exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Rózsahegy Zászló

Rózsahegy

Ružomberok
Rózsahegy
Szlovák:
Ružomberok
Német:
Rosenberg
Vármegye:
Liptó
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Zsolnai
Folyó:
Vág
Tengerszint feletti magasság:
535 m
GPS koordináták:
49.081396, 19.302812
Google térkép:
Népesség
Népesség:
27e
Magyarok aránya:
0.12%
Népesség 1910-ben
Összesen 12249
Magyarok 14.16%
Németek 8.42%
Szlovákok 68%
Címer
Coa Slovakia Town Rózsahegy

A város a Nagy-Fátra lábánál, a Vág folyó partján terül el és szász bányászok alapították a 13. században. A neve rózsával benőtt dombot jelent. Két fontos kereskedelmi út keresztesődésében feküdt, az egyik az észak-magyarországi bányavárosokból Lengyelországba, a másik Kassáról Sziléziába vezetett. A város gazdaságának ma is meghatározó tényezője a fa-, és papíripara, amely a 19. század második felében honosodott meg, és indította fejlődésnek a várost.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
13. század
Szász bányászok alapították (ezüstöt és rezet bányásztak).
1233
Első említése, "terra Reuche" néven. II. András Hudko-nak juttatta a területet.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1318
Városi jogot kapott.
1332
Első említése Rosenberk néven.
1390
Kiváltságait elvesztette, a likavai uradalomhoz csatolták.
1431
Husziták elűzték a németeket, a település elszlávosodott.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták a Felvidék jelentős részét. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
16. század
Szabad mezőváros volt, vásártartási joggal, kézműiparral.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1678. szeptember vége
Thököly Imre kuruc serege ostrommal foglalta el átmenetileg.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1729
Piarista gimnázium létesült.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1871
Vasúti összeköttetést kapott.
1882
A Rózsahegyi Cellulose és Papírgyár megalapítása.
19. század
Fellendült fa és papíriparának köszönhetően.
1907. október 27.
Csernovai tragédia. A ma Rózsahegyhez tartozó Csernovában a csendőrök önvédelemből a tüntető szlovák szeparatisták közé lőttek. A csendőrök többsége szintén szlovák volt. A cseh és szlovák propaganda ezt nemzetközi szinten a liberális magyar állam lejáratására használta fel, úgy állítva be, hogy ott lábbal tiporják a nemzetiségi jogokat.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december 13.
A csehszlovákok megszállták Rózsahegyet.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent András-plébániatemplom
Kostol sv. Ondreja
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent András-plébániatemplom
Története

A 14. században épült, a szárnyasoltára eredeti. 1585-ben késő gótikus stílusban, 1902-ben neoromán stílusban alakították át. Mauzóleumában fekszik Andrej Hlinka katolikus pap.

Szent Kereszt piarista templom
Kostol povýšenia Svätého kríža
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Kereszt piarista templom
Története

1806-ban épült empír stílusban.

Evangélikus templom
Evanjelický kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom
Története

1926-ban épült.

Kálváriatemplom
Kostol Povýšenia svätého Kríža
Eredetileg:
kálvária
Jelenleg:
kálvária
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Kálváriatemplom
Története

1873-ban épült, kápolnái 1858-59-ben épültek.

Piarista kolostor
Spoločnosť Ježišova - Noviciát
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Piarista kolostor
Története

1730 és 1735 között épült.

Zsinagóga
synagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

1880-ban épült.

Középületek
Városháza
Mestský úrad
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

1895 és 1898 között épült.

Kulturális létesítmények
Liptói Múzeum
Liptovské múzeum v Ružomberku
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Régészeti, történeti, geológiai, természetrajzi, néprajzi, szakrális, paleontológiai kiállítás.
Felkeres
Liptói Múzeum
Története

1912-ben létesült, 1937-óta található a mai épületében.

Magánlakhelyek
Zsófia-kastély
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
Zsófia-kastély
Története

Eredetileg vízivár volt, 1397-ben említették először, ekkor már kővár állott ott. Általában Likava vár urai birtokolták. 1577-ben Krusith János és neje, Pálffy Kata átépítette. 1586-ban Illésházy István második kaput készíttetett a kastélyhoz. Báthori István nádor özvegye, utóbb Perky Lajos Iiptói főispán felesége, mazóviai Zsófia hercegnő is építkezett itt, kényelmes főúri lakká vált. 1622-ben Bethlen Gábor és ll. Ferdinánd közötti békekötés értelmében Perényi vagy Révai Péter koronaőr Trencsénbe tartva a koronával itt pihent meg.

1850-es években sóraktárul szolgált, majd részben kaszárnya, részben törvényszéki épület volt.

Emlékművek
Mária-oszlop
"Mariánsky stĺp - pilier so sochou Immaculaty"
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Mária-oszlop
Története

Múzeumok és Galériák
Zsinagóga
synagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

1880-ban épült.

Liptói Múzeum
Liptovské múzeum v Ružomberku
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Régészeti, történeti, geológiai, természetrajzi, néprajzi, szakrális, paleontológiai kiállítás.
Felkeres
Liptói Múzeum
Története

1912-ben létesült, 1937-óta található a mai épületében.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.0813960000","long":"19.3028120000"},"townlink":"rozsahegy-ruzomberok","town":{"townId":6,"active":1,"name_HU":"R\u00f3zsahegy","name_LO":"Ru\u017eomberok","name_GE":"Rosenberg","name_LT":"","seolink":"rozsahegy-ruzomberok","listorder":26,"oldcounty":14,"country":2,"division":7,"altitude":"535","gps_lat":"49.0813960000","gps_long":"19.3028120000","population":27,"hungarian_2011":0.12,"population_1910":12249,"hungarian_1910":14.16,"german_1910":8.42,"slovak_1910":68,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022xabeldiz \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Radnica_Ru%C5%BEomberok_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Radnica Ru\u017eomberok 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e2\/Radnica_Ru%C5%BEomberok_1.jpg\/512px-Radnica_Ru%C5%BEomberok_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Radnica_Ru%C5%BEomberok_1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Exabeldiz\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","georegion":"V\u00e1g-v\u00f6lgy, Nagy-F\u00e1tra l\u00e1b\u00e1n\u00e1l","river":"V\u00e1g","description":"A v\u00e1ros a Nagy-F\u00e1tra l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, a V\u00e1g foly\u00f3 partj\u00e1n ter\u00fcl el \u00e9s sz\u00e1sz b\u00e1ny\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k a 13. sz\u00e1zadban. A neve r\u00f3zs\u00e1val ben\u0151tt dombot jelent. K\u00e9t fontos kereskedelmi \u00fat keresztes\u0151d\u00e9s\u00e9ben fek\u00fcdt, az egyik az \u00e9szak-magyarorsz\u00e1gi b\u00e1nyav\u00e1rosokb\u00f3l Lengyelorsz\u00e1gba, a m\u00e1sik Kass\u00e1r\u00f3l Szil\u00e9zi\u00e1ba vezetett. A v\u00e1ros gazdas\u00e1g\u00e1nak ma is meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je a fa-, \u00e9s pap\u00edripara, amely a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben honosodott meg, \u00e9s ind\u00edtotta fejl\u0151d\u00e9snek a v\u00e1rost.","nameorigin":" Vadr\u00f3zs\u00e1val ben\u0151tt dombon alap\u00edtott\u00e1k.","history":"#1|@#3|@13. sz\u00e1zad|Sz\u00e1sz b\u00e1ny\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k (ez\u00fcst\u00f6t \u00e9s rezet b\u00e1ny\u00e1sztak).@1233|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9se, \u0022terra Reuche\u0022 n\u00e9ven. II. Andr\u00e1s Hudko-nak juttatta a ter\u00fcletet.@#5|@#6|@1318|V\u00e1rosi jogot kapott.@1332|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9se Rosenberk n\u00e9ven.@1390|Kiv\u00e1lts\u00e1gait elvesztette, a likavai uradalomhoz csatolt\u00e1k.@1431|Huszit\u00e1k el\u0171zt\u00e9k a n\u00e9meteket, a telep\u00fcl\u00e9s elszl\u00e1vosodott.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@#8|@#11|@16. sz\u00e1zad|Szabad mez\u0151v\u00e1ros volt, v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si joggal, k\u00e9zm\u0171iparral.@#21|@1678. szeptember v\u00e9ge|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc serege ostrommal foglalta el \u00e1tmenetileg.@#25|@#27|@1729|Piarista gimn\u00e1zium l\u00e9tes\u00fclt.@#28|@#30|@1871|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott.@1882|A R\u00f3zsahegyi Cellulose \u00e9s Pap\u00edrgy\u00e1r megalap\u00edt\u00e1sa.@19. sz\u00e1zad|Fellend\u00fclt fa \u00e9s pap\u00edripar\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.@1907. okt\u00f3ber 27.|Csernovai trag\u00e9dia. A ma R\u00f3zsahegyhez tartoz\u00f3 Csernov\u00e1ban a csend\u0151r\u00f6k \u00f6nv\u00e9delemb\u0151l a t\u00fcntet\u0151 szlov\u00e1k szeparatist\u00e1k k\u00f6z\u00e9 l\u0151ttek. A csend\u0151r\u00f6k t\u00f6bbs\u00e9ge szint\u00e9n szlov\u00e1k volt. A cseh \u00e9s szlov\u00e1k propaganda ezt nemzetk\u00f6zi szinten a liber\u00e1lis magyar \u00e1llam lej\u00e1rat\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lta fel, \u00fagy \u00e1ll\u00edtva be, hogy ott l\u00e1bbal tiporj\u00e1k a nemzetis\u00e9gi jogokat.@#31|@#32|@1918. december 13.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k R\u00f3zsahegyet.@#36|@#38|@#41|@1945. \u00e1prilis 5.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@#44|&ujszo.com|https:\/\/ujszo.com\/velemeny\/meg-nehany-szo-csernovarol"},"sights":[{"sightId":78,"townId":6,"active":1,"name_LO":"Kostol sv. Ondreja","address":"N\u00e1mestie Andreja Hlinku 1099\/3, 034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|1074|464","gps_lat":"49.0813220000","gps_long":"19.3040400000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.fararuzomberok.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Andras-plebaniatemplom-Rozsahegy-1193","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: Boris \u010cih\u00e1k \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RK_kostol_sv_Ondreja_1000SKK.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RK kostol sv Ondreja 1000SKK\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4f\/RK_kostol_sv_Ondreja_1000SKK.JPG\/512px-RK_kostol_sv_Ondreja_1000SKK.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RK_kostol_sv_Ondreja_1000SKK.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: Boris \u010cih\u00e1k\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Andr\u00e1s-pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-andras-plebaniatemplom","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, a sz\u00e1rnyasolt\u00e1ra eredeti. 1585-ben k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus st\u00edlusban, 1902-ben neorom\u00e1n st\u00edlusban alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. Mauz\u00f3leum\u00e1ban fekszik Andrej Hlinka katolikus pap."},{"sightId":79,"townId":6,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad","address":"N\u00e1mestie Andreja Hlinku 17, 034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|1038|448","gps_lat":"49.0814670000","gps_long":"19.3031480000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.ruzomberok.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022xabeldiz \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Radnica_Ru%C5%BEomberok_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Radnica Ru\u017eomberok 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e2\/Radnica_Ru%C5%BEomberok_1.jpg\/512px-Radnica_Ru%C5%BEomberok_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Radnica_Ru%C5%BEomberok_1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Exabeldiz\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1895 \u00e9s 1898 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":80,"townId":6,"active":1,"name_LO":"Kostol pov\u00fd\u0161enia Sv\u00e4t\u00e9ho kr\u00ed\u017ea","address":"N\u00e1mestie Andreja Hlinku 56, 034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|762|643","gps_lat":"49.0792900000","gps_long":"19.2988040000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/jezuiti.sk\/co-robime\/nase-kostoly\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ru\u017eomberok \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_Pov%C3%BD%C5%A1enia_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Kri%C5%BEa_Ru%C5%BEomberok.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kostol Pov\u00fd\u0161enia sv\u00e4t\u00e9ho Kri\u017ea Ru\u017eomberok\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/00\/Kostol_Pov%C3%BD%C5%A1enia_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Kri%C5%BEa_Ru%C5%BEomberok.jpg\/256px-Kostol_Pov%C3%BD%C5%A1enia_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Kri%C5%BEa_Ru%C5%BEomberok.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_Pov%C3%BD%C5%A1enia_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Kri%C5%BEa_Ru%C5%BEomberok.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ERu\u017eomberok\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Kereszt piarista templom","seolink":"szent-kereszt-piarista-templom","note":"","history":"1806-ban \u00e9p\u00fclt emp\u00edr st\u00edlusban."},{"sightId":81,"townId":6,"active":1,"name_LO":"Spolo\u010dnos\u0165 Je\u017ei\u0161ova - Novici\u00e1t","address":"N\u00e1mestie Andreja Hlinku 1157\/56, 034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|755|608","gps_lat":"49.0796680000","gps_long":"19.2984920000","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"5","homepage":"http:\/\/jezuiti.sk\/co-robime\/jezuiti-na-slovensku\/#Ruzomberok","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0425\u043e\u043c\u0435\u043b\u043a\u0430 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ru%C5%BEomberok_13.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ru\u017eomberok 13\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4e\/Ru%C5%BEomberok_13.JPG\/512px-Ru%C5%BEomberok_13.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ru%C5%BEomberok_13.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0425\u043e\u043c\u0435\u043b\u043a\u0430\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Piarista kolostor","seolink":"piarista-kolostor","note":"","history":"1730 \u00e9s 1735 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":82,"townId":6,"active":1,"name_LO":"Kostol Pov\u00fd\u0161enia sv\u00e4t\u00e9ho Kr\u00ed\u017ea","address":"034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|47|1063","gps_lat":"49.0745960000","gps_long":"19.2865050000","religion":1,"oldtype":"3","newtype":"3","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00e1lv\u00e1riatemplom","seolink":"kalvariatemplom","note":"","history":"1873-ban \u00e9p\u00fclt, k\u00e1poln\u00e1i 1858-59-ben \u00e9p\u00fcltek."},{"sightId":83,"townId":6,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Antona Bernol\u00e1ka 12, 034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|835|227","gps_lat":"49.0839970000","gps_long":"19.2999780000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/ecavrk.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Branork \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evanjelick%C3%BD_kostol_v_Ru%C5%BEomberku.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Evanjelick\u00fd kostol v Ru\u017eomberku\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ce\/Evanjelick%C3%BD_kostol_v_Ru%C5%BEomberku.jpg\/512px-Evanjelick%C3%BD_kostol_v_Ru%C5%BEomberku.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evanjelick%C3%BD_kostol_v_Ru%C5%BEomberku.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBranork\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1926-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":84,"townId":6,"active":1,"name_LO":"synag\u00f3ga","address":"Pansk\u00e1 1070\/3, 034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|1204|452","gps_lat":"49.0814570000","gps_long":"19.3062760000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"106","homepage":"http:\/\/www.kultura.ruzomberok.sk\/page\/11895\/synagoga","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pudelek (Marcin Szala) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Synagogue_in_Ru%C5%BEomberok.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Synagogue in Ru\u017eomberok\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c3\/Synagogue_in_Ru%C5%BEomberok.jpg\/512px-Synagogue_in_Ru%C5%BEomberok.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Synagogue_in_Ru%C5%BEomberok.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPudelek (Marcin Szala)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1880-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":85,"townId":6,"active":1,"name_LO":"","address":"Zarev\u00faca 1\/1","mapdata":"1|1363|496","gps_lat":"49.0808870000","gps_long":"19.3088350000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Zsofia-kastely-Rozsahegy-1196","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Zs\u00f3fia-kast\u00e9ly ","seolink":"zsofia-kastely","note":"","history":"Eredetileg v\u00edziv\u00e1r volt, 1397-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r, ekkor m\u00e1r k\u0151v\u00e1r \u00e1llott ott. \u00c1ltal\u00e1ban Likava v\u00e1r urai birtokolt\u00e1k. 1577-ben Krusith J\u00e1nos \u00e9s neje, P\u00e1lffy Kata \u00e1t\u00e9p\u00edtette. 1586-ban Ill\u00e9sh\u00e1zy Istv\u00e1n m\u00e1sodik kaput k\u00e9sz\u00edttetett a kast\u00e9lyhoz. B\u00e1thori Istv\u00e1n n\u00e1dor \u00f6zvegye, ut\u00f3bb Perky Lajos Iipt\u00f3i f\u0151isp\u00e1n feles\u00e9ge, maz\u00f3viai Zs\u00f3fia hercegn\u0151 is \u00e9p\u00edtkezett itt, k\u00e9nyelmes f\u0151\u00fari lakk\u00e1 v\u00e1lt. 1622-ben Bethlen G\u00e1bor \u00e9s ll. Ferdin\u00e1nd k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9kek\u00f6t\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Per\u00e9nyi vagy R\u00e9vai P\u00e9ter korona\u0151r Trencs\u00e9nbe tartva a koron\u00e1val itt pihent meg.@1850-es \u00e9vekben s\u00f3rakt\u00e1rul szolg\u00e1lt, majd r\u00e9szben kasz\u00e1rnya, r\u00e9szben t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki \u00e9p\u00fclet volt."},{"sightId":86,"townId":6,"active":1,"name_LO":"Liptovsk\u00e9 m\u00fazeum v Ru\u017eomberku","address":"N\u00e1mestie \u0160. N. H\u00fdro\u0161a 10, 034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|718|472","gps_lat":"49.0811620000","gps_long":"19.2980290000","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"https:\/\/liptovskemuzeum.sk\/expozicia\/liptovske-muzeum-v-ruzomberku\/","openinghours":"https:\/\/liptovskemuzeum.sk\/expozicia\/liptovske-muzeum-v-ruzomberku\/otvaracie-hodiny\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Branork \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%A9_m%C3%BAzeum.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liptovsk\u00e9 m\u00fazeum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d5\/Liptovsk%C3%A9_m%C3%BAzeum.jpg\/512px-Liptovsk%C3%A9_m%C3%BAzeum.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%A9_m%C3%BAzeum.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBranork\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Lipt\u00f3i M\u00fazeum ","seolink":"liptoi-muzeum","note":"R\u00e9g\u00e9szeti, t\u00f6rt\u00e9neti, geol\u00f3giai, term\u00e9szetrajzi, n\u00e9prajzi, szakr\u00e1lis, paleontol\u00f3giai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. ","history":"1912-ben l\u00e9tes\u00fclt, 1937-\u00f3ta tal\u00e1lhat\u00f3 a mai \u00e9p\u00fclet\u00e9ben."},{"sightId":87,"townId":6,"active":1,"name_LO":"\u0022Mari\u00e1nsky st\u013ap - pilier so sochou Immaculaty\u0022","address":"\u0160kolsk\u00e9 schody, 034 01 Ru\u017eomberok","mapdata":"1|991|456","gps_lat":"49.0813370000","gps_long":"19.3025840000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Peter Zeliz\u0148\u00e1k \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ruzomberok_Immaculata1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ruzomberok Immaculata1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/53\/Ruzomberok_Immaculata1.jpg\/256px-Ruzomberok_Immaculata1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ruzomberok_Immaculata1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPeter Zeliz\u0148\u00e1k\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"M\u00e1ria-oszlop","seolink":"maria-oszlop","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}