Zászló
Pöstyén
Piešťany
Pöstyén
Szlovák:
Piešťany
Német:
Pistyan, Püschtin
Vármegye:
Nyitra
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Nagyszombati
Folyó:
Vág
Tengerszint feletti magasság:
160 m
GPS koordináták:
48.588647, 17.838681
Google térkép:
Népesség
Népesség:
30e
Magyarok aránya:
0.35%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 7379 |
|---|---|
| Magyarok | 19.51% |
| Németek | 8.04% |
| Szlovákok | 70.93% |
Címer
A Vág-parti világhírű fürdőváros gyógyvizét már 1549-ben megemlítette Wernher György Magyarország csodálatos vizei című művében, de már a rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 °C-os forrását. Az első kőből készült fürdőépületet, a ma is működő Napóleon fürdőt Erdődy János földbirtokos építtette az 1820-as években, de világhírűvé a Winter család tette, miután 1888-ban bérbe vette és további fürdőházakat és gyógyszállókat építtetett. Sajnos az egykori gyógyszállók közül már csak egy pár működik, van amelyik elhagyatottan áll, van amelyik elpusztult, és van olyan is, ami más funkciót tölt be.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1113
Először a Zobor hegyi bencés apátság birtokainak leírásában említették "Pescan" néven.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
13. század közepe
A Cseszneky család birtokolta.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
13. század vége
Csák Máté uralma alá került.
1321
Károly Róbert szerezte meg, részben Temetvény várának uradalmához tartozott.
1348
Nagy Lajos a temetvényi uradalmat Kont Miklósnak adta.
1516 után
A Kont család kihalásával ll. Lajos a Thurzóknak adta.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1549
Gyógyvizét elsőként Wernher György Magyarország csodálatos vizei című művében említette. De már a rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 °C-os forrását.
1571
Johannes Crato von Krafftheim orvos művében gyógyvizeinek és iszapjának gyógyászati alkalmazását jellemezte.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1720
III. Károly a galgóci uradalommal az Erdődyeknek adta.
1813
Árvízben elpusztultak a 18. századi fából épült fürdőházak.
1820 körül
Erdődy János építtette fel az első kőből készült fürdőépületet (Napóleon fürdő) klasszicista stílusban.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1888
A fürdőt a Winter család vette bérbe. Ök további fürdőházakat és gyógyszállókat építtettek, és világhírűvé tették a fürdőhelyet.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1915. augusztus 20.
Felszentelték a Vaskoronát, a Szent Korona fából faragott mását. A hadirokkantakat támogató adományozók vasszeget üthettek a szoborba.
1916
Szanatóriumot létesítettek az első világháborúban megsebesült katonák számára.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. november 29.
A csehszlovákok megszállták Pöstyént.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Forrás: Wikipedia, arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent István király plébániatemplom
Farský kostol sv. Štefana, kráľa
.jpg)
Martin Hlauka (Pescan) / Attribution
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent István király plébániatemplom
Története
1828 és 1832 között épült klasszicista stílusban.
A 11. század végi kegytemplomot 1772-ben villám sújtotta, 1813-ban árvíz pusztította el, ami után már nem építették újra. Ősi kegyszobra az új plébániatemplomba került, ahonnan azóta eltűnt.
Evangélikus templom
Evanjelický kostol augsburského vyznania
.jpg)
Martin Hlauka (Pescan) / Attribution
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
1905-ben épült neogótikus stílusban.
Jézus Szent Szíve kápolna
Kúpeľná kaplnka
Martin Hlauka (Pescan) / Attribution
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Jézus Szent Szíve kápolna
Története
1897-ben épült neogótikus stílusban.
Kulturális létesítmények
Napóleon-fürdők
Története
1822 és 11862 között épültek klasszicista stílusban.
Fürdőcsarnok, Balneológiai Múzeum
Balneologické múzeum - Kúpeľná dvorana
Eredetileg:
fürdő
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Fürdőcsarnok, Balneológiai Múzeum
Története
1893-ban eklektikus stílusban építették, építésze Alpár Ignác volt.
Ma a Balneológiai Múzeum található benne. A múzeumot 1928-ban Winter Imre kezdeményezésére alapították. Geográfiai, balneológiai, orvosi, néprajzi, régészeti kiállítással rendelkezik.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Egykori Grand Hotel Rónai
Hotel Slovan
FOTO:FORTEPAN / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége / Public domain
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
elhagyatott
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Grand Hotel Rónai
Története
1906-ban szecessziós stílusban építette Rónai Adolf budapesti kávéház-tulajdonos. Építésze az osztrák Adolf Oberländer volt. Eredetileg a neve Grand Hotel Rónai volt, tulajdonosváltást követően Winter Lajos Grand Hotel Royal-ra nevezte át. Ez volt a város első nagy szállóépülete. A Csehszlovákok a kommunizmus alatt Grand Hotel Slovan-ra nevezték át. Jelenleg elhagyatott, és pusztul.
volt Zöldfa Szálloda
Zelený strom
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Mutasd a térképen
Felkeres
volt Zöldfa Szálloda
Története
1903-ban épült Böhm Henrik és Hegedűs Ármin építészek tervei alapján, szecessziós stílusban. Építtetője Winter Lajos volt. Ma gyermek-egészségügyi intézmény. Szlovák nyelvű emléktábla áll a falán. Homlokzatán "Grand Hotel, Pension" felirat látható".
Egykori Hársfa Szálló
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
felújítás alatt
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Hársfa Szálló
Története
Elpusztult, de újjáépítés alatt álló szecessziós épület.
Thermia Palace Hotel és Irma Fürdő
Thermia Palace Ensana Health Spa Hotel
_-_panoramio.jpg)
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, fürdő
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Thermia Palace Hotel és Irma Fürdő
Története
1912-ben szecessziós stílusban építtették Winter Sándor és fiai. Közép-Európa legmodernebb szálloda és fürdő komplexuma volt.
1917. februárjában itt találkozott II. Vilmos német, I. Károly osztrák-magyar és I. Ferdinánd bolgár uralkodó megvitatni a háború további menetét.
Az Irma Fürdőt 1912 és 1914 között építették Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei szerint szecessziós stílusban.
Spa Hotel Pro Patria
Spa Hotel Pro Patria
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, fürdő
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Spa Hotel Pro Patria
Története
A hazafias szállodát az első világháború alatt sebesült katonák számára Winter Lajos és Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor főherceg, osztrák-magyar tábornok alapította.
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Löger-villa
Története
Emlékművek
Erzsébet királyné mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Erzsébet királyné mellszobra
Története
1902-ben állították Erzsébet királyné emlékére, Jankovich Gyula alkotása. 1918-ban a megszálló cseh légionáriusok ledöntötték. Az 1990-es években állították vissza, de csak szlovák és német felirattal látták el a hungarofób szlovákok.
Winter Lajos szobra
Socha Ľudovíta Wintera v Piešťanoch
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Winter Lajos szobra
Története
Winter Lajos a 20. század elején sokat tett azért, hogy Pöstyént modern fürdővárossá változtassa.
Múzeumok és Galériák
Fürdőcsarnok, Balneológiai Múzeum
Balneologické múzeum - Kúpeľná dvorana
Eredetileg:
fürdő
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Fürdőcsarnok, Balneológiai Múzeum
Története
1893-ban eklektikus stílusban építették, építésze Alpár Ignác volt.
Ma a Balneológiai Múzeum található benne. A múzeumot 1928-ban Winter Imre kezdeményezésére alapították. Geográfiai, balneológiai, orvosi, néprajzi, régészeti kiállítással rendelkezik.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.5886470000","long":"17.8386810000"},"townlink":"postyen-piestany","town":{"townId":41,"active":1,"name_HU":"P\u00f6sty\u00e9n","name_LO":"Pie\u0161\u0165any","name_GE":"Pistyan; P\u00fcschtin","name_LT":"","seolink":"postyen-piestany","listorder":30,"oldcounty":2,"country":2,"division":3,"altitude":"160","gps_lat":"48.5886470000","gps_long":"17.8386810000","population":30,"hungarian_2011":0.35,"population_1910":7379,"hungarian_1910":19.51,"german_1910":8.04,"slovak_1910":70.93,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pie%C5%A1%C5%A5any,_Irma.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Pie\u0161\u0165any, Irma\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/15\/Pie%C5%A1%C5%A5any%2C_Irma.jpg\/512px-Pie%C5%A1%C5%A5any%2C_Irma.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pie%C5%A1%C5%A5any,_Irma.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPalickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"V\u00e1g-v\u00f6lgy","river":"V\u00e1g","description":"A V\u00e1g-parti vil\u00e1gh\u00edr\u0171 f\u00fcrd\u0151v\u00e1ros gy\u00f3gyviz\u00e9t m\u00e1r 1549-ben megeml\u00edtette Wernher Gy\u00f6rgy Magyarorsz\u00e1g csod\u00e1latos vizei c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben, de m\u00e1r a r\u00f3maiak is ismert\u00e9k a V\u00e1g sziget\u00e9nek 67 \u00b0C-os forr\u00e1s\u00e1t. Az els\u0151 k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt f\u00fcrd\u0151\u00e9p\u00fcletet, a ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 Nap\u00f3leon f\u00fcrd\u0151t Erd\u0151dy J\u00e1nos f\u00f6ldbirtokos \u00e9p\u00edttette az 1820-as \u00e9vekben, de vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 a Winter csal\u00e1d tette, miut\u00e1n 1888-ban b\u00e9rbe vette \u00e9s tov\u00e1bbi f\u00fcrd\u0151h\u00e1zakat \u00e9s gy\u00f3gysz\u00e1ll\u00f3kat \u00e9p\u00edttetett. Sajnos az egykori gy\u00f3gysz\u00e1ll\u00f3k k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r csak egy p\u00e1r m\u0171k\u00f6dik, van amelyik elhagyatottan \u00e1ll, van amelyik elpusztult, \u00e9s van olyan is, ami m\u00e1s funkci\u00f3t t\u00f6lt be.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1113|El\u0151sz\u00f6r a Zobor hegyi benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g birtokainak le\u00edr\u00e1s\u00e1ban eml\u00edtett\u00e9k \u0022Pescan\u0022 n\u00e9ven.@#5|@13. sz\u00e1zad k\u00f6zepe|A Cseszneky csal\u00e1d birtokolta.@#6|@13. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 uralma al\u00e1 ker\u00fclt.@1321|K\u00e1roly R\u00f3bert szerezte meg, r\u00e9szben Temetv\u00e9ny v\u00e1r\u00e1nak uradalm\u00e1hoz tartozott.@1348|Nagy Lajos a temetv\u00e9nyi uradalmat Kont Mikl\u00f3snak adta.@1516 ut\u00e1n|A Kont csal\u00e1d kihal\u00e1s\u00e1val ll. Lajos a Thurz\u00f3knak adta.@#8|@#11|@1549|Gy\u00f3gyviz\u00e9t els\u0151k\u00e9nt Wernher Gy\u00f6rgy Magyarorsz\u00e1g csod\u00e1latos vizei c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben eml\u00edtette. De m\u00e1r a r\u00f3maiak is ismert\u00e9k a V\u00e1g sziget\u00e9nek 67 \u00b0C-os forr\u00e1s\u00e1t.@1571|Johannes Crato von Krafftheim orvos m\u0171v\u00e9ben gy\u00f3gyvizeinek \u00e9s iszapj\u00e1nak gy\u00f3gy\u00e1szati alkalmaz\u00e1s\u00e1t jellemezte.@#25|@#27|@1720|III. K\u00e1roly a galg\u00f3ci uradalommal az Erd\u0151dyeknek adta.@1813|\u00c1rv\u00edzben elpusztultak a 18. sz\u00e1zadi f\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt f\u00fcrd\u0151h\u00e1zak.@1820 k\u00f6r\u00fcl|Erd\u0151dy J\u00e1nos \u00e9p\u00edttette fel az els\u0151 k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt f\u00fcrd\u0151\u00e9p\u00fcletet (Nap\u00f3leon f\u00fcrd\u0151) klasszicista st\u00edlusban.@#28|@#30|@1888|A f\u00fcrd\u0151t a Winter csal\u00e1d vette b\u00e9rbe. \u00d6k tov\u00e1bbi f\u00fcrd\u0151h\u00e1zakat \u00e9s gy\u00f3gysz\u00e1ll\u00f3kat \u00e9p\u00edttettek, \u00e9s vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 tett\u00e9k a f\u00fcrd\u0151helyet.@#31|@1915. augusztus 20.|Felszentelt\u00e9k a Vaskoron\u00e1t, a Szent Korona f\u00e1b\u00f3l faragott m\u00e1s\u00e1t. A hadirokkantakat t\u00e1mogat\u00f3 adom\u00e1nyoz\u00f3k vasszeget \u00fcthettek a szoborba.@1916|Szanat\u00f3riumot l\u00e9tes\u00edtettek az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban megsebes\u00fclt katon\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.@#32|@1918. november 29.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k P\u00f6sty\u00e9nt.@#36|@#38|@#41|@#42|@#44|&"},"sights":[{"sightId":792,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Farsk\u00fd kostol sv. \u0160tefana, kr\u00e1\u013ea","address":"\u0160tef\u00e1nikova 1397, 921 01 Pie\u0161\u0165any","mapdata":"1|516|32","gps_lat":"48.6019460000","gps_long":"17.8325010000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Martin Hlauka (Pescan) \/ Attribution\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_sv._%C5%A0tefana,_Pie%C5%A1%C5%A5any_(2008).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kostol sv. \u0160tefana, Pie\u0161\u0165any (2008)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1b\/Kostol_sv._%C5%A0tefana%2C_Pie%C5%A1%C5%A5any_%282008%29.jpg\/256px-Kostol_sv._%C5%A0tefana%2C_Pie%C5%A1%C5%A5any_%282008%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_sv._%C5%A0tefana,_Pie%C5%A1%C5%A5any_(2008).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMartin Hlauka (Pescan)\u003C\/a\u003E \/ Attribution","name":"Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-istvan-kiraly-plebaniatemplom","note":"","history":"1828 \u00e9s 1832 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban.@A 11. sz\u00e1zad v\u00e9gi kegytemplomot 1772-ben vill\u00e1m s\u00fajtotta, 1813-ban \u00e1rv\u00edz puszt\u00edtotta el, ami ut\u00e1n m\u00e1r nem \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajra. \u0150si kegyszobra az \u00faj pl\u00e9b\u00e1niatemplomba ker\u00fclt, ahonnan az\u00f3ta elt\u0171nt."},{"sightId":793,"townId":41,"active":1,"name_LO":"K\u00fape\u013en\u00e1 kaplnka","address":"Winterova 1782\/70, 921 01 Pie\u0161\u0165any","mapdata":"1|897|1182","gps_lat":"48.5887640000","gps_long":"17.8391520000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Martin Hlauka (Pescan) \/ Attribution\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kaplnka_Bozskeho_Srdca_Jezisovho_-_Piestany.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kaplnka Bozskeho Srdca Jezisovho - Piestany\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/58\/Kaplnka_Bozskeho_Srdca_Jezisovho_-_Piestany.jpg\/256px-Kaplnka_Bozskeho_Srdca_Jezisovho_-_Piestany.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kaplnka_Bozskeho_Srdca_Jezisovho_-_Piestany.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMartin Hlauka (Pescan)\u003C\/a\u003E \/ Attribution","name":"J\u00e9zus Szent Sz\u00edve k\u00e1polna","seolink":"jezus-szent-szive-kapolna","note":"","history":"1897-ben \u00e9p\u00fclt neog\u00f3tikus st\u00edlusban."},{"sightId":794,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol augsbursk\u00e9ho vyznania","address":"Pod P\u00e1rovcami 1725, 921 01 Pie\u0161\u0165any","mapdata":"1|605|797","gps_lat":"48.5931930000","gps_long":"17.8341090000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Martin Hlauka (Pescan) \/ Attribution\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evanjelick%C3%BD_kostol,_Pie%C5%A1%C5%A5any_(2006).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Evanjelick\u00fd kostol, Pie\u0161\u0165any (2006)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/Evanjelick%C3%BD_kostol%2C_Pie%C5%A1%C5%A5any_%282006%29.jpg\/256px-Evanjelick%C3%BD_kostol%2C_Pie%C5%A1%C5%A5any_%282006%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evanjelick%C3%BD_kostol,_Pie%C5%A1%C5%A5any_(2006).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMartin Hlauka (Pescan)\u003C\/a\u003E \/ Attribution","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1905-ben \u00e9p\u00fclt neog\u00f3tikus st\u00edlusban."},{"sightId":795,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Kolon\u00e1dov\u00fd most","address":"","mapdata":"1|949|1249","gps_lat":"48.5881870000","gps_long":"17.8397910000","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pie%C5%A1%C5%A5any,_Kolon%C3%A1dov%C3%BD_most.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Pie\u0161\u0165any, Kolon\u00e1dov\u00fd most\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/25\/Pie%C5%A1%C5%A5any%2C_Kolon%C3%A1dov%C3%BD_most.jpg\/512px-Pie%C5%A1%C5%A5any%2C_Kolon%C3%A1dov%C3%BD_most.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pie%C5%A1%C5%A5any,_Kolon%C3%A1dov%C3%BD_most.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPalickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"S\u00e9tah\u00edd","seolink":"setahid","note":"","history":"1931 \u00e9s 1933 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a V\u00e1g foly\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s a F\u00fcrd\u0151-szigetre vezet."},{"sightId":796,"townId":41,"active":1,"name_LO":"K\u00fape\u013en\u00fd dom Napoleon","address":"K\u00fape\u013en\u00fd ostrov 3593, 921 01 Pie\u0161\u0165any-K\u00fape\u013en\u00fd ostrov","mapdata":"1|1117|1358","gps_lat":"48.5868340000","gps_long":"17.8429910000","religion":0,"oldtype":"95","newtype":"95","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Miro Svorc \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Balneotherapy_Napoleon_III..JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Balneotherapy Napoleon III.\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/69\/Balneotherapy_Napoleon_III..JPG\/512px-Balneotherapy_Napoleon_III..JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Balneotherapy_Napoleon_III..JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMiro Svorc\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nap\u00f3leon-f\u00fcrd\u0151k","seolink":"napoleon-furdok","note":"","history":"1822 \u00e9s 11862 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fcltek klasszicista st\u00edlusban."},{"sightId":797,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Balneologick\u00e9 m\u00fazeum - K\u00fape\u013en\u00e1 dvorana","address":"Beethovenova 1810\/5, 921 01 Pie\u0161\u0165any","mapdata":"1|813|1022","gps_lat":"48.5905640000","gps_long":"17.8376670000","religion":0,"oldtype":"95","newtype":"98","homepage":"http:\/\/balneomuzeum.sk\/sk\/expozicie\/kupelna-dvorana","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pavol Steinecker \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:M%C3%BAzeum_pod_snehom_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022M\u00fazeum pod snehom - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3d\/M%C3%BAzeum_pod_snehom_-_panoramio.jpg\/512px-M%C3%BAzeum_pod_snehom_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:M%C3%BAzeum_pod_snehom_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPavol Steinecker\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","name":"F\u00fcrd\u0151csarnok, Balneol\u00f3giai M\u00fazeum","seolink":"furdocsarnok-balneologiai-muzeum","note":"","history":"1893-ban eklektikus st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k, \u00e9p\u00edt\u00e9sze Alp\u00e1r Ign\u00e1c volt.@Ma a Balneol\u00f3giai M\u00fazeum tal\u00e1lhat\u00f3 benne. A m\u00fazeumot 1928-ban Winter Imre kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alap\u00edtott\u00e1k. Geogr\u00e1fiai, balneol\u00f3giai, orvosi, n\u00e9prajzi, r\u00e9g\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal rendelkezik."},{"sightId":798,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Hotel Slovan","address":"Winterova 1788\/82, 921 01 Pie\u0161\u0165any","mapdata":"1|892|1084","gps_lat":"48.5899650000","gps_long":"17.8390640000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Grand-Hotel-Ronai--Hotel-Slovan--Postyen-3437","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Magyar_Kir%C3%A1lys%C3%A1g,_P%C3%B6sty%C3%A9n_1911,_Nagysz%C3%A1ll%C3%B3._Fortepan_86630.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g, P\u00f6sty\u00e9n 1911, Nagysz\u00e1ll\u00f3. Fortepan 86630\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Magyar_Kir%C3%A1lys%C3%A1g%2C_P%C3%B6sty%C3%A9n_1911%2C_Nagysz%C3%A1ll%C3%B3._Fortepan_86630.jpg\/512px-Magyar_Kir%C3%A1lys%C3%A1g%2C_P%C3%B6sty%C3%A9n_1911%2C_Nagysz%C3%A1ll%C3%B3._Fortepan_86630.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Magyar_Kir%C3%A1lys%C3%A1g,_P%C3%B6sty%C3%A9n_1911,_Nagysz%C3%A1ll%C3%B3._Fortepan_86630.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Egykori Grand Hotel R\u00f3nai","seolink":"egykori-grand-hotel-ronai","note":"","history":"1906-ban szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00edtette R\u00f3nai Adolf budapesti k\u00e1v\u00e9h\u00e1z-tulajdonos. \u00c9p\u00edt\u00e9sze az osztr\u00e1k Adolf Oberl\u00e4nder volt. Eredetileg a neve Grand Hotel R\u00f3nai volt, tulajdonosv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en Winter Lajos Grand Hotel Royal-ra nevezte \u00e1t. Ez volt a v\u00e1ros els\u0151 nagy sz\u00e1ll\u00f3\u00e9p\u00fclete. A Csehszlov\u00e1kok a kommunizmus alatt Grand Hotel Slovan-ra nevezt\u00e9k \u00e1t. Jelenleg elhagyatott, \u00e9s pusztul."},{"sightId":799,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Zelen\u00fd strom","address":"Winterova 1762\/30, 921 01 Pie\u0161\u0165any","mapdata":"1|699|1055","gps_lat":"48.5902640000","gps_long":"17.8357950000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Volt-Zoldfa-Szalloda-Postyen-1406","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Miro Svorc \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Detska_liecebna_Zeleny_strom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Detska liecebna Zeleny strom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/27\/Detska_liecebna_Zeleny_strom.JPG\/256px-Detska_liecebna_Zeleny_strom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Detska_liecebna_Zeleny_strom.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMiro Svorc\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"volt Z\u00f6ldfa Sz\u00e1lloda","seolink":"volt-zoldfa-szalloda","note":"","history":"1903-ban \u00e9p\u00fclt B\u00f6hm Henrik \u00e9s Heged\u0171s \u00c1rmin \u00e9p\u00edt\u00e9szek tervei alapj\u00e1n, szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. \u00c9p\u00edttet\u0151je Winter Lajos volt. Ma gyermek-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9ny. Szlov\u00e1k nyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bla \u00e1ll a fal\u00e1n. Homlokzat\u00e1n \u0022Grand Hotel, Pension\u0022 felirat l\u00e1that\u00f3\u0022."},{"sightId":800,"townId":41,"active":1,"name_LO":"","address":"Winterova, R\u00e1zusova","mapdata":"1|649|1023","gps_lat":"48.5905720000","gps_long":"17.8349470000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"124","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori H\u00e1rsfa Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"egykori-harsfa-szallo","note":"","history":"Elpusztult, de \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00fclet."},{"sightId":801,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Thermia Palace Ensana Health Spa Hotel","address":"K\u00fape\u013en\u00fd ostrov 3590\/2, 921 01 Pie\u0161\u0165any-K\u00fape\u013en\u00fd ostrov","mapdata":"1|999|1355","gps_lat":"48.5868740000","gps_long":"17.8410680000","religion":0,"oldtype":"80, 95","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.ensanahotels.com\/thermia-palace\/sk","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Irma-furdo-Postyen-1402","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022tomi.cc \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Thermia_Palace_(28.4.2007)_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Thermia Palace (28.4.2007) - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/Thermia_Palace_%2828.4.2007%29_-_panoramio.jpg\/512px-Thermia_Palace_%2828.4.2007%29_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Thermia_Palace_(28.4.2007)_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Etomi.cc\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Thermia Palace Hotel \u00e9s Irma F\u00fcrd\u0151","seolink":"thermia-palace-hotel-es-irma-furdo","note":"","history":"1912-ben szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00edttett\u00e9k Winter S\u00e1ndor \u00e9s fiai. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa legmodernebb sz\u00e1lloda \u00e9s f\u00fcrd\u0151 komplexuma volt.@1917. febru\u00e1rj\u00e1ban itt tal\u00e1lkozott II. Vilmos n\u00e9met, I. K\u00e1roly osztr\u00e1k-magyar \u00e9s I. Ferdin\u00e1nd bolg\u00e1r uralkod\u00f3 megvitatni a h\u00e1bor\u00fa tov\u00e1bbi menet\u00e9t.@Az Irma F\u00fcrd\u0151t 1912 \u00e9s 1914 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k B\u00f6hm Henrik \u00e9s Heged\u0171s \u00c1rmin tervei szerint szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":802,"townId":41,"active":1,"name_LO":"","address":"K\u00fape\u013en\u00fd ostrov","mapdata":"1|1084|1367","gps_lat":"48.5867400000","gps_long":"17.8424610000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Erzsebet-kiralyne-mellszobra-Postyen-731","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Carol23 de \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Elisabeth,_Kaiserin_von_%C3%96sterreich_und_K%C3%B6nigin_von_Ungarn.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Elisabeth, Kaiserin von \u00d6sterreich und K\u00f6nigin von Ungarn\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/68\/Elisabeth%2C_Kaiserin_von_%C3%96sterreich_und_K%C3%B6nigin_von_Ungarn.jpg\/256px-Elisabeth%2C_Kaiserin_von_%C3%96sterreich_und_K%C3%B6nigin_von_Ungarn.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Elisabeth,_Kaiserin_von_%C3%96sterreich_und_K%C3%B6nigin_von_Ungarn.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ECarol23 de\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 mellszobra","seolink":"erzsebet-kiralyne-mellszobra","note":"","history":"1902-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 eml\u00e9k\u00e9re, Jankovich Gyula alkot\u00e1sa. 1918-ban a megsz\u00e1ll\u00f3 cseh l\u00e9gion\u00e1riusok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. Az 1990-es \u00e9vekben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k vissza, de csak szlov\u00e1k \u00e9s n\u00e9met felirattal l\u00e1tt\u00e1k el a hungarof\u00f3b szlov\u00e1kok."},{"sightId":803,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Socha \u013dudov\u00edta Wintera v Pie\u0161\u0165anoch","address":"Kolon\u00e1dov\u00fd most, 921 01 Pie\u0161\u0165any-K\u00fape\u013en\u00fd ostrov","mapdata":"1|993|1268","gps_lat":"48.5878400000","gps_long":"17.8405530000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Winter Lajos szobra","seolink":"winter-lajos-szobra","note":"","history":"Winter Lajos a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n sokat tett az\u00e9rt, hogy P\u00f6sty\u00e9nt modern f\u00fcrd\u0151v\u00e1ross\u00e1 v\u00e1ltoztassa."},{"sightId":804,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Villa L\u00f6ger","address":"Winterova 1782\/70, 921 01 Pie\u0161\u0165any","mapdata":"1|875|1225","gps_lat":"48.5884360000","gps_long":"17.8389520000","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"L\u00f6ger-villa","seolink":"loger-villa","note":"","history":""},{"sightId":805,"townId":41,"active":1,"name_LO":"Spa Hotel Pro Patria","address":"K\u00fape\u013en\u00fd ostrov 3599\/20, 921 01 Pie\u0161\u0165any-K\u00fape\u013en\u00fd ostrov","mapdata":"1|1174|1351","gps_lat":"48.5869150000","gps_long":"17.8440880000","religion":0,"oldtype":"80, 95","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.ensanahotels.com\/pro-patria\/sk\/hotel","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Spa Hotel Pro Patria","seolink":"spa-hotel-pro-patria","note":"","history":"A hazafias sz\u00e1llod\u00e1t az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt sebes\u00fclt katon\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra Winter Lajos \u00e9s Habsburg\u2013Toscanai Ferenc Szalv\u00e1tor f\u0151herceg, osztr\u00e1k-magyar t\u00e1bornok alap\u00edtotta."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}