exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia

A Felvidék, a mai Szlovákia legszebb történelmi városai

ABC sorrendbe
Pozsony, Bratislava
426e
A mai várost a honfoglalás során betelepült magyarok alapították, nevét a Szent István által alapított vármegye első ispánjáról kapta, amelynek központja lett. Többször megvédte az országot a hódító szándékkal érkező német hadaktól. Zsigmond megerősítette a várát a cseh husziták ellen, akiknek végül ellen tudott állni. Mátyás király 1467-ben reneszánsz egyetemet alapított a városban Academia Istropolitana néven. Igazi jelentőségét az után nyerte el, hogy a török 1541-ben elfoglalta az ország fővárosát, Budát. Ezután Magyarország fővárosa Pozsony lett. A következő évszázadokban 10 Habsburg-házi uralkodó királyt és 1 királynőt koronáztak meg a Szent Márton dómban, és az országgyűléseket is többnyire a városban tartották. Rangjához méltóan számos templom, főúri palota és középület épült a városban. A Habsburg-ellenes magyar felkelők többször is birtokba vették. Várát Pálffy Pál bővítette és egészítette ki a négy dísztoronnyal és Mária Terézia utasítására barokkosították. A városban mondták ki az 1836-os országgyűlésen, hogy az ország hivatalos nyelve a latin helyett a magyar lett. Az ország első lóvasútja is Pozsony és Nagyszombat között nyílt meg. 1919-ben a csehszlovákok megszállták a várost, a békésen tüntető magyar és német polgárok közé lövettek és ledöntötték a magyar szobrokat. Ezután kezdődött a város erőszakos szlovákosítása. 1945. után a város megmaradt magyar és német lakosságát kitelepítették, de a város épített emlékei ma is őrzik emléküket.
Mutasd a térképen
Pozsony
Kassa, Košice 
241e
A tatárjárás során elpusztult kis magyar település helyére IV. Béla telepített be németeket. 1312-ben a rozgonyi csatában a kassai polgárok Károly Róbertet győzelemre segítették az Abák és Csák Máté serege felett, amiért a király megvédte a várost a nagyurak hatalmaskodásától. 1374-ben kezdték építeni az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt gótikus katedrálist. 1412-ben Kassa vezetésével létrehozták a Pentapolitanat, az észak magyarországi 5 legjelentősebb szabad királyi város szövetségét. Mátyás király uralkodása idején Kassa 10.000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. A 17-18. századi Habsburg-ellenes magyar felkeléseknek és az erdélyi magyar fejedelmek Bécs elleni hadjáratainak rendre a magyarországi központja volt, így az 1703-1711 közötti Rákóczi-szabadságharcnak is. II. Rákóczi Ferencnek és bujdosótársainak a törökországi Rodostóból 1906-ban hazaszállított hamvait a Szent Erzsébet dómban helyezték végső nyugalomra. 1918-ban a csehszlovákok megszállták a döntően magyarlakta várost, ledöntötték a magyar szabadságharc emlékművét és a békés tiltakozó tömeg közé lőttek. A várost ezután az újonnan létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1945-ben az egykori Abaúj-Torna vármegye székházának erkélyéről hirdette ki Benes csehszlovák elnök a magyarság és a németség üldözéséről és kifosztásáról szóló dekrétumait, melynek következtében mára alig maradt magyar a városban.
Mutasd a térképen
Kassa
Unknown author / Public domain
Késmárk, Kežmarok
16e
A Poprád folyó partján fekvő mai várost a tatárjárás után a Szepességbe betelepített szászok alapították. Neve a német Käsemarkt szóból ered, ami sajtvásárt jelent, amelynek tartására 1269-ben lett feljogosítva. A Szepesség egyik legfontosabb kereskedő városaként a 16. században vérre menő küzdelmet folytatott Lőcsével az árumegállító jogért. A versengés 1544-ben ért véget Lőcse győzelmével, amikor I. Ferdinánd király „örök hallgatásra” ítélte Késmárkot. 1583-ban a vára Thököly birtok lett, akik székhelyükké tették. 1671-ben Thököly Istvántól elkobozták a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt. Állítólag 16 szekérrel vitték a kincseket a várból Bécsbe. Thököly Imre, a kuruc felkelők vezetője, majd Felső-Magyarország fejedelme, aki szintén itt született, többször is visszavette a Habsburg császártól rövid időre. 1906-ban a törökországi Nicomediából hazahozatott testét a város új evangélikus templomának mauzóleumában helyezték végső nyugalomra. A szepesi szászok hazájukhoz hűen az 1918-as csehszlovák invázió idején kinyilvánították, hogy továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Sajnos a nagyhatalmakat a helyiek véleménye nem érdekelte. Az újdonsült Csehszlovákiának nem volt szüksége az őslakos nemzetiségekre, és a második világháború után kapva a kedvező lehetőségen a szászokat egyből ki is telepítették.
Mutasd a térképen
{"category":0,"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"set":[{"id":"1","name":"Pozsony","localname":"Bratislava; Prešporok ","seolink":"pozsony-bratislava","gps_lat":"48.1434520000","gps_long":"17.1083740000","population":"426","picture":"","picture_ref":"","description":"A mai várost a honfoglalás során betelepült magyarok alapították, nevét a Szent István által alapított vármegye első ispánjáról kapta, amelynek központja lett. Többször megvédte az országot a hódító szándékkal érkező német hadaktól. Zsigmond megerősítette a várát a cseh husziták ellen, akiknek végül ellen tudott állni. Mátyás király 1467-ben reneszánsz egyetemet alapított a városban Academia Istropolitana néven. Igazi jelentőségét az után nyerte el, hogy a török 1541-ben elfoglalta az ország fővárosát, Budát. Ezután Magyarország fővárosa Pozsony lett. A következő évszázadokban 10 Habsburg-házi uralkodó királyt és 1 királynőt koronáztak meg a Szent Márton dómban, és az országgyűléseket is többnyire a városban tartották. Rangjához méltóan számos templom, főúri palota és középület épült a városban. A Habsburg-ellenes magyar felkelők többször is birtokba vették. Várát Pálffy Pál bővítette és egészítette ki a négy dísztoronnyal és Mária Terézia utasítására barokkosították. A városban mondták ki az 1836-os országgyűlésen, hogy az ország hivatalos nyelve a latin helyett a magyar lett. Az ország első lóvasútja is Pozsony és Nagyszombat között nyílt meg. 1919-ben a csehszlovákok megszállták a várost, a békésen tüntető magyar és német polgárok közé lövettek és ledöntötték a magyar szobrokat. Ezután kezdődött a város erőszakos szlovákosítása. 1945. után a város megmaradt magyar és német lakosságát kitelepítették, de a város épített emlékei ma is őrzik emléküket."},{"id":"17","name":"Kassa","localname":"Košice ","seolink":"kassa-kosice","gps_lat":"48.7205430000","gps_long":"21.2580990000","population":"241","picture":"","picture_ref":"","description":"A tatárjárás során elpusztult kis magyar település helyére IV. Béla telepített be németeket. 1312-ben a rozgonyi csatában a kassai polgárok Károly Róbertet győzelemre segítették az Abák és Csák Máté serege felett, amiért a király megvédte a várost a nagyurak hatalmaskodásától. 1374-ben kezdték építeni az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt gótikus katedrálist. 1412-ben Kassa vezetésével létrehozták a Pentapolitanat, az észak magyarországi 5 legjelentősebb szabad királyi város szövetségét. Mátyás király uralkodása idején Kassa 10.000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. A 17-18. századi Habsburg-ellenes magyar felkeléseknek és az erdélyi magyar fejedelmek Bécs elleni hadjáratainak rendre a magyarországi központja volt, így az 1703-1711 közötti Rákóczi-szabadságharcnak is. II. Rákóczi Ferencnek és bujdosótársainak a törökországi Rodostóból 1906-ban hazaszállított hamvait a Szent Erzsébet dómban helyezték végső nyugalomra. 1918-ban a csehszlovákok megszállták a döntően magyarlakta várost, ledöntötték a magyar szabadságharc emlékművét és a békés tiltakozó tömeg közé lőttek. A várost ezután az újonnan létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1945-ben az egykori Abaúj-Torna vármegye székházának erkélyéről hirdette ki Benes csehszlovák elnök a magyarság és a németség üldözéséről és kifosztásáról szóló dekrétumait, melynek következtében mára alig maradt magyar a városban."},{"id":"3","name":"Komárom","localname":"Komárno","seolink":"komarom-komarno","gps_lat":"47.7571410000","gps_long":"18.1294410000","population":"36","picture":"","picture_ref":"","description":"Az ősi magyar várost nem csak a Duna, hanem 1920. óta sajnos egy országhatár is kettészeli, amikor is a történelmi magját is magába foglaló északi felét Csehszlovákiához csatolták. A város létrejötte a magyar állam megalakulásához köthető. Kiemelt jelentőségű végvárként védte az országot a török hódítókkal szemben, akik soha el nem tudták foglalni. Európa egyik legmodernebb erődrendszere épült itt ki, amely az 1848-1849-es magyar szabadságharc idején is töretlenül ellenállt az osztrák ostromnak, még a szabadságharc orosz intervenció általi eltiprását követően is, és a feladásával elnyert amnesztia több ezer hazafinak biztosított bántatlanságot, köztük Madách Imrének, aki később megírhatta Az ember tragédiáját. A város Komárom-Esztergom vármegye egykori székhelye, Jókai Mór Az arany ember című híres regényéből is közismert. Máig őrzi magyar többségét, és a Selye János szlovákiai magyar egyetem székhelye."},{"id":"25","name":"Nagyszombat","localname":"Trnava ","seolink":"nagyszombat-trnava","gps_lat":"48.3778120000","gps_long":"17.5864040000","population":"65","picture":"","picture_ref":"","description":" A Pozsonytól alig 60 kilométerre fekvő várost, amellyel egykor Magyarország első lóvasútja kötötte össze, méltán nevezték \"kis\" Rómának számos temploma után, na és mert a török hódítást követően az esztergomi érsek székhelyeként csaknem háromszáz évig Magyarország vallási és kulturális központja volt. Pázmány Péter érsek 1635-ben itt alapította meg az egyetemét, ami a mai napig Magyarország legjobb nevű egyetemeinek egyike. Az egykor fontos kereskedelmi csomópont nevét is a szombati napokon tartott híres vásárairól kapta és a 13. századra Európa egyik legnagyobb városává fejlődött. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, ő kezdte építtetni a Szent Miklós bazilikát és itt is hunyt el 1382-ben. A környék híres borairól és számos kulturális esemény várja a városba látogatókat."},{"id":"27","name":"Nyitra","localname":"Nitra ","seolink":"nyitra-nitra","gps_lat":"48.3163590000","gps_long":"18.0886350000","population":"77","picture":"","picture_ref":"","description":" A Nyitra folyóról elnevezett város fontos püspöki székhely és Nyitra vármegye egykori székhelye, jelentős szerepet játszott Magyarország korai történelmében. Várában őrizték és vakíttatták meg Vazult, az első keresztény magyar király, Szent István pogány riválisát. Szent István felesége, a bajor Gizella létesítette a mai székesegyház elődjét és szentelte Szent Emmerámnak, a regensburgi főegyház patrónusának. A Zobor hegyi monostort, melynek romjai ma is láthatók, is ekkor létesítették Szent Ipoly bajor szent védelme alatt. Nyitra volt a hercegség, azaz a dukátus székhelye, amely cím a mindenkori király öccsét illette meg. Mivel a hercegek gyakran törtek bátyjuk trónjára, ezen intézményt Könyves Kálmán király megszüntette. Szintén ő hozta létre a nyitrai püspökséget 1113-ban és építtette fel itt az első kővárat. Az 1896-ban a honfoglalás emlékére emelt emlékművet a megszálló csehszlovákok 1921-ben felrobbantották, de impozáns talapzata ma is áll a Zobor-hegyen a rádióadó mellett. A város egykori magyar többsége a 20. századi üldöztetések miatt csaknem teljesen eltűnt, de a város kulturális örökségében kitörölhetetlen nyomot hagytak maguk után."},{"id":"16","name":"Eperjes","localname":"Prešov ","seolink":"eperjes-presov","gps_lat":"48.9975670000","gps_long":"21.2404160000","population":"89","picture":"","picture_ref":"","description":"Eperjest egykoron Tarca-parti Athénként emlegették a városban zajló magas színvonalú oktatás miatt, ami 1665-ben a magyarországi evangélikusok által közadakozásból létrejött kollégium létrehozásával vette kezdetét. A hangsúly a reál tárgyak és az anyanyelv, a magyar oktatásán volt. A 19. században gimnázium és főiskola működött a városban jogi, teológiai és tanítóképző karral. Eperjesen tanult számos neves magyar, például Thököly, Kazinczy, Kossuth és Mária Sándor. Mindennek 1918-ban a csehszlovák megszállók vetettek véget, akik bezáratták az iskolákat, amik aztán a mai Magyarország területére költöztek át. A várost magát II. (Vak) Béla alapította és a környéken jellemző eperről nevezte el. 1647-ben Sáros vármegye központja lett. Thököly Imre felkelésének erős központja volt, ami miatt 1687-ben bosszúból Caraffa császári tábornok vésztörvényszéke 300 embert megkínoztat és 24 gazdag polgárt a vagyonáért brutálisan kivégeztet. A szlávok betelepülése a pestisjárványban megritkult magyar és német lakosság helyére a 18. században vette kezdetét."},{"id":"13","name":"Késmárk","localname":"Kežmarok","seolink":"kesmark-kezmarok","gps_lat":"49.1364890000","gps_long":"20.4310610000","population":"16","picture":"","picture_ref":"","description":"A Poprád folyó partján fekvő mai várost a tatárjárás után a Szepességbe betelepített szászok alapították. Neve a német Käsemarkt szóból ered, ami sajtvásárt jelent, amelynek tartására 1269-ben lett feljogosítva. A Szepesség egyik legfontosabb kereskedő városaként a 16. században vérre menő küzdelmet folytatott Lőcsével az árumegállító jogért. A versengés 1544-ben ért véget Lőcse győzelmével, amikor I. Ferdinánd király „örök hallgatásra” ítélte Késmárkot. 1583-ban a vára Thököly birtok lett, akik székhelyükké tették. 1671-ben Thököly Istvántól elkobozták a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt. Állítólag 16 szekérrel vitték a kincseket a várból Bécsbe. Thököly Imre, a kuruc felkelők vezetője, majd Felső-Magyarország fejedelme, aki szintén itt született, többször is visszavette a Habsburg császártól rövid időre. 1906-ban a törökországi Nicomediából hazahozatott testét a város új evangélikus templomának mauzóleumában helyezték végső nyugalomra. A szepesi szászok hazájukhoz hűen az 1918-as csehszlovák invázió idején kinyilvánították, hogy továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Sajnos a nagyhatalmakat a helyiek véleménye nem érdekelte. Az újdonsült Csehszlovákiának nem volt szüksége az őslakos nemzetiségekre, és a második világháború után kapva a kedvező lehetőségen a szászokat egyből ki is telepítették."},{"id":"14","name":"Lőcse","localname":"Levoča","seolink":"locse-levoca","gps_lat":"49.0265480000","gps_long":"20.5894120000","population":"15","picture":"","picture_ref":"","description":"A tatárjárás után IV. Béla által a Szepességbe betelepített szászok alapították, hamarosan legjelentősebb városuk, központjuk lett. 1321-ben árumegállító jogot kapott a Magyarország és Lengyelország közötti kereskedelmi útvonalon, amiért a 16. században vérre menő küzdelmet folytatott Késmárkkal. A versengés 1544-ben ért véget, amikor I. Ferdinánd király „örök hallgatásra” ítélte Késmárkot. A 18. században Szepes vármegye székhelye lett. A 13. század óta a Mária-dombon lévő zarándokhely az egyik legjelentősebb volt Magyarországon, a Szűz Mária Bazilikában II. János Pál pápa is látogatást tett. A szepesi szászok hűek voltak hazájukhoz, támogatták a magyarok szabadságharcát a Habsburg Birodalommal szemben 1848-1849-ben, és az 1918-as csehszlovák invázió idején is kinyilvánították, hogy továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Sajnos a nagyhatalmakat a helyiek véleménye nem érdekelte. Az újdonsült Csehszlovákiának nem volt szüksége az őslakos nemzetiségekre, és a második világháború után a szászokat ki is telepítették. Legismertebb látványosságai a Jókai Mór regényéből készült A fekete város című sorozatból ismert gótikus városháza és a Szent Jakab templom Lőcsei Pál mester híres gótikus szárnyasoltárával."},{"id":"33","name":"Selmecbánya","localname":"Banská Štiavnica","seolink":"selmecbanya-banska-stiavnica","gps_lat":"48.4587430000","gps_long":"18.8932970000","population":"10","picture":"","picture_ref":"","description":" A város Magyarország egyik legfontosabb bányavárosa volt, az itteni ezüst és aranybányák a legjelentősebbek közé tartoztak. Az itt bányászott ezüstből már Szent István is pénzt veretett. A tatárjárás után elpusztult a település, amit német bányászokkal telepítettek újra. Magyarország ekkoriban a globális ezüstkitermelés egynegyedét adta. Az állandó értékű ezüst garas verését Károly Róbert 1329-ben kezdte meg. Erődítései az 1500-as években a török veszély miatt épültek ki, de a város soha nem került török kézre. 1770-ben itt jött létre a világ első bányászati akadémiája, amely mintául szolgált a párizsi Polytechnique létrehozásához. Ekkor Selmecbánya Magyarország harmadik legnagyobb városa volt. A bányászat lehanyatlásával fontos iskolavárossá vált, a bányászati és kohászati akadémia erdőmérnöki karral bővült. Mindennek a csehszlovák megszállás vetett véget 1919-ben, amikor is az akadémiának a mai Magyarország területére kellett költöznie. A város bányászmúltjába több látogatható tárna és bányamúzeum enged betekintést a látogatóknak."},{"id":"32","name":"Besztercebánya","localname":"Banská Bystrica","seolink":"besztercebanya-banska-bystrica","gps_lat":"48.7355300000","gps_long":"19.1452240000","population":"78","picture":"","picture_ref":"","description":" A város Magyarország egyik legfontosabb bányavárosa volt, amely elsősorban rézbányászatáról volt híres. IV. Béla által betelepített szászok alapították a tatárjárás után. Mátyás halálával a királyi hatalom lehanyatlott, és a bányászat és kohászat jogát megszerző Thurzó és Fugger családok megalapította az Ungarischer Handel társaságot, ami a 16. századra a világ vezető réz előállítójává vált. Európa legkifinomultabb bányásztechnológiáit alkalmazták. A réz a modern tűzfegyverek előállításához nélkülözhetetlen volt, és Besztercebánya réztermelése Európa rézigényének 40%-át fedezte. 1620-ban a magyar országgyűlés itt választotta királlyá Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, aki a harmincéves háborúban a Habsburg uralkodó ellen vezetett hadjáratot. A rézbánya a 18. századra kimerült és a város szerepe megváltozott. Zólyom vármegye székhelye lett, majd 1776-ban Mária Terézia püspöki székhellyé tette. A város magyarságát a 20. század során a hatalmat megszerző csehszlovákok üldözték el."},{"id":"34","name":"Körmöcbánya","localname":"Kremnica","seolink":"kormocbanya-kremnica","gps_lat":"48.7047100000","gps_long":"18.9175290000","population":"5","picture":"","picture_ref":"","description":"A város Magyarország egyik legfontosabb, aranybányászatáról híres bányavárosa és pénzverőhelye volt. Német telepesek alapították a 12. században. Pénzverdéjét Károly Róbert alapította, aki az Európa-szerte közkedvelt aranyforintokat 1335-ben kezdte el veretni a városban. Ekkoriban Magyarország adta Európa aranytermelésének 80%-át. Fénykorában évente 14.000 aranyforintot is vertek itt. Az utolsó fizetésre használt aranydukátokat 1881-ben verték itt. A megszálló csehszlovákok elől 1918 októberében a pénzverő gépeket Budapestre kellett menekíteni. A városban a pénzverés tradícióit Pénz- és Érmemúzeum és pénzverde mutatja be a látogatóknak."},{"id":"15","name":"Bártfa","localname":"Bardejov","seolink":"bartfa-bardejov","gps_lat":"49.2932780000","gps_long":"21.2759210000","population":"33","picture":"","picture_ref":"","description":"A gótikus építészetéről és épségben megmaradt városfalairól is nevezetes Bártfát a tatárjárás után betelepített németek alapították. Árumegállító jogot kapott és a Lengyelországgal folytatott kereskedelemből gazdagodott meg. 1412-ben a Pentapolitana tagja lett, ami észak Magyarország 5 legjelentősebb szabad királyi városának szövetsége volt. 1453-ban Hunyadi János főkapitány a falakon kívül verte szét a cseh huszita Talafusz rablóvezér seregét. A 18. században szlovákok és zsidók költöztek a városba, és Lengyelország felosztásával a kereskedelem hanyatlásnak indult. 1907-ben a híres gótikus városházán nyitották meg a Sárosi Múzeumot. Jeles nevezetessége a város védőszentjének, Szent Egyednek szentelt 14. századi gótikus bazilika. Magyar és német lakosságát a 20. század folyamán a csehszlovák hatalom üldözte el."},{"id":"18","name":"Rozsnyó","localname":"Rožňava","seolink":"rozsnyo-roznava","gps_lat":"48.6624130000","gps_long":"20.5326590000","population":"19","picture":"","picture_ref":"","description":"A Gömör-Szepesi érchegységben fekvő Rozsnyó eredetileg bányaváros volt, amit német telepesek alapítottak a 13. században. Aranyat és ezüstöt, később főleg vasat bányásztak. A Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem rozsnyói tartózkodása alatt döntöttek az ónodi országgyűlés összehívásáról és a Habsburg ház trónfosztásáról. 1776-ban Mária Terézia püspöki székhellyé tette, ami jelentősen formálta arculatát. Iskoláiban sok híresség tanult. A város sokat köszönhet gazdag patrónusainak, gróf Andrássy Dénesnek és különösen feleségének Franciska grófnénak, akinek szobrot is emeltek a főtéren. Az ő támogatásukkal nyílt meg a Bányászati Múzeum is 1912-ben, amit azonban az 1919-es csehszlovák megszállás után bezárattak. 1938-ban, a magyarok lakta város visszacsatolásával nyithatott csak újra, azonban a szovjet megszállás és Csehszlovákia újjáalakulása után ismét bezáratták. Szerencsére jelenleg újra nyitva áll és látogatható."},{"id":"29","name":"Trencsén","localname":"Trenčín ","seolink":"trencsen-trencin","gps_lat":"48.8950520000","gps_long":"18.0419540000","population":"56","picture":"","picture_ref":"","description":"A Vág folyó fölé emelkedő sziklán álló, kiváló állapotban lévő impozáns vára többször védte Magyarországot a rátörő csehek támadásától. Fénykorában az Árpád-ház kihalása utáni zavaros időszakban kiemelkedett hírhedt magyar tartományúr, Csák Máté székhelye volt. Kénye-kedve szerint fosztogatta a világi és egyházi javakat, és semmilyen hatalmat nem ismert el maga fölött. Az egyház két alkalommal is hasztalan átkozta ki, és a király is többször hadat viselt ellene, de hatalmát csak 1321-ben természetes úton bekövetkezett halála tudta megtörni. Ezután Károly Róbert király előtt sorra önként hódoltak meg várai. Csak Trencsén tartotta magát, mígnem kemény ostrom után Csák Máté unokatestvére feladta a várat a királynak más birtokokért cserébe."},{"id":"31","name":"Zólyom","localname":"Zvolen","seolink":"zolyom-zvolen","gps_lat":"48.5766720000","gps_long":"19.1255390000","population":"43","picture":"","picture_ref":"","description":"A várostól délnyugatra lévő hegyen a 11. században megépült Pusztavár Zólyom vármegye központja volt, amely eredetileg a lengyel határig terjedő hatalmas területet foglalt magába és az Árpád-házi királyok magán vadászterülete volt, gyér számú lakossága látta el az erdő és vadőrök szerepét. 1338-ban Károly Róbert darabolta fel földjét, és hozta létrehozta Zólyom, Liptó, Turóc és Árva vármegyéket. Fia, Nagy Lajos, a lovagkirály vadászkastélyt építtetett Zólyomban, mert innen könnyen el tudta érni mind a magyar, mind a lengyel királyságát. A Pusztavár a 15. század második felében ismeretlen körülmények között elpusztult, a vadászkastélynak pedig nem volt valódi védelmi értéke, és nem játszott komoly hadászati szerepet. Itt született Balassa Bálint, magyar reneszánsz költő, aki hősiesen harcolt a török ellen. Kossuth Lajos szobrát az 1919-es csehszlovák megszállás után eltávolították, 1943-ban találták meg elrejtve egy gazdasági épületben, és Borsiban állították fel újból. A város a magyar lakosságát a 20. századi üldöztetések során vesztette el."},{"id":"5","name":"Rimaszombat","localname":"Rimavská Sobota","seolink":"rimaszombat-rimavska-sobota","gps_lat":"48.3834470000","gps_long":"20.0175990000","population":"24","picture":"","picture_ref":"","description":"A Rátkói-hegyek lábánál a Rima folyó partján fekvő kisváros szombati napokon tartott vásárairól kapta nevét. Az akkor még túlnyomóan magyarok lakta város Kishont, majd Gömör-Kishont vármegye székhelye volt az 1920-ban történt elcsatolásáig. Számos híres magyar neve kötődik a városhoz. Büszkén őrzik emlékét, hogy 1845-ben Petőfi Sándor a városba látogatott. Református templomában nyugszik Ferenczy István szobrászművész, gimnáziumában tanult Mikszáth Kálmán író, és Izsó Miklós szobrászművész. Az Izsó Miklós modellje alapján készült Petőfi-szobrot 2004-ben állították fel a városban."},{"id":"47","name":"Fülek","localname":"Fiľakovo","seolink":"fulek-filakovo","gps_lat":"48.2702880000","gps_long":"19.8233440000","population":"11","picture":"","picture_ref":"","description":"Várát állítólag egy rablólovag emeltette, aki a tatárjárás idején a menedéket kereső szerencsétleneket álnok módon magához csalogatta, majd kifosztotta és a szikláról a mélybe taszította. De nem ez volt az egyetlen eset, hogy arra méltatlan emberek kezére került. 1483-ban például Mátyás hadának az áruló Perényi Istvánt ostrommal kellett kikergetnie falai közül. A török időkben fontos végvár lett, ami 1554-ben komédiába illő módon esett el. Egy várban szolgáló szerecsen rab a szemétledobón keresztül engedte be a törököket a várba, miközben az őrség az előző napi mulatozás után mélyen aludt. De a törökök elvonulása alig 40 év múlva sem kevésbé humoros körülmények között történt meg. Végzete aztán 1682-ben érte utol, amikor makacsul kitartó kapitánya, Koháry István a katonái nyomására, akik már a mélybe vetéssel fenyegették meg, végül feladta azt a Thököly Imre fejedelemmel szövetséges török seregnek, akik aztán az ostrom során elszenvedett hatalmas veszteségeik miatti dühből Thököly kérése ellenére elpusztították. A város elcsatolását követő szlovák betelepítések dacára a város még mindig őrzi magyar többségét."},{"id":"10","name":"Poprád","localname":"Poprad","seolink":"poprad-poprad","gps_lat":"49.0547560000","gps_long":"20.3016920000","population":"52","picture":"","picture_ref":"","description":"A Poprád folyó partján fekvő mai várost a tatárjárás után a Szepességbe betelepített szászok alapították, és többek között rézérc bányászattal foglalkoztak. Zsigmond, hogy finanszírozza a dalmát városokat elfoglaló Velence elleni háborúját, 1412-ben 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak. Az eredetileg csak rövid időre tervezett zálog végül 1772-ig tartott. Miután a vasút elérte, fejlett iparváros lett. A Magyarországi Kárpát Egyesület 1883-ban alapította meg a Kárpát Múzeumot, amit a csehszlovákok 45-ben Tátraalji Múzeummá nevezték át. A 20. század elején készültek el a tátrai villamos vasutak, kiépültek a turistautak, és fellendült a tátrai turizmus. A szepesi szászok hűségesek voltak hazájukhoz, és az 1918-as csehszlovák invázió idején is kinyilvánították, hogy továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Sajnos a határok meghúzásánál a helyi lakosság véleményére senki nem volt kíváncsi. Az újdonsült Csehszlovákiának nem volt szüksége az őslakos nemzetiségekre, és a második világháború után kapva a kedvező lehetőségen a szászokat egyből ki is telepítették."},{"id":"11","name":"Szepesszombat","localname":"Spišská Sobota","seolink":"szepesszombat-spisska-sobota","gps_lat":"49.0658900000","gps_long":"20.3158700000","population":"0","picture":"","picture_ref":"","description":"A Poprád folyó partján fekvő mai várost a tatárjárás után a Szepességbe betelepített szászok alapították, és ezt le se tagadhatná, mivel az olyannyira tükröződik jellegzetes építészetén, kiváltképp a főteret övező polgárházain és harangtornyán. Német nevét, ami Georgenberg, a már korábban megépült Szent György templomról kapta. Zsigmond, hogy finanszírozza a dalmát városokat elfoglaló Velence elleni háborúját, 1412-ben 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak. Az eredetileg csak rövid időre tervezett zálog végül 1772-ig tartott. A szepesi szászok támogatták a magyarok szabadságharcát a Habsburg Birodalommal szemben 1848-1849-ben, és az 1918-as csehszlovák invázió idején is hazájuk iránti hűségükről tettek tanúbizonyságot, amikor kinyilvánították, hogy továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Sajnos a határok meghúzásánál a helyi lakosság véleményére senki nem volt kíváncsi. Az újdonsült Csehszlovákiának nem volt szüksége az őslakos nemzetiségekre, és a második világháború után kapva a kedvező lehetőségen a szászokat egyből ki is telepítették. A hajdan önálló város ma Poprád részét képezi."},{"id":"12","name":"Igló; Szepesújhely; Szepesújfalu","localname":"Spišská Nová Ves","seolink":"iglo-spisska-nova-ves","gps_lat":"48.9439790000","gps_long":"20.5675570000","population":"37","picture":"","picture_ref":"","description":"A Hernád-parti kisváros melletti gyönyörű karsztvidéket Hajts Béla, a Kárpát Egyesület tagja nevezte el Felső Magyarország Paradicsomának, ezt nevezték át a szlovákok aztán Szlovák Paradicsomnak (Slovensky Raj), és Iglót ezen vidék fővárosának tartják. A várost a tatárjárás után IV. Béla által a Szepességbe betelepített szászok alapították. Híres volt rézbányászatáról és Gál Konrád harangöntödéjéről, amelynek emlékművet is állítottak. 1778-tól 1876-ig a szepesi szász városok tartományának központja volt. A szepesi szászok támogatták a magyarok szabadságharcát a Habsburg Birodalommal szemben 1848-1849-ben, melynek emlékművét a csehszlovák betolakodók 1919-ben megsemmisítették. A csehszlovák invázió idején a szászok kinyilvánították, hogy továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Sajnos a nagyhatalmakat a helyiek véleménye nem érdekelte. Az újdonsült Csehszlovákiának nem volt szüksége az őslakos nemzetiségekre, és a második világháború után kapva a kedvező lehetőségen a szászokat egyből ki is telepítették."},{"id":"28","name":"Léva","localname":"Levice","seolink":"leva-levice","gps_lat":"48.2190980000","gps_long":"18.6047640000","population":"33","picture":"","picture_ref":"","description":"A Selmeci-hegység előterében, a Garam völgyében fekvő kisváros vára egy ideig Bars vármegye központja is volt. Később fontos szerepet töltött be a török elleni védekezésben. Dobó István, Eger vár dicső kapitánya is betöltötte a várkapitányi posztot, aki megerősítette és egy várkastélyt is építtetett, amely ma a Barsi Múzeum kiállításainak ad helyet. A törökök többször hiába ostromolták, később ugyan elfoglalták, de egy évig sem tudták tartani. Híres piarista gimnáziumának a csaknem teljesen magyar város 1920-ban történt elcsatolása lett a veszte. A második világháborút követően a csehszlovák hatalom a magyar lakosság jelentős részét deportálta, helyükre szlovákokat telepítettek."},{"id":"2","name":"Érsekújvár","localname":"Nové Zámky","seolink":"ersekujvar-nove-zamky","gps_lat":"47.9860960000","gps_long":"18.1633070000","population":"38","picture":"","picture_ref":"","description":"A város az 1570-es években a semmiből tervszerűen hozták létre, mégpedig Európa egyik legmodernebb erődjével együtt, annak belsejében, ami Magyarországot volt hivatott megvédeni a török ellen. A túlerőben lévő törököknek végül nem tudott ellenállni, 1663-ban elfoglalták, de annál hatékonyabb eszköznek bizonyult a császári önkény ellen lázadó magyar felelők kezében. Ennek is köszönhető, hogy a 18. század elején az erődöt sajnos teljes egészében elbontották, az utcarendszerében azonban máig jól őrzi annak formáját. A város legnagyobb tragédiája 1945. március 14-én következett be, amikor a szovjet kommunistákkal szövetséges angol-amerikai bombázók a város kétharmadát elpusztították a legtöbb történelmi épülettel együtt, és 4000 ártatlan lakost is meggyilkoltak. A város túlnyomó többségét alkotó magyarságot a megszálló csehszlovákok kétszer is megalázták: 1919-ben lerombolták Kossuth Lajos szobrát, majd a második világháborút követően a város Magyarországhoz való visszatérése után a helyén állított országzászlót is. A 20. századi üldöztetések következtében a magyarság mára kisebbségbe szorult."},{"id":"4","name":"Losonc","localname":"Lučenec","seolink":"losonc-lucenec","gps_lat":"48.3284990000","gps_long":"19.6692650000","population":"28","picture":"","picture_ref":"","description":"A Nógrádi-medencében a Kriványi-patak mellett fekvő kis magyar mezőváros sokat szenvedett az idegen hódítók pusztításaitól. A 15. század közepén cseh fosztogatók kerítették hatalmukba, és a templomot rablófészekké változtatták. Száz évre rá törökök foglalták el. 1849-ben a magyar szabadságharc idején az intervenciós orosz sereg égette porig bosszúból az ellenállás miatt. 1919 januárjában a még mindig magyarok lakta várost csehszlovák légiósok szállták meg és az éj leple alatt alantas módon ledöntötték és végigvonszolták a városon Kossuth Lajos szobrát. A második világháborút követően aztán az addig mindent túlélő magyarság nagy részét a barbár hódítók kitelepítették."},{"id":"26","name":"Dunaszerdahely","localname":"Dunajská Streda","seolink":"dunaszerdahely-dunajska-streda","gps_lat":"47.9937880000","gps_long":"17.6179030000","population":"23","picture":"","picture_ref":"","description":"A város a Csallóköz központja, amely a Duna, és egyben egész Európa legnagyobb szárazföldi szigete. Az ország egyik legtermékenyebb területe, amely alatt annak legnagyobb földalatti vízkészlete is található, amelyet termálfürdőiben élvezhet az ide látogató. A terület lakossága még mindig döntően magyar, és a város is egyike azon kevés felvidéki városoknak, amelyek magyar többségét a cseh-szlovák megszállóknak nem sikerült megtörnie. A város történelmi magját sajnos jelentős részben lerombolták a kommunizmus köpönyege alatt tevékenykedő szlovák nacionalisták, de az a 90-es években egyedi arculatban újult meg Makovecz Imre építész tervei alapján."},{"id":"37","name":"Ipolyság","localname":"Šahy","seolink":"ipolysag-sahy","gps_lat":"48.0697940000","gps_long":"18.9480800000","population":"7","picture":"","picture_ref":"","description":"Hont vármegye egykori székhelye 1920-ig, a magyar város elcsatolásáig viselhette ezt a címet. A 20. század elején megnyílt Honti Múzeumot a város elcsatolása után a csehszlovákok megszüntették, de 1992-ben az eredeti gyűjtemény visszaszerzését követően újra nyithatott. A volt vármegyeháza, ma városháza épületében Simonyi Lajos képeiből álló galéria tekinthető meg. Az Ipoly-parti város a 20. századi üldöztetések ellenére ma is őrzi magyar többségét."},{"id":"6","name":"Rózsahegy","localname":"Ružomberok","seolink":"rozsahegy-ruzomberok","gps_lat":"49.0813960000","gps_long":"19.3028120000","population":"27","picture":"","picture_ref":"","description":"A város a Nagy-Fátra lábánál, a Vág folyó partján terül el és szász bányászok alapították a 13. században. A neve rózsával benőtt dombot jelent. Két fontos kereskedelmi út keresztesődésében feküdt, az egyik az észak-magyarországi bányavárosokból Lengyelországba, a másik Kassáról Sziléziába vezetett. A város gazdaságának ma is meghatározó tényezője a fa-, és papíripara, amely a 19. század második felében honosodott meg, és indította fejlődésnek a várost."},{"id":"30","name":"Zsolna","localname":"Žilina ","seolink":"zsolna-zilina","gps_lat":"49.2233830000","gps_long":"18.7394160000","population":"84","picture":"","picture_ref":"","description":"A tatárjárás pusztítása után IV. Béla németeket telepített le a területen. 1321-ben Károly Róbert szabad királyi városi rangra emelte, 1381-ben pedig Nagy Lajos egyenlő jogokat biztosított a városban élő németeknek és a szlávoknak. Az 1430-as években a cseh huszita fosztogatók kétszer is felégették a várost, a német lakosság eltűnt és a város hanyatlásnak indult. 1848-ban a magyar szabadságharc idején a város polgársága megtagadta az osztrák sereg ellátását, Beniczky Lajos serege pedig legyőzte Hurban Galíciából betörő seregét, amit a szlovákok között toborzott azért, hogy segédkezzen a Habsburgoknak leverni a magyar szabadságharcot. Az első világháború előtt sokat fejlődött a város. 1918 decemberében a kapzsi csehek, nem elégedve meg saját függetlenségük kivívásával, megszállták észak Magyarországot, és a következő év februárjában már hiába agitált Zsolnán Andrej Hlinka, a cseh-szlovák egyesülés korábbi nagy szószólója, hogy el kell szakadniuk a csehektől, már késő volt, és a helyi lakosság véleményére a nagyhatalmak nem volt kíváncsiak."},{"id":"22","name":"Podolin","localname":"Podolínec","seolink":"podolin-podolinec","gps_lat":"49.2581410000","gps_long":"20.5349330000","population":"3","picture":"","picture_ref":"","description":"A tatárjárás során elpusztult magyar határőrposzt helyére betelepített németek alapították a várost. Fejlett kézműipara és kereskedelme miatt hamar városi rangra emelkedett. Zsigmond, hogy finanszírozza a dalmát városokat elfoglaló Velence elleni háborúját, 1412-ben 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak. Az eredetileg csak rövid időre tervezett zálog végül 1772-ig tartott. A piaristákat 1642-ben a krakkói palatinus telepítette a városba, akik Magyarország első piarista gimnáziumát nyitották meg a városban. Krúdy Gyula író itt járt gimnáziumba és A podolini kísértet című művét az itt töltött időszak inspirálta. 1919-ben a megszálló csehszlovákok lefoglalták a gimnáziumot és kiutasították a piaristákat az országból. Később a taneszközöket a mai Magyarországra szállíthatták. A főtéren megcsodálhatjuk a jellegzetes 17. századi polgárházakat és a 13. századi templom mellett a gyönyörű pártázatos reneszánsz harangtornyot, az egykor itt élt és a csehszlovákok által kitelepített németek hátra hagyott emlékeit."},{"id":"21","name":"Kisszeben","localname":"Sabinov","seolink":"kisszeben-sabinov","gps_lat":"49.1028810000","gps_long":"21.0974400000","population":"12","picture":"","picture_ref":"","description":"A Tarca-parti várost a 12. században flamand telepesek alapították. 1412-ben a Pentapolitana tagja lett, ami észak Magyarország 5 legjelentősebb szabad királyi városának szövetsége volt. A szövetség vezetője Kassa volt. A harmincéves háború idején 1619-ben a Bécset ostromló Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hátországát megtámadó Habsburg-párti Homonnay Drugeth György lengyel zsoldos hadseregével megtámadta, de a Sáros megyei hadak és az eperjesi polgárok segítségével sikeresen visszaverték. A város lakossága részt vett az 1848-1849-es magyar szabadságharcban is. Híres szülötte Csontváry Kosztka Tivadar festőművész. A magyar és német lakosságot 1945. után a csehszlovákok elűzték."},{"id":"41","name":"Pöstyén","localname":"Piešťany","seolink":"postyen-piestany","gps_lat":"48.5886470000","gps_long":"17.8386810000","population":"30","picture":"","picture_ref":"","description":"A Vág-parti világhírű fürdőváros gyógyvizét már 1549-ben megemlítette Wernher György Magyarország csodálatos vizei című művében, de már a rómaiak is ismerték a Vág szigetének 67 °C-os forrását. Az első kőből készült fürdőépületet, a ma is működő Napóleon fürdőt Erdődy János földbirtokos építtette az 1820-as években, de világhírűvé a Winter család tette, miután 1888-ban bérbe vette és további fürdőházakat és gyógyszállókat építtetett. Sajnos az egykori gyógyszállók közül már csak egy pár működik, van amelyik elhagyatottan áll, van amelyik elpusztult, és van olyan is, ami más funkciót tölt be."},{"id":"7","name":"Turócszentmárton","localname":"Martin","seolink":"turocszentmarton-martin","gps_lat":"49.0649560000","gps_long":"18.9218440000","population":"55","picture":"","picture_ref":"","description":"A Turóc-parti város a Kis- és Nagy-Fátra ölelésében elterülő Turóci-medence központja, a város 1920-ban történt elcsatolásáig Turóc vármegye székhelye volt. Nevét a Szent Mártonnak szentelt templomáról kapta, amelyet a 14. század elején Dancs mester, a helyi földesúr építtetett. A 19. század végén fellendült a város ipara és a csehek által is felbujtott magyarországi szlovák szeparatisták egyfajta központja lett, akiknek az ideológiája nemzetközi szinten sokkal nagyobb sikert ért el, mint idehaza, mert a szlovákság nagy része nem azonosult vele. Ez volt az oka annak, hogy nem támogatták az első világháború végén a cseh-szlovák vezetők népszavazás kiírását, mert tudták, hogy nagy valószínűséggel elvesztenék azt, és soha sem jöhetett volna létre a hőn áhított Csehszlovákia."},{"id":"8","name":"Liptószentmiklós","localname":"Liptovský Mikuláš","seolink":"liptoszentmiklos-liptovsky-mikulas","gps_lat":"49.0834570000","gps_long":"19.6127050000","population":"32","picture":"","picture_ref":"","description":"A város a Vág mellett, az Alacsony- és Magas-Tátra közötti völgyben, a liptószentmáriai víztározó partján terül el. Nevét az 1280 körül épült és Szent Miklósnak szentelt templomról kapta. 1677-ben Liptó vármegye székhelye lett, és az is maradt 1920-ig, amikor a várost elcsatolták Magyarországtól. A szlovákok legnagyobb népi hősét, a betyár Juraj Jánošíkot 1713-ban a városban végezték ki büntetésül gaztettei miatt. A néphit szerint ereje a varázstárgyakban rejlett, amelyeket a tündérektől kapott. Ezek a valaska (kanászbalta), egy speciális öv, fehér ing és a varkocsokba font haja voltak. A 19. század elején a városban jelentős szlovák kulturális élet bontakozott ki."},{"id":"46","name":"Ólubló","localname":"Stará Ľubovňa","seolink":"olublo-stara-lubovna","gps_lat":"49.3023810000","gps_long":"20.6905670000","population":"16","picture":"","picture_ref":"","description":"A Poprád folyó fölé emelkedő magaslaton fekvő várat a 14. század fordulóján III. András magyar király utasítására a szepesi ispán építtette fel a Lengyelországba vezető fontos kereskedelmi útvonal ellenőrzése céljából. A vár alatti települést Nagy Lajos emelte szabad királyi városi rangra. Zsigmond itt kötött békét II. Ulászló lengyel királlyal, és, hogy finanszírozza a dalmát városokat elfoglaló Velence elleni háborúját, 1412-ben 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak. Az eredetileg csak rövid időre tervezett zálog végül 1772-ig tartott. Ezidő alatt a lengyelek a várából kormányozták az elzálogosított városokat. Egy ideig a várban raboskodott Benyovszky Móric, híres magyar utazó, akit Madagaszkár szigetének bennszülött lakosai 1776-ban királyukká választották."},{"id":"23","name":"Bazin","localname":"Pezinok","seolink":"bazin-pezinok","gps_lat":"48.2863770000","gps_long":"17.2698570000","population":"23","picture":"","picture_ref":"","description":"A Kis-Kárpátok lábánál fekvő városka eredetileg bányásztelepülés volt, majd a 16. században érkező német telepeseknek köszönhetően jelentős szőlőtermő vidékké vált, és kiváló borainak köszönhetően hamar meggazdagodott, és szabad királyi városi rangig jutott. Várát a Bazini és Szentgyörgyi család építtette a 13. században, amit a 17. század elején az Illésházyak reneszánsz kastéllyá alakítottak, a 20. század elején pedig a dúsgazdag arisztokrata családhoz tartozó Pálffy János restauráltatott."},{"id":"24","name":"Modor","localname":"Modra","seolink":"modor-modra","gps_lat":"48.3357020000","gps_long":"17.3110980000","population":"9","picture":"","picture_ref":"","description":" Már 1326-ban feljegyezték, hogy a Kis-Kárpátok lábánál fekvő városka lakosai szőlőtermesztéssel foglalkoznak, így nem csoda, hogy kiváló borairól rég óta híres ez a vidék. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ősi címerének jobb oldali mezejében is egy szőlőtőke látható. A 17. század elején szabad királyi városi rangot nyert, és fallal vették körül, melynek egyes szakaszai és az egyik városkapu máig állnak. Lakosai a reformáció idején evangélikus hitre tértek, gimnáziumot is alapítottak és olyan jelentős volt a jelenlétük, hogy város 1741-ben evangélikus püspöki székhellyé vált. Híressé vált 1883-ban alapított majolikamanufaktúrája, mely látogatható. Modorba vonattal nem lehet eljutni. 1838-ban a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő lóvasút tervezésekor Modor város képviselő testülete tiltakozott, azt hangoztatva, hogy vasút erkölcstelenséget és bűnt terjeszt, ezért a vasút végül elkerülte a várost. Amikor harminc évvel később a lóvasutat gőzvasúttá építették át a modoriak 60 000 aranyat ajánlottak fel azért, hogy a sínpárokat városukhoz közelebb fektessék le, ám kérésüket nem teljesítették."},{"id":"45","name":"Korpona","localname":"Krupina","seolink":"korpona-krupina","gps_lat":"48.3540900000","gps_long":"19.0666060000","population":"8","picture":"","picture_ref":"","description":"Az erdélyi szász bányászok alapították a várost a Korpona-patak völgyében a Selmeci-hegység lábánál, mely a háborús viszontagságok következtében elszlovákosodott. A 17. század végéig Hont vármegye székhelye volt. A Habsburg uralkodó önkénye ellen küzdő Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben hívta össze ide a magyar országgyűlést, amely megállapította a béke pontjait és itt kelt a hajdú harcosok szabadságlevele is. Egykori erődítésének falai a templom körül ma is láthatók."},{"id":"19","name":"Nagymihály","localname":"Michalovce","seolink":"nagymihaly-michalovce","gps_lat":"48.7576340000","gps_long":"21.9230600000","population":"39","picture":"","picture_ref":"","description":"A város a Laborc folyó partján a mesterséges Széles-tó közelében fekszik, a Vihorlát-hegységtől délre. A tatárjárás után épült vára helyén Gróf Sztáray Imre ungi főispán építtetett barokk kastélyt a 17. században, miután a mezőváros a Sztáray-uradalom központja lett. A Sztárayaknak 1944-ben a szovjet megszállók elől kellett elmenekülniük. Egykori kastélyuk ma a Zempléni Honismereti Múzeumnak ad helyet, mivel a város egykor Zemplén vármegyéhez tartozott. A 18. század folyamán a magyar városba szlávok és zsidók telepedtek be. A város 1920-ban történt elcsatolásakor a lakosság többsége még magyarnak vallotta magát, a magyar és német lakosokat 1945-ben űzte el a csehszlovák államhatalom."},{"id":"20","name":"Homonna","localname":"Humenné","seolink":"homonna-humenne","gps_lat":"48.9376620000","gps_long":"21.9082400000","population":"33","picture":"","picture_ref":"","description":"A város a Laborc folyó partján, a Vihorlát hegység lábánál fekszik. Története szorosan összekapcsolódott a Drugeth családéval, akik felvették a Homonnay vezetéknevet is. Őseik Károly Róbert híveiként érkeztek Itáliából, és tőle kapták birtokul a területet. Homonnai Drugeth Bálint még Bocskai István erdélyi fejedelem tehetséges fővezére volt a Habsburg ellenes felkelés során. Miután azonban nem sikerült megszerezniük az erdélyi fejedelmi címet, oldalt váltottak, és a Homonnay Drugeth György által toborzott lengyel zsoldos hadnak nagy szerepe volt abban, hogy a harmincéves háborúban 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem végül nem foglalta el Bécset. A neves család 1684-ben halt ki végül, amikor Thököly Imre fejedelem fejét vetette az áruló Homonnay Drugeth Zsigmondnak. Egykori kastélyuk, melyet az Andrássy család alakított francia-barokk mintára, ma a Vihorlát múzeumnak ad otthont."},{"id":"38","name":"Breznóbánya","localname":"Brezno","seolink":"breznobanya-brezno","gps_lat":"48.8066450000","gps_long":"19.6434670000","population":"21","picture":"","picture_ref":"","description":"Az Alacsony-Tátra és a Gömör-Szepesi-érchegység között a Garam völgyében fekvő kis bányavárost a tatárjárás után betelepített németek alapították. Arany, ezüst és vasbányászatáról volt híres. 1517. április 30-án tragédia sújtotta a városkát. Zólyomlipcse várának urai, a Nagylucseiek birtokvita miatt rátámadtak, kifosztották a templomot és rágyújtották a plébániát az oda menekült emberekre. II. Lajos elrendelte a Nagylucseiek fej és jószágvesztését, de az ítéletet a meggyengült királyi hatalom miatt nem tudták végrehajtani. 1621-ben a Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet támogató város bátran ellenállt a császári ostromnak, végül azonban felprédálták. A 18. századtól a városban fellendült a vasipar, és ipari jellege a 20. században is meghatározó volt."},{"id":"36","name":"Aranyosmarót","localname":"Zlaté Moravce","seolink":"aranyosmarot-zlate-moravce","gps_lat":"48.3833410000","gps_long":"18.3955190000","population":"12","picture":"","picture_ref":"","description":"A Zsitva-patak partján, hegyek közelségében fekvő városkát először 1075-ben említették. Az Árpád korban a Zsitva-patak homokjából az itt lakó kunok aranyat mostak. A 18. század elejére posztóiparáról vált híressé. 1779-ben az uradalmat Migazzi Kristóf bécsi érsek és váci püspök szerezte meg, ami fellendülést hozott. Hamarosan Bars vármegye székhelye lett. A 19. század végén a vasút is elérte, sörgyár, cukorgyár, téglagyár, gőzmalom létesült. Beindult a textilipar és a szőnyeggyártás is. 1896-ban, a honfoglalás millenniuma alkalmából nyitották meg a Barsi Múzeumot (ma Nyitra-menti Múzeum). 1918 decemberében a Csehszlovák Légió megszállta. 1919 júniusában az ellentámadás idején a helyi lakosság is felvette a harcot a cseh légionáriusok ellen, ami véres megtorlást eredményezett és a magyar vezetőket kivégezték. A Trianoni Békediktátum végül elszakította a magyar többségű várost Magyarországtól, és a magyarságot elüldözték."},{"id":"9","name":"Alsókubin","localname":"Dolný Kubín","seolink":"alsokubin-dolny-kubin","gps_lat":"49.2086860000","gps_long":"19.2958100000","population":"19","picture":"","picture_ref":"","description":"Az Árva folyó partján, hegyekkel körülvéve elterülő város nevét az ide telepített kölpényekről kapta, egy skandináv népről, akik a magyarokhoz csatlakozva telepedtek meg a Kárpát-medencében, és akiket Taksony fejedelem telepített le ide az országhatár védelmére. Tulajdonosa, Illésházy Gáspár révén nyert városi jogot 1632-ben, majd ötven év múlva Árva vármegye székhelye lett, és az is maradt 1920-ig, amikor a várost elcsatolták Magyarországtól."},{"id":"39","name":"Dobsina","localname":"Dobšiná","seolink":"dobsina-dobsina","gps_lat":"48.8204440000","gps_long":"20.3658450000","population":"6","picture":"","picture_ref":"","description":"A Gömör-Szepesi-érchegységben fekvő kis várost 1326-ban szász bányászok alapították. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, később vasat, rezet, kobaltot és higanyt bányásztak. A 17. században vasipari központ lett, ahol fegyvergyártás is folyt. 1680-ban itt épült meg Magyarország első vasolvasztója. A bányászat és a kohászat a 19. század végére megszűnt. 1919-ben a többségében német és magyar lakosú várost megszálló csehszlovák csapatok ledöntötték Kossuth Lajos mellszobrát. 1945-ben a megszálló csehszlovák katonaság a német és magyar lakosságot elhurcolta. A csehországi Prerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái 265 német és magyar dobsinai lakost mészároltak le, akik éppen a vonatra várakoztak, hogy hazatérhessenek. Közelében található az 1870-ben felfedezett híres Dobsinai-jégbarlang. Az egyik felfedező, Ruffinyi Jenő villája jelenleg elhagyatottan áll a városban."},{"id":"40","name":"Nagytapolcsány","localname":"Topoľčany","seolink":"nagytapolcsany-topolcany","gps_lat":"48.5597230000","gps_long":"18.1745390000","population":"25","picture":"","picture_ref":"","description":"A Nyitra völgyében fekvő várost a 12. század során német telepesek alapították, és szabad királyi városi rangra is emelkedett. Később több főúri család birtoka is volt, a törökök többször feldúlták, tűzvész és kolerajárványok is pusztították. 1868-ban a birtokot a Stummer család vásárolta meg, akik korszerű cukorgyárat létesítettek a településen. 1918 decemberében csehszlovákok szállták meg, akik magyar és német lakosait 1945. után kitelepítették. Fő nevezetessége a 13. századi templom helyén épült barokk Nagyboldogasszony-templom."},{"id":"35","name":"Privigye","localname":"Prievidza","seolink":"privigye-prievidza","gps_lat":"48.7719840000","gps_long":"18.6235230000","population":"48","picture":"","picture_ref":"","description":"A Nyitra völgyében, hegyek között elterülő városkát 1113-ban említették először. A 14. század végén városi kiváltságokat kapott Mária királynőtől, ekkor már gazdag aranybányászata volt. 1653-ban a földbirtokos Pálffy Pál özvegye jezsuita és piarista szerzeteseket telepített a városba. A piaristák rendházat, könyvtárat, gimnáziumot létesítettek. A város a 18. században a bajmóci uradalom része lett, és elvesztette korábbi kiváltságait. A közelében található Bajmóc ősi vára, amit Pálffy János utasítására, és nagyrészt az ő tervei alapján a francia várkastélyok mintájára alakította át neogótikus stílusban a 20. század fordulóján."},{"id":"43","name":"Csaca","localname":"Čadca","seolink":"csaca-cadca","gps_lat":"49.4380070000","gps_long":"18.7896920000","population":"24","picture":"","picture_ref":"","description":"Az ország északnyugati szögletében a cseh és lengyel határ közelében, hegyek ölelésében fekvő kis város kezdetei a 15. századra nyúlnak vissza, amikor a környékre vlach pásztorokat telepítettek. A 18. század első felében épült Szent Bertalan temploma Erdődy György földbirtokos támogatásával. Mária Terézia emelte városi rangra 1778-ban. 1918. november 7-én a Csehszlovák Légió a Jablunkai-hágón keresztül betört Magyarországra és megszállták Csacát. A november 12-én induló magyar ellentámadás kiverte a cseheket az országból. Ezután a forradalom által hatalomra segített naivan Antant-barát Károlyi-kormány intézkedései a magyar karhatalom felbomlását eredményezték. Ezután a csehek akadálytalanul tudták megszállni az ország északi részét, ami végső soron Csehszlovákia létrejöttét eredményezte."}]}