exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Breznóbánya Zászló

Breznóbánya

Brezno
Breznóbánya
Szlovák:
Brezno
Német:
Bries, Briesen
Vármegye:
Zólyom
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Besztercebányai
Folyó:
Garam
Tengerszint feletti magasság:
498 m
GPS koordináták:
48.806645, 19.643467
Google térkép:
Népesség
Népesség:
21e
Magyarok aránya:
0%
Népesség 1910-ben
Összesen 4179
Magyarok 24.27%
Szlovákok 73.73%
Címer
Coa Slovakia Town Brezno
Madboy74 [CC0]
via Wikimedia Commons

Az Alacsony-Tátra és a Gömör-Szepesi-érchegység között a Garam völgyében fekvő kis bányavárost a tatárjárás után betelepített németek alapították. Arany, ezüst és vasbányászatáról volt híres. 1517. április 30-án tragédia sújtotta a városkát. Zólyomlipcse várának urai, a Nagylucseiek birtokvita miatt rátámadtak, kifosztották a templomot és rágyújtották a plébániát az oda menekült emberekre. II. Lajos elrendelte a Nagylucseiek fej és jószágvesztését, de az ítéletet a meggyengült királyi hatalom miatt nem tudták végrehajtani. 1621-ben a Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet támogató város bátran ellenállt a császári ostromnak, végül azonban felprédálták. A 18. századtól a városban fellendült a vasipar, és ipari jellege a 20. században is meghatározó volt.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1242 után
A tatárjárás után betelepített németek alapították a várost. Eredetileg bányaváros volt.
1265
A várost először IV. Béla oklevelében említették Berezuno néven.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1380
Kiváltságait Nagy Lajostól kapta.
1488
Vásártartási jogot kapott.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1517. április 30.
Zólyomlipcse várának urai, Nagylucsei Domján, László és Gergely birtokvita miatt megtámadta Breznóbányát. Kifosztották a templomot és rágyújtották a plébániát az oda menekült emberekre. II. Lajos elrendelte a Nagylucseiek fej és jószágvesztését, de azok a király embereit nem engedték birtokaik közelébe. 1523-ban végül a király megszüntette ellenük az eljárást.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. június eleje
A császári ellentámadás miatt átmenetileg visszavonuló Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mögött a császáriak visszavették a bányavárosokat. Breznóbánya bátran ellenállt, de az áruló Széchy György felprédálta.
1621. július 5.
Egry István Zólyom melletti győzelme után ismét Bethlen vette birtokba.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644. április eleje
A bányavárosok rövid időre meghódoltak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem előtt.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1655
Szabad királyi város lett. 1770-ben ezt a címét elvesztette.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1678
Thököly Imre átmenetileg birtokba vette.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
18. századtól
Vasipara fejlődésnek indult.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1779
Nagy tűzvész pusztította.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 10.
A csehszlovákok megszállták Breznóbányát.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Nagyboldogasszony-templom
Rímsko-katolícky kostol nanebovzatia Panny Márie
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Nagyboldogasszony-templom
Története

1380-ban Breznóbánya szabad királyi város lett. Ez előtt készülhetett a város első temploma fából, ami a mai harangláb helyén állhatott, és Nagyboldogasszonynak volt felszentelve.

1517. április 30-án a Nagylucsei Dóczy család, akiknek birtokvitájuk volt a várossal, Breznóbányára támadt. A templom szentéjét két pap védelmezte, akik nem voltak hajlandók átadni a kulcsot. Ők a támadók áldozatául estek, a templomot kirabolták és felgyújtották. Az új templomot már nem itt építették fel. Felszentelésére 1520-ban került sor, és 1578-ban fallal vették körül. 1553 körül már a lutheránusok vették át a templomot. 1673-ban Szelepcsényi György esztergomi érsek közbenjárására a katolikusok (piaristák) visszaszerezték a templomot, de 1682-től 1687-ig Thököly Imre felkelésének köszönhetőleg újra az evangélikusok kezén volt. 1705-től 1711-ig Rákóczi szabadságharca következtében újra az evangélikusok kapták meg.

1782 és 1785 között épült a jelenlegi klasszicizáló barokk stílusban a leégett gótikus templom helyén, melynek hajóját örökölte. Tornyát 1792 és 1793 között építették.

Evangélikus templom
Evanjelický kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom
Története

1785 és 1787 között épült klasszicista stílusban. A torony 1863 és 1864 között épült. 1906-ban szecessziós-historizáló stílusban homlokzatát átalakították.

Szent Kereszt-kápolna
Kaplnka Svätého kríža
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Kereszt-kápolna
Története

Piarista kolostor
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
Kerületi hivatal.
Felkeres
Piarista kolostor
Története

1694 és 1713 között építették, kápolnájában 15. századi Szűz Mária szobor áll.

Zsinagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
kiállítóterem, rendezvényközpont
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

1902-ben épült.

Középületek
Városháza, Felső-Garami-menti Múzeum néprajzi kiállítása
Horehronské múzeum
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Városháza, Felső-Garami-menti Múzeum néprajzi kiállítása
Története

A 16. században reneszánsz stílusban építették. 1779-ben klasszicista stílusban átépítették.

Városi infrastruktúra
Városi torony, Harangláb
Mestská veža
Brezno, zvonica
Creator:Juraj Haviar / Public domain
Eredetileg:
harangtorony
Jelenleg:
harangtorony
Felkeres
Városi torony, Harangláb
Története

A 31 méter magas várostorony 1830-ban készült el.

Magánlakhelyek
Benedik-ház, Felső-Garam-menti Múzeum történeti kiállítása
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Benedik-ház, Felső-Garam-menti Múzeum történeti kiállítása
Története

Eredetileg két 16. század eleji földszintes házat 1650 körül összekapcsoltak egy félköríves kapuzattal, emelettel látták el és az udvar irányába új szárnnyal bővítették. Első ismert tulajdonosa a 17. századtól a Benedik-család volt, akik fakitermeléssel, kohászattal, vasiparral, juhtenyésztéssel foglalkoztak, de kocsmát is üzemeltettek, dohánykereskedést béreltek és sörfőzési joggal is rendelkeztek.

1779-ben tűzvészben leégett, 1784-ben Benedik Dániel városi kapitány helyreállíttatta. Az épület mai képe az 1980-as években végzett felújításkor alakult ki, amikor az 1779-es állapotot állították helyre.

Jelenleg a Felső-Garam-menti Múzeum történeti kiállítása található benne.

Emlékművek
Járványoszlop
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Járványoszlop
Története

1741-ben készítették.

Múzeumok és Galériák
Zsinagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
kiállítóterem, rendezvényközpont
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

1902-ben épült.

Városháza, Felső-Garami-menti Múzeum néprajzi kiállítása
Horehronské múzeum
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Városháza, Felső-Garami-menti Múzeum néprajzi kiállítása
Története

A 16. században reneszánsz stílusban építették. 1779-ben klasszicista stílusban átépítették.

Benedik-ház, Felső-Garam-menti Múzeum történeti kiállítása
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Benedik-ház, Felső-Garam-menti Múzeum történeti kiállítása
Története

Eredetileg két 16. század eleji földszintes házat 1650 körül összekapcsoltak egy félköríves kapuzattal, emelettel látták el és az udvar irányába új szárnnyal bővítették. Első ismert tulajdonosa a 17. századtól a Benedik-család volt, akik fakitermeléssel, kohászattal, vasiparral, juhtenyésztéssel foglalkoztak, de kocsmát is üzemeltettek, dohánykereskedést béreltek és sörfőzési joggal is rendelkeztek.

1779-ben tűzvészben leégett, 1784-ben Benedik Dániel városi kapitány helyreállíttatta. Az épület mai képe az 1980-as években végzett felújításkor alakult ki, amikor az 1779-es állapotot állították helyre.

Jelenleg a Felső-Garam-menti Múzeum történeti kiállítása található benne.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.8066450000","long":"19.6434670000"},"townlink":"breznobanya-brezno","town":{"townId":38,"active":1,"name_HU":"Brezn\u00f3b\u00e1nya","name_LO":"Brezno","name_GE":"Bries; Briesen","name_LT":"","seolink":"breznobanya-brezno","listorder":39,"oldcounty":12,"country":2,"division":6,"altitude":"498","gps_lat":"48.8066450000","gps_long":"19.6434670000","population":21,"hungarian_2011":0,"population_1910":4179,"hungarian_1910":24.27,"german_1910":0,"slovak_1910":73.73,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Jacquesverlaeken \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno_Museum_40342.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brezno Museum 40342\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/66\/Brezno_Museum_40342.jpg\/512px-Brezno_Museum_40342.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno_Museum_40342.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJacquesverlaeken\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Fels\u0151-Garam-medence","river":"Garam","description":"Az Alacsony-T\u00e1tra \u00e9s a G\u00f6m\u00f6r-Szepesi-\u00e9rchegys\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt a Garam v\u00f6lgy\u00e9ben fekv\u0151 kis b\u00e1nyav\u00e1rost a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n betelep\u00edtett n\u00e9metek alap\u00edtott\u00e1k. Arany, ez\u00fcst \u00e9s vasb\u00e1ny\u00e1szat\u00e1r\u00f3l volt h\u00edres. 1517. \u00e1prilis 30-\u00e1n trag\u00e9dia s\u00fajtotta a v\u00e1rosk\u00e1t. Z\u00f3lyomlipcse v\u00e1r\u00e1nak urai, a Nagylucseiek birtokvita miatt r\u00e1t\u00e1madtak, kifosztott\u00e1k a templomot \u00e9s r\u00e1gy\u00fajtott\u00e1k a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t az oda menek\u00fclt emberekre. II. Lajos elrendelte a Nagylucseiek fej \u00e9s j\u00f3sz\u00e1gveszt\u00e9s\u00e9t, de az \u00edt\u00e9letet a meggyeng\u00fclt kir\u00e1lyi hatalom miatt nem tudt\u00e1k v\u00e9grehajtani. 1621-ben a Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelmet t\u00e1mogat\u00f3 v\u00e1ros b\u00e1tran ellen\u00e1llt a cs\u00e1sz\u00e1ri ostromnak, v\u00e9g\u00fcl azonban felpr\u00e9d\u00e1lt\u00e1k. A 18. sz\u00e1zadt\u00f3l a v\u00e1rosban fellend\u00fclt a vasipar, \u00e9s ipari jellege a 20. sz\u00e1zadban is meghat\u00e1roz\u00f3 volt.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1242 ut\u00e1n|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n betelep\u00edtett n\u00e9metek alap\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rost. Eredetileg b\u00e1nyav\u00e1ros volt.@1265|A v\u00e1rost el\u0151sz\u00f6r IV. B\u00e9la oklevel\u00e9ben eml\u00edtett\u00e9k Berezuno n\u00e9ven.@#6|@1380|Kiv\u00e1lts\u00e1gait Nagy Lajost\u00f3l kapta.@1488|V\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@#8|@1517. \u00e1prilis 30.|Z\u00f3lyomlipcse v\u00e1r\u00e1nak urai, Nagylucsei Domj\u00e1n, L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Gergely birtokvita miatt megt\u00e1madta Brezn\u00f3b\u00e1ny\u00e1t. Kifosztott\u00e1k a templomot \u00e9s r\u00e1gy\u00fajtott\u00e1k a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t az oda menek\u00fclt emberekre. II. Lajos elrendelte a Nagylucseiek fej \u00e9s j\u00f3sz\u00e1gveszt\u00e9s\u00e9t, de azok a kir\u00e1ly embereit nem engedt\u00e9k birtokaik k\u00f6zel\u00e9be. 1523-ban v\u00e9g\u00fcl a kir\u00e1ly megsz\u00fcntette ellen\u00fck az elj\u00e1r\u00e1st.@#11|@#15|@1621. j\u00fanius eleje|A cs\u00e1sz\u00e1ri ellent\u00e1mad\u00e1s miatt \u00e1tmenetileg visszavonul\u00f3 Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem m\u00f6g\u00f6tt a cs\u00e1sz\u00e1riak visszavett\u00e9k a b\u00e1nyav\u00e1rosokat. Brezn\u00f3b\u00e1nya b\u00e1tran ellen\u00e1llt, de az \u00e1rul\u00f3 Sz\u00e9chy Gy\u00f6rgy felpr\u00e9d\u00e1lta.@1621. j\u00falius 5.|Egry Istv\u00e1n Z\u00f3lyom melletti gy\u0151zelme ut\u00e1n ism\u00e9t Bethlen vette birtokba.@#16|@#17|@1644. \u00e1prilis eleje|A b\u00e1nyav\u00e1rosok r\u00f6vid id\u0151re megh\u00f3doltak I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt.@#18|@1655|Szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett. 1770-ben ezt a c\u00edm\u00e9t elvesztette.@#21|@1678|Th\u00f6k\u00f6ly Imre \u00e1tmenetileg birtokba vette.@#22|@#23|@#24|@#25|@18. sz\u00e1zadt\u00f3l|Vasipara fejl\u0151d\u00e9snek indult.@#27|@1779|Nagy t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta.@#28|@#30|@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r 10.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Brezn\u00f3b\u00e1ny\u00e1t.@#36|@#38|@#41|@#42|@#44|&"},"sights":[{"sightId":751,"townId":38,"active":1,"name_LO":"Horehronsk\u00e9 m\u00fazeum","address":"N\u00e1m. gen. M. R. \u0160tef\u00e1nika 47\/55","mapdata":"1|461|430","gps_lat":"48.8067940000","gps_long":"19.6437540000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.horehronskemuzeum.sk\/index.php\/expozicie\/zivot-a-kultura-ludu-na-horehroni.html","openinghours":"https:\/\/horehronskemuzeum.sk\/index.php\/otv-hodiny.html","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno16Slovakia11.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brezno16Slovakia11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/24\/Brezno16Slovakia11.JPG\/512px-Brezno16Slovakia11.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno16Slovakia11.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za, Fels\u0151-Garami-menti M\u00fazeum n\u00e9prajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa","seolink":"varoshaza-felso-garami-menti-muzeum-neprajzi-kiallitasa","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadban renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1779-ben klasszicista st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":752,"townId":38,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00e1 ve\u017ea","address":"N\u00e1mestie gener\u00e1la \u0160tef\u00e1nika","mapdata":"1|459|491","gps_lat":"48.8061080000","gps_long":"19.6437700000","religion":0,"oldtype":"13","newtype":"13","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Creator:Juraj Haviar \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno,_zvonica.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Brezno, zvonica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/be\/Brezno%2C_zvonica.jpg\/256px-Brezno%2C_zvonica.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno,_zvonica.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ECreator:Juraj Haviar\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"V\u00e1rosi torony, Harangl\u00e1b ","seolink":"varosi-torony-haranglab","note":"","history":"A 31 m\u00e9ter magas v\u00e1rostorony 1830-ban k\u00e9sz\u00fclt el."},{"sightId":753,"townId":38,"active":1,"name_LO":"R\u00edmsko-katol\u00edcky kostol nanebovzatia Panny M\u00e1rie","address":"N\u00e1m. gen. M. R. \u0160tef\u00e1nika 46, 977 01 Brezno","mapdata":"1|440|417","gps_lat":"48.8068560000","gps_long":"19.6433910000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/brezno.fara.sk\/dejiny-farnosti-v-16-az-19-storoci\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno16Slovakia11.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brezno16Slovakia11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/24\/Brezno16Slovakia11.JPG\/512px-Brezno16Slovakia11.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno16Slovakia11.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nagyboldogasszony-templom ","seolink":"nagyboldogasszony-templom","note":"","history":"1380-ban Brezn\u00f3b\u00e1nya szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett. Ez el\u0151tt k\u00e9sz\u00fclhetett a v\u00e1ros els\u0151 temploma f\u00e1b\u00f3l, ami a mai harangl\u00e1b hely\u00e9n \u00e1llhatott, \u00e9s Nagyboldogasszonynak volt felszentelve.@1517. \u00e1prilis 30-\u00e1n a Nagylucsei D\u00f3czy csal\u00e1d, akiknek birtokvit\u00e1juk volt a v\u00e1rossal, Brezn\u00f3b\u00e1ny\u00e1ra t\u00e1madt. A templom szent\u00e9j\u00e9t k\u00e9t pap v\u00e9delmezte, akik nem voltak hajland\u00f3k \u00e1tadni a kulcsot. \u0150k a t\u00e1mad\u00f3k \u00e1ldozat\u00e1ul estek, a templomot kirabolt\u00e1k \u00e9s felgy\u00fajtott\u00e1k. Az \u00faj templomot m\u00e1r nem itt \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. Felszentel\u00e9s\u00e9re 1520-ban ker\u00fclt sor, \u00e9s 1578-ban fallal vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. 1553 k\u00f6r\u00fcl m\u00e1r a luther\u00e1nusok vett\u00e9k \u00e1t a templomot. 1673-ban Szelepcs\u00e9nyi Gy\u00f6rgy esztergomi \u00e9rsek k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a katolikusok (piarist\u00e1k) visszaszerezt\u00e9k a templomot, de 1682-t\u0151l 1687-ig Th\u00f6k\u00f6ly Imre felkel\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg \u00fajra az evang\u00e9likusok kez\u00e9n volt. 1705-t\u0151l 1711-ig R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharca k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00fajra az evang\u00e9likusok kapt\u00e1k meg.@1782 \u00e9s 1785 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a jelenlegi klassziciz\u00e1l\u00f3 barokk st\u00edlusban a le\u00e9gett g\u00f3tikus templom hely\u00e9n, melynek haj\u00f3j\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00f6lte. Torny\u00e1t 1792 \u00e9s 1793 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":754,"townId":38,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Chalupkova 16, 977 01 Brezno","mapdata":"1|527|261","gps_lat":"48.8086020000","gps_long":"19.6451460000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno_-_evanjelick%C3%BD_kostol.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Brezno - evanjelick\u00fd kostol\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/71\/Brezno_-_evanjelick%C3%BD_kostol.JPG\/256px-Brezno_-_evanjelick%C3%BD_kostol.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno_-_evanjelick%C3%BD_kostol.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: Patrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1785 \u00e9s 1787 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban. A torony 1863 \u00e9s 1864 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. 1906-ban szecesszi\u00f3s-historiz\u00e1l\u00f3 st\u00edlusban homlokzat\u00e1t \u00e1talak\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":755,"townId":38,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie gener\u00e1la \u0160tef\u00e1nika","mapdata":"1|490|525","gps_lat":"48.8057780000","gps_long":"19.6442880000","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno16Slovakia5.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brezno16Slovakia5\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/da\/Brezno16Slovakia5.JPG\/512px-Brezno16Slovakia5.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno16Slovakia5.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Piarista kolostor ","seolink":"piarista-kolostor","note":"Ker\u00fcleti hivatal.","history":"1694 \u00e9s 1713 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k, k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban 15. sz\u00e1zadi Sz\u0171z M\u00e1ria szobor \u00e1ll."},{"sightId":756,"townId":38,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie gener\u00e1la \u0160tef\u00e1nika","mapdata":"1|476|482","gps_lat":"48.8061290000","gps_long":"19.6440080000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno16Slovakia22.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Brezno16Slovakia22\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3d\/Brezno16Slovakia22.JPG\/256px-Brezno16Slovakia22.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno16Slovakia22.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"J\u00e1rv\u00e1nyoszlop ","seolink":"jarvanyoszlop","note":"","history":"1741-ben k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":757,"townId":38,"active":1,"name_LO":"","address":"\u0160t\u00farova 888, 977 01 Brezno","mapdata":"1|594|594","gps_lat":"48.8049520000","gps_long":"19.6459670000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"105, 106","homepage":"https:\/\/www.najkrajsikraj.sk\/brezno-zidovska-synagoga\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno_-_synag%C3%B3ga_-_2016.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Brezno - synag\u00f3ga - 2016\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/38\/Brezno_-_synag%C3%B3ga_-_2016.JPG\/256px-Brezno_-_synag%C3%B3ga_-_2016.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno_-_synag%C3%B3ga_-_2016.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: Patrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1902-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":758,"townId":38,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie gener\u00e1la \u0160tef\u00e1nika 13, 977 01 Brezno","mapdata":"1|407|358","gps_lat":"48.8075590000","gps_long":"19.6428480000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.horehronskemuzeum.sk\/index.php\/expozicie\/brezno-v-premenach-casu.html","openinghours":"https:\/\/www.horehronskemuzeum.sk\/index.php\/otv-hodiny.html","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Benedik-haz-Breznobanya-1696","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._%C4%8D._13.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brezno - \u0160tef\u00e1nikovo n\u00e1m. \u010d. 13\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0f\/Brezno_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._%C4%8D._13.JPG\/512px-Brezno_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._%C4%8D._13.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brezno_-_%C5%A0tef%C3%A1nikovo_n%C3%A1m._%C4%8D._13.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: Patrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Benedik-h\u00e1z, Fels\u0151-Garam-menti M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa","seolink":"benedik-haz-felso-garam-menti-muzeum-torteneti-kiallitasa","note":"","history":"Eredetileg k\u00e9t 16. sz\u00e1zad eleji f\u00f6ldszintes h\u00e1zat 1650 k\u00f6r\u00fcl \u00f6sszekapcsoltak egy f\u00e9lk\u00f6r\u00edves kapuzattal, emelettel l\u00e1tt\u00e1k el \u00e9s az udvar ir\u00e1ny\u00e1ba \u00faj sz\u00e1rnnyal b\u0151v\u00edtett\u00e9k. Els\u0151 ismert tulajdonosa a 17. sz\u00e1zadt\u00f3l a Benedik-csal\u00e1d volt, akik fakitermel\u00e9ssel, koh\u00e1szattal, vasiparral, juhteny\u00e9szt\u00e9ssel foglalkoztak, de kocsm\u00e1t is \u00fczemeltettek, doh\u00e1nykeresked\u00e9st b\u00e9reltek \u00e9s s\u00f6rf\u0151z\u00e9si joggal is rendelkeztek.@1779-ben t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett, 1784-ben Benedik D\u00e1niel v\u00e1rosi kapit\u00e1ny helyre\u00e1ll\u00edttatta. Az \u00e9p\u00fclet mai k\u00e9pe az 1980-as \u00e9vekben v\u00e9gzett fel\u00faj\u00edt\u00e1skor alakult ki, amikor az 1779-es \u00e1llapotot \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre.@Jelenleg a Fels\u0151-Garam-menti M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa tal\u00e1lhat\u00f3 benne."},{"sightId":759,"townId":38,"active":1,"name_LO":"Kaplnka Sv\u00e4t\u00e9ho kr\u00ed\u017ea","address":"Cintor\u00ednska 181, 977 01 Brezno","mapdata":"1|570|230","gps_lat":"48.8090300000","gps_long":"19.6456420000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Kereszt-k\u00e1polna","seolink":"szent-kereszt-kapolna","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}