Zászló
Kisszeben
Sabinov
Kisszeben
Szlovák:
Sabinov
Német:
Zeben
Latin:
Cibinium
Vármegye:
Sáros
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Eperjesi
Folyó:
Tarca
Tengerszint feletti magasság:
333 m
GPS koordináták:
49.102881, 21.09744
Google térkép:
Népesség
Népesség:
12e
Magyarok aránya:
0%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 3288 |
|---|---|
| Magyarok | 35.52% |
| Németek | 10.37% |
| Szlovákok | 49.88% |
Címer
A Tarca-parti várost a 12. században flamand telepesek alapították. 1412-ben a Pentapolitana tagja lett, ami észak Magyarország 5 legjelentősebb szabad királyi városának szövetsége volt. A szövetség vezetője Kassa volt. A harmincéves háború idején 1619-ben a Bécset ostromló Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hátországát megtámadó Habsburg-párti Homonnay Drugeth György lengyel zsoldos hadseregével megtámadta, de a Sáros megyei hadak és az eperjesi polgárok segítségével sikeresen visszaverték. A város lakossága részt vett az 1848-1849-es magyar szabadságharcban is. Híres szülötte Csontváry Kosztka Tivadar festőművész. A magyar és német lakosságot 1945. után a csehszlovákok elűzték.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
12. század
Flamand telepesek alapították.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241-42
A tatárjárás során elpusztult.
1248
Első említése (Sceben), mezőgazdaságból éltek lakosai.
1299
III. András adómentességet, vámszedési jogot, szabad bíróválasztási jogot adott neki.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1412
Pentapolitana név alatt az 5 legjelentősebb szabad királyi város szövetségre lépett, ezek a következők voltak: Kassa, Eperjes, Lőcse, Kisszeben, Bártfa. A szövetség célja a kereskedelem szabályozása volt. A szövetség vezető városa Kassa volt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. szeptember
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt harc nélkül meghódolt.
1619. december
A Bécset ostromló Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hátországát megtámadó Habsburg-párti Homonnay Drugeth György lengyel zsoldos hadseregével megtámadta, de Abaffy Miklós a Sáros megyei hadakkal és az előbb odaérkezett eperjesi polgárokkal és drabantokkal megelőzte és Homonnay támadását visszaverte. Ezután Homonnay december közepén kitakarodott az országból.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644. március
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralma alá került.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1406
Zsigmond szabad királyi várossá tette.
1412
Pentapolitana név alatt az 5 legjelentősebb szabad királyi város szövetségre lépett, ezek a következők voltak: Kassa, Eperjes, Lőcse, Kisszeben, Bártfa. A szövetség célja a kereskedelem szabályozása volt. A szövetség vezető városa Kassa volt.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1679. április vége
A folyton oldalt váltó Józsa István páter kurucaival kifosztotta Kisszebent. Ezután elpártolt a kurucoktól, akik október 21-én Tályán bekerítették, elfogták és lefejezték.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1682. nyara
Thököly Imre kuruc vezér birtokába került.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1683. december 9.
A Bécs felmentéséről hazaigyekvő Sobieski János lengyel király, miután Eperjest nem merte megostromolni, elfoglalta Kisszebent, majd Lublón át távozott Magyarországról.
1684. március
Thököly Imre ostrommal bevette.
1684. szeptember 8.
Schulz ostrommal elfoglalta Kisszebent a kurucoktól.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1709
Pestisjárványban a lakosság fele elpusztult.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848-49
A város lakossága részt vett a szabadságharcban.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1870. előtt
Vasúti összeköttetést kapott az Eperjes - Orló - Tarnów vasútvonalon.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január eleje
A Csehszlovákok megszállták Kisszebent.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919. június 10-ig
A magyar tanácsköztársaság csapatai felszabadították Kisszebent.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1945
Beneš dekrétumok alapján a magyar lakosságot elűzték.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Forrás: Wikipedia, arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Keresztelő Szent János-plébániatemplom
kostol Sťatia sv. Jána Krstiteľa
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Keresztelő Szent János-plébániatemplom
Története
A román kori templomot 1484 és 1518 között gótikus stílusban bővítették. 1523-ban reneszánsz stílusban átalakították (déli főkapu, szószék, szárnyasoltár). Eredeti gótikus főoltára, Lőcsei Pál mester alkotása, a budapesti Nemzeti Múzeumban látható.
Nagyboldogasszony-templom
kostol Nanebovzatia Panny Márie
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Nagyboldogasszony-templom
Története
Szlovák evangélikus templom
Evanjelický kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szlovák evangélikus templom
Története
1820-ban épült klasszicista stílusban torony nélkül.
Német evangélikus templom
Evanjelický a.v. kostol nemecký
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Német evangélikus templom
Története
1796 és 1802 között épült klasszicista stílusban torony nélkül.
Görögkatolikus templom
Grécko-katolícky kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Görögkatolikus templom
Története
1899-ben tették le az alapkövét. Antal György 7000 aranyat adományozott a templom építésére. A templomban erről magyar nyelvű emléktábla emlékezik meg. 1904. május 30-án szentelte fel Szent György tiszteletére Vályi János Eperjes görögkatolikus püspöke.
Római katolikus plébánia
Rímskokatolícky Farský Úrad
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Római katolikus plébánia
Története
Piarista kolostor és gimnázium, Városi Múzeum
Kultúrne centrum Na korze
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Piarista kolostor és gimnázium, Városi Múzeum
Története
1784-ben barokk stílusban épült, az 1740-ben épült líceum helyén.
Középületek
Városháza
Története
Városi infrastruktúra
Harangtorony
Története
1657-ben épült reneszánsz stílusban.
Városfal bástyája
Bašta Sabinovskych hradieb
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Mutasd a térképen
Felkeres
Városfal bástyája
Története
Magánlakhelyek
Csontváry Kosztka Tivadar szülőháza, emléktábla
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Csontváry Kosztka Tivadar szülőháza, emléktábla
Története
1853. július 5-én itt született a híres magyar festő. A család 1865-ben költözött el a városból.
Múzeumok és Galériák
Piarista kolostor és gimnázium, Városi Múzeum
Kultúrne centrum Na korze
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Piarista kolostor és gimnázium, Városi Múzeum
Története
1784-ben barokk stílusban épült, az 1740-ben épült líceum helyén.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.1028810000","long":"21.0974400000"},"townlink":"kisszeben-sabinov","town":{"townId":21,"active":1,"name_HU":"Kisszeben","name_LO":"Sabinov","name_GE":"Zeben","name_LT":"Cibinium","seolink":"kisszeben-sabinov","listorder":29,"oldcounty":17,"country":2,"division":5,"altitude":"333","gps_lat":"49.1028810000","gps_long":"21.0974400000","population":12,"hungarian_2011":0,"population_1910":3288,"hungarian_1910":35.52,"german_1910":10.37,"slovak_1910":49.88,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_16.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Slovakia Sabinov 16\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2b\/Slovakia_Sabinov_16.jpg\/512px-Slovakia_Sabinov_16.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_16.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Fels\u0151-Tarca-v\u00f6lgy, Szepes-S\u00e1rosi-hegyvid\u00e9k, \u00c9szaki-T\u00e1traalja","river":"Tarca","description":"A Tarca-parti v\u00e1rost a 12. sz\u00e1zadban flamand telepesek alap\u00edtott\u00e1k. 1412-ben a Pentapolitana tagja lett, ami \u00e9szak Magyarorsz\u00e1g 5 legjelent\u0151sebb szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros\u00e1nak sz\u00f6vets\u00e9ge volt. A sz\u00f6vets\u00e9g vezet\u0151je Kassa volt. A harminc\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n 1619-ben a B\u00e9cset ostroml\u00f3 Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem h\u00e1torsz\u00e1g\u00e1t megt\u00e1mad\u00f3 Habsburg-p\u00e1rti Homonnay Drugeth Gy\u00f6rgy lengyel zsoldos hadsereg\u00e9vel megt\u00e1madta, de a S\u00e1ros megyei hadak \u00e9s az eperjesi polg\u00e1rok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sikeresen visszavert\u00e9k. A v\u00e1ros lakoss\u00e1ga r\u00e9szt vett az 1848-1849-es magyar szabads\u00e1gharcban is. H\u00edres sz\u00fcl\u00f6tte Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar fest\u0151m\u0171v\u00e9sz. A magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got 1945. ut\u00e1n a csehszlov\u00e1kok el\u0171zt\u00e9k.","nameorigin":" II. Endre leend\u0151 hitves\u00e9r\u0151l, Szabin\u00e1r\u00f3l, Tark\u0151 ur\u00e1nak l\u00e1ny\u00e1r\u00f3l.","history":"#1|@#3|@12. sz\u00e1zad|Flamand telepesek alap\u00edtott\u00e1k.@#5|@1241-42|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult.@1248|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9se (Sceben), mez\u0151gazdas\u00e1gb\u00f3l \u00e9ltek lakosai.@1299|III. Andr\u00e1s ad\u00f3mentess\u00e9get, v\u00e1mszed\u00e9si jogot, szabad b\u00edr\u00f3v\u00e1laszt\u00e1si jogot adott neki.@#6|@1412|Pentapolitana n\u00e9v alatt az 5 legjelent\u0151sebb szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9pett, ezek a k\u00f6vetkez\u0151k voltak: Kassa, Eperjes, L\u0151cse, Kisszeben, B\u00e1rtfa. A sz\u00f6vets\u00e9g c\u00e9lja a kereskedelem szab\u00e1lyoz\u00e1sa volt. A sz\u00f6vets\u00e9g vezet\u0151 v\u00e1rosa Kassa volt.@#8|@#11|@#15|@1619. szeptember|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt harc n\u00e9lk\u00fcl megh\u00f3dolt.@1619. december|A B\u00e9cset ostroml\u00f3 Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem h\u00e1torsz\u00e1g\u00e1t megt\u00e1mad\u00f3 Habsburg-p\u00e1rti Homonnay Drugeth Gy\u00f6rgy lengyel zsoldos hadsereg\u00e9vel megt\u00e1madta, de Abaffy Mikl\u00f3s a S\u00e1ros megyei hadakkal \u00e9s az el\u0151bb oda\u00e9rkezett eperjesi polg\u00e1rokkal \u00e9s drabantokkal megel\u0151zte \u00e9s Homonnay t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t visszaverte. Ezut\u00e1n Homonnay december k\u00f6zep\u00e9n kitakarodott az orsz\u00e1gb\u00f3l.@#16|@#17|@1644. m\u00e1rcius|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem uralma al\u00e1 ker\u00fclt.@#18|@1406|Zsigmond szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 tette.@1412|Pentapolitana n\u00e9v alatt az 5 legjelent\u0151sebb szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9pett, ezek a k\u00f6vetkez\u0151k voltak: Kassa, Eperjes, L\u0151cse, Kisszeben, B\u00e1rtfa. A sz\u00f6vets\u00e9g c\u00e9lja a kereskedelem szab\u00e1lyoz\u00e1sa volt. A sz\u00f6vets\u00e9g vezet\u0151 v\u00e1rosa Kassa volt.@#21|@1679. \u00e1prilis v\u00e9ge|A folyton oldalt v\u00e1lt\u00f3 J\u00f3zsa Istv\u00e1n p\u00e1ter kurucaival kifosztotta Kisszebent. Ezut\u00e1n elp\u00e1rtolt a kurucokt\u00f3l, akik okt\u00f3ber 21-\u00e9n T\u00e1ly\u00e1n beker\u00edtett\u00e9k, elfogt\u00e1k \u00e9s lefejezt\u00e9k.@#22|@1682. nyara|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r birtok\u00e1ba ker\u00fclt.@#23|@1683. december 9.|A B\u00e9cs felment\u00e9s\u00e9r\u0151l hazaigyekv\u0151 Sobieski J\u00e1nos lengyel kir\u00e1ly, miut\u00e1n Eperjest nem merte megostromolni, elfoglalta Kisszebent, majd Lubl\u00f3n \u00e1t t\u00e1vozott Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l.@1684. m\u00e1rcius|Th\u00f6k\u00f6ly Imre ostrommal bevette.@1684. szeptember 8.|Schulz ostrommal elfoglalta Kisszebent a kurucokt\u00f3l.@#24|@#25|@#27|@1709|Pestisj\u00e1rv\u00e1nyban a lakoss\u00e1g fele elpusztult.@#28|@1848-49|A v\u00e1ros lakoss\u00e1ga r\u00e9szt vett a szabads\u00e1gharcban.@#30|@1870. el\u0151tt|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott az Eperjes - Orl\u00f3 - Tarn\u00f3w vas\u00fatvonalon.@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r eleje|A Csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Kisszebent.@#34|@1919. j\u00fanius 10-ig|A magyar tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g csapatai felszabad\u00edtott\u00e1k Kisszebent.@#36|@#38|@#41|@#42|@1945|Bene\u0161 dekr\u00e9tumok alapj\u00e1n a magyar lakoss\u00e1got el\u0171zt\u00e9k.@#44|&"},"sights":[{"sightId":383,"townId":21,"active":1,"name_LO":"Ba\u0161ta Sabinovskych hradieb","address":"17. novembra 386\/69, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|1443|356","gps_lat":"49.1028510000","gps_long":"21.1006000000","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Mgr.Ing.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sabinov13Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sabinov13Slovakia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8a\/Sabinov13Slovakia.JPG\/256px-Sabinov13Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sabinov13Slovakia.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMgr.Ing.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosfal b\u00e1sty\u00e1ja","seolink":"varosfal-bastyaja","note":"","history":""},{"sightId":384,"townId":21,"active":1,"name_LO":"kostol S\u0165atia sv. J\u00e1na Krstite\u013ea","address":"N\u00e1mestie slobody, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|996|337","gps_lat":"49.1029680000","gps_long":"21.0967970000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/farnostsabinov.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keresztelo-Szent-Janos-plebaniatemplom-Kisszeben-632","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_10.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Slovakia Sabinov 10\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8b\/Slovakia_Sabinov_10.jpg\/256px-Slovakia_Sabinov_10.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_10.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos-pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"keresztelo-szent-janos-plebaniatemplom","note":"","history":"A rom\u00e1n kori templomot 1484 \u00e9s 1518 k\u00f6z\u00f6tt g\u00f3tikus st\u00edlusban b\u0151v\u00edtett\u00e9k. 1523-ban renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k (d\u00e9li f\u0151kapu, sz\u00f3sz\u00e9k, sz\u00e1rnyasolt\u00e1r). Eredeti g\u00f3tikus f\u0151olt\u00e1ra, L\u0151csei P\u00e1l mester alkot\u00e1sa, a budapesti Nemzeti M\u00fazeumban l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":385,"townId":21,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie slobody, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|1004|383","gps_lat":"49.1026550000","gps_long":"21.0967980000","religion":0,"oldtype":"13","newtype":"13","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_22.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Slovakia Sabinov 22\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/58\/Slovakia_Sabinov_22.jpg\/512px-Slovakia_Sabinov_22.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_22.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Harangtorony","seolink":"harangtorony","note":"","history":"1657-ben \u00e9p\u00fclt renesz\u00e1nsz st\u00edlusban."},{"sightId":386,"townId":21,"active":1,"name_LO":"kostol Nanebovzatia Panny M\u00e1rie","address":"N\u00e1mestie slobody, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|1029|378","gps_lat":"49.1027390000","gps_long":"21.0970260000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_15.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Slovakia Sabinov 15\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/99\/Slovakia_Sabinov_15.jpg\/512px-Slovakia_Sabinov_15.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_15.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nagyboldogasszony-templom","seolink":"nagyboldogasszony-templom","note":"","history":""},{"sightId":387,"townId":21,"active":1,"name_LO":"R\u00edmskokatol\u00edcky Farsk\u00fd \u00darad","address":"N\u00e1mestie slobody 31, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|1002|282","gps_lat":"49.1032560000","gps_long":"21.0967820000","religion":1,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"http:\/\/farnostsabinov.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CentreWMPSabinov13Slovakia11.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022CentreWMPSabinov13Slovakia11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d3\/CentreWMPSabinov13Slovakia11.JPG\/512px-CentreWMPSabinov13Slovakia11.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CentreWMPSabinov13Slovakia11.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"R\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nia","seolink":"romai-katolikus-plebania","note":"","history":""},{"sightId":388,"townId":21,"active":1,"name_LO":"Kult\u00farne centrum Na korze","address":"N\u00e1mestie slobody 100, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|914|311","gps_lat":"49.1031400000","gps_long":"21.0961340000","religion":1,"oldtype":"5, 74","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.kulturnestredisko.sk\/","openinghours":"https:\/\/www.sabinov.sk\/navstevnik\/68-muzeum-pamiatky","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_39.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Slovakia Sabinov 39\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/Slovakia_Sabinov_39.jpg\/512px-Slovakia_Sabinov_39.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_39.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Piarista kolostor \u00e9s gimn\u00e1zium, V\u00e1rosi M\u00fazeum","seolink":"piarista-kolostor-es-gimnazium-varosi-muzeum","note":"","history":"1784-ben barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, az 1740-ben \u00e9p\u00fclt l\u00edceum hely\u00e9n."},{"sightId":389,"townId":21,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad Sabinov","address":"N\u00e1mestie slobody 1909\/41A, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|1179|367","gps_lat":"49.1027500000","gps_long":"21.0984120000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.sabinov.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CentreWMPSabinov13Slovakia33.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022CentreWMPSabinov13Slovakia33\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/97\/CentreWMPSabinov13Slovakia33.JPG\/512px-CentreWMPSabinov13Slovakia33.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CentreWMPSabinov13Slovakia33.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":""},{"sightId":390,"townId":21,"active":1,"name_LO":"Gr\u00e9cko-katol\u00edcky kostol","address":"Matice slovenskej 604\/21, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|1639|680","gps_lat":"49.1010010000","gps_long":"21.1022940000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.greckokat-sabinov.sk\/index.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sabinov_gr%C3%A9ckokatol%C3%ADcky_kostol_18_Slovakia.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sabinov gr\u00e9ckokatol\u00edcky kostol 18 Slovakia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ea\/Sabinov_gr%C3%A9ckokatol%C3%ADcky_kostol_18_Slovakia.jpg\/256px-Sabinov_gr%C3%A9ckokatol%C3%ADcky_kostol_18_Slovakia.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sabinov_gr%C3%A9ckokatol%C3%ADcky_kostol_18_Slovakia.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"G\u00f6r\u00f6gkatolikus templom","seolink":"gorogkatolikus-templom","note":"","history":"1899-ben tett\u00e9k le az alapk\u00f6v\u00e9t. Antal Gy\u00f6rgy 7000 aranyat adom\u00e1nyozott a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. A templomban err\u0151l magyar nyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik meg. 1904. m\u00e1jus 30-\u00e1n szentelte fel Szent Gy\u00f6rgy tisztelet\u00e9re V\u00e1lyi J\u00e1nos Eperjes g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6ke."},{"sightId":391,"townId":21,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Kpt. N\u00e1lepku 194\/1, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|622|379","gps_lat":"49.1027650000","gps_long":"21.0934430000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_7.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Slovakia Sabinov 7\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/51\/Slovakia_Sabinov_7.jpg\/512px-Slovakia_Sabinov_7.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_7.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szlov\u00e1k evang\u00e9likus templom","seolink":"szlovak-evangelikus-templom","note":"","history":"1820-ban \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban torony n\u00e9lk\u00fcl."},{"sightId":392,"townId":21,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd a.v. kostol nemeck\u00fd","address":"Kpt. N\u00e1lepku 194\/1, 083 01 Sabinov","mapdata":"1|633|299","gps_lat":"49.1031850000","gps_long":"21.0936370000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_6.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Slovakia Sabinov 6\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b7\/Slovakia_Sabinov_6.jpg\/512px-Slovakia_Sabinov_6.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovakia_Sabinov_6.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"N\u00e9met evang\u00e9likus templom","seolink":"nemet-evangelikus-templom","note":"","history":"1796 \u00e9s 1802 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban torony n\u00e9lk\u00fcl."},{"sightId":393,"townId":21,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie slobody 43.","mapdata":"1|1084|317","gps_lat":"49.1030070000","gps_long":"21.0974550000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Csontvari-Kosztka-Tivadar-szulohaza-Kisszeben-403","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sabinov13Slovakia10.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sabinov13Slovakia10\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ac\/Sabinov13Slovakia10.JPG\/256px-Sabinov13Slovakia10.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sabinov13Slovakia10.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar sz\u00fcl\u0151h\u00e1za, eml\u00e9kt\u00e1bla","seolink":"csontvary-kosztka-tivadar-szulohaza-emlektabla","note":"","history":"1853. j\u00falius 5-\u00e9n itt sz\u00fcletett a h\u00edres magyar fest\u0151. A csal\u00e1d 1865-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt el a v\u00e1rosb\u00f3l."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}