u00edtottak."},{"sightId":595,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Remeseln\u00edcky dom","address":"K\u00e1lov 655\/10, 010 01 Star\u00e9 mesto","mapdata":"1|975|48","gps_lat":"49.2273250000","gps_long":"18.7407240000","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Zuzana Grunova \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilina_remeselnicky_dom_2010_3.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zilina remeselnicky dom 2010 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2a\/Zilina_remeselnicky_dom_2010_3.JPG\/512px-Zilina_remeselnicky_dom_2010_3.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilina_remeselnicky_dom_2010_3.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EZuzana Grunova\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Volt iparosok h\u00e1za","seolink":"volt-iparosok-haza","note":"","history":"1910-ben \u00e9p\u00edtette a Zsolnai Iparv\u00e1llalat szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Baross G\u00e1borr\u00f3l nevezt\u00e9k el, az \u0151 szobra d\u00edsz\u00edti a homlokzat\u00e1t.@Baross G\u00e1bor (1848 - 1892) Magyarorsz\u00e1g minisztere volt, aki a k\u00f6zeli Pruzsin\u00e1n sz\u00fcletett. K\u00f6zleked\u00e9si miniszterk\u00e9nt jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult a vas\u00fat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. A zsolnai ruhagy\u00e1r l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9hez is hozz\u00e1j\u00e1rult."},{"sightId":596,"townId":30,"active":1,"name_LO":"\u017dilinsk\u00e1 re\u00e1lna \u0161kola","address":"Legion\u00e1rska 221, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|702|236","gps_lat":"49.2251740000","gps_long":"18.7360330000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Sken77 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Former_university_building.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Former university building\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/ec\/Former_university_building.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Former_university_building.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESken77\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Volt re\u00e1lgimn\u00e1zium","seolink":"volt-realgimnazium","note":"","history":"1909-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni Soml\u00f3 Emil \u00e9s Orth Ambrus tervei alapj\u00e1n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":597,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Kr\u00e1\u013eovsk\u00fd okresn\u00fd s\u00fad","address":"N\u00e1rodn\u00e1, J\u00e1na Milca","mapdata":"1|1176|183","gps_lat":"49.2258360000","gps_long":"18.7443500000","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022helix84 \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_P6062201.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u017dilina P6062201\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5f\/%C5%BDilina_P6062201.jpg\/512px-%C5%BDilina_P6062201.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C5%BDilina_P6062201.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehelix84\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","name":"Volt kir\u00e1lyi \u00edt\u00e9l\u0151t\u00e1bla","seolink":"volt-kiralyi-itelotabla","note":"","history":"1906-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kok 1919-ben elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a magyar c\u00edmert a homlokzatr\u00f3l."},{"sightId":598,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Cirkevn\u00e1 z\u00e1kladn\u00e1 \u0161kola Romualda Zaymusa","address":"Romualda Zaymusa 2205\/3, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|899|587","gps_lat":"49.2212470000","gps_long":"18.7394890000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/zszayza.edupage.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt magyar \u00e1llami le\u00e1nyiskola","seolink":"volt-magyar-allami-leanyiskola","note":"\u00c1ltal\u00e1nos iskola.","history":"1912 \u00e9s 1919 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel."},{"sightId":599,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Rak\u00fasko-uhorsk\u00e1 banka","address":"Legion\u00e1rska 1, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|728|264","gps_lat":"49.2248510000","gps_long":"18.7365640000","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Osztr\u00e1k-Magyar Bank","seolink":"volt-osztrak-magyar-bank","note":"","history":"1912-ben neoklasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":600,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Hotel Polom","address":"22 685, P. O. Hviezdoslava, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|1242|119","gps_lat":"49.2265250000","gps_long":"18.7454640000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.palacehotelpolom.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Hotel R\u00e9mi","seolink":"egykori-hotel-remi","note":"Hotel Polom","history":"1907-ben szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00edttette Henrich R\u00e9mi. Zsolna legreprezentat\u00edvabb sz\u00e1ll\u00f3ja volt."},{"sightId":601,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Z\u00e1kladn\u00e1 umeleck\u00e1 \u0161kola Ladislava \u00c1rvaya","address":"Doln\u00fd Val 202, 010 01 \u017dilina","mapdata":"1|880|272","gps_lat":"49.2247690000","gps_long":"18.7391140000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.zuszilina.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Hung\u00e1ria Hotel","seolink":"egykori-hungaria-hotel","note":"\u00c1rvay L\u00e1szl\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ltal\u00e1nos iskola","history":"1900 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00edttette szecesszi\u00f3s st\u00edlusban Adolf Munk, \u00e9s feles\u00e9ge Rosa Stein. A v\u00e1ros sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja volt. 1913-ban m\u00e1r k\u00e1v\u00e9h\u00e1zat, mozit \u00e9s Apollo sz\u00ednh\u00e1zat is mag\u00e1ban foglalt.@1994-t\u0151l az \u00c1rvay L\u00e1szl\u00f3 (1900-1967) m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ltal\u00e1nos iskola haszn\u00e1lja. \u00c1rvay L\u00e1szl\u00f3 heged\u0171m\u0171v\u00e9sz \u00e9s zenetan\u00e1r volt. \u0150 l\u00e9tes\u00edtette a zeneiskol\u00e1t Zsoln\u00e1n 1927-ben \u00e9s a Konzervat\u00f3rium l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t is \u0151 kezdem\u00e9nyezte."},{"sightId":602,"townId":30,"active":1,"name_LO":"Fakultn\u00e1 nemocnica s poliklinikou \u017dilina","address":"Ulica V. Spanyola \u010d. 43","mapdata":"1|1262|814","gps_lat":"49.2187510000","gps_long":"18.7457310000","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Szem\u00e9szeti Klinika","seolink":"volt-magyar-kiralyi-allami-szemeszeti-klinika","note":"","history":"Jendrassik Alfr\u00e9d tervei alapj\u00e1n 1912 \u00e9s 1914 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt meg.@Els\u0151 igazgat\u00f3ja Spanyol B\u00e9la (1883 - 1980) volt. R\u00f3la (szlov\u00e1kos\u00edtott nev\u00e9r\u0151l) nevezt\u00e9k el az utat, amin tal\u00e1lhat\u00f3."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}