Szatmárnémeti Református Gimnázium

{"item":"sight","set":{"sightId":1064,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Liceul Teologic Reformat","address":"Pia\u021ba Jean Calvin 2","mapdata":"1|889|345","gps_lat":"47.7956500000","gps_long":"22.8745670000","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.reformatusgimnazium.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fostul_Liceu_Kolcsey_Ferenc.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fostul Liceu Kolcsey Ferenc\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2c\/Fostul_Liceu_Kolcsey_Ferenc.JPG\/512px-Fostul_Liceu_Kolcsey_Ferenc.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fostul_Liceu_Kolcsey_Ferenc.JPG\u0022\u003EGabriel Danea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium","note":"","history":"A t\u00f6rt\u00e9nelmi Reform\u00e1tus Fi\u00fagimn\u00e1zium sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt, a v\u00e1ros mindenkori legjelent\u0151sebb magyar iskol\u00e1ja. Legfontosabb l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a Tan\u00e1ri Szoba, melynek d\u00edszes falfestm\u00e9nyein az 1546-os szatm\u00e1ri reform\u00e1tus zsinat, illetve K\u00e1lvin J\u00e1nos, Luther M\u00e1rton, K\u00e1rolyi G\u00e1sp\u00e1r \u00e9s m\u00e1s reform\u00e1torok l\u00e1that\u00f3k.@\nA reform\u00e1tus k\u00f6z\u00e9piskola a 16. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben alakult, az alap\u00edt\u00e1s pontos d\u00e1tuma nem ismert. Az 1607-ben Szatm\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 Milotai Nyilas Istv\u00e1n az, aki a v\u00e1ros lelk\u00e9szek\u00e9nt, k\u00e9s\u0151bb esperesek\u00e9nt, v\u00e9g\u00fcl p\u00fcsp\u00f6kek\u00e9nt (innen ir\u00e1ny\u00edtotta a tisz\u00e1nt\u00fali egyh\u00e1zker\u00fcletet), rendezte az iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, mint k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa iskol\u00e1\u00e9t. 1608-ban v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg az iskola sz\u00e1m\u00e1ra azt a telket, melyen a Reform\u00e1tus F\u0151gimn\u00e1zium (Reform\u00e1tus Fi\u00fagimn\u00e1zium) az 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig - az id\u0151k sor\u00e1n folyamatosan b\u0151v\u00edtett \u00e9p\u00fcletben - m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1749-ben (Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti kor\u00e1bbi egyes\u00fcl\u00e9se folyt\u00e1n) egyes\u00fclt a gimn\u00e1zium a N\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1ziummal. Az ellenreform\u00e1ci\u00f3 keret\u00e9ben 1754-ben lefokozt\u00e1k az iskol\u00e1t k\u00e9t oszt\u00e1lyos grammatikai (al)gimn\u00e1ziumm\u00e1. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00fajra hat oszt\u00e1lyoss\u00e1 v\u00e1lhatott.1813 \u00e9s 1822 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt az els\u0151 k\u0151\u00e9p\u00fclet a r\u00e9gi telken (egyel\u0151re csak egy emelettel). Ez tekinthet\u0151 a ma is \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet el\u0151dj\u00e9nek (k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g egy emeletet h\u00faztak r\u00e1).@\n1849 \u00e9s 1859 k\u00f6z\u00f6tt a megtorl\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt csak algimn\u00e1ziumk\u00e9nt \u00e9s mag\u00e1niskolak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhetett. 1890-t\u0151l f\u0151gimn\u00e1zium lett az int\u00e9zm\u00e9ny. 1892-ben meg\u00e9p\u00fclt a m\u00e1sodik emelet is, Szikszay Lajos tervei nyom\u00e1n (ezzel az \u00e9p\u00fclet elnyerte mai form\u00e1j\u00e1t). 1903-ban megny\u00edlt a Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 a gimn\u00e1ziumon bel\u00fcl (a fels\u0151bb le\u00e1nyiskola kieg\u00e9sz\u00edt\u0151jek\u00e9nt). 1916-ban a fels\u0151bb le\u00e1nyiskol\u00e1n bel\u00fcl beindult a Reform\u00e1tus Kereskedelmi Fels\u0151iskola. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k 1924-ben mag\u00e1niskol\u00e1v\u00e1, 1928-ban algimn\u00e1ziumm\u00e1 fokozt\u00e1k le. Ligeti Imre igazgat\u00f3 \u00e1ldozatos munk\u00e1ja eredm\u00e9nyek\u00e9nt a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gokkal is szembesz\u00e1llva el\u00e9rte, hogy mag\u00e1niskolak\u00e9nt is \u00fajra az orsz\u00e1g legnagyobb di\u00e1kl\u00e9tsz\u00e1m\u00fa iskol\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1ljon a harmincas \u00e9vek elej\u00e9re. Ezut\u00e1n is folyamatos akad\u00e1lyoztat\u00e1snak voltak kit\u00e9ve, p\u00e9ld\u00e1ul 1936-ban minden di\u00e1kot megbuktattak az \u00e9retts\u00e9gin, el\u00e9gtelen rom\u00e1ntud\u00e1suk miatt. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. A Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium f\u0151\u00e9p\u00fclet\u00e9ben (a Reform\u00e1tus Fi\u00fagimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben) hozt\u00e1k l\u00e9tre az egyetlen magyar k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t, amely egyed\u00fclik\u00e9nt kellett p\u00f3tolja a v\u00e1ros \u00f6sszes megsz\u00fcntetett magyar int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t. Ez az int\u00e9zm\u00e9ny ma K\u00f6lcsey Ferenc F\u0151gimn\u00e1zium n\u00e9ven m\u0171k\u00f6dik. Emellett 1991. j\u00falius 2-\u00e1n \u00fajj\u00e1alakult a Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium az \u0151si alma mater\u00e9ben. \n&\nwikipedia: Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium","town":{"townId":53,"name_HU":"Szatm\u00e1rn\u00e9meti","name_LO":"Satu Mare","seolink":"szatmarnemeti-satu-mare","oldcounty":24,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}