exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Szatmárnémeti

Satu Mare
Szatmárnémeti
Román:
Satu Mare
Német:
Sathmar
Szatmárnémeti
Bessenyei Gedő István, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Szatmár
Ország:
Románia
Megye:
Szatmár
Folyó:
Szamos
Tengerszint feletti magasság:
126 m
GPS koordináták:
47.792804, 22.874934
Google térkép:
Népesség
Népesség:
101e
Magyarok aránya:
44.83%
Népesség 1910-ben
Összesen 34892
Magyarok 94.85%
Németek 1.8%
Oláhok 2.83%
Címer
ROU SM Satu Mare CoA
As seen in [1], Public domain, via Wikimedia Commons

A Szamos parti város két település, Szatmár és Németi egyesüléséből jött létre. Szatmár vára a Szent István által alapított vármegye központja volt, neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered. A tőle északra elterülő Németit a Gizella királyné által ide telepített királyi vadászok alapították. Szatmár a róla elnevezett sík központja, ahol időben egymást követően több vár is állt, amelyekből sajnos mára már semmi sem maradt. Fő szerepet a mohácsi csata utáni kettős királyválasztást követően kapott, amikor is a Habsburg birodalom egyeduralmi törekvései ellen a független magyar államiság megőrzéséért folytatott küzdelmek ütközőzónájába került. Az utolsó várát II. Rákóczi Ferenc fejedelem romboltatta le, miután sikerült megadásra bírniuk német őrségét a szabadságharc során, nehogy újra a megszállók kezére kerüljön. Végül itt írták alá a szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. A 18. század végén a megye székhelyét Nagykárolyra tették át a Károlyi család befolyásának köszönhetőleg. 1804-ben I. Ferenc császár püspöki székhellyé tette, székesegyházát Hám János püspöknek köszönheti. A város egyik leghíresebb épülete az 1902-ben épült szecessziós egykori Pannónia Szálló. Az első világháborút követő trianoni békéig a város csaknem teljesen magyar volt, csekély román kisebbséggel. Az 1970-es években a román többség elérése érdekében Ceausescu új szocialista városközpontot építtetett, amely ha nem is szép, de legalább érdekes új arculatot adott a városnak.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
Honfoglalás
Anonymus elbeszélése szerint a terület Ménmarót országához tartozott, Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették. Ménmarót létezését semmilyen másik forrás nem erősíti meg, valószínűleg kitaláció. Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered (Zothmar comes nevéből). Román neve a magyarból való, hagyományosan Sătmar. A város nevét 1925-ben románosították a satu[l] mare (= nagy falu) szóösszetételre.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1000 körül
Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést.
11. század
Ispánsági földvár volt, a Szamos által körülölelt szigeten terült el. Maga Szatmár mezővárosa a szigeten, míg a Szamos északi partja mentén pedig Németi települése húzódott meg.
1150
Zothmar néven említették először.
1162–1172 körül
III. István király vámját és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1230
II. András király szabadságlevelet adományozott Szatmár és Németi városoknak.
1241
A mongolok lerombolták Árpád-kori várát. Szatmár és Németi a szatmári várral együtt a tatárjárás után nem sokkal újjáépült, és virágzásnak indult.
1247
IV. Béla fia, István ifjabb király itt alakította ki székhelyét.
1264
V. István magyar király a szatmári vendégnépeknek a (székes)fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat adott a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és a posztóárusításra, a papválasztásra vonatkozóan.
1291
III. András király megerősítette Szatmár kiváltságait. A középkorban a sóbányákból, Désaknáról a várost átszelő Szamoson szállították a sót, és a várakban tárolták. Szatmár a só főpiaca lehetett, amelyre fekvése alkalmassá tette.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1310
Károly Róbert király is megerősítette a város kiváltságait.
1426. május
Tatai szerződés. A gyermektelen Lazarevics István (†1427. VII. 18.) szerb despota, valamint kiszemelt utőda, unokaöccse, Brankovics György és Zsigmond szerződést kötöttek, mely szerint Brankovics Magyarország főnemese lett, Szerbiát neki és fiúutódainak a magyar korona főhatósága alatt biztosítják, s abban magyar haderővel védelmezik. A szerb despota a magyar királynak hűséget esküdött, megígérte, hogy halála után 17 várat (melyhez a magyar koronának úgyis régi joga van: köztük Nándorfehérvár és Galambóc) magyar kormányzat alá helyeznek vissza, és a despota Magyarországot egész haderejével segíteni fogja. 1427. októberében a szerződés értelmében Zsigmond birtokba vette Nándorfehérvárt. Lazarevics tekintéjes birtokokat kapott Magyarországon, melyeket 1427-ben utóda, Brankovics György örökölt. Köztük voltak Szatmár és Németi városai is vámjával és tartozékaival együtt. A város földesúri joghatóság alá került ezt követően.
1444
A Hunyadi János vezette sikeres hosszú hadjáratot lezáró drináplyi béke értelmében Brankovics György visszakapta II. Murád szultántól Ézsak-Szerbiát, Hunyadi János pedig birtokba vette Brankovics magyarországi birtokait.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1460
Szatmár ismét királyi birtok volt, Mátyás királyé, halála után fiáé Corvin Jánosé. Mátyás király parancsára létesítették a második erődítményt, egy négyszögletes alaprajzú várkastélyt.
1481
Szatmár már Szapolyai Imre birtoka volt.
1491
I. Ulászló elrendelte, hogy bármely földesúr jobbágya szabadon költözhetett Szatmárba és Németibe, ha tartozását kiegyenlítette.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526. után
A mohácsi csata utáni belháborúkban rombolták le a várkastélyt a háborúzó felek. A királyi Magyarország és Erdély határvidékén felértékelődött a stratégiai szerepe, az itt állomásozó katonaság messze területek lakosságának parancsolhatott.
1536
Ferdinánd Tallóczy Bánffy Boldizsárt erdélyi vajdává nevezte ki, és megbízta a János király uralma alatt álló Kelet-Magyarország elfoglalásával. Ez felgyújtotta Szatmárt és Németit. János király ezután kiostromolta onnan a Bánffy által hátrahagyott őrséget.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1543
I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta „örök birtokul”. A Báthoryak 1526-ban János királytól kapták a birtokot, Ferdinánd ebben csak megerősítette őket. A Báthoryak a Szamos-folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint szigetet vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A várost palánk vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek ellenálljon. Ez az erődítési mód azonban biztonságot nyújtott a portyázó törökök ellen.
1548
I. Ferdinánd megerősítette Szatmár és Németi kiváltságait.
1551
A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel.
1551
Fráter György megöletése után Ferdinánd hatalmába került.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1556
Izabella királyné a szultán által biztosított oláh hadakkal visszatért Erdélybe. A Báthory testvérek Izabella királynéhoz csatlakoztak.
1557
Ferdinánd bosszúból Telekessy Imre kassai kapitányt küldte ellenük. Szatmárt Báthory István védelmezte, de segítségül megjelent Balassa Menyhért és Bebek Ferenc is. Telekessy nem tudta bevenni a várat, de Németit felgyújtotta. Az erdélyi hadak fővezérévé kinevezett Balassa Menyhért székhelyévé Izabella Szatmárt tette meg. Balassa rövidesen önkényesen elfoglalta Szatmár várát is a Báthoryaktól azok távollétében.
1559
Balassa Menyhért árulása következtében Szatmár Ferdinánd kezére került.
1562. április
A Székelyudvarhelyi székely országgyűlés megszervezte a fegyveres felkelést János Zsigmond ellen a szabadságjogok visszaállításáért. A terv szerint a Habsburg császár kívülről támogatta a felkelésüket. Hadad kapitánya, Sulyok György átállt Ferdinándhoz, ezért János Zsigmond erdélyi serege megostromolta a várat. A vár felmentésére németekből és magyarokból álló sereg indult a már korábban átállt Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány vezetésével.
1562. március 4.
Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány a hadadi csatában legyőzték a Báthory István váradi főkapitány vezette erdélyi hadakat. Az erdélyiek vesztét az okozta, hogy a Némethi Ferenc vezette előőrs János Zsigmond utasítása ellenére idő előtt harca bocsátkozott a túlerőben lévő ellenséggel. János Zsigmondot a temesvári és budai pasák seregei mentették meg, akik megtámadták Balassa seregét és Szatmárra szorította vissza azt, de Hadad továbbra is Ferdinánd kezén maradt.
1562
A törökök sikertelenül ostromolták meg Szatmár várát. Ezután amikor Balassa távol volt, mert a tokaji szüretet fosztogatta, a Barassa garázdálkodásaival elégedetlen szatmáriak megüzenték Báthory Istvánnak, hogy jó alkalom nyílt a kis őrség védte vár visszafoglalására. Báthory hadával rövid ostrom után visszavette Szatmárt.
1562. június 20.
János Zsigmond serege legyőzte a Nyárád mentén, Vaja és Kisgörgény között a székely lázadókat. A vezéreket a segesvári országgyűlés határozata alapján karóba húzták.
1564
Ferdinánd megegyezett a szultánnal, aki utasította János Zsigmondot, hogy adja vissza Szatmárt a császárnak. A fejedelem bosszúból kivonulás előtt az egész várat leromboltatta.
1565
A harmadik vár alapjait ekkor rakták le, miután Schwendi kassai főkapitány zsoldosaival elfoglalta a Báthory családtól. Az egykorú források szerint nagyarányú munkálatok kezdődtek, amit az akkori időszak legmodernebb hadászati elveit valló itáliai hadmérnökök irányítottak. Az idő rövidsége miatt fa-föld szerkezetű sáncokat és ágyúbástyákat emeltettek a messzi környékről összehajtott jobbágyokkal.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1575
Báthory István erdélyi fejedelmet a lengyelek királyukká választották. Ezután Rudolf császárral XIII. Gergely pápa követe közvetítésével olyan békét kötött, amely szerint visszaszerezte Szatmárt.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605
Bocskai Gyulaffy Lászlóra bízta Szatmár ostromát. Négy hónapi ostrom után császári védői feladták a várat a hajdúknak. Szatmár és Németi polgárai az ostromlókat hathatósan támogatták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1606
Bocskai halála után a bécsi béke értelmében visszaszállt a királyra.
1608
II. Mátyás megerősítette a város szabadságlevelét.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1622
A nikolsburgi béke értelmében az Erdélyi Fejedelemséghez csatolták.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645
Kemlény János, I. Rákóczi György fejedelem hadvezére ostrom alá fogta, amit a magyarországi vármegyék meghódolása után a védő feladtak. A Linzi béke meghagyta I. Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonában, aki a háborús szenvedések miatti kárpótlásul mindenféle adó alól felmentette a lakosságát.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1657. június 25.
A lengyelek Sobieski János vezetésével II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követően felgyújtották Németit, Szatmár városát pedig megostromolták. A város a sikertelen felmentési kísérletet követően megadta magát.
1660
Rákóczy özvegye, Báthory Zsófia átadta a várat a császárnak az 1647. évi országgyűlés döntése értelmében.
1661
A török sereg megjelent a város alatt, a vár elfoglalása céljából, de a császári sereg elűzte őket. Nem sokkal később a törökök felgyújtották Szatmárt és több ezer embert hurcoltak el Montecuccoli császári főparancsnok szeme láttára.
1664
A szentgotthárdi győzelem és a szégyenteljes vasvári béke
Több...
1664
A császári sereg a szentgotthárdi csatában jelentős győzelmet aratott a török felett. I. Lipót császár ennek ellenére Vasváron 20 évre szóló békét kötött a törökökkel olyan feltételek mellett, mintha a törökök győztek volna. Ez hatalmas felháborodást keltett Európában, és a magyar nemesség körében, akik az ország felszabadítását várták a győzelem után. A korábban Habsburg-hű katolikus főnemesek szervezkedni kezdtek a császár ellen, ez volt az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvés. 1668-ban XIV. Lajos francia király a spanyol-francia háború végeztével kihátrált az összeesküvés támogatása mögül, és a törökök támogatását sem szerezték meg.
1670
I. Rákóczi Ferenc egy kuruc sereget küldött Szatmár ellen, de azok táborát árulás következtében a szatmári őrség lerohanta és lekaszabolta a támadókat.
1671
A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése
Több...
1671
A Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése után a fő szervezőket, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet és Frangepán Ferencet kivégezték. Wesselényi Ferenc még 1667-ben elhunyt. Az összeesküvés részét képező horvátországi felkelést 1670-ben a Habsburgok vérbe fojtották.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1672
Teleki Mihály Szatmár elfoglalására indult a bujdosók élén, de a szatmári őrség elébük ment, és lemészárolta nagy részüket.
1676
I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem sikertelenül ostromolta Szatmár várát.
1681
A kurucok az éj leple alatt a szárazság miatt leapadt Szamoson átkelve bejutottak a várba és elfoglalták azt. A támadókat észre vevő német őr meglepettségében még bíztatta is őket magyarul a következő szavakkal: "Jer, jer, pajtás, bizony én is jó kuruc vagyok.".
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1686-1693
Karaffa Antal császári generális zsarnokoskodott Szatmáron, sok embert kegyetlen módon végeztetett ki.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
18. század eleje
Nem került sor lerombolására, mert a Bécsi Haditanács a falai mögött állomásozó fegyveresekkel akarta ellenőrzése alatt tartani a rebellióra könnyen hajlamos lakosságot.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703. augusztus
Rákóczi nekikezdett Szatmár ostromának, de jórészt sikertelen volt.
1703. augusztus 16
A németek felgyújtották Németit, nehogy az ostromló kurucoknak támaszul szolgáljon. Szeptember 28-án Szatmárt a kurucok gyújtották fel ugyanezen okból.
1705
A védők másfél esztendei kiéheztető körülzárás után kifogyva a tartalékokból feladták a Forgách Simon vezette kurucoknak.
1706
A nagyságos fejedelem szigorú parancsára nekiláttak a sok történelmi vihart látott védőművek lerombolásához, nehogy megint a németek kezére kerüljön.
1710
Pestis pusztította a lakosokat.
1711. április 30.
A Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. A békés időszak bekövetkeztével a hadi jelentőségét végleg elvesztett erősséget elbontotta a helybeli lakosság, így napjainkra nyoma sem maradt a szatmári várnak.
1715
A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi egyesült és szabad királyi város lett.
1804
I. Ferenc császár az erdélyi egyházmegyéből hasította ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett a város.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1910
34 892 lakosából 33 094 magyar, 986 román és 629 német volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1919. áprilisa
A román hadsereg megszállta a várost. Elkezdődött a város románosítása.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1924
110 magyar hivatalnokot bocsátottak el megyei szinten, 59-et a színmagyar város polgármesteri hivatalából magyarságuk miatt.
1925
A város nevét a satu[l] mare (= nagy falu) szóösszetételre románosították.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
1968
A róla elnevezett Szatmár megye székhelye lett.
1970. május 14.
A Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban.
1970-es évek
Az ekkor épült szocreál Adminisztratív Palota Románia legmagasabb épülete, tetején kilátó található.
1987. január 15.
Az Unio bányagépgyártó üzem mozdonyszerelő részlegének épülete összedőlt a tetőn felgyűlt hó súlyától. Sokan meghaltak. Az esetet az újságok nem írhatták meg, és a szemtanúkat figyelmeztette a Securitate, hogy a titoktartás állampolgári kötelességük.
1989. március 11.
A 15 éves Pécsi Norbert Artúr a határ közelében kerékpározott, amikor egy román határőr agyonlőtte.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Urunk mennybemenetele római ratolikus székesegyház, Nagytemplom
Catedrala Romano-Catolică
Catedrala romano-catolica Satu Mare 3
Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Urunk mennybemenetele római ratolikus székesegyház, Nagytemplom
Története

A Szatmári egyházmegye püspöki székesegyházát 1830-1837 között építtette Hám János püspök (Hild József tervei nyomán), a helyén korábban álló (1786 és 1798 közt épült) barokk plébániatemplom egyes részeinek felhasználásával. Az eredeti plébániatemplom jóval kisebb, és egytornyú volt. 1804-ben, a szatmári püspökség megalapítása alkalmával a templomot székesegyházi rangra emelték. Báró Fischer István püspök (1804-1807) megterveztette és megkezdte a szentély meghosszabbítását és magasabbra emelését. A megkezdett munkát Klobusiczky Péter megyés püspök fejezte be. Ekkor készült el a két sekrestye fölöttük oratóriummal, és a püspöki kripta is. Hám János püspök kezdett hozzá a rangjának megfelelő méretű székesegyház megépítésének, ami ma is látható. A templom hajóját ekkor bővítették ki a kör alakú kupolával és a két mellékhajóval. Lebontották a templom régi tornyát és megépítették a két új tornyot, valamint a két torony között a bejáratnál a hat hatalmas kőoszlopon nyugvó előcsarnokot. Külső építészeti megoldásaiban dominánsan klasszicista stílusú lett (csak néhol maradtak meg a barokkra utaló elemek), belső terében viszont nagyobb súllyal vannak jelen barokk vonások. Egyesek Hild Józsefet tartják tervezőjének.

A „Krisztus mennybemenetele” című főoltárképét Pesky József, „A tizenkét éves Jézus a templomban” című kupolafestményét Reidler János készítette. Carrarai márvány főoltára Tomán Félix munkája (1905). Orgonája 1925-ben készült. Egyik sekrestyéje ad átmenetileg otthont a püspöki képtárnak. A székesegyház alatt található kriptában nyugszanak Szatmár püspökei.

A székesegyház tetején Jézus szíve szobor áll, két oldalán Szent Péter és Szent Pál szobraival. A tornyok alsó szintjének fülkéiben Szent István és Szent László szobrai láthatók. Az épület előtti parkosított részen található építtetője, Hám János püspök szobra, melyet Nm. és Ft. Reizer Pál megyés püspök emeltetett.

Jézus Szíve kálváriatemplom
Biserica Calvaria
AA6A8292
Vyografu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Jézus Szíve kálváriatemplom
Története

Az első Kálvária kápolnát ezen a helyen Tischler Albin csalánosi plébános tervei alapján Hám János püspök építtette 1844-ben. Tischler Albin tervezte a kápolna előtti 14 stáció építményét is. A kápolnát a 20. század elején lerombolták. A jezsuiták 1858-ban Hám János püspök hívására jelentek meg a városban. 1868-ban a Kálváriatemplomot Haas püspök a jezsuita rendnek adományozta. Szerkezeti problémák miatt a régi templomot 1907-ben lebontották, és hozzáláttak az új templom felépítésének. 1908-ban készült el az új neogótikus templom. A templomot 1909. június 6-án Jézus Szíve tiszteletére avatták fel. A város egyik legszebb temploma. Jelenleg a román és a német római katolikus misék folynak benne. Főoltárát Hölzel Albin, a bártfai Hölzel Mór fafaragó művész fia készítette nyolc hónap alatt. Az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel. Központi részét a Jézus Szíve szobor uralja. A szobrot Fásztusz Elek a szatmárnémeti gimnázium nyugalmazott tanára, akkor tiszaújlaki plébános emeltette saját költségén. Bútorzata többi részét jórészt Neuschendtner Mihály jezsuita testvér készítette.

Szűz Mária szeplőtelen fogantatása templom, Zárdatemplom és zárda
Szeplőtelen Szűz Mária templom-Szatmárnémeti
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szűz Mária szeplőtelen fogantatása templom, Zárdatemplom és zárda
Története

Az egyetlen szatmári alapítású rend, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek történelmi központja volt.

Hám János szatmári püspök külföldön ismerkedett meg az Irgalmas Nővérekkel. Bécsben látott először irgalmas rendi nővéreket, akik egy strassbourgi kongregációhoz tartoztak. Hozzájuk küldte ki szerzetesi kiképzésre azokat a magyar leányokat, akikkel aztán, visszatérésük után 1842-ben Szatmárnémetiben megalapította a Szatmári Irgalmas Nővérek kongregációját. A Szatmári Irgalmas Nővérek a Páli Szent Vincéről nevezett Bécsi Irgalmas Nővérek rendjéből származnak és a Szent által kidolgozott rendszabályzatot használják. Hivatásuk szerint beteg- és szegénygondozást vállalnak, árvaházi munkát, hitoktató-nevelő és lelkipásztori kisegítő munkát.

1836 és 1842 között épült meg a templom klasszicista stílusban. A zárdatemplom munkálataival Hám Gonzeczky Jánost bízta meg, akinek munkásságára egy márványtáblával is emlékezett az utókor. A Szeplőtelen Szűzet ábrázoló főoltárképet Pesky József festette Pesten, 1845-ben.

Református Láncos templom
Biserica reformată cu lanțuri
AA6A8158
Vyografu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református Láncos templom
Története

1788 és 1807 között klasszicizmus felé hajló (németalföldi) késő barokk stílusban épült II. József császár türelmi rendelete nyomán. 1633-ban Eperjesen öntött Wierd Georg-féle harangja ma a szószék mellett van kiállítva. Körülötte helyezkedik el a város egykori „református központja”: A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete, az esperesi hivatal (itt működik a Calvineum is), illetve három további református iskolaépület (a leánygimnáziumok és a „Piros téglás” iskola), valamint a parókia épülete.

Szatmár városa meglehetősen hamar csatlakozott a reformációhoz (az 1527 és 1535 közötti időszakban). A korábbi katolikus templom, a város plébániatemploma szolgált az istentiszteletek helyéül, több mint egy évszázadon keresztül. A templomot 1622-ben hivatalosan is megkapta a református gyülekezet Bethlen Gábor fejedelemtől. 1662-ben Cobb császári tábornok visszafoglalta a katolikusok számára az épületet. A reformátusok ekkor kezdtek új templom építésébe, a mai templom előtti téren. 1703-ban a kurucok felgyújtották Szatmárt. A templom, a mellette álló református gimnáziummal együtt a lángok martalékává vált. Az elmenekült lakosság csak 1705-ben tért vissza a városba. 1707-től II. Rűkóczi ferenc engedélyével a vár élésházában tartották istentiszetelteiket. 1725-ben pedig új paticsfalú, fatornyos református templom épült a városban. A mai templom az 1703-ban elpusztult épület mögött, a régi temetőben épült. A tervrajzokat Preinlich Zsigmond kőművesmester készítette.

1944. szeptember 16-án súlyos bombatalálat éri a templomot, melynek során beszakadt a mennyezet és megsemmisült a berendezés jelentős része. Tulajdonképpen csak az oldalfalak és a torony maradt épen. A legalapvetőbb munkálatokat 1947-re befejezték, így novemberben a gyülekezet már újra használatba vehette a templomot, a kisebb munkálatok azonban 1957-ig elhúzódtak. A tragikus bombatalálat és a templom újjáépítése emlékére a presbitérium márvány emléktáblát állíttatott, melyben a falba fúródott egyik bombarepeszt is megőrizték. Nevét a templomot körülvevő alacsony lánckerítésről kapta.

Püspöki palota
Episcopia Romano-Catolică
Palatul Episcopiei romano-catolice - fatada
Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
püspöki / érseki palota
Jelenleg:
püspöki / érseki palota
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Püspöki palota
Története

1805-ben kezdték építeni Fischer István püspök idején Josef Bittheuser tervrajzai alapján, aki a Károlyi család udvari építésze volt. Elsőként a két oldalszárnya épült fel. A munkálatok 1837 és 1840 között Hám János püspök idején folytatódtak. Ekkor kötötték össze a nyugati és a keleti szárnyat, ekkor épült a püspöki kápolna és a díszterem is. 1851 óta szolgál a püspökök rezidenciájaként. 1859-re készült el a papnevelő intézetnek helyt adó szárny, 1892-ben pedig a szemináriumot a palotával összekötő szárny, amiben ma a könyvtár található.

Az épületegyüttes klasszicista stílusú, magában foglalja az egykori Püspöki Levéltár és az egykori Papnevelő Intézet szárnyait is (ma a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont használja ezeket a szárnyakat). Legjelentősebb látnivaló a palotában lévő Püspöki Kápolna. A kápolna nem nyilvános, de látogatható műemlék. Gipszkazettás mennyezete, szibériai topolyafa-padlózata és padjai vannak, de oltára miatt igazán híres. A kápolna oltárát az erdődi vár kápolnájából hozatta át Szatmár püspöke. Ez előtt az oltár előtt esküdött örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.

Szent József templom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent József templom
Története

Boromisza Tibor püspök segítségével Kádár Ambrus kanonok építtette. Foerk Ernő budapesti felső építőipari tanár tervei alapján hozzáépítették az 1889-ben épült Irsik Ferenc apát-kanonok által alapított árvaházhoz. Az épülettömb arányossága miatt a templom másik oldalára is az árvaházhoz hasonló szárnyat épített. Az 1910. július 16-i alapkőletételt követően megkezdett munkálatokat maga a tervező irányította, 1913-ban készült el.

Szent János Apostol és Evangélista plébániatmplom, Hildegárda-templom és ferences kolostor
Biserica Sfântul Ioan
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent János Apostol és Evangélista plébániatmplom, Hildegárda-templom és ferences kolostor
Története

A templom építésének ötlete Hám Jánostól származik, aki 1856-ban elhatározta, hogy ferenceseket telepít Németibe. Telket vásárolt és hozzá kezdett a tervezett kolostor és templom építéséhez. A rendház elkészült, a templom alapkövét letették, de építése a püspök 1857. december 30-án bekövetkezett halála miatt elakadt. A kolostor épületében Haas(z) Mihály püspök szegényházat rendezett be, ennek védnökségét Albrecht főherceg felesége Hildegardis vállalta el, így lett a kolostor mennyei pártfogója Szent Hildegardis. Hám János IV. püspök utóda, Meszlényi Gyula idején (1888-1905) került sor a templom felépítésére neoromán stílusban. Boromisza Tibor püspök, műfordító 1906. november 1. Hám János püspök szándékának megfelelően Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelte fel, de a hívek továbbra is Hildegárda néven említették és említik. A templom főoltárán a kép Szent János apostolt ábrázolja, aki előtt Szent Gyula pápa és Szent Ambrus püspök látható.

1913. augusztus 26-án készült el a zárdaépület. 1967 óta egyházmegyés papok vezetik a plébániát. A kolostorban a rendszerváltás után nagy értékű befalazott egyházi könyvtárra bukkantak véletlenszerűen.

Németi református templom
Biserica Reformată Németi
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Németi református templom
Története

Stílusában a Láncos Templomhoz hasonlít. Parkjában épül a Rákóczi Kollégium.

Az alapkövet 1793-ban tették le, a munkálatokat a város másik nagy református templomához, a szatmári Láncos templomhoz hasonlóan Preinlich Zsigmond kőművesmester irányította. 1802-ben szentelték fel.

Szent Miklós magyar görög katolikus templom
Biserica greco-catolică Sfântul Nicolae (limba maghiară)
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Szent Miklós magyar görög katolikus templom
Története

Az első 'görögök' Nagyvárad 1660-as török kézre kerülése után telepedtek át Szatmárba és Németibe. 1683-ban a közösség papja Monasterli Demeter volt, ő építette az első fatemplomot, amelyet 1690-ben Johannes Josephus De Camillis munkácsi püspök szentelt fel. 1740-ben építették meg a második fatemplomot, amelyet 1757-ben kőépülettel váltottak fel. A templom boltozatai a 19. század végére életveszélyessé váltak, ezért 1900-ban Fogarassy Sándor mérnök tervei szerint a templom gyökeres átalakítása történt meg. Az 1990-es években az északi oldalhoz egy nyolcszögletű hajót, új szentélyt és két sekrestyét csatoltak, míg a belsőt bizánci szellemben rendezték át. A felújított és kibővített templomot 2011-ben szentelték fel.

Keresztelő Szent János születése magyar görög katolikus templom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Keresztelő Szent János születése magyar görög katolikus templom
Története

2020. szeptember 20-án szentelték fel. A Keresztelő Szent János születése magyar görögkatolikus egyházközséget 2012 októberében alapította meg a megyéspüspök, eleget téve a magyarajkú hívek kérésének. A gyülekezet megkapta a Temes (Timiş) sétány közelében lévő kazánházat, amelyet szép, modern templommá alakítottak át.

Szent Mihály és Gábor arkangyalok román görög katolikus katedrális
Biserica Greco-Catolică Sfinţii Arhangheli Mihail şi Gavril
Biserica Sf Arhangheli Mihail si Gavriil Satu Mare
Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Szent Mihály és Gábor arkangyalok román görög katolikus katedrális
Története

1932–1937 között épült neobizánci stílusban, a város régi, 1803-ban épített barokk görög katolikus temploma helyén.

Istenszülő elszenderülése ortodox katedrális
Biserica Adormirea Maicii Domnului
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Istenszülő elszenderülése ortodox katedrális
Története

Neobizánci stílusú, 1937–1938 között épült a bukaresti G. P. Liteanu tervei alapján.

Volt püspöki jezsuita konviktus, Kölcsey Ferenc Főgimnázium
Kölcsey Ferenc Főgimnázium
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Volt püspöki jezsuita konviktus, Kölcsey Ferenc Főgimnázium
Története

Kanonokpaloták
The Dome Hotel and Restaurant
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Kanonokpaloták
Története

A püspöki palotával szemben találhatók. A kanonokoknak szánt lakóház 1850 körül épült. Eredetileg négy személy és az őket kiszolgáló személyzet lakott itt. 1948-ban a házat gyakorlatilag államosították, papírok szerint az egyház tulajdonában maradt. Az apartmanokat nyolc kisebb lakásra osztották, egy kis ház is állt az udvarban, ami 2013-2014-ben lebontásra került. A lakások visszakerültek a Római Katolikus Püspökség tulajdonába, ezt követően született a döntés, hogy az ingatlant bérbe adják egy különleges célra. Ennek köszönhetően az ingatlan jelenleg szállodaként üzemel.

Nagyzsinagóga és a Talmud Tora Imaház
Sinagogă
Várdomb utcai zsinagóga és a Talmud Tora imaház
Bessenyei Gedő István, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
zsinagóga
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Nagyzsinagóga és a Talmud Tora Imaház
Története

Az első zsinagóga ezen a helyen 1856-ban épült. A jelenlegi 1891 és 1892 között épült Bach Nándor váci építész tervei alapján. A zsinagóga déli oldalán húzódó Talmud Tóra imaház 1927-re készült el. Ekkorra a város zsidó lakossága már 8 ezer fő körül alakult.

A szatmári ortodox zsidóság központja volt. Ma a (neológ) Szatmári Izraelita Hitközség használja. A zsinagóga udvarán található a deportáltak (mintegy húszezer szatmári zsidó) emlékműve. A városban egykor működött három nagyzsinagóga (Ortodox, Status Quo és Németi) és huszonöt súl és imaház közül mára csak ez áll.

Középületek
Közigazgatási Palota
Primăria Satu Mare, Palatul Administrativ
Satu Mare, Romania - panoramio (92)
Szemes Elek, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Közigazgatási Palota
Története

Románia kommunista diktátora, Nicolae Ceausescu új városközpontot kívánt létrehozni Szatmárnémetiben is, a magyar korból örökölt történelmi városközpont mellé. Az un. Újközpontot 1972 és 1984 között húzták fel a Szamos partján, jórészt a korábbi cigánytelepen. Fő látványossága a Közigazgatási Palota (Palatul administrativ) 97 méteres magasságával és 15 emeletével sokáig Románia legmagasabb épületének számított.

Építésze a jászvásári Nicolae Porumbescu volt, és szintén az ő nevéhez fűződik a tér másik oldalán álló művelődési ház, a Szamos (Somesul) nagyáruház illetve a környező tömbházak.

Városi legenda, hogy a közigazgatási palota egy román juhászt ábrázol, a művelődési ház a kutyája, akik őrzik az épületek alkotta nyájat.

A palota tornyában egy hangszórót helyeztek el, ami óránként trombitált. A palota megépítése 54 milliárd lejbe került, ami 1985-ös árfolyamon átszámítva 3 milliárd dollárnak felelt meg. A palota a megaromán építészet gyönyörű példája.

Egykori Városháza
Catedrala romano-catolica Satu Mare 3
Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
elpusztult
Felkeres
Egykori Városháza
Története

1889-ben elkezdődött az új városháza építése. Egyik szárnyát már 1890-ben befejezik, majd a teljes épületet 1891. január 5-én adják át.

Állagromlás miatt lebontották, helyén park található.

Csizmadia-szín
Eredetileg:
székház, színház / opera
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Csizmadia-szín
Története

1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált, de a város színházi életének is otthont adott, a színház megépüléséig.

Egykori Iparos Otthon
Casa Meșteșugarilor
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felkeres
Egykori Iparos Otthon
Története

Tóásó Pál tervei szerint épült fel 1912-re az ipartársulat szecessziós stílusú székháza.

Egykori Igazságügyi Palota
Judecătoria Satu Mare
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
bíróság
Felkeres
Egykori Igazságügyi Palota
Története

1894 - 1896 között épült. Oldalszárnya börtönként funkcionál.

Egykori magyar királyi honvédlaktanya
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
csendőrség / rendőrség
Felkeres
Egykori magyar királyi honvédlaktanya
Története

Kulturális létesítmények
Szatmárnémeti Északi Színház
Teatrul de Nord
Teatrul de Nord Satu Mare
Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Felkeres
Szatmárnémeti Északi Színház
Története

1892-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel. A nagyváradi és a kolozsvári színház mellett Erdély egyik legpatinásabb, máig működő színháza. Jelenleg két tagozata van (román és magyar). A magyar társulat Harag György nevét viseli.

Szatmárnémetiben a magyar nyelvű színjátszásnak 220 éves hagyománya van. 1790-ben tartották a városban az első színielőadást (vándorkomédiások). Saját színházépülete 1847 óta van a városnak. Ez az épület egyike volt Magyarország első kőszínházainak. Rövid vándorszínészi pályafutása alatt Arany János is játszott itt. 1892-ben felavatják az új színházépületet. Ma is ez ad otthont az Északi Színház intézményének. Olyan művészek fordultak meg színpadán, mint Beregi Oszkár, Márkus Emília, Jászai Mari, Neményi Lili, Borovszky Oszkár, Poór Lili, Gróf László.

A második világháborúban bombatalálat érte a színházépületet is, melynek következtében hosszú időre használhatatlanná vált. Az 1950-es években alakult újra a magyar színjátszás Harag György vezetésével. 1957. április 1-től Szatmári Állami Magyar Színház néven működött az intézmény, a román társulat 1968-as megalakulásáig.

Volt városi közfürdő
Satu Mare, Romania - panoramio (148)
Szemes Elek, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
fürdő
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Megjegyzés:
Levegő-monitorozási és környezetvédelmi központ.
Felkeres
Volt városi közfürdő
Története

A Kossuth-kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át, jelenleg levegő-monitorozási és környezetvédelmi központként funkcionál.

A 19. század végén tervbe vették egy közfürdő építését a Kossuth-kertben. 1900. május 15-ig kellett a kivitelezési terveket benyújtani. Február 20-án Tóásó Pál terveit fogadta el a városi tanács. A kivitelezéssel Hirsch Miklóst bízták meg. 1900. augusztus 8-án kezdték meg a munkálatokat és 1901. június 8-án a terv szerint fejezték be.

Egykori magyar királyi faipariskola
Liceul Forestier
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori magyar királyi faipariskola
Története

Egykori Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola
Spitalul Judeţean de Urgenţă II
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Egykori Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola
Története

Egykori MÁV fiúnevelő intézet
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Egykori MÁV fiúnevelő intézet
Története

Volt Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium
Colegiul Național "Mihai Eminescu"
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Volt Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium
Története

A jezsuitákat 1630-ban a Károlyi család hívta meg Nagykárolyba, a török közelsége miatt 1640 körül átköltöztek Szatmárnémetibe. Pázmány Péter alapítványából megnyitották az 1640-es évek elején a kisgimnáziumot. 1660-ban nagygimnáziummá alakult. 1672-ben átvették a vártemplomot, a plébániát és a korábbi református iskolát. A jezsuita rend feloszlatása után 1773-tól az exjezsuiták továbbra is tanítottak. 1776-ban a pálosoknak adták át az iskolát. A pálosok 1786-ig, rendjük feloszlatásáig tanítottak, ekkor az iskola megszűnt.

1804-ben Fischer István püspök megnyitotta a líceumot (bölcseleti tagozat), és kérte a királytól a gimnázium megnyitását. 1806-ban meg is indult a tanítás az ugyancsak püspöki fenntartású 6 osztályos kisgimnáziumban, egyházmegyés papok vezetésével. 1808-tól nagygimnázium. 1844-től a tanítás nyelve a magyar. 1851-ben a két intézményt összevonták, létrejött a főgimnázium. 1862-ben világi tantestületet kapott. 1863-1918 között királyi katolikus gimnázium volt. 1919. júniusában a román megszállók lefoglalták, azután Eminescu Állami Líceum néven románul folyt benne a tanítás. Magyar tagozata nyilvánossági jog nélkül működött. 1926-ban ezt is megszüntették. 1940-45 között újra magyar királyi állami gimnázium volt. A jezsuiták Hám János püspök meghívására 1858-ben érkeztek újra Szatmárnémetibe.

1912-ben épült meg a gimnázium mai épülete Kotál Henrik tervei alapján.

Szatmárnémeti Református Gimnázium
Liceul Teologic Reformat
Fostul Liceu Kolcsey Ferenc
Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
református
Felkeres
Szatmárnémeti Református Gimnázium
Története

A történelmi Református Fiúgimnázium számára épült, a város mindenkori legjelentősebb magyar iskolája. Legfontosabb látványossága a Tanári Szoba, melynek díszes falfestményein az 1546-os szatmári református zsinat, illetve Kálvin János, Luther Márton, Károlyi Gáspár és más reformátorok láthatók.

A református középiskola a 16. század első felében alakult, az alapítás pontos dátuma nem ismert. Az 1607-ben Szatmárba kerülő Milotai Nyilas István az, aki a város lelkészeként, később espereseként, végül püspökeként (innen irányította a tiszántúli egyházkerületet), rendezte az iskola működését, mint középfokú iskoláét. 1608-ban vásárolták meg az iskola számára azt a telket, melyen a Református Főgimnázium (Református Fiúgimnázium) az 1948-as államosításig - az idők során folyamatosan bővített épületben - működött. 1749-ben (Szatmár és Németi korábbi egyesülése folytán) egyesült a gimnázium a Németi Református Gimnáziummal. Az ellenreformáció keretében 1754-ben lefokozták az iskolát két osztályos grammatikai (al)gimnáziummá. A 19. század elején újra hat osztályossá válhatott.1813 és 1822 között megépült az első kőépület a régi telken (egyelőre csak egy emelettel). Ez tekinthető a ma is álló épület elődjének (később még egy emeletet húztak rá).

1849 és 1859 között a megtorlás részeként csak algimnáziumként és magániskolaként működhetett. 1890-től főgimnázium lett az intézmény. 1892-ben megépült a második emelet is, Szikszay Lajos tervei nyomán (ezzel az épület elnyerte mai formáját). 1903-ban megnyílt a Szatmárnémeti Református Tanítóképző a gimnáziumon belül (a felsőbb leányiskola kiegészítőjeként). 1916-ban a felsőbb leányiskolán belül beindult a Református Kereskedelmi Felsőiskola. A román megszállók 1924-ben magániskolává, 1928-ban algimnáziummá fokozták le. Ligeti Imre igazgató áldozatos munkája eredményeként a román hatóságokkal is szembeszállva elérte, hogy magániskolaként is újra az ország legnagyobb diáklétszámú iskolájává váljon a harmincas évek elejére. Ezután is folyamatos akadályoztatásnak voltak kitéve, például 1936-ban minden diákot megbuktattak az érettségin, elégtelen romántudásuk miatt. 1948-ban államosították. A Szatmárnémeti Református Gimnázium főépületében (a Református Fiúgimnázium épületében) hozták létre az egyetlen magyar középiskolát, amely egyedüliként kellett pótolja a város összes megszüntetett magyar intézményét. Ez az intézmény ma Kölcsey Ferenc Főgimnázium néven működik. Emellett 1991. július 2-án újjáalakult a Szatmárnémeti Református Gimnázium az ősi alma materében.

Egykori Református Leányiskola és Tanítóképző
Református Leányiskola2.
Iegeb, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
református
Felkeres
Egykori Református Leányiskola és Tanítóképző
Története

Pirostéglás Iskola
Liceul de Artă Aurel Popp
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
református
Felkeres
Pirostéglás Iskola
Története

A 20. század elején épült a református iskola számára.

Egykori katolikus tanító képezde
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Egykori katolikus tanító képezde
Története

Szatmár Megyei Múzeum
Muzeul Județean
Muzeul Judetean Satu Mare, fosta Prefectura
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Szatmár Megyei Múzeum
Története

1936-ban épült az épület eredetileg a román prefektúra székhelyeként. 1984-óta működik benne a Szatmár Megyei Múzeum. A múzeumot 1901-ben alapították. Az 1892-ben Szatmárnémetiben megalakult Kölcsey Kör által összegyűjtött tárgyak képezték a gyűjtemény magját.

Művelődési ház
Eredetileg:
rendezvényközpont
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felkeres
Művelődési ház
Története

Románia kommunista diktátora, Nicolae Ceausescu új városközpontot kívánt létrehozni Szatmárnémetiben is, a magyar korból örökölt történelmi városközpont mellé. Az un. Újközpontot 1972 és 1984 között húzták fel a Szamos partján, jórészt a korábbi cigánytelepen.

Fő látványossága a Közigazgatási Palota (Palatul administrativ) 97 méteres magasságával és 15 emeletével sokáig Románia legmagasabb épületének számított. Építésze a jászvásári Nicolae Porumbescu volt, és szintén az ő nevéhez fűződik a tér másik oldalán álló művelődési ház, a Szamos (Somesul) nagyáruház illetve a környező tömbházak.

Városi legenda, hogy a közigazgatási palota egy román juhászt ábrázol, a művelődési ház a kutyája, akik őrzik az épületek alkotta nyájat.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
volt Pannónia Szálló
Hotel Dacia - Satu Mare - o frumusete arhitectonica - panoramio
Photopro Pro, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
volt Pannónia Szálló
Története

A Partium egyik legszebb magyar szecessziós stílusú épülete. 1902-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján, a régi törvényszéki épület helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.

1897-ben a városi elöljárók körében olyan ötlet vetődött fel, hogy szállót és vigadót kellene építeni Szatmárnémeti főterén. A terv legnagyobb támogatója az akkori polgármester, Hermán Mihály volt. 1897-ben pályázatot hirdettek az új szálló megtervezésére, amiben a legfontosabb kitétel az volt, hogy az épület magyaros jelleggel bírjon. A lebontott régi törvényszéki épület helyén 1901-ben megkezdték az új szálló építését. 1995-ben privatizálták és az akkori alkalmazottak tulajdonába került. 2007-ben egy román üzletemberé lett. 2018 júniusában egy magyar állami cég, a Manevi Zrt. vásárolta meg. A magyar állam fel szeretné újítani.

Egykori Viktória Szálloda és Kávéház
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Egykori Viktória Szálloda és Kávéház
Története

Dinu Lipatti Állami Filharmónia
Filharmonica de Stat Dinu Lipatti
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
vigadó / koncertterem
Megjegyzés:
A Pannónia Szálló egykori épületében.
Felkeres
Dinu Lipatti Állami Filharmónia
Története

A híres hegedűművészről, Ruha Istvánról, elnevezett átjáróból nyílik. Belsőépítészeti megoldásait tekintve a magyaros szecesszió egyik legszebb példája.

Szamos Áruház
Someșul
Eredetileg:
kereskedelmi épület
Jelenleg:
kereskedelmi épület
Felkeres
Szamos Áruház
Története

Románia kommunista diktátora, Nicolae Ceausescu új városközpontot kívánt létrehozni Szatmárnémetiben is, a magyar korból örökölt történelmi városközpont mellé. Az un. Újközpontot 1972 és 1984 között húzták fel a Szamos partján, jórészt a korábbi cigánytelepen.

Fő látványossága a Közigazgatási Palota (Palatul administrativ) 97 méteres magasságával és 15 emeletével sokáig Románia legmagasabb épületének számított. Építésze a jászvásári Nicolae Porumbescu volt, és szintén az ő nevéhez fűződik a tér másik oldalán álló művelődési ház, a Szamos (Somesul) nagyáruház illetve a környező tömbházak.

Városi legenda, hogy a közigazgatási palota egy román juhászt ábrázol, a művelődési ház a kutyája, akik őrzik az épületek alkotta nyájat.

Volt Osztrák-Magyar Bank
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
csendőrség / rendőrség
Felkeres
Volt Osztrák-Magyar Bank
Története

Városi infrastruktúra
Tűzoltótorony
Turnul Pompierilor
Szatmárnémeti 2013, Tűzoltótorony - panoramio
Szodorai Imre [Hun], CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városi torony / tűztorony
Jelenleg:
városi torony / tűztorony
Felkeres
Tűzoltótorony
Története

1903 és 1904 között Meszlényi Gyula püspök építtette a tűzoltótornyot Dittler Ferenc tervei alapján Vajnai Lajos építőmesterrel.

A 19. században Szatmárnémeti épületeinek harmada fából épült, jellemzően zsindely- vagy szalmatetővel, ami kulcsfontosságúvá tette a tűzvédelmet. A céhek kötelezettségei közé tartozott a tűzoltó eszközökről való gondoskodás és a tűzoltásban való részvétel, de a városi polgárok önkéntes tűzoltó egyletet is alapítottak. A tűzoltók a megfigyelést először templomtornyokban, majd városháza tornyában végezték, utóbbi 1900-ban történt lebontása után pedig a székesegyház tornyából. A tűzoltóság az új tűztorony közelében építtette fel laktanyáját 1906-ban.

A technika fejlődésével, a telefon megjelenésével a torony a két világháború között elveszítette funkcióját, és az 1960-as évek végéig nem is hasznosították. Ekkor a belügyminisztérium antennákat helyezett el a tetején. Az 1989-es romániai forradalom után ismét funkció nélkül maradt, állapota ekkorra már leromlott.

2005-ben felújították, és megnyílt a látogatók előtt. A felújítás során a második világháborús lövésnyomokat szándékosan megőrizték, az eredetileg az oldalán elhelyezett táblákat azonban csak részleges felirattal pótolták. A műszaki átadásra 2009-ben került sor.

Újközpont
Centru Nou
Eredetileg:
tér
Jelenleg:
tér
Felkeres
Újközpont
Története

Románia kommunista diktátora, Nicolae Ceausescu új városközpontot kívánt létrehozni Szatmárnémetiben is, a magyar korból örökölt történelmi városközpont mellé. Az un. Újközpontot 1972 és 1984 között húzták fel a Szamos partján, jórészt a korábbi cigánytelepen. Fő látványossága a Közigazgatási Palota (Palatul administrativ) 97 méteres magasságával és 15 emeletével sokáig Románia legmagasabb épületének számított.

Építésze a jászvásári Nicolae Porumbescu volt, és szintén az ő nevéhez fűződik a tér másik oldalán álló művelődési ház, a Szamos (Somesul) nagyáruház illetve a környező tömbházak.

Városi legenda, hogy a közigazgatási palota egy román juhászt ábrázol, a művelődési ház a kutyája, akik őrzik az épületek alkotta nyájat.

A palota tornyában egy hangszórót helyeztek el, ami óránként trombitált. A palota megépítése 54 milliárd lejbe került, ami 1985-ös árfolyamon átszámítva 3 milliárd dollárnak felelt meg. A palota a megaromán építészet gyönyörű példája.

Kossuth-kert
Grădina Romei
Eredetileg:
park
Jelenleg:
park
Felkeres
Kossuth-kert
Története

A város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget stb. található benne. Itt kerül megrendezésre évente a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat. Egykor állatkert működött benne, de itt állt a híres „Kioszk” épülete is.

1898-ban, Kiss Gedeon, a város főkapitánya kezdeményezésére, Johann Hein hamburgi műépítész tervei alapján kialakították a Kossuth-kertet.

Vasútállomás
13447-Szatmar-Nemeti-1911-Vasuti allomas-Brück & Sohn Kunstverlag
Brück & Sohn Kunstverlag Meißen, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vasútállomás
Jelenleg:
vasútállomás
Felkeres
Vasútállomás
Története

A 19. század végén épült, Pfaff Ferenc tervezte. Stílusában híven őrzi a Monarchia-beli állomás-épületek jellemzőit.

Magánlakhelyek
Vécsey-palota, Szatmári Szépművészeti Múzeum
Muzeul de Artă
Muzeul de arta Satu Mare - Casa Vecsey
Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Vécsey-palota, Szatmári Szépművészeti Múzeum
Története

A város egyik legrégebbi épülete. Nevét első tulajdonosáról, építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. A Vécsey-palota helyén egykor állt épületben kötötték meg a szatmári békét 1711-ben. Ezt a Papp Aurél által alkotott emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg ez az épület ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.

Berenczey-Kováts Palota, Astoria Szálló
Hotel Astoria
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Felkeres
Berenczey-Kováts Palota, Astoria Szálló
Története

Károlyi-ház
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Károlyi-ház
Története

Fehér ház
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Fehér ház
Története

1911-1912 között építették a Weszelovszky-testvérek szecessziós stílusban, nevét a homlokzatát díszítő festett fehér csempékről kapta, melyek között a város címere is látható.

Emlékművek
Szent László szobra
Satu Mare roman catholic cathedral detail 2
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Szent László szobra
Története

1940-ben állították, Turáni Kovács Imre alkotása.

Kölcsey Ferenc mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Kölcsey Ferenc mellszobra
Története

1991-ben leplezték le az 1892-ben alakult és 1990-ben újjáalakult Kölcsey Kör kezdeményezésére, Lakatos Pál szobrászművész alkotása.

Szent István szobra
Satu Mare roman catholic cathedral detail 3
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Szent István szobra
Története

1940-ben állították, Turáni Kovács Imre alkotása.

Dsida Jenő mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Dsida Jenő mellszobra
Története

A költő, Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben. Születésnapjának 90. évfordulójára avatták fel a mellszobrot. A nagyon modern református templom előtti parkban áll. Andrássy Kurta János alkotása.

II. Rákóczi Ferenc mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
II. Rákóczi Ferenc mellszobra
Története

2012. június 1-én állították fel, Deák Árpád szobrászművész és Szlézinger Marcell kőfaragó alkotása.

Kiss Gedeon mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Kiss Gedeon mellszobra
Története

1898-ban, Kiss Gedeon, a város főkapitánya kezdeményezésére, Johann Hein hamburgi műépítész tervei alapján kialakították a Kossuth-kertet.

A Kossuth-kertben korábban már állt Kiss Gedeonnak mellszobra, a budapesti Horvay János alkotását 1903-ban avatták fel. A román megszállás után az 1920-as években azonban ismeretlen tettesek leemelték a talapzatáról. 1940-ben visszakerült az eredeti helyére, ahonnan 1960 után végleg eltűnt. Állítólag Kossuth-szobornak hitték, és emiatt távolították el.

Széchenyi István szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Széchenyi István szobra
Története

2018. március 15-én avatták fel, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása.

Hám János püspök szobra
Hám János szobor
Bessenyei Gedő István, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Hám János püspök szobra
Története

2015. január 6-án állították, Zagyva László alkotása. Hám János püspök építtette a római katolikus székesegyházat.

A szatmári béke emléktáblája
Szatmári béke emléktábla
Zemszo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Megjegyzés:
A Vécsey-ház (Szépművészeti Múzeum) homlokzatán.
Felkeres
A szatmári béke emléktáblája
Története

Római katolikus temető
Cimitirul Burdea
Eredetileg:
temető
Jelenleg:
temető
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
A híd mellett található.
Felkeres
Római katolikus temető
Története

Szép kriptáival és a város híres polgárainak sírjaival fontos nevezetessége Szatmárnémetinek.

Református temető
Cimitir Maghiar
Eredetileg:
temető
Jelenleg:
temető
Felekezet:
református
Megjegyzés:
A vasút mellett található.
Felkeres
Református temető
Története

A város jelentős személyiségei vannak itt eltemetve. Ebben a temetőben található dr. Lükő Béla kriptája is.

Múzeumok és Galériák
Vécsey-palota, Szatmári Szépművészeti Múzeum
Muzeul de Artă
Muzeul de arta Satu Mare - Casa Vecsey
Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Vécsey-palota, Szatmári Szépművészeti Múzeum
Története

A város egyik legrégebbi épülete. Nevét első tulajdonosáról, építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. A Vécsey-palota helyén egykor állt épületben kötötték meg a szatmári békét 1711-ben. Ezt a Papp Aurél által alkotott emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg ez az épület ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.

Egykori Iparos Otthon
Casa Meșteșugarilor
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felkeres
Egykori Iparos Otthon
Története

Tóásó Pál tervei szerint épült fel 1912-re az ipartársulat szecessziós stílusú székháza.

Szatmár Megyei Múzeum
Muzeul Județean
Muzeul Judetean Satu Mare, fosta Prefectura
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Szatmár Megyei Múzeum
Története

1936-ban épült az épület eredetileg a román prefektúra székhelyeként. 1984-óta működik benne a Szatmár Megyei Múzeum. A múzeumot 1901-ben alapították. Az 1892-ben Szatmárnémetiben megalakult Kölcsey Kör által összegyűjtött tárgyak képezték a gyűjtemény magját.

Művelődési ház
Eredetileg:
rendezvényközpont
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felkeres
Művelődési ház
Története

Románia kommunista diktátora, Nicolae Ceausescu új városközpontot kívánt létrehozni Szatmárnémetiben is, a magyar korból örökölt történelmi városközpont mellé. Az un. Újközpontot 1972 és 1984 között húzták fel a Szamos partján, jórészt a korábbi cigánytelepen.

Fő látványossága a Közigazgatási Palota (Palatul administrativ) 97 méteres magasságával és 15 emeletével sokáig Románia legmagasabb épületének számított. Építésze a jászvásári Nicolae Porumbescu volt, és szintén az ő nevéhez fűződik a tér másik oldalán álló művelődési ház, a Szamos (Somesul) nagyáruház illetve a környező tömbházak.

Városi legenda, hogy a közigazgatási palota egy román juhászt ábrázol, a művelődési ház a kutyája, akik őrzik az épületek alkotta nyájat.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"47.7928040000","long":"22.8749340000"},"townlink":"szatmarnemeti-satu-mare","town":{"townId":53,"active":1,"name_HU":"Szatm\u00e1rn\u00e9meti","name_LO":"Satu Mare","name_GE":"Sathmar","name_LT":"","seolink":"szatmarnemeti-satu-mare","listorder":15,"oldcounty":24,"country":4,"division":11,"altitude":"126","gps_lat":"47.7928040000","gps_long":"22.8749340000","population":101,"hungarian_2011":44.83,"population_1910":34892,"hungarian_1910":94.85,"german_1910":1.8,"slovak_1910":0,"romanian_1910":2.83,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Bessenyei Ged\u0151 Istv\u00e1n, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium_(volt_K%C3%B6lcsey).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium (volt K\u00f6lcsey)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ea\/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium_%28volt_K%C3%B6lcsey%29.jpg\/512px-Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium_%28volt_K%C3%B6lcsey%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium_(volt_K%C3%B6lcsey).jpg\u0022\u003EBessenyei Ged\u0151 Istv\u00e1n\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Szatm\u00e1ri-s\u00edk","river":"Szamos","description":"A Szamos parti v\u00e1ros k\u00e9t telep\u00fcl\u00e9s, Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l j\u00f6tt l\u00e9tre. Szatm\u00e1r v\u00e1ra a Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja volt, neve az \u0151si magyar Zothmar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l ered. A t\u0151le \u00e9szakra elter\u00fcl\u0151 N\u00e9metit a Gizella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e1ltal ide telep\u00edtett kir\u00e1lyi vad\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k. Szatm\u00e1r a r\u00f3la elnevezett s\u00edk k\u00f6zpontja, ahol id\u0151ben egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151en t\u00f6bb v\u00e1r is \u00e1llt, amelyekb\u0151l sajnos m\u00e1ra m\u00e1r semmi sem maradt. F\u0151 szerepet a moh\u00e1csi csata ut\u00e1ni kett\u0151s kir\u00e1lyv\u00e1laszt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en kapott, amikor is a Habsburg birodalom egyeduralmi t\u00f6rekv\u00e9sei ellen a f\u00fcggetlen magyar \u00e1llamis\u00e1g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt folytatott k\u00fczdelmek \u00fctk\u00f6z\u0151z\u00f3n\u00e1j\u00e1ba ker\u00fclt. Az utols\u00f3 v\u00e1r\u00e1t II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc fejedelem romboltatta le, miut\u00e1n siker\u00fclt megad\u00e1sra b\u00edrniuk n\u00e9met \u0151rs\u00e9g\u00e9t a szabads\u00e1gharc sor\u00e1n, nehogy \u00fajra a megsz\u00e1ll\u00f3k kez\u00e9re ker\u00fclj\u00f6n. V\u00e9g\u00fcl itt \u00edrt\u00e1k al\u00e1 a szabads\u00e1gharcot lez\u00e1r\u00f3 szatm\u00e1ri b\u00e9k\u00e9t 1711-ben. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a megye sz\u00e9khely\u00e9t Nagyk\u00e1rolyra tett\u00e9k \u00e1t a K\u00e1rolyi csal\u00e1d befoly\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg. 1804-ben I. Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khelly\u00e9 tette, sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1t H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6knek k\u00f6sz\u00f6nheti. A v\u00e1ros egyik legh\u00edresebb \u00e9p\u00fclete az 1902-ben \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s egykori Pann\u00f3nia Sz\u00e1ll\u00f3. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 trianoni b\u00e9k\u00e9ig a v\u00e1ros csaknem teljesen magyar volt, csek\u00e9ly rom\u00e1n kisebbs\u00e9ggel. Az 1970-es \u00e9vekben a rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben Ceausescu \u00faj szocialista v\u00e1rosk\u00f6zpontot \u00e9p\u00edttetett, amely ha nem is sz\u00e9p, de legal\u00e1bb \u00e9rdekes \u00faj arculatot adott a v\u00e1rosnak.","nameorigin":"","history":"#1|@Honfoglal\u00e1s|Anonymus elbesz\u00e9l\u00e9se szerint a ter\u00fclet M\u00e9nmar\u00f3t orsz\u00e1g\u00e1hoz tartozott, Szabolcs \u00e9s Tas vez\u00e9rek Szatm\u00e1r v\u00e1r\u00e1hoz \u00e9rve azt h\u00e1rom napi ostrom ut\u00e1n gy\u0151zedelmesen bevett\u00e9k. M\u00e9nmar\u00f3t l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t semmilyen m\u00e1sik forr\u00e1s nem er\u0151s\u00edti meg, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kital\u00e1ci\u00f3. Neve az \u0151si magyar Zothmar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l ered (Zothmar comes nev\u00e9b\u0151l). Rom\u00e1n neve a magyarb\u00f3l val\u00f3, hagyom\u00e1nyosan S\u0103tmar. A v\u00e1ros nev\u00e9t 1925-ben rom\u00e1nos\u00edtott\u00e1k a satu[l] mare (= nagy falu) sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9telre.@#3|@1000 k\u00f6r\u00fcl|Gizella kir\u00e1lyn\u00e9 kir\u00e1lyi vad\u00e1szokat telep\u00edtett, akik megalap\u00edtott\u00e1k \u201eN\u00e9meti\u201d telep\u00fcl\u00e9st.@11. sz\u00e1zad|Isp\u00e1ns\u00e1gi f\u00f6ldv\u00e1r volt, a Szamos \u00e1ltal k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelt szigeten ter\u00fclt el. Maga Szatm\u00e1r mez\u0151v\u00e1rosa a szigeten, m\u00edg a Szamos \u00e9szaki partja ment\u00e9n pedig N\u00e9meti telep\u00fcl\u00e9se h\u00faz\u00f3dott meg.@1150|Zothmar n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r.@1162\u20131172 k\u00f6r\u00fcl|III. Istv\u00e1n kir\u00e1ly v\u00e1mj\u00e1t \u00e9s m\u00e1s j\u00f6vedelmeit a Szentjobbi ap\u00e1ts\u00e1gnak adta.@#5|@1230|II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly szabads\u00e1glevelet adom\u00e1nyozott Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti v\u00e1rosoknak.@1241|A mongolok lerombolt\u00e1k \u00c1rp\u00e1d-kori v\u00e1r\u00e1t. Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti a szatm\u00e1ri v\u00e1rral egy\u00fctt a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n nem sokkal \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fclt, \u00e9s vir\u00e1gz\u00e1snak indult.@1247|IV. B\u00e9la fia, Istv\u00e1n ifjabb kir\u00e1ly itt alak\u00edtotta ki sz\u00e9khely\u00e9t.@1264|V. Istv\u00e1n magyar kir\u00e1ly a szatm\u00e1ri vend\u00e9gn\u00e9peknek a (sz\u00e9kes)feh\u00e9rv\u00e1riak\u00e9hoz hasonl\u00f3 kiv\u00e1lts\u00e1gokat adott a b\u00edr\u00f3v\u00e1laszt\u00e1sra \u00e9s a b\u00edr\u00e1skod\u00e1sra, a bor- \u00e9s a poszt\u00f3\u00e1rus\u00edt\u00e1sra, a papv\u00e1laszt\u00e1sra vonatkoz\u00f3an.@1291|III. Andr\u00e1s kir\u00e1ly meger\u0151s\u00edtette Szatm\u00e1r kiv\u00e1lts\u00e1gait. A k\u00f6z\u00e9pkorban a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l, D\u00e9sakn\u00e1r\u00f3l a v\u00e1rost \u00e1tszel\u0151 Szamoson sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a s\u00f3t, \u00e9s a v\u00e1rakban t\u00e1rolt\u00e1k. Szatm\u00e1r a s\u00f3 f\u0151piaca lehetett, amelyre fekv\u00e9se alkalmass\u00e1 tette.@#6|@1310|K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly is meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1426. m\u00e1jus|Tatai szerz\u0151d\u00e9s. A gyermektelen Lazarevics Istv\u00e1n (\u20201427. VII. 18.) szerb despota, valamint kiszemelt ut\u0151da, unoka\u00f6ccse, Brankovics Gy\u00f6rgy \u00e9s Zsigmond szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek, mely szerint Brankovics Magyarorsz\u00e1g f\u0151nemese lett, Szerbi\u00e1t neki \u00e9s fi\u00faut\u00f3dainak a magyar korona f\u0151hat\u00f3s\u00e1ga alatt biztos\u00edtj\u00e1k, s abban magyar hader\u0151vel v\u00e9delmezik. A szerb despota a magyar kir\u00e1lynak h\u0171s\u00e9get esk\u00fcd\u00f6tt, meg\u00edg\u00e9rte, hogy hal\u00e1la ut\u00e1n 17 v\u00e1rat (melyhez a magyar koron\u00e1nak \u00fagyis r\u00e9gi joga van: k\u00f6zt\u00fck N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r \u00e9s Galamb\u00f3c) magyar korm\u00e1nyzat al\u00e1 helyeznek vissza, \u00e9s a despota Magyarorsz\u00e1got eg\u00e9sz haderej\u00e9vel seg\u00edteni fogja. 1427. okt\u00f3ber\u00e9ben a szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Zsigmond birtokba vette N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rt. Lazarevics tekint\u00e9jes birtokokat kapott Magyarorsz\u00e1gon, melyeket 1427-ben ut\u00f3da, Brankovics Gy\u00f6rgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lt. K\u00f6zt\u00fck voltak Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti v\u00e1rosai is v\u00e1mj\u00e1val \u00e9s tartoz\u00e9kaival egy\u00fctt. A v\u00e1ros f\u00f6ldes\u00fari joghat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclt ezt k\u00f6vet\u0151en.@1444|A Hunyadi J\u00e1nos vezette sikeres hossz\u00fa hadj\u00e1ratot lez\u00e1r\u00f3 drin\u00e1plyi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Brankovics Gy\u00f6rgy visszakapta II. Mur\u00e1d szult\u00e1nt\u00f3l \u00c9zsak-Szerbi\u00e1t, Hunyadi J\u00e1nos pedig birtokba vette Brankovics magyarorsz\u00e1gi birtokait.@#7|@1460|Szatm\u00e1r ism\u00e9t kir\u00e1lyi birtok volt, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly\u00e9, hal\u00e1la ut\u00e1n fi\u00e1\u00e9 Corvin J\u00e1nos\u00e9. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly parancs\u00e1ra l\u00e9tes\u00edtett\u00e9k a m\u00e1sodik er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt, egy n\u00e9gysz\u00f6gletes alaprajz\u00fa v\u00e1rkast\u00e9lyt.@1481|Szatm\u00e1r m\u00e1r Szapolyai Imre birtoka volt.@1491|I. Ul\u00e1szl\u00f3 elrendelte, hogy b\u00e1rmely f\u00f6ldes\u00far jobb\u00e1gya szabadon k\u00f6lt\u00f6zhetett Szatm\u00e1rba \u00e9s N\u00e9metibe, ha tartoz\u00e1s\u00e1t kiegyenl\u00edtette.@#8|@1526. ut\u00e1n|A moh\u00e1csi csata ut\u00e1ni belh\u00e1bor\u00fakban rombolt\u00e1k le a v\u00e1rkast\u00e9lyt a h\u00e1bor\u00faz\u00f3 felek. A kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9n fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt a strat\u00e9giai szerepe, az itt \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 katonas\u00e1g messze ter\u00fcletek lakoss\u00e1g\u00e1nak parancsolhatott.@1536|Ferdin\u00e1nd Tall\u00f3czy B\u00e1nffy Boldizs\u00e1rt erd\u00e9lyi vajd\u00e1v\u00e1 nevezte ki, \u00e9s megb\u00edzta a J\u00e1nos kir\u00e1ly uralma alatt \u00e1ll\u00f3 Kelet-Magyarorsz\u00e1g elfoglal\u00e1s\u00e1val. Ez felgy\u00fajtotta Szatm\u00e1rt \u00e9s N\u00e9metit. J\u00e1nos kir\u00e1ly ezut\u00e1n kiostromolta onnan a B\u00e1nffy \u00e1ltal h\u00e1trahagyott \u0151rs\u00e9get.@#9|@1543|I. Ferdin\u00e1nd kir\u00e1ly Szatm\u00e1rt \u00e9s N\u00e9metit a h\u00e1rom Somlyai B\u00e1thory testv\u00e9rnek; Andr\u00e1snak, Krist\u00f3fnak \u00e9s Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta \u201e\u00f6r\u00f6k birtokul\u201d. A B\u00e1thoryak 1526-ban J\u00e1nos kir\u00e1lyt\u00f3l kapt\u00e1k a birtokot, Ferdin\u00e1nd ebben csak meger\u0151s\u00edtette \u0151ket. A B\u00e1thoryak a Szamos-foly\u00f3 viz\u00e9nek Szatm\u00e1r f\u00f6l\u00f6tt \u00faj medret \u00e1sattak, mely az eg\u00e9sz v\u00e1rost mint szigetet vette k\u00f6r\u00fcl. A v\u00e1ros mellett, a szigeten bel\u00fcl pedig hatalmas f\u00f6ldv\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek. A v\u00e1rost pal\u00e1nk vette k\u00f6r\u00fcl, k\u00edv\u00fclr\u0151l megtapasztva, hogy a t\u0171znek ellen\u00e1lljon. Ez az er\u0151d\u00edt\u00e9si m\u00f3d azonban biztons\u00e1got ny\u00fajtott a porty\u00e1z\u00f3 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen.@1548|I. Ferdin\u00e1nd meger\u0151s\u00edtette Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1551|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel.@1551|Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy meg\u00f6let\u00e9se ut\u00e1n Ferdin\u00e1nd hatalm\u00e1ba ker\u00fclt.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1556|Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 a szult\u00e1n \u00e1ltal biztos\u00edtott ol\u00e1h hadakkal visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe. A B\u00e1thory testv\u00e9rek Izabella kir\u00e1lyn\u00e9hoz csatlakoztak.@1557|Ferdin\u00e1nd bossz\u00fab\u00f3l Telekessy Imre kassai kapit\u00e1nyt k\u00fcldte ellen\u00fck. Szatm\u00e1rt B\u00e1thory Istv\u00e1n v\u00e9delmezte, de seg\u00edts\u00e9g\u00fcl megjelent Balassa Menyh\u00e9rt \u00e9s Bebek Ferenc is. Telekessy nem tudta bevenni a v\u00e1rat, de N\u00e9metit felgy\u00fajtotta. Az erd\u00e9lyi hadak f\u0151vez\u00e9r\u00e9v\u00e9 kinevezett Balassa Menyh\u00e9rt sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 Izabella Szatm\u00e1rt tette meg. Balassa r\u00f6videsen \u00f6nk\u00e9nyesen elfoglalta Szatm\u00e1r v\u00e1r\u00e1t is a B\u00e1thoryakt\u00f3l azok t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben.@1559|Balassa Menyh\u00e9rt \u00e1rul\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben Szatm\u00e1r Ferdin\u00e1nd kez\u00e9re ker\u00fclt.@1562. \u00e1prilis|A Sz\u00e9kelyudvarhelyi sz\u00e9kely orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s megszervezte a fegyveres felkel\u00e9st J\u00e1nos Zsigmond ellen a szabads\u00e1gjogok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A terv szerint a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1r k\u00edv\u00fclr\u0151l t\u00e1mogatta a felkel\u00e9s\u00fcket. Hadad kapit\u00e1nya, Sulyok Gy\u00f6rgy \u00e1t\u00e1llt Ferdin\u00e1ndhoz, ez\u00e9rt J\u00e1nos Zsigmond erd\u00e9lyi serege megostromolta a v\u00e1rat. A v\u00e1r felment\u00e9s\u00e9re n\u00e9metekb\u0151l \u00e9s magyarokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sereg indult a m\u00e1r kor\u00e1bban \u00e1t\u00e1llt Balassa Menyh\u00e1rt \u00e9s Zay Ferenc fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny vezet\u00e9s\u00e9vel.@1562. m\u00e1rcius 4.|Balassa Menyh\u00e1rt \u00e9s Zay Ferenc fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny a hadadi csat\u00e1ban legy\u0151zt\u00e9k a B\u00e1thory Istv\u00e1n v\u00e1radi f\u0151kapit\u00e1ny vezette erd\u00e9lyi hadakat. Az erd\u00e9lyiek veszt\u00e9t az okozta, hogy a N\u00e9methi Ferenc vezette el\u0151\u0151rs J\u00e1nos Zsigmond utas\u00edt\u00e1sa ellen\u00e9re id\u0151 el\u0151tt harca bocs\u00e1tkozott a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 ellens\u00e9ggel. J\u00e1nos Zsigmondot a temesv\u00e1ri \u00e9s budai pas\u00e1k seregei mentett\u00e9k meg, akik megt\u00e1madt\u00e1k Balassa sereg\u00e9t \u00e9s Szatm\u00e1rra szor\u00edtotta vissza azt, de Hadad tov\u00e1bbra is Ferdin\u00e1nd kez\u00e9n maradt.@1562|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k sikertelen\u00fcl ostromolt\u00e1k meg Szatm\u00e1r v\u00e1r\u00e1t. Ezut\u00e1n amikor Balassa t\u00e1vol volt, mert a tokaji sz\u00fcretet fosztogatta, a Barassa gar\u00e1zd\u00e1lkod\u00e1saival el\u00e9gedetlen szatm\u00e1riak meg\u00fczent\u00e9k B\u00e1thory Istv\u00e1nnak, hogy j\u00f3 alkalom ny\u00edlt a kis \u0151rs\u00e9g v\u00e9dte v\u00e1r visszafoglal\u00e1s\u00e1ra. B\u00e1thory had\u00e1val r\u00f6vid ostrom ut\u00e1n visszavette Szatm\u00e1rt.@1562. j\u00fanius 20.|J\u00e1nos Zsigmond serege legy\u0151zte a Ny\u00e1r\u00e1d ment\u00e9n, Vaja \u00e9s Kisg\u00f6rg\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9kely l\u00e1zad\u00f3kat. A vez\u00e9reket a segesv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozata alapj\u00e1n kar\u00f3ba h\u00fazt\u00e1k.@1564|Ferdin\u00e1nd megegyezett a szult\u00e1nnal, aki utas\u00edtotta J\u00e1nos Zsigmondot, hogy adja vissza Szatm\u00e1rt a cs\u00e1sz\u00e1rnak. A fejedelem bossz\u00fab\u00f3l kivonul\u00e1s el\u0151tt az eg\u00e9sz v\u00e1rat leromboltatta.@1565|A harmadik v\u00e1r alapjait ekkor rakt\u00e1k le, miut\u00e1n Schwendi kassai f\u0151kapit\u00e1ny zsoldosaival elfoglalta a B\u00e1thory csal\u00e1dt\u00f3l. Az egykor\u00fa forr\u00e1sok szerint nagyar\u00e1ny\u00fa munk\u00e1latok kezd\u0151dtek, amit az akkori id\u0151szak legmodernebb had\u00e1szati elveit vall\u00f3 it\u00e1liai hadm\u00e9rn\u00f6k\u00f6k ir\u00e1ny\u00edtottak. Az id\u0151 r\u00f6vids\u00e9ge miatt fa-f\u00f6ld szerkezet\u0171 s\u00e1ncokat \u00e9s \u00e1gy\u00fab\u00e1sty\u00e1kat emeltettek a messzi k\u00f6rny\u00e9kr\u0151l \u00f6sszehajtott jobb\u00e1gyokkal.@#10|@1575|B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelmet a lengyelek kir\u00e1lyukk\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. Ezut\u00e1n Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rral XIII. Gergely p\u00e1pa k\u00f6vete k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel olyan b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt, amely szerint visszaszerezte Szatm\u00e1rt.@#12|@#13|@1605|Bocskai Gyulaffy L\u00e1szl\u00f3ra b\u00edzta Szatm\u00e1r ostrom\u00e1t. N\u00e9gy h\u00f3napi ostrom ut\u00e1n cs\u00e1sz\u00e1ri v\u00e9d\u0151i feladt\u00e1k a v\u00e1rat a hajd\u00faknak. Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti polg\u00e1rai az ostroml\u00f3kat hathat\u00f3san t\u00e1mogatt\u00e1k.@#14|@1606|Bocskai hal\u00e1la ut\u00e1n a b\u00e9csi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben visszasz\u00e1llt a kir\u00e1lyra.@1608|II. M\u00e1ty\u00e1s meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros szabads\u00e1glevel\u00e9t.@#15|@#16|@1622|A nikolsburgi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9ghez csatolt\u00e1k.@#17|@1645|Keml\u00e9ny J\u00e1nos, I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem hadvez\u00e9re ostrom al\u00e1 fogta, amit a magyarorsz\u00e1gi v\u00e1rmegy\u00e9k megh\u00f3dol\u00e1sa ut\u00e1n a v\u00e9d\u0151 feladtak. A Linzi b\u00e9ke meghagyta I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem tulajdon\u00e1ban, aki a h\u00e1bor\u00fas szenved\u00e9sek miatti k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sul mindenf\u00e9le ad\u00f3 al\u00f3l felmentette a lakoss\u00e1g\u00e1t.@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1657. j\u00fanius 25.|A lengyelek Sobieski J\u00e1nos vezet\u00e9s\u00e9vel II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy sikertelen lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1rat\u00e1t k\u00f6vet\u0151en felgy\u00fajtott\u00e1k N\u00e9metit, Szatm\u00e1r v\u00e1ros\u00e1t pedig megostromolt\u00e1k. A v\u00e1ros a sikertelen felment\u00e9si k\u00eds\u00e9rletet k\u00f6vet\u0151en megadta mag\u00e1t.@1660|R\u00e1k\u00f3czy \u00f6zvegye, B\u00e1thory Zs\u00f3fia \u00e1tadta a v\u00e1rat a cs\u00e1sz\u00e1rnak az 1647. \u00e9vi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s d\u00f6nt\u00e9se \u00e9rtelm\u00e9ben.@1661|A t\u00f6r\u00f6k sereg megjelent a v\u00e1ros alatt, a v\u00e1r elfoglal\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, de a cs\u00e1sz\u00e1ri sereg el\u0171zte \u0151ket. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k felgy\u00fajtott\u00e1k Szatm\u00e1rt \u00e9s t\u00f6bb ezer embert hurcoltak el Montecuccoli cs\u00e1sz\u00e1ri f\u0151parancsnok szeme l\u00e1tt\u00e1ra.@#19|@1670|I. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc egy kuruc sereget k\u00fcld\u00f6tt Szatm\u00e1r ellen, de azok t\u00e1bor\u00e1t \u00e1rul\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a szatm\u00e1ri \u0151rs\u00e9g lerohanta \u00e9s lekaszabolta a t\u00e1mad\u00f3kat.@#20|@#21|@1672|Teleki Mih\u00e1ly Szatm\u00e1r elfoglal\u00e1s\u00e1ra indult a bujdos\u00f3k \u00e9l\u00e9n, de a szatm\u00e1ri \u0151rs\u00e9g el\u00e9b\u00fck ment, \u00e9s lem\u00e9sz\u00e1rolta nagy r\u00e9sz\u00fcket.@1676|I. Apafi Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi fejedelem sikertelen\u00fcl ostromolta Szatm\u00e1r v\u00e1r\u00e1t.@1681|A kurucok az \u00e9j leple alatt a sz\u00e1razs\u00e1g miatt leapadt Szamoson \u00e1tkelve bejutottak a v\u00e1rba \u00e9s elfoglalt\u00e1k azt. A t\u00e1mad\u00f3kat \u00e9szre vev\u0151 n\u00e9met \u0151r meglepetts\u00e9g\u00e9ben m\u00e9g b\u00edztatta is \u0151ket magyarul a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal: \u0022Jer, jer, pajt\u00e1s, bizony \u00e9n is j\u00f3 kuruc vagyok.\u0022.@#22|@#23|@#24|@#25|@1686-1693|Karaffa Antal cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis zsarnokoskodott Szatm\u00e1ron, sok embert kegyetlen m\u00f3don v\u00e9geztetett ki.@#26|@18. sz\u00e1zad eleje|Nem ker\u00fclt sor lerombol\u00e1s\u00e1ra, mert a B\u00e9csi Haditan\u00e1cs a falai m\u00f6g\u00f6tt \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 fegyveresekkel akarta ellen\u0151rz\u00e9se alatt tartani a rebelli\u00f3ra k\u00f6nnyen hajlamos lakoss\u00e1got.@#27|@1703. augusztus|R\u00e1k\u00f3czi nekikezdett Szatm\u00e1r ostrom\u00e1nak, de j\u00f3r\u00e9szt sikertelen volt.@1703. augusztus 16|A n\u00e9metek felgy\u00fajtott\u00e1k N\u00e9metit, nehogy az ostroml\u00f3 kurucoknak t\u00e1maszul szolg\u00e1ljon. Szeptember 28-\u00e1n Szatm\u00e1rt a kurucok gy\u00fajtott\u00e1k fel ugyanezen okb\u00f3l.@1705|A v\u00e9d\u0151k m\u00e1sf\u00e9l esztendei ki\u00e9heztet\u0151 k\u00f6r\u00fclz\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n kifogyva a tartal\u00e9kokb\u00f3l feladt\u00e1k a Forg\u00e1ch Simon vezette kurucoknak.@1706|A nagys\u00e1gos fejedelem szigor\u00fa parancs\u00e1ra nekil\u00e1ttak a sok t\u00f6rt\u00e9nelmi vihart l\u00e1tott v\u00e9d\u0151m\u0171vek lerombol\u00e1s\u00e1hoz, nehogy megint a n\u00e9metek kez\u00e9re ker\u00fclj\u00f6n.@1710|Pestis puszt\u00edtotta a lakosokat.@1711. \u00e1prilis 30.|A V\u00e9csey-h\u00e1zban \u00edrt\u00e1k al\u00e1 a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharcot lez\u00e1r\u00f3 szatm\u00e1ri b\u00e9k\u00e9t. A b\u00e9k\u00e9s id\u0151szak bek\u00f6vetkezt\u00e9vel a hadi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t v\u00e9gleg elvesztett er\u0151ss\u00e9get elbontotta a helybeli lakoss\u00e1g, \u00edgy napjainkra nyoma sem maradt a szatm\u00e1ri v\u00e1rnak.@1715|A Szamos egyik kisz\u00e1radt \u00e1ga \u00e1ltal elv\u00e1lasztott Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti egyes\u00fclt \u00e9s szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett.@1804|I. Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r az erd\u00e9lyi egyh\u00e1zmegy\u00e9b\u0151l has\u00edtotta ki a szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegy\u00e9t, melynek sz\u00e9khelye lett a v\u00e1ros.@#28|@#30|@1910|34 892 lakos\u00e1b\u00f3l 33 094 magyar, 986 rom\u00e1n \u00e9s 629 n\u00e9met volt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1919. \u00e1prilisa|A rom\u00e1n hadsereg megsz\u00e1llta a v\u00e1rost. Elkezd\u0151d\u00f6tt a v\u00e1ros rom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa.@#36|@1924|110 magyar hivatalnokot bocs\u00e1tottak el megyei szinten, 59-et a sz\u00ednmagyar v\u00e1ros polg\u00e1rmesteri hivatal\u00e1b\u00f3l magyars\u00e1guk miatt.@1925|A v\u00e1ros nev\u00e9t a satu[l] mare (= nagy falu) sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9telre rom\u00e1nos\u00edtott\u00e1k.@#39|@#43|@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@1968|A r\u00f3la elnevezett Szatm\u00e1r megye sz\u00e9khelye lett.@1970. m\u00e1jus 14.|A Szamos \u00e1tt\u00f6rte a t\u00f6lt\u00e9st \u00e9s hatalmas \u00e1rv\u00edz puszt\u00edtott a v\u00e1rosban.@1970-es \u00e9vek|Az ekkor \u00e9p\u00fclt szocre\u00e1l Adminisztrat\u00edv Palota Rom\u00e1nia legmagasabb \u00e9p\u00fclete, tetej\u00e9n kil\u00e1t\u00f3 tal\u00e1lhat\u00f3.@1987. janu\u00e1r 15.|Az Unio b\u00e1nyag\u00e9pgy\u00e1rt\u00f3 \u00fczem mozdonyszerel\u0151 r\u00e9szleg\u00e9nek \u00e9p\u00fclete \u00f6sszed\u0151lt a tet\u0151n felgy\u0171lt h\u00f3 s\u00faly\u00e1t\u00f3l. Sokan meghaltak. Az esetet az \u00fajs\u00e1gok nem \u00edrhatt\u00e1k meg, \u00e9s a szemtan\u00fakat figyelmeztette a Securitate, hogy a titoktart\u00e1s \u00e1llampolg\u00e1ri k\u00f6teless\u00e9g\u00fck.@1989. m\u00e1rcius 11.|A 15 \u00e9ves P\u00e9csi Norbert Art\u00far a hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben ker\u00e9kp\u00e1rozott, amikor egy rom\u00e1n hat\u00e1r\u0151r agyonl\u0151tte.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&satu-mare.ro: Szatm\u00e1rn\u00e9meti t\u00f6rt\u00e9nelme|http:\/\/www.satu-mare.ro\/pagina\/istorie?id_limba=3\nBagossy Bertalan: Szatm\u00e1r-N\u00e9meti t\u00f6rt\u00e9nete|https:\/\/mek.oszk.hu\/09500\/09536\/html\/0021\/16.html"},"sights":[{"sightId":1050,"townId":53,"active":2,"name_LO":"Catedrala Romano-Catolic\u0103","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 24","mapdata":"1|1108|869","gps_lat":"47.7927090000","gps_long":"22.8762660000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/szatmariszekes.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Romai-katolikus-szekesegyhaz-Szatmarnemeti-1757","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=302","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_romano-catolica_Satu_Mare_3.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Catedrala romano-catolica Satu Mare 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/Catedrala_romano-catolica_Satu_Mare_3.JPG\/512px-Catedrala_romano-catolica_Satu_Mare_3.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_romano-catolica_Satu_Mare_3.JPG\u0022\u003EGabriel Danea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Urunk mennybemenetele r\u00f3mai ratolikus sz\u00e9kesegyh\u00e1z, Nagytemplom","seolink":"urunk-mennybemenetele-romai-ratolikus-szekesegyhaz-nagytemplom","note":"","history":"A Szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegye p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1t 1830-1837 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edttette H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k (Hild J\u00f3zsef tervei nyom\u00e1n), a hely\u00e9n kor\u00e1bban \u00e1ll\u00f3 (1786 \u00e9s 1798 k\u00f6zt \u00e9p\u00fclt) barokk pl\u00e9b\u00e1niatemplom egyes r\u00e9szeinek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Az eredeti pl\u00e9b\u00e1niatemplom j\u00f3val kisebb, \u00e9s egytorny\u00fa volt. 1804-ben, a szatm\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g megalap\u00edt\u00e1sa alkalm\u00e1val a templomot sz\u00e9kesegyh\u00e1zi rangra emelt\u00e9k. B\u00e1r\u00f3 Fischer Istv\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k (1804-1807) megterveztette \u00e9s megkezdte a szent\u00e9ly meghosszabb\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s magasabbra emel\u00e9s\u00e9t. A megkezdett munk\u00e1t Klobusiczky P\u00e9ter megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k fejezte be. Ekkor k\u00e9sz\u00fclt el a k\u00e9t sekrestye f\u00f6l\u00f6tt\u00fck orat\u00f3riummal, \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6ki kripta is. H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k kezdett hozz\u00e1 a rangj\u00e1nak megfelel\u0151 m\u00e9ret\u0171 sz\u00e9kesegyh\u00e1z meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek, ami ma is l\u00e1that\u00f3. A templom haj\u00f3j\u00e1t ekkor b\u0151v\u00edtett\u00e9k ki a k\u00f6r alak\u00fa kupol\u00e1val \u00e9s a k\u00e9t mell\u00e9khaj\u00f3val. Lebontott\u00e1k a templom r\u00e9gi torny\u00e1t \u00e9s meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a k\u00e9t \u00faj tornyot, valamint a k\u00e9t torony k\u00f6z\u00f6tt a bej\u00e1ratn\u00e1l a hat hatalmas k\u0151oszlopon nyugv\u00f3 el\u0151csarnokot. K\u00fcls\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti megold\u00e1saiban domin\u00e1nsan klasszicista st\u00edlus\u00fa lett (csak n\u00e9hol maradtak meg a barokkra utal\u00f3 elemek), bels\u0151 ter\u00e9ben viszont nagyobb s\u00fallyal vannak jelen barokk von\u00e1sok. Egyesek Hild J\u00f3zsefet tartj\u00e1k tervez\u0151j\u00e9nek.@A \u201eKrisztus mennybemenetele\u201d c\u00edm\u0171 f\u0151olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t Pesky J\u00f3zsef, \u201eA tizenk\u00e9t \u00e9ves J\u00e9zus a templomban\u201d c\u00edm\u0171 kupolafestm\u00e9ny\u00e9t Reidler J\u00e1nos k\u00e9sz\u00edtette. Carrarai m\u00e1rv\u00e1ny f\u0151olt\u00e1ra Tom\u00e1n F\u00e9lix munk\u00e1ja (1905). Orgon\u00e1ja 1925-ben k\u00e9sz\u00fclt. Egyik sekresty\u00e9je ad \u00e1tmenetileg otthont a p\u00fcsp\u00f6ki k\u00e9pt\u00e1rnak. A sz\u00e9kesegyh\u00e1z alatt tal\u00e1lhat\u00f3 kript\u00e1ban nyugszanak Szatm\u00e1r p\u00fcsp\u00f6kei.@A sz\u00e9kesegyh\u00e1z tetej\u00e9n J\u00e9zus sz\u00edve szobor \u00e1ll, k\u00e9t oldal\u00e1n Szent P\u00e9ter \u00e9s Szent P\u00e1l szobraival. A tornyok als\u00f3 szintj\u00e9nek f\u00fclk\u00e9iben Szent Istv\u00e1n \u00e9s Szent L\u00e1szl\u00f3 szobrai l\u00e1that\u00f3k. Az \u00e9p\u00fclet el\u0151tti parkos\u00edtott r\u00e9szen tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9p\u00edttet\u0151je, H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k szobra, melyet Nm. \u00e9s Ft. Reizer P\u00e1l megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6k emeltetett."},{"sightId":1051,"townId":53,"active":2,"name_LO":"Biserica reformat\u0103 cu lan\u021buri","address":"Pia\u021ba Jean Calvin 8","mapdata":"1|966|402","gps_lat":"47.7953530000","gps_long":"22.8750730000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/refszatmar.eu\/szatmar-lancos-reformatus-gyulekezete\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-Lancos-templom-Szatmarnemeti-1753","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=268","picture":"\u003Ca title=\u0022Vyografu, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:AA6A8158.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022AA6A8158\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0b\/AA6A8158.jpg\/512px-AA6A8158.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:AA6A8158.jpg\u0022\u003EVyografu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus L\u00e1ncos templom","seolink":"reformatus-lancos-templom","note":"","history":"1788 \u00e9s 1807 k\u00f6z\u00f6tt klasszicizmus fel\u00e9 hajl\u00f3 (n\u00e9metalf\u00f6ldi) k\u00e9s\u0151 barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r t\u00fcrelmi rendelete nyom\u00e1n. 1633-ban Eperjesen \u00f6nt\u00f6tt Wierd Georg-f\u00e9le harangja ma a sz\u00f3sz\u00e9k mellett van ki\u00e1ll\u00edtva. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tte helyezkedik el a v\u00e1ros egykori \u201ereform\u00e1tus k\u00f6zpontja\u201d: A Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclete, az esperesi hivatal (itt m\u0171k\u00f6dik a Calvineum is), illetve h\u00e1rom tov\u00e1bbi reform\u00e1tus iskola\u00e9p\u00fclet (a le\u00e1nygimn\u00e1ziumok \u00e9s a \u201ePiros t\u00e9gl\u00e1s\u201d iskola), valamint a par\u00f3kia \u00e9p\u00fclete.@Szatm\u00e1r v\u00e1rosa meglehet\u0151sen hamar csatlakozott a reform\u00e1ci\u00f3hoz (az 1527 \u00e9s 1535 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban). A kor\u00e1bbi katolikus templom, a v\u00e1ros pl\u00e9b\u00e1niatemploma szolg\u00e1lt az istentiszteletek hely\u00e9\u00fcl, t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl. A templomot 1622-ben hivatalosan is megkapta a reform\u00e1tus gy\u00fclekezet Bethlen G\u00e1bor fejedelemt\u0151l. 1662-ben Cobb cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok visszafoglalta a katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e9p\u00fcletet. A reform\u00e1tusok ekkor kezdtek \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be, a mai templom el\u0151tti t\u00e9ren. 1703-ban a kurucok felgy\u00fajtott\u00e1k Szatm\u00e1rt. A templom, a mellette \u00e1ll\u00f3 reform\u00e1tus gimn\u00e1ziummal egy\u00fctt a l\u00e1ngok martal\u00e9k\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Az elmenek\u00fclt lakoss\u00e1g csak 1705-ben t\u00e9rt vissza a v\u00e1rosba. 1707-t\u0151l II. R\u0171k\u00f3czi ferenc enged\u00e9ly\u00e9vel a v\u00e1r \u00e9l\u00e9sh\u00e1z\u00e1ban tartott\u00e1k istentiszetelteiket. 1725-ben pedig \u00faj paticsfal\u00fa, fatornyos reform\u00e1tus templom \u00e9p\u00fclt a v\u00e1rosban. A mai templom az 1703-ban elpusztult \u00e9p\u00fclet m\u00f6g\u00f6tt, a r\u00e9gi temet\u0151ben \u00e9p\u00fclt. A tervrajzokat Preinlich Zsigmond k\u0151m\u0171vesmester k\u00e9sz\u00edtette.@1944. szeptember 16-\u00e1n s\u00falyos bombatal\u00e1lat \u00e9ri a templomot, melynek sor\u00e1n beszakadt a mennyezet \u00e9s megsemmis\u00fclt a berendez\u00e9s jelent\u0151s r\u00e9sze. Tulajdonk\u00e9ppen csak az oldalfalak \u00e9s a torony maradt \u00e9pen. A legalapvet\u0151bb munk\u00e1latokat 1947-re befejezt\u00e9k, \u00edgy novemberben a gy\u00fclekezet m\u00e1r \u00fajra haszn\u00e1latba vehette a templomot, a kisebb munk\u00e1latok azonban 1957-ig elh\u00faz\u00f3dtak. A tragikus bombatal\u00e1lat \u00e9s a templom \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se eml\u00e9k\u00e9re a presbit\u00e9rium m\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t \u00e1ll\u00edttatott, melyben a falba f\u00far\u00f3dott egyik bombarepeszt is meg\u0151rizt\u00e9k. Nev\u00e9t a templomot k\u00f6r\u00fclvev\u0151 alacsony l\u00e1ncker\u00edt\u00e9sr\u0151l kapta."},{"sightId":1052,"townId":53,"active":2,"name_LO":"Biserica Calvaria","address":"Strada Mihai Eminescu 3","mapdata":"1|994|1263","gps_lat":"47.7903310000","gps_long":"22.8754020000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Jezus-Szive-kalvariatemplom-Szatmarnemeti-1752","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=315","picture":"\u003Ca title=\u0022Vyografu, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:AA6A8292.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022AA6A8292\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fa\/AA6A8292.jpg\/512px-AA6A8292.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:AA6A8292.jpg\u0022\u003EVyografu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"J\u00e9zus Sz\u00edve k\u00e1lv\u00e1riatemplom ","seolink":"jezus-szive-kalvariatemplom","note":"","history":"Az els\u0151 K\u00e1lv\u00e1ria k\u00e1poln\u00e1t ezen a helyen Tischler Albin csal\u00e1nosi pl\u00e9b\u00e1nos tervei alapj\u00e1n H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k \u00e9p\u00edttette 1844-ben. Tischler Albin tervezte a k\u00e1polna el\u0151tti 14 st\u00e1ci\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9t is. A k\u00e1poln\u00e1t a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n lerombolt\u00e1k. A jezsuit\u00e1k 1858-ban H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k h\u00edv\u00e1s\u00e1ra jelentek meg a v\u00e1rosban. 1868-ban a K\u00e1lv\u00e1riatemplomot Haas p\u00fcsp\u00f6k a jezsuita rendnek adom\u00e1nyozta. Szerkezeti probl\u00e9m\u00e1k miatt a r\u00e9gi templomot 1907-ben lebontott\u00e1k, \u00e9s hozz\u00e1l\u00e1ttak az \u00faj templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek. 1908-ban k\u00e9sz\u00fclt el az \u00faj neog\u00f3tikus templom. A templomot 1909. j\u00fanius 6-\u00e1n J\u00e9zus Sz\u00edve tisztelet\u00e9re avatt\u00e1k fel. A v\u00e1ros egyik legszebb temploma. Jelenleg a rom\u00e1n \u00e9s a n\u00e9met r\u00f3mai katolikus mis\u00e9k folynak benne. F\u0151olt\u00e1r\u00e1t H\u00f6lzel Albin, a b\u00e1rtfai H\u00f6lzel M\u00f3r fafarag\u00f3 m\u0171v\u00e9sz fia k\u00e9sz\u00edtette nyolc h\u00f3nap alatt. Az olt\u00e1rt 1910. \u00e1prilis 21-\u00e9n szentelt\u00e9k fel. K\u00f6zponti r\u00e9sz\u00e9t a J\u00e9zus Sz\u00edve szobor uralja. A szobrot F\u00e1sztusz Elek a szatm\u00e1rn\u00e9meti gimn\u00e1zium nyugalmazott tan\u00e1ra, akkor tisza\u00fajlaki pl\u00e9b\u00e1nos emeltette saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n. B\u00fatorzata t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t j\u00f3r\u00e9szt Neuschendtner Mih\u00e1ly jezsuita testv\u00e9r k\u00e9sz\u00edtette."},{"sightId":1053,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Ioan","address":"Strada Wolfenb\u00fcttel 40","mapdata":"2|1124|197","gps_lat":"47.8006390000","gps_long":"22.8799230000","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent J\u00e1nos Apostol \u00e9s Evang\u00e9lista pl\u00e9b\u00e1niatmplom, Hildeg\u00e1rda-templom \u00e9s ferences kolostor","seolink":"szent-janos-apostol-es-evangelista-plebaniatmplom-hildegarda-templom-es-ferences-kolostor","note":"","history":"A templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlete H\u00e1m J\u00e1nost\u00f3l sz\u00e1rmazik, aki 1856-ban elhat\u00e1rozta, hogy ferenceseket telep\u00edt N\u00e9metibe. Telket v\u00e1s\u00e1rolt \u00e9s hozz\u00e1 kezdett a tervezett kolostor \u00e9s templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A rendh\u00e1z elk\u00e9sz\u00fclt, a templom alapk\u00f6v\u00e9t letett\u00e9k, de \u00e9p\u00edt\u00e9se a p\u00fcsp\u00f6k 1857. december 30-\u00e1n bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la miatt elakadt. A kolostor \u00e9p\u00fclet\u00e9ben Haas(z) Mih\u00e1ly p\u00fcsp\u00f6k szeg\u00e9nyh\u00e1zat rendezett be, ennek v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9g\u00e9t Albrecht f\u0151herceg feles\u00e9ge Hildegardis v\u00e1llalta el, \u00edgy lett a kolostor mennyei p\u00e1rtfog\u00f3ja Szent Hildegardis. H\u00e1m J\u00e1nos IV. p\u00fcsp\u00f6k ut\u00f3da, Meszl\u00e9nyi Gyula idej\u00e9n (1888-1905) ker\u00fclt sor a templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re neorom\u00e1n st\u00edlusban. Boromisza Tibor p\u00fcsp\u00f6k, m\u0171ford\u00edt\u00f3 1906. november 1. H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak megfelel\u0151en Szent J\u00e1nos apostol \u00e9s evang\u00e9lista tisztelet\u00e9re szentelte fel, de a h\u00edvek tov\u00e1bbra is Hildeg\u00e1rda n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k \u00e9s eml\u00edtik. A templom f\u0151olt\u00e1r\u00e1n a k\u00e9p Szent J\u00e1nos apostolt \u00e1br\u00e1zolja, aki el\u0151tt Szent Gyula p\u00e1pa \u00e9s Szent Ambrus p\u00fcsp\u00f6k l\u00e1that\u00f3.@1913. augusztus 26-\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el a z\u00e1rda\u00e9p\u00fclet. 1967 \u00f3ta egyh\u00e1zmegy\u00e9s papok vezetik a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t. A kolostorban a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n nagy \u00e9rt\u00e9k\u0171 befalazott egyh\u00e1zi k\u00f6nyvt\u00e1rra bukkantak v\u00e9letlenszer\u0171en.\n&\nmariaradio.ro: A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: SZATM\u00c1RN\u00c9METI \u2013 SZENT J\u00c1NOS (HILDEG\u00c1RDA)|https:\/\/www.mariaradio.ro\/2018\/02\/20\/a-het-plebaniaja-szatmarnemeti-szent-janos-hildegarda\/"},{"sightId":1054,"townId":53,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada \u0218tefan cel Mare 13","mapdata":"1|862|133","gps_lat":"47.7968440000","gps_long":"22.8743000000","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szepl%C5%91telen_Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria_templom-Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Szepl\u0151telen Sz\u0171z M\u00e1ria templom-Szatm\u00e1rn\u00e9meti\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/15\/Szepl%C5%91telen_Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria_templom-Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti.jpg\/256px-Szepl%C5%91telen_Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria_templom-Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szepl%C5%91telen_Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria_templom-Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria szepl\u0151telen fogantat\u00e1sa templom, Z\u00e1rdatemplom \u00e9s z\u00e1rda","seolink":"szuz-maria-szeplotelen-fogantatasa-templom-zardatemplom-es-zarda","note":"","history":"Az egyetlen szatm\u00e1ri alap\u00edt\u00e1s\u00fa rend, a P\u00e1li Szent Vinc\u00e9r\u0151l nevezett Szatm\u00e1ri Irgalmas N\u0151v\u00e9rek t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zpontja volt.@\nH\u00e1m J\u00e1nos szatm\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n ismerkedett meg az Irgalmas N\u0151v\u00e9rekkel. B\u00e9csben l\u00e1tott el\u0151sz\u00f6r irgalmas rendi n\u0151v\u00e9reket, akik egy strassbourgi kongreg\u00e1ci\u00f3hoz tartoztak. Hozz\u00e1juk k\u00fcldte ki szerzetesi kik\u00e9pz\u00e9sre azokat a magyar le\u00e1nyokat, akikkel azt\u00e1n, visszat\u00e9r\u00e9s\u00fck ut\u00e1n 1842-ben Szatm\u00e1rn\u00e9metiben megalap\u00edtotta a Szatm\u00e1ri Irgalmas N\u0151v\u00e9rek kongreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A Szatm\u00e1ri Irgalmas N\u0151v\u00e9rek a P\u00e1li Szent Vinc\u00e9r\u0151l nevezett B\u00e9csi Irgalmas N\u0151v\u00e9rek rendj\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak \u00e9s a Szent \u00e1ltal kidolgozott rendszab\u00e1lyzatot haszn\u00e1lj\u00e1k. Hivat\u00e1suk szerint beteg- \u00e9s szeg\u00e9nygondoz\u00e1st v\u00e1llalnak, \u00e1rvah\u00e1zi munk\u00e1t, hitoktat\u00f3-nevel\u0151 \u00e9s lelkip\u00e1sztori kiseg\u00edt\u0151 munk\u00e1t.@\n1836 \u00e9s 1842 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt meg a templom klasszicista st\u00edlusban. A z\u00e1rdatemplom munk\u00e1lataival H\u00e1m Gonzeczky J\u00e1nost b\u00edzta meg, akinek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra egy m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1val is eml\u00e9kezett az ut\u00f3kor. A Szepl\u0151telen Sz\u0171zet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 f\u0151olt\u00e1rk\u00e9pet Pesky J\u00f3zsef festette Pesten, 1845-ben. \n&\nmariaradio.ro: A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: SZATM\u00c1RN\u00c9METI \u2013 Z\u00c1RDA TEMPLOM|https:\/\/www.mariaradio.ro\/2020\/12\/07\/a-het-plebaniaja-szatmar-zarda-templom\/"},{"sightId":1055,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 N\u00e9meti","address":"Strada Wolfenb\u00fcttel 1","mapdata":"2|809|203","gps_lat":"47.8006000000","gps_long":"22.8747250000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nemeti-reformatus-templom-Szatmarnemeti-3546","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"N\u00e9meti reform\u00e1tus templom","seolink":"nemeti-reformatus-templom","note":"","history":"St\u00edlus\u00e1ban a L\u00e1ncos Templomhoz hasonl\u00edt. Parkj\u00e1ban \u00e9p\u00fcl a R\u00e1k\u00f3czi Koll\u00e9gium.@\nAz alapk\u00f6vet 1793-ban tett\u00e9k le, a munk\u00e1latokat a v\u00e1ros m\u00e1sik nagy reform\u00e1tus templom\u00e1hoz, a szatm\u00e1ri L\u00e1ncos templomhoz hasonl\u00f3an Preinlich Zsigmond k\u0151m\u0171vesmester ir\u00e1ny\u00edtotta. 1802-ben szentelt\u00e9k fel."},{"sightId":1056,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Biserica greco-catolic\u0103 Sf\u00e2ntul Nicolae (limba maghiar\u0103)","address":"Strada Liviu Rebreanu","mapdata":"2|721|296","gps_lat":"47.7996380000","gps_long":"22.8731620000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szt-Miklos--Nemeti--gorog-katolikus-templom-Szatmarnemeti-3549","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Mikl\u00f3s magyar g\u00f6r\u00f6g katolikus templom ","seolink":"szent-miklos-magyar-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"Az els\u0151 'g\u00f6r\u00f6g\u00f6k' Nagyv\u00e1rad 1660-as t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n telepedtek \u00e1t Szatm\u00e1rba \u00e9s N\u00e9metibe. 1683-ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g papja Monasterli Demeter volt, \u0151 \u00e9p\u00edtette az els\u0151 fatemplomot, amelyet 1690-ben Johannes Josephus De Camillis munk\u00e1csi p\u00fcsp\u00f6k szentelt fel. 1740-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg a m\u00e1sodik fatemplomot, amelyet 1757-ben k\u0151\u00e9p\u00fclettel v\u00e1ltottak fel. A templom boltozatai a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re \u00e9letvesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1ltak, ez\u00e9rt 1900-ban Fogarassy S\u00e1ndor m\u00e9rn\u00f6k tervei szerint a templom gy\u00f6keres \u00e1talak\u00edt\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nt meg. Az 1990-es \u00e9vekben az \u00e9szaki oldalhoz egy nyolcsz\u00f6glet\u0171 haj\u00f3t, \u00faj szent\u00e9lyt \u00e9s k\u00e9t sekresty\u00e9t csatoltak, m\u00edg a bels\u0151t biz\u00e1nci szellemben rendezt\u00e9k \u00e1t. A fel\u00faj\u00edtott \u00e9s kib\u0151v\u00edtett templomot 2011-ben szentelt\u00e9k fel."},{"sightId":1057,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Clo\u0219ca 1-3","mapdata":"4|786|594","gps_lat":"47.7831270000","gps_long":"22.8733910000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos sz\u00fclet\u00e9se magyar g\u00f6r\u00f6g katolikus templom","seolink":"keresztelo-szent-janos-szuletese-magyar-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"2020. szeptember 20-\u00e1n szentelt\u00e9k fel. A Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos sz\u00fclet\u00e9se magyar g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9get 2012 okt\u00f3ber\u00e9ben alap\u00edtotta meg a megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k, eleget t\u00e9ve a magyarajk\u00fa h\u00edvek k\u00e9r\u00e9s\u00e9nek. A gy\u00fclekezet megkapta a Temes (Timi\u015f) s\u00e9t\u00e1ny k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 kaz\u00e1nh\u00e1zat, amelyet sz\u00e9p, modern templomm\u00e1 alak\u00edtottak \u00e1t.\n&\nfrissujsag.ro: Felszentelik a Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos g\u00f6r\u00f6gkatolikus templomot|https:\/\/www.frissujsag.ro\/felszentelik-a-keresztelo-szent-janos-gorogkatolikus-templomot"},{"sightId":1058,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Traian 31","mapdata":"3|367|840","gps_lat":"47.7926600000","gps_long":"22.8887650000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Pixi at Romanian Wikipedia., CC BY 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SM3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022SM3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/SM3.jpg\/256px-SM3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SM3.jpg\u0022\u003EThe original uploader was Pixi at Romanian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5\u0022\u003ECC BY 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent J\u00f3zsef templom","seolink":"szent-jozsef-templom","note":"","history":"Boromisza Tibor p\u00fcsp\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel K\u00e1d\u00e1r Ambrus kanonok \u00e9p\u00edttette. Foerk Ern\u0151 budapesti fels\u0151 \u00e9p\u00edt\u0151ipari tan\u00e1r tervei alapj\u00e1n hozz\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k az 1889-ben \u00e9p\u00fclt Irsik Ferenc ap\u00e1t-kanonok \u00e1ltal alap\u00edtott \u00e1rvah\u00e1zhoz. Az \u00e9p\u00fclett\u00f6mb ar\u00e1nyoss\u00e1ga miatt a templom m\u00e1sik oldal\u00e1ra is az \u00e1rvah\u00e1zhoz hasonl\u00f3 sz\u00e1rnyat \u00e9p\u00edtett. Az 1910. j\u00falius 16-i alapk\u0151let\u00e9telt k\u00f6vet\u0151en megkezdett munk\u00e1latokat maga a tervez\u0151 ir\u00e1ny\u00edtotta, 1913-ban k\u00e9sz\u00fclt el.\n&\nmagyarkurir.hu: \u00daj f\u00e9nyben ragyog a szatm\u00e1rn\u00e9meti Szent J\u00f3zsef-templom|https:\/\/www.magyarkurir.hu\/hirek\/uj-fenyben-ragyog-szatmarnemeti-szent-jozsef-templom"},{"sightId":1059,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Biserica Adormirea Maicii Domnului","address":"Bulevardul Vasile Lucaciu","mapdata":"1|1677|1133","gps_lat":"47.7910980000","gps_long":"22.8813160000","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Az-Istenszulo-elszenderulese-ortodox-katedralis-Szatmarnemeti-3541","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Pixi at Romanian Wikipedia., CC BY 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SM3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022SM3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/SM3.jpg\/256px-SM3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SM3.jpg\u0022\u003EThe original uploader was Pixi at Romanian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5\u0022\u003ECC BY 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Istensz\u00fcl\u0151 elszender\u00fcl\u00e9se ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"istenszulo-elszenderulese-ortodox-katedralis","note":"","history":"Neobiz\u00e1nci st\u00edlus\u00fa, 1937\u20131938 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a bukaresti G. P. Liteanu tervei alapj\u00e1n. "},{"sightId":1060,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Biserica Greco-Catolic\u0103 Sfin\u0163ii Arhangheli Mihail \u015fi Gavril","address":"Strada 1 Decembrie 1918 4","mapdata":"1|1483|933","gps_lat":"47.7920790000","gps_long":"22.8795380000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/sfintiiarhangheli.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Mihaly-es-Gabor-arkangyalok-gorog-katolikus-katedralis-Szatmarnemeti-3540","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Sf_Arhangheli_Mihail_si_Gavriil_Satu_Mare.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Sf Arhangheli Mihail si Gavriil Satu Mare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bf\/Biserica_Sf_Arhangheli_Mihail_si_Gavriil_Satu_Mare.JPG\/512px-Biserica_Sf_Arhangheli_Mihail_si_Gavriil_Satu_Mare.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Sf_Arhangheli_Mihail_si_Gavriil_Satu_Mare.JPG\u0022\u003EGabriel Danea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly \u00e9s G\u00e1bor arkangyalok rom\u00e1n g\u00f6r\u00f6g katolikus katedr\u00e1lis","seolink":"szent-mihaly-es-gabor-arkangyalok-roman-gorog-katolikus-katedralis","note":"","history":"1932\u20131937 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt neobiz\u00e1nci st\u00edlusban, a v\u00e1ros r\u00e9gi, 1803-ban \u00e9p\u00edtett barokk g\u00f6r\u00f6g katolikus temploma hely\u00e9n."},{"sightId":1061,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Sinagog\u0103","address":"Strada Decebal 4 - 6.","mapdata":"1|888|1177","gps_lat":"47.7908620000","gps_long":"22.8745470000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Zsinagoga-es-Talmud-Tora-imahaz-Szatmarnemeti-1756","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=273","picture":"\u003Ca title=\u0022Bessenyei Ged\u0151 Istv\u00e1n, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1rdomb_utcai_zsinag%C3%B3ga_%C3%A9s_a_Talmud_Tora_imah%C3%A1z.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022V\u00e1rdomb utcai zsinag\u00f3ga \u00e9s a Talmud Tora imah\u00e1z\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a5\/V%C3%A1rdomb_utcai_zsinag%C3%B3ga_%C3%A9s_a_Talmud_Tora_imah%C3%A1z.JPG\/512px-V%C3%A1rdomb_utcai_zsinag%C3%B3ga_%C3%A9s_a_Talmud_Tora_imah%C3%A1z.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1rdomb_utcai_zsinag%C3%B3ga_%C3%A9s_a_Talmud_Tora_imah%C3%A1z.JPG\u0022\u003EBessenyei Ged\u0151 Istv\u00e1n\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nagyzsinag\u00f3ga \u00e9s a Talmud Tora Imah\u00e1z","seolink":"nagyzsinagoga-es-a-talmud-tora-imahaz","note":"","history":"Az els\u0151 zsinag\u00f3ga ezen a helyen 1856-ban \u00e9p\u00fclt. A jelenlegi 1891 \u00e9s 1892 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Bach N\u00e1ndor v\u00e1ci \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. A zsinag\u00f3ga d\u00e9li oldal\u00e1n h\u00faz\u00f3d\u00f3 Talmud T\u00f3ra imah\u00e1z 1927-re k\u00e9sz\u00fclt el. Ekkorra a v\u00e1ros zsid\u00f3 lakoss\u00e1ga m\u00e1r 8 ezer f\u0151 k\u00f6r\u00fcl alakult.@\nA szatm\u00e1ri ortodox zsid\u00f3s\u00e1g k\u00f6zpontja volt. Ma a (neol\u00f3g) Szatm\u00e1ri Izraelita Hitk\u00f6zs\u00e9g haszn\u00e1lja. A zsinag\u00f3ga udvar\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 a deport\u00e1ltak (mintegy h\u00faszezer szatm\u00e1ri zsid\u00f3) eml\u00e9km\u0171ve. A v\u00e1rosban egykor m\u0171k\u00f6d\u00f6tt h\u00e1rom nagyzsinag\u00f3ga (Ortodox, Status Quo \u00e9s N\u00e9meti) \u00e9s huszon\u00f6t s\u00fal \u00e9s imah\u00e1z k\u00f6z\u00fcl m\u00e1ra csak ez \u00e1ll."},{"sightId":1062,"townId":53,"active":2,"name_LO":"Episcopia Romano-Catolic\u0103","address":"Strada 1 Decembrie 1918 2","mapdata":"1|1318|888","gps_lat":"47.7925850000","gps_long":"22.8782520000","religion":1,"oldtype":"7","newtype":"7","homepage":"https:\/\/www.szatmariegyhazmegye.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Puspoki-palota-Szatmarnemeti-1754","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=301","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Episcopiei_romano-catolice_-_fatada.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Episcopiei romano-catolice - fatada\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/65\/Palatul_Episcopiei_romano-catolice_-_fatada.JPG\/512px-Palatul_Episcopiei_romano-catolice_-_fatada.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Episcopiei_romano-catolice_-_fatada.JPG\u0022\u003EGabriel Danea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"P\u00fcsp\u00f6ki palota","seolink":"puspoki-palota","note":"","history":"1805-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni Fischer Istv\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k idej\u00e9n Josef Bittheuser tervrajzai alapj\u00e1n, aki a K\u00e1rolyi csal\u00e1d udvari \u00e9p\u00edt\u00e9sze volt. Els\u0151k\u00e9nt a k\u00e9t oldalsz\u00e1rnya \u00e9p\u00fclt fel. A munk\u00e1latok 1837 \u00e9s 1840 k\u00f6z\u00f6tt H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k idej\u00e9n folytat\u00f3dtak. Ekkor k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k \u00f6ssze a nyugati \u00e9s a keleti sz\u00e1rnyat, ekkor \u00e9p\u00fclt a p\u00fcsp\u00f6ki k\u00e1polna \u00e9s a d\u00edszterem is. 1851 \u00f3ta szolg\u00e1l a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k rezidenci\u00e1jak\u00e9nt. 1859-re k\u00e9sz\u00fclt el a papnevel\u0151 int\u00e9zetnek helyt ad\u00f3 sz\u00e1rny, 1892-ben pedig a szemin\u00e1riumot a palot\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u0151 sz\u00e1rny, amiben ma a k\u00f6nyvt\u00e1r tal\u00e1lhat\u00f3.@\nAz \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes klasszicista st\u00edlus\u00fa, mag\u00e1ban foglalja az egykori P\u00fcsp\u00f6ki Lev\u00e9lt\u00e1r \u00e9s az egykori Papnevel\u0151 Int\u00e9zet sz\u00e1rnyait is (ma a H\u00e1m J\u00e1nos R\u00f3mai Katolikus Iskolak\u00f6zpont haszn\u00e1lja ezeket a sz\u00e1rnyakat). Legjelent\u0151sebb l\u00e1tnival\u00f3 a palot\u00e1ban l\u00e9v\u0151 P\u00fcsp\u00f6ki K\u00e1polna. A k\u00e1polna nem nyilv\u00e1nos, de l\u00e1togathat\u00f3 m\u0171eml\u00e9k. Gipszkazett\u00e1s mennyezete, szib\u00e9riai topolyafa-padl\u00f3zata \u00e9s padjai vannak, de olt\u00e1ra miatt igaz\u00e1n h\u00edres. A k\u00e1polna olt\u00e1r\u00e1t az erd\u0151di v\u00e1r k\u00e1poln\u00e1j\u00e1b\u00f3l hozatta \u00e1t Szatm\u00e1r p\u00fcsp\u00f6ke. Ez el\u0151tt az olt\u00e1r el\u0151tt esk\u00fcd\u00f6tt \u00f6r\u00f6k h\u0171s\u00e9get Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9s Szendrey J\u00falia."},{"sightId":1063,"townId":53,"active":1,"name_LO":"The Dome Hotel and Restaurant","address":"Strada 1 Decembrie 1918 nr. 1-3","mapdata":"1|1228|904","gps_lat":"47.7924320000","gps_long":"22.8774870000","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"80","homepage":"https:\/\/hotel.thedome.ro\/hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kanonokpalot\u00e1k","seolink":"kanonokpalotak","note":"","history":"A p\u00fcsp\u00f6ki palot\u00e1val szemben tal\u00e1lhat\u00f3k.\nA kanonokoknak sz\u00e1nt lak\u00f3h\u00e1z 1850 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt. Eredetileg n\u00e9gy szem\u00e9ly \u00e9s az \u0151ket kiszolg\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyzet lakott itt. 1948-ban a h\u00e1zat gyakorlatilag \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, pap\u00edrok szerint az egyh\u00e1z tulajdon\u00e1ban maradt. Az apartmanokat nyolc kisebb lak\u00e1sra osztott\u00e1k, egy kis h\u00e1z is \u00e1llt az udvarban, ami 2013-2014-ben lebont\u00e1sra ker\u00fclt. A lak\u00e1sok visszaker\u00fcltek a R\u00f3mai Katolikus P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g tulajdon\u00e1ba, ezt k\u00f6vet\u0151en sz\u00fcletett a d\u00f6nt\u00e9s, hogy az ingatlant b\u00e9rbe adj\u00e1k egy k\u00fcl\u00f6nleges c\u00e9lra. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az ingatlan jelenleg sz\u00e1llodak\u00e9nt \u00fczemel.\n&\nhotel.thedome.ro: A KANONOK-PALOTA r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete|https:\/\/hotel.thedome.ro\/hu\/tortenelmi"},{"sightId":1064,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Liceul Teologic Reformat","address":"Pia\u021ba Jean Calvin 2","mapdata":"1|889|345","gps_lat":"47.7956500000","gps_long":"22.8745670000","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.reformatusgimnazium.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fostul_Liceu_Kolcsey_Ferenc.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fostul Liceu Kolcsey Ferenc\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2c\/Fostul_Liceu_Kolcsey_Ferenc.JPG\/512px-Fostul_Liceu_Kolcsey_Ferenc.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fostul_Liceu_Kolcsey_Ferenc.JPG\u0022\u003EGabriel Danea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium","seolink":"szatmarnemeti-reformatus-gimnazium","note":"","history":"A t\u00f6rt\u00e9nelmi Reform\u00e1tus Fi\u00fagimn\u00e1zium sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt, a v\u00e1ros mindenkori legjelent\u0151sebb magyar iskol\u00e1ja. Legfontosabb l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a Tan\u00e1ri Szoba, melynek d\u00edszes falfestm\u00e9nyein az 1546-os szatm\u00e1ri reform\u00e1tus zsinat, illetve K\u00e1lvin J\u00e1nos, Luther M\u00e1rton, K\u00e1rolyi G\u00e1sp\u00e1r \u00e9s m\u00e1s reform\u00e1torok l\u00e1that\u00f3k.@\nA reform\u00e1tus k\u00f6z\u00e9piskola a 16. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben alakult, az alap\u00edt\u00e1s pontos d\u00e1tuma nem ismert. Az 1607-ben Szatm\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 Milotai Nyilas Istv\u00e1n az, aki a v\u00e1ros lelk\u00e9szek\u00e9nt, k\u00e9s\u0151bb esperesek\u00e9nt, v\u00e9g\u00fcl p\u00fcsp\u00f6kek\u00e9nt (innen ir\u00e1ny\u00edtotta a tisz\u00e1nt\u00fali egyh\u00e1zker\u00fcletet), rendezte az iskola m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, mint k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa iskol\u00e1\u00e9t. 1608-ban v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg az iskola sz\u00e1m\u00e1ra azt a telket, melyen a Reform\u00e1tus F\u0151gimn\u00e1zium (Reform\u00e1tus Fi\u00fagimn\u00e1zium) az 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig - az id\u0151k sor\u00e1n folyamatosan b\u0151v\u00edtett \u00e9p\u00fcletben - m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1749-ben (Szatm\u00e1r \u00e9s N\u00e9meti kor\u00e1bbi egyes\u00fcl\u00e9se folyt\u00e1n) egyes\u00fclt a gimn\u00e1zium a N\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1ziummal. Az ellenreform\u00e1ci\u00f3 keret\u00e9ben 1754-ben lefokozt\u00e1k az iskol\u00e1t k\u00e9t oszt\u00e1lyos grammatikai (al)gimn\u00e1ziumm\u00e1. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00fajra hat oszt\u00e1lyoss\u00e1 v\u00e1lhatott.1813 \u00e9s 1822 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt az els\u0151 k\u0151\u00e9p\u00fclet a r\u00e9gi telken (egyel\u0151re csak egy emelettel). Ez tekinthet\u0151 a ma is \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet el\u0151dj\u00e9nek (k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g egy emeletet h\u00faztak r\u00e1).@\n1849 \u00e9s 1859 k\u00f6z\u00f6tt a megtorl\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt csak algimn\u00e1ziumk\u00e9nt \u00e9s mag\u00e1niskolak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhetett. 1890-t\u0151l f\u0151gimn\u00e1zium lett az int\u00e9zm\u00e9ny. 1892-ben meg\u00e9p\u00fclt a m\u00e1sodik emelet is, Szikszay Lajos tervei nyom\u00e1n (ezzel az \u00e9p\u00fclet elnyerte mai form\u00e1j\u00e1t). 1903-ban megny\u00edlt a Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 a gimn\u00e1ziumon bel\u00fcl (a fels\u0151bb le\u00e1nyiskola kieg\u00e9sz\u00edt\u0151jek\u00e9nt). 1916-ban a fels\u0151bb le\u00e1nyiskol\u00e1n bel\u00fcl beindult a Reform\u00e1tus Kereskedelmi Fels\u0151iskola. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k 1924-ben mag\u00e1niskol\u00e1v\u00e1, 1928-ban algimn\u00e1ziumm\u00e1 fokozt\u00e1k le. Ligeti Imre igazgat\u00f3 \u00e1ldozatos munk\u00e1ja eredm\u00e9nyek\u00e9nt a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gokkal is szembesz\u00e1llva el\u00e9rte, hogy mag\u00e1niskolak\u00e9nt is \u00fajra az orsz\u00e1g legnagyobb di\u00e1kl\u00e9tsz\u00e1m\u00fa iskol\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1ljon a harmincas \u00e9vek elej\u00e9re. Ezut\u00e1n is folyamatos akad\u00e1lyoztat\u00e1snak voltak kit\u00e9ve, p\u00e9ld\u00e1ul 1936-ban minden di\u00e1kot megbuktattak az \u00e9retts\u00e9gin, el\u00e9gtelen rom\u00e1ntud\u00e1suk miatt. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. A Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium f\u0151\u00e9p\u00fclet\u00e9ben (a Reform\u00e1tus Fi\u00fagimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben) hozt\u00e1k l\u00e9tre az egyetlen magyar k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t, amely egyed\u00fclik\u00e9nt kellett p\u00f3tolja a v\u00e1ros \u00f6sszes megsz\u00fcntetett magyar int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t. Ez az int\u00e9zm\u00e9ny ma K\u00f6lcsey Ferenc F\u0151gimn\u00e1zium n\u00e9ven m\u0171k\u00f6dik. Emellett 1991. j\u00falius 2-\u00e1n \u00fajj\u00e1alakult a Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium az \u0151si alma mater\u00e9ben. \n&\nwikipedia: Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium"},{"sightId":1065,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional \u0022Mihai Eminescu\u0022","address":"Strada Mihai Eminescu 5","mapdata":"1|1084|1424","gps_lat":"47.7894520000","gps_long":"22.8761760000","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.eminescusm.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Magyar Kir\u00e1lyi Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"volt-magyar-kiralyi-katolikus-fogimnazium","note":"","history":"A jezsuit\u00e1kat 1630-ban a K\u00e1rolyi csal\u00e1d h\u00edvta meg Nagyk\u00e1rolyba, a t\u00f6r\u00f6k k\u00f6zels\u00e9ge miatt 1640 k\u00f6r\u00fcl \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztek Szatm\u00e1rn\u00e9metibe. P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter alap\u00edtv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l megnyitott\u00e1k az 1640-es \u00e9vek elej\u00e9n a kisgimn\u00e1ziumot. 1660-ban nagygimn\u00e1ziumm\u00e1 alakult. 1672-ben \u00e1tvett\u00e9k a v\u00e1rtemplomot, a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t \u00e9s a kor\u00e1bbi reform\u00e1tus iskol\u00e1t. A jezsuita rend feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n 1773-t\u00f3l az exjezsuit\u00e1k tov\u00e1bbra is tan\u00edtottak. 1776-ban a p\u00e1losoknak adt\u00e1k \u00e1t az iskol\u00e1t. A p\u00e1losok 1786-ig, rendj\u00fck feloszlat\u00e1s\u00e1ig tan\u00edtottak, ekkor az iskola megsz\u0171nt.@\n1804-ben Fischer Istv\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k megnyitotta a l\u00edceumot (b\u00f6lcseleti tagozat), \u00e9s k\u00e9rte a kir\u00e1lyt\u00f3l a gimn\u00e1zium megnyit\u00e1s\u00e1t. 1806-ban meg is indult a tan\u00edt\u00e1s az ugyancsak p\u00fcsp\u00f6ki fenntart\u00e1s\u00fa 6 oszt\u00e1lyos kisgimn\u00e1ziumban, egyh\u00e1zmegy\u00e9s papok vezet\u00e9s\u00e9vel. 1808-t\u00f3l nagygimn\u00e1zium. 1844-t\u0151l a tan\u00edt\u00e1s nyelve a magyar. 1851-ben a k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9nyt \u00f6sszevont\u00e1k, l\u00e9trej\u00f6tt a f\u0151gimn\u00e1zium. 1862-ben vil\u00e1gi tantest\u00fcletet kapott. 1863-1918 k\u00f6z\u00f6tt kir\u00e1lyi katolikus gimn\u00e1zium volt. 1919. j\u00fanius\u00e1ban a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k lefoglalt\u00e1k, azut\u00e1n Eminescu \u00c1llami L\u00edceum n\u00e9ven rom\u00e1nul folyt benne a tan\u00edt\u00e1s. Magyar tagozata nyilv\u00e1noss\u00e1gi jog n\u00e9lk\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1926-ban ezt is megsz\u00fcntett\u00e9k. 1940-45 k\u00f6z\u00f6tt \u00fajra magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami gimn\u00e1zium volt. A jezsuit\u00e1k H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra 1858-ben \u00e9rkeztek \u00fajra Szatm\u00e1rn\u00e9metibe.@\n1912-ben \u00e9p\u00fclt meg a gimn\u00e1zium mai \u00e9p\u00fclete Kot\u00e1l Henrik tervei alapj\u00e1n. \n&\nMagyar Katolikus Lexikon: Szatm\u00e1rn\u00e9meti Katolikus Gimn\u00e1zium|http:\/\/lexikon.katolikus.hu\/S\/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti%20Katolikus%20Gimn%C3%A1zium.html"},{"sightId":1066,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Cimitir Maghiar","address":"Strada Cimitirului","mapdata":"3|548|973","gps_lat":"47.7913970000","gps_long":"22.8903430000","religion":2,"oldtype":"42","newtype":"42","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Reform\u00e1tus temet\u0151","seolink":"reformatus-temeto","note":"A vas\u00fat mellett tal\u00e1lhat\u00f3.","history":"A v\u00e1ros jelent\u0151s szem\u00e9lyis\u00e9gei vannak itt eltemetve. Ebben a temet\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3 dr. L\u00fck\u0151 B\u00e9la kript\u00e1ja is."},{"sightId":1067,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Cimitirul Burdea","address":"","mapdata":"4|908|436","gps_lat":"47.7850730000","gps_long":"22.8754590000","religion":1,"oldtype":"42","newtype":"42","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"R\u00f3mai katolikus temet\u0151","seolink":"romai-katolikus-temeto","note":"A h\u00edd mellett tal\u00e1lhat\u00f3.","history":"Sz\u00e9p kript\u00e1ival \u00e9s a v\u00e1ros h\u00edres polg\u00e1rainak s\u00edrjaival fontos nevezetess\u00e9ge Szatm\u00e1rn\u00e9metinek."},{"sightId":1068,"townId":53,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|941|693","gps_lat":"47.7937110000","gps_long":"22.8749890000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Pannonia--ma-Dacia--Szalloda-Szatmarnemeti-1456","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=294","picture":"\u003Ca title=\u0022Photopro Pro, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_Dacia_-_Satu_Mare_-_o_frumusete_arhitectonica_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hotel Dacia - Satu Mare - o frumusete arhitectonica - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7e\/Hotel_Dacia_-_Satu_Mare_-_o_frumusete_arhitectonica_-_panoramio.jpg\/512px-Hotel_Dacia_-_Satu_Mare_-_o_frumusete_arhitectonica_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_Dacia_-_Satu_Mare_-_o_frumusete_arhitectonica_-_panoramio.jpg\u0022\u003EPhotopro Pro\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"volt Pann\u00f3nia Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"volt-pannonia-szallo","note":"","history":"A Partium egyik legszebb magyar szecesszi\u00f3s st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclete. 1902-ben \u00e9p\u00fclt B\u00e1lint Zolt\u00e1n \u00e9s J\u00e1mbor Lajos tervei alapj\u00e1n, a r\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n. Makettje az 1903-as b\u00e9csi \u00e9p\u00edt\u00e9szeti vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son m\u00e1sodik d\u00edjat nyert.@\n1897-ben a v\u00e1rosi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben olyan \u00f6tlet vet\u0151d\u00f6tt fel, hogy sz\u00e1ll\u00f3t \u00e9s vigad\u00f3t kellene \u00e9p\u00edteni Szatm\u00e1rn\u00e9meti f\u0151ter\u00e9n. A terv legnagyobb t\u00e1mogat\u00f3ja az akkori polg\u00e1rmester, Herm\u00e1n Mih\u00e1ly volt. 1897-ben p\u00e1ly\u00e1zatot hirdettek az \u00faj sz\u00e1ll\u00f3 megtervez\u00e9s\u00e9re, amiben a legfontosabb kit\u00e9tel az volt, hogy az \u00e9p\u00fclet magyaros jelleggel b\u00edrjon. A lebontott r\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n 1901-ben megkezdt\u00e9k az \u00faj sz\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. 1995-ben privatiz\u00e1lt\u00e1k \u00e9s az akkori alkalmazottak tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. 2007-ben egy rom\u00e1n \u00fczletember\u00e9 lett. 2018 j\u00fanius\u00e1ban egy magyar \u00e1llami c\u00e9g, a Manevi Zrt. v\u00e1s\u00e1rolta meg. A magyar \u00e1llam fel szeretn\u00e9 \u00faj\u00edtani."},{"sightId":1069,"townId":53,"active":2,"name_LO":"Turnul Pompierilor","address":"","mapdata":"1|1046|564","gps_lat":"47.7943960000","gps_long":"22.8758620000","religion":0,"oldtype":"25","newtype":"25","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Tuzoltotorony-Szatmarnemeti-3552","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szodorai Imre [Hun], CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_2013,_T%C5%B1zolt%C3%B3torony_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Szatm\u00e1rn\u00e9meti 2013, T\u0171zolt\u00f3torony - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4f\/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_2013%2C_T%C5%B1zolt%C3%B3torony_-_panoramio.jpg\/256px-Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_2013%2C_T%C5%B1zolt%C3%B3torony_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_2013,_T%C5%B1zolt%C3%B3torony_-_panoramio.jpg\u0022\u003ESzodorai Imre [Hun]\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"T\u0171zolt\u00f3torony","seolink":"tuzoltotorony","note":"","history":"1903 \u00e9s 1904 k\u00f6z\u00f6tt Meszl\u00e9nyi Gyula p\u00fcsp\u00f6k \u00e9p\u00edttette a t\u0171zolt\u00f3tornyot Dittler Ferenc tervei alapj\u00e1n Vajnai Lajos \u00e9p\u00edt\u0151mesterrel.@A 19. sz\u00e1zadban Szatm\u00e1rn\u00e9meti \u00e9p\u00fcleteinek harmada f\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt, jellemz\u0151en zsindely- vagy szalmatet\u0151vel, ami kulcsfontoss\u00e1g\u00fav\u00e1 tette a t\u0171zv\u00e9delmet. A c\u00e9hek k\u00f6telezetts\u00e9gei k\u00f6z\u00e9 tartozott a t\u0171zolt\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6kr\u0151l val\u00f3 gondoskod\u00e1s \u00e9s a t\u0171zolt\u00e1sban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel, de a v\u00e1rosi polg\u00e1rok \u00f6nk\u00e9ntes t\u0171zolt\u00f3 egyletet is alap\u00edtottak. A t\u0171zolt\u00f3k a megfigyel\u00e9st el\u0151sz\u00f6r templomtornyokban, majd v\u00e1rosh\u00e1za torny\u00e1ban v\u00e9gezt\u00e9k, ut\u00f3bbi 1900-ban t\u00f6rt\u00e9nt lebont\u00e1sa ut\u00e1n pedig a sz\u00e9kesegyh\u00e1z torny\u00e1b\u00f3l. A t\u0171zolt\u00f3s\u00e1g az \u00faj t\u0171ztorony k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9p\u00edttette fel laktany\u00e1j\u00e1t 1906-ban.@\nA technika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel, a telefon megjelen\u00e9s\u00e9vel a torony a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt elvesz\u00edtette funkci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s az 1960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig nem is hasznos\u00edtott\u00e1k. Ekkor a bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium antenn\u00e1kat helyezett el a tetej\u00e9n. Az 1989-es rom\u00e1niai forradalom ut\u00e1n ism\u00e9t funkci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl maradt, \u00e1llapota ekkorra m\u00e1r leromlott.@\n2005-ben fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, \u00e9s megny\u00edlt a l\u00e1togat\u00f3k el\u0151tt. A fel\u00faj\u00edt\u00e1s sor\u00e1n a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas l\u00f6v\u00e9snyomokat sz\u00e1nd\u00e9kosan meg\u0151rizt\u00e9k, az eredetileg az oldal\u00e1n elhelyezett t\u00e1bl\u00e1kat azonban csak r\u00e9szleges felirattal p\u00f3tolt\u00e1k. A m\u0171szaki \u00e1tad\u00e1sra 2009-ben ker\u00fclt sor."},{"sightId":1070,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1192|810","gps_lat":"47.7929030000","gps_long":"22.8771110000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"123","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_romano-catolica_Satu_Mare_3.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Catedrala romano-catolica Satu Mare 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/Catedrala_romano-catolica_Satu_Mare_3.JPG\/512px-Catedrala_romano-catolica_Satu_Mare_3.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_romano-catolica_Satu_Mare_3.JPG\u0022\u003EGabriel Danea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"egykori-varoshaza","note":"","history":"1889-ben elkezd\u0151d\u00f6tt az \u00faj v\u00e1rosh\u00e1za \u00e9p\u00edt\u00e9se. Egyik sz\u00e1rny\u00e1t m\u00e1r 1890-ben befejezik, majd a teljes \u00e9p\u00fcletet 1891. janu\u00e1r 5-\u00e9n adj\u00e1k \u00e1t.@\n\u00c1llagroml\u00e1s miatt lebontott\u00e1k, hely\u00e9n park tal\u00e1lhat\u00f3.\n&\nlokalhistoriak.blogspot.com: A V\u00e1rosh\u00e1za \u00e9s a Tornyos-h\u00e1z|https:\/\/lokalhistoriak.blogspot.com\/2019\/05\/a-varoshaza-es-tornyos-haz.html\ngallery.hungaricana.hu: Szatm\u00e1r, \u00dcdv\u00f6zlet Szatm\u00e1rr\u00f3l V\u00e1rosh\u00e1za|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1243994\/?img=0"},{"sightId":1071,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Judec\u0103toria Satu Mare","address":"Strada Mihai Viteazul 8","mapdata":"1|1247|446","gps_lat":"47.7950400000","gps_long":"22.8774960000","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Igazs\u00e1g\u00fcgyi Palota","seolink":"egykori-igazsagugyi-palota","note":"","history":"1894 - 1896 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Oldalsz\u00e1rnya b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9nt funkcion\u00e1l."},{"sightId":1072,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Muzeul Jude\u021bean","address":"Bulevardul Vasile Lucaciu 21","mapdata":"1|1802|850","gps_lat":"47.7927780000","gps_long":"22.8823700000","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.muzeusm.ro\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author. The image was uploaded by Musichistory2009., Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_Judetean_Satu_Mare,_fosta_Prefectura.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muzeul Judetean Satu Mare, fosta Prefectura\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/c\/c5\/Muzeul_Judetean_Satu_Mare%2C_fosta_Prefectura.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_Judetean_Satu_Mare,_fosta_Prefectura.jpg\u0022\u003EUnknown author. The image was uploaded by Musichistory2009.\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szatm\u00e1r Megyei M\u00fazeum","seolink":"szatmar-megyei-muzeum","note":"","history":"1936-ban \u00e9p\u00fclt az \u00e9p\u00fclet eredetileg a rom\u00e1n prefekt\u00fara sz\u00e9khelyek\u00e9nt. 1984-\u00f3ta m\u0171k\u00f6dik benne a Szatm\u00e1r Megyei M\u00fazeum. A m\u00fazeumot 1901-ben alap\u00edtott\u00e1k. Az 1892-ben Szatm\u00e1rn\u00e9metiben megalakult K\u00f6lcsey K\u00f6r \u00e1ltal \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt t\u00e1rgyak k\u00e9pezt\u00e9k a gy\u0171jtem\u00e9ny magj\u00e1t."},{"sightId":1073,"townId":53,"active":2,"name_LO":"Teatrul de Nord","address":"Strada Horea 3-5","mapdata":"1|1237|664","gps_lat":"47.7938530000","gps_long":"22.8774340000","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"http:\/\/www.teatruldenord.ro\/#stayhere","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Eszaki-szinhaz-Szatmarnemeti-1759","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Teatrul_de_Nord_Satu_Mare.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Teatrul de Nord Satu Mare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b1\/Teatrul_de_Nord_Satu_Mare.JPG\/512px-Teatrul_de_Nord_Satu_Mare.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Teatrul_de_Nord_Satu_Mare.JPG\u0022\u003EGabriel Danea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szatm\u00e1rn\u00e9meti \u00c9szaki Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"szatmarnemeti-eszaki-szinhaz","note":"","history":"1892-ben \u00e9p\u00fclt, a maga kor\u00e1ban igen korszer\u0171nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 forg\u00f3sz\u00ednpados sz\u00ednpadtechnik\u00e1val, mintegy f\u00e9lezer f\u00e9r\u0151hellyel. A nagyv\u00e1radi \u00e9s a kolozsv\u00e1ri sz\u00ednh\u00e1z mellett Erd\u00e9ly egyik legpatin\u00e1sabb, m\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u0151 sz\u00ednh\u00e1za. Jelenleg k\u00e9t tagozata van (rom\u00e1n \u00e9s magyar). A magyar t\u00e1rsulat Harag Gy\u00f6rgy nev\u00e9t viseli.@\nSzatm\u00e1rn\u00e9metiben a magyar nyelv\u0171 sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1snak 220 \u00e9ves hagyom\u00e1nya van. 1790-ben tartott\u00e1k a v\u00e1rosban az els\u0151 sz\u00edniel\u0151ad\u00e1st (v\u00e1ndorkom\u00e9di\u00e1sok). Saj\u00e1t sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fclete 1847 \u00f3ta van a v\u00e1rosnak. Ez az \u00e9p\u00fclet egyike volt Magyarorsz\u00e1g els\u0151 k\u0151sz\u00ednh\u00e1zainak. R\u00f6vid v\u00e1ndorsz\u00edn\u00e9szi p\u00e1lyafut\u00e1sa alatt Arany J\u00e1nos is j\u00e1tszott itt. 1892-ben felavatj\u00e1k az \u00faj sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fcletet. Ma is ez ad otthont az \u00c9szaki Sz\u00ednh\u00e1z int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek. Olyan m\u0171v\u00e9szek fordultak meg sz\u00ednpad\u00e1n, mint Beregi Oszk\u00e1r, M\u00e1rkus Em\u00edlia, J\u00e1szai Mari, Nem\u00e9nyi Lili, Borovszky Oszk\u00e1r, Po\u00f3r Lili, Gr\u00f3f L\u00e1szl\u00f3.@\nA m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban bombatal\u00e1lat \u00e9rte a sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fcletet is, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben hossz\u00fa id\u0151re haszn\u00e1lhatatlann\u00e1 v\u00e1lt. Az 1950-es \u00e9vekben alakult \u00fajra a magyar sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s Harag Gy\u00f6rgy vezet\u00e9s\u00e9vel. 1957. \u00e1prilis 1-t\u0151l Szatm\u00e1ri \u00c1llami Magyar Sz\u00ednh\u00e1z n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az int\u00e9zm\u00e9ny, a rom\u00e1n t\u00e1rsulat 1968-as megalakul\u00e1s\u00e1ig."},{"sightId":1074,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Filharmonica de Stat Dinu Lipatti","address":"Strada Dacia","mapdata":"1|971|598","gps_lat":"47.7940600000","gps_long":"22.8752560000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"92","homepage":"https:\/\/www.filarmonicasm.ro\/events\/?lang=hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Dinu Lipatti \u00c1llami Filharm\u00f3nia","seolink":"dinu-lipatti-allami-filharmonia","note":"A Pann\u00f3nia Sz\u00e1ll\u00f3 egykori \u00e9p\u00fclet\u00e9ben.","history":"A h\u00edres heged\u0171m\u0171v\u00e9szr\u0151l, Ruha Istv\u00e1nr\u00f3l, elnevezett \u00e1tj\u00e1r\u00f3b\u00f3l ny\u00edlik. Bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti megold\u00e1sait tekintve a magyaros szecesszi\u00f3 egyik legszebb p\u00e9ld\u00e1ja."},{"sightId":1075,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 18","mapdata":"1|807|1037","gps_lat":"47.7916840000","gps_long":"22.8738240000","religion":0,"oldtype":"16,91","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Csizmadia-sz\u00edn","seolink":"csizmadia-szin","note":"","history":"1830 \u00e9s 1848 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Eklektikus st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet. Eredetileg a csizmadia c\u00e9h sz\u00e9khely\u00e9\u00fcl szolg\u00e1lt, de a v\u00e1ros sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9let\u00e9nek is otthont adott, a sz\u00ednh\u00e1z meg\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ig. "},{"sightId":1076,"townId":53,"active":2,"name_LO":"Muzeul de Art\u0103","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 21","mapdata":"1|971|1007","gps_lat":"47.7918280000","gps_long":"22.8753340000","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.muzeusm.ro\/hu\/expozitii\/muzeul-de-arta\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel Danea, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_de_arta_Satu_Mare_-_Casa_Vecsey.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muzeul de arta Satu Mare - Casa Vecsey\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0a\/Muzeul_de_arta_Satu_Mare_-_Casa_Vecsey.JPG\/512px-Muzeul_de_arta_Satu_Mare_-_Casa_Vecsey.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_de_arta_Satu_Mare_-_Casa_Vecsey.JPG\u0022\u003EGabriel Danea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e9csey-palota, Szatm\u00e1ri Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"vecsey-palota-szatmari-szepmuveszeti-muzeum","note":"","history":"A v\u00e1ros egyik legr\u00e9gebbi \u00e9p\u00fclete. Nev\u00e9t els\u0151 tulajdonos\u00e1r\u00f3l, \u00e9p\u00edttet\u0151j\u00e9r\u0151l, b\u00e1r\u00f3 V\u00e9csey Mikl\u00f3sr\u00f3l kapta. A V\u00e9csey-palota hely\u00e9n egykor \u00e1llt \u00e9p\u00fcletben k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k meg a szatm\u00e1ri b\u00e9k\u00e9t 1711-ben. Ezt a Papp Aur\u00e9l \u00e1ltal alkotott eml\u00e9kt\u00e1bla \u00f6r\u00f6k\u00edti meg az \u00e9p\u00fclet bels\u0151 udvar\u00e1n. Jelenleg ez az \u00e9p\u00fclet ad otthont a Szatm\u00e1ri Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumnak."},{"sightId":1077,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 17","mapdata":"1|770|973","gps_lat":"47.7920700000","gps_long":"22.8733240000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Feh\u00e9r h\u00e1z","seolink":"feher-haz","note":"","history":"1911-1912 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k a Weszelovszky-testv\u00e9rek szecesszi\u00f3s st\u00edlusban, nev\u00e9t a homlokzat\u00e1t d\u00edsz\u00edt\u0151 festett feh\u00e9r csemp\u00e9kr\u0151l kapta, melyek k\u00f6z\u00f6tt a v\u00e1ros c\u00edmere is l\u00e1that\u00f3.\n&\ngallery.hungaricana.hu: Szatm\u00e1rn\u00e9meti; De\u00e1k t\u00e9ri r\u00e9szlet. V\u00e1rosi b\u00e9rpalota|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzolnokKepeslap\/1491804\/?img=0"},{"sightId":1078,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Gr\u0103dina Romei","address":"","mapdata":"3|439|493","gps_lat":"47.7948530000","gps_long":"22.8897960000","religion":0,"oldtype":"28","newtype":"28","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kossuth-kert","seolink":"kossuth-kert","note":"","history":"A v\u00e1ros legnagyobb, 22 holdas f\u00e1s\u00edtott parkja, j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r, s\u00e9t\u00e1nyok, kisvas\u00fat, mesters\u00e9ges t\u00f3, sziget stb. tal\u00e1lhat\u00f3 benne. Itt ker\u00fcl megrendez\u00e9sre \u00e9vente a Partiumi Magyar Napok rendezv\u00e9nysorozat. Egykor \u00e1llatkert m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne, de itt \u00e1llt a h\u00edres \u201eKioszk\u201d \u00e9p\u00fclete is.@\n1898-ban, Kiss Gedeon, a v\u00e1ros f\u0151kapit\u00e1nya kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, Johann Hein hamburgi m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n kialak\u00edtott\u00e1k a Kossuth-kertet."},{"sightId":1079,"townId":53,"active":2,"name_LO":"","address":"Kossuth-kert (Gr\u0103dina Romei)","mapdata":"3|242|652","gps_lat":"47.7936790000","gps_long":"22.8877140000","religion":0,"oldtype":"95","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szemes Elek, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Satu_Mare,_Romania_-_panoramio_(148).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Satu Mare, Romania - panoramio (148)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/00\/Satu_Mare%2C_Romania_-_panoramio_%28148%29.jpg\/512px-Satu_Mare%2C_Romania_-_panoramio_%28148%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Satu_Mare,_Romania_-_panoramio_(148).jpg\u0022\u003ESzemes Elek\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rosi k\u00f6zf\u00fcrd\u0151","seolink":"volt-varosi-kozfurdo","note":"Leveg\u0151-monitoroz\u00e1si \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi k\u00f6zpont.","history":"A Kossuth-kertben \u00e1ll. 2009-ben teljes fel\u00faj\u00edt\u00e1son esett \u00e1t, jelenleg leveg\u0151-monitoroz\u00e1si \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi k\u00f6zpontk\u00e9nt funkcion\u00e1l.@\nA 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n tervbe vett\u00e9k egy k\u00f6zf\u00fcrd\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a Kossuth-kertben. 1900. m\u00e1jus 15-ig kellett a kivitelez\u00e9si terveket beny\u00fajtani. Febru\u00e1r 20-\u00e1n T\u00f3\u00e1s\u00f3 P\u00e1l terveit fogadta el a v\u00e1rosi tan\u00e1cs. A kivitelez\u00e9ssel Hirsch Mikl\u00f3st b\u00edzt\u00e1k meg. 1900. augusztus 8-\u00e1n kezdt\u00e9k meg a munk\u00e1latokat \u00e9s 1901. j\u00fanius 8-\u00e1n a terv szerint fejezt\u00e9k be."},{"sightId":1080,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Grivi\u021bei","mapdata":"3|811|369","gps_lat":"47.7954100000","gps_long":"22.8927390000","religion":0,"oldtype":"31","newtype":"31","homepage":"http:\/\/www.vasutallomasok.hu\/allomas.php?az=szat","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Br\u00fcck & Sohn Kunstverlag Mei\u00dfen, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:13447-Szatmar-Nemeti-1911-Vasuti_allomas-Br%C3%BCck_%26_Sohn_Kunstverlag.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002213447-Szatmar-Nemeti-1911-Vasuti allomas-Br\u00fcck & Sohn Kunstverlag\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b5\/13447-Szatmar-Nemeti-1911-Vasuti_allomas-Br%C3%BCck_%26_Sohn_Kunstverlag.jpg\/512px-13447-Szatmar-Nemeti-1911-Vasuti_allomas-Br%C3%BCck_%26_Sohn_Kunstverlag.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:13447-Szatmar-Nemeti-1911-Vasuti_allomas-Br%C3%BCck_%26_Sohn_Kunstverlag.jpg\u0022\u003EBr\u00fcck & Sohn Kunstverlag Mei\u00dfen\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s","seolink":"vasutallomas","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt, Pfaff Ferenc tervezte. St\u00edlus\u00e1ban h\u00edven \u0151rzi a Monarchia-beli \u00e1llom\u00e1s-\u00e9p\u00fcletek jellemz\u0151it."},{"sightId":1081,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Hotel Astoria","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 1","mapdata":"1|776|646","gps_lat":"47.7939260000","gps_long":"22.8735810000","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"80","homepage":"http:\/\/www.hotel-astoria.ro\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Berenczey-Kov\u00e1ts Palota, Astoria Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"berenczey-kovats-palota-astoria-szallo","note":"","history":""},{"sightId":1082,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu","mapdata":"1|721|610","gps_lat":"47.7941150000","gps_long":"22.8731040000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00e1rolyi-h\u00e1z","seolink":"karolyi-haz","note":"","history":"&\nmuhisandor.eoldal.hu: 30. K\u00e1rolyi k\u00f6z|https:\/\/muhisandor.eoldal.hu\/cikkek\/muzeum--ornamentika--katedralisok\/ornamentika\/30.-karolyi-koz.html"},{"sightId":1083,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria Satu Mare, Palatul Administrativ","address":"Pia\u021ba 25 Octombrie nr.1","mapdata":"1|715|1546","gps_lat":"47.7887710000","gps_long":"22.8729880000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"http:\/\/www.satu-mare.ro\/?id_limba=3","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szemes Elek, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Satu_Mare,_Romania_-_panoramio_(92).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Satu Mare, Romania - panoramio (92)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a3\/Satu_Mare%2C_Romania_-_panoramio_%2892%29.jpg\/512px-Satu_Mare%2C_Romania_-_panoramio_%2892%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Satu_Mare,_Romania_-_panoramio_(92).jpg\u0022\u003ESzemes Elek\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota","seolink":"kozigazgatasi-palota","note":"","history":"Rom\u00e1nia kommunista dikt\u00e1tora, Nicolae Ceausescu \u00faj v\u00e1rosk\u00f6zpontot k\u00edv\u00e1nt l\u00e9trehozni Szatm\u00e1rn\u00e9metiben is, a magyar korb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosk\u00f6zpont mell\u00e9. Az un. \u00dajk\u00f6zpontot 1972 \u00e9s 1984 k\u00f6z\u00f6tt h\u00fazt\u00e1k fel a Szamos partj\u00e1n, j\u00f3r\u00e9szt a kor\u00e1bbi cig\u00e1nytelepen. F\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota (Palatul administrativ) 97 m\u00e9teres magass\u00e1g\u00e1val \u00e9s 15 emelet\u00e9vel sok\u00e1ig Rom\u00e1nia legmagasabb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott.@\u00c9p\u00edt\u00e9sze a j\u00e1szv\u00e1s\u00e1ri Nicolae Porumbescu volt, \u00e9s szint\u00e9n az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a t\u00e9r m\u00e1sik oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z, a Szamos (Somesul) nagy\u00e1ruh\u00e1z illetve a k\u00f6rnyez\u0151 t\u00f6mbh\u00e1zak.@V\u00e1rosi legenda, hogy a k\u00f6zigazgat\u00e1si palota egy rom\u00e1n juh\u00e1szt \u00e1br\u00e1zol, a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z a kuty\u00e1ja, akik \u0151rzik az \u00e9p\u00fcletek alkotta ny\u00e1jat.@A palota torny\u00e1ban egy hangsz\u00f3r\u00f3t helyeztek el, ami \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt trombit\u00e1lt. A palota meg\u00e9p\u00edt\u00e9se 54 milli\u00e1rd lejbe ker\u00fclt, ami 1985-\u00f6s \u00e1rfolyamon \u00e1tsz\u00e1m\u00edtva 3 milli\u00e1rd doll\u00e1rnak felelt meg. A palota a megarom\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9szet gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja. \n&\nlokalhistoriak.blogspot.com: P\u00e1r \u00e9v alatt meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00dajk\u00f6zpontot|https:\/\/lokalhistoriak.blogspot.com\/2019\/05\/par-ev-alatt-felhuztak-az-ujkozpontot.html"},{"sightId":1084,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Some\u0219ul","address":"Strada Corneliu Coposu 6","mapdata":"1|778|1321","gps_lat":"47.7900660000","gps_long":"22.8735940000","religion":0,"oldtype":"83","newtype":"83","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szamos \u00c1ruh\u00e1z","seolink":"szamos-aruhaz","note":"","history":"Rom\u00e1nia kommunista dikt\u00e1tora, Nicolae Ceausescu \u00faj v\u00e1rosk\u00f6zpontot k\u00edv\u00e1nt l\u00e9trehozni Szatm\u00e1rn\u00e9metiben is, a magyar korb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosk\u00f6zpont mell\u00e9. Az un. \u00dajk\u00f6zpontot 1972 \u00e9s 1984 k\u00f6z\u00f6tt h\u00fazt\u00e1k fel a Szamos partj\u00e1n, j\u00f3r\u00e9szt a kor\u00e1bbi cig\u00e1nytelepen.@F\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota (Palatul administrativ) 97 m\u00e9teres magass\u00e1g\u00e1val \u00e9s 15 emelet\u00e9vel sok\u00e1ig Rom\u00e1nia legmagasabb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott. \u00c9p\u00edt\u00e9sze a j\u00e1szv\u00e1s\u00e1ri Nicolae Porumbescu volt, \u00e9s szint\u00e9n az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a t\u00e9r m\u00e1sik oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z, a Szamos (Somesul) nagy\u00e1ruh\u00e1z illetve a k\u00f6rnyez\u0151 t\u00f6mbh\u00e1zak.@V\u00e1rosi legenda, hogy a k\u00f6zigazgat\u00e1si palota egy rom\u00e1n juh\u00e1szt \u00e1br\u00e1zol, a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z a kuty\u00e1ja, akik \u0151rzik az \u00e9p\u00fcletek alkotta ny\u00e1jat.\n&\nlokalhistoriak.blogspot.com: P\u00e1r \u00e9v alatt meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00dajk\u00f6zpontot|https:\/\/lokalhistoriak.blogspot.com\/2019\/05\/par-ev-alatt-felhuztak-az-ujkozpontot.html"},{"sightId":1085,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba 25 Octombri","mapdata":"1|571|1496","gps_lat":"47.7890660000","gps_long":"22.8718980000","religion":0,"oldtype":"106","newtype":"106","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z","seolink":"muvelodesi-haz","note":"","history":"Rom\u00e1nia kommunista dikt\u00e1tora, Nicolae Ceausescu \u00faj v\u00e1rosk\u00f6zpontot k\u00edv\u00e1nt l\u00e9trehozni Szatm\u00e1rn\u00e9metiben is, a magyar korb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosk\u00f6zpont mell\u00e9. Az un. \u00dajk\u00f6zpontot 1972 \u00e9s 1984 k\u00f6z\u00f6tt h\u00fazt\u00e1k fel a Szamos partj\u00e1n, j\u00f3r\u00e9szt a kor\u00e1bbi cig\u00e1nytelepen.@F\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota (Palatul administrativ) 97 m\u00e9teres magass\u00e1g\u00e1val \u00e9s 15 emelet\u00e9vel sok\u00e1ig Rom\u00e1nia legmagasabb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott. \u00c9p\u00edt\u00e9sze a j\u00e1szv\u00e1s\u00e1ri Nicolae Porumbescu volt, \u00e9s szint\u00e9n az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a t\u00e9r m\u00e1sik oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z, a Szamos (Somesul) nagy\u00e1ruh\u00e1z illetve a k\u00f6rnyez\u0151 t\u00f6mbh\u00e1zak.@V\u00e1rosi legenda, hogy a k\u00f6zigazgat\u00e1si palota egy rom\u00e1n juh\u00e1szt \u00e1br\u00e1zol, a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z a kuty\u00e1ja, akik \u0151rzik az \u00e9p\u00fcletek alkotta ny\u00e1jat.\n&\nlokalhistoriak.blogspot.com: P\u00e1r \u00e9v alatt meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00dajk\u00f6zpontot|https:\/\/lokalhistoriak.blogspot.com\/2019\/05\/par-ev-alatt-felhuztak-az-ujkozpontot.html"},{"sightId":1086,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Centru Nou","address":"Pia\u021ba 25 Octombrie","mapdata":"1|687|1454","gps_lat":"47.7891280000","gps_long":"22.8727680000","religion":0,"oldtype":"26","newtype":"26","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"\u00dajk\u00f6zpont","seolink":"ujkozpont","note":"","history":"Rom\u00e1nia kommunista dikt\u00e1tora, Nicolae Ceausescu \u00faj v\u00e1rosk\u00f6zpontot k\u00edv\u00e1nt l\u00e9trehozni Szatm\u00e1rn\u00e9metiben is, a magyar korb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosk\u00f6zpont mell\u00e9. Az un. \u00dajk\u00f6zpontot 1972 \u00e9s 1984 k\u00f6z\u00f6tt h\u00fazt\u00e1k fel a Szamos partj\u00e1n, j\u00f3r\u00e9szt a kor\u00e1bbi cig\u00e1nytelepen. F\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota (Palatul administrativ) 97 m\u00e9teres magass\u00e1g\u00e1val \u00e9s 15 emelet\u00e9vel sok\u00e1ig Rom\u00e1nia legmagasabb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott.@\u00c9p\u00edt\u00e9sze a j\u00e1szv\u00e1s\u00e1ri Nicolae Porumbescu volt, \u00e9s szint\u00e9n az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a t\u00e9r m\u00e1sik oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z, a Szamos (Somesul) nagy\u00e1ruh\u00e1z illetve a k\u00f6rnyez\u0151 t\u00f6mbh\u00e1zak.@V\u00e1rosi legenda, hogy a k\u00f6zigazgat\u00e1si palota egy rom\u00e1n juh\u00e1szt \u00e1br\u00e1zol, a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z a kuty\u00e1ja, akik \u0151rzik az \u00e9p\u00fcletek alkotta ny\u00e1jat.@A palota torny\u00e1ban egy hangsz\u00f3r\u00f3t helyeztek el, ami \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt trombit\u00e1lt. A palota meg\u00e9p\u00edt\u00e9se 54 milli\u00e1rd lejbe ker\u00fclt, ami 1985-\u00f6s \u00e1rfolyamon \u00e1tsz\u00e1m\u00edtva 3 milli\u00e1rd doll\u00e1rnak felelt meg. A palota a megarom\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9szet gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja. \n&\nlokalhistoriak.blogspot.com: P\u00e1r \u00e9v alatt meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00dajk\u00f6zpontot|https:\/\/lokalhistoriak.blogspot.com\/2019\/05\/par-ev-alatt-felhuztak-az-ujkozpontot.html"},{"sightId":1087,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Jean Calvin","mapdata":"1|886|391","gps_lat":"47.7954120000","gps_long":"22.8743980000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/7841\/kolcsey-ferenc#vetito=45149","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00f6lcsey Ferenc mellszobra","seolink":"kolcsey-ferenc-mellszobra","note":"","history":"1991-ben leplezt\u00e9k le az 1892-ben alakult \u00e9s 1990-ben \u00fajj\u00e1alakult K\u00f6lcsey K\u00f6r kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, Lakatos P\u00e1l szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa."},{"sightId":1088,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Central","mapdata":"1|837|740","gps_lat":"47.7933390000","gps_long":"22.8741610000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/34428\/szechenyi-istvan#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n szobra","seolink":"szechenyi-istvan-szobra","note":"","history":"2018. m\u00e1rcius 15-\u00e9n avatt\u00e1k fel, De\u00e1k \u00c1rp\u00e1d nagyv\u00e1radi szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa."},{"sightId":1089,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Kossuth-kert (Gr\u0103dina Romei)","mapdata":"3|259|676","gps_lat":"47.7935250000","gps_long":"22.8879000000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/23068\/kiss-gedeon","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kiss Gedeon mellszobra","seolink":"kiss-gedeon-mellszobra","note":"","history":"1898-ban, Kiss Gedeon, a v\u00e1ros f\u0151kapit\u00e1nya kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, Johann Hein hamburgi m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n kialak\u00edtott\u00e1k a Kossuth-kertet.@\nA Kossuth-kertben kor\u00e1bban m\u00e1r \u00e1llt Kiss Gedeonnak mellszobra, a budapesti Horvay J\u00e1nos alkot\u00e1s\u00e1t 1903-ban avatt\u00e1k fel. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n az 1920-as \u00e9vekben azonban ismeretlen tettesek leemelt\u00e9k a talapzat\u00e1r\u00f3l. 1940-ben visszaker\u00fclt az eredeti hely\u00e9re, ahonnan 1960 ut\u00e1n v\u00e9gleg elt\u0171nt. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag Kossuth-szobornak hitt\u00e9k, \u00e9s emiatt t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k el. \n&\nkronikaonline.ro: Kiss Gedeon-szobrot avattak \u00fajra a szatm\u00e1rn\u00e9meti Kossuth-kertben|https:\/\/kronikaonline.ro\/erdelyi-hirek\/kiss_gedeon_szobrot_avattak_ujra_a_szatmarnemeti_kossuth_kertben_"},{"sightId":1090,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 23.","mapdata":"1|1047|844","gps_lat":"47.7927720000","gps_long":"22.8760160000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28111\/ham-janos#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Bessenyei Ged\u0151 Istv\u00e1n, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:H%C3%A1m_J%C3%A1nos_szobor.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022H\u00e1m J\u00e1nos szobor\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/79\/H%C3%A1m_J%C3%A1nos_szobor.JPG\/256px-H%C3%A1m_J%C3%A1nos_szobor.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:H%C3%A1m_J%C3%A1nos_szobor.JPG\u0022\u003EBessenyei Ged\u0151 Istv\u00e1n\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k szobra","seolink":"ham-janos-puspok-szobra","note":"","history":"2015. janu\u00e1r 6-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Zagyva L\u00e1szl\u00f3 alkot\u00e1sa. H\u00e1m J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k \u00e9p\u00edttette a r\u00f3mai katolikus sz\u00e9kesegyh\u00e1zat."},{"sightId":1091,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Jean Calvin","mapdata":"1|1032|413","gps_lat":"47.7952860000","gps_long":"22.8758110000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/23067\/ii-rakoczi-ferenc","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc mellszobra","seolink":"ii-rakoczi-ferenc-mellszobra","note":"","history":"2012. j\u00fanius 1-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, De\u00e1k \u00c1rp\u00e1d szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz \u00e9s Szl\u00e9zinger Marcell k\u0151farag\u00f3 alkot\u00e1sa."},{"sightId":1092,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 21","mapdata":"1|991|1003","gps_lat":"47.7918640000","gps_long":"22.8755270000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/23050\/a-szatmari-beke-emlektablaja","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Zemszo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szatm%C3%A1ri_b%C3%A9ke_eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szatm\u00e1ri b\u00e9ke eml\u00e9kt\u00e1bla\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a3\/Szatm%C3%A1ri_b%C3%A9ke_eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg\/512px-Szatm%C3%A1ri_b%C3%A9ke_eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szatm%C3%A1ri_b%C3%A9ke_eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg\u0022\u003EZemszo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"A szatm\u00e1ri b\u00e9ke eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"a-szatmari-beke-emlektablaja","note":"A V\u00e9csey-h\u00e1z (Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum) homlokzat\u00e1n.","history":""},{"sightId":1093,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Nicolae Titulescu","mapdata":"2|238|372","gps_lat":"47.7987010000","gps_long":"22.8648440000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/37658\/dsida-jeno","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Dsida Jen\u0151 mellszobra","seolink":"dsida-jeno-mellszobra","note":"","history":"A k\u00f6lt\u0151, Dsida Jen\u0151 1907. m\u00e1jus 17-\u00e9n sz\u00fcletett Szatm\u00e1rn\u00e9metiben. Sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1nak 90. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra avatt\u00e1k fel a mellszobrot. A nagyon modern reform\u00e1tus templom el\u0151tti parkban \u00e1ll. Andr\u00e1ssy Kurta J\u00e1nos alkot\u00e1sa."},{"sightId":1094,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 24","mapdata":"1|1075|839","gps_lat":"47.7928050000","gps_long":"22.8761640000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/23065\/szent-istvan-es-szent-laszlo-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Satu_Mare_roman_catholic_cathedral_detail_3.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Satu Mare roman catholic cathedral detail 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/Satu_Mare_roman_catholic_cathedral_detail_3.JPG\/256px-Satu_Mare_roman_catholic_cathedral_detail_3.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Satu_Mare_roman_catholic_cathedral_detail_3.JPG\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szent Istv\u00e1n szobra","seolink":"szent-istvan-szobra","note":"","history":"1940-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Tur\u00e1ni Kov\u00e1cs Imre alkot\u00e1sa."},{"sightId":1095,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 24","mapdata":"1|1062|866","gps_lat":"47.7927080000","gps_long":"22.8760890000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/23065\/szent-istvan-es-szent-laszlo-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Satu_Mare_roman_catholic_cathedral_detail_2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Satu Mare roman catholic cathedral detail 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f0\/Satu_Mare_roman_catholic_cathedral_detail_2.JPG\/256px-Satu_Mare_roman_catholic_cathedral_detail_2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Satu_Mare_roman_catholic_cathedral_detail_2.JPG\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szent L\u00e1szl\u00f3 szobra","seolink":"szent-laszlo-szobra","note":"","history":"1940-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Tur\u00e1ni Kov\u00e1cs Imre alkot\u00e1sa."},{"sightId":2399,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Casa Me\u0219te\u0219ugarilor","address":"Strada \u0218tefan cel Mare","mapdata":"1|822|202","gps_lat":"47.7964612378","gps_long":"22.8739089293","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"106","homepage":"https:\/\/www.uar-bna.ro\/2018\/proiecte\/449\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szemben_a_Kazinczy_utca_(Strada_%C8%98tefan_cel_Mare),_jobbra_az_Iparos_Otthon._Fortepan_86484.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szemben a Kazinczy utca (Strada \u0218tefan cel Mare), jobbra az Iparos Otthon. Fortepan 86484\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/Szemben_a_Kazinczy_utca_%28Strada_%C8%98tefan_cel_Mare%29%2C_jobbra_az_Iparos_Otthon._Fortepan_86484.jpg\/512px-Szemben_a_Kazinczy_utca_%28Strada_%C8%98tefan_cel_Mare%29%2C_jobbra_az_Iparos_Otthon._Fortepan_86484.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szemben_a_Kazinczy_utca_(Strada_%C8%98tefan_cel_Mare),_jobbra_az_Iparos_Otthon._Fortepan_86484.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Iparos Otthon","seolink":"egykori-iparos-otthon","note":"","history":"T\u00f3\u00e1s\u00f3 P\u00e1l tervei szerint \u00e9p\u00fclt fel 1912-re az ipart\u00e1rsulat szecesszi\u00f3s st\u00edlus\u00fa sz\u00e9kh\u00e1za."},{"sightId":2400,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Ioan Slavici","mapdata":"1|982|106","gps_lat":"47.7970761564","gps_long":"22.8753238974","religion":1,"oldtype":"75","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori katolikus tan\u00edt\u00f3 k\u00e9pezde","seolink":"egykori-katolikus-tanito-kepezde","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Szatm\u00e1rn\u00e9meti, Szatm\u00e1r. Kat. Tan\u00edt\u00f3n\u0151 K\u00e9pezde|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1431330\/?img=0"},{"sightId":2401,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Viteazul, Strada Gheorghe Doja","mapdata":"1|1339|555","gps_lat":"47.7944941522","gps_long":"22.8784340916","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"19","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Osztr\u00e1k-Magyar Bank","seolink":"volt-osztrak-magyar-bank","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Szatm\u00e1rn\u00e9meti. Osztr\u00e1k-Magyar Bank|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1431254\/?img=0"},{"sightId":2402,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Horea (egykori H\u00e1m J\u00e1nos utca)","mapdata":"1|1170|620","gps_lat":"47.7940341892","gps_long":"22.8769236394","religion":0,"oldtype":"80,81","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Vikt\u00f3ria Sz\u00e1lloda \u00e9s K\u00e1v\u00e9h\u00e1z","seolink":"egykori-viktoria-szalloda-es-kavehaz","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Szatm\u00e1rn\u00e9meti, \u00dcdv\u00f6zlet Szatm\u00e1rn\u00e9metib\u0151l. Vikt\u00f3ri\u2026|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1431239\/?img=0"},{"sightId":2403,"townId":53,"active":1,"name_LO":"K\u00f6lcsey Ferenc F\u0151gimn\u00e1zium","address":"Strada Mihai Eminescu 1","mapdata":"1|1185|1149","gps_lat":"47.7910096468","gps_long":"22.8771212006","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.kolcsey.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:E%C3%B6tv%C3%B6s_utca_(Strada_Alexandru_Ioan_Cuza),_P%C3%BCsp%C3%B6ki_konviktus._Fortepan_86482.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022E\u00f6tv\u00f6s utca (Strada Alexandru Ioan Cuza), P\u00fcsp\u00f6ki konviktus. Fortepan 86482\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/93\/E%C3%B6tv%C3%B6s_utca_%28Strada_Alexandru_Ioan_Cuza%29%2C_P%C3%BCsp%C3%B6ki_konviktus._Fortepan_86482.jpg\/512px-E%C3%B6tv%C3%B6s_utca_%28Strada_Alexandru_Ioan_Cuza%29%2C_P%C3%BCsp%C3%B6ki_konviktus._Fortepan_86482.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:E%C3%B6tv%C3%B6s_utca_(Strada_Alexandru_Ioan_Cuza),_P%C3%BCsp%C3%B6ki_konviktus._Fortepan_86482.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt p\u00fcsp\u00f6ki jezsuita konviktus, K\u00f6lcsey Ferenc F\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"volt-puspoki-jezsuita-konviktus-kolcsey-ferenc-fogimnazium","note":"","history":""},{"sightId":2404,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Vasile Lucaciu 2","mapdata":"1|1729|1345","gps_lat":"47.7898888246","gps_long":"22.8817014282","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori M\u00c1V fi\u00fanevel\u0151 int\u00e9zet","seolink":"egykori-mav-fiunevelo-intezet","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Szatm\u00e1rn\u00e9meti M\u00e1v. fi\u00fanevel\u0151 int\u00e9zet|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1244078\/?img=0"},{"sightId":2405,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Liceul Forestier","address":"Strada Cri\u0219an","mapdata":"3|283|78","gps_lat":"47.7969529426","gps_long":"22.8881629595","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/brancusism.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi faipariskola","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-faipariskola","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Szatm\u00e1rn\u00e9meti, Szatm\u00e1r-N\u00e9meti Faipari szakiskola|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1243983\/?img=0"},{"sightId":2406,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Pet\u0151fi S\u00e1ndor","mapdata":"1|198|1466","gps_lat":"47.7891583739","gps_long":"22.8684197148","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"19","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi honv\u00e9dlaktanya","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-honvedlaktanya","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Szatm\u00e1r Honv\u00e9d-laktanya|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1244119\/?img=0"},{"sightId":2407,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Spitalul Jude\u0163ean de Urgen\u0163\u0103 II","address":"Pia\u021ba Eroilor Revolu\u021biei 2-3","mapdata":"2|676|387","gps_lat":"47.7985715909","gps_long":"22.8723747404","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Eroilor_Revolutiei_(Istv%C3%A1n_t%C3%A9r),_Magyar_Kir%C3%A1lyi_%C3%81llami_Polg%C3%A1ri_Fi%C3%BAiskola_(ma_k%C3%B3rh%C3%A1z)._Fortepan_86483.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Piata Eroilor Revolutiei (Istv\u00e1n t\u00e9r), Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Polg\u00e1ri Fi\u00faiskola (ma k\u00f3rh\u00e1z). Fortepan 86483\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/19\/Piata_Eroilor_Revolutiei_%28Istv%C3%A1n_t%C3%A9r%29%2C_Magyar_Kir%C3%A1lyi_%C3%81llami_Polg%C3%A1ri_Fi%C3%BAiskola_%28ma_k%C3%B3rh%C3%A1z%29._Fortepan_86483.jpg\/512px-Piata_Eroilor_Revolutiei_%28Istv%C3%A1n_t%C3%A9r%29%2C_Magyar_Kir%C3%A1lyi_%C3%81llami_Polg%C3%A1ri_Fi%C3%BAiskola_%28ma_k%C3%B3rh%C3%A1z%29._Fortepan_86483.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Eroilor_Revolutiei_(Istv%C3%A1n_t%C3%A9r),_Magyar_Kir%C3%A1lyi_%C3%81llami_Polg%C3%A1ri_Fi%C3%BAiskola_(ma_k%C3%B3rh%C3%A1z)._Fortepan_86483.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Polg\u00e1ri Fi\u00faiskola","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-polgari-fiuiskola","note":"","history":""},{"sightId":2408,"townId":53,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Jean Calvin","mapdata":"1|1054|377","gps_lat":"47.7954762195","gps_long":"22.8759983051","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Iegeb, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reform%C3%A1tus_Le%C3%A1nyiskola2..JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Reform\u00e1tus Le\u00e1nyiskola2.\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bb\/Reform%C3%A1tus_Le%C3%A1nyiskola2..JPG\/512px-Reform%C3%A1tus_Le%C3%A1nyiskola2..JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reform%C3%A1tus_Le%C3%A1nyiskola2..JPG\u0022\u003EIegeb\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Reform\u00e1tus Le\u00e1nyiskola \u00e9s Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151","seolink":"egykori-reformatus-leanyiskola-es-tanitokepzo","note":"","history":"&\nwikipedia: Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium"},{"sightId":2409,"townId":53,"active":1,"name_LO":"Liceul de Art\u0103 Aurel Popp","address":"Pia\u021ba Jean Calvin","mapdata":"1|1002|454","gps_lat":"47.7950611422","gps_long":"22.8755177389","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.aurelpoppsm.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Pirost\u00e9gl\u00e1s Iskola","seolink":"pirosteglas-iskola","note":"","history":"A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt a reform\u00e1tus iskola sz\u00e1m\u00e1ra.\n&\nwikipedia: Szatm\u00e1rn\u00e9meti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_Reform%C3%A1tus_Gimn%C3%A1zium"}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}