Szászváros
Orăștie
Szászváros
Román:
Orăștie
Német:
Broos
Latin:
Saxopolis
TheSzeckler, Public domain, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Hunyad
Ország:
Románia
Megye:
Hunyad
Folyó:
Városvíz-patak
Tengerszint feletti magasság:
220 m
GPS koordináták:
45.841468, 23.196085
Google térkép:
Népesség
Népesség:
18e
Magyarok aránya:
1.5%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 6934 |
|---|---|
| Magyarok | 27.17% |
| Németek | 19.05% |
| Oláhok | 52.19% |
A városba a 12. század közepén II. Géza német telepeseket költöztetett, akiket később szászoknak neveztek. Az erdélyi szászok széleskörű szabadságjogaikat és autonómiájukat II. András királynak köszöngették. A 15. században Magyarországra törő török portyázó hadak a várost többször is elpusztították, de a magyar seregek a törököket mindannyiszor kiszorították az országból. Mátyás király megerősítette a szászok autonómiáját, létrejött az Erdélyi Szász Univerzitás, az erdélyi szászok önkormányzati szerve. A század végétől a városi tanácsban magyarok és szászok egyenlő számban kaptak helyet és a vezetőket is évente felváltva adta a két nemzet. Ez a rendszer 1848-ig fennmaradt. A reformáció során az erdélyi szászok csaknem egyöntetűen evangélikus hitre tértek, a magyar lakosság pedig a református hitet választotta és innen irányították a románság reformációját is. 1582-ben a városban nyomtatták ki az Ószövetség nagy hatású román fordítását, a Szászvárosi Ószövetséget. 1663-ban I. Apafi Mihály fejedelem emelte kollégiumi rangra református iskoláját. A 18. századi bevándorlásnak köszönhetőleg kezdett a városban többségbe kerülni a románság, amit az udvar Felső-Ausztriából származó németek betelepítésével próbált ellensúlyozni. Az 1848-as forradalom idején a város magyar és román lakói közösen tüntettek Erdély Magyarországgal való újraegyesülése mellett, mely elsősorban a Szász Universitas ellen irányult. A szabadságharc leverése után a Habsburg udvar megszüntette az őket támogató erdélyi szászok autonómiáját. Ezt később helyreállították, majd a közigazgatás kiegyezést követő modernizációjával végleg megszűnt. A román megszállás után elkobozták a Szász Universitas hatalmas birtokait, csakúgy, mint a magyar nemesek és egyházak földjeit, melyek a két nemzetiség számára az anyanyelvi oktatás anyagi forrását biztosították. A szászok többsége a Ceaușescu-érában váltságdíj ellenében Németországba vándorolt ki.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
11-12. század
Rotunda épült,
12. század második fele
Szászok települtek be, de már előtte is lakott volt.
1141-1161
II. Géza uralkodása alatt teutonok (németek), falamandok és kisebb részben vallonok leltek új hazára dél-Erdélyben, feltehetőleg azután, hogy 1147-ben a II. keresztes hadjárat átvonult Magyarországon. A kölni és trieri érsekség területéről érkeztek olyan személyek, akik öröklési rend szerint odahaza nem számíthattak birtokszerzésre. lakatlan területre érkeztek, ahol nem sokkal korábban még székely határőrök éltek, akiket királyi parancsra Háromszék területére telepítettek át. Később ezen telepeseket kollektíven szászoknak kezdték nevezni, ami nem azt jelenti, hogy Szászországból származtak.
1224
Magyarul kezdetben csak Várasnak (Waras) nevezték, folyóvizét pedig Városvíznek (ma Szászvárosvíz). A vár vagy a mai várat megelőző földvárra utal, vagy egy még föltáratlan másikra, amelyet a várostól nyugatra fekvő dombon sejtenek. 1224-ben az Andreanum mint a Királyföld nyugati végpontját nevezte meg. Ekkor megemlítette, hogy a környező erdőkben blakkok és besenyők éltek. A románok a blakkokat a névhasonlóság (vlachok) alapkán románoknak mondják, de a középkorban a Pannónia és a Balkán területén élő keleti frankokat hívták blakkoknak. Őket több kora-középkori magyar forrás is megemlíti.
1224
II. András király kiadta az Andreanum-ot, az erdélyi szászok arany szabadságlevelét (goldener Freibrief). Ez a szászokat egységes jogi személyként kezelte, kivette a királyi ispánok fennhatósága alól, és az újonnan alapított szebeni ispánt helyezte föléjük. A szászok által lakott terület saját birtokukká vált, jogilag egyenlők voltak, a tulajdonos kihalása után a birtokok a közösségre szálltak vissza, azokat a király nem adományozhatta el. Elöljáróaikat, papjaikat maguk válaszhatták. Vezetőjük a király által kinevezett szászok grófja volt, azonban 1486 után a grófot is maguk választhatták. Szabadon tarthattak vásárokat és kereskedhettek. A szászok földjét Királyföldnek (Fundus Regius, Königsboden) nevezték.
1239 körül
Ferencesek telepedtek le a városban és feltehetőleg ők alapították első iskoláját is, amely 1332-ben már működött.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárjárás során elpusztult a város. IV. Béla új szász telepeseket hívott be.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1309
Dékanátus vagy káptalan székhelye volt.
1324
Károly Róbert városi rangra emelte.
1334
Először említették a körülötte létrejövő Szászvárosszéket.
1376
25 mesterséget űztek a városban a 19 céhbe tömörült mesteremberek.
1420. szeptember 24.
Egy török had törtbe Erdély délkeleti részébe, és Hátszeg közelében legyőzte Csáki Miklós erdélyi vajda seregét. A törökök kirabolták és felégették Szászvárost, és a környékét, és több ezer embert hurcoltak rabságba.
1421
Először említik Zazwaros néven, a Szász előtagját szász telepeseiről kapta. A román Orăștie a magyar névből alakult ki. A román oraș (város) szó a magyar 'város' szóból származik.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként. Az egyezség értelmében a szász erődtemplomokba beengedték a környékbeli nem szász lakosságot is veszély esetén. Ez óriási engedmény volt, mert akkor nem szász (még magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem vásárolhatott házat Szászföldön. A rendházakban is csak szász szerzetesek élhettek, és a szász plébánosok a magyar szokások, viselet és frizura átvételét is szigorúan tiltották. Az erdélyi szászok soha nem integrálódtak az őket befogadó és nekik annyi előjogot biztosító Magyarország testébe, és erre soha nem is volt semmi hajlandóságuk.
1438
II. Murád szultán hada Vlad Dracula havasalföldi hadával együtt betört Erdélybe, ahol kirabolták Szászvárost és Romosz falvát. A ferences kolostort is felgyújtották.
1442. március 18.
Hunyadi János 10.000 fős seregével ütközetet vállalt Mezid bég Erdélyre törő 30.000 fős seregével szemben Marosszentimre mellett. A kezdeti sikerek mellett az ütközet török győzelemmel zárult, és elesett Lépes György erdélyi püspök. Hunyadi visszavonult Gyulafehérvárra. A törökök azonban a nagyobb zsákmánnyal kecsegtető Nagyszebent vették ostrom alá, ami visszaverte a támadásukat. Szászvárost a törökök felégették és kifosztották.
1442. március 25.
A Szeben melletti síkon Hunyadi tönkreverte a török sereget. A törökök Hunyadi megölésével akartak győzelemre jutni, aki erről tudomást szerzett, és díszes páncélját az önként jelentkező Kemény Simon nevű hős vitézére adta. A törökök rátörtek, és megölték, de örömük nem tartott soká, mert észrevették, hogy ezalatt a valódi Hunyadi elfoglalta a táborukat és bekerítette őket. A csatában 20.000 török esett el, köztük Mezid bég is. Hunyadi ezután júliusban Sehabeddin ruméliai beglerbég seregét is tönkreverte a Vaskapu-szoros mellett. Ezek a győzelmek alapozták meg a hírnevét, mint híres törökverőt.
1479
A Maros völgyén benyomuló török had elpusztították a várost. Kenyérmezőnél a Kinizsi Pál és Báthory István vezette kisebb létszámú magyar had döntő vereséget mért a török-havasalföldi seregre. A lakosságon belül valószínűleg ugyan továbbra is többségben maradtak a szászok, de új elemként megjelentek az ekkor beköltözött magyar és román polgárok. A törökök által megrongált vártemplomot felújítást követően a magyarok v ették át a szászoktól.
1486-tól
Magyarok és románok is helyet foglaltak a városi tanácsban.
1486
Mátyás király megerősítette a szászok autonómiáját. Létrejött az Erdélyi Szász Univerzitás, az erdélyi szászok önkormányzati szerve. Ennek közigazgatási, törvényhozói, bíráskodási jogköre volt és egyedül a királynak volt alárendelve. Szászok fölött kizárólag a szász egyetem ítélkezhetett. A Szász Univerzitás választotta a szászok grófját is a 12 fős nagyszebeni városi tanács tagjai közül. Az Univeztitás hivatalos nyelve a német volt, míg Magyarországé a latin.
1491
Királyi rendelet írta elő, hogy a várost paritásos alapon vezessék szászok és magyarok. A tanácsban magyarok és szászok egyenlő számban kaptak helyet.
1464-tól
A királybírót ekkortól maga a város választhatta. Ezután az évente cserélődő királybírói és székbírói tisztség egyikét mindig a magyarok, a másikat a szászok jelöltje töltötte be. A céhek élén is felváltva álltak magyar és szász céhmesterek.
1500
Először tartották meg a Szent Mihály-napi éves vásárt.
1504
A havasalföldi származású Istvánt, Oláh Miklós, a későbbi nagy humanista és esztergomi érsek apját választották a város bírájává, az 1520-as években pedig testvérét, Mátét királybíróvá.
1509
Temesvárról, Lippáról, Borosjenőről és a Bánságból a török ellen menekülő magyarok költöztek a városba Szapolyai János vajda támogatásával.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1529
A város felesküdött Szapolyai János királyra.
1533
Az evangélikussá vált polgárok előzték a ferences szerzeteseket.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1558
Károlyi Boldi Sebestyén, a lutheri irányhoz közel álló prédikátor, a gyulafehérvári iskola egykori rektora megkezdte szolgálatát a városban. A kálvini reformációt követően egykori plébániatemplomának papja a református irányt követte, de külön lelkészt tartottak a lutheránus vallás mellett maradt szászok is. A Hunyad megyei kálvinizmus szellemi központjává lett, jórészt innen irányították a románság reformációját is.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1572
Báthory István fejedelem a szászok követelésére ismét elrendelte, hogy a városi tanácsba a magyarok és a szászok egyenlő számú képviselőt válasszanak.
1582
Tordasi Mihály oláh református püspök megbízásából Pestisi Mózes (Moisi Peștiși) lugosi prédikátorral és Archirie vajdahunyadi esperessel együtt Hercse István (Ștefan Herce) helybeli román szuperintendens és Efrem Zăcan tanító Karánsebesen készítette el (Heltai Gáspár nyomán) az Ószövetség nagy hatású román fordítását, a Szászvárosi Ószövetséget (Palie de la Orăștie). A fordítást Tordasi Mihály oláh református püspök felügyelete alatt Șerban Coresi és Marian diák Szászvárosban nyomtatta ki.
1585. május 11.
A városban halt meg Geszti Ferenc erdélyi főkapitány és a Szászvárosi Ószövetség mecénása; állítólag Giorgio Biandrata mérgeztette meg.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1599. október 17.
II. Mihály havasalföldi vajda Rudolf császár felbujtására a Bodza-szoroson betört Erdélybe, miután Báthory Zsigmond fejedelem ígéretével ellentétben nem Rudolf császárnak, hanem unokatestvérének, Báthory András bíborosnak adta át az Erdély feletti hatalmat. A Báthory dinasztiával elégedetlen székelyeket jogaik visszaállításának ígéretével maga mellé állította, és segítségükkel október 28-án Sellenberknél legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem seregét.
1599. november
Vitéz Mihály Erdélyben Rudolf császár által kinevezett kormányzóként vette át a hatalmat, azonban hamarosan véres önkényuralmat vezetett be. A vezető tisztségekbe román bojárokat állított, teljesen kifosztotta a kincstárt, fizetetlen zsoldosait pedig Erdély-szerte gyilkoltak és fosztogattak. Az oláh parasztok is felkeltek és irtóhadjáratot kezdtek a magyar és szász lakosság ellen.
1600. szeptember 18.
A miriszlói csatában legyőzte és elűzte Mihály vajdát az ellene fellázadt Báthory Zsigmond vezette erdélyi nemesség Basta császári generális seregével kiegészülve. A következő év elején az erdélyi rendek szakítottak a császárral és Báthory Zsigmondot fejedelemmé választották.
1601. augusztus 3.
A goroszlói csatában Basta császári tábornok és Mihály vajda egyesített serege legyőzték Báthory Zsigmond fejedelem erdélyi seregét. Mihály vajda serege ezután felgyújtotta és kirabolta Tordát, Nagyenyedet és Gyulafehérvárt, ahol kifosztották nagyjaink sírjait is, és mindenfelé vadállati módon kegyetlenkedtek. Ezután augusztus 19-én Basta zsoldosaival megölette a sok bajt okozó Mihály vajdát, és Erdélyben maga is rémuralmat vezetett be, zsoldosai szabadon garázdálkodtak.
1602. július 2.
Giorgio Basta Tövis mellett vereséget mért Székely Mózes seregére, aki a goroszlói csata után a császárellenes felkelés élére állt.
1602–1603 tele
Négyszáz, Elias Tech parancsnoksága alatt álló császári zsoldost szállásoltak be a városba.
1603
Basta seregével elhagyta Erdélyt. Székely Mózes török és székely hadakkal elindult Temesvárról Erdély meghódítására. Székely Mózes Gyulafehérváron csatlakozásra hívta fel az erdélyi rendeket, akik pozitív fogadtatásban részesítették, megelégelve Basta rémuralmát. Május 9-én az országgyűlés Székely Mózest fejedelemmé választotta. A Habsburgok szövetségesüket, IX. Radu havasalföldi fejedelmet mozgósították, aki július 17-én Brassónál éjjel rátámadt Székely Mózes táborára. A fejedelem is életét vesztette. Basta visszatért Erdélybe.
1603. április
Bethlen Gábor Lugos felől közeledő, Székely Mózes-párti serege és a török és tatár segédcsapatok elől a zsoldosok a vártemplomban kerestek volna menedéket, de a Bányai (Deák) Mihály királybíró vezette polgárság nemcsak a kapukat zárta be előttük, de utánuk vezette a megérkező támadókat, akik a Gergya-erdőben tizenegy fő kivételével valamennyiüket lemészárolták.
1603. augusztus 7.
Basta megtorlásul felakasztatta a királybírót és a városi tanács két tagját.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1628
Az erdélyi szász univerzitás ismét kötelezte a várost a paritásos vezetés fenntartására, amely ezután 1848-ig fennmaradt.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa Kemény János fejedelmet üldöző serege fölégette, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt. A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, 1662. január 23-án Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1663
I. Apafi Mihály emelte kollégiumi rangra iskoláját, amelyet korábban Báthory Gábor, majd I. Rákóczi György is jelentős adományokkal támogatott. Az iskola gyulafehérvári, marosvásárhelyi, nagyenyedi, fogarasi és székelyudvarhelyi társával együtt az erdélyi református egyház legtekintélyesebb szellemi műhelyeinek sorába tartozott. A 1866/67-es tanévben 217 magyar mellett 124 román nemzetiségű tanulót mutattak ki.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
18. század elejétől
A háborúkban kipusztult szász falvakat Havasalföld felől érkező román betelepülők népesítették be. A szász városokban is megjelentek a román elemek. Megindult a folyamat, amelynek végére Erdélyben a románok többségbe kerültek.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1725
A ferencesek visszaköltöztek a városba és 1730-ban római katolikus egyházközséget hoztak létre.
1731
Ortodox népiskolája alakult. Nem sokkal később azonban a város románságának egy része tartósan görögkatolikus hitre tért.
1733
Az adóösszeírás során 2,800 lakost és 568 családot jegyeztek fel. 240 román, 170 magyar, 100 szász, 50 cigány and 8 görög családot. A 18. században erősödött fel a románság betelepülése Havasalföld felől Erdélybe, míg a török háborúkban kiirtott alföldi magyar lakosság helyére sok magyar települt át Erdélyből a jobban termő Alföldre.
1738
Pestisjárvány pusztította.
1749
A római katolikus templomot jelen formájára alakították (a tornyot 1880-ban adták hozzá).
1752–1756
144 fő telepes érkezett Felső-Ausztriából. Az udvar célja a megfogyatkozott szász lakosság létszámának gyarapítása volt.
1757–1758
222 további telepes érkezett Felső-Ausztriából.
1781
II. József bevezette a "koncivilitást", ami lehetővé tette nem szászoknak a betelepülést és birtokszerzést Szászföldön.
1783
II. József megszüntette a Szász Univerzitást és a szász székek betagozódtak az új megyerendszerbe. A kalapos király a német nyelvet tette államnyelvvé Magyarországon a latin helyett, ami ellen a szászok a magyar rendekkel együtt nyújtották be tiltakozásukat.
1784
A Horea vezette felkelés során a város, a parasztok bosszújától tartva nem fogadta be a menekülő nemeseket. II. József császár elrendelte a határőrök számának növelését. Az erdélyi román jobbágyok között elterjedt a tévhír, hogy elkezdték az összeírást, ezért tömegesen kezdtek gyülekezni, mivel a katonalét jelentette az Erdélyi-szigethegységben túlszaporodott oláhok nyomorból való kitörésre az egyetlen lehetőséget. A helyi közigazgatás vezetői azt hitték, hogy az udvar megkerülte őket, ezért igyekeztek akadályozni a folyamatot. Ehhez járult, hogy a román ortodox pópák az általuk gyűlölt magyarok ellen izgatták a román lakosságot, és a dákoromán eredetmítoszukkal bolondították a vlachokat. Horea elhíresztelte, hogy a császár őt nevezte ki a románság vezetőjének. Az így felbőszített román parasztok rátámadtak a magyar és szász lakosokra. Szörnyű kegyetlenkedésbe kezdtek, aminek 133 javarészt magyar település és 4000 ember esett áldozatul. A felkelés leverése után a csőcselék két vezetőjét, Horeát és Cloșcát Gyulafehérváron kerékbe törték, a harmadik vezető Crişan még a börtönben öngyilkos lett. Nem volt tömeges megtorlás, a gyilkosok szabadon távozhattak.
1790
II. József, a "felvilágosult" abszolutista uralkodó meghalt, Erdély-szerte örömtüzek gyúltak és a magyarok és szászok együtt ünnepelték a rendeletek visszavonását. A Szász Univerzitás helyreállt, de a "koncivilitást" nem vonták vissza.
A 19. század első fele
A Hunyad megyei birtokos nemesség szokásos téli tartózkodási helyévé vált, ahol 1837-ben magyar kaszinót is alapítottak.
1820–1823
Evangélikus templom épült (a tornyot 1841-ben adták hozzá).
1841–1842
Az erdélyi országgyűlésen követe, Lészay Dániel a liberális ellenzékhez húzott, ezért a Szász Universitas lemondatta.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848 tavasza
A város magyar és román lakói közös, uniópárti (Erdély Magyarországgal való újraegyesülése) tüntetést tartottak, melynek éle elsősorban a Szász Universitas ellen irányult.
1848
Az erdélyi szászok is megszavazták az Uniót Magyarországgal. Azonban a magyar szabadságharc során a német nemzeti tudatuk és császárhűségük okán a Habsburgokat támogatták. Árulásáért 1849. május 11-én Stephan Ludwig Roth lelkészt a magyar hatóságok kivégezték.
1849. február 6.
Bem serege rohammal foglalta el, de 7-én vereséget szenvedett a császáriaktól. Az itt vívott harcokban zúzta össze Bem jobb kezének középső ujját egy golyó.
1849 után
A szabadságharc bukása után a szászok árulásának jutalma az lett, hogy a habsburgok megszüntették autonómiájukat, Királyföldet betagozták a Bécsből irányított közigazgatási rendszerbe. A szász grófot leváltották, az igazságszolgáltatás kikerült a szászok ellenőrzése alól és a helyi elöljárók helyére központilag kirendelt hivatalnokok kerültek.
1850
Kivégezték osztrák születésű forradalmi városparancsnokát, Hauck Lajos honvédőrnagyot.
1851
Leválasztották a Szászföldről.
1854 és 1861 között
Kerületi székhely volt. Ezután másfél évtizedre még feltámasztották Szászvárosszéket.
1861
Az abszolutizmust enyhítő Októberi Diploma helyreállította a szászok autonómiáját.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1876
Magyarországon megtörtént a közigazgatás modernizációja és a középkori formációk felszámolása. A szászok autonómiája is megszűnt (csakúgy, mint a magyar székelyeké), és a székeket betagozták a vármegyerendszerbe. Szászvárost Hunyad vármegyéhez csatolták, amelynek székhelye Déva maradt. Szászváros rendezett tanácsú városi címet kapott és járási székhely lett. A városi képviselőtestület nemzetiségi alapon elkülönült „klubokra”: magyarra, románra és szászra oszlott. A dualista korszak elején megkötött megállapodás értelmében a városi tisztségeket arányosan osztották föl a nemzetiségek között és mind a három nemzetiség nyelvét jegyzőkönyvi nyelvvé nyilvánították.
1876 után
A Szász Egyetem (Univerzitás) alapítványként tovább működhetett a kultúra és az oktatás területén.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Erdély védelmét a szász Arthur Arz von Straussenberg irányította a német erősítés beérkezéséig. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 8.
A román megszállás árnyékában Medgyesen a szász küldöttek gyűlése elfogadta a Romániához való csatlakozást az autonómia helyreállításának ígérete mellett. 1910-ben 231 ezer szász élt Erdélyben.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1923
A román hatalom a szászok maradék önkormányzatát is megszüntette. Elkobozták a Szász Egyetem hatalmas birtokait, csakúgy, mint a magyar nemesek és egyházak földjeit. Az erdélyi szászok ezzel újfent megkapták árulásuk jutalmát.
1941-re
A román betelepülések hatására a szászok minden városban elvesztették számbeli többségüket. Az elkeseredés hatására a szászok tömegesen léptek be az SS-be.
1944
A német felsővezetés elrendelte Szászföld kitelepítését Kelet-Poroszországhoz hasonlóan, de a többség helyben maradt. Románia Szovjetunióhoz való átállása után a szászok között is kényszersorozást rendeltek el, így az erdélyi szászok saját honfitársaik ellen voltak kénytelenek harcolni.
1950-es évek
Illegális kivándorlás vette kezdetét Németország felé az állami alkalmazottak megvesztegetésével. A folyamatra felfigyelt a Securitate és a Külügyi Hírszerző Igazgatóság (DIE), és saját hasznukra akarták fordítani a folyamatokat.
1962-től
Beindult Romániában a német nemzetiségűek államilag koordinált eladása. A "termékeket" négy kategóriába sorolták. NSZK-nak egy magasan képzett emberért 11.000 márkát kellett fizetnie, míg egy diákért csak 1.800 márkát.
1970-től
Innentől az NSZK-nak minden németért egységesen 8.000 márkát kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda útra szóló vízum ára.
1982-től
Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lelépők képzési költségét is, ami tovább növelte az árat, a kivándorlóknak pedig alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyontárgyaikat az államra hagyják. A németek természetben is fizethettek. Például, amikor a németek közölték, hogy csak Volkswagen gépkocsit tudnak szállítani, a románok közölték, hogy inkább Mercedest kérnének, de hajlandók várni.
1990-ig
A bánsági svábokkal együtt összesen 250-400 ezer főre teszik az eladott németek számát. A sikeres üzlet láttán a románok zsidókat is kezdtek árulni Izraelnek, majd a végén már bárkit eladtak, ha volt, aki fizetett értük (vagyis kifizette a váltságdíjat).
Ceaușescu-korszak
Mint a dák királyok fővárosához legközelebb fekvő város tett szert szimbolikus jelentőségre.
1991-1992
A határok megnyílásával a megmaradt 95.000 erdélyi szászból 75.000 ember vándorolt ki önként, szellemfalvakat hagyva maguk után. A kevés megmarad szász többsége mára már románabb lett a románnál, ahogyan Klaus Iohannis példája is mutatja.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Árpád-házi Szent Erzsébet ferences templom és kolostor
Biserica Romano-Catolică
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom és kolostor, árvaház / gyermekotthon
Mutasd a térképen
Felkeres
Árpád-házi Szent Erzsébet ferences templom és kolostor
Története
1239-ben a ferencesek városban való megtelepedéséről van adat. 1344-ben beginaháza is volt. 1302-ben az erdélyi custodia székhelye. A mai templom elődjét a 14. században építették. A reformáció után főként az unitáriusok használták, majd 1661 és 1730 között romosan állt. 1725-ben települtek vissza a szerzetesek és 1730-ban szervezték újjá a római katolikus egyházközséget. Ez idő tájt építették újjá kolostorukat és 1749-ben új templomot emeltek. 1739-ben ferences iskola is létrejött. Utóbbit 1880-ban nagy méretű hajóval bővítették.
1989 után itt működött az Erdélyi Ferences Provinciális Rendtartomány székhelye 1997-ig. A kolostorban 1999-ben kezdte meg működését a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent Erzsébet Gyermekotthona.
Református templom
Biserica Reformată
Levente Nuber, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
Egy 12–13. századi korábbi templom, háromhajós bazilika helyén a 15. században épült. A bástyás védőflakaz a 14. század első felében, a gótikus átépítéskor emelték a templom köré. A tornya 1839-ben földrengésben összeomlott, mai tornya 1840–43 között épült. Szentélye mellett 11. századi rotundát tártak fel.
A református templomban állították fel Kuún Kocsárd és Kuún Géza eredetileg a kollégium új épülete előtt állt mellszobrát.
Gróf Kuún Kocsárdot 1834-ben a szászvárosi református gimnázium főgondnokává választották, mely tisztet élete végéig ellátta. 1848-ban Hunyad vármegye országgyűlési képviselője lett, majd a nemzeti kormény Hunyad vármegye főispánjává nevezte ki. A szabadságharc leverése után birtokait elkobozták és 6 évig volt Komáromban várfogságban. 1856-ban szabadult, és visszakapta birtokait. Rendbetette az oláhok által feldúlt birtokát és algyógyi kastélyát. 1866-ban Hunyad vármegye hátszegi kerülete újra bevaálsztotta az országgyűlésbe, és 1867-ben újra a vármegye főispánjává nevezték ki. A szászvárosi református kollégium épületét saját költségén újíttatta fel, és 120.000 forintnyi adománnyal gazdagította. 1887-ben algyógyi birtokát az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyletnek adományozta. 1892-ben még megmaradt vagyonát is az egyletnek adományozta. 1895-ben hunyt el, az egylet költségén temették el. Az EMKE 1885-ben alakult Kolozsvárott a magyar nyelv és kultúra erősítése céljából. Több száz iskolát, óvodát, könyvtárat és árvaházat tartott fenn Erdélyszerte. 1947-ben a kommunisták megszüntették. 1991-ben alakult újjá Brassóban.
Gróf Kuun Géza (1838-1905) magyar nyelvész, filológus, orientalista, az MTA tagja, egyetemi doktor. Szerteágazó tevékenysége közül csak néhányat említünk meg. Többek között a magyarországi néprajzi társaság elnöke és alapító tagja, a hunyadmegyei történelmi és régészeti egylet elnöke és alapító tagja. Alapító tagja volt a magyar történelmi társulatnak, a magyar heraldikai és genealógiai társaságnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. Emellett református egyházkerületi főgondnok és a szászvárosi református kollégium egyik főgondnoka is volt.
Evangélikus templom
Biserica Luterană
.JPG)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
1820 és 1823 között (tornya 1839–1842-ben) épült. Elkészültére a református és evangélikus felekezet közötti viták miatt került sor, addig ugyanis magyar reformátusok és szász evangélikusok közösen használták a mai református templomot.
Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox katedrális
Catedrala Sfinții Arhangheli Mihail și Gavriil
Julio Aquino, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox katedrális
Története
1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült.
Istenanya elszenderülése ortodox templom
Biserica Adormirea Maicii Domnului
Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Istenanya elszenderülése ortodox templom
Története
A belváros szélén, a Szászsebes felé vezető országút jobb oldalán áll. Stílusa jellemző a környék ortodox templomaira. Maga a templom vagy 1701–1705 körül (amint a szentély falába épített feliratos kövön olvasható) vagy 1780-ban, faerkélyes tornya 1873-ban épült.
Volt neológ zsinagóga
Sinagoga
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
kiállítóterem
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt neológ zsinagóga
Története
1896-ban épült, a 20. század közepéig zsinagógaként használták. Jelenleg a Helyi Tanács irányítja, és kulturális kiállításokhoz és rendezvényekhez használják.
Középületek
Városháza
Primăria
Codrin.B, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Városháza
Története
Volt gyalogsági laktanya
Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
csendőrség / rendőrség
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt gyalogsági laktanya
Története
Kulturális létesítmények
Új református kollégium
Liceul Teoretic Aurel Vlaicu
._Fortepan_86988.jpg)
FOTO:FORTEPAN / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Új református kollégium
Története
A kollégium 1901-ben épült „új” épületben az Aurel Vlaicu Főgimnázium működik.
Régi református kollégium
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
ház
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Régi református kollégium
Története
A kollégium 1847-ben épült „régi” épületében a városi kórház működik.
Volt leánypolgári
Liceul Tehnologic Nicolaus Olahus
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt leánypolgári
Története
1900-ben épült, ma Nikolaus Olahus Iskolacsoport.
Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Muzeul de Etnografie și Artă Populară
Codrin.B, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Története
A környék román népművészetét mutatja be.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt Hotel Transsylvania
Casa de Cultură
.JPG)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
rendezvényközpont
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Hotel Transsylvania
Története
Egykori Központi Szálló
Central Cafe
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Központi Szálló
Története
Városi infrastruktúra
Erődítés
Levente Nuber, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
rom
Mutasd a térképen
Felkeres
Erődítés
Története
Tulajdonképpen a református és az evangélikus templom alkotja a várat, amelyeket egy három bástyával és három saroktoronnyal erősített közös védőfal vesz körül.
A védőfalakat a 14. század első felében emelték. A két templomtól keletre az 1990-es években 11. századi kör alaprajzú kápolna alapfalait tárták fel. A vár kapuját egyelőre csupán istentiszteletek alkalmával nyitják ki.
Magánlakhelyek
Kuún Kocsárd szülőháza
Mihai Andrei, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Kuún Kocsárd szülőháza
Története
Gróf Kuún Kocsárdot 1834-ben a szászvárosi református gimnázium főgondnokává választották, mely tisztet élete végéig ellátta. 1848-ban Hunyad vármegye országgyűlési képviselője lett, majd a nemzeti kormény Hunyad vármegye főispánjává nevezte ki. A szabadságharc leverése után birtokait elkobozták és 6 évig volt Komáromban várfogságban. 1856-ban szabadult, és visszakapta birtokait. Rendbetette az oláhok által feldúlt birtokát és algyógyi kastélyát. 1866-ban Hunyad vármegye hátszegi kerülete újra bevaálsztotta az országgyűlésbe, és 1867-ben újra a vármegye főispánjává nevezték ki. A szászvárosi református kollégium épületét saját költségén újíttatta fel, és 120.000 forintnyi adománnyal gazdagította. 1887-ben algyógyi birtokát az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyletnek adományozta. 1892-ben még megmaradt vagyonát is az egyletnek adományozta. 1895-ben hunyt el, az egylet költségén temették el. Az EMKE 1885-ben alakult Kolozsvárott a magyar nyelv és kultúra erősítése céljából. Több száz iskolát, óvodát, könyvtárat és árvaházat tartott fenn Erdélyszerte. 1947-ben a kommunisták megszüntették. 1991-ben alakult újjá Brassóban.
Emlékművek
Gróf Kuún Kocsárd és Gróf Kuun Géza egykori mellszobrai
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
eltávolítva
Mutasd a térképen
Felkeres
Gróf Kuún Kocsárd és Gróf Kuun Géza egykori mellszobrai
Története
Mellszobraik a református kollégium új épülete előtt álltak a román előtt.
Gróf Kuún Kocsárdot 1834-ben a szászvárosi református gimnázium főgondnokává választották, mely tisztet élete végéig ellátta. 1848-ban Hunyad vármegye országgyűlési képviselője lett, majd a nemzeti kormény Hunyad vármegye főispánjává nevezte ki. A szabadságharc leverése után birtokait elkobozták és 6 évig volt Komáromban várfogságban. 1856-ban szabadult, és visszakapta birtokait. Rendbetette az oláhok által feldúlt birtokát és algyógyi kastélyát. 1866-ban Hunyad vármegye hátszegi kerülete újra bevaálsztotta az országgyűlésbe, és 1867-ben újra a vármegye főispánjává nevezték ki. A szászvárosi református kollégium épületét saját költségén újíttatta fel, és 120.000 forintnyi adománnyal gazdagította. 1887-ben algyógyi birtokát az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyletnek adományozta. 1892-ben még megmaradt vagyonát is az egyletnek adományozta. 1895-ben hunyt el, az egylet költségén temették el. Az EMKE 1885-ben alakult Kolozsvárott a magyar nyelv és kultúra erősítése céljából. Több száz iskolát, óvodát, könyvtárat és árvaházat tartott fenn Erdélyszerte. 1947-ben a kommunisták megszüntették. 1991-ben alakult újjá Brassóban.
Gróf Kuun Géza (1838-1905) magyar nyelvész, filológus, orientalista, az MTA tagja, egyetemi doktor. Szerteágazó tevékenysége közül csak néhányat említünk meg. Többek között a magyarországi néprajzi társaság elnöke és alapító tagja, a hunyadmegyei történelmi és régészeti egylet elnöke és alapító tagja. Alapító tagja volt a magyar történelmi társulatnak, a magyar heraldikai és genealógiai társaságnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. Emellett református egyházkerületi főgondnok és a szászvárosi református kollégium egyik főgondnoka is volt.
Múzeumok és Galériák
Volt neológ zsinagóga
Sinagoga
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
kiállítóterem
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt neológ zsinagóga
Története
1896-ban épült, a 20. század közepéig zsinagógaként használták. Jelenleg a Helyi Tanács irányítja, és kulturális kiállításokhoz és rendezvényekhez használják.
Volt Hotel Transsylvania
Casa de Cultură
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
rendezvényközpont
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Hotel Transsylvania
Története
Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Muzeul de Etnografie și Artă Populară
Codrin.B, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Története
A környék román népművészetét mutatja be.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.8414680000","long":"23.1960850000"},"townlink":"szaszvaros-orastie","town":{"townId":72,"active":1,"name_HU":"Sz\u00e1szv\u00e1ros","name_LO":"Or\u0103\u0219tie","name_GE":"Broos","name_LT":"Saxopolis","seolink":"szaszvaros-orastie","listorder":27,"oldcounty":35,"country":4,"division":20,"altitude":"220","gps_lat":"45.8414680000","gps_long":"23.1960850000","population":18,"hungarian_2011":1.5,"population_1910":6934,"hungarian_1910":27.17,"german_1910":19.05,"slovak_1910":0,"romanian_1910":52.19,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022TheSzeckler, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orastie_02.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Orastie 02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9c\/Orastie_02.jpg\/512px-Orastie_02.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orastie_02.jpg\u0022\u003ETheSzeckler\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","georegion":"Keny\u00e9rmez\u0151","river":"V\u00e1rosv\u00edz-patak","description":"A v\u00e1rosba a 12. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n II. G\u00e9za n\u00e9met telepeseket k\u00f6lt\u00f6ztetett, akiket k\u00e9s\u0151bb sz\u00e1szoknak neveztek. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 szabads\u00e1gjogaikat \u00e9s auton\u00f3mi\u00e1jukat II. Andr\u00e1s kir\u00e1lynak k\u00f6sz\u00f6ngett\u00e9k. A 15. sz\u00e1zadban Magyarorsz\u00e1gra t\u00f6r\u0151 t\u00f6r\u00f6k porty\u00e1z\u00f3 hadak a v\u00e1rost t\u00f6bbsz\u00f6r is elpuszt\u00edtott\u00e1k, de a magyar seregek a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket mindannyiszor kiszor\u00edtott\u00e1k az orsz\u00e1gb\u00f3l. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly meger\u0151s\u00edtette a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, l\u00e9trej\u00f6tt az Erd\u00e9lyi Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00f6nkorm\u00e1nyzati szerve. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l a v\u00e1rosi tan\u00e1csban magyarok \u00e9s sz\u00e1szok egyenl\u0151 sz\u00e1mban kaptak helyet \u00e9s a vezet\u0151ket is \u00e9vente felv\u00e1ltva adta a k\u00e9t nemzet. Ez a rendszer 1848-ig fennmaradt. A reform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok csaknem egy\u00f6ntet\u0171en evang\u00e9likus hitre t\u00e9rtek, a magyar lakoss\u00e1g pedig a reform\u00e1tus hitet v\u00e1lasztotta \u00e9s innen ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a rom\u00e1ns\u00e1g reform\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is. 1582-ben a v\u00e1rosban nyomtatt\u00e1k ki az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g nagy hat\u00e1s\u00fa rom\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e1t, a Sz\u00e1szv\u00e1rosi \u00d3sz\u00f6vets\u00e9get. 1663-ban I. Apafi Mih\u00e1ly fejedelem emelte koll\u00e9giumi rangra reform\u00e1tus iskol\u00e1j\u00e1t. A 18. sz\u00e1zadi bev\u00e1ndorl\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg kezdett a v\u00e1rosban t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fclni a rom\u00e1ns\u00e1g, amit az udvar Fels\u0151-Ausztri\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00e9metek betelep\u00edt\u00e9s\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lt ellens\u00falyozni. Az 1848-as forradalom idej\u00e9n a v\u00e1ros magyar \u00e9s rom\u00e1n lak\u00f3i k\u00f6z\u00f6sen t\u00fcntettek Erd\u00e9ly Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9se mellett, mely els\u0151sorban a Sz\u00e1sz Universitas ellen ir\u00e1nyult. A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a Habsburg udvar megsz\u00fcntette az \u0151ket t\u00e1mogat\u00f3 erd\u00e9lyi sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Ezt k\u00e9s\u0151bb helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, majd a k\u00f6zigazgat\u00e1s kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val v\u00e9gleg megsz\u0171nt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n elkobozt\u00e1k a Sz\u00e1sz Universitas hatalmas birtokait, csak\u00fagy, mint a magyar nemesek \u00e9s egyh\u00e1zak f\u00f6ldjeit, melyek a k\u00e9t nemzetis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra az anyanyelvi oktat\u00e1s anyagi forr\u00e1s\u00e1t biztos\u00edtott\u00e1k. A sz\u00e1szok t\u00f6bbs\u00e9ge a Ceau\u0219escu-\u00e9r\u00e1ban v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben N\u00e9metorsz\u00e1gba v\u00e1ndorolt ki.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@11-12. sz\u00e1zad|Rotunda \u00e9p\u00fclt,@12. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|Sz\u00e1szok telep\u00fcltek be, de m\u00e1r el\u0151tte is lakott volt.@1141-1161|II. G\u00e9za uralkod\u00e1sa alatt teutonok (n\u00e9metek), falamandok \u00e9s kisebb r\u00e9szben vallonok leltek \u00faj haz\u00e1ra d\u00e9l-Erd\u00e9lyben, feltehet\u0151leg azut\u00e1n, hogy 1147-ben a II. keresztes hadj\u00e1rat \u00e1tvonult Magyarorsz\u00e1gon. A k\u00f6lni \u00e9s trieri \u00e9rseks\u00e9g ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e9rkeztek olyan szem\u00e9lyek, akik \u00f6r\u00f6kl\u00e9si rend szerint odahaza nem sz\u00e1m\u00edthattak birtokszerz\u00e9sre. lakatlan ter\u00fcletre \u00e9rkeztek, ahol nem sokkal kor\u00e1bban m\u00e9g sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151r\u00f6k \u00e9ltek, akiket kir\u00e1lyi parancsra H\u00e1romsz\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re telep\u00edtettek \u00e1t. K\u00e9s\u0151bb ezen telepeseket kollekt\u00edven sz\u00e1szoknak kezdt\u00e9k nevezni, ami nem azt jelenti, hogy Sz\u00e1szorsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaztak.@1224|Magyarul kezdetben csak V\u00e1rasnak (Waras) nevezt\u00e9k, foly\u00f3viz\u00e9t pedig V\u00e1rosv\u00edznek (ma Sz\u00e1szv\u00e1rosv\u00edz). A v\u00e1r vagy a mai v\u00e1rat megel\u0151z\u0151 f\u00f6ldv\u00e1rra utal, vagy egy m\u00e9g f\u00f6lt\u00e1ratlan m\u00e1sikra, amelyet a v\u00e1rost\u00f3l nyugatra fekv\u0151 dombon sejtenek. 1224-ben az Andreanum mint a Kir\u00e1lyf\u00f6ld nyugati v\u00e9gpontj\u00e1t nevezte meg. Ekkor megeml\u00edtette, hogy a k\u00f6rnyez\u0151 erd\u0151kben blakkok \u00e9s beseny\u0151k \u00e9ltek. A rom\u00e1nok a blakkokat a n\u00e9vhasonl\u00f3s\u00e1g (vlachok) alapk\u00e1n rom\u00e1noknak mondj\u00e1k, de a k\u00f6z\u00e9pkorban a Pann\u00f3nia \u00e9s a Balk\u00e1n ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 keleti frankokat h\u00edvt\u00e1k blakkoknak. \u0150ket t\u00f6bb kora-k\u00f6z\u00e9pkori magyar forr\u00e1s is megeml\u00edti.@1224|II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly kiadta az Andreanum-ot, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok arany szabads\u00e1glevel\u00e9t (goldener Freibrief). Ez a sz\u00e1szokat egys\u00e9ges jogi szem\u00e9lyk\u00e9nt kezelte, kivette a kir\u00e1lyi isp\u00e1nok fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l, \u00e9s az \u00fajonnan alap\u00edtott szebeni isp\u00e1nt helyezte f\u00f6l\u00e9j\u00fck. A sz\u00e1szok \u00e1ltal lakott ter\u00fclet saj\u00e1t birtokukk\u00e1 v\u00e1lt, jogilag egyenl\u0151k voltak, a tulajdonos kihal\u00e1sa ut\u00e1n a birtokok a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre sz\u00e1lltak vissza, azokat a kir\u00e1ly nem adom\u00e1nyozhatta el. El\u00f6lj\u00e1r\u00f3aikat, papjaikat maguk v\u00e1laszhatt\u00e1k. Vezet\u0151j\u00fck a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett sz\u00e1szok gr\u00f3fja volt, azonban 1486 ut\u00e1n a gr\u00f3fot is maguk v\u00e1laszthatt\u00e1k. Szabadon tarthattak v\u00e1s\u00e1rokat \u00e9s kereskedhettek. A sz\u00e1szok f\u00f6ldj\u00e9t Kir\u00e1lyf\u00f6ldnek (Fundus Regius, K\u00f6nigsboden) nevezt\u00e9k.@1239 k\u00f6r\u00fcl|Ferencesek telepedtek le a v\u00e1rosban \u00e9s feltehet\u0151leg \u0151k alap\u00edtott\u00e1k els\u0151 iskol\u00e1j\u00e1t is, amely 1332-ben m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult a v\u00e1ros. IV. B\u00e9la \u00faj sz\u00e1sz telepeseket h\u00edvott be.@#6|@1309|D\u00e9kan\u00e1tus vagy k\u00e1ptalan sz\u00e9khelye volt.@1324|K\u00e1roly R\u00f3bert v\u00e1rosi rangra emelte.@1334|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9trej\u00f6v\u0151 Sz\u00e1szv\u00e1rossz\u00e9ket.@1376|25 mesters\u00e9get \u0171ztek a v\u00e1rosban a 19 c\u00e9hbe t\u00f6m\u00f6r\u00fclt mesteremberek.@1420. szeptember 24.|Egy t\u00f6r\u00f6k had t\u00f6rtbe Erd\u00e9ly d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9be, \u00e9s H\u00e1tszeg k\u00f6zel\u00e9ben legy\u0151zte Cs\u00e1ki Mikl\u00f3s erd\u00e9lyi vajda sereg\u00e9t. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kirabolt\u00e1k \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k Sz\u00e1szv\u00e1rost, \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t, \u00e9s t\u00f6bb ezer embert hurcoltak rabs\u00e1gba.@1421|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtik Zazwaros n\u00e9ven, a Sz\u00e1sz el\u0151tagj\u00e1t sz\u00e1sz telepeseir\u0151l kapta. A rom\u00e1n Or\u0103\u0219tie a magyar n\u00e9vb\u0151l alakult ki. A rom\u00e1n ora\u0219 (v\u00e1ros) sz\u00f3 a magyar 'v\u00e1ros' sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt. Az egyezs\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben a sz\u00e1sz er\u0151dtemplomokba beengedt\u00e9k a k\u00f6rny\u00e9kbeli nem sz\u00e1sz lakoss\u00e1got is vesz\u00e9ly eset\u00e9n. Ez \u00f3ri\u00e1si engedm\u00e9ny volt, mert akkor nem sz\u00e1sz (m\u00e9g magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem v\u00e1s\u00e1rolhatott h\u00e1zat Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n. A rendh\u00e1zakban is csak sz\u00e1sz szerzetesek \u00e9lhettek, \u00e9s a sz\u00e1sz pl\u00e9b\u00e1nosok a magyar szok\u00e1sok, viselet \u00e9s frizura \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t is szigor\u00faan tiltott\u00e1k. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok soha nem integr\u00e1l\u00f3dtak az \u0151ket befogad\u00f3 \u00e9s nekik annyi el\u0151jogot biztos\u00edt\u00f3 Magyarorsz\u00e1g test\u00e9be, \u00e9s erre soha nem is volt semmi hajland\u00f3s\u00e1guk.@1438|II. Mur\u00e1d szult\u00e1n hada Vlad Dracula havasalf\u00f6ldi had\u00e1val egy\u00fctt bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, ahol kirabolt\u00e1k Sz\u00e1szv\u00e1rost \u00e9s Romosz falv\u00e1t. A ferences kolostort is felgy\u00fajtott\u00e1k.@1442. m\u00e1rcius 18.|Hunyadi J\u00e1nos 10.000 f\u0151s sereg\u00e9vel \u00fctk\u00f6zetet v\u00e1llalt Mezid b\u00e9g Erd\u00e9lyre t\u00f6r\u0151 30.000 f\u0151s sereg\u00e9vel szemben Marosszentimre mellett. A kezdeti sikerek mellett az \u00fctk\u00f6zet t\u00f6r\u00f6k gy\u0151zelemmel z\u00e1rult, \u00e9s elesett L\u00e9pes Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k. Hunyadi visszavonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban a nagyobb zs\u00e1km\u00e1nnyal kecsegtet\u0151 Nagyszebent vett\u00e9k ostrom al\u00e1, ami visszaverte a t\u00e1mad\u00e1sukat. Sz\u00e1szv\u00e1rost a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k fel\u00e9gett\u00e9k \u00e9s kifosztott\u00e1k.@1442. m\u00e1rcius 25.|A Szeben melletti s\u00edkon Hunyadi t\u00f6nkreverte a t\u00f6r\u00f6k sereget. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Hunyadi meg\u00f6l\u00e9s\u00e9vel akartak gy\u0151zelemre jutni, aki err\u0151l tudom\u00e1st szerzett, \u00e9s d\u00edszes p\u00e1nc\u00e9lj\u00e1t az \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151 Kem\u00e9ny Simon nev\u0171 h\u0151s vit\u00e9z\u00e9re adta. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k r\u00e1t\u00f6rtek, \u00e9s meg\u00f6lt\u00e9k, de \u00f6r\u00f6m\u00fck nem tartott sok\u00e1, mert \u00e9szrevett\u00e9k, hogy ezalatt a val\u00f3di Hunyadi elfoglalta a t\u00e1borukat \u00e9s beker\u00edtette \u0151ket. A csat\u00e1ban 20.000 t\u00f6r\u00f6k esett el, k\u00f6zt\u00fck Mezid b\u00e9g is. Hunyadi ezut\u00e1n j\u00faliusban Sehabeddin rum\u00e9liai beglerb\u00e9g sereg\u00e9t is t\u00f6nkreverte a Vaskapu-szoros mellett. Ezek a gy\u0151zelmek alapozt\u00e1k meg a h\u00edrnev\u00e9t, mint h\u00edres t\u00f6r\u00f6kver\u0151t.@1479|A Maros v\u00f6lgy\u00e9n benyomul\u00f3 t\u00f6r\u00f6k had elpuszt\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rost. Keny\u00e9rmez\u0151n\u00e9l a Kinizsi P\u00e1l \u00e9s B\u00e1thory Istv\u00e1n vezette kisebb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa magyar had d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get m\u00e9rt a t\u00f6r\u00f6k-havasalf\u00f6ldi seregre. A lakoss\u00e1gon bel\u00fcl val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ugyan tov\u00e1bbra is t\u00f6bbs\u00e9gben maradtak a sz\u00e1szok, de \u00faj elemk\u00e9nt megjelentek az ekkor bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt magyar \u00e9s rom\u00e1n polg\u00e1rok. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal megrong\u00e1lt v\u00e1rtemplomot fel\u00faj\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a magyarok v ett\u00e9k \u00e1t a sz\u00e1szokt\u00f3l.@1486-t\u00f3l|Magyarok \u00e9s rom\u00e1nok is helyet foglaltak a v\u00e1rosi tan\u00e1csban.@1486|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly meger\u0151s\u00edtette a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. L\u00e9trej\u00f6tt az Erd\u00e9lyi Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00f6nkorm\u00e1nyzati szerve. Ennek k\u00f6zigazgat\u00e1si, t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3i, b\u00edr\u00e1skod\u00e1si jogk\u00f6re volt \u00e9s egyed\u00fcl a kir\u00e1lynak volt al\u00e1rendelve. Sz\u00e1szok f\u00f6l\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00e1sz egyetem \u00edt\u00e9lkezhetett. A Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s v\u00e1lasztotta a sz\u00e1szok gr\u00f3fj\u00e1t is a 12 f\u0151s nagyszebeni v\u00e1rosi tan\u00e1cs tagjai k\u00f6z\u00fcl. Az Univeztit\u00e1s hivatalos nyelve a n\u00e9met volt, m\u00edg Magyarorsz\u00e1g\u00e9 a latin.@1491|Kir\u00e1lyi rendelet \u00edrta el\u0151, hogy a v\u00e1rost parit\u00e1sos alapon vezess\u00e9k sz\u00e1szok \u00e9s magyarok. A tan\u00e1csban magyarok \u00e9s sz\u00e1szok egyenl\u0151 sz\u00e1mban kaptak helyet.@1464-t\u00f3l|A kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3t ekkort\u00f3l maga a v\u00e1ros v\u00e1laszthatta. Ezut\u00e1n az \u00e9vente cser\u00e9l\u0151d\u0151 kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3i \u00e9s sz\u00e9kb\u00edr\u00f3i tiszts\u00e9g egyik\u00e9t mindig a magyarok, a m\u00e1sikat a sz\u00e1szok jel\u00f6ltje t\u00f6lt\u00f6tte be. A c\u00e9hek \u00e9l\u00e9n is felv\u00e1ltva \u00e1lltak magyar \u00e9s sz\u00e1sz c\u00e9hmesterek.@1500|El\u0151sz\u00f6r tartott\u00e1k meg a Szent Mih\u00e1ly-napi \u00e9ves v\u00e1s\u00e1rt.@1504|A havasalf\u00f6ldi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Istv\u00e1nt, Ol\u00e1h Mikl\u00f3s, a k\u00e9s\u0151bbi nagy humanista \u00e9s esztergomi \u00e9rsek apj\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k a v\u00e1ros b\u00edr\u00e1j\u00e1v\u00e1, az 1520-as \u00e9vekben pedig testv\u00e9r\u00e9t, M\u00e1t\u00e9t kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3v\u00e1.@1509|Temesv\u00e1rr\u00f3l, Lipp\u00e1r\u00f3l, Borosjen\u0151r\u0151l \u00e9s a B\u00e1ns\u00e1gb\u00f3l a t\u00f6r\u00f6k ellen menek\u00fcl\u0151 magyarok k\u00f6lt\u00f6ztek a v\u00e1rosba Szapolyai J\u00e1nos vajda t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.@#8|@1529|A v\u00e1ros felesk\u00fcd\u00f6tt Szapolyai J\u00e1nos kir\u00e1lyra.@1533|Az evang\u00e9likuss\u00e1 v\u00e1lt polg\u00e1rok el\u0151zt\u00e9k a ferences szerzeteseket.@#9|@1558|K\u00e1rolyi Boldi Sebesty\u00e9n, a lutheri ir\u00e1nyhoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 pr\u00e9dik\u00e1tor, a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri iskola egykori rektora megkezdte szolg\u00e1lat\u00e1t a v\u00e1rosban. A k\u00e1lvini reform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vet\u0151en egykori pl\u00e9b\u00e1niatemplom\u00e1nak papja a reform\u00e1tus ir\u00e1nyt k\u00f6vette, de k\u00fcl\u00f6n lelk\u00e9szt tartottak a luther\u00e1nus vall\u00e1s mellett maradt sz\u00e1szok is. A Hunyad megyei k\u00e1lvinizmus szellemi k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 lett, j\u00f3r\u00e9szt innen ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a rom\u00e1ns\u00e1g reform\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is.@#10|@1572|B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelem a sz\u00e1szok k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re ism\u00e9t elrendelte, hogy a v\u00e1rosi tan\u00e1csba a magyarok \u00e9s a sz\u00e1szok egyenl\u0151 sz\u00e1m\u00fa k\u00e9pvisel\u0151t v\u00e1lasszanak.@1582|Tordasi Mih\u00e1ly ol\u00e1h reform\u00e1tus p\u00fcsp\u00f6k megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Pestisi M\u00f3zes (Moisi Pe\u0219ti\u0219i) lugosi pr\u00e9dik\u00e1torral \u00e9s Archirie vajdahunyadi esperessel egy\u00fctt Hercse Istv\u00e1n (\u0218tefan Herce) helybeli rom\u00e1n szuperintendens \u00e9s Efrem Z\u0103can tan\u00edt\u00f3 Kar\u00e1nsebesen k\u00e9sz\u00edtette el (Heltai G\u00e1sp\u00e1r nyom\u00e1n) az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g nagy hat\u00e1s\u00fa rom\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e1t, a Sz\u00e1szv\u00e1rosi \u00d3sz\u00f6vets\u00e9get (Palie de la Or\u0103\u0219tie). A ford\u00edt\u00e1st Tordasi Mih\u00e1ly ol\u00e1h reform\u00e1tus p\u00fcsp\u00f6k fel\u00fcgyelete alatt \u0218erban Coresi \u00e9s Marian di\u00e1k Sz\u00e1szv\u00e1rosban nyomtatta ki.@1585. m\u00e1jus 11.|A v\u00e1rosban halt meg Geszti Ferenc erd\u00e9lyi f\u0151kapit\u00e1ny \u00e9s a Sz\u00e1szv\u00e1rosi \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g mec\u00e9n\u00e1sa; \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Giorgio Biandrata m\u00e9rgeztette meg.@#12|@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly Erd\u00e9lyben Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt vette \u00e1t a hatalmat, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond fejedelem erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1602. j\u00falius 2.|Giorgio Basta T\u00f6vis mellett veres\u00e9get m\u00e9rt Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9re, aki a goroszl\u00f3i csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1rellenes felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt.@1602\u20131603 tele|N\u00e9gysz\u00e1z, Elias Tech parancsnoks\u00e1ga alatt \u00e1ll\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1ri zsoldost sz\u00e1ll\u00e1soltak be a v\u00e1rosba.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta. A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@1603. \u00e1prilis|Bethlen G\u00e1bor Lugos fel\u0151l k\u00f6zeled\u0151, Sz\u00e9kely M\u00f3zes-p\u00e1rti serege \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r seg\u00e9dcsapatok el\u0151l a zsoldosok a v\u00e1rtemplomban kerestek volna mened\u00e9ket, de a B\u00e1nyai (De\u00e1k) Mih\u00e1ly kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3 vezette polg\u00e1rs\u00e1g nemcsak a kapukat z\u00e1rta be el\u0151tt\u00fck, de ut\u00e1nuk vezette a meg\u00e9rkez\u0151 t\u00e1mad\u00f3kat, akik a Gergya-erd\u0151ben tizenegy f\u0151 kiv\u00e9tel\u00e9vel valamennyi\u00fcket lem\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k.@1603. augusztus 7.|Basta megtorl\u00e1sul felakasztatta a kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3t \u00e9s a v\u00e1rosi tan\u00e1cs k\u00e9t tagj\u00e1t.@#13|@#14|@#15|@#16|@1628|Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz univerzit\u00e1s ism\u00e9t k\u00f6telezte a v\u00e1rost a parit\u00e1sos vezet\u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1ra, amely ezut\u00e1n 1848-ig fennmaradt.@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet \u00fcld\u00f6z\u0151 serege f\u00f6l\u00e9gette, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt. A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, 1662. janu\u00e1r 23-\u00e1n Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@1663|I. Apafi Mih\u00e1ly emelte koll\u00e9giumi rangra iskol\u00e1j\u00e1t, amelyet kor\u00e1bban B\u00e1thory G\u00e1bor, majd I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy is jelent\u0151s adom\u00e1nyokkal t\u00e1mogatott. Az iskola gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri, marosv\u00e1s\u00e1rhelyi, nagyenyedi, fogarasi \u00e9s sz\u00e9kelyudvarhelyi t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt az erd\u00e9lyi reform\u00e1tus egyh\u00e1z legtekint\u00e9lyesebb szellemi m\u0171helyeinek sor\u00e1ba tartozott. A 1866\/67-es tan\u00e9vben 217 magyar mellett 124 rom\u00e1n nemzetis\u00e9g\u0171 tanul\u00f3t mutattak ki.@#23|@#25|@#26|@18. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l|A h\u00e1bor\u00fakban kipusztult sz\u00e1sz falvakat Havasalf\u00f6ld fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 rom\u00e1n betelep\u00fcl\u0151k n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be. A sz\u00e1sz v\u00e1rosokban is megjelentek a rom\u00e1n elemek. Megindult a folyamat, amelynek v\u00e9g\u00e9re Erd\u00e9lyben a rom\u00e1nok t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcltek.@#27|@1725|A ferencesek visszak\u00f6lt\u00f6ztek a v\u00e1rosba \u00e9s 1730-ban r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9get hoztak l\u00e9tre.@1731|Ortodox n\u00e9piskol\u00e1ja alakult. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb azonban a v\u00e1ros rom\u00e1ns\u00e1g\u00e1nak egy r\u00e9sze tart\u00f3san g\u00f6r\u00f6gkatolikus hitre t\u00e9rt.@1733|Az ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1s sor\u00e1n 2,800 lakost \u00e9s 568 csal\u00e1dot jegyeztek fel. 240 rom\u00e1n, 170 magyar, 100 sz\u00e1sz, 50 cig\u00e1ny and 8 g\u00f6r\u00f6g csal\u00e1dot. A 18. sz\u00e1zadban er\u0151s\u00f6d\u00f6tt fel a rom\u00e1ns\u00e1g betelep\u00fcl\u00e9se Havasalf\u00f6ld fel\u0151l Erd\u00e9lybe, m\u00edg a t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fakban kiirtott alf\u00f6ldi magyar lakoss\u00e1g hely\u00e9re sok magyar telep\u00fclt \u00e1t Erd\u00e9lyb\u0151l a jobban term\u0151 Alf\u00f6ldre.@1738|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny puszt\u00edtotta.@1749|A r\u00f3mai katolikus templomot jelen form\u00e1j\u00e1ra alak\u00edtott\u00e1k (a tornyot 1880-ban adt\u00e1k hozz\u00e1).@1752\u20131756|144 f\u0151 telepes \u00e9rkezett Fels\u0151-Ausztri\u00e1b\u00f3l. Az udvar c\u00e9lja a megfogyatkozott sz\u00e1sz lakoss\u00e1g l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1nak gyarap\u00edt\u00e1sa volt.@1757\u20131758|222 tov\u00e1bbi telepes \u00e9rkezett Fels\u0151-Ausztri\u00e1b\u00f3l.@1781|II. J\u00f3zsef bevezette a \u0022koncivilit\u00e1st\u0022, ami lehet\u0151v\u00e9 tette nem sz\u00e1szoknak a betelep\u00fcl\u00e9st \u00e9s birtokszerz\u00e9st Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n.@1783|II. J\u00f3zsef megsz\u00fcntette a Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1st \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00e9kek betagoz\u00f3dtak az \u00faj megyerendszerbe. A kalapos kir\u00e1ly a n\u00e9met nyelvet tette \u00e1llamnyelvv\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon a latin helyett, ami ellen a sz\u00e1szok a magyar rendekkel egy\u00fctt ny\u00fajtott\u00e1k be tiltakoz\u00e1sukat.@1784|A Horea vezette felkel\u00e9s sor\u00e1n a v\u00e1ros, a parasztok bossz\u00faj\u00e1t\u00f3l tartva nem fogadta be a menek\u00fcl\u0151 nemeseket. II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n a cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. Nem volt t\u00f6meges megtorl\u00e1s, a gyilkosok szabadon t\u00e1vozhattak.@1790|II. J\u00f3zsef, a \u0022felvil\u00e1gosult\u0022 abszolutista uralkod\u00f3 meghalt, Erd\u00e9ly-szerte \u00f6r\u00f6mt\u00fczek gy\u00faltak \u00e9s a magyarok \u00e9s sz\u00e1szok egy\u00fctt \u00fcnnepelt\u00e9k a rendeletek visszavon\u00e1s\u00e1t. A Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s helyre\u00e1llt, de a \u0022koncivilit\u00e1st\u0022 nem vont\u00e1k vissza.@A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fele|A Hunyad megyei birtokos nemess\u00e9g szok\u00e1sos t\u00e9li tart\u00f3zkod\u00e1si hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, ahol 1837-ben magyar kaszin\u00f3t is alap\u00edtottak.@1820\u20131823|Evang\u00e9likus templom \u00e9p\u00fclt (a tornyot 1841-ben adt\u00e1k hozz\u00e1).@1841\u20131842|Az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen k\u00f6vete, L\u00e9szay D\u00e1niel a liber\u00e1lis ellenz\u00e9khez h\u00fazott, ez\u00e9rt a Sz\u00e1sz Universitas lemondatta.@#28|@1848 tavasza|A v\u00e1ros magyar \u00e9s rom\u00e1n lak\u00f3i k\u00f6z\u00f6s, uni\u00f3p\u00e1rti (Erd\u00e9ly Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9se) t\u00fcntet\u00e9st tartottak, melynek \u00e9le els\u0151sorban a Sz\u00e1sz Universitas ellen ir\u00e1nyult.@1848|Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok is megszavazt\u00e1k az Uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1ggal. Azonban a magyar szabads\u00e1gharc sor\u00e1n a n\u00e9met nemzeti tudatuk \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171s\u00e9g\u00fck ok\u00e1n a Habsburgokat t\u00e1mogatt\u00e1k. \u00c1rul\u00e1s\u00e1\u00e9rt 1849. m\u00e1jus 11-\u00e9n Stephan Ludwig Roth lelk\u00e9szt a magyar hat\u00f3s\u00e1gok kiv\u00e9gezt\u00e9k.@1849. febru\u00e1r 6.|Bem serege rohammal foglalta el, de 7-\u00e9n veres\u00e9get szenvedett a cs\u00e1sz\u00e1riakt\u00f3l. Az itt v\u00edvott harcokban z\u00fazta \u00f6ssze Bem jobb kez\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujj\u00e1t egy goly\u00f3.@1849 ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok \u00e1rul\u00e1s\u00e1nak jutalma az lett, hogy a habsburgok megsz\u00fcntett\u00e9k auton\u00f3mi\u00e1jukat, Kir\u00e1lyf\u00f6ldet betagozt\u00e1k a B\u00e9csb\u0151l ir\u00e1ny\u00edtott k\u00f6zigazgat\u00e1si rendszerbe. A sz\u00e1sz gr\u00f3fot lev\u00e1ltott\u00e1k, az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s kiker\u00fclt a sz\u00e1szok ellen\u0151rz\u00e9se al\u00f3l \u00e9s a helyi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k hely\u00e9re k\u00f6zpontilag kirendelt hivatalnokok ker\u00fcltek.@1850|Kiv\u00e9gezt\u00e9k osztr\u00e1k sz\u00fclet\u00e9s\u0171 forradalmi v\u00e1rosparancsnok\u00e1t, Hauck Lajos honv\u00e9d\u0151rnagyot.@1851|Lev\u00e1lasztott\u00e1k a Sz\u00e1szf\u00f6ldr\u0151l.@1854 \u00e9s 1861 k\u00f6z\u00f6tt|Ker\u00fcleti sz\u00e9khely volt. Ezut\u00e1n m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedre m\u00e9g felt\u00e1masztott\u00e1k Sz\u00e1szv\u00e1rossz\u00e9ket.@1861|Az abszolutizmust enyh\u00edt\u0151 Okt\u00f3beri Diploma helyre\u00e1ll\u00edtotta a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t.@#30|@1876|Magyarorsz\u00e1gon megt\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori form\u00e1ci\u00f3k felsz\u00e1mol\u00e1sa. A sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1ja is megsz\u0171nt (csak\u00fagy, mint a magyar sz\u00e9kelyek\u00e9), \u00e9s a sz\u00e9keket betagozt\u00e1k a v\u00e1rmegyerendszerbe. Sz\u00e1szv\u00e1rost Hunyad v\u00e1rmegy\u00e9hez csatolt\u00e1k, amelynek sz\u00e9khelye D\u00e9va maradt. Sz\u00e1szv\u00e1ros rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1rosi c\u00edmet kapott \u00e9s j\u00e1r\u00e1si sz\u00e9khely lett. A v\u00e1rosi k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet nemzetis\u00e9gi alapon elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt \u201eklubokra\u201d: magyarra, rom\u00e1nra \u00e9s sz\u00e1szra oszlott. A dualista korszak elej\u00e9n megk\u00f6t\u00f6tt meg\u00e1llapod\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben a v\u00e1rosi tiszts\u00e9geket ar\u00e1nyosan osztott\u00e1k f\u00f6l a nemzetis\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s mind a h\u00e1rom nemzetis\u00e9g nyelv\u00e9t jegyz\u0151k\u00f6nyvi nyelvv\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.@1876 ut\u00e1n|A Sz\u00e1sz Egyetem (Univerzit\u00e1s) alap\u00edtv\u00e1nyk\u00e9nt tov\u00e1bb m\u0171k\u00f6dhetett a kult\u00fara \u00e9s az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Erd\u00e9ly v\u00e9delm\u00e9t a sz\u00e1sz Arthur Arz von Straussenberg ir\u00e1ny\u00edtotta a n\u00e9met er\u0151s\u00edt\u00e9s be\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1919. janu\u00e1r 8.|A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban Medgyesen a sz\u00e1sz k\u00fcld\u00f6ttek gy\u0171l\u00e9se elfogadta a Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1st az auton\u00f3mia helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9rete mellett. 1910-ben 231 ezer sz\u00e1sz \u00e9lt Erd\u00e9lyben.@#36|@1923|A rom\u00e1n hatalom a sz\u00e1szok marad\u00e9k \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1t is megsz\u00fcntette. Elkobozt\u00e1k a Sz\u00e1sz Egyetem hatalmas birtokait, csak\u00fagy, mint a magyar nemesek \u00e9s egyh\u00e1zak f\u00f6ldjeit. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok ezzel \u00fajfent megkapt\u00e1k \u00e1rul\u00e1suk jutalm\u00e1t.@1941-re|A rom\u00e1n betelep\u00fcl\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok minden v\u00e1rosban elvesztett\u00e9k sz\u00e1mbeli t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket. Az elkesered\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok t\u00f6megesen l\u00e9ptek be az SS-be.@1944|A n\u00e9met fels\u0151vezet\u00e9s elrendelte Sz\u00e1szf\u00f6ld kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9t Kelet-Poroszorsz\u00e1ghoz hasonl\u00f3an, de a t\u00f6bbs\u00e9g helyben maradt. Rom\u00e1nia Szovjetuni\u00f3hoz val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9nyszersoroz\u00e1st rendeltek el, \u00edgy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok saj\u00e1t honfit\u00e1rsaik ellen voltak k\u00e9nytelenek harcolni.@1950-es \u00e9vek|Illeg\u00e1lis kiv\u00e1ndorl\u00e1s vette kezdet\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 az \u00e1llami alkalmazottak megveszteget\u00e9s\u00e9vel. A folyamatra felfigyelt a Securitate \u00e9s a K\u00fcl\u00fcgyi H\u00edrszerz\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g (DIE), \u00e9s saj\u00e1t hasznukra akart\u00e1k ford\u00edtani a folyamatokat.@1962-t\u0151l|Beindult Rom\u00e1ni\u00e1ban a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek \u00e1llamilag koordin\u00e1lt elad\u00e1sa. A \u0022term\u00e9keket\u0022 n\u00e9gy kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k. NSZK-nak egy magasan k\u00e9pzett ember\u00e9rt 11.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie, m\u00edg egy di\u00e1k\u00e9rt csak 1.800 m\u00e1rk\u00e1t.@1970-t\u0151l|Innent\u0151l az NSZK-nak minden n\u00e9met\u00e9rt egys\u00e9gesen 8.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda \u00fatra sz\u00f3l\u00f3 v\u00edzum \u00e1ra.@1982-t\u0151l|Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lel\u00e9p\u0151k k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is, ami tov\u00e1bb n\u00f6velte az \u00e1rat, a kiv\u00e1ndorl\u00f3knak pedig al\u00e1 kellett \u00edrniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyont\u00e1rgyaikat az \u00e1llamra hagyj\u00e1k. A n\u00e9metek term\u00e9szetben is fizethettek. P\u00e9ld\u00e1ul, amikor a n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy csak Volkswagen g\u00e9pkocsit tudnak sz\u00e1ll\u00edtani, a rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy ink\u00e1bb Mercedest k\u00e9rn\u00e9nek, de hajland\u00f3k v\u00e1rni.@1990-ig|A b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bokkal egy\u00fctt \u00f6sszesen 250-400 ezer f\u0151re teszik az eladott n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1t. A sikeres \u00fczlet l\u00e1tt\u00e1n a rom\u00e1nok zsid\u00f3kat is kezdtek \u00e1rulni Izraelnek, majd a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r b\u00e1rkit eladtak, ha volt, aki fizetett \u00e9rt\u00fck (vagyis kifizette a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat).@Ceau\u0219escu-korszak|Mint a d\u00e1k kir\u00e1lyok f\u0151v\u00e1ros\u00e1hoz legk\u00f6zelebb fekv\u0151 v\u00e1ros tett szert szimbolikus jelent\u0151s\u00e9gre.@1991-1992|A hat\u00e1rok megny\u00edl\u00e1s\u00e1val a megmaradt 95.000 erd\u00e9lyi sz\u00e1szb\u00f3l 75.000 ember v\u00e1ndorolt ki \u00f6nk\u00e9nt, szellemfalvakat hagyva maguk ut\u00e1n. A kev\u00e9s megmarad sz\u00e1sz t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1ra m\u00e1r rom\u00e1nabb lett a rom\u00e1nn\u00e1l, ahogyan Klaus Iohannis p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&pangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet kialakul\u00e1sa|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/03\/erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_kialakulasa\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet megsemmis\u00fcl\u00e9se|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/31\/az_erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_megsemmisulese"},"sights":[{"sightId":1828,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"","mapdata":"1|1047|1098","gps_lat":"45.8369855146","gps_long":"23.1959026744","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Eroditett-reformatus-templom-Szaszvaros-2978","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Levente Nuber, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biseric%C4%83_luteran%C4%83_din_Or%C4%83%C8%99tie_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biseric\u0103 luteran\u0103 din Or\u0103\u0219tie 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/91\/Biseric%C4%83_luteran%C4%83_din_Or%C4%83%C8%99tie_3.jpg\/512px-Biseric%C4%83_luteran%C4%83_din_Or%C4%83%C8%99tie_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biseric%C4%83_luteran%C4%83_din_Or%C4%83%C8%99tie_3.jpg\u0022\u003ELevente Nuber\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"Egy 12\u201313. sz\u00e1zadi kor\u00e1bbi templom, h\u00e1romhaj\u00f3s bazilika hely\u00e9n a 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. A b\u00e1sty\u00e1s v\u00e9d\u0151flakaz a 14. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben, a g\u00f3tikus \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9skor emelt\u00e9k a templom k\u00f6r\u00e9. A tornya 1839-ben f\u00f6ldreng\u00e9sben \u00f6sszeomlott, mai tornya 1840\u201343 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Szent\u00e9lye mellett 11. sz\u00e1zadi rotund\u00e1t t\u00e1rtak fel.@\nA reform\u00e1tus templomban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel Ku\u00fan Kocs\u00e1rd \u00e9s Ku\u00fan G\u00e9za eredetileg a koll\u00e9gium \u00faj \u00e9p\u00fclete el\u0151tt \u00e1llt mellszobr\u00e1t.@\nGr\u00f3f Ku\u00fan Kocs\u00e1rdot 1834-ben a sz\u00e1szv\u00e1rosi reform\u00e1tus gimn\u00e1zium f\u0151gondnok\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, mely tisztet \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig ell\u00e1tta. 1848-ban Hunyad v\u00e1rmegye orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je lett, majd a nemzeti korm\u00e9ny Hunyad v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezte ki. A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n birtokait elkobozt\u00e1k \u00e9s 6 \u00e9vig volt Kom\u00e1romban v\u00e1rfogs\u00e1gban. 1856-ban szabadult, \u00e9s visszakapta birtokait. Rendbetette az ol\u00e1hok \u00e1ltal feld\u00falt birtok\u00e1t \u00e9s algy\u00f3gyi kast\u00e9ly\u00e1t. 1866-ban Hunyad v\u00e1rmegye h\u00e1tszegi ker\u00fclete \u00fajra beva\u00e1lsztotta az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sbe, \u00e9s 1867-ben \u00fajra a v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki. A sz\u00e1szv\u00e1rosi reform\u00e1tus koll\u00e9gium \u00e9p\u00fclet\u00e9t saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n \u00faj\u00edttatta fel, \u00e9s 120.000 forintnyi adom\u00e1nnyal gazdag\u00edtotta. 1887-ben algy\u00f3gyi birtok\u00e1t az Erd\u00e9lyr\u00e9szi Magyar K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyletnek adom\u00e1nyozta. 1892-ben m\u00e9g megmaradt vagyon\u00e1t is az egyletnek adom\u00e1nyozta. 1895-ben hunyt el, az egylet k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n temett\u00e9k el. Az EMKE 1885-ben alakult Kolozsv\u00e1rott a magyar nyelv \u00e9s kult\u00fara er\u0151s\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. T\u00f6bb sz\u00e1z iskol\u00e1t, \u00f3vod\u00e1t, k\u00f6nyvt\u00e1rat \u00e9s \u00e1rvah\u00e1zat tartott fenn Erd\u00e9lyszerte. 1947-ben a kommunist\u00e1k megsz\u00fcntett\u00e9k. 1991-ben alakult \u00fajj\u00e1 Brass\u00f3ban.@\nGr\u00f3f Kuun G\u00e9za (1838-1905) magyar nyelv\u00e9sz, filol\u00f3gus, orientalista, az MTA tagja, egyetemi doktor. Szerte\u00e1gaz\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge k\u00f6z\u00fcl csak n\u00e9h\u00e1nyat eml\u00edt\u00fcnk meg. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9prajzi t\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke \u00e9s alap\u00edt\u00f3 tagja, a hunyadmegyei t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti egylet eln\u00f6ke \u00e9s alap\u00edt\u00f3 tagja. Alap\u00edt\u00f3 tagja volt a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1rsulatnak, a magyar heraldikai \u00e9s geneal\u00f3giai t\u00e1rsas\u00e1gnak, az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum-Egyes\u00fcletnek. Emellett reform\u00e1tus egyh\u00e1zker\u00fcleti f\u0151gondnok \u00e9s a sz\u00e1szv\u00e1rosi reform\u00e1tus koll\u00e9gium egyik f\u0151gondnoka is volt."},{"sightId":1829,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Biserica Luteran\u0103","address":"","mapdata":"1|1051|1062","gps_lat":"45.8371625157","gps_long":"23.1957358099","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:OrastieHD2012_(23).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022OrastieHD2012 (23)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/94\/OrastieHD2012_%2823%29.JPG\/256px-OrastieHD2012_%2823%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:OrastieHD2012_(23).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1820 \u00e9s 1823 k\u00f6z\u00f6tt (tornya 1839\u20131842-ben) \u00e9p\u00fclt. Elk\u00e9sz\u00fclt\u00e9re a reform\u00e1tus \u00e9s evang\u00e9likus felekezet k\u00f6z\u00f6tti vit\u00e1k miatt ker\u00fclt sor, addig ugyanis magyar reform\u00e1tusok \u00e9s sz\u00e1sz evang\u00e9likusok k\u00f6z\u00f6sen haszn\u00e1lt\u00e1k a mai reform\u00e1tus templomot."},{"sightId":1830,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103\u200b","address":"Strada Luminii","mapdata":"1|1508|759","gps_lat":"45.8389773559","gps_long":"23.1996975589","religion":0,"oldtype":"9","newtype":"9,86","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/645","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Volt-ferences-kolostor-Szaszvaros-982","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szaszvaros_ferences_templom_es_kolostor.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szaszvaros ferences templom es kolostor\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fd\/Szaszvaros_ferences_templom_es_kolostor.jpg\/512px-Szaszvaros_ferences_templom_es_kolostor.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szaszvaros_ferences_templom_es_kolostor.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Erzs\u00e9bet ferences templom \u00e9s kolostor","seolink":"arpad-hazi-szent-erzsebet-ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"1239-ben a ferencesek v\u00e1rosban val\u00f3 megteleped\u00e9s\u00e9r\u0151l van adat. 1344-ben beginah\u00e1za is volt. 1302-ben az erd\u00e9lyi custodia sz\u00e9khelye. A mai templom el\u0151dj\u00e9t a 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n f\u0151k\u00e9nt az unit\u00e1riusok haszn\u00e1lt\u00e1k, majd 1661 \u00e9s 1730 k\u00f6z\u00f6tt romosan \u00e1llt. 1725-ben telep\u00fcltek vissza a szerzetesek \u00e9s 1730-ban szervezt\u00e9k \u00fajj\u00e1 a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9get. Ez id\u0151 t\u00e1jt \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1 kolostorukat \u00e9s 1749-ben \u00faj templomot emeltek. 1739-ben ferences iskola is l\u00e9trej\u00f6tt. Ut\u00f3bbit 1880-ban nagy m\u00e9ret\u0171 haj\u00f3val b\u0151v\u00edtett\u00e9k.@\n1989 ut\u00e1n itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az Erd\u00e9lyi Ferences Provinci\u00e1lis Rendtartom\u00e1ny sz\u00e9khelye 1997-ig. A kolostorban 1999-ben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a D\u00e9vai Szent Ferenc Alap\u00edtv\u00e1ny Szent Erzs\u00e9bet Gyermekotthona."},{"sightId":1831,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Biserica Adormirea Maicii Domnului","address":"\u0218oseaua Unirii 4A","mapdata":"1|1383|183","gps_lat":"45.8425015773","gps_long":"23.1986322429","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orastie_Dormition_2.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Orastie Dormition 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c4\/Orastie_Dormition_2.jpeg\/512px-Orastie_Dormition_2.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orastie_Dormition_2.jpeg\u0022\u003EBiruitorul\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Istenanya elszender\u00fcl\u00e9se ortodox templom ","seolink":"istenanya-elszenderulese-ortodox-templom","note":"","history":"A belv\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n, a Sz\u00e1szsebes fel\u00e9 vezet\u0151 orsz\u00e1g\u00fat jobb oldal\u00e1n \u00e1ll. St\u00edlusa jellemz\u0151 a k\u00f6rny\u00e9k ortodox templomaira. Maga a templom vagy 1701\u20131705 k\u00f6r\u00fcl (amint a szent\u00e9ly fal\u00e1ba \u00e9p\u00edtett feliratos k\u00f6v\u00f6n olvashat\u00f3) vagy 1780-ban, faerk\u00e9lyes tornya 1873-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1832,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Sinagoga","address":"Strada Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|1156|1096","gps_lat":"45.8370107063","gps_long":"23.1967612341","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"105","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szaszvarosi_zsinagoga.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szaszvarosi zsinagoga\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d0\/Szaszvarosi_zsinagoga.jpg\/512px-Szaszvarosi_zsinagoga.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szaszvarosi_zsinagoga.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt neol\u00f3g zsinag\u00f3ga","seolink":"volt-neolog-zsinagoga","note":"","history":"1896-ban \u00e9p\u00fclt, a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig zsinag\u00f3gak\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. Jelenleg a Helyi Tan\u00e1cs ir\u00e1ny\u00edtja, \u00e9s kultur\u00e1lis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokhoz \u00e9s rendezv\u00e9nyekhez haszn\u00e1lj\u00e1k."},{"sightId":1833,"townId":72,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|1061|1156","gps_lat":"45.8366554613","gps_long":"23.1958254973","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Levente Nuber, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biseric%C4%83_luteran%C4%83_din_Or%C4%83%C8%99tie_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biseric\u0103 luteran\u0103 din Or\u0103\u0219tie 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/df\/Biseric%C4%83_luteran%C4%83_din_Or%C4%83%C8%99tie_2.jpg\/512px-Biseric%C4%83_luteran%C4%83_din_Or%C4%83%C8%99tie_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biseric%C4%83_luteran%C4%83_din_Or%C4%83%C8%99tie_2.jpg\u0022\u003ELevente Nuber\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Er\u0151d\u00edt\u00e9s","seolink":"erodites","note":"","history":"Tulajdonk\u00e9ppen a reform\u00e1tus \u00e9s az evang\u00e9likus templom alkotja a v\u00e1rat, amelyeket egy h\u00e1rom b\u00e1sty\u00e1val \u00e9s h\u00e1rom saroktoronnyal er\u0151s\u00edtett k\u00f6z\u00f6s v\u00e9d\u0151fal vesz k\u00f6r\u00fcl.@\nA v\u00e9d\u0151falakat a 14. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben emelt\u00e9k. A k\u00e9t templomt\u00f3l keletre az 1990-es \u00e9vekben 11. sz\u00e1zadi k\u00f6r alaprajz\u00fa k\u00e1polna alapfalait t\u00e1rt\u00e1k fel. A v\u00e1r kapuj\u00e1t egyel\u0151re csup\u00e1n istentiszteletek alkalm\u00e1val nyitj\u00e1k ki."},{"sightId":1834,"townId":72,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu","mapdata":"1|1069|968","gps_lat":"45.8377773519","gps_long":"23.1959598810","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szaszvaros_regi_ref_kollegium.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szaszvaros regi ref kollegium\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b1\/Szaszvaros_regi_ref_kollegium.jpg\/512px-Szaszvaros_regi_ref_kollegium.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szaszvaros_regi_ref_kollegium.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00e9gi reform\u00e1tus koll\u00e9gium","seolink":"regi-reformatus-kollegium","note":"","history":"A koll\u00e9gium 1847-ben \u00e9p\u00fclt \u201er\u00e9gi\u201d \u00e9p\u00fclet\u00e9ben a v\u00e1rosi k\u00f3rh\u00e1z m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":1835,"townId":72,"active":2,"name_LO":"Liceul Teoretic Aurel Vlaicu","address":"Strada Gheorghe Laz\u0103r 8","mapdata":"1|1365|980","gps_lat":"45.8376743757","gps_long":"23.1985028879","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.colegiulavlaicu.ro\/j\/index.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szv%C3%A1ros,_Hunyad_megye,_Erd%C3%A9ly._A_Reform%C3%A1tus_K%C3%BAn_Koll%C3%A9gium_(ma_Aurel_Vlaicu_Koll%C3%A9gium)._Fortepan_86988.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sz\u00e1szv\u00e1ros, Hunyad megye, Erd\u00e9ly. A Reform\u00e1tus K\u00fan Koll\u00e9gium (ma Aurel Vlaicu Koll\u00e9gium). Fortepan 86988\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5a\/Sz%C3%A1szv%C3%A1ros%2C_Hunyad_megye%2C_Erd%C3%A9ly._A_Reform%C3%A1tus_K%C3%BAn_Koll%C3%A9gium_%28ma_Aurel_Vlaicu_Koll%C3%A9gium%29._Fortepan_86988.jpg\/512px-Sz%C3%A1szv%C3%A1ros%2C_Hunyad_megye%2C_Erd%C3%A9ly._A_Reform%C3%A1tus_K%C3%BAn_Koll%C3%A9gium_%28ma_Aurel_Vlaicu_Koll%C3%A9gium%29._Fortepan_86988.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szv%C3%A1ros,_Hunyad_megye,_Erd%C3%A9ly._A_Reform%C3%A1tus_K%C3%BAn_Koll%C3%A9gium_(ma_Aurel_Vlaicu_Koll%C3%A9gium)._Fortepan_86988.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"\u00daj reform\u00e1tus koll\u00e9gium","seolink":"uj-reformatus-kollegium","note":"","history":"A koll\u00e9gium 1901-ben \u00e9p\u00fclt \u201e\u00faj\u201d \u00e9p\u00fcletben az Aurel Vlaicu F\u0151gimn\u00e1zium m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":1836,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Liceul Tehnologic Nicolaus Olahus","address":"Strada Octavian Goga 25","mapdata":"1|1161|787","gps_lat":"45.8388415594","gps_long":"23.1968454547","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.nicolausolahus.ro\/page2.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt le\u00e1nypolg\u00e1ri","seolink":"volt-leanypolgari","note":"","history":"1900-ben \u00e9p\u00fclt, ma Nikolaus Olahus Iskolacsoport."},{"sightId":1837,"townId":72,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Victoriei","mapdata":"1|818|939","gps_lat":"45.8379507665","gps_long":"23.1938035121","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mihai Andrei, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_memoriala_Kocsard_Kun.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa memoriala Kocsard Kun\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8e\/Casa_memoriala_Kocsard_Kun.jpg\/512px-Casa_memoriala_Kocsard_Kun.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_memoriala_Kocsard_Kun.jpg\u0022\u003EMihai Andrei\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ku\u00fan Kocs\u00e1rd sz\u00fcl\u0151h\u00e1za","seolink":"kuun-kocsard-szulohaza","note":"","history":"Gr\u00f3f Ku\u00fan Kocs\u00e1rdot 1834-ben a sz\u00e1szv\u00e1rosi reform\u00e1tus gimn\u00e1zium f\u0151gondnok\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, mely tisztet \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig ell\u00e1tta. 1848-ban Hunyad v\u00e1rmegye orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je lett, majd a nemzeti korm\u00e9ny Hunyad v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezte ki. A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n birtokait elkobozt\u00e1k \u00e9s 6 \u00e9vig volt Kom\u00e1romban v\u00e1rfogs\u00e1gban. 1856-ban szabadult, \u00e9s visszakapta birtokait. Rendbetette az ol\u00e1hok \u00e1ltal feld\u00falt birtok\u00e1t \u00e9s algy\u00f3gyi kast\u00e9ly\u00e1t. 1866-ban Hunyad v\u00e1rmegye h\u00e1tszegi ker\u00fclete \u00fajra beva\u00e1lsztotta az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sbe, \u00e9s 1867-ben \u00fajra a v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki. A sz\u00e1szv\u00e1rosi reform\u00e1tus koll\u00e9gium \u00e9p\u00fclet\u00e9t saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n \u00faj\u00edttatta fel, \u00e9s 120.000 forintnyi adom\u00e1nnyal gazdag\u00edtotta. 1887-ben algy\u00f3gyi birtok\u00e1t az Erd\u00e9lyr\u00e9szi Magyar K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyletnek adom\u00e1nyozta. 1892-ben m\u00e9g megmaradt vagyon\u00e1t is az egyletnek adom\u00e1nyozta. 1895-ben hunyt el, az egylet k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n temett\u00e9k el. Az EMKE 1885-ben alakult Kolozsv\u00e1rott a magyar nyelv \u00e9s kult\u00fara er\u0151s\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. T\u00f6bb sz\u00e1z iskol\u00e1t, \u00f3vod\u00e1t, k\u00f6nyvt\u00e1rat \u00e9s \u00e1rvah\u00e1zat tartott fenn Erd\u00e9lyszerte. 1947-ben a kommunist\u00e1k megsz\u00fcntett\u00e9k. 1991-ben alakult \u00fajj\u00e1 Brass\u00f3ban."},{"sightId":1838,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Catedrala Sfin\u021bii Arhangheli Mihail \u0219i Gavriil","address":"Pia\u021ba Victoriei","mapdata":"1|678|1001","gps_lat":"45.8375944609","gps_long":"23.1926327467","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Julio Aquino, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Iglesia_ortodoxa,_Orastie,_Rumania_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Iglesia ortodoxa, Orastie, Rumania - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/77\/Iglesia_ortodoxa%2C_Orastie%2C_Rumania_-_panoramio.jpg\/512px-Iglesia_ortodoxa%2C_Orastie%2C_Rumania_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Iglesia_ortodoxa,_Orastie,_Rumania_-_panoramio.jpg\u0022\u003EJulio Aquino\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly \u00e9s G\u00e1briel Arkangyalok ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"szent-mihaly-es-gabriel-arkangyalok-ortodox-katedralis","note":"","history":"1936 \u00e9s 1943 k\u00f6z\u00f6tt, George Cristinel tervei szerint \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1839,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Strada Aurel Vlaicu 3","mapdata":"1|908|1174","gps_lat":"45.8365493476","gps_long":"23.1946290074","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"http:\/\/www.orastie.info.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Codrin.B, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orastie_2011_-_City_Hall.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Orastie 2011 - City Hall\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f2\/Orastie_2011_-_City_Hall.JPG\/512px-Orastie_2011_-_City_Hall.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orastie_2011_-_City_Hall.JPG\u0022\u003ECodrin.B\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":""},{"sightId":1840,"townId":72,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Armatei","mapdata":"1|71|976","gps_lat":"45.8377832920","gps_long":"23.1874078349","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"19","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szasvaros_Broos_k.u.k_IR_64.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szasvaros Broos k.u.k IR 64\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/c\/c8\/Szasvaros_Broos_k.u.k_IR_64.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szasvaros_Broos_k.u.k_IR_64.jpg\u0022\u003EUnknown authorUnknown author\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt gyalogs\u00e1gi laktanya","seolink":"volt-gyalogsagi-laktanya","note":"","history":""},{"sightId":1841,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Casa de Cultur\u0103","address":"Pia\u021ba Victoriei","mapdata":"1|597|1054","gps_lat":"45.8372633885","gps_long":"23.1919125781","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"106","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:OrastieHD2012_(9).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022OrastieHD2012 (9)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/OrastieHD2012_%289%29.JPG\/512px-OrastieHD2012_%289%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:OrastieHD2012_(9).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Hotel Transsylvania","seolink":"volt-hotel-transsylvania","note":"","history":""},{"sightId":1842,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Central Cafe","address":"nr., Strada Nicolae B\u0103lcescu 5","mapdata":"1|926|959","gps_lat":"45.8378042988","gps_long":"23.1947609555","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori K\u00f6zponti Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"egykori-kozponti-szallo","note":"","history":""},{"sightId":1843,"townId":72,"active":1,"name_LO":"Muzeul de Etnografie \u0219i Art\u0103 Popular\u0103","address":"","mapdata":"1|889|1096","gps_lat":"45.8370074376","gps_long":"23.1945566913","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.orastie.mcdr.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Codrin.B, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orastie_Ethnography_Museum_2011_-_Enlarged_Model_of_a_Dacian_Hunedoara_Radulesti_Coin_Type.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Orastie Ethnography Museum 2011 - Enlarged Model of a Dacian Hunedoara Radulesti Coin Type\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/Orastie_Ethnography_Museum_2011_-_Enlarged_Model_of_a_Dacian_Hunedoara_Radulesti_Coin_Type.JPG\/512px-Orastie_Ethnography_Museum_2011_-_Enlarged_Model_of_a_Dacian_Hunedoara_Radulesti_Coin_Type.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orastie_Ethnography_Museum_2011_-_Enlarged_Model_of_a_Dacian_Hunedoara_Radulesti_Coin_Type.JPG\u0022\u003ECodrin.B\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"N\u00e9prajzi \u00e9s N\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"neprajzi-es-nepmuveszeti-muzeum","note":"","history":"A k\u00f6rny\u00e9k rom\u00e1n n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet\u00e9t mutatja be."},{"sightId":1844,"townId":72,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1313|973","gps_lat":"45.8378753382","gps_long":"23.1980476723","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"125","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Gr\u00f3f Ku\u00fan Kocs\u00e1rd \u00e9s Gr\u00f3f Kuun G\u00e9za egykori mellszobrai","seolink":"grof-kuun-kocsard-es-grof-kuun-geza-egykori-mellszobrai","note":"","history":"Mellszobraik a reform\u00e1tus koll\u00e9gium \u00faj \u00e9p\u00fclete el\u0151tt \u00e1lltak a rom\u00e1n el\u0151tt.@\nGr\u00f3f Ku\u00fan Kocs\u00e1rdot 1834-ben a sz\u00e1szv\u00e1rosi reform\u00e1tus gimn\u00e1zium f\u0151gondnok\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, mely tisztet \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig ell\u00e1tta. 1848-ban Hunyad v\u00e1rmegye orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je lett, majd a nemzeti korm\u00e9ny Hunyad v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezte ki. A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n birtokait elkobozt\u00e1k \u00e9s 6 \u00e9vig volt Kom\u00e1romban v\u00e1rfogs\u00e1gban. 1856-ban szabadult, \u00e9s visszakapta birtokait. Rendbetette az ol\u00e1hok \u00e1ltal feld\u00falt birtok\u00e1t \u00e9s algy\u00f3gyi kast\u00e9ly\u00e1t. 1866-ban Hunyad v\u00e1rmegye h\u00e1tszegi ker\u00fclete \u00fajra beva\u00e1lsztotta az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sbe, \u00e9s 1867-ben \u00fajra a v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki. A sz\u00e1szv\u00e1rosi reform\u00e1tus koll\u00e9gium \u00e9p\u00fclet\u00e9t saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n \u00faj\u00edttatta fel, \u00e9s 120.000 forintnyi adom\u00e1nnyal gazdag\u00edtotta. 1887-ben algy\u00f3gyi birtok\u00e1t az Erd\u00e9lyr\u00e9szi Magyar K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyletnek adom\u00e1nyozta. 1892-ben m\u00e9g megmaradt vagyon\u00e1t is az egyletnek adom\u00e1nyozta. 1895-ben hunyt el, az egylet k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n temett\u00e9k el. Az EMKE 1885-ben alakult Kolozsv\u00e1rott a magyar nyelv \u00e9s kult\u00fara er\u0151s\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. T\u00f6bb sz\u00e1z iskol\u00e1t, \u00f3vod\u00e1t, k\u00f6nyvt\u00e1rat \u00e9s \u00e1rvah\u00e1zat tartott fenn Erd\u00e9lyszerte. 1947-ben a kommunist\u00e1k megsz\u00fcntett\u00e9k. 1991-ben alakult \u00fajj\u00e1 Brass\u00f3ban.@\nGr\u00f3f Kuun G\u00e9za (1838-1905) magyar nyelv\u00e9sz, filol\u00f3gus, orientalista, az MTA tagja, egyetemi doktor. Szerte\u00e1gaz\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge k\u00f6z\u00fcl csak n\u00e9h\u00e1nyat eml\u00edt\u00fcnk meg. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a magyarorsz\u00e1gi n\u00e9prajzi t\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke \u00e9s alap\u00edt\u00f3 tagja, a hunyadmegyei t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti egylet eln\u00f6ke \u00e9s alap\u00edt\u00f3 tagja. Alap\u00edt\u00f3 tagja volt a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1rsulatnak, a magyar heraldikai \u00e9s geneal\u00f3giai t\u00e1rsas\u00e1gnak, az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum-Egyes\u00fcletnek. Emellett reform\u00e1tus egyh\u00e1zker\u00fcleti f\u0151gondnok \u00e9s a sz\u00e1szv\u00e1rosi reform\u00e1tus koll\u00e9gium egyik f\u0151gondnoka is volt.\n&\ndiaszporaalapitvany.ro: GR\u00d3F KU\u00daN KOCS\u00c1RD EML\u00c9K\u00c9RE|http:\/\/www.diaszporaalapitvany.ro\/szorvanytallozo\/hunyad-megye\/szaszvaros\/grof-kuun-kocsard-emlekere"}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}