exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Körmöcbánya Zászló

Körmöcbánya

Kremnica
Körmöcbánya
Szlovák:
Kremnica
Német:
Kremnitz
Latin:
Cremnicium
Vármegye:
Bars
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Besztercebányai
Folyó:
Bisztrica- és a Körmöc-patakok
Tengerszint feletti magasság:
564 m
GPS koordináták:
48.70471, 18.917529
Google térkép:
Népesség
Népesség:
5e
Magyarok aránya:
0%
Népesség 1910-ben
Összesen 4515
Magyarok 33.24%
Németek 33.53%
Szlovákok 32.61%
Címer
Coa Slovakia Town Körmöcbánya
Madboy74 [CC0]
via Wikimedia Commons

A város Magyarország egyik legfontosabb, aranybányászatáról híres bányavárosa és pénzverőhelye volt. Német telepesek alapították a 12. században. Pénzverdéjét Károly Róbert alapította, aki az Európa-szerte közkedvelt aranyforintokat 1335-ben kezdte el veretni a városban. Ekkoriban Magyarország adta Európa aranytermelésének 80%-át. Fénykorában évente 14.000 aranyforintot is vertek itt. Az utolsó fizetésre használt aranydukátokat 1881-ben verték itt. A megszálló csehszlovákok elől 1918 októberében a pénzverő gépeket Budapestre kellett menekíteni. A városban a pénzverés tradícióit Pénz- és Érmemúzeum és pénzverde mutatja be a látogatóknak.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
12. század
Sziléziai és türingiai német telepesek alapították.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1328
Károly Róbert szabad királyi várossá tette, és megalapította pénzverdéjét.
1329
Az ezüstgarasokat elkezdték verni Körmöcbányán.
1335
Az aranyforintot elkezdték verni Körmöcbányán. Később dukátnak hívták. Károly Róbert király Esztergom és Buda mellé további pénzverő kamarákat szervezett. Ekkoriban alakultak meg a későbbi évszázadokban nagy hírnevet szerzett pénzverdék, Körmöcbánya, Kolozsvár, Nagybánya…stb. összesen 10.
1425
Hetivásárok tartásának a jogát megkapta.
1432
Husziták elfoglalták és kifosztották.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták a Felvidék jelentős részét. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1449
Hunyadi János sikertelenül ostromolta a husziták által megszállt város magas falait.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
14.-15. század
Fénykora, évente 14.000 aranyforintot is vertek itt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605
Bocskai István előtt meghódolt.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. szeptember
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt harc nélkül meghódolt.
1621. június eleje
Körmöcbánya meghódolt a császárnak.
1621. július 5.
Egry István Zólyom melletti győzelme után ismét Bethlen pártjára állt.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644. április eleje
A bányavárosok rövid időre meghódoltak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem előtt.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1652
Papírgyárat létesítettek.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1678. október
Thököly Imre kuruc hadának első rohama után megadta magát, de a november 1-ei vesztes barsszentkereszti ütközet után ki kellett üríteniük.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1682. szeptember
Miután Thököly Imre kuruc vezér és a török egyesített serege elfoglalta Füleket, Caprara császári serege Trencsénig hátrált. Thököly elküldte Görgey Boldizsárt a bányavárosok elfoglalására, ahonnan nagy zsákmánnyal tértek vissza.
1682. november 19.
Thököly Imre fegyverszünetet kötött a császáriakkal. A kurucok hatalma a Garamig terjedt, de a bányavárosokat visszakapta a császár, havi 3000 forint ellenében.
1683. július 1.
Schulz császári parancsnok parancsot kapott a bányavárosok kiürítésére, Bécshez húzódott vissza, annak várható török ostromára készülve.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1683. ősze
Újra császári kézre került.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1696
Országos vásártartási jogot kapott.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703
A kurucok elfoglalták a várost. A körmöci pénzverde volt a Rákóczi-szabadságharc legjelentősebb finanszírozója.
1708. október 25.
A vesztes trencséni ütközet után a császáriak elfoglalták a várost.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1849
Görgey a téli hadjáratban megütközött a császáriakkal, és egy bányaátjárón át tört át Besztercebánya felé.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1869-1872
Vasúti összeköttetést kapott.
1881
Ekkor verték az utolsó fizetőeszközként használt aranydukátokat.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. október 25-30.
A csehszlovák megszállók elől a pénzverő gépeket és a nemesfémet Budapestre szállították.
1918. december 15.
A csehszlovákok megszállták Körmöcbányát.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Katalin-plébániatemplom
Kostol svätej Kataríny
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Katalin-plébániatemplom
Története

1465-1485 között épült gótikus stílusban az egykori román templomra. Az 1560-as tűzvész után 1579-re nyerte el tornya reneszánsz külsejét. 1883-1886 között Storno Frenc vezetésével neogótikus átalakításon esett át. Tornya kilátóként funkcionál.

A mellékoltáron egy XV-XVI. századból való Madonna-szobor kapott helyet. A XV-XVI. századfordulón készült Szűz Mária szobor a XIX. század végi neogótikus oltáron kapott helyet.

Szent András körtemplom
Kaplnka sv. Ondreja a Karner
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent András körtemplom
Története

A vár egyik körbástyájában található, a vár legrégebbi része. A 13. században épült, a vár eredeti temploma volt és Szent Mihálynak volt felszentelve.

A kétszintes, kör alaprajzú épületben a süllyesztett alagsorban csontház, a földszinten kápolna található. A kápolna a 14. században román stílusban épült gótikus falfreskókkal.

A csontház később fegyvertárként szolgált. A kis templomot 1731-ben ismét felszentelték, de már csak mint kápolnát, Szent András tiszteletére.

Ferences templom és kolostor
Kláštor sv. Františkaz Assisi
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Ferences templom és kolostor
Története

A ferencesek 1649-ben telepedtek le Körmöcbányán, Lippay György esztergomi érsek meghívására érkeztek

A templomot 1653-ban kezdték el építeni és Assisi Szent Ferencnek szentelték. Az akkori kéttornyú plébánia templom lebontása után ide, a Szent Ferenc templomba kerültek a mellékoltárok, a keresztút és a Szűz Mária menybevételét ábrázoló főoltár kép (restaurálás után Pozsonyban a Pozsonyi Nemzeti Galériában kapott helyet).

A rendház keleti szárnya 1653-ban épült Lippay György esztergomi érsek kezdeményezésére. 1702-ben nyugati irányban bővítették. A nyugati szárny részévé vált az úgynevezett "ferences bástya". Csak 1715-ben szentelték fel a templomot. 1758-ban Lorettói kápolnát építettek hozzá.

A szerzetesek 300 évig éltek itt. A kommunizmus alatt 1949-ben elűzték és munkatáborokba deportálták őket.

Szent Erzsébet-ispotálytemplom
Kostol svätej Alžbety vdovy
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Erzsébet-ispotálytemplom
Története

1382 és 1393 között épült az ispotály mellé gótikus stílusban Nagy Lajos király hozzájárulásával. Eredetileg a Szent Kereszt tiszteletére lett felszentelve.

Az orgona feletti boltív zárókövén egy bányász jelvény van bevésve: az egyszerű pajzson keresztbe tett kapa és csákány, felettük kereszt látható. Ez bizonyítja, hogy a templomot hívő bányász családok látogatták. A középső boltív zárókövén Magyarország címere látható tíz liliommal, az elöl lévő boltív zárókövén az Anjou-ház címere van két liliommal. 1707-ben leégett, ezután a tornyot kőből építették újjá. Az egész belső berendezés öt év alatt lett felújítva. A harangtorony alsó szintjén főbejáratot készítettek a templomhajóba. A felújítás befejezése után 1712-ben a templomot Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel újra. 1902-1906 között berendezését újra cserélték.

Evangélikus templom
Evanjelický kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom
Története

1824-1826 között épült klasszicista stílusban az 1688-ban épült fatemplom helyén.

Kálvária, Szent Kereszt-templom
Kremnická Kalvária
Eredetileg:
kálvária
Jelenleg:
kálvária
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Kálvária, Szent Kereszt-templom
Története

1729 és 1734 között épült.

A Szent Kereszt megtalálásának emlékére szentelték fel és minden évben a teljes búcsú elnyeréséért és Szűz Mária főplébánia templomból nyilvános körmenetet rendeztek oda.

Plébánia
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Plébánia
Története

A 18. század második felében két 14. század végi lakóépület egyesítésével keletkezett és lett plébánia. Homlokzata copf-empír stílusú.

Középületek
Régi városháza a várnegyedben
Radnica
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Régi városháza a várnegyedben
Története

A 14. században építették, a várfalba építve. A 15. század elején illetve a 16. század végén felújították, utóbb reneszánsz stílusban.

Az 1560-as tűzvész után a városházát az alsóvárba költöztették. Az 1879-es földrengésben megrongálódott. 1887-ben a helyreállítás során a két felső emeletet visszabontották.

Jelenleg Körmöcbánya templomaiból származó barokk szobrokat lehet megtekinteni az épületben.

Városháza
Mestský úrad Kremnica
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

1441-re datálódik első írásos említése. Miután a város megvásárolta és átalakíttatta a gótikus polgári házat, 1738 után városházát alakítottak ki benne.

Az emeleti nagytermet Angyal Géza festményei díszítik.

Kulturális létesítmények
Egykori gimnázium
Základná škola Pavla Križku
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Megjegyzés:
Általános iskola.
Felkeres
Egykori gimnázium
Története

1885-ben épült.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Pénzverde
Mincovňa Kremnica
Eredetileg:
pénzverde
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Pénzverde
Története

Körmöcbánya városi rangra emelése (Károly Róbert) annak volt köszönhető, hogy a kiterjedésében legnagyobb magyar pénzverő- és bányászkamara a várost választotta székhelyéül. 1329-ben indult meg az ezüstgarasok, majd legkésőbb 1335-ben az aranyforintok verése. Ezeket később dukátnak nevezték. A 14. század évtizedeiben a bányák kb. 400 kg aranyat termeltek évente. A 16. században, a stratégiailag meggyengült Magyar Királyságtól a Thurzók és Fuggerek vették át a körmöci bányák termelési jogát.

A pénzverdét a 15. században költöztették a városfalakon belülre, a ma is pénzverdeként ismert épületbe. Itt működött egészen 1986-ig. Az épület jelenlegi formáját az 1881-1889 között neoreneszánsz stílusban elvégzett átépítéskor nyerte el.

Városi infrastruktúra
Vár
Mestsky Hrad
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Vár
Története

A 14-15. században épült, kettős védőfallal.

Déli torony, vár
Južná veža
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Déli torony, vár
Története

A 14. század második felében épült, és a plébániahivatal a 15. századig ebben volt található. 1780 után épült a bejárati lépcsősor, ami a várossal a várat összeköti. A 19. század végén az első emeleten harangokat helyeztek el.

Jelenleg a déli tornyon keresztül juthatnak be a látogatók a várba és kincstárnak is helyt ad.

Bányászbástya
Banícka bašta
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Bányászbástya
Története

Bányászbástya a be nem fejezett Szűz Mária Születése templom presbitériuma volt, 1450 körül épült és a 16. században átalakították bástyává.

Bástyakapuval egybeépült óratorony
Malá veža
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Bástyakapuval egybeépült óratorony
Története

A 14. században épült, a bástya kaputornya is volt egyben. A 17. század végén egy emelettel megnagyobbították a harangok számára. A város legrégebbi harangja, az Orbán-harang a 1588-ból ebben található. A 18. században a második emeleten óraszerkezetet helyeztek el, amit a következő században a templomtoronyra helyeztek át.

A toronyban harangkiállítás és a harangkészítéssel kapcsolatos kiállítás látható.

Északi torony , vár
Severná veža
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Északi torony , vár
Története

Régészeti és fegyverkiállítás. A 14. század második feléből származik, háromemeletes épület. Az 1560-as tűzvész után épült a legfelső emelet, ekkor épült az első emelet előtti átjáró is. A torony a bejárati felvonóhidat védte, amit 1886-ban kőhídra cseréltek. A várhoz kapcsolódó régészeti kiállítás, és a város védelmét bemutató kiállítás kapott helyet benne.

Alsó Kapu
Eredetileg:
városkapu
Jelenleg:
városkapu
Felkeres
Alsó Kapu
Története

1539-ben barbakánnal látták el a város déli kaputornyát. A barbakán tornyának északi homlokzatán két 1539-ből származó portré dombormű I Ferdinándot és feleségét Annát ábrázolja.

Fekete Torony
Čierna veža
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Fekete Torony
Története

Az egykori városfalak része.

Vörös Torony
Červená veža
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Vörös Torony
Története

Börtön, kínzókamra és hóhérlakás volt. Az egykori városfalak része.

Faragott barokk díszkút
Baroková fontána
Eredetileg:
szökőkút
Jelenleg:
szökőkút
Felkeres
Faragott barokk díszkút
Története

A 18. században épült, valószínűleg Dionysius Ignatius Stanetti munkája. Eredetileg Neptun szobra állt a közepén.

Magánlakhelyek
Körmöci Pénz és Érmemúzeum
Múzeum mincí a medailí
Eredetileg:
ház, plébánia, városháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Körmöci Pénz és Érmemúzeum
Története

A Körmöcbányai múzeum numizmatikai-történeti kiállítása egy középkori gótikus polgárházban.

Eredetileg a 14. század végéről származó gótikus polgárház volt. 1652-ig a lebontott Szűz Mária plébániatemplom parókiája volt. Ezután 1738-ig városházaként szolgált. A 18. század végén lakóházzá alakították. Udvarán Szent Flórián szobra áll. A ház mögött a korábbi Fehér torony helyén késő barokk lakóépület áll.

Körmöcbányai Múzeum kiállítóterem
Mestiansky Dom
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Körmöcbányai Múzeum kiállítóterem
Története

Időszaki kiállításokat rendeznek benne a múzeum gyűjteményéből.

Körmöci Pénz és Érmemúzeum
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Körmöci Pénz és Érmemúzeum
Története

14. századi gótikus ház, 1568-ban újjáépítették. A Körmöci Pénz- és Érmemúzeum numizmatikai kiállítása látható benne.

Mária királynő egykori háza
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Mária királynő egykori háza
Története

A,Főtér 8. sz. ház Mária királynő (II. Lajos felesége) egykori háza.

Bányászházak
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Bányászházak
Története

A 19. században és a 20. század elején épültek.

Galéria
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Galéria
Története

A Körmöcbányai múzeum időszaki kiállításai.

Emlékművek
Szentháromság-szobor
Morový stĺp svätej Trojice
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szentháromság-szobor
Története

1765-1772 között készült, Dionysius Ignatius Stanetti és M. Vogerle szobrászok munkája, a pestisjárvány emlékére.

Immaculata-szobor
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Immaculata-szobor
Története

A „Bányász” bástya és a Szent András templom között áll. Az 1760 és 1765 között készült szobor (Dionysius Ignatius Stanetti) másolata, az eredeti a Szent Katalin templom orgonakarzata alatt látható.

Múzeumok és Galériák
Vár
Mestsky Hrad
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Vár
Története

A 14-15. században épült, kettős védőfallal.

Körmöci Pénz és Érmemúzeum
Múzeum mincí a medailí
Eredetileg:
ház, plébánia, városháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Körmöci Pénz és Érmemúzeum
Története

A Körmöcbányai múzeum numizmatikai-történeti kiállítása egy középkori gótikus polgárházban.

Eredetileg a 14. század végéről származó gótikus polgárház volt. 1652-ig a lebontott Szűz Mária plébániatemplom parókiája volt. Ezután 1738-ig városházaként szolgált. A 18. század végén lakóházzá alakították. Udvarán Szent Flórián szobra áll. A ház mögött a korábbi Fehér torony helyén késő barokk lakóépület áll.

Régi városháza a várnegyedben
Radnica
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Régi városháza a várnegyedben
Története

A 14. században építették, a várfalba építve. A 15. század elején illetve a 16. század végén felújították, utóbb reneszánsz stílusban.

Az 1560-as tűzvész után a városházát az alsóvárba költöztették. Az 1879-es földrengésben megrongálódott. 1887-ben a helyreállítás során a két felső emeletet visszabontották.

Jelenleg Körmöcbánya templomaiból származó barokk szobrokat lehet megtekinteni az épületben.

Déli torony, vár
Južná veža
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Déli torony, vár
Története

A 14. század második felében épült, és a plébániahivatal a 15. századig ebben volt található. 1780 után épült a bejárati lépcsősor, ami a várossal a várat összeköti. A 19. század végén az első emeleten harangokat helyeztek el.

Jelenleg a déli tornyon keresztül juthatnak be a látogatók a várba és kincstárnak is helyt ad.

Bányászbástya
Banícka bašta
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Bányászbástya
Története

Bányászbástya a be nem fejezett Szűz Mária Születése templom presbitériuma volt, 1450 körül épült és a 16. században átalakították bástyává.

Bástyakapuval egybeépült óratorony
Malá veža
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Bástyakapuval egybeépült óratorony
Története

A 14. században épült, a bástya kaputornya is volt egyben. A 17. század végén egy emelettel megnagyobbították a harangok számára. A város legrégebbi harangja, az Orbán-harang a 1588-ból ebben található. A 18. században a második emeleten óraszerkezetet helyeztek el, amit a következő században a templomtoronyra helyeztek át.

A toronyban harangkiállítás és a harangkészítéssel kapcsolatos kiállítás látható.

Északi torony , vár
Severná veža
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Északi torony , vár
Története

Régészeti és fegyverkiállítás. A 14. század második feléből származik, háromemeletes épület. Az 1560-as tűzvész után épült a legfelső emelet, ekkor épült az első emelet előtti átjáró is. A torony a bejárati felvonóhidat védte, amit 1886-ban kőhídra cseréltek. A várhoz kapcsolódó régészeti kiállítás, és a város védelmét bemutató kiállítás kapott helyet benne.

Körmöcbányai Múzeum kiállítóterem
Mestiansky Dom
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Körmöcbányai Múzeum kiállítóterem
Története

Időszaki kiállításokat rendeznek benne a múzeum gyűjteményéből.

Körmöci Pénz és Érmemúzeum
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Körmöci Pénz és Érmemúzeum
Története

14. századi gótikus ház, 1568-ban újjáépítették. A Körmöci Pénz- és Érmemúzeum numizmatikai kiállítása látható benne.

Galéria
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Galéria
Története

A Körmöcbányai múzeum időszaki kiállításai.

Pénzverde
Mincovňa Kremnica
Eredetileg:
pénzverde
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Pénzverde
Története

Körmöcbánya városi rangra emelése (Károly Róbert) annak volt köszönhető, hogy a kiterjedésében legnagyobb magyar pénzverő- és bányászkamara a várost választotta székhelyéül. 1329-ben indult meg az ezüstgarasok, majd legkésőbb 1335-ben az aranyforintok verése. Ezeket később dukátnak nevezték. A 14. század évtizedeiben a bányák kb. 400 kg aranyat termeltek évente. A 16. században, a stratégiailag meggyengült Magyar Királyságtól a Thurzók és Fuggerek vették át a körmöci bányák termelési jogát.

A pénzverdét a 15. században költöztették a városfalakon belülre, a ma is pénzverdeként ismert épületbe. Itt működött egészen 1986-ig. Az épület jelenlegi formáját az 1881-1889 között neoreneszánsz stílusban elvégzett átépítéskor nyerte el.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.7047100000","long":"18.9175290000"},"townlink":"kormocbanya-kremnica","town":{"townId":34,"active":1,"name_HU":"K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nya","name_LO":"Kremnica","name_GE":"Kremnitz","name_LT":"Cremnicium","seolink":"kormocbanya-kremnica","listorder":11,"oldcounty":4,"country":2,"division":6,"altitude":"564","gps_lat":"48.7047100000","gps_long":"18.9175290000","population":5,"hungarian_2011":0,"population_1910":4515,"hungarian_1910":33.24,"german_1910":33.53,"slovak_1910":32.61,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Peko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_namestie.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica, namestie\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0c\/Kremnica%2C_namestie.JPG\/512px-Kremnica%2C_namestie.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_namestie.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPeko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"K\u00f6rm\u00f6ci-hegys\u00e9g","river":"Bisztrica- \u00e9s a K\u00f6rm\u00f6c-patakok","description":"A v\u00e1ros Magyarorsz\u00e1g egyik legfontosabb, aranyb\u00e1ny\u00e1szat\u00e1r\u00f3l h\u00edres b\u00e1nyav\u00e1rosa \u00e9s p\u00e9nzver\u0151helye volt. N\u00e9met telepesek alap\u00edtott\u00e1k a 12. sz\u00e1zadban. P\u00e9nzverd\u00e9j\u00e9t K\u00e1roly R\u00f3bert alap\u00edtotta, aki az Eur\u00f3pa-szerte k\u00f6zkedvelt aranyforintokat 1335-ben kezdte el veretni a v\u00e1rosban. Ekkoriban Magyarorsz\u00e1g adta Eur\u00f3pa aranytermel\u00e9s\u00e9nek 80%-\u00e1t. F\u00e9nykor\u00e1ban \u00e9vente 14.000 aranyforintot is vertek itt. Az utols\u00f3 fizet\u00e9sre haszn\u00e1lt aranyduk\u00e1tokat 1881-ben vert\u00e9k itt. A megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kok el\u0151l 1918 okt\u00f3ber\u00e9ben a p\u00e9nzver\u0151 g\u00e9peket Budapestre kellett menek\u00edteni. A v\u00e1rosban a p\u00e9nzver\u00e9s trad\u00edci\u00f3it P\u00e9nz- \u00e9s \u00c9rmem\u00fazeum \u00e9s p\u00e9nzverde mutatja be a l\u00e1togat\u00f3knak.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@12. sz\u00e1zad|Szil\u00e9ziai \u00e9s t\u00fcringiai n\u00e9met telepesek alap\u00edtott\u00e1k.@#5|@#6|@1328|K\u00e1roly R\u00f3bert szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 tette, \u00e9s megalap\u00edtotta p\u00e9nzverd\u00e9j\u00e9t.@1329|Az ez\u00fcstgarasokat elkezdt\u00e9k verni K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1n.@1335|Az aranyforintot elkezdt\u00e9k verni K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1n. K\u00e9s\u0151bb duk\u00e1tnak h\u00edvt\u00e1k. K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly Esztergom \u00e9s Buda mell\u00e9 tov\u00e1bbi p\u00e9nzver\u0151 kamar\u00e1kat szervezett. Ekkoriban alakultak meg a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vsz\u00e1zadokban nagy h\u00edrnevet szerzett p\u00e9nzverd\u00e9k, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nya, Kolozsv\u00e1r, Nagyb\u00e1nya\u2026stb. \u00f6sszesen 10.@1425|Hetiv\u00e1s\u00e1rok tart\u00e1s\u00e1nak a jog\u00e1t megkapta.@1432|Huszit\u00e1k elfoglalt\u00e1k \u00e9s kifosztott\u00e1k.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1449|Hunyadi J\u00e1nos sikertelen\u00fcl ostromolta a huszit\u00e1k \u00e1ltal megsz\u00e1llt v\u00e1ros magas falait.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@14.-15. sz\u00e1zad|F\u00e9nykora, \u00e9vente 14.000 aranyforintot is vertek itt.@#8|@#11|@#13|@1605|Bocskai Istv\u00e1n el\u0151tt megh\u00f3dolt.@#14|@#15|@1619. szeptember|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt harc n\u00e9lk\u00fcl megh\u00f3dolt.@1621. j\u00fanius eleje|K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nya megh\u00f3dolt a cs\u00e1sz\u00e1rnak.@1621. j\u00falius 5.|Egry Istv\u00e1n Z\u00f3lyom melletti gy\u0151zelme ut\u00e1n ism\u00e9t Bethlen p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1llt.@#16|@#17|@1644. \u00e1prilis eleje|A b\u00e1nyav\u00e1rosok r\u00f6vid id\u0151re megh\u00f3doltak I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt.@#18|@1652|Pap\u00edrgy\u00e1rat l\u00e9tes\u00edtettek.@#21|@1678. okt\u00f3ber|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc had\u00e1nak els\u0151 rohama ut\u00e1n megadta mag\u00e1t, de a november 1-ei vesztes barsszentkereszti \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n ki kellett \u00fcr\u00edteni\u00fck.@#22|@1682. szeptember|Miut\u00e1n Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k egyes\u00edtett serege elfoglalta F\u00fcleket, Caprara cs\u00e1sz\u00e1ri serege Trencs\u00e9nig h\u00e1tr\u00e1lt. Th\u00f6k\u00f6ly elk\u00fcldte G\u00f6rgey Boldizs\u00e1rt a b\u00e1nyav\u00e1rosok elfoglal\u00e1s\u00e1ra, ahonnan nagy zs\u00e1km\u00e1nnyal t\u00e9rtek vissza.@1682. november 19.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre fegyversz\u00fcnetet k\u00f6t\u00f6tt a cs\u00e1sz\u00e1riakkal. A kurucok hatalma a Garamig terjedt, de a b\u00e1nyav\u00e1rosokat visszakapta a cs\u00e1sz\u00e1r, havi 3000 forint ellen\u00e9ben.@1683. j\u00falius 1.|Schulz cs\u00e1sz\u00e1ri parancsnok parancsot kapott a b\u00e1nyav\u00e1rosok ki\u00fcr\u00edt\u00e9s\u00e9re, B\u00e9cshez h\u00faz\u00f3dott vissza, annak v\u00e1rhat\u00f3 t\u00f6r\u00f6k ostrom\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclve.@#23|@1683. \u0151sze|\u00dajra cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre ker\u00fclt.@#24|@#25|@1696|Orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@#27|@1703|A kurucok elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rost. A k\u00f6rm\u00f6ci p\u00e9nzverde volt a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc legjelent\u0151sebb finansz\u00edroz\u00f3ja.@1708. okt\u00f3ber 25.|A vesztes trencs\u00e9ni \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rost.@#28|@1849|G\u00f6rgey a t\u00e9li hadj\u00e1ratban meg\u00fctk\u00f6z\u00f6tt a cs\u00e1sz\u00e1riakkal, \u00e9s egy b\u00e1nya\u00e1tj\u00e1r\u00f3n \u00e1t t\u00f6rt \u00e1t Beszterceb\u00e1nya fel\u00e9.@#30|@1869-1872|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott.@1881|Ekkor vert\u00e9k az utols\u00f3 fizet\u0151eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lt aranyduk\u00e1tokat.@#31|@#32|@1918. okt\u00f3ber 25-30.|A csehszlov\u00e1k megsz\u00e1ll\u00f3k el\u0151l a p\u00e9nzver\u0151 g\u00e9peket \u00e9s a nemesf\u00e9met Budapestre sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.@1918. december 15.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t.@#36|@#38|@#41|@#42|@#44|&"},"sights":[{"sightId":681,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4tej Katar\u00edny","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1m.\u00a0568\/1","mapdata":"1|669|268","gps_lat":"48.7062690000","gps_long":"18.9176800000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.kremnica.fara.sk\/?page_id=344","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Katalin-templom-Kormocbanya-421","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Peter Porubcan \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/1.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_svatej_Katariny.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kostol svatej Katariny\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c3\/Kostol_svatej_Katariny.jpg\/512px-Kostol_svatej_Katariny.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_svatej_Katariny.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPeter Porubcan\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/1.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Katalin-pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-katalin-plebaniatemplom","note":"","history":"1465-1485 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban az egykori rom\u00e1n templomra. Az 1560-as t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n 1579-re nyerte el tornya renesz\u00e1nsz k\u00fclsej\u00e9t. 1883-1886 k\u00f6z\u00f6tt Storno Frenc vezet\u00e9s\u00e9vel neog\u00f3tikus \u00e1talak\u00edt\u00e1son esett \u00e1t. Tornya kil\u00e1t\u00f3k\u00e9nt funkcion\u00e1l.@A mell\u00e9kolt\u00e1ron egy XV-XVI. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3 Madonna-szobor kapott helyet. A XV-XVI. sz\u00e1zadfordul\u00f3n k\u00e9sz\u00fclt Sz\u0171z M\u00e1ria szobor a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9gi neog\u00f3tikus olt\u00e1ron kapott helyet."},{"sightId":682,"townId":34,"active":1,"name_LO":"","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie 3\/5","mapdata":"1|693|420","gps_lat":"48.7045420000","gps_long":"18.9179650000","religion":1,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"http:\/\/www.kremnica.fara.sk\/?page_id=335","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Plebaniaepulet-Kormocbanya-718","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_R%C3%ADmsko-katol%C3%ADcka_fara_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica - R\u00edmsko-katol\u00edcka fara (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/78\/Kremnica_-_R%C3%ADmsko-katol%C3%ADcka_fara_%281%29.jpg\/512px-Kremnica_-_R%C3%ADmsko-katol%C3%ADcka_fara_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_R%C3%ADmsko-katol%C3%ADcka_fara_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Pl\u00e9b\u00e1nia","seolink":"plebania","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00e9t 14. sz\u00e1zad v\u00e9gi lak\u00f3\u00e9p\u00fclet egyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel keletkezett \u00e9s lett pl\u00e9b\u00e1nia. Homlokzata copf-emp\u00edr st\u00edlus\u00fa."},{"sightId":683,"townId":34,"active":2,"name_LO":"Mestsky Hrad","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1m.\u00a0568\/1","mapdata":"1|645|276","gps_lat":"48.7058920000","gps_long":"18.9176800000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/mestsky-hrad","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Lukkon \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hrad_Kremnica.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hrad Kremnica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bb\/Hrad_Kremnica.jpg\/512px-Hrad_Kremnica.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hrad_Kremnica.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELukkon\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1r","seolink":"var","note":"","history":"A 14-15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, kett\u0151s v\u00e9d\u0151fallal."},{"sightId":684,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Mal\u00e1 ve\u017ea","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1m.\u00a0568\/1","mapdata":"1|651|295","gps_lat":"48.7059240000","gps_long":"18.9172750000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/mestsky-hrad\/mala-veza","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Oratorony-Kormocbanya-416","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022SchiDD \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Kremnica-Katharinenkirche-03.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022SK-Kremnica-Katharinenkirche-03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d5\/SK-Kremnica-Katharinenkirche-03.jpg\/512px-SK-Kremnica-Katharinenkirche-03.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Kremnica-Katharinenkirche-03.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESchiDD\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"B\u00e1styakapuval egybe\u00e9p\u00fclt \u00f3ratorony ","seolink":"bastyakapuval-egybeepult-oratorony","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, a b\u00e1stya kaputornya is volt egyben. A 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n egy emelettel megnagyobb\u00edtott\u00e1k a harangok sz\u00e1m\u00e1ra. A v\u00e1ros legr\u00e9gebbi harangja, az Orb\u00e1n-harang a 1588-b\u00f3l ebben tal\u00e1lhat\u00f3. A 18. sz\u00e1zadban a m\u00e1sodik emeleten \u00f3raszerkezetet helyeztek el, amit a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1zadban a templomtoronyra helyeztek \u00e1t.@A toronyban harangki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s a harangk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel kapcsolatos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":685,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Severn\u00e1 ve\u017ea","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1m.\u00a0568\/1","mapdata":"1|664|238","gps_lat":"48.7065310000","gps_long":"18.9175480000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/mestsky-hrad\/severna-veza","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Peko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnicky_hrad,_Severna_brana.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kremnicky hrad, Severna brana\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d5\/Kremnicky_hrad%2C_Severna_brana.JPG\/256px-Kremnicky_hrad%2C_Severna_brana.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnicky_hrad,_Severna_brana.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPeko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"\u00c9szaki torony , v\u00e1r","seolink":"eszaki-torony--var","note":"","history":"R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s fegyverki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. A 14. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, h\u00e1romemeletes \u00e9p\u00fclet. Az 1560-as t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt a legfels\u0151 emelet, ekkor \u00e9p\u00fclt az els\u0151 emelet el\u0151tti \u00e1tj\u00e1r\u00f3 is. A torony a bej\u00e1rati felvon\u00f3hidat v\u00e9dte, amit 1886-ban k\u0151h\u00eddra cser\u00e9ltek. A v\u00e1rhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 r\u00e9g\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, \u00e9s a v\u00e1ros v\u00e9delm\u00e9t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapott helyet benne."},{"sightId":686,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Ju\u017en\u00e1 ve\u017ea","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1m.\u00a0568\/1","mapdata":"1|671|311","gps_lat":"48.7058190000","gps_long":"18.9177050000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/mestsky-hrad\/juzna-veza","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_hrad_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica, hrad (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b1\/Kremnica%2C_hrad_%281%29.jpg\/512px-Kremnica%2C_hrad_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_hrad_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPalickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"D\u00e9li torony, v\u00e1r","seolink":"deli-torony-var","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt, \u00e9s a pl\u00e9b\u00e1niahivatal a 15. sz\u00e1zadig ebben volt tal\u00e1lhat\u00f3. 1780 ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt a bej\u00e1rati l\u00e9pcs\u0151sor, ami a v\u00e1rossal a v\u00e1rat \u00f6sszek\u00f6ti. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n az els\u0151 emeleten harangokat helyeztek el.@Jelenleg a d\u00e9li tornyon kereszt\u00fcl juthatnak be a l\u00e1togat\u00f3k a v\u00e1rba \u00e9s kincst\u00e1rnak is helyt ad."},{"sightId":687,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Ban\u00edcka ba\u0161ta","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1m.\u00a0568\/1","mapdata":"1|700|260","gps_lat":"48.7063840000","gps_long":"18.9181210000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/mestsky-hrad\/banicka-basta","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_ba%C5%A1ta_parkanov%C3%A1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kremnica - ba\u0161ta parkanov\u00e1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/aa\/Kremnica_-_ba%C5%A1ta_parkanov%C3%A1.jpg\/256px-Kremnica_-_ba%C5%A1ta_parkanov%C3%A1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_ba%C5%A1ta_parkanov%C3%A1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"B\u00e1ny\u00e1szb\u00e1stya","seolink":"banyaszbastya","note":"","history":"B\u00e1ny\u00e1szb\u00e1stya a be nem fejezett Sz\u0171z M\u00e1ria Sz\u00fclet\u00e9se templom presbit\u00e9riuma volt, 1450 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt \u00e9s a 16. sz\u00e1zadban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k b\u00e1sty\u00e1v\u00e1."},{"sightId":688,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Radnica","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1m.\u00a0568\/1","mapdata":"1|671|283","gps_lat":"48.7060790000","gps_long":"18.9175150000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/mestsky-hrad\/radnica","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Egykori-varoshaza-Kormocbanya-494","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Barbora Grisova \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ju%C5%BEn%C3%A9_prie%C4%8Delie_kostola.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ju\u017en\u00e9 prie\u010delie kostola\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/db\/Ju%C5%BEn%C3%A9_prie%C4%8Delie_kostola.JPG\/256px-Ju%C5%BEn%C3%A9_prie%C4%8Delie_kostola.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ju%C5%BEn%C3%A9_prie%C4%8Delie_kostola.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBarbora Grisova\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"R\u00e9gi v\u00e1rosh\u00e1za a v\u00e1rnegyedben","seolink":"regi-varoshaza-a-varnegyedben","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett\u00e9k, a v\u00e1rfalba \u00e9p\u00edtve. A 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n illetve a 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, ut\u00f3bb renesz\u00e1nsz st\u00edlusban.@Az 1560-as t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t az als\u00f3v\u00e1rba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. Az 1879-es f\u00f6ldreng\u00e9sben megrong\u00e1l\u00f3dott. 1887-ben a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s sor\u00e1n a k\u00e9t fels\u0151 emeletet visszabontott\u00e1k.@Jelenleg K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nya templomaib\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 barokk szobrokat lehet megtekinteni az \u00e9p\u00fcletben."},{"sightId":689,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Kaplnka sv. Ondreja a Karner","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1m.\u00a0568\/1","mapdata":"1|673|248","gps_lat":"48.7064450000","gps_long":"18.9177110000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.kremnica.fara.sk\/?page_id=365","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Andras-templom-Kormocbanya-422","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Mickapr \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_rom%C3%A1nsk%C3%BD_karner.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica, rom\u00e1nsk\u00fd karner\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/Kremnica%2C_rom%C3%A1nsk%C3%BD_karner.jpg\/512px-Kremnica%2C_rom%C3%A1nsk%C3%BD_karner.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_rom%C3%A1nsk%C3%BD_karner.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMickapr\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Andr\u00e1s k\u00f6rtemplom","seolink":"szent-andras-kortemplom","note":"","history":"A v\u00e1r egyik k\u00f6rb\u00e1sty\u00e1j\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, a v\u00e1r legr\u00e9gebbi r\u00e9sze. A 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, a v\u00e1r eredeti temploma volt \u00e9s Szent Mih\u00e1lynak volt felszentelve.@A k\u00e9tszintes, k\u00f6r alaprajz\u00fa \u00e9p\u00fcletben a s\u00fcllyesztett alagsorban csonth\u00e1z, a f\u00f6ldszinten k\u00e1polna tal\u00e1lhat\u00f3. A k\u00e1polna a 14. sz\u00e1zadban rom\u00e1n st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus falfresk\u00f3kkal.@A csonth\u00e1z k\u00e9s\u0151bb fegyvert\u00e1rk\u00e9nt szolg\u00e1lt. A kis templomot 1731-ben ism\u00e9t felszentelt\u00e9k, de m\u00e1r csak mint k\u00e1poln\u00e1t, Szent Andr\u00e1s tisztelet\u00e9re."},{"sightId":690,"townId":34,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|617|522","gps_lat":"48.7033590000","gps_long":"18.9167260000","religion":0,"oldtype":"23","newtype":"23","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Also-kapu-Kormocbanya-418","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Br%C3%A1nov%C3%A1_ve%C5%BEa,_Doln%C3%A1_br%C3%A1na_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica - Br\u00e1nov\u00e1 ve\u017ea, Doln\u00e1 br\u00e1na (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/15\/Kremnica_-_Br%C3%A1nov%C3%A1_ve%C5%BEa%2C_Doln%C3%A1_br%C3%A1na_%282%29.jpg\/512px-Kremnica_-_Br%C3%A1nov%C3%A1_ve%C5%BEa%2C_Doln%C3%A1_br%C3%A1na_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Br%C3%A1nov%C3%A1_ve%C5%BEa,_Doln%C3%A1_br%C3%A1na_(2).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Als\u00f3 Kapu","seolink":"also-kapu","note":"","history":"1539-ben barbak\u00e1nnal l\u00e1tt\u00e1k el a v\u00e1ros d\u00e9li kaputorny\u00e1t. A barbak\u00e1n torny\u00e1nak \u00e9szaki homlokzat\u00e1n k\u00e9t 1539-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 portr\u00e9 domborm\u0171 I Ferdin\u00e1ndot \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t Ann\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja."},{"sightId":691,"townId":34,"active":1,"name_LO":"\u010cerven\u00e1 ve\u017ea","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie 6, 967 01 Kremnica","mapdata":"1|741|469","gps_lat":"48.7039610000","gps_long":"18.9188480000","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_ba%C5%A1ta_juhov%C3%BDchodn%C3%A1_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kremnica - ba\u0161ta juhov\u00fdchodn\u00e1 (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9f\/Kremnica_-_ba%C5%A1ta_juhov%C3%BDchodn%C3%A1_%281%29.jpg\/256px-Kremnica_-_ba%C5%A1ta_juhov%C3%BDchodn%C3%A1_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_ba%C5%A1ta_juhov%C3%BDchodn%C3%A1_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00f6r\u00f6s Torony","seolink":"voros-torony","note":"","history":"B\u00f6rt\u00f6n, k\u00ednz\u00f3kamra \u00e9s h\u00f3h\u00e9rlak\u00e1s volt. Az egykori v\u00e1rosfalak r\u00e9sze."},{"sightId":692,"townId":34,"active":1,"name_LO":"\u010cierna ve\u017ea","address":"","mapdata":"1|573|504","gps_lat":"48.7036130000","gps_long":"18.9159450000","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Ba%C5%A1ta_juhoz%C3%A1padn%C3%A1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kremnica - Ba\u0161ta juhoz\u00e1padn\u00e1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f1\/Kremnica_-_Ba%C5%A1ta_juhoz%C3%A1padn%C3%A1.jpg\/256px-Kremnica_-_Ba%C5%A1ta_juhoz%C3%A1padn%C3%A1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Ba%C5%A1ta_juhoz%C3%A1padn%C3%A1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Fekete Torony","seolink":"fekete-torony","note":"","history":"Az egykori v\u00e1rosfalak r\u00e9sze."},{"sightId":693,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Morov\u00fd st\u013ap sv\u00e4tej Trojice","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie, 967 01 Kremnica","mapdata":"1|628|445","gps_lat":"48.7043180000","gps_long":"18.9169450000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szentharomsag-szobor-Kormocbanya-417","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pudelek (Marcin Szala) \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_The_Plague_Column.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kremnica - The Plague Column\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5f\/Kremnica_-_The_Plague_Column.jpg\/256px-Kremnica_-_The_Plague_Column.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_The_Plague_Column.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPudelek (Marcin Szala)\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-szobor","seolink":"szentharomsag-szobor","note":"","history":"1765-1772 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt, Dionysius Ignatius Stanetti \u00e9s M. Vogerle szobr\u00e1szok munk\u00e1ja, a pestisj\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9k\u00e9re."},{"sightId":694,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Barokov\u00e1 font\u00e1na","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie, 967 01 Kremnica","mapdata":"1|626|409","gps_lat":"48.7046730000","gps_long":"18.9168700000","religion":0,"oldtype":"37","newtype":"37","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Barokk-szokokut-Kormocbanya-425","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_font%C3%A1na_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica, font\u00e1na (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d4\/Kremnica%2C_font%C3%A1na_%282%29.jpg\/512px-Kremnica%2C_font%C3%A1na_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_font%C3%A1na_(2).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPalickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Faragott barokk d\u00edszk\u00fat","seolink":"faragott-barokk-diszkut","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Dionysius Ignatius Stanetti munk\u00e1ja. Eredetileg Neptun szobra \u00e1llt a k\u00f6zep\u00e9n."},{"sightId":695,"townId":34,"active":1,"name_LO":"","address":"Z\u00e1mock\u00e9 n\u00e1mestie 10, 967 01 Kremnica","mapdata":"1|687|253","gps_lat":"48.7064050000","gps_long":"18.9179140000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Immaculata-szobor-Kormocbanya-423","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Immaculata-szobor","seolink":"immaculata-szobor","note":"","history":"A \u201eB\u00e1ny\u00e1sz\u201d b\u00e1stya \u00e9s a Szent Andr\u00e1s templom k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll. Az 1760 \u00e9s 1765 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt szobor (Dionysius Ignatius Stanetti) m\u00e1solata, az eredeti a Szent Katalin templom orgonakarzata alatt l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":696,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4tej Al\u017ebety vdovy","address":"Doln\u00e1 95\/58, 967 01 Kremnica","mapdata":"1|547|739","gps_lat":"48.7009960000","gps_long":"18.9154010000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.kremnica.fara.sk\/?page_id=350","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Erzsebet-templom-Kormocbanya-493","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Kostol_sv._Al%C5%BEbety_Uhorskej_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica - Kostol sv. Al\u017ebety Uhorskej (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/41\/Kremnica_-_Kostol_sv._Al%C5%BEbety_Uhorskej_%283%29.jpg\/512px-Kremnica_-_Kostol_sv._Al%C5%BEbety_Uhorskej_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Kostol_sv._Al%C5%BEbety_Uhorskej_(3).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Erzs\u00e9bet-ispot\u00e1lytemplom ","seolink":"szent-erzsebet-ispotalytemplom","note":"","history":"1382 \u00e9s 1393 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt az ispot\u00e1ly mell\u00e9 g\u00f3tikus st\u00edlusban Nagy Lajos kir\u00e1ly hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val. Eredetileg a Szent Kereszt tisztelet\u00e9re lett felszentelve.@Az orgona feletti bolt\u00edv z\u00e1r\u00f3k\u00f6v\u00e9n egy b\u00e1ny\u00e1sz jelv\u00e9ny van bev\u00e9sve: az egyszer\u0171 pajzson keresztbe tett kapa \u00e9s cs\u00e1k\u00e1ny, felett\u00fck kereszt l\u00e1that\u00f3. Ez bizony\u00edtja, hogy a templomot h\u00edv\u0151 b\u00e1ny\u00e1sz csal\u00e1dok l\u00e1togatt\u00e1k. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 bolt\u00edv z\u00e1r\u00f3k\u00f6v\u00e9n Magyarorsz\u00e1g c\u00edmere l\u00e1that\u00f3 t\u00edz liliommal, az el\u00f6l l\u00e9v\u0151 bolt\u00edv z\u00e1r\u00f3k\u00f6v\u00e9n az Anjou-h\u00e1z c\u00edmere van k\u00e9t liliommal. 1707-ben le\u00e9gett, ezut\u00e1n a tornyot k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1. Az eg\u00e9sz bels\u0151 berendez\u00e9s \u00f6t \u00e9v alatt lett fel\u00faj\u00edtva. A harangtorony als\u00f3 szintj\u00e9n f\u0151bej\u00e1ratot k\u00e9sz\u00edtettek a templomhaj\u00f3ba. A fel\u00faj\u00edt\u00e1s befejez\u00e9se ut\u00e1n 1712-ben a templomot \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Erzs\u00e9bet tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel \u00fajra. 1902-1906 k\u00f6z\u00f6tt berendez\u00e9s\u00e9t \u00fajra cser\u00e9lt\u00e9k."},{"sightId":697,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Kl\u00e1\u0161tor sv. Franti\u0161kaz Assisi","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie 31\/36, 967 01 Kremnica","mapdata":"1|593|436","gps_lat":"48.7043400000","gps_long":"18.9164400000","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"9","homepage":"http:\/\/www.kremnica.fara.sk\/?page_id=365","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ferencesek-temploma-es-rendhaz-Kormocbanya-414","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022User: (WT-shared) Strapontin at wts q373 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_Franciscan_Church.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica Franciscan Church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e3\/Kremnica_Franciscan_Church.jpg\/512px-Kremnica_Franciscan_Church.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_Franciscan_Church.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUser: (WT-shared) Strapontin at wts q373\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ferences templom \u00e9s kolostor ","seolink":"ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"A ferencesek 1649-ben telepedtek le K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1n, Lippay Gy\u00f6rgy esztergomi \u00e9rsek megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra \u00e9rkeztek@A templomot 1653-ban kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni \u00e9s Assisi Szent Ferencnek szentelt\u00e9k. Az akkori k\u00e9ttorny\u00fa pl\u00e9b\u00e1nia templom lebont\u00e1sa ut\u00e1n ide, a Szent Ferenc templomba ker\u00fcltek a mell\u00e9kolt\u00e1rok, a kereszt\u00fat \u00e9s a Sz\u0171z M\u00e1ria menybev\u00e9tel\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 f\u0151olt\u00e1r k\u00e9p (restaur\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n Pozsonyban a Pozsonyi Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban kapott helyet).@A rendh\u00e1z keleti sz\u00e1rnya 1653-ban \u00e9p\u00fclt Lippay Gy\u00f6rgy esztergomi \u00e9rsek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. 1702-ben nyugati ir\u00e1nyban b\u0151v\u00edtett\u00e9k. A nyugati sz\u00e1rny r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt az \u00fagynevezett \u0022ferences b\u00e1stya\u0022. Csak 1715-ben szentelt\u00e9k fel a templomot. 1758-ban Lorett\u00f3i k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edtettek hozz\u00e1.@A szerzetesek 300 \u00e9vig \u00e9ltek itt. A kommunizmus alatt 1949-ben el\u0171zt\u00e9k \u00e9s munkat\u00e1borokba deport\u00e1lt\u00e1k \u0151ket."},{"sightId":698,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Kremnick\u00e1 Kalv\u00e1ria","address":"","mapdata":"1|121|413","gps_lat":"48.7046330000","gps_long":"18.9081400000","religion":1,"oldtype":"3","newtype":"3","homepage":"http:\/\/www.kremnica.fara.sk\/?page_id=785","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00e1lv\u00e1ria, Szent Kereszt-templom ","seolink":"kalvaria-szent-kereszt-templom","note":"","history":"1729 \u00e9s 1734 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt.@A Szent Kereszt megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re szentelt\u00e9k fel \u00e9s minden \u00e9vben a teljes b\u00facs\u00fa elnyer\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s Sz\u0171z M\u00e1ria f\u0151pl\u00e9b\u00e1nia templomb\u00f3l nyilv\u00e1nos k\u00f6rmenetet rendeztek oda."},{"sightId":699,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Mincov\u0148a Kremnica","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie 25, 967 01 Kremnica","mapdata":"1|595|356","gps_lat":"48.7052700000","gps_long":"18.9162880000","religion":0,"oldtype":"116","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.mint.sk\/onas_expozicia.php","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Penzverde-Kormocbanya-415","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Nika456 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Mincov%C5%88a.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Mincov\u0148a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/41\/Mincov%C5%88a.JPG\/512px-Mincov%C5%88a.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Mincov%C5%88a.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENika456\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"P\u00e9nzverde","seolink":"penzverde","note":"","history":"K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nya v\u00e1rosi rangra emel\u00e9se (K\u00e1roly R\u00f3bert) annak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a kiterjed\u00e9s\u00e9ben legnagyobb magyar p\u00e9nzver\u0151- \u00e9s b\u00e1ny\u00e1szkamara a v\u00e1rost v\u00e1lasztotta sz\u00e9khely\u00e9\u00fcl. 1329-ben indult meg az ez\u00fcstgarasok, majd legk\u00e9s\u0151bb 1335-ben az aranyforintok ver\u00e9se. Ezeket k\u00e9s\u0151bb duk\u00e1tnak nevezt\u00e9k. A 14. sz\u00e1zad \u00e9vtizedeiben a b\u00e1ny\u00e1k kb. 400 kg aranyat termeltek \u00e9vente. A 16. sz\u00e1zadban, a strat\u00e9giailag meggyeng\u00fclt Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gt\u00f3l a Thurz\u00f3k \u00e9s Fuggerek vett\u00e9k \u00e1t a k\u00f6rm\u00f6ci b\u00e1ny\u00e1k termel\u00e9si jog\u00e1t.@A p\u00e9nzverd\u00e9t a 15. sz\u00e1zadban k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a v\u00e1rosfalakon bel\u00fclre, a ma is p\u00e9nzverdek\u00e9nt ismert \u00e9p\u00fcletbe. Itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eg\u00e9szen 1986-ig. Az \u00e9p\u00fclet jelenlegi form\u00e1j\u00e1t az 1881-1889 k\u00f6z\u00f6tt neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban elv\u00e9gzett \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9skor nyerte el."},{"sightId":700,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Mestiansky Dom","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie 32\/38, Kremnica, Szlov\u00e1kia","mapdata":"1|601|452","gps_lat":"48.7041570000","gps_long":"18.9164340000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/mestiansky-dom","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._38.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kremnica - pam. dom - \u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1m. 38\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/ff\/Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._38.jpg\/256px-Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._38.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._38.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nyai M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem","seolink":"kormocbanyai-muzeum-kiallitoterem","note":"","history":"Id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendeznek benne a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l."},{"sightId":701,"townId":34,"active":1,"name_LO":"M\u00fazeum minc\u00ed a medail\u00ed","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1m.\u00a010\/19","mapdata":"1|658|476","gps_lat":"48.7039610000","gps_long":"18.9174530000","religion":0,"oldtype":"53, 4, 12","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/lice-a-rub-penazi","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._19.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kremnica - pam. dom - \u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1m. 19\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/db\/Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._19.jpg\/256px-Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._19.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._19.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00f6rm\u00f6ci P\u00e9nz \u00e9s \u00c9rmem\u00fazeum","seolink":"kormoci-penz-es-ermemuzeum-1","note":"","history":"A K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nyai m\u00fazeum numizmatikai-t\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa egy k\u00f6z\u00e9pkori g\u00f3tikus polg\u00e1rh\u00e1zban.@Eredetileg a 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 g\u00f3tikus polg\u00e1rh\u00e1z volt. 1652-ig a lebontott Sz\u0171z M\u00e1ria pl\u00e9b\u00e1niatemplom par\u00f3ki\u00e1ja volt. Ezut\u00e1n 1738-ig v\u00e1rosh\u00e1zak\u00e9nt szolg\u00e1lt. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n lak\u00f3h\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. Udvar\u00e1n Szent Fl\u00f3ri\u00e1n szobra \u00e1ll. A h\u00e1z m\u00f6g\u00f6tt a kor\u00e1bbi Feh\u00e9r torony hely\u00e9n k\u00e9s\u0151 barokk lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e1ll."},{"sightId":702,"townId":34,"active":1,"name_LO":"","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1m. 11\/21","mapdata":"1|645|481","gps_lat":"48.7038970000","gps_long":"18.9171650000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/lice-a-rub-penazi","openinghours":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._21.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica - pam. dom - \u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1m. 21\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/34\/Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._21.jpg\/512px-Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._21.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_pam._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._21.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00f6rm\u00f6ci P\u00e9nz \u00e9s \u00c9rmem\u00fazeum","seolink":"kormoci-penz-es-ermemuzeum-2","note":"","history":"14. sz\u00e1zadi g\u00f3tikus h\u00e1z, 1568-ban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. A K\u00f6rm\u00f6ci P\u00e9nz- \u00e9s \u00c9rmem\u00fazeum numizmatikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa l\u00e1that\u00f3 benne."},{"sightId":703,"townId":34,"active":1,"name_LO":"","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie 8","mapdata":"1|679|468","gps_lat":"48.7040620000","gps_long":"18.9177560000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151 egykori h\u00e1za","seolink":"maria-kiralyno-egykori-haza","note":"","history":"A,F\u0151t\u00e9r 8. sz. h\u00e1z M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151 (II. Lajos feles\u00e9ge) egykori h\u00e1za."},{"sightId":704,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad Kremnica","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1m 1\/1","mapdata":"1|685|400","gps_lat":"48.7047340000","gps_long":"18.9178670000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.kremnica.sk\/pamiatky\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_radnica.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica, radnica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5a\/Kremnica%2C_radnica.jpg\/512px-Kremnica%2C_radnica.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica,_radnica.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPalickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1441-re dat\u00e1l\u00f3dik els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se. Miut\u00e1n a v\u00e1ros megv\u00e1s\u00e1rolta \u00e9s \u00e1talak\u00edttatta a g\u00f3tikus polg\u00e1ri h\u00e1zat, 1738 ut\u00e1n v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t alak\u00edtottak ki benne.@Az emeleti nagytermet Angyal G\u00e9za festm\u00e9nyei d\u00edsz\u00edtik."},{"sightId":705,"townId":34,"active":1,"name_LO":"","address":"Angyalova","mapdata":"1|1141|382","gps_lat":"48.7049860000","gps_long":"18.9257170000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Banyaszhazak-Kormocbanya-678","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"B\u00e1ny\u00e1szh\u00e1zak","seolink":"banyaszhazak","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zadban \u00e9s a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fcltek."},{"sightId":706,"townId":34,"active":1,"name_LO":"","address":"\u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1mestie 33","mapdata":"1|605|464","gps_lat":"48.7039380000","gps_long":"18.9164960000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"99","homepage":"https:\/\/www.muzeumkremnica.sk\/sk\/kontakty","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Me%C5%A1._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._40.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica - Me\u0161. dom - \u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1m. 40\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/20\/Kremnica_-_Me%C5%A1._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._40.jpg\/512px-Kremnica_-_Me%C5%A1._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._40.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Me%C5%A1._dom_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._40.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Gal\u00e9ria","seolink":"galeria","note":"","history":"A K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nyai m\u00fazeum id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai."},{"sightId":707,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Z\u00e1kladn\u00e1 \u0161kola Pavla Kri\u017eku","address":"Pavla Kri\u017eku 392, 967 01 Kremnica","mapdata":"1|742|534","gps_lat":"48.7032970000","gps_long":"18.9187930000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022David Ra\u0161ka \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SkolaKremnica2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022SkolaKremnica2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d9\/SkolaKremnica2.jpg\/512px-SkolaKremnica2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SkolaKremnica2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EDavid Ra\u0161ka\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-gimnazium","note":"\u00c1ltal\u00e1nos iskola.","history":"1885-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":708,"townId":34,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Pavla Kri\u017eka 94\/12","mapdata":"1|810|486","gps_lat":"48.7037710000","gps_long":"18.9199030000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Kormocbanya-487","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Evanjelick%C3%BD_kostol.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kremnica - Evanjelick\u00fd kostol\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fc\/Kremnica_-_Evanjelick%C3%BD_kostol.jpg\/512px-Kremnica_-_Evanjelick%C3%BD_kostol.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kremnica_-_Evanjelick%C3%BD_kostol.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1824-1826 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban az 1688-ban \u00e9p\u00fclt fatemplom hely\u00e9n."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}