exploreCarpathia Felvidék / Szlovákia
Zászló
Poprád Zászló

Poprád, Poprad

A Poprád folyó partján fekvő mai várost a tatárjárás után a Szepességbe betelepített szászok alapították, és többek között rézérc bányászattal foglalkoztak. Zsigmond, hogy finanszírozza a dalmát városokat elfoglaló Velence elleni háborúját, 1412-ben 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak. Az eredetileg csak rövid időre tervezett zálog végül 1772-ig tartott. Miután a vasút elérte, fejlett iparváros lett. A Magyarországi Kárpát Egyesület 1883-ban alapította meg a Kárpát Múzeumot, amit a csehszlovákok 45-ben Tátraalji Múzeummá nevezték át. A 20. század elején készültek el a tátrai villamos vasutak, kiépültek a turistautak, és fellendült a tátrai turizmus. A szepesi szászok hűségesek voltak hazájukhoz, és az 1918-as csehszlovák invázió idején is kinyilvánították, hogy továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Sajnos a határok meghúzásánál a helyi lakosság véleményére senki nem volt kíváncsi. Az újdonsült Csehszlovákiának nem volt szüksége az őslakos nemzetiségekre, és a második világháború után kapva a kedvező lehetőségen a szászokat egyből ki is telepítették.

Elnevezés
Magyar Poprád
Szlovák Poprad
Német Deutschendorf
Latin Villa Theutonicalis
Elhelyezkedés
Vármegye Szepes
Ország Szlovákia
Kerület Prešovský kraj (Eperjesi)
Folyó Poprád
Tengerszint feletti magasság 684 m
GPS koordináták 49.054756, 20.301692
Google térkép Google
Lakosság
Lakosság 52e
Magyarok 0%
Lakosság 1910-ben
Lakosság 2283
Magyarok 30.18%
Németek 35.83%
Szlovákok 33.2%
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1242 után
IV. Béla szászokat telepített le.
1256
Először említették Poprád néven.
13. század vége
Kora gótikus Szent Egyed templom építése.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1412. november 8.
Zsigmond király zálogba adott 13 szepesi várost (Szepesbéla, Duránd, Felka, Igló, Leibic, Mateóc, Ménhárd, Poprád, Ruszkin, Szepesolaszi, Szepesszombat, Szepesváralja, Sztrázsa), valamint három várkastélyt (Gnézda, Podolin és Lubló) II. Ulászló lengyel király (ur. 1386-1434) számára, a zálog 1772-ig (formálisan 1773. szept. 18-ig) tartott. Zsigmondnak a Velence által elfoglalt dalmát városok visszaszerzésére indított, végül kudarccal végződött háborújához volt szüksége a pénzre.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
16. század
Rézérc bányászat indult, 18. századig működött.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. szeptember 30.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt harc nélkül meghódolt.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1658
Reneszánsz pártázatos harangtorony épült a Szent Egyed templomtól délre.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1692
Papírgyárat alapítottak.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848-49
A szepesi szászok támogatták a magyarok szabadságharcát.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1870
Elérte a vasút, Kassa-Oderberg (ma Bohumín, Szilézia, Csehország) vasútvonal (1869-1872 között készült el, magánvasúttársaság tulajdonában).
19. század vége
Fejlett iparváros lett.
1883
A Kárpáti Múzeum megalapítása, amely 1945-ben Tátraalji Múzeummá alakult át.
1904
Megalapították azt a lakatosműhelyét, mely az 1922. évben létrehozott Tátrai Vagongyár elődje volt.
1908
Megalapították a Tátrai villamosvasutat, a Tátrafüredi Helyiérdekű Villamos Vasutak (T.H.É.V.V.) vonalai 1912-ben készültek el. Kiépítették a turistautakat. A turizmus fellendült. A Csorbatói Fogaskerekű Vasút 1896-ban készült el.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. decembere
A szepesi szászok a Magyarországhoz való tartozás iránti szándékukat nyilvánították ki. Nem sokkal ezután a Csehszlovák légió megszállta a Szepességet.
1918. december 15.
A csehszlovákok megszállták Poprádot.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. január 28.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1945. után
Német lakosságát kitelepítették.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Emlékművek
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.0547560000","long":"20.3016920000"},"townlink":"poprad-poprad","town":{"townId":10,"active":1,"name_HU":"Popr\u00e1d","name_LO":"Poprad","name_GE":"Deutschendorf","name_LT":"Villa Theutonicalis","seolink":"poprad-poprad","listorder":18,"oldcounty":16,"country":2,"division":5,"altitude":"684","gps_lat":"49.0547560000","gps_long":"20.3016920000","population":52,"hungarian_2011":0,"population_1910":2283,"hungarian_1910":30.18,"german_1910":35.83,"slovak_1910":33.2,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cepom \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad_centrum_01.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Poprad centrum 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/59\/Poprad_centrum_01.JPG\/512px-Poprad_centrum_01.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad_centrum_01.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ECepom\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Popr\u00e1d-v\u00f6lgy, \u00c9szaki-T\u00e1traalja","river":"Popr\u00e1d","description":"A Popr\u00e1d foly\u00f3 partj\u00e1n fekv\u0151 mai v\u00e1rost a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n a Szepess\u00e9gbe betelep\u00edtett sz\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k, \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9z\u00e9rc b\u00e1ny\u00e1szattal foglalkoztak. Zsigmond, hogy finansz\u00edrozza a dalm\u00e1t v\u00e1rosokat elfoglal\u00f3 Velence elleni h\u00e1bor\u00faj\u00e1t, 1412-ben 13 szepesi v\u00e1rossal egy\u00fctt elz\u00e1logos\u00edtotta Lengyelorsz\u00e1gnak. Az eredetileg csak r\u00f6vid id\u0151re tervezett z\u00e1log v\u00e9g\u00fcl 1772-ig tartott. Miut\u00e1n a vas\u00fat el\u00e9rte, fejlett iparv\u00e1ros lett. A Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fclet 1883-ban alap\u00edtotta meg a K\u00e1rp\u00e1t M\u00fazeumot, amit a csehszlov\u00e1kok 45-ben T\u00e1traalji M\u00fazeumm\u00e1 nevezt\u00e9k \u00e1t. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fcltek el a t\u00e1trai villamos vasutak, ki\u00e9p\u00fcltek a turistautak, \u00e9s fellend\u00fclt a t\u00e1trai turizmus. A szepesi sz\u00e1szok h\u0171s\u00e9gesek voltak haz\u00e1jukhoz, \u00e9s az 1918-as csehszlov\u00e1k inv\u00e1zi\u00f3 idej\u00e9n is kinyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, hogy tov\u00e1bbra is Magyarorsz\u00e1ghoz k\u00edv\u00e1nnak tartozni. Sajnos a hat\u00e1rok megh\u00faz\u00e1s\u00e1n\u00e1l a helyi lakoss\u00e1g v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re senki nem volt k\u00edv\u00e1ncsi. Az \u00fajdons\u00fclt Csehszlov\u00e1ki\u00e1nak nem volt sz\u00fcks\u00e9ge az \u0151slakos nemzetis\u00e9gekre, \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kapva a kedvez\u0151 lehet\u0151s\u00e9gen a sz\u00e1szokat egyb\u0151l ki is telep\u00edtett\u00e9k.","nameorigin":" A Popr\u00e1d foly\u00f3r\u00f3l kapta a nev\u00e9t, mely a Dunajec \u00e9s Visztula foly\u00f3kon kereszt\u00fcl a Balti-tengerbe \u00f6mlik.","history":"#1|@#3|@#5|@1242 ut\u00e1n|IV. B\u00e9la sz\u00e1szokat telep\u00edtett le.@1256|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Popr\u00e1d n\u00e9ven.@13. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Kora g\u00f3tikus Szent Egyed templom \u00e9p\u00edt\u00e9se.@#6|@1412. november 8.|Zsigmond kir\u00e1ly z\u00e1logba adott 13 szepesi v\u00e1rost (Szepesb\u00e9la, Dur\u00e1nd, Felka, Igl\u00f3, Leibic, Mate\u00f3c, M\u00e9nh\u00e1rd, Popr\u00e1d, Ruszkin, Szepesolaszi, Szepesszombat, Szepesv\u00e1ralja, Sztr\u00e1zsa), valamint h\u00e1rom v\u00e1rkast\u00e9lyt (Gn\u00e9zda, Podolin \u00e9s Lubl\u00f3) II. Ul\u00e1szl\u00f3 lengyel kir\u00e1ly (ur. 1386-1434) sz\u00e1m\u00e1ra, a z\u00e1log 1772-ig (form\u00e1lisan 1773. szept. 18-ig) tartott. Zsigmondnak a Velence \u00e1ltal elfoglalt dalm\u00e1t v\u00e1rosok visszaszerz\u00e9s\u00e9re ind\u00edtott, v\u00e9g\u00fcl kudarccal v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt h\u00e1bor\u00faj\u00e1hoz volt sz\u00fcks\u00e9ge a p\u00e9nzre.@#8|@16. sz\u00e1zad|R\u00e9z\u00e9rc b\u00e1ny\u00e1szat indult, 18. sz\u00e1zadig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@#11|@#15|@1619. szeptember 30.|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt harc n\u00e9lk\u00fcl megh\u00f3dolt.@#16|@1658|Renesz\u00e1nsz p\u00e1rt\u00e1zatos harangtorony \u00e9p\u00fclt a Szent Egyed templomt\u00f3l d\u00e9lre.@#25|@1692|Pap\u00edrgy\u00e1rat alap\u00edtottak.@#27|@#28|@1848-49|A szepesi sz\u00e1szok t\u00e1mogatt\u00e1k a magyarok szabads\u00e1gharc\u00e1t.@#30|@1870|El\u00e9rte a vas\u00fat, Kassa-Oderberg (ma Bohum\u00edn, Szil\u00e9zia, Csehorsz\u00e1g) vas\u00fatvonal (1869-1872 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt el, mag\u00e1nvas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g tulajdon\u00e1ban).@19. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Fejlett iparv\u00e1ros lett.@1883|A K\u00e1rp\u00e1ti M\u00fazeum megalap\u00edt\u00e1sa, amely 1945-ben T\u00e1traalji M\u00fazeumm\u00e1 alakult \u00e1t.@1904|Megalap\u00edtott\u00e1k azt a lakatosm\u0171hely\u00e9t, mely az 1922. \u00e9vben l\u00e9trehozott T\u00e1trai Vagongy\u00e1r el\u0151dje volt.@1908|Megalap\u00edtott\u00e1k a T\u00e1trai villamosvasutat, a T\u00e1traf\u00fcredi Helyi\u00e9rdek\u0171 Villamos Vasutak (T.H.\u00c9.V.V.) vonalai 1912-ben k\u00e9sz\u00fcltek el. Ki\u00e9p\u00edtett\u00e9k a turistautakat. A turizmus fellend\u00fclt. A Csorbat\u00f3i Fogaskerek\u0171 Vas\u00fat 1896-ban k\u00e9sz\u00fclt el.@#31|@#32|@1918. decembere|A szepesi sz\u00e1szok a Magyarorsz\u00e1ghoz val\u00f3 tartoz\u00e1s ir\u00e1nti sz\u00e1nd\u00e9kukat nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k ki. Nem sokkal ezut\u00e1n a Csehszlov\u00e1k l\u00e9gi\u00f3 megsz\u00e1llta a Szepess\u00e9get.@1918. december 15.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Popr\u00e1dot.@#36|@#38|@#41|@1945. janu\u00e1r 28.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@1945. ut\u00e1n|N\u00e9met lakoss\u00e1g\u00e1t kitelep\u00edtett\u00e9k.@#44|&"},"sights":[{"sightId":113,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4t\u00e9ho Eg\u00eddia","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4t\u00e9ho Eg\u00eddia 46\/74, 058 01 Poprad","mapdata":"1|720|530","gps_lat":"49.0549410000","gps_long":"20.3014800000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Egyed-plebaniatemplom-Poprad-409","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Lure \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad_sv.Egidius01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Poprad sv.Egidius01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/81\/Poprad_sv.Egidius01.jpg\/256px-Poprad_sv.Egidius01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad_sv.Egidius01.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELure\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Egyed-templom","seolink":"szent-egyed-templom","note":"","history":"A 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. A 15. sz\u00e1zadban g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":114,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Renesan\u010dn\u00e1 zvonica","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4t\u00e9ho Eg\u00eddia, 058 01 Poprad","mapdata":"1|711|548","gps_lat":"49.0548030000","gps_long":"20.3014180000","religion":0,"oldtype":"13","newtype":"13","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Michal Klajban \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C4%9B%C5%BE_v_centru_popradu.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022V\u011b\u017e v centru popradu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b8\/V%C4%9B%C5%BE_v_centru_popradu.JPG\/256px-V%C4%9B%C5%BE_v_centru_popradu.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C4%9B%C5%BE_v_centru_popradu.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMichal Klajban\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Renesz\u00e1nsz harangtorony","seolink":"reneszansz-harangtorony","note":"","history":"1685-ben \u00e9p\u00fclt a harangtorony renesz\u00e1nsz st\u00edlusban."},{"sightId":115,"townId":10,"active":1,"name_LO":"M\u00f3rov\u00fd st\u013ap","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4t\u00e9ho Eg\u00eddia, 058 01 Poprad","mapdata":"1|748|535","gps_lat":"49.0548920000","gps_long":"20.3020340000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Fojsinek \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad_-_24.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Poprad - 24\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/41\/Poprad_-_24.JPG\/256px-Poprad_-_24.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad_-_24.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFojsinek\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"M\u00e1ria-oszlop ","seolink":"maria-oszlop","note":"","history":"1834-ben barokk st\u00edlusban k\u00e9sz\u00fclt."},{"sightId":116,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4t\u00e9ho Eg\u00eddia 8\/17, 058 01 Poprad","mapdata":"1|764|520","gps_lat":"49.0550810000","gps_long":"20.3023810000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ecavpp.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evanjelick%C3%BD_Kostol_Sv%C3%A4tej_Trojice_-_Poprad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Evanjelick\u00fd Kostol Sv\u00e4tej Trojice - Poprad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1d\/Evanjelick%C3%BD_Kostol_Sv%C3%A4tej_Trojice_-_Poprad.jpg\/256px-Evanjelick%C3%BD_Kostol_Sv%C3%A4tej_Trojice_-_Poprad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evanjelick%C3%BD_Kostol_Sv%C3%A4tej_Trojice_-_Poprad.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1829-34-ben \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban."},{"sightId":117,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Konkatedr\u00e1la Sedembolestnej Panny M\u00e1rie","address":"Mnohe\u013eova, 058 01 Poprad","mapdata":"1|496|417","gps_lat":"49.0561310000","gps_long":"20.2972460000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.rkcpoprad.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Poprad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Slovakia Poprad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/79\/Slovakia_Poprad.jpg\/512px-Slovakia_Poprad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Poprad.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"H\u00e9tf\u00e1jdalm\u00fa Sz\u0171zanya-templom","seolink":"hetfajdalmu-szuzanya-templom","note":"","history":"1939-42 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt funkcionalista st\u00edlusban. Gabriel Schreiber tervezte \u00e9s Horv\u00e1th Istv\u00e1n fel\u00fcgyelte az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st."},{"sightId":118,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Podtatransk\u00e9 M\u00fazeum V Poprade","address":"Vajansk\u00e9ho 72\/4, 058 01 Poprad","mapdata":"1|477|660","gps_lat":"49.0536480000","gps_long":"20.2972310000","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumpp.sk\/","openinghours":"https:\/\/www.muzeumpp.sk\/otvaracie-hodiny\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad_-_Podtatransk%C3%A9_m%C3%BAzeum.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Poprad - Podtatransk\u00e9 m\u00fazeum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/19\/Poprad_-_Podtatransk%C3%A9_m%C3%BAzeum.jpg\/512px-Poprad_-_Podtatransk%C3%A9_m%C3%BAzeum.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad_-_Podtatransk%C3%A9_m%C3%BAzeum.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"T\u00e1traalji M\u00fazeum ","seolink":"tatraalji-muzeum","note":"R\u00e9g\u00e9szeti, t\u00f6rt\u00e9neti, m\u0171v\u00e9szeti, n\u00e9prajzi \u00e9s term\u00e9szetrajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s","history":"R\u00e9g\u00e9szeti, t\u00f6rt\u00e9neti, m\u0171v\u00e9szeti, n\u00e9prajzi \u00e9s term\u00e9szetrajzi (zool\u00f3gia, botanika, paleontol\u00f3gia, \u00e1sv\u00e1nytan) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s.@1873-ban alakult meg a Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fclet \u00d3t\u00e1traf\u00fcreden. 1885-t\u0151l 1886-ig \u00e9p\u00fclt a K\u00e1rp\u00e1ti M\u00fazeum. A Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fclet alap\u00edtotta. A ter\u00fcletet a m\u00fazeum nagy t\u00e1mogat\u00f3ja, Husz D\u00e1vid adom\u00e1nyozta. 1887. augusztus 6-\u00e1n ny\u00edlt meg az els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. 1907-ben k\u00e9t oldalsz\u00e1rnyat \u00e9p\u00edtettek hozz\u00e1. 1945-ben T\u00e1tra M\u00fazeumm\u00e1 nevezt\u00e9k \u00e1t, \u00e9s \u00f6sszevont\u00e1k az 1882-ben Felka faluban (ma Popr\u00e1d r\u00e9sze) l\u00e9trehozott T\u00e1tra M\u00fazeummal."},{"sightId":119,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Tatransk\u00e1 gal\u00e9ria","address":"Hviezdoslavova 341\/12, 058 01 Poprad","mapdata":"1|517|236","gps_lat":"49.0582150000","gps_long":"20.2978970000","religion":0,"oldtype":"113","newtype":"99","homepage":"http:\/\/www.tatragaleria.sk\/","openinghours":"http:\/\/www.tatragaleria.sk\/?id_menu=48767","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Michal Klajban \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad,_Tatransk%C3%A1_galerie.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Poprad, Tatransk\u00e1 galerie\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/66\/Poprad%2C_Tatransk%C3%A1_galerie.JPG\/512px-Poprad%2C_Tatransk%C3%A1_galerie.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Poprad,_Tatransk%C3%A1_galerie.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMichal Klajban\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"T\u00e1tra Gal\u00e9ria","seolink":"tatra-galeria","note":"","history":"A fel\u00faj\u00edtott popr\u00e1di g\u0151zer\u0151m\u0171ben tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":120,"townId":10,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4t\u00e9ho Eg\u00eddia 8\/17, 058 01 Poprad","mapdata":"1|777|518","gps_lat":"49.0550810000","gps_long":"20.3023810000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Husz D\u00e1vid-eml\u00e9kt\u00e1bla ","seolink":"husz-david-emlektabla","note":"Az evang\u00e9likus templomban tal\u00e1lhat\u00f3, csak szlov\u00e1k nyelv\u0171 felirattal.","history":"Az eml\u00e9kt\u00e1bla az evang\u00e9likus templomban tal\u00e1lhat\u00f3, csak szlov\u00e1k nyelv\u0171 felirattal l\u00e1tt\u00e1k el. A Magyarorsz\u00e1gi K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fclet tagja, a T\u00e1trai M\u00fazeum egyik alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s mec\u00e9n\u00e1sa volt."},{"sightId":121,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Popradsk\u00e1 Tla\u010diare\u0148, Vydavate\u013estvo S.r.o.","address":"Popradskej brig\u00e1dy 13, 058 01 Poprad","mapdata":"1|1105|401","gps_lat":"49.0563790000","gps_long":"20.3079460000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"114","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1830-ban \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban."},{"sightId":122,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4t\u00e9ho J\u00e1na Evanjelistu","address":"Scherffelova 16, 058 01 Poprad-Ve\u013ek\u00e1","mapdata":"2|120|84","gps_lat":"49.0680470000","gps_long":"20.2807870000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Kristo \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Square_of_Velka_5.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Square of Velka 5\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f2\/Square_of_Velka_5.jpg\/256px-Square_of_Velka_5.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Square_of_Velka_5.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EKristo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent J\u00e1nos apostol templom","seolink":"szent-janos-apostol-templom","note":"","history":"A 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt rom\u00e1n st\u00edlusban. A 15. sz\u00e1zadban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1439-b\u0151l sz\u00e1rmazik a g\u00f3tikus szenteltv\u00edztart\u00f3. Belseje f\u0151k\u00e9nt barokk st\u00edlus\u00fa. Az orgona a 17. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik."},{"sightId":123,"townId":10,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Juraja Tranovsk\u00e9ho 8, 058 01 Poprad-Ve\u013ek\u00e1","mapdata":"2|173|131","gps_lat":"49.0670560000","gps_long":"20.2827700000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-templom","seolink":"szentharomsag-templom","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}