exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Torda

Turda
Torda
Román:
Turda
Német:
Thorenburg
Torda
CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Torda-Aranyos
Ország:
Románia
Megye:
Kolozs
Folyó:
Aranyos, Rákos-patak
Tengerszint feletti magasság:
315 m
GPS koordináták:
46.571938, 23.78569
Google térkép:
Népesség
Népesség:
47e
Magyarok aránya:
8.18%
Népesség 1910-ben
Összesen 13455
Magyarok 71.9%
Németek 0.74%
Oláhok 25.19%
Címer
ROU CJ Turda CoA
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons

Torda vármegye a 11. században jött létre, nevét valószínűleg első ispánjáról kapta. Már ekkor kezdetét vette a só bányászata a település mellett. Későbbiekben Torda lett az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később sóhivatalnak neveztek. A 16. század első felétől a sóbányászat hanyatlani kezdett, és a város jelentősége csökkent. 1568-ban a tordai országgyűlésen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot. A vallásszabadság kiterjedt a katolikusokra, a reformátusokra, az evangélikusokra és az unitáriusokra is. 1601-ben nagy tragédia érte a várost, amikor Újtorda lakosait, akik a református templomba menekültek, Basta császári serege lemészárolta. 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem gyalogos katonáit telepítette le Újtordán és nemességet adományozott nekik. Ótorda lakosai polgári státusban maradtak. Később a különböző jogállásból származó konfliktusok felszámolása érdekében Apafi Mihály fejedelem Ótorda lakosait is megnemesítette. Ezen státusuk az 1848-as forradalommal szűnt meg. A város az 1918-as román megszállás következményeként vesztette el magyar többségét és megyeszékhelyi státusát. A sóbányákat 1932-ben zárták be. A turisták által látogatható tárnák Erdély egyik legfőbb attrakciójának számítanak. Szintén Erdély egyik legjelentősebb természeti látványossága a Tordától északnyugatra hózódó mészkőgerincet kettészelő Tordai-hasadék. De érdemes időt szánni Torda városára is és megcsodálni a középkori gótikus református templomait és az egykori sókamaraházat, de a századfordulós magyar vármegyeszékhelyek stílusában épült hangulatos belváros is megér egy sétát.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
10. század
A honfoglaló magyar Kalocsa nemzettség szállásterületének központja Tordavár volt.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
11. század eleje
Torda vármegye létrejött. Valószínűleg a Kalocsa nemzettség egyik Szent István kori tekintélyes tagját hívták Tordának (Turdának), aki az ispán lehetett. Torda vára már megvolt, és a mai Várfalva feletti magaslaton állott. Maradványai ma is láthatók.
1075
I. Géza oklevelében először említik az erdélyi sót, amelyben említik az erdélyi Turda [Torda] várához tartozó sóvámot, mely az Aranas [Aranyos] folyó mellett van. A sóbányák üzemeltetésére valószínűleg szász telepeseket hoztak be. Helyén egykor a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Már a rómaiak is bányásztak itt sót. Később a Magyar Királyság ideje alatt Torda lett az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később sóhivatalnak neveztek.
1091
Az Ojtozi-szoroson betörő Kapolcs vezette kunok Torda környékét is pusztították. Ez volt az első kun betörés.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárok elpusztították a települést. A várat ezután nem építették újjá. 1270-1272 között V. István a kézdi székelyeknek adományozta, védelmi célokra pedig Torockó várát használták. A vármegye politikai és közigazgatási központja Tordaaknára tevődött át.
1272
V. István a tordai sóaknát az erdélyi káptalannak adományozta. Ezt 1276-ban IV. László megerősítette, és elrendelte, hogy a sót télen-nyáron vághatják és szabadon szállíthatják.
1275 körül
Ótorda nyugati részén egykor egy Szentmiklós nevű helység állott, ahol Mikud ispán várat épített, melyet 1285-ben a tatárok leromboltak. A 15. század elején újra felépítették, utoljára 1508-ban említik, ma már nyoma sincsen.
1285
A második tatárjárás során a Mikud várban égtek a tordaaknaiak kiváltságlevelei, így 1291-ben III. András megerősítette a kiváltságokat. Ezek között volt többek között heti vásártartási jog, vámmentesség és szabad bíróválasztás joga.
1289
IV. László a kézdi székelyeknek adományozta a vár Aranyos nevű földjét, és ezzel megalapította Aranyosszéket.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1375
Nagy Lajos elrendelte, hogy a jobbágyok szabadon költözhetnek Tordára tartozásaik megfizetése után.
1377
Nagy Lajos utasította az erdélyi vajdát, hogy tartsa tiszteletben a város szabadságát, és térítse meg nekik az okozott károkat.
1438. február 2.
Itt üléseztek az erdélyi rendek, és megerősítették az "Unio Trium Nationum"-ot, a három nemzet szövetségét, amit előző évben hoztak létre. Ezután kezdetét vette a Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés résztvevőivel való leszámolás.
1456
Itt tartott országgyűlést Hunyadi János, mielőtt Nándorfehérvár védelmére indult volna.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1467
Hunyadi Mátyás király Erdélyre is kiterjesztette a királyi kincstári adót (tributum fisci regalis) és a koronavámot (vectigal coronae). Ennek hatására Erdélyben felkelés tört ki, és Szentgyörgyi János erdélyi vajdát akarták királlyá tenni. Mátyás seregével azonban Erdélyben termett, az összeesküvők szétszaladtak, Szentgyörgyi pedig kegyelmet kért. A kegyelmet megkapta, de vajdai tisztségétől megfosztották.
1467
Mátyás király itt tartotta a magyar országgyűlést, hogy elfojtsa az erdélyi nemesek lázadását. Felajánlotta a pártütőknek, hogy tegyék le a hűségesküt a kegyelemért cserébe.
1475
Mátyás király a város polgárainak árucikkeire országos vámmentességet biztosított. Ez az 1291-es privilégium megerősítése volt, és a bányászat mellett a kereskedelem fellendülését hozta.
16. század első fele
A sóbányászat hanyatlani kezdett, és a város jelentősége csökkent.
1505
A tordai országgyűlésen itt újították meg a három nemzet (magyar, székely és szász) unióját.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1542. december 20.
Az itt tartott országgyűlés elismerte a gyermek János Zsigmondot uralkodónak II. János néven, lemondva ezzel a gyalui megállapodásról, amely szerint Magyarország a Habsburgok jogara alatt egyesült volna. Ekkor szavazták meg a török Portának fizetett első 10.000 forintos adót. Ezek voltak az első lépések az önálló erdélyi fejedelemség létrehozása útján.
1551
A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel. Ezután a törökök büntető hadjáratot indítottak Magyarország ellen.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1556. január
A tordai országgyűlésen kimondták a Habsburgokkal való szakítást és visszahívták Izabella királynőt és fiát, II. Jánost a trónra.
1557
A tordai országgyűlésen elismerték a luteránus (evangélikus) vallást.
1560 után
Az erdélyi fejedelmek kedvelt tartózkodási helyévé vált. A korábbi sókamaraházat fejedelmi házzá építették át.
1564
A tordai országgyűlés a református vallást is elfogadta.
1568. január
A tordai országgyűlésen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot. A vallásszabadság kiterjedt a katolikusokra, a reformátusokra, az evangélikusokra és az unitáriusokra is.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1599. október 17.
II. Mihály havasalföldi vajda Rudolf császár felbujtására a Bodza-szoroson betört Erdélybe, miután Báthory Zsigmond fejedelem ígéretével ellentétben nem Rudolf császárnak, hanem unokatestvérének, Báthory András bíborosnak adta át az Erdély feletti hatalmat. A Báthory dinasztiával elégedetlen székelyeket jogaik visszaállításának ígéretével maga mellé állította, és segítségükkel október 28-án Sellenberknél legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem seregét.
1599. november
Vitéz Mihály Erdélyben Rudolf császár által kinevezett kormányzóként vette át a hatalmat, azonban hamarosan véres önkényuralmat vezetett be. A vezető tisztségekbe román bojárokat állított, teljesen kifosztotta a kincstárt, fizetetlen zsoldosait pedig Erdély-szerte gyilkoltak és fosztogattak. Az oláh parasztok is felkeltek és irtóhadjáratot kezdtek a magyar és szász lakosság ellen.
1600. szeptember 18.
A miriszlói csatában legyőzte és elűzte Mihály vajdát az ellene fellázadt Báthory Zsigmond vezette erdélyi nemesség Basta császári generális seregével kiegészülve. A következő év elején az erdélyi rendek szakítottak a császárral és Báthory Zsigmondot fejedelemmé választották.
1601. augusztus 3.
A goroszlói csatában Basta császári tábornok és Mihály vajda egyesített serege legyőzték Báthory Zsigmond fejedelem erdélyi seregét. Mihály vajda serege ezután felgyújtotta és kirabolta Tordát, Nagyenyedet és Gyulafehérvárt, ahol kifosztották nagyjaink sírjait is, és mindenfelé vadállati módon kegyetlenkedtek. Ezután augusztus 19-én Basta zsoldosaival megölette a sok bajt okozó Mihály vajdát, és Erdélyben maga is rémuralmat vezetett be, zsoldosai szabadon garázdálkodtak.
1601
Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok Basta császári serege elől, de az a falakat ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A népesség egy része elpusztul, más része elszegényedik. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét, az eseményre a csata helyén 1974-ben felállított monumentális Vitéz Mihály-emlékmű és emlékpark hívja fel a figyelmet.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1609
Báthori Gábor szabadalmakat adományozott a városnak.
1614. március 8.
Bethlen Gábor a sóvágóknak adományozta az újtordai kastélyt, a benne épült templommal. Ez nem járt kellő eredménnyel, így 1619-ben gyalogos katonáit telepítette le Újtordán Geréb András hadnagysága alatt, és katonai szolgálat ellenében nemességet adományozott nekik. A település különvált Ótordától, aminek a lakosai polgári státusban maradtak.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1658
A lakosai elmenekültek, a tatárok a várost felégették.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette. II. Rákóczi György fejedelem Tordára telepítette az elfoglalt Lugos és Karánsebes törökök elől elmenekült lakosait.
1659. december
Ahmed Szeidi pasa itt győzte le II. Rákóczi György fejedelmet.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali Szeidi pasa pasa Erdélybe bevonuló serege fölgyújtotta, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt. A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, 1662. január 23-án Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett. A városba az 1660-ban török kézre került Várad elmenekült nemeseit letelepítették.
1665
A különböző eredetű lakosok közötti konfliktusok felszámolása végett Apafi Mihály fejedelem Ó- és Újtorda lakosait egyenlő jogokkal megnemesítette. A tordaiak sajátos jogállásukat 1711-ig őrizték meg sértetlenül, attól kezdve kiváltságaikat rendre elveszítették.
1670-es évektől
A Wesselényi-féle összeesküvés résztvevői Erdélybe menekültek és Tordát választották központjuknak. Innen indítják betöréseiket Magyarországra.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1687
Lotharingiai Károly 40.000 fős serege megszállta Erdélyt.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1690. október 8.
Császári csapatok törtek a városra, a templomot is feldúlták. Decemberben török-tatár portyázók törtek be a városba, és felégették azt.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703
Tiege császári generális jelent meg a város határában, de ezúttal utasításra megkímélte azt.
1704
Erdély nagy része Rákóczi oldalára állt.
1705. december
Két dán lovasezredet szállásoltak el Tordán. 2016. júniusában hagyták el a várost, miután annak egy részét elpusztították.
1707
Lakosai elhagyták a várost a császári csapatok elől menekülve.
1711 után
A szabadságharc bukása után a város fokozatosan elvesztette kiváltságait.
1714
Mikes Mihály gróf pálosokat telepített be.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848
Hivatalosan is megszűnt a nemes városok intézménye Erdélyben.
1848. december 29.
Czetz János vezetésével a honvédek bevonultak Tordára.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1910
13 455 lakosából 9674 magyar, 3389 román és 100 német volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1932
A sóbányákat bezárták.
1940
Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött.
1944
Véres csata (Tordai csata) zajlott le az Erdélyt védő magyar-német és a megszálló szovjet-román seregek között, melyben a magyar-német csapatok egy hónapra megakadályozták a szovjetek előrenyomulását.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
20. század
Jelentős ipari központtá vált. A történelmi városmagban számos épületet lebontottak. Mára a turizmus vált jelentőssé.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Templomok, vallási épületek
Ótordai református templom
Biserica Reformată Turda Veche
2007 06210073Turda
I, CristianChirita, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Ótordai református templom
Története

1274 és 1296 közötti időintervallumból adatok tanuskodnak a johannita lovagrend Szent Kereszt templomáról, ahol egy alkalommal Kán László erdélyi vajdának is esküt kellett tennie egy per kapcsán. A 13-14. század fordulóján a johanniták elhagyták egyházukat, ami az egyetlen volt a Magyar Királyság területén. Ezt a templomot nem lehet azonosítani biztosan egyik tordai templommal sem.

1331-ben tűntek fel az ágostonos rendi szerzetesek Tordán. Kolostorukat valószínűleg Károly Róbert alapította, aki adományokkal is támogatta. A reformációig (1540-50-es évek) folyamatosan szerepel a forrásokban, és biztosan azonosítható a mai ótordai templommal.

1493-ban az aradi Szent Márton prépostság birtokában lévő Egyházfalva adminisztrátora betört a Balázs fráter vezette ágostonos kolostorba egy malom fölötti vita alkalmával. A reformáció idején, az 1550-es, 60-as években lakatlanná vált, majd a reformátusok a 17. század elején vették át. Valamikor a 16. század közepén vár alakult ki körülötte. 1616 körül Bethlen Gábor idején jelentős erődítési munkálatok folytak itt. A templomot a reformátusok az 1630-as ill. 40-es években vehették birtokba. A romos épületet I. Rákóczi György fejedelem támogatásával állították helyre.

1705-ben a várat Tiege generális dán katonái dúlták fel, valószínűleg ekkor omlott be a hajó boltozata. A 19. század elején az épület belsejét gyökeresen átalakította Kövecsi János tordai építőmester. 1862-ben leomlott régi tornya. 1904 és 1906 között épült a templom új, historizáló tornya Sztehlo Ottó budapesti építész tervei alapján.

Újtordai református templom
Biserică Reformată din Turda Nouă
2009-DSC03720
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Újtordai református templom
Története

Újtorda városrészt a 13. század végén szász telpesek alapították. Károly Róberttől 1332-ben kapták az ehhez szükséges beiktatási adományt, melynek oklevelében megemlítik a Szent Lászlónak szentelt templomot is. A 16. század elején jelentősebb építkezéseket végeztek a templomon. 1507-ben II. Ulászló visszaállított egy adományt, ami még állítólag Károly Róberttől származik. E szerint a templom a tordai sókamarából évjáradékot kapott a magyar királyok, főként Szent László lelki üdvéért mondandó misékért.

Az 1570-es évek elején a templom első unitárius papja Sztárai Miklós volt. Az 1590-es években ovális erődítéssel vették körül.

1601-ben Báthory Zsigmond fejedelem egy csapata levágta Basta császári generális Kolozsvár melletti őrségét. Busszúból Basta egy csapatot küldött Torda ellen, mivel a városnak figyelmeztetnie kellett volna őt a támadásra. A támadás leginkább Újtordát érintette. Újtorda lakossága bemenekült a templom körüli védőfalak mögé, de a hajdúk egy elfalazott ajtót betörve benyomultak a várba, ahol több, mint 300 férfit mészároltak le Csipkés György bíróval együtt. A nőket és a gyerekeket Csáky István csapata mentette meg, aki bosszút állt a hajdúkon. Újtorda elnéptelenedése a sótermelés megszünésével fenyegetett. 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem református vallású gyalogosait telepítette le a városrészben, akiknek különleges jogállása miatt Új- és Ótorda külön vált, és a templom református lett. A templomot kerítő fal és megmaradt tornyai az 1737-es felújítás során nyerték el mai formájukat.

Szent László király ferences templom és kolostor
Biserica Franciscană
2009-DSC06741
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent László király ferences templom és kolostor
Története

1729-ben az erdélyi ferences custódia önálló, Szent István védnöksége alatt álá helyezett rendtartománnyá vált. 1733-ban vásárolták a kolostor telkét. Még ebben az évben megkezdődött az építkezés, vélhetőleg egy korábbi domonkos kolostorépület felhasználásával. 1735-ben költöztek be, és 1737-ben Szent László király tiszteletére avatták fel a templomot. A kolostor és a templom felépítését a szidi származású Bors család adományai tették lehetővé. A család tagjait a templom kriptájában temették el. A szerzetesek 1830-ig elemi iskolát működtettek a kolostor mellett. A 20. század elejéről származik a templomhajó kazettás mennyezete, belső festése. A szerzeteseket 1951-ben elhurcolták. Később a börtönből kiszabadult Izidor atya lakta és látta el a templomot 1994-ben bekövetkezett haláláig. Ma a tordai esperes szolgál benne.

Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom
Biserica Romano-Catolică Sfânta Maria
2006 0602Turda0047Biserica romano-catolică CJ-II-m-A-07800
CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom
Története

Újtorda városrészt a 13. század végén szász telpesek alapították. Károly Róberttől 1332-ben kapták az ehhez szükséges beiktatási adományt, melynek oklevelében megemlítik a Szent Lászlónak szentelt templomot is. A 16. század elején jelentősebb építkezéseket végeztek a templomon. 1507-ben II. Ulászló visszaállított egy adományt, ami még állítólag Károly Róberttől származik. E szerint a templom a tordai sókamarából évjáradékot kapott a magyar királyok, főként Szent László lelki üdvéért mondandó misékért.

Az 1570-es évek elején a templom első unitárius papja Sztárai Miklós volt. Az 1590-es években ovális erődítéssel vették körül.

1601-ben Báthory Zsigmond fejedelem egy csapata levágta Basta császári generális Kolozsvár melletti őrségét. Busszúból Basta egy csapatot küldött Torda ellen, mivel a városnak figyelmeztetnie kellett volna őt a támadásra. A támadás leginkább Újtordát érintette. Újtorda lakossága bemenekült a templom körüli védőfalak mögé, de a hajdúk egy elfalazott ajtót betörve benyomultak a várba, ahol több, mint 300 férfit mészároltak le Csipkés György bíróval együtt. A nőket és a gyerekeket Csáky István csapata mentette meg, aki bosszút állt a hajdúkon. Újtorda elnéptelenedése a sótermelés megszünésével fenyegetett. 1619-ben Bethlen Gábor fejedelem református vallású gyalogosait telepítette le a városrészben, akiknek különleges jogállása miatt Új- és Ótorda külön vált, és a templom református lett. A templomot kerítő fal és megmaradt tornyai az 1737-es felújítás során nyerték el mai formájukat.

Aranyospolyáni református templom
2009-DSC00677
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Aranyospolyáni református templom
Története

Entz Géza a templom építését a 14. századra teszi, a hivatalos műemlékjegyzékben 15. századiként szerepel. 1789-ben felújították; erre a déli bejárat feletti felirat utal. 1848-ban a román felkelők a faluval együtt feldúlták, de a gyülekezet kijavíttatta. A harang 1855-ből származik. 1997-ben a műemléki hatóságok megkerülésével felújították, ekkor alakították ki a ma látható templombelsőt.

Unitárius templom
2009-SP A0265
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
unitárius
Felkeres
Unitárius templom
Története

A 16. század közepén János Zsigmond idején a város lakosai áttértek az unitárius hitre. Később a református és katolikus felekezet javára teret vesztettek. 1721-ben a nagytemplomot vissza kellett adniuk a katolikusoknak. Templom nélkül maradva 1791 és 1792 között felépítették új templomukat. Tornya 1801 és 1809 között épült.

Sóvágók temploma
Biserica Șovagăilor
2009-DSC06784
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Sóvágók temploma
Története

Az 1467-es erdélyi felkelés elfolytását követően Mátyás király nagybátyjára, Oláh Miklósra bízta a tordai székhelyű erdélyi sóbányák irányítását. Ő megengedte, hogy a bányában dolgozó oláh munkások templomot építsenek maguknak. A fatemplomot a görög katolikusok 1717-ben újjépítették. 1948-ban a görög katolikus felekezet betiltása után az ortodoxok kapták meg, akik bizánci stílusban alakították át.

Volt görög katolikus templom, Nagyboldogasszony ortodox templom
Biserica Rățeștilor
Bis.RatestilorTurda02
A.Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Volt görög katolikus templom, Nagyboldogasszony ortodox templom
Története

Basiliu Ratiu esteres építtette fel 1839-ben családja tagjainak anyagi támogatásával. A templom mellett iskolát is építettek és lakásokat a templom személyzetének. Kialakították a város első román temetőjét is. 1948-ban a görög katolikus felekezetet betiltották és a templomot az ortodoxok kapták meg.

Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox katedrális
Catedrala Sfinții Arhangheli Mihail și Gavriil
2010-IMG 3714
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox katedrális
Története

A román megszállás után 1935-ban adták át.

Ótordai református papilak
Casa memorială Sándor Petőfi 2
Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
református
Felkeres
Ótordai református papilak
Története

Az egykori Jósika Miklós utcában (ma Ion Rațiu utca) az ótordai református papilakon emléktábla hirdeti, hogy itt szállt meg Petőfi Sándor 1849. július 21-én. Itt találkozott utoljára családjával, mielőtt eltűnt volna a segesvári csatában. Az 1750-es évektől itt lakik a mindenkori ótordai református pap.

Zsinagóga
Sinagoga
Turda sinagogue01
Cerghizan Radu, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
elhagyatott
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

1921 és 1926 között épült. 1986-ban tartották benne az utolsó szertartást.

Középületek
Sókamaraház, Fejedelmi palota, Történelmi Múzeum
2006 0602Palatul voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794
CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás, palota
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Sókamaraház, Fejedelmi palota, Történelmi Múzeum
Története

Torda már a 11. században királyi vármegye központja volt. Torda kedvező fekvésénél fogva az erdélyi közügyek kulcsfontosságú települése lett. A város melletti Keresztesmező volt a nemesi csapatok fő gyülekezőhelye. Itt zajlott a vajdai bíráskodás és a rendi gyűlések legnagyobb része.

A tordai sóbányászatról már 1075-ből vannak feljegyzések. A sókamara már a 14. században létezett. Az erdélyi sókamarák között az első volt, és a többi kamarás fölött álló tordai királyi kamarás ispáni címet (comes camerae) címet viselt. Magyarország sószükségletének javát a környékbeli sóbányák adták.

A sókamaraház legkorábbi része, a védelmi funkciót is betöltő torony a 15. század elején épült. A 16. század elején került sor bővítésére. 1524-ben említették először a sókamara épületét. Mint kincstári ingatlan, szálláshelyként is szolgált a király, később - főleg országgyűlések idején - az erdélyi fejedelem számára. 1540-ben Szapolyai János itt fogadhatta a pártos erdélyi főurak hűségesküjét. Báthory Zsigmond fejedelem a 16. század végén (1581 és 1594 között) reprezentatív fejedelmi szállássá bővítette. E korból származnak a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek. 1818-ban felújították. Az 1848-as forradalom után a sókamarát elköltöztették Tordáról, először Szebenbe, majd Kolozsvárra, végül Marosújvárra. 1883-ban a nagykaput veszélyességre hivatkozva elbontották. 1887-ben eltűnt az oszlopokkal alátámasztott főhomlokzati erkély is. 1907-ben Művelődési Házzá avatták. 1909 és 1912 között nagyszabású felújítást végeztek Lux Kálmán építész tervei alapján. 1943-ban az egész épület múzeumi funkciót kapott. Történeti múzeum található benne.

A múzeum gyűjteményének alapját a helyi lakosok adták össze. A legjelentősebb gyűjteményt Téglás István adta, de az egykori főgimnáziumban is sok anyagot gyűjtöttek. 1943-ban alakult meg a Múzeum Egylet, aminek célja a gyűjtemények egy múzeumban való egyesítése volt. 1951-ben nyitott meg a múzeum az egykori sókamaraházban.

Itt állították ki Krisch Aladár által 1898-ban az erdélyi egyházak vallásszabadságáról készített 3X4 méteres képet, amelyet a főtéri katolikus templomban tartottak.

Volt vármegyeháza, Városháza
Primăria
PrimariaTurda01 2011
Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Volt vármegyeháza, Városháza
Története

1884 és 1885 között neoreneszánsz stílusban építették fel Halmai Andor építész tervei alapján Torda-Aranyos vármegye háza céljából. A román megszállás után megszüntették csaknem ezer éves vármegye rendszert és 1920-tól városháza lett.

Volt Pénzügyi Palota
2010 - IMG 1176
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás, városháza
Jelenleg:
ház
Felkeres
Volt Pénzügyi Palota
Története

1901 és 1902 között épült eklektikus-szecessziós stílusban. Tervezője ismeretlen. Később volt városháza is.

Volt városháza
TurdaJudecatoria01
Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza, városháza, közigazgatás / államigazgatás, bíróság
Jelenleg:
levéltár
Felkeres
Volt városháza
Története

1795 és 1806 között épült. Kis tornyában az óra mellett egy 1742-ben öntött harang is volt, ami egykor a városi közgyűlések kezdetét jelezte. Alkotmányos harang elnevezése onnan származik, hogy 1849 és 1861 között néma volt, és csak akkor szólalt meg, amikor a Habsburg-abszolutizmus végén visszatért a történelmi magyar alkotmányosság korszaka. 1812 és 1849 között Torda vármegye székhelye volt, az abszolutizmus idején császári hivatalok kaptak benne helyet, majd törvényszékként működött. Jelenleg levéltár.

Kulturális létesítmények
Egykori Vigadó, Színház
Teatrul National Aureliu Manea Turda
Turda Teatrul Municipal 2010
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
színház / opera
Felkeres
Egykori Vigadó, Színház
Története

A főtér felőli legkorábbi része a 18. század végén épült csárda vagy fogadó lehetett, amire at alatta lévő borospince utal. 1902 és 1910 között épült mai formájára, és jött létre a Vigadó, a kor kulturális, szórakoztató és kereskedelmi központja. Ide költözött az 1836-ban létrejött értelmiségi Casino is. 1956-ban színházzá bővítették.

Volt polgári leányiskola
Școala Gimnazială Teodor Murășanu
Turda, Liceul de Fete, str. Dr.I.Ratiu nr.53, 20.06.1993
E.Coman, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Volt polgári leányiskola
Története

Volt magyar királyi állami főgimnázium
Colegiul Național Mihai Viteazul
Turda-Liceul (05.04.1982)
photo by Radu Cerghizan, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Volt magyar királyi állami főgimnázium
Története

1908-ban a magyar állam új, modern épületet emeltetett a főgimnázium számára. 1918-ban a megszálló románok elkobozták az épületet, a homlokzatán levakolták, majd leverték a magyar címert és teljesen román nyelvű gimnáziummá alakították. Ma az Erdélyt 1599-1600 között feldúló Mihály havasalföldi vajda nevét viseli.

Volt katolikus iskola
Ansamblu urban Turda 03
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
ház
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Volt katolikus iskola
Története

Már a 18. században is állt a földszinti, várfalhoz építetett része (un. taxás ház), melyben örmény kereskedők üzletei kaptak helyet. 1856-ban emeletet kapott és a katolikus leányiskola költözött bele. Az államosítás után varroda lett, majd 1991-ben az egyház visszakapta.

Volt református leányiskola
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
ház
Felekezet:
református
Felkeres
Volt református leányiskola
Története

1668-ban említették először a református iskolát. 1859-ben emelték ezt az épületet a leányiskola számára. A fiúiskola a vár területén volt.

Volt unitárius iskola
01BiserUnitTurda2010
Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
unitárius
Felkeres
Volt unitárius iskola
Története

1589-ben épült a városban unitárius iskola, ami a mai templom helyén állt. Ez az iskolaépület 1788 és 1874 között jött létre. 1878-ban 6 osztályos állami polgári fiúiskola lett. Az állami főgimnázium megnyitásával itt folyt az algimnáziumi oktatás. 1918-ban a megszálló románok elkobozták a magar főgimnáziumot, ahol onnantól kezdve csak román nyelvű oktatás folyt. A 8 osztályos magyar főgimnázium ebbe az épületbe kényszerült, de csak 1922-ig működhetett.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Tordai Sóbánya
Salina Turda
Salina Turda - panoramio (7)
Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
táró / bánya / kőfejtő
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Tordai Sóbánya
Története

A só felszíni kitermelését először a rómaiak kezdték el. A felszín alatti kitermelés a Magyar Királyság megalapítása után vette kezdetét. A tordai sóbányászatról már 1075-ből vannak feljegyzések. A sókamara már a 14. században létezett. Az erdélyi sókamarák között az első volt, és a többi kamarás fölött álló tordai királyi kamarás ispáni címet (comes camerae) címet viselt. Magyarország sószükségletének javát a környékbeli sóbányák adták. Az 1848-as forradalom után a sókamarát elköltöztették Tordáról, először Szebenbe, majd Kolozsvárra, végül 1880-ban Marosújvárra. 1853-ban építették meg a Ferenc József járatot és modernizálták a Teréz és Rudolf bányákat. A sóbányászat 1932-ben szünt meg, már a román megszállás idején. A második világháború alatt a város lakossága ide menekült a légitámadások elől. 1950 és 1992 között a Ferenc József aknát sajtraktárnak használták. 2010-től uniós források bevonásával turisztikai látványosságként újult meg. A bányában amfiteátrum, sportpálya és óriáskerék, mini-golfpálya és játszótér is található. A Teréz-akna taván csónakázni is lehet.

Volt Erzsébet szálló
2010- IMG 1340
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
ház
Felkeres
Volt Erzsébet szálló
Története

1892-ben épült eklektikus stílusban. 1920-ig szállóként működött, amikor az ortodox egyház tulajdonába került.

Mendel Sörgyár
FabricaBereTurda01
Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
gyár
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
Mendel Sörgyár
Története

1756 és 1814 között építette Lázár Simon Mendel nevű zsidó vállalkozó. A gyár főépülete 1911-ben épült. Ez volt Erdély leghíresebb sörgyára. A román megszállás után Turdeana Sörgyárra nevezték át. 1947-ben államosították. Később a kolozsvári Ursus sörgyár vásárolta meg, ezután hanyatlásnak indult. A rendszerváltás után az Ursus gyárat privatizálták, az új tulajdonosok pedig bezárták a tordai gyárat. 2006-ban a Ratiu család vásárolta meg.

Városi infrastruktúra
Leányvár, Potaissa romjai
Castrul Roman Potaissa
Castrul legiunii V Macedonica de la Potaissa CJ-I-s-A-07208 IMG 04760
CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
rom
Felkeres
Leányvár, Potaissa romjai
Története

A római hódítás előtt dák település állt itt. A rómaiak Traianus császár vezetésével Kr. u. 106-ban hódították meg Daciát. A római telep alapítása után még csak segédcsapatok állomásoztatására szolgált. Septimius Severus császár azonban a limes megerősítése céljából egy egész légiót (Legio V. Macedonia) telepített ide, ezzel a környék legfontosabb római központja lett. Az egykori Potaissa nevű római városban tartózkodó V. makedón légió számára épített katonai erődítmény romjai ma is láthatóak. Miután Aurelianus császár Dacia provincia lakosságát a Dunától délre, Moesiába telepítette át és 271-ben feladta azt, a terület gyakorlatilag elnéptelenedett. Régészeti leletek nem támasztják alá római ill. dák lakosság továbbélését a környéken. Erdély területét ezután a nyugati gótok szállták meg.

Magánlakhelyek
A vármegye ispánjának háza
2011-IMG 4707
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
bank
Felkeres
A vármegye ispánjának háza
Története

1917-ben a vármegyeháza mellett, azzal szinte egy időben épült az ispán és helyettese lakhelye céljára. A román megszállás után bank költözött bele.

Mikó-palota
2010-IMG 1250.
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota, bíróság, posta, gyár
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Felkeres
Mikó-palota
Története

Az 1870-es években a Mikó család építtette. Mikó Imre 1876-ban elhunyt, tőle lánya Anna örökölte, kinek férje, Pejacsevics Artúr volt. Az épületben járásbíróság és posta kapott helyet, a földszintjén üzletek voltak. 1910-ben a Pejacsevics-család Fodor Domonkosnak értékesítette. A ház udvarán ezután csokoládégyár létesült. Ezután jött az oláh megszállás és az államosítás. A gyár Lipcsében vásárolt gépeit ócskavasnak adták el.

Lázár-villa
Casa Remo Guest House
VilaMendelTurda01
Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
villa
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Felkeres
Lázár-villa
Története

1872-ben a zsidó Lázár Simon, a tordai sörgyár tulajdonosa építtette. 1902-ig laktak itt, majd a Ratiu 25. szám alatt felépült Lázár-villába költöztek. A házat a zsidó hitközségnek adoményozták, ami 1938-ban iskolát nyitott benne. Ez 1948-ig működött, akkor államosították.

Harmath-ház
Eredetileg:
ház, kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
ház
Felkeres
Harmath-ház
Története

1896-ban Harmath Márton törvényszéki orvos építtette. Elejében orvosi rendelő, hátuljában a lakásuk volt. Fia, Béla a város kórházának alapítója volt.

Becski-ház
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Becski-ház
Története

1894-ben Becski Kálmán építtette. Földszintjén üzlethelységek, emeletén lakás volt. 1927-ben Becski Kálmán eladta Dr. Dézsi Olivér ügyvédnek. Az ő feleségétől államosították 1966-ban. 2004-ben örökösük, Németi (Dézsi) Ilona visszakapta és a református parókiának adományozta.

Kimpel-ház
TurdaBaroc02
Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Kimpel-ház
Története

Kimpel földbirtokos barokk stílusú házai.

Tóth család háza
Eredetileg:
ház, kereskedelmi épület
Jelenleg:
ház
Felkeres
Tóth család háza
Története

1877-1889 között Tóth Sámuel mészáros családja építtette. Földszintjén mészárszék és raktár volt, emeletén a család lakott.

Tutschek-ház
Restaurant Rusalca
Ansamblu urban Turda 01
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, kereskedelmi épület
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Tutschek-ház
Története

A Tutschek örmény kereskedőcsalád a 19. század végén épült háza földszintjén rendezte be vaskereskedését. A házat államosították, de visszakerült az eredeti tulajdonosok örököseihez.

Tímárok háza
2010-IMG 1270
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Tímárok háza
Története

Az 1870-es években a tímárok céhe építtette a bérházat.

Téglás-ház
Eredetileg:
ház, múzeum
Jelenleg:
ház
Felkeres
Téglás-ház
Története

1898 és 1904 között épült. Tulajdonosa, Téglás István vármegyei tanfelügyelő 1894-től nagy gonddal összegyűjtött tárgyaiból múzeumot rendezett be benne. A tordai múzeum őrzi a még megmaradt tárgyakat.

Wesselényi-udvarház
Banca Transilvania
2010-IMG 1280
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, kereskedelmi épület, szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
bank
Felkeres
Wesselényi-udvarház
Története

1743-ban báró Wesselényi Mária építtette. A mészáros céh vásárolta meg, üzletet nyitott benne, hátsó felében vendégházat alakított ki. 1794-ben itt született Jósika Miklós, a magyar romantikus regény megteremtője. A mészáros Székely család átalakíttatta, emeletet húzott fel rá.

Fodor-ház
2010-IMG 1270
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
kereskedelmi épület
Felkeres
Fodor-ház
Története

Az 1870-es években Fodor Károly építtette. Állítólag nagy nőcsábász volt, ezért a város férfiai összefogva kivásárolták vagyonukból, hogy távozásra kényszerítsék.

Emlékművek
Petőfi Sándor és Szendrei Júlia szobra
Casa memorială Sándor Petőfi
Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
Az ótordai református papilak udvarán áll.
Felkeres
Petőfi Sándor és Szendrei Júlia szobra
Története

Az ótordai református papilak udvarán található Suba László szobra. Itt szállt meg Petőfi Sándor 1849. július 21-én. Itt találkozott utoljára családjával, mielőtt eltűnt volna a segesvári csatában.

Gyöngyössi János síremlékoszlopa
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
Az újtordai református templom kertjében.
Felkeres
Gyöngyössi János síremlékoszlopa
Története

1859. október 23-án állították fel. Gyöngyössi János (1741–1818) magyar költő, újtordai református lelkész volt. A síremlékoszlop tetején két vaskos könyv, Gyöngyössi magyar verseinek két kötete (1801, 1803) látható.

Anyafarkas-szobor
Statuia Lupa Capitolina
Statuia Lupoaicei
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Anyafarkas-szobor
Története

A román megszállás után Marosvásárhelyen a románok tévesen feltételezett latin származásukra utalva helyezték el a Capitoliumi farkas szobrának másolatát. 1940-ben Marosvásárhely visszakerült Magyarországhoz, a románok a szobrot a román megszállás alatt maradt Tordára menekítették. 1991-ben az akkor a betelepítések miatt már román többségű Marosvásárhely visszakérte a szobrot, de Tordán hagytak egy másolatot a másolatból.

Avram Iancu szobra
Statuia Avram Iancului
Turda-Statuia lui Avram Iancu-2015-(01)
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Avram Iancu szobra
Története

Avram Iancu (1824–1872) erdélyi román jogász volt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője. Több ezer magyar polgári személyt gyilkoltak le csapatai, egész falvakat irtva ki, kihasználva, hogy a magyar honvédek Erdély osztrák uralom alóli felszabadításával voltak elfoglalva.

Vallásszabadság emlékműve
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Vallásszabadság emlékműve
Története

1918-ban állították fel a vallásszabadság 1568-as kimondásának 450. évfordulójára az unitáriusok. Liviu Mocan alkotása.

Mária kongregáció emlékműve
Monumentul Reuniunea Sf.Maria (str.Avram Iancu)
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Mária kongregáció emlékműve
Története

1933-ban állította fel a görög katolikus nők gyülekezete krisztus mennybemenetelének 1900-adik évfordulójára.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.5719380000","long":"23.7856900000"},"townlink":"torda-turda","town":{"townId":63,"active":1,"name_HU":"Torda","name_LO":"Turda","name_GE":"Thorenburg","name_LT":"","seolink":"torda-turda","listorder":11,"oldcounty":33,"country":4,"division":18,"altitude":"315","gps_lat":"46.5719380000","gps_long":"23.7856900000","population":47,"hungarian_2011":8.18,"population_1910":13455,"hungarian_1910":71.9,"german_1910":0.74,"slovak_1910":0,"romanian_1910":25.19,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2007_06210077_Biserica_reformat%C4%83_Turda_Veche_CJ-II-m-A-07793.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222007 06210077 Biserica reformat\u0103 Turda Veche CJ-II-m-A-07793\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/27\/2007_06210077_Biserica_reformat%C4%83_Turda_Veche_CJ-II-m-A-07793.jpg\/512px-2007_06210077_Biserica_reformat%C4%83_Turda_Veche_CJ-II-m-A-07793.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2007_06210077_Biserica_reformat%C4%83_Turda_Veche_CJ-II-m-A-07793.jpg\u0022\u003ECristianChirita\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Erd\u00e9lyi-medence","river":"Aranyos, R\u00e1kos-patak","description":"Torda v\u00e1rmegye a 11. sz\u00e1zadban j\u00f6tt l\u00e9tre, nev\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg els\u0151 isp\u00e1nj\u00e1r\u00f3l kapta. M\u00e1r ekkor kezdet\u00e9t vette a s\u00f3 b\u00e1ny\u00e1szata a telep\u00fcl\u00e9s mellett. K\u00e9s\u0151bbiekben Torda lett az \u00f6sszes erd\u00e9lyi s\u00f3b\u00e1nya adminisztrat\u00edv, ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 k\u00f6zpontja, melyet s\u00f3kamar\u00e1nak, k\u00e9s\u0151bb s\u00f3hivatalnak neveztek. A 16. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9t\u0151l a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat hanyatlani kezdett, \u00e9s a v\u00e1ros jelent\u0151s\u00e9ge cs\u00f6kkent. 1568-ban a tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen hirdett\u00e9k ki \u2013 Eur\u00f3p\u00e1ban els\u0151k\u00e9nt \u2013 a vall\u00e1sszabads\u00e1got. A vall\u00e1sszabads\u00e1g kiterjedt a katolikusokra, a reform\u00e1tusokra, az evang\u00e9likusokra \u00e9s az unit\u00e1riusokra is. 1601-ben nagy trag\u00e9dia \u00e9rte a v\u00e1rost, amikor \u00dajtorda lakosait, akik a reform\u00e1tus templomba menek\u00fcltek, Basta cs\u00e1sz\u00e1ri serege lem\u00e9sz\u00e1rolta. 1619-ben Bethlen G\u00e1bor fejedelem gyalogos katon\u00e1it telep\u00edtette le \u00dajtord\u00e1n \u00e9s nemess\u00e9get adom\u00e1nyozott nekik. \u00d3torda lakosai polg\u00e1ri st\u00e1tusban maradtak. K\u00e9s\u0151bb a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jog\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 konfliktusok felsz\u00e1mol\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben Apafi Mih\u00e1ly fejedelem \u00d3torda lakosait is megnemes\u00edtette. Ezen st\u00e1tusuk az 1848-as forradalommal sz\u0171nt meg. A v\u00e1ros az 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt vesztette el magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t \u00e9s megyesz\u00e9khelyi st\u00e1tus\u00e1t. A s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kat 1932-ben z\u00e1rt\u00e1k be. A turist\u00e1k \u00e1ltal l\u00e1togathat\u00f3 t\u00e1rn\u00e1k Erd\u00e9ly egyik legf\u0151bb attrakci\u00f3j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtanak. Szint\u00e9n Erd\u00e9ly egyik legjelent\u0151sebb term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a Tord\u00e1t\u00f3l \u00e9szaknyugatra h\u00f3z\u00f3d\u00f3 m\u00e9szk\u0151gerincet kett\u00e9szel\u0151 Tordai-hasad\u00e9k. De \u00e9rdemes id\u0151t sz\u00e1nni Torda v\u00e1ros\u00e1ra is \u00e9s megcsod\u00e1lni a k\u00f6z\u00e9pkori g\u00f3tikus reform\u00e1tus templomait \u00e9s az egykori s\u00f3kamarah\u00e1zat, de a sz\u00e1zadfordul\u00f3s magyar v\u00e1rmegyesz\u00e9khelyek st\u00edlus\u00e1ban \u00e9p\u00fclt hangulatos belv\u00e1ros is meg\u00e9r egy s\u00e9t\u00e1t.","nameorigin":"","history":"#1|@10. sz\u00e1zad|A honfoglal\u00f3 magyar Kalocsa nemzetts\u00e9g sz\u00e1ll\u00e1ster\u00fclet\u00e9nek k\u00f6zpontja Tordav\u00e1r volt.@#3|@11. sz\u00e1zad eleje|Torda v\u00e1rmegye l\u00e9trej\u00f6tt. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Kalocsa nemzetts\u00e9g egyik Szent Istv\u00e1n kori tekint\u00e9lyes tagj\u00e1t h\u00edvt\u00e1k Tord\u00e1nak (Turd\u00e1nak), aki az isp\u00e1n lehetett. Torda v\u00e1ra m\u00e1r megvolt, \u00e9s a mai V\u00e1rfalva feletti magaslaton \u00e1llott. Maradv\u00e1nyai ma is l\u00e1that\u00f3k.@1075|I. G\u00e9za oklevel\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtik az erd\u00e9lyi s\u00f3t, amelyben eml\u00edtik az erd\u00e9lyi Turda [Torda] v\u00e1r\u00e1hoz tartoz\u00f3 s\u00f3v\u00e1mot, mely az Aranas [Aranyos] foly\u00f3 mellett van. A s\u00f3b\u00e1ny\u00e1k \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9re val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sz\u00e1sz telepeseket hoztak be. Hely\u00e9n egykor a d\u00e1k Dierna, majd a r\u00f3mai Potaissa \u00e1llott. M\u00e1r a r\u00f3maiak is b\u00e1ny\u00e1sztak itt s\u00f3t. K\u00e9s\u0151bb a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ideje alatt Torda lett az \u00f6sszes erd\u00e9lyi s\u00f3b\u00e1nya adminisztrat\u00edv, ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 k\u00f6zpontja, melyet s\u00f3kamar\u00e1nak, k\u00e9s\u0151bb s\u00f3hivatalnak neveztek.@1091|Az Ojtozi-szoroson bet\u00f6r\u0151 Kapolcs vezette kunok Torda k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t is puszt\u00edtott\u00e1k. Ez volt az els\u0151 kun bet\u00f6r\u00e9s.@#5|@1241|A tat\u00e1rok elpuszt\u00edtott\u00e1k a telep\u00fcl\u00e9st. A v\u00e1rat ezut\u00e1n nem \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1. 1270-1272 k\u00f6z\u00f6tt V. Istv\u00e1n a k\u00e9zdi sz\u00e9kelyeknek adom\u00e1nyozta, v\u00e9delmi c\u00e9lokra pedig Torock\u00f3 v\u00e1r\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k. A v\u00e1rmegye politikai \u00e9s k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontja Tordaakn\u00e1ra tev\u0151d\u00f6tt \u00e1t.@1272|V. Istv\u00e1n a tordai s\u00f3akn\u00e1t az erd\u00e9lyi k\u00e1ptalannak adom\u00e1nyozta. Ezt 1276-ban IV. L\u00e1szl\u00f3 meger\u0151s\u00edtette, \u00e9s elrendelte, hogy a s\u00f3t t\u00e9len-ny\u00e1ron v\u00e1ghatj\u00e1k \u00e9s szabadon sz\u00e1ll\u00edthatj\u00e1k.@1275 k\u00f6r\u00fcl|\u00d3torda nyugati r\u00e9sz\u00e9n egykor egy Szentmikl\u00f3s nev\u0171 helys\u00e9g \u00e1llott, ahol Mikud isp\u00e1n v\u00e1rat \u00e9p\u00edtett, melyet 1285-ben a tat\u00e1rok leromboltak. A 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00fajra fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k, utolj\u00e1ra 1508-ban eml\u00edtik, ma m\u00e1r nyoma sincsen.@1285|A m\u00e1sodik tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n a Mikud v\u00e1rban \u00e9gtek a tordaaknaiak kiv\u00e1lts\u00e1glevelei, \u00edgy 1291-ben III. Andr\u00e1s meger\u0151s\u00edtette a kiv\u00e1lts\u00e1gokat. Ezek k\u00f6z\u00f6tt volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt heti v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jog, v\u00e1mmentess\u00e9g \u00e9s szabad b\u00edr\u00f3v\u00e1laszt\u00e1s joga.@1289|IV. L\u00e1szl\u00f3 a k\u00e9zdi sz\u00e9kelyeknek adom\u00e1nyozta a v\u00e1r Aranyos nev\u0171 f\u00f6ldj\u00e9t, \u00e9s ezzel megalap\u00edtotta Aranyossz\u00e9ket.@#6|@1375|Nagy Lajos elrendelte, hogy a jobb\u00e1gyok szabadon k\u00f6lt\u00f6zhetnek Tord\u00e1ra tartoz\u00e1saik megfizet\u00e9se ut\u00e1n.@1377|Nagy Lajos utas\u00edtotta az erd\u00e9lyi vajd\u00e1t, hogy tartsa tiszteletben a v\u00e1ros szabads\u00e1g\u00e1t, \u00e9s t\u00e9r\u00edtse meg nekik az okozott k\u00e1rokat.@1438. febru\u00e1r 2.|Itt \u00fcl\u00e9seztek az erd\u00e9lyi rendek, \u00e9s meger\u0151s\u00edtett\u00e9k az \u0022Unio Trium Nationum\u0022-ot, a h\u00e1rom nemzet sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t, amit el\u0151z\u0151 \u00e9vben hoztak l\u00e9tre. Ezut\u00e1n kezdet\u00e9t vette a Budai Nagy Antal-f\u00e9le parasztfelkel\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151ivel val\u00f3 lesz\u00e1mol\u00e1s.@1456|Itt tartott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st Hunyadi J\u00e1nos, miel\u0151tt N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r v\u00e9delm\u00e9re indult volna.@#7|@1467|Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Erd\u00e9lyre is kiterjesztette a kir\u00e1lyi kincst\u00e1ri ad\u00f3t (tributum fisci regalis) \u00e9s a koronav\u00e1mot (vectigal coronae). Ennek hat\u00e1s\u00e1ra Erd\u00e9lyben felkel\u00e9s t\u00f6rt ki, \u00e9s Szentgy\u00f6rgyi J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajd\u00e1t akart\u00e1k kir\u00e1lly\u00e1 tenni. M\u00e1ty\u00e1s sereg\u00e9vel azonban Erd\u00e9lyben termett, az \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151k sz\u00e9tszaladtak, Szentgy\u00f6rgyi pedig kegyelmet k\u00e9rt. A kegyelmet megkapta, de vajdai tiszts\u00e9g\u00e9t\u0151l megfosztott\u00e1k.@1467|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly itt tartotta a magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st, hogy elfojtsa az erd\u00e9lyi nemesek l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t. Felaj\u00e1nlotta a p\u00e1rt\u00fct\u0151knek, hogy tegy\u00e9k le a h\u0171s\u00e9gesk\u00fct a kegyelem\u00e9rt cser\u00e9be.@1475|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly a v\u00e1ros polg\u00e1rainak \u00e1rucikkeire orsz\u00e1gos v\u00e1mmentess\u00e9get biztos\u00edtott. Ez az 1291-es privil\u00e9gium meger\u0151s\u00edt\u00e9se volt, \u00e9s a b\u00e1ny\u00e1szat mellett a kereskedelem fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t hozta.@16. sz\u00e1zad els\u0151 fele|A s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat hanyatlani kezdett, \u00e9s a v\u00e1ros jelent\u0151s\u00e9ge cs\u00f6kkent.@1505|A tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen itt \u00faj\u00edtott\u00e1k meg a h\u00e1rom nemzet (magyar, sz\u00e9kely \u00e9s sz\u00e1sz) uni\u00f3j\u00e1t.@#8|@#9|@1542. december 20.|Az itt tartott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s elismerte a gyermek J\u00e1nos Zsigmondot uralkod\u00f3nak II. J\u00e1nos n\u00e9ven, lemondva ezzel a gyalui meg\u00e1llapod\u00e1sr\u00f3l, amely szerint Magyarorsz\u00e1g a Habsburgok jogara alatt egyes\u00fclt volna. Ekkor szavazt\u00e1k meg a t\u00f6r\u00f6k Port\u00e1nak fizetett els\u0151 10.000 forintos ad\u00f3t. Ezek voltak az els\u0151 l\u00e9p\u00e9sek az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00fatj\u00e1n.@1551|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1556. janu\u00e1r|A tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen kimondt\u00e1k a Habsburgokkal val\u00f3 szak\u00edt\u00e1st \u00e9s visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t \u00e9s fi\u00e1t, II. J\u00e1nost a tr\u00f3nra.@1557|A tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen elismert\u00e9k a luter\u00e1nus (evang\u00e9likus) vall\u00e1st.@1560 ut\u00e1n|Az erd\u00e9lyi fejedelmek kedvelt tart\u00f3zkod\u00e1si hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A kor\u00e1bbi s\u00f3kamarah\u00e1zat fejedelmi h\u00e1zz\u00e1 \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t.@1564|A tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s a reform\u00e1tus vall\u00e1st is elfogadta.@1568. janu\u00e1r|A tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen hirdett\u00e9k ki \u2013 Eur\u00f3p\u00e1ban els\u0151k\u00e9nt \u2013 a vall\u00e1sszabads\u00e1got. A vall\u00e1sszabads\u00e1g kiterjedt a katolikusokra, a reform\u00e1tusokra, az evang\u00e9likusokra \u00e9s az unit\u00e1riusokra is.@#10|@#12|@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly Erd\u00e9lyben Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt vette \u00e1t a hatalmat, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond fejedelem erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1601|\u00dajtorda g\u00f3tikus reform\u00e1tus templom\u00e1ba menek\u00fcltek a lakosok Basta cs\u00e1sz\u00e1ri serege el\u0151l, de az a falakat \u00e1gy\u00fakkal sz\u00e9tl\u0151ve lem\u00e9sz\u00e1rolta \u0151ket. A n\u00e9pess\u00e9g egy r\u00e9sze elpusztul, m\u00e1s r\u00e9sze elszeg\u00e9nyedik. A v\u00e1ros mellett verte meg a cs\u00e1sz\u00e1ri sereg Vit\u00e9z Mih\u00e1ly vajda sereg\u00e9t, az esem\u00e9nyre a csata hely\u00e9n 1974-ben fel\u00e1ll\u00edtott monument\u00e1lis Vit\u00e9z Mih\u00e1ly-eml\u00e9km\u0171 \u00e9s eml\u00e9kpark h\u00edvja fel a figyelmet.@#13|@#14|@1609|B\u00e1thori G\u00e1bor szabadalmakat adom\u00e1nyozott a v\u00e1rosnak.@1614. m\u00e1rcius 8.|Bethlen G\u00e1bor a s\u00f3v\u00e1g\u00f3knak adom\u00e1nyozta az \u00fajtordai kast\u00e9lyt, a benne \u00e9p\u00fclt templommal. Ez nem j\u00e1rt kell\u0151 eredm\u00e9nnyel, \u00edgy 1619-ben gyalogos katon\u00e1it telep\u00edtette le \u00dajtord\u00e1n Ger\u00e9b Andr\u00e1s hadnagys\u00e1ga alatt, \u00e9s katonai szolg\u00e1lat ellen\u00e9ben nemess\u00e9get adom\u00e1nyozott nekik. A telep\u00fcl\u00e9s k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt \u00d3tord\u00e1t\u00f3l, aminek a lakosai polg\u00e1ri st\u00e1tusban maradtak.@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1658|A lakosai elmenek\u00fcltek, a tat\u00e1rok a v\u00e1rost fel\u00e9gett\u00e9k.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette. II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem Tord\u00e1ra telep\u00edtette az elfoglalt Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151l elmenek\u00fclt lakosait.@1659. december|Ahmed Szeidi pasa itt gy\u0151zte le II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelmet.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali Szeidi pasa pasa Erd\u00e9lybe bevonul\u00f3 serege f\u00f6lgy\u00fajtotta, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt. A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, 1662. janu\u00e1r 23-\u00e1n Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett. A v\u00e1rosba az 1660-ban t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fclt V\u00e1rad elmenek\u00fclt nemeseit letelep\u00edtett\u00e9k.@1665|A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eredet\u0171 lakosok k\u00f6z\u00f6tti konfliktusok felsz\u00e1mol\u00e1sa v\u00e9gett Apafi Mih\u00e1ly fejedelem \u00d3- \u00e9s \u00dajtorda lakosait egyenl\u0151 jogokkal megnemes\u00edtette. A tordaiak saj\u00e1tos jog\u00e1ll\u00e1sukat 1711-ig \u0151rizt\u00e9k meg s\u00e9rtetlen\u00fcl, att\u00f3l kezdve kiv\u00e1lts\u00e1gaikat rendre elvesz\u00edtett\u00e9k.@1670-es \u00e9vekt\u0151l|A Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i Erd\u00e9lybe menek\u00fcltek \u00e9s Tord\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k k\u00f6zpontjuknak. Innen ind\u00edtj\u00e1k bet\u00f6r\u00e9seiket Magyarorsz\u00e1gra.@#23|@#25|@1687|Lotharingiai K\u00e1roly 40.000 f\u0151s serege megsz\u00e1llta Erd\u00e9lyt.@#26|@1690. okt\u00f3ber 8.|Cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok t\u00f6rtek a v\u00e1rosra, a templomot is feld\u00falt\u00e1k. Decemberben t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r porty\u00e1z\u00f3k t\u00f6rtek be a v\u00e1rosba, \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k azt.@#27|@1703|Tiege cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis jelent meg a v\u00e1ros hat\u00e1r\u00e1ban, de ez\u00fattal utas\u00edt\u00e1sra megk\u00edm\u00e9lte azt.@1704|Erd\u00e9ly nagy r\u00e9sze R\u00e1k\u00f3czi oldal\u00e1ra \u00e1llt.@1705. december|K\u00e9t d\u00e1n lovasezredet sz\u00e1ll\u00e1soltak el Tord\u00e1n. 2016. j\u00fanius\u00e1ban hagyt\u00e1k el a v\u00e1rost, miut\u00e1n annak egy r\u00e9sz\u00e9t elpuszt\u00edtott\u00e1k.@1707|Lakosai elhagyt\u00e1k a v\u00e1rost a cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok el\u0151l menek\u00fclve.@1711 ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a v\u00e1ros fokozatosan elvesztette kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1714|Mikes Mih\u00e1ly gr\u00f3f p\u00e1losokat telep\u00edtett be.@#28|@1848|Hivatalosan is megsz\u0171nt a nemes v\u00e1rosok int\u00e9zm\u00e9nye Erd\u00e9lyben.@1848. december 29.|Czetz J\u00e1nos vezet\u00e9s\u00e9vel a honv\u00e9dek bevonultak Tord\u00e1ra.@#30|@1910|13 455 lakos\u00e1b\u00f3l 9674 magyar, 3389 rom\u00e1n \u00e9s 100 n\u00e9met volt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@#36|@1932|A s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kat bez\u00e1rt\u00e1k.@1940|Magyar lakoss\u00e1g\u00e1nak nagy r\u00e9sze a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.@1944|V\u00e9res csata (Tordai csata) zajlott le az Erd\u00e9lyt v\u00e9d\u0151 magyar-n\u00e9met \u00e9s a megsz\u00e1ll\u00f3 szovjet-rom\u00e1n seregek k\u00f6z\u00f6tt, melyben a magyar-n\u00e9met csapatok egy h\u00f3napra megakad\u00e1lyozt\u00e1k a szovjetek el\u0151renyomul\u00e1s\u00e1t.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@20. sz\u00e1zad|Jelent\u0151s ipari k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt. A t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosmagban sz\u00e1mos \u00e9p\u00fcletet lebontottak. M\u00e1ra a turizmus v\u00e1lt jelent\u0151ss\u00e9.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&Bicsok Zolt\u00e1n: Torda v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s stat\u00fatuma|https:\/\/mek.oszk.hu\/03900\/03911\/html\/"},"sights":[{"sightId":1501,"townId":63,"active":2,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 Turda Veche","address":"Strada Bogdan Petriceicu Ha\u0219deu 2","mapdata":"1|1455|1644","gps_lat":"46.5714907421","gps_long":"23.7849628406","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=349","picture":"\u003Ca title=\u0022I, CristianChirita, CC BY-SA 3.0 \u003Chttp:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2007_06210073Turda.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222007 06210073Turda\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/2007_06210073Turda.JPG\/512px-2007_06210073Turda.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2007_06210073Turda.JPG\u0022\u003EI, CristianChirita\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00d3tordai reform\u00e1tus templom","seolink":"otordai-reformatus-templom","note":"","history":"1274 \u00e9s 1296 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151intervallumb\u00f3l adatok tanuskodnak a johannita lovagrend Szent Kereszt templom\u00e1r\u00f3l, ahol egy alkalommal K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak is esk\u00fct kellett tennie egy per kapcs\u00e1n. A 13-14. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n a johannit\u00e1k elhagyt\u00e1k egyh\u00e1zukat, ami az egyetlen volt a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. Ezt a templomot nem lehet azonos\u00edtani biztosan egyik tordai templommal sem.@\n1331-ben t\u0171ntek fel az \u00e1gostonos rendi szerzetesek Tord\u00e1n. Kolostorukat val\u00f3sz\u00edn\u0171leg K\u00e1roly R\u00f3bert alap\u00edtotta, aki adom\u00e1nyokkal is t\u00e1mogatta. A reform\u00e1ci\u00f3ig (1540-50-es \u00e9vek) folyamatosan szerepel a forr\u00e1sokban, \u00e9s biztosan azonos\u00edthat\u00f3 a mai \u00f3tordai templommal.@\n1493-ban az aradi Szent M\u00e1rton pr\u00e9posts\u00e1g birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 Egyh\u00e1zfalva adminisztr\u00e1tora bet\u00f6rt a Bal\u00e1zs fr\u00e1ter vezette \u00e1gostonos kolostorba egy malom f\u00f6l\u00f6tti vita alkalm\u00e1val.\nA reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n, az 1550-es, 60-as \u00e9vekben lakatlann\u00e1 v\u00e1lt, majd a reform\u00e1tusok a 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n vett\u00e9k \u00e1t. Valamikor a 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n v\u00e1r alakult ki k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. 1616 k\u00f6r\u00fcl Bethlen G\u00e1bor idej\u00e9n jelent\u0151s er\u0151d\u00edt\u00e9si munk\u00e1latok folytak itt. A templomot a reform\u00e1tusok az 1630-as ill. 40-es \u00e9vekben vehett\u00e9k birtokba. A romos \u00e9p\u00fcletet I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre.@\n1705-ben a v\u00e1rat Tiege gener\u00e1lis d\u00e1n katon\u00e1i d\u00falt\u00e1k fel, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ekkor omlott be a haj\u00f3 boltozata. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n az \u00e9p\u00fclet belsej\u00e9t gy\u00f6keresen \u00e1talak\u00edtotta K\u00f6vecsi J\u00e1nos tordai \u00e9p\u00edt\u0151mester. 1862-ben leomlott r\u00e9gi tornya. 1904 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a templom \u00faj, historiz\u00e1l\u00f3 tornya Sztehlo Ott\u00f3 budapesti \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n."},{"sightId":1502,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103 Sf\u00e2nta Maria","address":"Pia\u021ba Republicii 54","mapdata":"1|1443|1140","gps_lat":"46.5745620851","gps_long":"23.7849088983","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/702","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kisboldogasszony-plebaniatemplom-Torda-2492","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=396","picture":"\u003Ca title=\u0022CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2006_0602Turda0047Biserica_romano-catolic%C4%83_CJ-II-m-A-07800.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222006 0602Turda0047Biserica romano-catolic\u0103 CJ-II-m-A-07800\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/2006_0602Turda0047Biserica_romano-catolic%C4%83_CJ-II-m-A-07800.jpg\/512px-2006_0602Turda0047Biserica_romano-catolic%C4%83_CJ-II-m-A-07800.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2006_0602Turda0047Biserica_romano-catolic%C4%83_CJ-II-m-A-07800.jpg\u0022\u003ECristianChirita\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kisboldogasszony r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"kisboldogasszony-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"\u00dajtorda v\u00e1rosr\u00e9szt a 13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n sz\u00e1sz telpesek alap\u00edtott\u00e1k. K\u00e1roly R\u00f3bertt\u0151l 1332-ben kapt\u00e1k az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges beiktat\u00e1si adom\u00e1nyt, melynek oklevel\u00e9ben megeml\u00edtik a Szent L\u00e1szl\u00f3nak szentelt templomot is. A 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n jelent\u0151sebb \u00e9p\u00edtkez\u00e9seket v\u00e9geztek a templomon. 1507-ben II. Ul\u00e1szl\u00f3 vissza\u00e1ll\u00edtott egy adom\u00e1nyt, ami m\u00e9g \u00e1ll\u00edt\u00f3lag K\u00e1roly R\u00f3bertt\u0151l sz\u00e1rmazik. E szerint a templom a tordai s\u00f3kamar\u00e1b\u00f3l \u00e9vj\u00e1rad\u00e9kot kapott a magyar kir\u00e1lyok, f\u0151k\u00e9nt Szent L\u00e1szl\u00f3 lelki \u00fcdv\u00e9\u00e9rt mondand\u00f3 mis\u00e9k\u00e9rt.@\nAz 1570-es \u00e9vek elej\u00e9n a templom els\u0151 unit\u00e1rius papja Szt\u00e1rai Mikl\u00f3s volt. Az 1590-es \u00e9vekben ov\u00e1lis er\u0151d\u00edt\u00e9ssel vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl.@\n1601-ben B\u00e1thory Zsigmond fejedelem egy csapata lev\u00e1gta Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis Kolozsv\u00e1r melletti \u0151rs\u00e9g\u00e9t. Bussz\u00fab\u00f3l Basta egy csapatot k\u00fcld\u00f6tt Torda ellen, mivel a v\u00e1rosnak figyelmeztetnie kellett volna \u0151t a t\u00e1mad\u00e1sra. A t\u00e1mad\u00e1s legink\u00e1bb \u00dajtord\u00e1t \u00e9rintette. \u00dajtorda lakoss\u00e1ga bemenek\u00fclt a templom k\u00f6r\u00fcli v\u00e9d\u0151falak m\u00f6g\u00e9, de a hajd\u00fak egy elfalazott ajt\u00f3t bet\u00f6rve benyomultak a v\u00e1rba, ahol t\u00f6bb, mint 300 f\u00e9rfit m\u00e9sz\u00e1roltak le Csipk\u00e9s Gy\u00f6rgy b\u00edr\u00f3val egy\u00fctt. A n\u0151ket \u00e9s a gyerekeket Cs\u00e1ky Istv\u00e1n csapata mentette meg, aki bossz\u00fat \u00e1llt a hajd\u00fakon. \u00dajtorda eln\u00e9ptelened\u00e9se a s\u00f3termel\u00e9s megsz\u00fcn\u00e9s\u00e9vel fenyegetett. 1619-ben Bethlen G\u00e1bor fejedelem reform\u00e1tus vall\u00e1s\u00fa gyalogosait telep\u00edtette le a v\u00e1rosr\u00e9szben, akiknek k\u00fcl\u00f6nleges jog\u00e1ll\u00e1sa miatt \u00daj- \u00e9s \u00d3torda k\u00fcl\u00f6n v\u00e1lt, \u00e9s a templom reform\u00e1tus lett. A templomot ker\u00edt\u0151 fal \u00e9s megmaradt tornyai az 1737-es fel\u00faj\u00edt\u00e1s sor\u00e1n nyert\u00e9k el mai form\u00e1jukat."},{"sightId":1503,"townId":63,"active":2,"name_LO":"Biseric\u0103 Reformat\u0103 din Turda Nou\u0103","address":"Pia\u021ba Basarabiei 12","mapdata":"1|54|211","gps_lat":"46.5799511002","gps_long":"23.7729725758","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Torda-1610","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=251","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-DSC03720.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222009-DSC03720\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f3\/2009-DSC03720.JPG\/512px-2009-DSC03720.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-DSC03720.JPG\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00dajtordai reform\u00e1tus templom","seolink":"ujtordai-reformatus-templom","note":"","history":"\u00dajtorda v\u00e1rosr\u00e9szt a 13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n sz\u00e1sz telpesek alap\u00edtott\u00e1k. K\u00e1roly R\u00f3bertt\u0151l 1332-ben kapt\u00e1k az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges beiktat\u00e1si adom\u00e1nyt, melynek oklevel\u00e9ben megeml\u00edtik a Szent L\u00e1szl\u00f3nak szentelt templomot is. A 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n jelent\u0151sebb \u00e9p\u00edtkez\u00e9seket v\u00e9geztek a templomon. 1507-ben II. Ul\u00e1szl\u00f3 vissza\u00e1ll\u00edtott egy adom\u00e1nyt, ami m\u00e9g \u00e1ll\u00edt\u00f3lag K\u00e1roly R\u00f3bertt\u0151l sz\u00e1rmazik. E szerint a templom a tordai s\u00f3kamar\u00e1b\u00f3l \u00e9vj\u00e1rad\u00e9kot kapott a magyar kir\u00e1lyok, f\u0151k\u00e9nt Szent L\u00e1szl\u00f3 lelki \u00fcdv\u00e9\u00e9rt mondand\u00f3 mis\u00e9k\u00e9rt.@\nAz 1570-es \u00e9vek elej\u00e9n a templom els\u0151 unit\u00e1rius papja Szt\u00e1rai Mikl\u00f3s volt. Az 1590-es \u00e9vekben ov\u00e1lis er\u0151d\u00edt\u00e9ssel vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl.@\n1601-ben B\u00e1thory Zsigmond fejedelem egy csapata lev\u00e1gta Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis Kolozsv\u00e1r melletti \u0151rs\u00e9g\u00e9t. Bussz\u00fab\u00f3l Basta egy csapatot k\u00fcld\u00f6tt Torda ellen, mivel a v\u00e1rosnak figyelmeztetnie kellett volna \u0151t a t\u00e1mad\u00e1sra. A t\u00e1mad\u00e1s legink\u00e1bb \u00dajtord\u00e1t \u00e9rintette. \u00dajtorda lakoss\u00e1ga bemenek\u00fclt a templom k\u00f6r\u00fcli v\u00e9d\u0151falak m\u00f6g\u00e9, de a hajd\u00fak egy elfalazott ajt\u00f3t bet\u00f6rve benyomultak a v\u00e1rba, ahol t\u00f6bb, mint 300 f\u00e9rfit m\u00e9sz\u00e1roltak le Csipk\u00e9s Gy\u00f6rgy b\u00edr\u00f3val egy\u00fctt. A n\u0151ket \u00e9s a gyerekeket Cs\u00e1ky Istv\u00e1n csapata mentette meg, aki bossz\u00fat \u00e1llt a hajd\u00fakon. \u00dajtorda eln\u00e9ptelened\u00e9se a s\u00f3termel\u00e9s megsz\u00fcn\u00e9s\u00e9vel fenyegetett. 1619-ben Bethlen G\u00e1bor fejedelem reform\u00e1tus vall\u00e1s\u00fa gyalogosait telep\u00edtette le a v\u00e1rosr\u00e9szben, akiknek k\u00fcl\u00f6nleges jog\u00e1ll\u00e1sa miatt \u00daj- \u00e9s \u00d3torda k\u00fcl\u00f6n v\u00e1lt, \u00e9s a templom reform\u00e1tus lett. A templomot ker\u00edt\u0151 fal \u00e9s megmaradt tornyai az 1737-es fel\u00faj\u00edt\u00e1s sor\u00e1n nyert\u00e9k el mai form\u00e1jukat."},{"sightId":1504,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Biserica Franciscan\u0103","address":"Strada Avram Iancu 49","mapdata":"1|1071|472","gps_lat":"46.5784423146","gps_long":"23.7816627981","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/703","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Laszlo-kiraly-templom-es-kolostor-Torda-949","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=397","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-DSC06741.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222009-DSC06741\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d1\/2009-DSC06741.jpg\/512px-2009-DSC06741.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-DSC06741.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly ferences templom \u00e9s kolostor","seolink":"szent-laszlo-kiraly-ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"1729-ben az erd\u00e9lyi ferences cust\u00f3dia \u00f6n\u00e1ll\u00f3, Szent Istv\u00e1n v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9ge alatt \u00e1l\u00e1 helyezett rendtartom\u00e1nny\u00e1 v\u00e1lt. 1733-ban v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a kolostor telk\u00e9t. M\u00e9g ebben az \u00e9vben megkezd\u0151d\u00f6tt az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, v\u00e9lhet\u0151leg egy kor\u00e1bbi domonkos kolostor\u00e9p\u00fclet felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. 1735-ben k\u00f6lt\u00f6ztek be, \u00e9s 1737-ben Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly tisztelet\u00e9re avatt\u00e1k fel a templomot. A kolostor \u00e9s a templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a szidi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Bors csal\u00e1d adom\u00e1nyai tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9. A csal\u00e1d tagjait a templom kript\u00e1j\u00e1ban temett\u00e9k el. A szerzetesek 1830-ig elemi iskol\u00e1t m\u0171k\u00f6dtettek a kolostor mellett. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik a templomhaj\u00f3 kazett\u00e1s mennyezete, bels\u0151 fest\u00e9se. A szerzeteseket 1951-ben elhurcolt\u00e1k. K\u00e9s\u0151bb a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l kiszabadult Izidor atya lakta \u00e9s l\u00e1tta el a templomot 1994-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig. Ma a tordai esperes szolg\u00e1l benne."},{"sightId":1505,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Dacia 3","mapdata":"1|1239|1249","gps_lat":"46.5739013180","gps_long":"23.7832082831","religion":8,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-SP_A0265.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u00222009-SP A0265\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c2\/2009-SP_A0265.JPG\/256px-2009-SP_A0265.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-SP_A0265.JPG\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Unit\u00e1rius templom","seolink":"unitarius-templom","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n J\u00e1nos Zsigmond idej\u00e9n a v\u00e1ros lakosai \u00e1tt\u00e9rtek az unit\u00e1rius hitre. K\u00e9s\u0151bb a reform\u00e1tus \u00e9s katolikus felekezet jav\u00e1ra teret vesztettek. 1721-ben a nagytemplomot vissza kellett adniuk a katolikusoknak. Templom n\u00e9lk\u00fcl maradva 1791 \u00e9s 1792 k\u00f6z\u00f6tt fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00faj templomukat. Tornya 1801 \u00e9s 1809 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1506,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Biserica \u0218ovag\u0103ilor","address":"Strada Calarasi","mapdata":"1|1008|187","gps_lat":"46.5801013387","gps_long":"23.7810344991","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-DSC06784.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222009-DSC06784\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/05\/2009-DSC06784.JPG\/512px-2009-DSC06784.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-DSC06784.JPG\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00f3v\u00e1g\u00f3k temploma","seolink":"sovagok-temploma","note":"","history":"Az 1467-es erd\u00e9lyi felkel\u00e9s elfolyt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly nagyb\u00e1tyj\u00e1ra, Ol\u00e1h Mikl\u00f3sra b\u00edzta a tordai sz\u00e9khely\u0171 erd\u00e9lyi s\u00f3b\u00e1ny\u00e1k ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t. \u0150 megengedte, hogy a b\u00e1ny\u00e1ban dolgoz\u00f3 ol\u00e1h munk\u00e1sok templomot \u00e9p\u00edtsenek maguknak. A fatemplomot a g\u00f6r\u00f6g katolikusok 1717-ben \u00fajj\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1948-ban a g\u00f6r\u00f6g katolikus felekezet betilt\u00e1sa ut\u00e1n az ortodoxok kapt\u00e1k meg, akik biz\u00e1nci st\u00edlusban alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t."},{"sightId":1507,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Biserica R\u0103\u021be\u0219tilor","address":"Strada Gheorghe Laz\u0103r 17-19","mapdata":"1|1805|1705","gps_lat":"46.5711403670","gps_long":"23.7883084085","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ro.wikipedia.org\/wiki\/Biserica_R%C4%83%C8%9Be%C8%99tilor_din_Turda","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022A.Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bis.RatestilorTurda02.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bis.RatestilorTurda02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ad\/Bis.RatestilorTurda02.jpg\/512px-Bis.RatestilorTurda02.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bis.RatestilorTurda02.jpg\u0022\u003EA.Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Volt g\u00f6r\u00f6g katolikus templom, Nagyboldogasszony ortodox templom","seolink":"volt-gorog-katolikus-templom-nagyboldogasszony-ortodox-templom","note":"","history":"Basiliu Ratiu esteres \u00e9p\u00edttette fel 1839-ben csal\u00e1dja tagjainak anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. A templom mellett iskol\u00e1t is \u00e9p\u00edtettek \u00e9s lak\u00e1sokat a templom szem\u00e9lyzet\u00e9nek. Kialak\u00edtott\u00e1k a v\u00e1ros els\u0151 rom\u00e1n temet\u0151j\u00e9t is. 1948-ban a g\u00f6r\u00f6g katolikus felekezetet betiltott\u00e1k \u00e9s a templomot az ortodoxok kapt\u00e1k meg."},{"sightId":1508,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Catedrala Sfin\u021bii Arhangheli Mihail \u0219i Gavriil","address":"Strada Andrei \u0218aguna nr. 2","mapdata":"1|1626|1824","gps_lat":"46.5704250002","gps_long":"23.7864389917","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ro.wikipedia.org\/wiki\/Catedrala_Ortodox%C4%83_din_Turda","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_3714.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222010-IMG 3714\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/2010-IMG_3714.jpg\/512px-2010-IMG_3714.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_3714.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly \u00e9s G\u00e1briel Arkangyalok ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"szent-mihaly-es-gabriel-arkangyalok-ortodox-katedralis","note":"","history":"A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n 1935-ban adt\u00e1k \u00e1t."},{"sightId":1509,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Sinagoga","address":"","mapdata":"1|1110|896","gps_lat":"46.5759181328","gps_long":"23.7819865802","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cerghizan Radu, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda_sinagogue01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turda sinagogue01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4a\/Turda_sinagogue01.jpg\/512px-Turda_sinagogue01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda_sinagogue01.jpg\u0022\u003ECerghizan Radu\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1921 \u00e9s 1926 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. 1986-ban tartott\u00e1k benne az utols\u00f3 szertart\u00e1st."},{"sightId":1510,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii","mapdata":"1|1529|1639","gps_lat":"46.5715477824","gps_long":"23.7856046455","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt reform\u00e1tus le\u00e1nyiskola","seolink":"volt-reformatus-leanyiskola","note":"","history":"1668-ban eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a reform\u00e1tus iskol\u00e1t. 1859-ben emelt\u00e9k ezt az \u00e9p\u00fcletet a le\u00e1nyiskola sz\u00e1m\u00e1ra. A fi\u00faiskola a v\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n volt."},{"sightId":1511,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Dacia","mapdata":"1|1281|1270","gps_lat":"46.5737478592","gps_long":"23.7834418757","religion":8,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:01BiserUnitTurda2010.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u002201BiserUnitTurda2010\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/96\/01BiserUnitTurda2010.jpg\/256px-01BiserUnitTurda2010.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:01BiserUnitTurda2010.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Volt unit\u00e1rius iskola","seolink":"volt-unitarius-iskola","note":"","history":"1589-ben \u00e9p\u00fclt a v\u00e1rosban unit\u00e1rius iskola, ami a mai templom hely\u00e9n \u00e1llt. Ez az iskola\u00e9p\u00fclet 1788 \u00e9s 1874 k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6tt l\u00e9tre. 1878-ban 6 oszt\u00e1lyos \u00e1llami polg\u00e1ri fi\u00faiskola lett. Az \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1zium megnyit\u00e1s\u00e1val itt folyt az algimn\u00e1ziumi oktat\u00e1s. 1918-ban a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok elkobozt\u00e1k a magar f\u0151gimn\u00e1ziumot, ahol onnant\u00f3l kezdve csak rom\u00e1n nyelv\u0171 oktat\u00e1s folyt. A 8 oszt\u00e1lyos magyar f\u0151gimn\u00e1zium ebbe az \u00e9p\u00fcletbe k\u00e9nyszer\u00fclt, de csak 1922-ig m\u0171k\u00f6dhetett."},{"sightId":1512,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Mihai Viteazul","address":"Strada Gheorghe Bari\u021biu","mapdata":"1|675|1026","gps_lat":"46.5751853055","gps_long":"23.7782901196","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/cnmvturda.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022photo by Radu Cerghizan, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda-Liceul_(05.04.1982).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turda-Liceul (05.04.1982)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ed\/Turda-Liceul_%2805.04.1982%29.jpg\/512px-Turda-Liceul_%2805.04.1982%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda-Liceul_(05.04.1982).jpg\u0022\u003Ephoto by Radu Cerghizan\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"volt-magyar-kiralyi-allami-fogimnazium","note":"","history":"1908-ban a magyar \u00e1llam \u00faj, modern \u00e9p\u00fcletet emeltetett a f\u0151gimn\u00e1zium sz\u00e1m\u00e1ra. 1918-ban a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok elkobozt\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet, a homlokzat\u00e1n levakolt\u00e1k, majd levert\u00e9k a magyar c\u00edmert \u00e9s teljesen rom\u00e1n nyelv\u0171 gimn\u00e1ziumm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. Ma az Erd\u00e9lyt 1599-1600 k\u00f6z\u00f6tt feld\u00fal\u00f3 Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda nev\u00e9t viseli."},{"sightId":1513,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii 53","mapdata":"1|1480|1174","gps_lat":"46.5742852932","gps_long":"23.7851938908","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblu_urban_Turda_03.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ansamblu urban Turda 03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/Ansamblu_urban_Turda_03.jpg\/512px-Ansamblu_urban_Turda_03.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblu_urban_Turda_03.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt katolikus iskola","seolink":"volt-katolikus-iskola","note":"","history":"M\u00e1r a 18. sz\u00e1zadban is \u00e1llt a f\u00f6ldszinti, v\u00e1rfalhoz \u00e9p\u00edtetett r\u00e9sze (un. tax\u00e1s h\u00e1z), melyben \u00f6rm\u00e9ny keresked\u0151k \u00fczletei kaptak helyet. 1856-ban emeletet kapott \u00e9s a katolikus le\u00e1nyiskola k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele. Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n varroda lett, majd 1991-ben az egyh\u00e1z visszakapta."},{"sightId":1514,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Ratui","mapdata":"1|1145|1820","gps_lat":"46.5705053446","gps_long":"23.7823182436","religion":2,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_memorial%C4%83_S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa memorial\u0103 S\u00e1ndor Pet\u0151fi 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/31\/Casa_memorial%C4%83_S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi_2.jpg\/512px-Casa_memorial%C4%83_S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_memorial%C4%83_S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi_2.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"\u00d3tordai reform\u00e1tus papilak","seolink":"otordai-reformatus-papilak","note":"","history":"Az egykori J\u00f3sika Mikl\u00f3s utc\u00e1ban (ma Ion Ra\u021biu utca) az \u00f3tordai reform\u00e1tus papilakon eml\u00e9kt\u00e1bla hirdeti, hogy itt sz\u00e1llt meg Pet\u0151fi S\u00e1ndor 1849. j\u00falius 21-\u00e9n. Itt tal\u00e1lkozott utolj\u00e1ra csal\u00e1dj\u00e1val, miel\u0151tt elt\u0171nt volna a segesv\u00e1ri csat\u00e1ban. Az 1750-es \u00e9vekt\u0151l itt lakik a mindenkori \u00f3tordai reform\u00e1tus pap."},{"sightId":1515,"townId":63,"active":2,"name_LO":"Salina Turda","address":"Aleea Durg\u0103ului 7","mapdata":"","gps_lat":"46.5876837880","gps_long":"23.7873702186","religion":0,"oldtype":"112","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.salinaturda.eu\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Salina_Turda_-_panoramio_(7).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Salina Turda - panoramio (7)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/12\/Salina_Turda_-_panoramio_%287%29.jpg\/512px-Salina_Turda_-_panoramio_%287%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Salina_Turda_-_panoramio_(7).jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tordai S\u00f3b\u00e1nya","seolink":"tordai-sobanya","note":"","history":"A s\u00f3 felsz\u00edni kitermel\u00e9s\u00e9t el\u0151sz\u00f6r a r\u00f3maiak kezdt\u00e9k el. A felsz\u00edn alatti kitermel\u00e9s a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g megalap\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n vette kezdet\u00e9t. A tordai s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szatr\u00f3l m\u00e1r 1075-b\u0151l vannak feljegyz\u00e9sek. A s\u00f3kamara m\u00e1r a 14. sz\u00e1zadban l\u00e9tezett. Az erd\u00e9lyi s\u00f3kamar\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 volt, \u00e9s a t\u00f6bbi kamar\u00e1s f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 tordai kir\u00e1lyi kamar\u00e1s isp\u00e1ni c\u00edmet (comes camerae) c\u00edmet viselt. Magyarorsz\u00e1g s\u00f3sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek jav\u00e1t a k\u00f6rny\u00e9kbeli s\u00f3b\u00e1ny\u00e1k adt\u00e1k. Az 1848-as forradalom ut\u00e1n a s\u00f3kamar\u00e1t elk\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k Tord\u00e1r\u00f3l, el\u0151sz\u00f6r Szebenbe, majd Kolozsv\u00e1rra, v\u00e9g\u00fcl 1880-ban Maros\u00fajv\u00e1rra. 1853-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg a Ferenc J\u00f3zsef j\u00e1ratot \u00e9s moderniz\u00e1lt\u00e1k a Ter\u00e9z \u00e9s Rudolf b\u00e1ny\u00e1kat. A s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat 1932-ben sz\u00fcnt meg, m\u00e1r a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a v\u00e1ros lakoss\u00e1ga ide menek\u00fclt a l\u00e9git\u00e1mad\u00e1sok el\u0151l. 1950 \u00e9s 1992 k\u00f6z\u00f6tt a Ferenc J\u00f3zsef akn\u00e1t sajtrakt\u00e1rnak haszn\u00e1lt\u00e1k. 2010-t\u0151l uni\u00f3s forr\u00e1sok bevon\u00e1s\u00e1val turisztikai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt \u00fajult meg. A b\u00e1ny\u00e1ban amfite\u00e1trum, sportp\u00e1lya \u00e9s \u00f3ri\u00e1sker\u00e9k, mini-golfp\u00e1lya \u00e9s j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r is tal\u00e1lhat\u00f3. A Ter\u00e9z-akna tav\u00e1n cs\u00f3nak\u00e1zni is lehet."},{"sightId":1516,"townId":63,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Bogdan Petriceicu Ha\u0219deu 2","mapdata":"1|1401|1575","gps_lat":"46.5719796842","gps_long":"23.7845234547","religion":0,"oldtype":"15,50","newtype":"98","homepage":"https:\/\/muzeulturda.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Sokamarahaz-Torda-1771","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=376","picture":"\u003Ca title=\u0022CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2006_0602Palatul_voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222006 0602Palatul voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f0\/2006_0602Palatul_voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794.jpg\/512px-2006_0602Palatul_voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2006_0602Palatul_voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794.jpg\u0022\u003ECristianChirita\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00f3kamarah\u00e1z, Fejedelmi palota, T\u00f6rt\u00e9nelmi M\u00fazeum","seolink":"sokamarahaz-fejedelmi-palota-tortenelmi-muzeum","note":"","history":"Torda m\u00e1r a 11. sz\u00e1zadban kir\u00e1lyi v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja volt. Torda kedvez\u0151 fekv\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva az erd\u00e9lyi k\u00f6z\u00fcgyek kulcsfontoss\u00e1g\u00fa telep\u00fcl\u00e9se lett. A v\u00e1ros melletti Keresztesmez\u0151 volt a nemesi csapatok f\u0151 gy\u00fclekez\u0151helye. Itt zajlott a vajdai b\u00edr\u00e1skod\u00e1s \u00e9s a rendi gy\u0171l\u00e9sek legnagyobb r\u00e9sze.@\nA tordai s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szatr\u00f3l m\u00e1r 1075-b\u0151l vannak feljegyz\u00e9sek. A s\u00f3kamara m\u00e1r a 14. sz\u00e1zadban l\u00e9tezett. Az erd\u00e9lyi s\u00f3kamar\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 volt, \u00e9s a t\u00f6bbi kamar\u00e1s f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 tordai kir\u00e1lyi kamar\u00e1s isp\u00e1ni c\u00edmet (comes camerae) c\u00edmet viselt. Magyarorsz\u00e1g s\u00f3sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek jav\u00e1t a k\u00f6rny\u00e9kbeli s\u00f3b\u00e1ny\u00e1k adt\u00e1k.@\nA s\u00f3kamarah\u00e1z legkor\u00e1bbi r\u00e9sze, a v\u00e9delmi funkci\u00f3t is bet\u00f6lt\u0151 torony a 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt. A 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n ker\u00fclt sor b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re. 1524-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a s\u00f3kamara \u00e9p\u00fclet\u00e9t. Mint kincst\u00e1ri ingatlan, sz\u00e1ll\u00e1shelyk\u00e9nt is szolg\u00e1lt a kir\u00e1ly, k\u00e9s\u0151bb - f\u0151leg orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sek idej\u00e9n - az erd\u00e9lyi fejedelem sz\u00e1m\u00e1ra. 1540-ben Szapolyai J\u00e1nos itt fogadhatta a p\u00e1rtos erd\u00e9lyi f\u0151urak h\u0171s\u00e9gesk\u00fcj\u00e9t. B\u00e1thory Zsigmond fejedelem a 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n (1581 \u00e9s 1594 k\u00f6z\u00f6tt) reprezentat\u00edv fejedelmi sz\u00e1ll\u00e1ss\u00e1 b\u0151v\u00edtette. E korb\u00f3l sz\u00e1rmaznak a renesz\u00e1nsz ajt\u00f3- \u00e9s ablakkeretek. 1818-ban fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. Az 1848-as forradalom ut\u00e1n a s\u00f3kamar\u00e1t elk\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k Tord\u00e1r\u00f3l, el\u0151sz\u00f6r Szebenbe, majd Kolozsv\u00e1rra, v\u00e9g\u00fcl Maros\u00fajv\u00e1rra. 1883-ban a nagykaput vesz\u00e9lyess\u00e9gre hivatkozva elbontott\u00e1k. 1887-ben elt\u0171nt az oszlopokkal al\u00e1t\u00e1masztott f\u0151homlokzati erk\u00e9ly is. 1907-ben M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1zz\u00e1 avatt\u00e1k. 1909 \u00e9s 1912 k\u00f6z\u00f6tt nagyszab\u00e1s\u00fa fel\u00faj\u00edt\u00e1st v\u00e9geztek Lux K\u00e1lm\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. 1943-ban az eg\u00e9sz \u00e9p\u00fclet m\u00fazeumi funkci\u00f3t kapott. T\u00f6rt\u00e9neti m\u00fazeum tal\u00e1lhat\u00f3 benne.@\nA m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek alapj\u00e1t a helyi lakosok adt\u00e1k \u00f6ssze. A legjelent\u0151sebb gy\u0171jtem\u00e9nyt T\u00e9gl\u00e1s Istv\u00e1n adta, de az egykori f\u0151gimn\u00e1ziumban is sok anyagot gy\u0171jt\u00f6ttek. 1943-ban alakult meg a M\u00fazeum Egylet, aminek c\u00e9lja a gy\u0171jtem\u00e9nyek egy m\u00fazeumban val\u00f3 egyes\u00edt\u00e9se volt. 1951-ben nyitott meg a m\u00fazeum az egykori s\u00f3kamarah\u00e1zban.@\nItt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki Krisch Alad\u00e1r \u00e1ltal 1898-ban az erd\u00e9lyi egyh\u00e1zak vall\u00e1sszabads\u00e1g\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett 3X4 m\u00e9teres k\u00e9pet, amelyet a f\u0151t\u00e9ri katolikus templomban tartottak."},{"sightId":1517,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Strada 1 Decembrie 1918 28","mapdata":"1|1594|2149","gps_lat":"46.5685618572","gps_long":"23.7861525044","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"12","homepage":"https:\/\/primariaturda.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:PrimariaTurda01_2011.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022PrimariaTurda01 2011\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/eb\/PrimariaTurda01_2011.jpg\/512px-PrimariaTurda01_2011.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:PrimariaTurda01_2011.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza-varoshaza","note":"","history":"1884 \u00e9s 1885 k\u00f6z\u00f6tt neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel Halmai Andor \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n Torda-Aranyos v\u00e1rmegye h\u00e1za c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n megsz\u00fcntett\u00e9k csaknem ezer \u00e9ves v\u00e1rmegye rendszert \u00e9s 1920-t\u00f3l v\u00e1rosh\u00e1za lett."},{"sightId":1518,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii","mapdata":"1|1415|1219","gps_lat":"46.5740497431","gps_long":"23.7845556780","religion":0,"oldtype":"12,12,15,17","newtype":"79","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:TurdaJudecatoria01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022TurdaJudecatoria01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9d\/TurdaJudecatoria01.jpg\/512px-TurdaJudecatoria01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:TurdaJudecatoria01.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-varoshaza","note":"","history":"1795 \u00e9s 1806 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Kis torny\u00e1ban az \u00f3ra mellett egy 1742-ben \u00f6nt\u00f6tt harang is volt, ami egykor a v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sek kezdet\u00e9t jelezte. Alkotm\u00e1nyos harang elnevez\u00e9se onnan sz\u00e1rmazik, hogy 1849 \u00e9s 1861 k\u00f6z\u00f6tt n\u00e9ma volt, \u00e9s csak akkor sz\u00f3lalt meg, amikor a Habsburg-abszolutizmus v\u00e9g\u00e9n visszat\u00e9rt a t\u00f6rt\u00e9nelmi magyar alkotm\u00e1nyoss\u00e1g korszaka. 1812 \u00e9s 1849 k\u00f6z\u00f6tt Torda v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt, az abszolutizmus idej\u00e9n cs\u00e1sz\u00e1ri hivatalok kaptak benne helyet, majd t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9kk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Jelenleg lev\u00e9lt\u00e1r."},{"sightId":1519,"townId":63,"active":2,"name_LO":"Teatrul National Aureliu Manea Turda","address":"Pia\u021ba Republicii 52","mapdata":"1|1482|1044","gps_lat":"46.5750334499","gps_long":"23.7852305930","religion":0,"oldtype":"91,92","newtype":"91","homepage":"https:\/\/teatrulaureliumaneaturda.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda_Teatrul_Municipal_2010.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turda Teatrul Municipal 2010\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/26\/Turda_Teatrul_Municipal_2010.jpg\/512px-Turda_Teatrul_Municipal_2010.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda_Teatrul_Municipal_2010.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Vigad\u00f3, Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"egykori-vigado-szinhaz","note":"","history":"A f\u0151t\u00e9r fel\u0151li legkor\u00e1bbi r\u00e9sze a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt cs\u00e1rda vagy fogad\u00f3 lehetett, amire at alatta l\u00e9v\u0151 borospince utal. 1902 \u00e9s 1910 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt mai form\u00e1j\u00e1ra, \u00e9s j\u00f6tt l\u00e9tre a Vigad\u00f3, a kor kultur\u00e1lis, sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u00e9s kereskedelmi k\u00f6zpontja. Ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az 1836-ban l\u00e9trej\u00f6tt \u00e9rtelmis\u00e9gi Casino is. 1956-ban sz\u00ednh\u00e1zz\u00e1 b\u0151v\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":1520,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Republicii","mapdata":"1|1572|1616","gps_lat":"46.5717019322","gps_long":"23.7859454903","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-_IMG_1340.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222010- IMG 1340\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/2010-_IMG_1340.jpg\/512px-2010-_IMG_1340.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-_IMG_1340.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Erzs\u00e9bet sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"volt-erzsebet-szallo","note":"","history":"1892-ben \u00e9p\u00fclt eklektikus st\u00edlusban. 1920-ig sz\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amikor az ortodox egyh\u00e1z tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt."},{"sightId":1521,"townId":63,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba 1 Decembrie 1918 29","mapdata":"1|1567|2053","gps_lat":"46.5691096036","gps_long":"23.7859236951","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2011-IMG_4707.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222011-IMG 4707\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/2011-IMG_4707.jpg\/512px-2011-IMG_4707.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2011-IMG_4707.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"A v\u00e1rmegye isp\u00e1nj\u00e1nak h\u00e1za","seolink":"a-varmegye-ispanjanak-haza","note":"","history":"1917-ben a v\u00e1rmegyeh\u00e1za mellett, azzal szinte egy id\u0151ben \u00e9p\u00fclt az isp\u00e1n \u00e9s helyettese lakhelye c\u00e9lj\u00e1ra. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n bank k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele."},{"sightId":1522,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii 8","mapdata":"1|1477|1345","gps_lat":"46.5732921670","gps_long":"23.7851158869","religion":0,"oldtype":"50,17,64,111","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_1250..jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222010-IMG 1250.\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/50\/2010-IMG_1250..jpg\/512px-2010-IMG_1250..jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_1250..jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mik\u00f3-palota","seolink":"miko-palota","note":"","history":"Az 1870-es \u00e9vekben a Mik\u00f3 csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette. Mik\u00f3 Imre 1876-ban elhunyt, t\u0151le l\u00e1nya Anna \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, kinek f\u00e9rje, Pejacsevics Art\u00far volt. Az \u00e9p\u00fcletben j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e9s posta kapott helyet, a f\u00f6ldszintj\u00e9n \u00fczletek voltak. 1910-ben a Pejacsevics-csal\u00e1d Fodor Domonkosnak \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette. A h\u00e1z udvar\u00e1n ezut\u00e1n csokol\u00e1d\u00e9gy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt. Ezut\u00e1n j\u00f6tt az ol\u00e1h megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e9s az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s. A gy\u00e1r Lipcs\u00e9ben v\u00e1s\u00e1rolt g\u00e9peit \u00f3cskavasnak adt\u00e1k el."},{"sightId":1523,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Piata Republicii","mapdata":"1|1499|1540","gps_lat":"46.5721532456","gps_long":"23.7853336970","religion":0,"oldtype":"15,12","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010_-_IMG_1176.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222010 - IMG 1176\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/2010_-_IMG_1176.jpg\/512px-2010_-_IMG_1176.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010_-_IMG_1176.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt P\u00e9nz\u00fcgyi Palota","seolink":"volt-penzugyi-palota","note":"","history":"1901 \u00e9s 1902 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt eklektikus-szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Tervez\u0151je ismeretlen. K\u00e9s\u0151bb volt v\u00e1rosh\u00e1za is."},{"sightId":1524,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Banca Transilvania","address":"Pia\u021ba Republicii 14, Turda 401095, Rom\u00e1ni","mapdata":"1|1491|1484","gps_lat":"46.5724576466","gps_long":"23.7852924954","religion":0,"oldtype":"53,83,80","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_1280.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222010-IMG 1280\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/2010-IMG_1280.jpg\/512px-2010-IMG_1280.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_1280.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Wessel\u00e9nyi-udvarh\u00e1z","seolink":"wesselenyi-udvarhaz","note":"","history":"1743-ban b\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi M\u00e1ria \u00e9p\u00edttette. A m\u00e9sz\u00e1ros c\u00e9h v\u00e1s\u00e1rolta meg, \u00fczletet nyitott benne, h\u00e1ts\u00f3 fel\u00e9ben vend\u00e9gh\u00e1zat alak\u00edtott ki. 1794-ben itt sz\u00fcletett J\u00f3sika Mikl\u00f3s, a magyar romantikus reg\u00e9ny megteremt\u0151je. A m\u00e9sz\u00e1ros Sz\u00e9kely csal\u00e1d \u00e1talak\u00edttatta, emeletet h\u00fazott fel r\u00e1."},{"sightId":1525,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii 26","mapdata":"1|1568|1702","gps_lat":"46.5711889449","gps_long":"23.7858787259","religion":0,"oldtype":"53,98","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"T\u00e9gl\u00e1s-h\u00e1z","seolink":"teglas-haz","note":"","history":"1898 \u00e9s 1904 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Tulajdonosa, T\u00e9gl\u00e1s Istv\u00e1n v\u00e1rmegyei tanfel\u00fcgyel\u0151 1894-t\u0151l nagy gonddal \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt t\u00e1rgyaib\u00f3l m\u00fazeumot rendezett be benne. A tordai m\u00fazeum \u0151rzi a m\u00e9g megmaradt t\u00e1rgyakat."},{"sightId":1526,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii nr.13-14","mapdata":"1|1490|1464","gps_lat":"46.5726312677","gps_long":"23.7852692757","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"83","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_1270.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222010-IMG 1270\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0e\/2010-IMG_1270.jpg\/512px-2010-IMG_1270.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_1270.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fodor-h\u00e1z","seolink":"fodor-haz","note":"","history":"Az 1870-es \u00e9vekben Fodor K\u00e1roly \u00e9p\u00edttette. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag nagy n\u0151cs\u00e1b\u00e1sz volt, ez\u00e9rt a v\u00e1ros f\u00e9rfiai \u00f6sszefogva kiv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k vagyonukb\u00f3l, hogy t\u00e1voz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edts\u00e9k."},{"sightId":1527,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii 12","mapdata":"1|1491|1431","gps_lat":"46.5728042450","gps_long":"23.7853114242","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_1270.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222010-IMG 1270\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0e\/2010-IMG_1270.jpg\/512px-2010-IMG_1270.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2010-IMG_1270.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"T\u00edm\u00e1rok h\u00e1za","seolink":"timarok-haza","note":"","history":"Az 1870-es \u00e9vekben a t\u00edm\u00e1rok c\u00e9he \u00e9p\u00edttette a b\u00e9rh\u00e1zat."},{"sightId":1528,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Restaurant Rusalca","address":"Pia\u021ba Republicii 37","mapdata":"1|1567|1390","gps_lat":"46.5730089423","gps_long":"23.7859009977","religion":0,"oldtype":"53,83","newtype":"81","homepage":"http:\/\/www.rusalca.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblu_urban_Turda_01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ansamblu urban Turda 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b0\/Ansamblu_urban_Turda_01.jpg\/512px-Ansamblu_urban_Turda_01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblu_urban_Turda_01.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tutschek-h\u00e1z","seolink":"tutschek-haz","note":"","history":"A Tutschek \u00f6rm\u00e9ny keresked\u0151csal\u00e1d a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt h\u00e1za f\u00f6ldszintj\u00e9n rendezte be vaskeresked\u00e9s\u00e9t. A h\u00e1zat \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, de visszaker\u00fclt az eredeti tulajdonosok \u00f6r\u00f6k\u00f6seihez."},{"sightId":1529,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|1619|2237","gps_lat":"46.5680405435","gps_long":"23.7863679966","religion":0,"oldtype":"53,71","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Harmath-h\u00e1z","seolink":"harmath-haz","note":"","history":"1896-ban Harmath M\u00e1rton t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvos \u00e9p\u00edttette. Elej\u00e9ben orvosi rendel\u0151, h\u00e1tulj\u00e1ban a lak\u00e1suk volt. Fia, B\u00e9la a v\u00e1ros k\u00f3rh\u00e1z\u00e1nak alap\u00edt\u00f3ja volt."},{"sightId":1530,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|1608|2282","gps_lat":"46.5677929474","gps_long":"23.7863044762","religion":0,"oldtype":"53,83","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"T\u00f3th csal\u00e1d h\u00e1za","seolink":"toth-csalad-haza","note":"","history":"1877-1889 k\u00f6z\u00f6tt T\u00f3th S\u00e1muel m\u00e9sz\u00e1ros csal\u00e1dja \u00e9p\u00edttette. F\u00f6ldszintj\u00e9n m\u00e9sz\u00e1rsz\u00e9k \u00e9s rakt\u00e1r volt, emelet\u00e9n a csal\u00e1d lakott."},{"sightId":1531,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Casa Remo Guest House","address":"Dr.Ioan Ratiu 25","mapdata":"1|1078|2173","gps_lat":"46.5684175407","gps_long":"23.7816766171","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"80","homepage":"https:\/\/casa-remo-guest-house.business.site\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:VilaMendelTurda01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022VilaMendelTurda01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/51\/VilaMendelTurda01.jpg\/512px-VilaMendelTurda01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:VilaMendelTurda01.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"L\u00e1z\u00e1r-villa","seolink":"lazar-villa","note":"","history":"1872-ben a zsid\u00f3 L\u00e1z\u00e1r Simon, a tordai s\u00f6rgy\u00e1r tulajdonosa \u00e9p\u00edttette. 1902-ig laktak itt, majd a Ratiu 25. sz\u00e1m alatt fel\u00e9p\u00fclt L\u00e1z\u00e1r-vill\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztek. A h\u00e1zat a zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9gnek adom\u00e9nyozt\u00e1k, ami 1938-ban iskol\u00e1t nyitott benne. Ez 1948-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, akkor \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":1532,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii","mapdata":"1|1513|1134","gps_lat":"46.5744974277","gps_long":"23.7854767991","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:TurdaBaroc02.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022TurdaBaroc02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/52\/TurdaBaroc02.jpg\/512px-TurdaBaroc02.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:TurdaBaroc02.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Kimpel-h\u00e1z","seolink":"kimpel-haz","note":"","history":"Kimpel f\u00f6ldbirtokos barokk st\u00edlus\u00fa h\u00e1zai."},{"sightId":1533,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii 19","mapdata":"1|1524|1708","gps_lat":"46.5711523336","gps_long":"23.7855566088","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Becski-h\u00e1z","seolink":"becski-haz","note":"","history":"1894-ben Becski K\u00e1lm\u00e1n \u00e9p\u00edttette. F\u00f6ldszintj\u00e9n \u00fczlethelys\u00e9gek, emelet\u00e9n lak\u00e1s volt. 1927-ben Becski K\u00e1lm\u00e1n eladta Dr. D\u00e9zsi Oliv\u00e9r \u00fcgyv\u00e9dnek. Az \u0151 feles\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k 1966-ban. 2004-ben \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00fck, N\u00e9meti (D\u00e9zsi) Ilona visszakapta \u00e9s a reform\u00e1tus par\u00f3ki\u00e1nak adom\u00e1nyozta."},{"sightId":1534,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|792|2869","gps_lat":"46.5643818801","gps_long":"23.7791299207","religion":0,"oldtype":"111","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:FabricaBereTurda01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022FabricaBereTurda01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ea\/FabricaBereTurda01.jpg\/512px-FabricaBereTurda01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:FabricaBereTurda01.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Mendel S\u00f6rgy\u00e1r","seolink":"mendel-sorgyar","note":"","history":"1756 \u00e9s 1814 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtette L\u00e1z\u00e1r Simon Mendel nev\u0171 zsid\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00f3. A gy\u00e1r f\u0151\u00e9p\u00fclete 1911-ben \u00e9p\u00fclt. Ez volt Erd\u00e9ly legh\u00edresebb s\u00f6rgy\u00e1ra. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n Turdeana S\u00f6rgy\u00e1rra nevezt\u00e9k \u00e1t. 1947-ben \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. K\u00e9s\u0151bb a kolozsv\u00e1ri Ursus s\u00f6rgy\u00e1r v\u00e1s\u00e1rolta meg, ezut\u00e1n hanyatl\u00e1snak indult. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n az Ursus gy\u00e1rat privatiz\u00e1lt\u00e1k, az \u00faj tulajdonosok pedig bez\u00e1rt\u00e1k a tordai gy\u00e1rat. 2006-ban a Ratiu csal\u00e1d v\u00e1s\u00e1rolta meg."},{"sightId":1535,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Castrul Roman Potaissa","address":"Strada Castrului Roman","mapdata":"1|85|1809","gps_lat":"46.5706975876","gps_long":"23.7730206388","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castrul_legiunii_V_Macedonica_de_la_Potaissa_CJ-I-s-A-07208_IMG_04760.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castrul legiunii V Macedonica de la Potaissa CJ-I-s-A-07208 IMG 04760\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/00\/Castrul_legiunii_V_Macedonica_de_la_Potaissa_CJ-I-s-A-07208_IMG_04760.jpg\/512px-Castrul_legiunii_V_Macedonica_de_la_Potaissa_CJ-I-s-A-07208_IMG_04760.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castrul_legiunii_V_Macedonica_de_la_Potaissa_CJ-I-s-A-07208_IMG_04760.jpg\u0022\u003ECristianChirita\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Le\u00e1nyv\u00e1r, Potaissa romjai","seolink":"leanyvar-potaissa-romjai","note":"","history":"A r\u00f3mai h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt d\u00e1k telep\u00fcl\u00e9s \u00e1llt itt. A r\u00f3maiak Traianus cs\u00e1sz\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9vel Kr. u. 106-ban h\u00f3d\u00edtott\u00e1k meg Daci\u00e1t. A r\u00f3mai telep alap\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e9g csak seg\u00e9dcsapatok \u00e1llom\u00e1soztat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1lt. Septimius Severus cs\u00e1sz\u00e1r azonban a limes meger\u0151s\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l egy eg\u00e9sz l\u00e9gi\u00f3t (Legio V. Macedonia) telep\u00edtett ide, ezzel a k\u00f6rny\u00e9k legfontosabb r\u00f3mai k\u00f6zpontja lett. Az egykori Potaissa nev\u0171 r\u00f3mai v\u00e1rosban tart\u00f3zkod\u00f3 V. maked\u00f3n l\u00e9gi\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett katonai er\u0151d\u00edtm\u00e9ny romjai ma is l\u00e1that\u00f3ak. Miut\u00e1n Aurelianus cs\u00e1sz\u00e1r Dacia provincia lakoss\u00e1g\u00e1t a Dun\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre, Moesi\u00e1ba telep\u00edtette \u00e1t \u00e9s 271-ben feladta azt, a ter\u00fclet gyakorlatilag eln\u00e9ptelenedett. R\u00e9g\u00e9szeti leletek nem t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 r\u00f3mai ill. d\u00e1k lakoss\u00e1g tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t a k\u00f6rny\u00e9ken. Erd\u00e9ly ter\u00fclet\u00e9t ezut\u00e1n a nyugati g\u00f3tok sz\u00e1llt\u00e1k meg."},{"sightId":1536,"townId":63,"active":2,"name_LO":"","address":"Str. Dr. Ioan Ratiu","mapdata":"1|1142|1840","gps_lat":"46.5703537878","gps_long":"23.7823006348","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_memorial%C4%83_S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa memorial\u0103 S\u00e1ndor Pet\u0151fi\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/92\/Casa_memorial%C4%83_S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi.jpg\/512px-Casa_memorial%C4%83_S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_memorial%C4%83_S%C3%A1ndor_Pet%C5%91fi.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9s Szendrei J\u00falia szobra","seolink":"petofi-sandor-es-szendrei-julia-szobra","note":"Az \u00f3tordai reform\u00e1tus papilak udvar\u00e1n \u00e1ll.","history":"Az \u00f3tordai reform\u00e1tus papilak udvar\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 Suba L\u00e1szl\u00f3 szobra. Itt sz\u00e1llt meg Pet\u0151fi S\u00e1ndor 1849. j\u00falius 21-\u00e9n. Itt tal\u00e1lkozott utolj\u00e1ra csal\u00e1dj\u00e1val, miel\u0151tt elt\u0171nt volna a segesv\u00e1ri csat\u00e1ban. "},{"sightId":1537,"townId":63,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Basarabiei","mapdata":"1|64|237","gps_lat":"46.5798665402","gps_long":"23.7730083526","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Gy\u00f6ngy\u00f6ssi J\u00e1nos s\u00edreml\u00e9koszlopa","seolink":"gyongyossi-janos-siremlekoszlopa","note":"Az \u00fajtordai reform\u00e1tus templom kertj\u00e9ben.","history":"1859. okt\u00f3ber 23-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel. Gy\u00f6ngy\u00f6ssi J\u00e1nos (1741\u20131818) magyar k\u00f6lt\u0151, \u00fajtordai reform\u00e1tus lelk\u00e9sz volt. A s\u00edreml\u00e9koszlop tetej\u00e9n k\u00e9t vaskos k\u00f6nyv, Gy\u00f6ngy\u00f6ssi magyar verseinek k\u00e9t k\u00f6tete (1801, 1803) l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":1538,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Republicii 1","mapdata":"1|1440|1169","gps_lat":"46.5743501480","gps_long":"23.7849584778","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Vall\u00e1sszabads\u00e1g eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"vallasszabadsag-emlekmuve","note":"","history":"1918-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a vall\u00e1sszabads\u00e1g 1568-as kimond\u00e1s\u00e1nak 450. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra az unit\u00e1riusok. Liviu Mocan alkot\u00e1sa. "},{"sightId":1539,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Avram Iancu","mapdata":"1|1030|351","gps_lat":"46.5791732214","gps_long":"23.7812439755","religion":4,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monumentul_Reuniunea_Sf.Maria_(str.Avram_Iancu).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Monumentul Reuniunea Sf.Maria (str.Avram Iancu)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/93\/Monumentul_Reuniunea_Sf.Maria_%28str.Avram_Iancu%29.JPG\/256px-Monumentul_Reuniunea_Sf.Maria_%28str.Avram_Iancu%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monumentul_Reuniunea_Sf.Maria_(str.Avram_Iancu).JPG\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1ria kongreg\u00e1ci\u00f3 eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"maria-kongregacio-emlekmuve","note":"","history":"1933-ban \u00e1ll\u00edtotta fel a g\u00f6r\u00f6g katolikus n\u0151k gy\u00fclekezete krisztus mennybemenetel\u00e9nek 1900-adik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra."},{"sightId":1540,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Statuia Avram Iancului","address":"Pia\u021ba Republicii","mapdata":"1|1491|1249","gps_lat":"46.5738347264","gps_long":"23.7852867746","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda-Statuia_lui_Avram_Iancu-2015-(01).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turda-Statuia lui Avram Iancu-2015-(01)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/16\/Turda-Statuia_lui_Avram_Iancu-2015-%2801%29.jpg\/512px-Turda-Statuia_lui_Avram_Iancu-2015-%2801%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda-Statuia_lui_Avram_Iancu-2015-(01).jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Avram Iancu szobra","seolink":"avram-iancu-szobra","note":"","history":"Avram Iancu (1824\u20131872) erd\u00e9lyi rom\u00e1n jog\u00e1sz volt, az 1848\u201349-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc ellen Erd\u00e9lyben szervezett cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171 rom\u00e1n felkel\u00e9s vezet\u0151je. T\u00f6bb ezer magyar polg\u00e1ri szem\u00e9lyt gyilkoltak le csapatai, eg\u00e9sz falvakat irtva ki, kihaszn\u00e1lva, hogy a magyar honv\u00e9dek Erd\u00e9ly osztr\u00e1k uralom al\u00f3li felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1val voltak elfoglalva."},{"sightId":1541,"townId":63,"active":1,"name_LO":"Statuia Lupa Capitolina","address":"","mapdata":"1|856|2760","gps_lat":"46.5649583404","gps_long":"23.7798438286","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statuia_Lupoaicei.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Statuia Lupoaicei\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/08\/Statuia_Lupoaicei.jpg\/256px-Statuia_Lupoaicei.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statuia_Lupoaicei.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Anyafarkas-szobor","seolink":"anyafarkas-szobor","note":"","history":"A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen a rom\u00e1nok t\u00e9vesen felt\u00e9telezett latin sz\u00e1rmaz\u00e1sukra utalva helyezt\u00e9k el a Capitoliumi farkas szobr\u00e1nak m\u00e1solat\u00e1t. 1940-ben Marosv\u00e1s\u00e1rhely visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz, a rom\u00e1nok a szobrot a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s alatt maradt Tord\u00e1ra menek\u00edtett\u00e9k. 1991-ben az akkor a betelep\u00edt\u00e9sek miatt m\u00e1r rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 Marosv\u00e1s\u00e1rhely visszak\u00e9rte a szobrot, de Tord\u00e1n hagytak egy m\u00e1solatot a m\u00e1solatb\u00f3l."},{"sightId":2467,"townId":63,"active":1,"name_LO":"","address":"Aranyospoly\u00e1n (Turda-Poiana), Strada Morii 1, Turda 405100, Rom\u00e1nia","mapdata":"","gps_lat":"46.5607188609","gps_long":"23.8298615308","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-DSC00677.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222009-DSC00677\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/27\/2009-DSC00677.JPG\/512px-2009-DSC00677.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2009-DSC00677.JPG\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Aranyospoly\u00e1ni reform\u00e1tus templom","seolink":"aranyospolyani-reformatus-templom","note":"","history":"Entz G\u00e9za a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a 14. sz\u00e1zadra teszi, a hivatalos m\u0171eml\u00e9kjegyz\u00e9kben 15. sz\u00e1zadik\u00e9nt szerepel. 1789-ben fel\u00faj\u00edtott\u00e1k; erre a d\u00e9li bej\u00e1rat feletti felirat utal. 1848-ban a rom\u00e1n felkel\u0151k a faluval egy\u00fctt feld\u00falt\u00e1k, de a gy\u00fclekezet kijav\u00edttatta. A harang 1855-b\u0151l sz\u00e1rmazik. 1997-ben a m\u0171eml\u00e9ki hat\u00f3s\u00e1gok megker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, ekkor alak\u00edtott\u00e1k ki a ma l\u00e1that\u00f3 templombels\u0151t."},{"sightId":2468,"townId":63,"active":1,"name_LO":"\u0218coala Gimnazial\u0103 Teodor Mur\u0103\u0219anu","address":"Str. Dr. Ioan Ratiu 53","mapdata":"1|1100|1716","gps_lat":"46.5711850544","gps_long":"23.7819159290","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.tmturda.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022E.Coman, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda,_Liceul_de_Fete,_str._Dr.I.Ratiu_nr.53,_20.06.1993.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turda, Liceul de Fete, str. Dr.I.Ratiu nr.53, 20.06.1993\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/81\/Turda%2C_Liceul_de_Fete%2C_str._Dr.I.Ratiu_nr.53%2C_20.06.1993.jpg\/512px-Turda%2C_Liceul_de_Fete%2C_str._Dr.I.Ratiu_nr.53%2C_20.06.1993.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turda,_Liceul_de_Fete,_str._Dr.I.Ratiu_nr.53,_20.06.1993.jpg\u0022\u003EE.Coman\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Volt polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola","seolink":"volt-polgari-leanyiskola","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}