exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Liptószentmiklós Zászló

Liptószentmiklós

Liptovský Mikuláš
Liptószentmiklós
Szlovák:
Liptovský Mikuláš
Német:
Sankt Nikolaus in der Liptau
Vármegye:
Liptó
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Zsolnai
Folyó:
Vág
Tengerszint feletti magasság:
607 m
GPS koordináták:
49.083457, 19.612705
Google térkép:
Népesség
Népesség:
32e
Magyarok aránya:
0.22%
Népesség 1910-ben
Összesen 3251
Magyarok 27.68%
Németek 20.15%
Szlovákok 50.94%
Címer
SK Liptovský Mikuláš COA

A város a Vág mellett, az Alacsony- és Magas-Tátra közötti völgyben, a liptószentmáriai víztározó partján terül el. Nevét az 1280 körül épült és Szent Miklósnak szentelt templomról kapta. 1677-ben Liptó vármegye székhelye lett, és az is maradt 1920-ig, amikor a várost elcsatolták Magyarországtól. A szlovákok legnagyobb népi hősét, a betyár Juraj Jánošíkot 1713-ban a városban végezték ki büntetésül gaztettei miatt. A néphit szerint ereje a varázstárgyakban rejlett, amelyeket a tündérektől kapott. Ezek a valaska (kanászbalta), egy speciális öv, fehér ing és a varkocsokba font haja voltak. A 19. század elején a városban jelentős szlovák kulturális élet bontakozott ki.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1268
Liptói Miklós ispán népes jobbágytelepüléssé tette és a falu közepén kápolnát emeltetett Szent Miklós tiszteletére.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1360
Nagy Lajostól városi rangot és vásártartási jogot kapott.
15. század
Husziták pusztították, a szentmiklósi Pongrác várat építtetett.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták a Felvidék jelentős részét. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. október 3.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt harc nélkül meghódolt.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1677
Liptó vármegye székhelye lett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1713
Juraj Jánošík zsivány (a legnagyobb szlovák nemzeti hős) kivégzése. A néphit szerint ereje a varázstárgyakban rejlett, amelyeket a tündérektől kapott. Ezek a valaska (kanászbalta), egy speciális öv, fehér ing és a varkocsokba font haja voltak. Jánošík Rákóczi kuruc seregében szolgált, majd 1708-ban a vesztes trencséni csata után a császár szolgálatába került. Rabőrként dolgozott a biccsei várban, ahol megismerkedett Tomáš Uhorčík zsiványkapitánnyal. Szülei megváltották szolgálata alól, de amikor 1711-ben Uhorčík megszökött, beállt a bandájába. Egyebek mellett lovakat csempészett Lengyelországból, majd 1712-ben a zsiványok kapitányává választották. A liptói pandúrok elfogták és fosztogatás miatt halálra ítélték. Miután különösen veszélyes gaztevő volt, horogra akasztották.
1829
Első szlovák könyvtár megalapítása.
1830
Első szlovák színtársulat megalapítása.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december 14.
A Csehszlovák hadsereg megszállta Liptószentmiklóst.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Miklós-templom
Rímskokatolícky kostol svätého Mikuláša
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Miklós-templom
Története

1280. körül épült gótikus stílusban.

A Szűz Mária oltár az 1470-es 80-as évekből származik. A főoltár közepén Szent Miklós szobra áll, két oldalt Szent László és Szent István szobrával. A 15. században a Pongráczok erődítménnyel vették körül. A 18. században barokk stílusban átalakították. 1945. után erődfalait lebontották.

Evangélikus templom
Evanjelický kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom
Története

1783-85 között épült empír stílusban.

Római katolikus plébánia
Rímskokatolícky farský úrad
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Római katolikus plébánia
Története

Volt jezsuita kolostor, Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeum
Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Volt jezsuita kolostor, Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeum
Története

Ma Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeum.

1750-ben adta a területet Mária Terézia a jezsuitáknak, hogy kolostort és iskolát létesítsenek. 1777-ben a ferencesek vették át. 1787-ben II. József feloszlatta a ferenceseket, a kolostor elhagyatottá vált.

Zsinagóga, Zsidó Múzeum
Synagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
múzeum, galéria
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga, Zsidó Múzeum
Története

1842-46 között épült.

Középületek
Palatinus-ház
Župný dom
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Megjegyzés:
Kerületi hivatal.
Felkeres
Palatinus-ház
Története

1778 - 1793 között késő barokk stílusban épült. Vármegyeháza volt. Ma múzeum.

IIlésházy-kúria, Janko Král' Irodalomtörténeti Múzeum
Múzeum Janka Kráľa Liptovský Mikuláš
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
IIlésházy-kúria, Janko Král' Irodalomtörténeti Múzeum
Története

Ma Janko Král' lrodalomtörténeti Múzeum.

A 17. század végén épült, Liptó vármegye székhelye lett. A 19. század második felében és a 20. század elején átépítették.

Kulturális létesítmények
Fejreállított ház
Dom na streche
Eredetileg:
vidámpark / szórakoztató létesítmény
Jelenleg:
vidámpark / szórakoztató létesítmény
Megjegyzés:
Szórakoztató létesítmény.
Felkeres
Fejreállított ház
Története

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Fekete Sas Múzeum, Liptói Múzeum kiállítása
Liptovské múzeum NKP Čierny orol
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Fekete Sas Múzeum, Liptói Múzeum kiállítása
Története

Már a 17. században is fogadó és étterem volt.

Városi infrastruktúra
Metamorfózis szökőkút
Fontána Metamorfózy
Eredetileg:
szökőkút
Jelenleg:
szökőkút
Felkeres
Metamorfózis szökőkút
Története

Magánlakhelyek
Pongrácz-kúria, Koloman Sokol Galéria
Galéria Kolomana Sokola
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Pongrácz-kúria, Koloman Sokol Galéria
Története

A 15. század közepén épült.

Múzeumok és Galériák
Volt jezsuita kolostor, Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeum
Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Volt jezsuita kolostor, Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeum
Története

Ma Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeum.

1750-ben adta a területet Mária Terézia a jezsuitáknak, hogy kolostort és iskolát létesítsenek. 1777-ben a ferencesek vették át. 1787-ben II. József feloszlatta a ferenceseket, a kolostor elhagyatottá vált.

Zsinagóga, Zsidó Múzeum
Synagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
múzeum, galéria
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga, Zsidó Múzeum
Története

1842-46 között épült.

IIlésházy-kúria, Janko Král' Irodalomtörténeti Múzeum
Múzeum Janka Kráľa Liptovský Mikuláš
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
IIlésházy-kúria, Janko Král' Irodalomtörténeti Múzeum
Története

Ma Janko Král' lrodalomtörténeti Múzeum.

A 17. század végén épült, Liptó vármegye székhelye lett. A 19. század második felében és a 20. század elején átépítették.

Pongrácz-kúria, Koloman Sokol Galéria
Galéria Kolomana Sokola
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Pongrácz-kúria, Koloman Sokol Galéria
Története

A 15. század közepén épült.

Fekete Sas Múzeum, Liptói Múzeum kiállítása
Liptovské múzeum NKP Čierny orol
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Fekete Sas Múzeum, Liptói Múzeum kiállítása
Története

Már a 17. században is fogadó és étterem volt.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.0834570000","long":"19.6127050000"},"townlink":"liptoszentmiklos-liptovsky-mikulas","town":{"townId":8,"active":1,"name_HU":"Lipt\u00f3szentmikl\u00f3s","name_LO":"Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","name_GE":"Sankt Nikolaus in der Liptau","name_LT":"","seolink":"liptoszentmiklos-liptovsky-mikulas","listorder":32,"oldcounty":14,"country":2,"division":7,"altitude":"607","gps_lat":"49.0834570000","gps_long":"19.6127050000","population":32,"hungarian_2011":0.22,"population_1910":3251,"hungarian_1910":27.68,"german_1910":20.15,"slovak_1910":50.94,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Jan Starec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_N%C3%A1mestie_oslobodite%C4%BEov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161 - N\u00e1mestie oslobodite\u013eov - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/36\/Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_N%C3%A1mestie_oslobodite%C4%BEov_-_panoramio.jpg\/512px-Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_N%C3%A1mestie_oslobodite%C4%BEov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_N%C3%A1mestie_oslobodite%C4%BEov_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJan Starec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Lipt\u00f3i-medence, T\u00e1tra-vid\u00e9k","river":"V\u00e1g","description":"A v\u00e1ros a V\u00e1g mellett, az Alacsony- \u00e9s Magas-T\u00e1tra k\u00f6z\u00f6tti v\u00f6lgyben, a lipt\u00f3szentm\u00e1riai v\u00edzt\u00e1roz\u00f3 partj\u00e1n ter\u00fcl el. Nev\u00e9t az 1280 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt \u00e9s Szent Mikl\u00f3snak szentelt templomr\u00f3l kapta. 1677-ben Lipt\u00f3 v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett, \u00e9s az is maradt 1920-ig, amikor a v\u00e1rost elcsatolt\u00e1k Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l. A szlov\u00e1kok legnagyobb n\u00e9pi h\u0151s\u00e9t, a bety\u00e1r Juraj J\u00e1no\u0161\u00edkot 1713-ban a v\u00e1rosban v\u00e9gezt\u00e9k ki b\u00fcntet\u00e9s\u00fcl gaztettei miatt. A n\u00e9phit szerint ereje a var\u00e1zst\u00e1rgyakban rejlett, amelyeket a t\u00fcnd\u00e9rekt\u0151l kapott. Ezek a valaska (kan\u00e1szbalta), egy speci\u00e1lis \u00f6v, feh\u00e9r ing \u00e9s a varkocsokba font haja voltak. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1rosban jelent\u0151s szlov\u00e1k kultur\u00e1lis \u00e9let bontakozott ki.","nameorigin":" A Lipt\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9hez tartoz\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s Szent Mikl\u00f3s tisztelet\u00e9re szentelt templom\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t.","history":"#1|@#3|@#5|@1268|Lipt\u00f3i Mikl\u00f3s isp\u00e1n n\u00e9pes jobb\u00e1gytelep\u00fcl\u00e9ss\u00e9 tette \u00e9s a falu k\u00f6zep\u00e9n k\u00e1poln\u00e1t emeltetett Szent Mikl\u00f3s tisztelet\u00e9re.@#6|@1360|Nagy Lajost\u00f3l v\u00e1rosi rangot \u00e9s v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@15. sz\u00e1zad|Huszit\u00e1k puszt\u00edtott\u00e1k, a szentmikl\u00f3si Pongr\u00e1c v\u00e1rat \u00e9p\u00edttetett.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@#8|@#11|@#15|@1619. okt\u00f3ber 3.|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt harc n\u00e9lk\u00fcl megh\u00f3dolt.@#16|@1677|Lipt\u00f3 v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett.@#25|@#27|@1713|Juraj J\u00e1no\u0161\u00edk zsiv\u00e1ny (a legnagyobb szlov\u00e1k nemzeti h\u0151s) kiv\u00e9gz\u00e9se. A n\u00e9phit szerint ereje a var\u00e1zst\u00e1rgyakban rejlett, amelyeket a t\u00fcnd\u00e9rekt\u0151l kapott. Ezek a valaska (kan\u00e1szbalta), egy speci\u00e1lis \u00f6v, feh\u00e9r ing \u00e9s a varkocsokba font haja voltak. J\u00e1no\u0161\u00edk R\u00e1k\u00f3czi kuruc sereg\u00e9ben szolg\u00e1lt, majd 1708-ban a vesztes trencs\u00e9ni csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1r szolg\u00e1lat\u00e1ba ker\u00fclt. Rab\u0151rk\u00e9nt dolgozott a biccsei v\u00e1rban, ahol megismerkedett Tom\u00e1\u0161 Uhor\u010d\u00edk zsiv\u00e1nykapit\u00e1nnyal. Sz\u00fclei megv\u00e1ltott\u00e1k szolg\u00e1lata al\u00f3l, de amikor 1711-ben Uhor\u010d\u00edk megsz\u00f6k\u00f6tt, be\u00e1llt a band\u00e1j\u00e1ba. Egyebek mellett lovakat csemp\u00e9szett Lengyelorsz\u00e1gb\u00f3l, majd 1712-ben a zsiv\u00e1nyok kapit\u00e1ny\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. A lipt\u00f3i pand\u00farok elfogt\u00e1k \u00e9s fosztogat\u00e1s miatt hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k. Miut\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vesz\u00e9lyes gaztev\u0151 volt, horogra akasztott\u00e1k.@1829|Els\u0151 szlov\u00e1k k\u00f6nyvt\u00e1r megalap\u00edt\u00e1sa.@1830|Els\u0151 szlov\u00e1k sz\u00ednt\u00e1rsulat megalap\u00edt\u00e1sa.@#28|@#30|@#31|@#32|@1918. december 14.|A Csehszlov\u00e1k hadsereg megsz\u00e1llta Lipt\u00f3szentmikl\u00f3st.@#36|@#38|@#41|@1945|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@#44|&ujszo.com|https:\/\/ujszo.com\/kozelet\/a-szlovak-nep-hose"},"sights":[{"sightId":96,"townId":8,"active":1,"name_LO":"R\u00edmskokatol\u00edcky kostol sv\u00e4t\u00e9ho Mikul\u00e1\u0161a","address":"N\u00e1mestie oslobodite\u013eov 725\/27, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|565|446","gps_lat":"49.0831490000","gps_long":"19.6125540000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.faralm.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Gitanes232 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:LptMIKULAS-SvMikulas03.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022LptMIKULAS-SvMikulas03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/LptMIKULAS-SvMikulas03.jpg\/256px-LptMIKULAS-SvMikulas03.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:LptMIKULAS-SvMikulas03.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EGitanes232\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Mikl\u00f3s-templom","seolink":"szent-miklos-templom","note":"","history":"1280. k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban.@A Sz\u0171z M\u00e1ria olt\u00e1r az 1470-es 80-as \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmazik. A f\u0151olt\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n Szent Mikl\u00f3s szobra \u00e1ll, k\u00e9t oldalt Szent L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Szent Istv\u00e1n szobr\u00e1val. A 15. sz\u00e1zadban a Pongr\u00e1czok er\u0151d\u00edtm\u00e9nnyel vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. A 18. sz\u00e1zadban barokk st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. 1945. ut\u00e1n er\u0151dfalait lebontott\u00e1k."},{"sightId":97,"townId":8,"active":1,"name_LO":"R\u00edmskokatol\u00edcky farsk\u00fd \u00farad","address":"N\u00e1mestie oslobodite\u013eov 84\/20, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|533|454","gps_lat":"49.0831030000","gps_long":"19.6120300000","religion":1,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"https:\/\/www.faralm.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"R\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nia","seolink":"romai-katolikus-plebania","note":"","history":""},{"sightId":98,"townId":8,"active":1,"name_LO":"\u017dupn\u00fd dom","address":"N\u00e1mestie oslobodite\u013eov 1, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|581|367","gps_lat":"49.0840380000","gps_long":"19.6128330000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"15","homepage":"https:\/\/www.mikulas.sk\/navstevnik\/12-naj-historickeho-centra\/zupny-dom\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_b%C3%BDval%C3%BD_%C5%BEupn%C3%BD_dom_-_2020.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161 - b\u00fdval\u00fd \u017eupn\u00fd dom - 2020\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ac\/Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_b%C3%BDval%C3%BD_%C5%BEupn%C3%BD_dom_-_2020.jpg\/512px-Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_b%C3%BDval%C3%BD_%C5%BEupn%C3%BD_dom_-_2020.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_b%C3%BDval%C3%BD_%C5%BEupn%C3%BD_dom_-_2020.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPatrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Palatinus-h\u00e1z","seolink":"palatinus-haz","note":"Ker\u00fcleti hivatal.","history":"1778 - 1793 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9s\u0151 barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. V\u00e1rmegyeh\u00e1za volt. Ma m\u00fazeum."},{"sightId":99,"townId":8,"active":1,"name_LO":"M\u00fazeum Janka Kr\u00e1\u013ea Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","address":"03101 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161, N\u00e1mestie oslobodite\u013eov 1120\/31, 040 01 Star\u00e9 Mesto","mapdata":"1|536|406","gps_lat":"49.0836570000","gps_long":"19.6121950000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"98","homepage":"http:\/\/muzeumjankakrala.sk\/","openinghours":"http:\/\/muzeumjankakrala.sk\/otvaracie-hodiny-a-vstupne\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_star%C3%BD_%C5%BEupn%C3%BD_dom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161 - star\u00fd \u017eupn\u00fd dom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/05\/Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_star%C3%BD_%C5%BEupn%C3%BD_dom.JPG\/512px-Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_star%C3%BD_%C5%BEupn%C3%BD_dom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_star%C3%BD_%C5%BEupn%C3%BD_dom.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPatrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"IIl\u00e9sh\u00e1zy-k\u00faria, Janko Kr\u00e1l' Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum ","seolink":"iileshazy-kuria-janko-kral-irodalomtorteneti-muzeum","note":"","history":"Ma Janko Kr\u00e1l' lrodalomt\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum.@A 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt, Lipt\u00f3 v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9s a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":100,"townId":8,"active":1,"name_LO":"Gal\u00e9ria Kolomana Sokola","address":"N\u00e1mestie oslobodite\u013eov 61\/1, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|532|427","gps_lat":"49.0832820000","gps_long":"19.6120620000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"99","homepage":"http:\/\/www.galerialm.sk\/stale-expozicie\/koloman-sokol\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022SchiDD \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Liptovsky_Mikulas-Galerie.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022SK-Liptovsky Mikulas-Galerie\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/16\/SK-Liptovsky_Mikulas-Galerie.jpg\/512px-SK-Liptovsky_Mikulas-Galerie.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Liptovsky_Mikulas-Galerie.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESchiDD\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Pongr\u00e1cz-k\u00faria, Koloman Sokol Gal\u00e9ria","seolink":"pongracz-kuria-koloman-sokol-galeria","note":"","history":"A 15. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":101,"townId":8,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Tranovsk\u00e9ho 110\/2, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|759|393","gps_lat":"49.0837820000","gps_long":"19.6158740000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.ecavlm.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pawe\u0142 Ku\u017aniar (Jojo_1, Jojo) \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsky_Mikulas_05.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Liptovsky Mikulas 05\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/16\/Liptovsky_Mikulas_05.jpg\/256px-Liptovsky_Mikulas_05.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsky_Mikulas_05.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPawe\u0142 Ku\u017aniar (Jojo_1, Jojo)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1783-85 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt emp\u00edr st\u00edlusban."},{"sightId":102,"townId":8,"active":1,"name_LO":"Synag\u00f3ga","address":"Holl\u00e9ho 4, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|484|313","gps_lat":"49.0847590000","gps_long":"19.6108920000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"98, 99","homepage":"http:\/\/muzeumjankakrala.sk\/synagoga-2\/","openinghours":"http:\/\/muzeumjankakrala.sk\/otvaracie-hodiny-a-vstupne\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pudelek (Marcin Szala) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Synagogue_in_Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Synagogue in Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c7\/Synagogue_in_Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1.jpg\/512px-Synagogue_in_Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Synagogue_in_Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPudelek (Marcin Szala)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Zsinag\u00f3ga, Zsid\u00f3 M\u00fazeum","seolink":"zsinagoga-zsido-muzeum","note":"","history":"1842-46 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":103,"townId":8,"active":1,"name_LO":"Font\u00e1na Metamorf\u00f3zy","address":"N\u00e1mestie oslobodite\u013eov 64\/5, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|601|311","gps_lat":"49.0847380000","gps_long":"19.6133750000","religion":0,"oldtype":"37","newtype":"37","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Metamorf\u00f3zis sz\u00f6k\u0151k\u00fat ","seolink":"metamorfozis-szokokut","note":"","history":""},{"sightId":104,"townId":8,"active":1,"name_LO":"Liptovsk\u00e9 m\u00fazeum NKP \u010cierny orol","address":"1. m\u00e1ja 28\/196, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|727|561","gps_lat":"49.0819070000","gps_long":"19.6153920000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"98","homepage":"https:\/\/liptovskemuzeum.sk\/expozicia\/liptovsky-mikulas\/","openinghours":"https:\/\/liptovskemuzeum.sk\/expozicia\/liptovsky-mikulas\/otvaracie-hodiny\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_budova_tzv._%C4%8Cierneho_orla_-_2015.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161 - budova tzv. \u010cierneho orla - 2015\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1c\/Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_budova_tzv._%C4%8Cierneho_orla_-_2015.JPG\/512px-Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_budova_tzv._%C4%8Cierneho_orla_-_2015.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_budova_tzv._%C4%8Cierneho_orla_-_2015.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPatrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Fekete Sas M\u00fazeum, Lipt\u00f3i M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa","seolink":"fekete-sas-muzeum-liptoi-muzeum-kiallitasa","note":"","history":"M\u00e1r a 17. sz\u00e1zadban is fogad\u00f3 \u00e9s \u00e9tterem volt."},{"sightId":105,"townId":8,"active":1,"name_LO":"Slovensk\u00e9 m\u00fazeum ochrany pr\u00edrody a jaskyniarstva","address":"\u0160kolsk\u00e1 4, 031 01 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"1|818|512","gps_lat":"49.0823450000","gps_long":"19.6169910000","religion":1,"oldtype":"5, 74","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.smopaj.sk\/","openinghours":"http:\/\/www.smopaj.sk\/en\/otvaracie-hodiny","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_Jezuitsk%C3%BD_kl%C3%A1%C5%A1tor_-_Slovensk%C3%A9_m%C3%BAzeum_ochrany_pr%C3%ADrody_a_jaskyniarstva.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161 - Jezuitsk\u00fd kl\u00e1\u0161tor - Slovensk\u00e9 m\u00fazeum ochrany pr\u00edrody a jaskyniarstva\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a3\/Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_Jezuitsk%C3%BD_kl%C3%A1%C5%A1tor_-_Slovensk%C3%A9_m%C3%BAzeum_ochrany_pr%C3%ADrody_a_jaskyniarstva.JPG\/512px-Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_Jezuitsk%C3%BD_kl%C3%A1%C5%A1tor_-_Slovensk%C3%A9_m%C3%BAzeum_ochrany_pr%C3%ADrody_a_jaskyniarstva.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liptovsk%C3%BD_Mikul%C3%A1%C5%A1_-_Jezuitsk%C3%BD_kl%C3%A1%C5%A1tor_-_Slovensk%C3%A9_m%C3%BAzeum_ochrany_pr%C3%ADrody_a_jaskyniarstva.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPatrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Volt jezsuita kolostor, Szlov\u00e1k Term\u00e9szetv\u00e9delmi \u00e9s Barlang\u00e1szati M\u00fazeum","seolink":"volt-jezsuita-kolostor-szlovak-termeszetvedelmi-es-barlangaszati-muzeum","note":"","history":"Ma Szlov\u00e1k Term\u00e9szetv\u00e9delmi \u00e9s Barlang\u00e1szati M\u00fazeum.@1750-ben adta a ter\u00fcletet M\u00e1ria Ter\u00e9zia a jezsuit\u00e1knak, hogy kolostort \u00e9s iskol\u00e1t l\u00e9tes\u00edtsenek. 1777-ben a ferencesek vett\u00e9k \u00e1t. 1787-ben II. J\u00f3zsef feloszlatta a ferenceseket, a kolostor elhagyatott\u00e1 v\u00e1lt."},{"sightId":106,"townId":8,"active":1,"name_LO":"Dom na streche","address":"R\u00e1ztock\u00e1 1181, 031 05 Liptovsk\u00fd Mikul\u00e1\u0161","mapdata":"","gps_lat":"49.1023700000","gps_long":"19.5746470000","religion":0,"oldtype":"97","newtype":"97","homepage":"http:\/\/www.domnastreche.sk\/","openinghours":"http:\/\/www.domnastreche.sk\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Fejre\u00e1ll\u00edtott h\u00e1z","seolink":"fejreallitott-haz","note":"Sz\u00f3rakoztat\u00f3 l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny.","history":""}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}