exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Segesvár

Sighișoara
Segesvár
Román:
Sighișoara
Német:
Schäßburg
Latin:
Stenarum
Segesvár
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Nagy-Küküllő
Ország:
Románia
Megye:
Maros
Folyó:
Nagy-Küküllő
Tengerszint feletti magasság:
380 m
GPS koordináták:
46.219388, 24.793601
Google térkép:
Népesség
Népesség:
25e
Magyarok aránya:
17.3%
Népesség 1910-ben
Összesen 11587
Magyarok 23.19%
Németek 47.34%
Oláhok 26.16%
Címer
ROU MS Sighisoara CoA1
Primăria municipiului Sighișoara, Public domain, via Wikimedia Commons

A települést a 12. században II. Géza király által betelepített németek alapították, akiket később szászoknak neveztek. Az erdélyi szászok széleskörű szabadságjogaikat és autonómiájukat II. András királynak köszöngették. Segesvár szabad királyi városi címét Nagy Lajostól kapta 1367-ben. A románok szerint a városban született nemzeti hősük, Vlad Tepes, azonban semmilyen bizonyíték sincs arra, hogy valaha is járt a városban. A szászok a magyarok függetlenedési törekvéseivel szemben rendre a Habsburgokat támogatták. A magyar szabadságharc nagy költője, Petőfi Sándor a város mellett lezajló ütközetben tűnt el végleg, nyomtalanul. Valószínűleg az orosz sereg kozák lovasságának áldozatává vált. A szabadságharc leverése után a Habsburg udvar megszüntette az őket támogató erdélyi szászok autonómiáját. Ezt később helyreállították, majd a közigazgatás kiegyezést követő modernizációjával végleg megszűnt. Ekkor Segesvár Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. Az erdélyi szászok végzetét a román megszállás hozta el. Románia, amellett, hogy nem állította helyre a szász autonómiát, elkobozta a szász közösség hatalmas birtokait is. A kilátástalan helyzetbe került szászok többsége a Ceaușescu-érában váltságdíj ellenében Németországba vándorolt ki. Segesvár az egyik legszebb szász műemlék város, középkori templomai és szép állapotban megmaradt erődítése miatt érdemes meglátogatni.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
ókor
A rómaiak Stenarum nevű katonai őrhelye állt itt, majd óbolgár nép lakott a környékén.
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895. után
Egy feltárt temető leletei alapján a magyar honfoglalók is létesítettek kisebb települést ezen a vidéken.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1141-1161
II. Géza uralkodása alatt teutonok (németek), falamandok és kisebb részben vallonok leltek új hazára dél-Erdélyben, feltehetőleg azután, hogy 1147-ben a II. keresztes hadjárat átvonult Magyarországon. A kölni és trieri érsekség területéről érkeztek olyan személyek, akik öröklési rend szerint odahaza nem számíthattak birtokszerzésre. lakatlan területre érkeztek, ahol nem sokkal korábban még székely határőrök éltek, akiket királyi parancsra Háromszék területére telepítettek át. Később ezen telepeseket kollektíven szászoknak kezdték nevezni, ami nem azt jelenti, hogy Szászországból származtak.
1141 és 1161 között
II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett.
1191
Elkezdték építeni favárát.
1224
II. András király kiadta az Andreanum-ot, az erdélyi szászok arany szabadságlevelét (goldener Freibrief). Ez a szászokat egységes jogi személyként kezelte, kivette a királyi ispánok fennhatósága alól, és az újonnan alapított szebeni ispánt helyezte föléjük. A szászok által lakott terület saját birtokukká vált, jogilag egyenlők voltak, a tulajdonos kihalása után a birtokok a közösségre szálltak vissza, azokat a király nem adományozhatta el. Elöljáróaikat, papjaikat maguk válaszhatták. Vezetőjük a király által kinevezett szászok grófja volt, azonban 1486 után a grófot is maguk választhatták. Szabadon tarthattak vásárokat és kereskedhettek. A szászok földjét Királyföldnek (Fundus Regius, Königsboden) nevezték.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárjáráskor elpusztult a favár, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része.
1280
„Castrum Sex” – Szászvár – néven említették, ami valószínűleg a szász polgárok által már kezdetleges védmüvekkel övezett Felsővárost jelenthette.
1282
Schaäsburg néven említették. A 13. század végére már jelentősebb méretű helységgé vált.
1300
Segusvar néven említették. Az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve. A román neve a magyarból származik.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1350
A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el építeni, de 1428 és 1488 között átépítették.
1367
Nagy Lajos szabad királyi várossá nyilvánította.
1431
Az oláhok szerint itt született Vlad Tepes, azonban valószínűleg sohasem járt a városban. Vlad Tepes apját a törökbarát havasalföldi bojárok űzték Magyarországra. Zsigmond az általa 1408-ban alapított Sárkány Lovagrend tagjává avatta, innen kapta a Dracul, azaz "sárkány" jelzőt (Vlad Dracul). Fia, Vlad 1456-ban jutott Havasalföld trónjára. Dracula neve azt jelentette, hogy Dracul fia. 1459-ben beszüntette az adófizetést a töröknek, majd 1460-ban szövetségre lépett Mátyás királlyal. Az ellene küldött Hamza basát karóba húzatta, majd egy hadjáratban 38 ezer törököt és bolgárt gyilkoltatott meg. Fővárosát Targovistét karó erdő vette körül. Öccse, Radu török segítséggel 1462-ben elkergette a trónjáról, ezután Magyarországra menekült, ahol a Raduval időközben megállapodott Mátyás elfogatta. 1476-ban Vlad Tepes Báthory István erdélyi vajda seregének segítségével visszaszerezte Havasalföld trónját, azonban a magyar sereg távoztával, nem sikerülve nagyobb támogatást szereznie hazájában, a törökök megölték. Vlad Tepes a legkisebb lopást is karóba húzással büntette, de kedvelte a csonkítást és a nyúzást is. Különösen a kereskedelemből meggazdagodott szászokat üldözte, akiket Erdélybe való betörései alkalmával hurcoltatott el, és húzatott karóba. De Vlad Drakula a koldusokat sem kedvelte. A legenda szerint egyszer vendégségbe hívta Targoviste szegényeit, majd rájuk gyújtotta a termet. Vlad Tepes Romániában ma rendkívüli népszerűségnek örvend, és nemzeti hősnek tartják, bár a román hősök nagy része kegyetlen népirtó volt.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. Később az erdélyi országgyűléseken ezen három nemzet képviseltette magát. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként. Az egyezség értelmében a szász erődtemplomokba beengedték a környékbeli nem szász lakosságot is veszély esetén. Ez óriási engedmény volt, mert akkor nem szász (még magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem vásárolhatott házat Szászföldön. A rendházakban is csak szász szerzetesek élhettek, és a szász plébánosok a magyar szokások, viselet és frizura átvételét is szigorúan tiltották. Az erdélyi szászok soha nem integrálódtak az őket befogadó és nekik annyi előjogot biztosító Magyarország testébe, és erre soha nem is volt semmi hajlandóságuk.
1438
Várát a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították.
1467
Hunyadi Mátyás király Erdélyre is kiterjesztette a királyi kincstári adót (tributum fisci regalis) és a koronavámot (vectigal coronae). Ennek hatására Erdélyben felkelés tört ki, és Szentgyörgyi János erdélyi vajdát akarták királlyá tenni. Mátyás seregével azonban Erdélyben termett, az összeesküvők szétszaladtak, Szentgyörgyi pedig kegyelmet kért. A kegyelmet megkapta, de vajdai tisztségétől megfosztották. Segesvár is csatlakozott a felkeléshez, a mozgalom bukása után azonban az uralkodó kegyesen megbocsátott nekik is.
1486
Mátyás király megerősítette a szászok autonómiáját. Létrejött az Erdélyi Szász Univerzitás, az erdélyi szászok önkormányzati szerve. Ennek közigazgatási, törvényhozói, bíráskodási jogköre volt és egyedül a királynak volt alárendelve. Szászok fölött kizárólag a szász egyetem ítélkezhetett. A Szász Univerzitás választotta a szászok grófját is a 12 fős nagyszebeni városi tanács tagjai közül. Az Univeztitás hivatalos nyelve a német volt, míg Magyarországé a latin.
1506
Itt erősítették meg a három nemzet unióját.
1513
Jagelló II. Ulászló király, hogy gyarapítsa a lakosságát, hét esztendőnyi adómentességgel jutalmazta a városba költözőket.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1529
Szapolyai János király serege megjelent a városfalak elött, hogy kikényszerítse a Habsburg-párti segesvári szászok hódolatát.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1544
A város protestáns hitre tért.
1562. április
A Székelyudvarhelyi székely országgyűlés megszervezte a fegyveres felkelést János Zsigmond ellen a szabadságjogok visszaállításáért. A terv szerint a Habsburg császár kívülről támogatta a felkelésüket. Hadad kapitánya, Sulyok György átállt Ferdinándhoz, ezért János Zsigmond erdélyi serege megostromolta a várat. A vár felmentésére németekből és magyarokból álló sereg indult a már korábban átállt Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány vezetésével.
1562. március 4.
Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány a hadadi csatában legyőzték a Báthory István váradi főkapitány vezette erdélyi hadakat. Az erdélyiek vesztét az okozta, hogy a Némethi Ferenc vezette előőrs János Zsigmond utasítása ellenére idő előtt harca bocsátkozott a túlerőben lévő ellenséggel. János Zsigmondot a temesvári és budai pasák seregei mentették meg, akik megtámadták Balassa seregét és Szatmárra szorította vissza azt, de Hadad továbbra is Ferdinánd kezén maradt.
1562. június 20.
János Zsigmond serege legyőzte a Nyárád mentén, Vaja és Kisgörgény között a székely lázadókat. A vezéreket a segesvári országgyűlés határozata alapján karóba húzták.
1562
Az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. A közszékelyek lázadását Radák László a fejedelmi sereg élén leverte. János Zsigmond ezután a segesvári országgyűlésen a székelyek harmadik rendjét jobbágysorba taszította és földjeit elajándékozta, valamint a teljes székelységre kiterjesztette a "ius regium" elvét, miszerint kihalás esetén a székely földjét a kincstár örökli, és nem a közösség.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1599. október 17.
II. Mihály havasalföldi vajda Rudolf császár felbujtására a Bodza-szoroson betört Erdélybe, miután Báthory Zsigmond fejedelem ígéretével ellentétben nem Rudolf császárnak, hanem unokatestvérének, Báthory András bíborosnak adta át az Erdély feletti hatalmat. A Báthory dinasztiával elégedetlen székelyeket jogaik visszaállításának ígéretével maga mellé állította, és segítségükkel október 28-án Sellenberknél legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem seregét.
1599. november
Vitéz Mihály Erdélyben Rudolf császár által kinevezett kormányzóként vette át a hatalmat, azonban hamarosan véres önkényuralmat vezetett be. A vezető tisztségekbe román bojárokat állított, teljesen kifosztotta a kincstárt, fizetetlen zsoldosait pedig Erdély-szerte gyilkoltak és fosztogattak. Az oláh parasztok is felkeltek és irtóhadjáratot kezdtek a magyar és szász lakosság ellen.
1600
Előbb Vitéz Mihály, majd Basta hódította meg.
1600. szeptember 18.
A miriszlói csatában legyőzte és elűzte Mihály vajdát az ellene fellázadt Báthory Zsigmond vezette erdélyi nemesség Basta császári generális seregével kiegészülve. A következő év elején az erdélyi rendek szakítottak a császárral és Báthory Zsigmondot fejedelemmé választották.
1601. augusztus 3.
A goroszlói csatában Basta császári tábornok és Mihály vajda egyesített serege legyőzték Báthory Zsigmond fejedelem erdélyi seregét. Mihály vajda serege ezután felgyújtotta és kirabolta Tordát, Nagyenyedet és Gyulafehérvárt, ahol kifosztották nagyjaink sírjait is, és mindenfelé vadállati módon kegyetlenkedtek. Ezután augusztus 19-én Basta zsoldosaival megölette a sok bajt okozó Mihály vajdát, és Erdélyben maga is rémuralmat vezetett be, zsoldosai szabadon garázdálkodtak.
1601 augusztus
Basta császári generális zsoldos hada megsarcolta a lakosságot, de még ez év decemberében Báthory Zsigmond fegyveresei csellel elfoglalták.
1601. augusztus 31.
Báthory Zsigmond Moldva felöl a hozzá csatlakozott székelyekkel bevonult Brassóba, és elnyerte a szultán támogatását. A Brassó ostromára készülő Basta a török erősítés megérkezése hírére ágyúit hátrahagyva megfutamodott. Báthory bevonult Gyulafehérvárra, de a jezsuiták unszolására csakhamar fegyverszünetet kötött Bastával és székhelyét 1602-ben Brassóba helyezte vissza.
1602. július 2.
Giorgio Basta Tövis mellett vereséget mért Székely Mózes seregére, aki a goroszlói csata után a császárellenes felkelés élére állt. Erdély újra Basta kezére került, aki véres irtóhadjáratot kezdett a magyarok ellen.
1603
Basta seregével elhagyta Erdélyt. Székely Mózes török és székely hadakkal elindult Temesvárról Erdély meghódítására. Székely Mózes Gyulafehérváron csatlakozásra hívta fel az erdélyi rendeket, akik pozitív fogadtatásban részesítették, megelégelve Basta rémuralmát. Május 9-én az országgyűlés Székely Mózest fejedelemmé választotta. A Habsburgok szövetségesüket, IX. Radu havasalföldi fejedelmet mozgósították, aki július 17-én Brassónál éjjel rátámadt Székely Mózes táborára. A fejedelem is életét vesztette. Basta visszatért Erdélybe.
1603
Székely Mózes török-tatár segédhadai elött kénytelenek meghódolni.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605
A Habsburg zsarnokság ellen fellázadt Bocskai István hajdúi vonulnak be a falai közé.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1606–1666
A város Georg Kraus nevű jegyzője ezen időszakra vonatkozó feljegyzései fontos forrást képeznek Erdély történetére vonatkozóan.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1630. december 1.
Itt választották meg erdélyi fejedelemnek I. Rákóczi Györgyöt.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1646
Pestis pusztította.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1657. november 2.
Itt választották meg erdélyi fejedelemnek Rhédey Ferencet.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1658. október 7.
Itt választották meg erdélyi fejedelemnek Barcsay Ákost.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1662
A Habsburg támogatást élvező Kemény János fejedelem támadta meg a Segesvár biztos falai mögé húzódó, és a török által megválasztatott új nagyurat, Apafi Mihályt. Ez utóbbi szerencséjére azonban Kücsük pasa segélyhadai Nagyszőlősnél csatában legyőzték Kemény Jánost, aki maga is az életét vesztette.
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1676
Tüzvész pusztította, amiben a korabeli források szerint 624 ház, 120 major, a templomok és az erődítmények egy része is leégett.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
18. század elejétől
A háborúkban kipusztult szász falvakat Havasalföld felől érkező román betelepülők népesítették be. A szász városokban is megjelentek a román elemek. Megindult a folyamat, amelynek végére Erdélyben a románok többségbe kerültek.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1706
II. Rákóczi Ferenc seregvezére, Pekri Lőrinc a csapataival megszállta a Habsburg-hü várost, és az ellenállás megakadályozására felrobbantatta a védművek egy részét. Ekkor pusztult el a 14 bástyából 5 és maradt 9. A továbbiakban már nem számított hadászati szempontból fontos helynek.
1709
Pestis pusztította.
1788
Tűzvész pusztította.
1781
II. József bevezette a "koncivilitást", ami lehetővé tette nem szászoknak a betelepülést és birtokszerzést Szászföldön.
1783
II. József megszüntette a Szász Univerzitást és a szász székek betagozódtak az új megyerendszerbe. A kalapos király a német nyelvet tette államnyelvvé Magyarországon a latin helyett, ami ellen a szászok a magyar rendekkel együtt nyújtották be tiltakozásukat.
1790
II. József, a "felvilágosult" abszolutista uralkodó meghalt, Erdély-szerte örömtüzek gyúltak és a magyarok és szászok együtt ünnepelték a rendeletek visszavonását. A Szász Univerzitás helyreállt, de a "koncivilitást" nem vonták vissza.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848
Az erdélyi szászok is megszavazták az Uniót Magyarországgal. Azonban a magyar szabadságharc során a német nemzeti tudatuk és császárhűségük okán a Habsburgokat támogatták.
1849
Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide.
1849. július 31.
A határában volt a segesvári csata, amikor Bem serege vereséget szenvedett Lüderz kétszeres túlerőben lévő orosz seregétől. Bemnek ugyanakkor sikerült megakadályozni az oroszok előrenyomulását Székelyföld irányába. A menekülő magyarokat a kozák lovasság vadászta le, valószínűleg így halt meg Petőfi Sándor is. Fehéregyházán 1897-ben emlékművet avattak Petőfi Sándornak, aki ebben a csatában tűnt el örökre.
1849 után
A szabadságharc bukása után a szászok árulásának jutalma az lett, hogy a habsburgok megszüntették autonómiájukat, Királyföldet betagozták a Bécsből irányított közigazgatási rendszerbe. A szász grófot leváltották, az igazságszolgáltatás kikerült a szászok ellenőrzése alól és a helyi elöljárók helyére központilag kirendelt hivatalnokok kerültek.
1861
Az abszolutizmust enyhítő Októberi Diploma helyreállította a szászok autonómiáját.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1876
Magyarországon megtörtént a közigazgatás modernizációja és a középkori formációk felszámolása. A szászok autonómiája is megszűnt (csakúgy, mint a magyar székelyeké), és a székeket betagozták a vármegyerendszerbe. Szászföld akkorra már rég elvesztette szász etnikai homogenitását.
1876
A szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. Bronz- és ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé.
1876 után
A Szász Egyetem (Univerzitás) alapítványként tovább működhetett a kultúra és az oktatás területén.
1910
11 587 lakosából 5486 német, 3031 román és 2687 magyar volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Erdély védelmét a szász Arthur Arz von Straussenberg irányította a német erősítés beérkezéséig. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 8.
A román megszállás árnyékában Medgyesen a szász küldöttek gyűlése elfogadta a Romániához való csatlakozást az autonómia helyreállításának ígérete mellett. 1910-ben 231 ezer szász élt Erdélyben.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1923
A román hatalom a szászok maradék önkormányzatát is megszüntette. Elkobozták a Szász Egyetem hatalmas birtokait, csakúgy, mint a magyar nemesek és egyházak földjeit. Az erdélyi szászok ezzel újfent megkapták árulásuk jutalmát.
1941-re
A román betelepülések hatására a szászok minden városban elvesztették számbeli többségüket. Az elkeseredés hatására a szászok tömegesen léptek be az SS-be.
1944
A német felsővezetés elrendelte Szászföld kitelepítését Kelet-Poroszországhoz hasonlóan, de a többség helyben maradt. Románia Szovjetunióhoz való átállása után a szászok között is kényszersorozást rendeltek el, így az erdélyi szászok saját honfitársaik ellen voltak kénytelenek harcolni.
1950-es évek
Illegális kivándorlás vette kezdetét Németország felé az állami alkalmazottak megvesztegetésével. A folyamatra felfigyelt a Securitate és a Külügyi Hírszerző Igazgatóság (DIE), és saját hasznukra akarták fordítani a folyamatokat.
1962-től
Beindult Romániában a német nemzetiségűek államilag koordinált eladása. A "termékeket" négy kategóriába sorolták. NSZK-nak egy magasan képzett emberért 11.000 márkát kellett fizetnie, míg egy diákért csak 1.800 márkát.
1970-től
Innentől az NSZK-nak minden németért egységesen 8.000 márkát kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda útra szóló vízum ára.
1982-től
Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lelépők képzési költségét is, ami tovább növelte az árat, a kivándorlóknak pedig alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyontárgyaikat az államra hagyják. A németek természetben is fizethettek. Például, amikor a németek közölték, hogy csak Volkswagen gépkocsit tudnak szállítani, a románok közölték, hogy inkább Mercedest kérnének, de hajlandók várni.
1990-ig
A bánsági svábokkal együtt összesen 250-400 ezer főre teszik az eladott németek számát. A sikeres üzlet láttán a románok zsidókat is kezdtek árulni Izraelnek, majd a végén már bárkit eladtak, ha volt, aki fizetett értük (vagyis kifizette a váltságdíjat).
1991-1992
A határok megnyílásával a megmaradt 95.000 erdélyi szászból 75.000 ember vándorolt ki önként, szellemfalvakat hagyva maguk után. A kevés megmarad szász többsége mára már románabb lett a románnál, ahogyan Klaus Iohannis példája is mutatja.
1999
Történelmi központját a Világörökség részének nyilvánították.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Miklós evangélikus vártemplom
Biserica din Deal (Sf. Nicolae)
Biserica din deal din Sighisoara4
Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Szent Miklós evangélikus vártemplom
Története

Német nevén Bergkirche. A 13. században a domonkosok építették, de a 14. század közepén a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot kezdtek építeni. 1345-ben Nagy Lajos oklevele már említi az épülő templomot. A hajó befejezésének dátuma 1429. Tornyát 1463-ban csatolták hozzá. A szentély és a diadalív festményei 1488-ból valók, Bálint mester művei. A Szent Mártont ábrázoló szárnyasoltár 1520-ból való. Kiemelést érdemel késő gótikus szentségfülkéje. 16. századi reneszánsz bútorzata Johannes Reychmuth munkája. Az 1991-1999 közötti restaurálásért és tartószerkezetének megerősítéséért Europa Nostra-díjjal tüntették ki.

Szűz Mária kolostortemplom, Klosterkirche
Biserica Mănăstirii
Segesvár - Felsőváros - Kolostortemplom - panoramio
h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Szűz Mária kolostortemplom, Klosterkirche
Története

1484-1515 között épült gótikus stílusban, a 13. századi Domonkos-rendi kolostor helyén. A domonkos templom létezéséről 1298-ból származó forrás tanuskodik. A templomban található egy 1440-ben készített bronz keresztelőmedence, egy 13. századbeli, 35 darabból álló keleti szőnyeggyűjtemény, és egy 1680-ban készített barokk oltár. 1556-ban a domonkosok elhagyták a várost, ami a reformátusoké lett. 1676-ban tűzvész rongálta meg, tetőzete leégett. Ezután építették a mai huszártornyot, és cserélték berendezését barokk stílusúra. Az egykori kolostort 1886-ban bontották le. Az oltár és az orgona faragásait Johann West készítette, míg festményeit Jeremias Stranovius.

Szent József római katolikus templom
Catedrala Romano-Catolică Sf.Iosif
Schäßburg, katholische Kirche v NO, 4
Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent József római katolikus templom
Története

A plébánia alapítását az 1143-as évre teszik. Az első templom javára búcsút engedélyezett a pápa 1298-ban. Ez a templom valószínűleg a várhegyen épült. A reformáció idején négy temploma is volt a várnak. Ebből az egyik a hegyi templom, a másik a fedett lépcső mellett lehetett (kivehető romjai a 14. századból valók), a harmadik a domonkosok kolostortemploma, amely már 1298-ban létezett, a negyedik egy kis gótikus templom, amely a domonkos apácáké volt. A reformáció idején a város szász lakossága mind lutheránus lett, a domonkosoknak is el kellett hagyniuk a várost. A katolikus hitélet újraindulása 1702-től kezdődött, ekkor került egy ferences szerzetes Segesvárra, aki a szabad ég alatt prédikált, és eleinte egy deszkabódéban lakott. A ferencrendi szerzetesek 1723-ban kapták meg a domonkosrendi apácák volt kis templomát és a mellette levő rendházat. A jelenlegi plébániát 1892-ben építették, a templomot – elődjét teljesen lebontva és egy, a közelben levő bástyát is – 1895-ben kezdték el építeni eklektikus stílusban, majd 1896. október 4-én szentelte fel Lönhart Ferenc püspök.

Református templom
Biserica Reformată
Schäßburg, reformierte Kirche, 2
Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református templom
Története

A templom terveit eredetileg Alpár Ignác készítette, de ezeken – pénzhiány miatt – változtattak s így egy kisebb templom alapjai tétettek le 1888.jún.8-án, melyet egy év múltán már fel is szentelhettek. 1894-ben a templom mellé egy új parókiát épített a gyülekezet majd egy több tantermes felekezeti iskolát is.

Unitárius templom
Biserica Unitariană
Biserica Unitariana - panoramio
Mister No, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
unitárius
Felkeres
Unitárius templom
Története

1936-ban épült a magyar unitárius hívek számára.

Leprások temploma, Szentlélek templom
Biserica Sfântul Spirit
Biserica leprosilor din Sighisoara
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Leprások temploma, Szentlélek templom
Története

A városfalon kívül található, a 15. században épült. A várfalon kívül, a Küküllő partján lévő épületegyüttes része volt, amely iskolát, a tanítók házát, a leprások kórházát és a templomot foglalta magába. A leprások nem mehettek be a templomba, hanem a pap ment ki hozzájuk a templom külső falán található szószékre. 1684-től a szószéket nem használták, és a kórházat is lebontották a 19. század végén, amikor a vasutat építették.

Istenanya ortodox templom
Biserica Intrarea Maicii Domnului în Biserică din Sighișoara
RO MS Biserica Intrarea Maicii Domnului in Biserica din Sighisoara (1)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Istenanya ortodox templom
Története

1788-1797 között épült.

Szentháromság ortodox templom
Biserica Sfânta Treime
Eglise Orhodoxe de Sighisoara
Robindechanoz, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szentháromság ortodox templom
Története

1934-1937 között épült.

Temetőkápolna
Capela Cimitirului
Biserica din deal din Sighisoara12
Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Temetőkápolna
Története

A vártemplom mellett az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épített temetőkápolna áll. A tornyot azután bontották le, hogy 1890-ben egy villámcsapásban erősen megrongálódott.

Zsinagóga
Schäßburg, Synagoge, 3
Renardo la vulpo, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
zsinagóga
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

1903-ban épült.

Középületek
Egykori vármegyeháza, Városháza
Segesvár - Felsőváros - az egykori Vármegyeháza - panoramio
h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Egykori vármegyeháza, Városháza
Története

A régi megyeháza 1886-1888 között épült neoreneszánsz stílusban. A megyeháza falán emléktábla hirdeti, hogy itt született boldog Apor Vilmos püspök.

Kulturális létesítmények
Albert-ház, Albert-haus
Schäßburg, Alberthaus v O, 1
Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Albert-ház, Albert-haus
Története

A hegyi iskola bentlakása.

Volt evangélikus líceum, Joseph Haltrich Elméleti Líceum
Liceul Teoretic Joseph Haltrich Sighisoara
Liceul Teoretic Joseph Haltrich Sighisoara - panoramio
Mister No, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Volt evangélikus líceum, Joseph Haltrich Elméleti Líceum
Története

1900 és 1901 között emelték romantikus stílusban a régi barokk iskolaépület helyén, részben annak anyagából. A barokk iskolát 1772-ben kezdték építeni, de korábban is állt itt iskolaépület, melynek megközelítésére épült a Diáklépcső a 17. század közepén. Az iskolát 1522-ben említették először források, de már a 15. században is létezhetett. Ma Josef Haltrich egykori igazgató nevét viseli.

Városi infrastruktúra
Óratorony, Történeti Múzeum
Turnul cu Ceas
Segesvár - Felsőváros - Óra-torony - panoramio (1)
h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városi torony / tűztorony, városháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Óratorony, Történeti Múzeum
Története

A vár főbejárata, keleti kapuja, amely elválasztja az Alsóvárost a Felsővárostól. A többi toronytól eltérően nem a céhek védték, hanem a városi katonaság. Eredetileg a 14. században épült. 1556-ig a városi tanács az első szintjén lévő teremben ülésezett. A toronyban őrizték a város kincstárát, levéltárát, és itt volt a lőszerraktár is. 1677-ben az előző évi tűzvész következtében újjáépítették, ekkor kapta barokk tetejét.

1604-ben a toronyba fából készült óraszerkezet került, ekkor kapta az Óratorony (Stundturm) nevet. 1648-ban az óraszerkezetet és a számlapot kicserélték, és ekkor építette be Johann Kirschel mester a minden óraütéskor körbejáró figurákat (12 apostol ezüst szobra) is. Az óraszerkezet az 1676-os tűzvészben megsemmisült, helyette újat készítettek.

1704-ben során a várost megtámadó kurucok ágyúi eltalálták a torony tetején levő szélkakast és a török hódoltság jelképeként felszerelt félholdat. 1774-ben a félholdat a Habsburgok kétfejű sasára cserélték ki.

Az 1894-es restaurálás során színes cserepekkel fedték be a tornyot. 1899-ben az épületben a város történetét bemutató múzeumot alakítottak ki. 1906-ban az órát felújították, 1964 óta pedig elektromos motorral működtetik. A torony 64 méter magas.

A toronyban jelenleg múzeum található. Budapesten a Vajdahunyad várában az Apostolok tornya a segesvári óratoronyt idézi.

Törle-kapu
Schäßburg, Törle beim Kürschnerturm, 2
Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városkapu
Jelenleg:
városkapu
Felkeres
Törle-kapu
Története

Egy kisebb méretű kijárat volt, amely a veszély esetén a falak mögé terelt juhok számára szolgált.

Kovácsok tornya
Turnul Fierarilor
Turnul Fierarilor din Sighisoara2
Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Kovácsok tornya
Története

1631-ben épült a hajdani Borbélyok tornyának alapjaira a legfontosabb közlekedési út védelmére. Felső szintjén volt a tűzoltószertár.

Ónművesek tornya
Turnul Cositorarilor
Turnul Cositorarilor Sighisoara
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Ónművesek tornya
Története

A városfallal egyidejűjeg épült. 1583-ban újjáépítették. Előtte található a legjobb állapotban megőrzött bástya.

Kötélverők tornya
Turnul Frânghierilor
Turnul Franghierilor din Sighisoara4
Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Kötélverők tornya
Története

Egyidős a vár legrégebbi falaival. 1241-ben a tatárok lerombolták, de 1350-ben újjáépült. Az 1676-os tűzvész nem érintette. Még ma is laknak benne. A hegycsúcs peremét védelmezte, az itt emelkedő fal övezte a hegyi templomot.

Csizmadia-torony
Turnul Cizmarilor
Turnul Cizmarilor din Sighisoara3
Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Csizmadia-torony
Története

1521-ben épült és 1603-ban erősítették meg. 1606-ban a csizmadiák céhe által védett torony részlegesen sérült, de 1650-ben újjáépítették. 1681-ban nyerte el mai alakját, miután az 1676-os tűzvész után újjáépítették. A várfal északi végén található, mind közül ez a legalacsonyabb torony.

Mészárosok tornya
Turnul Măcelarilor
Turnul Macelarilor din Sighisoara
Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Mészárosok tornya
Története

A keleti oldali Törle kapu védelmére épített két torony egyike. 12. századi, felső két emeletét a 16. században alakították ki az előtte lévő ágyúbástyával egyetemben.

Timárok tornya
Turnul Tăbăcarilor
Sighișoara 008 (cropped)
Vislupus, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Timárok tornya
Története

A 13-14. század körül épült a vár dél-keleti részén az Óratorony terének védelmére.

Szabók tornya
Turnul Croitorilor
Sighişoara (Schäßburg, Segesvár) - The Tower of Tailors
Pudelek (Marcin Szala), CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Szabók tornya
Története

A 14. században épült a város nyugati kapujának védelmére. Előtte kapuvédő barbakánnal volt megerősítve. Az 1676-os tűzvészben a felsőbb szinteken tárolt lőpor felrobbant. 1935-ben építették újra, akkor kapta a jelenlegi kinézetét.

Szűcsök tornya
Turnul Cojocarilor
Schäßburg, Törle beim Kürschnerturm, 2
Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Szűcsök tornya
Története

A keleti oldali Törle kapu védelmére épített két torony egyike. Valószínüleg a 15. században épült és a szúcsök céhe védelmezte. Az 1676-os tűzvész után kijavították és megnagyobbították.

Diáklépcső, Schülertreppe
Scara acoperită
Scara acoperita din Sighisoara
Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
út
Jelenleg:
út
Felkeres
Diáklépcső, Schülertreppe
Története

1642-ben épült. A fedett lépcső a vár főterétől a várhegyre vezet. A felsővárost kötötte össze a várhegy legmagasabb pontjával, az evangélikus templom mellett álló iskolával, melyet 1522-ben említettek először források. Az 1849-es átalakítási munkálatok nyomán csupán 175 lépcsőfok maradt az eredeti 300-ból.

Magánlakhelyek
Velencei ház
Casa Venețiană
Casa Venetiana din Sighisoara4
Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Velencei ház
Története

A 17. század elején épülhetett, a 19. században neogótikus stílusban felújították. Nevét az ablakainak formájáról kapta. Legjelentősebb lakója a vár polgármestere Stephanus Mann volt.

Szarvasos ház
Casa cu Cerb
Piata Cetatii - panoramio (1)
Mister No, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Felkeres
Szarvasos ház
Története

A 17. században épült, és nevét a ház sarkán látható szarvasfejről kapta. 1988-2001 között renoválták. Jelenleg szálloda.

Vlad Dracul háza
Casa Vlad Dracul
Casa natale di Vlad III di Valacchia, Sighișoara
Pivari.com, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Vlad Dracul háza
Története

A város legrégibb polgárháza. 14. századi gótikus maggal rendelkezik. A hagyomány szerint a házban élt erdélyi száműzetésben II. Vlad 1431 és 1436 között. A Dracul (Sárkány) nevet 1431-től használta, amikor Zsigmond Nürnbergben az általa 1408-ban alapított Sárkány Lovagrend tagjává avatta. II. Vlad 1436-ban lett Havasalföld fejedelme. Állítólag ebben a házban született fia, III. Vlad, alias Vlad Tepes, alias Vlad Drakula (jelentése Drakul fia). Vlad Drakula számos alkalommal tört be Magyarország területére, Szászföldre, és hurcolt el szászokat, akiket aztán válogatott kegyetlenséggel öletett meg, mivel irígy volt azok kereskedelemből megszerzett gazdagságára. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy a háznak bármi köze lenne a familiájához.

Emlékművek
Petőfi Sándor mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Petőfi Sándor mellszobra
Története

Petőfi Sándor költőnk 1849 július 31-én esett el a Segesvár melletti Fehéregyházán. 48 évvel később 1897-ben a segesvári vár északkeleti várfokán az akkori Megyeháza (ma Városháza) előtt felavatták egészalakos szobrát, Köllő Miklós alkotását www.kozterkep.hu . Ezt a szobrot 1916 nyarán, a román betörés előli menekítés alkalmával szerelték le és szállították Budapestre, majd a trianoni döntés után 1922 őszén Kiskunfélegyházán állították fel.

Ezután Segesváron a várban több mint 40 évig nem állt Petőfi szobor, míg 1959-ben a Köllő-féle szobor helyén felavatták a költő, Romulus Ladea (1901-1970) román szobrász által mintázott mellszobrát, melyet Bukarestben a Képzőművészeti Alap gyárában öntöttek ki. A szobor 2006-ig állt itt amikoris a talaj beázására és a várfal meggyengülésére hivatkozva eltávolították, talapzatát elbontották, azzal az igérettel, hogy a város más pontján majd felállítják. Erre 2013 nyaráig kellett várni, amikor a Szent József római katolikus templom és a Csízmadia bástyák közötti kis parkban avatták fel ünnepélyesen.

Boldog Apor Vilmos püspök mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Boldog Apor Vilmos püspök mellszobra
Története

A közelben lévő egykori Vármegyeháza (ma Városháza) épületének északi szárnyában született (1892 február 29-én) Apor Vilmos (1892-1945). Apor Vilmos bárói rangú családja háromszéki származású, ő mégis Segesvár szülötte, mivel édesapja br. Apor Gábor (1851-1898) Nagy-Küküllő vármegye főispánja volt. A jogász apa, mint torjai nagybirtokos a (háromszéki) Bálványosvár alatti gyógyászati helyen üdülőtelepet építtetett ki, léterhozva a híressé vállt Bálványosfürdőt.

1941. január 21-én nevezték ki győri püspökké. 1945. március 28-án (nagyszerdán) megkezdődött Győr szovjet ostroma. A püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket. Utolsó szentmiséjét is itt mutatta be nagycsütörtökön. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona agyonlőtte. Apor Vilmos püspök mellszobrát 1993. augusztus 28-án avatták fel, Hunyadi László alkotása. A vértanú püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa avatta boldoggá a római Szent Péter téren.

Boldog Apor Vilmos püspök emléktáblája
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
Boldog Apor Vilmos püspök emléktáblája
Története

Az emléktábla az egykori Vármegyeháza (ma Városháza) falán látható, amely épület északi szárnyában született (1892 február 29-én) Apor Vilmos (1892-1945). Apor Vilmos bárói rangú családja háromszéki származású, ő mégis Segesvár szülötte, mivel édesapja br. Apor Gábor (1851-1898) Nagy-Küküllő vármegye főispánja volt. A jogász apa, mint torjai nagybirtokos a (háromszéki) Bálványosvár alatti gyógyászati helyen üdülőtelepet építtetett ki, léterhozva a híressé vállt Bálványosfürdőt. Apor Vilmos püspök emléktábláját 2007. november 4-én avatták fel, Hunyadi László alkotása.

1941. január 21-én nevezték ki győri püspökké. 1945. március 28-án (nagyszerdán) megkezdődött Győr szovjet ostroma. A püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket. Utolsó szentmiséjét is itt mutatta be nagycsütörtökön. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona agyonlőtte. A vértanú püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa avatta boldoggá a római Szent Péter téren.

Múzeumok és Galériák
Óratorony, Történeti Múzeum
Turnul cu Ceas
Segesvár - Felsőváros - Óra-torony - panoramio (1)
h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városi torony / tűztorony, városháza
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Óratorony, Történeti Múzeum
Története

A vár főbejárata, keleti kapuja, amely elválasztja az Alsóvárost a Felsővárostól. A többi toronytól eltérően nem a céhek védték, hanem a városi katonaság. Eredetileg a 14. században épült. 1556-ig a városi tanács az első szintjén lévő teremben ülésezett. A toronyban őrizték a város kincstárát, levéltárát, és itt volt a lőszerraktár is. 1677-ben az előző évi tűzvész következtében újjáépítették, ekkor kapta barokk tetejét.

1604-ben a toronyba fából készült óraszerkezet került, ekkor kapta az Óratorony (Stundturm) nevet. 1648-ban az óraszerkezetet és a számlapot kicserélték, és ekkor építette be Johann Kirschel mester a minden óraütéskor körbejáró figurákat (12 apostol ezüst szobra) is. Az óraszerkezet az 1676-os tűzvészben megsemmisült, helyette újat készítettek.

1704-ben során a várost megtámadó kurucok ágyúi eltalálták a torony tetején levő szélkakast és a török hódoltság jelképeként felszerelt félholdat. 1774-ben a félholdat a Habsburgok kétfejű sasára cserélték ki.

Az 1894-es restaurálás során színes cserepekkel fedték be a tornyot. 1899-ben az épületben a város történetét bemutató múzeumot alakítottak ki. 1906-ban az órát felújították, 1964 óta pedig elektromos motorral működtetik. A torony 64 méter magas.

A toronyban jelenleg múzeum található. Budapesten a Vajdahunyad várában az Apostolok tornya a segesvári óratoronyt idézi.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.2193880000","long":"24.7936010000"},"townlink":"segesvar-sigishoara","town":{"townId":84,"active":1,"name_HU":"Segesv\u00e1r","name_LO":"Sighi\u0219oara","name_GE":"Sch\u00e4\u00dfburg","name_LT":"Stenarum","seolink":"segesvar-sigishoara","listorder":14,"oldcounty":38,"country":4,"division":23,"altitude":"380","gps_lat":"46.2193880000","gps_long":"24.7936010000","population":25,"hungarian_2011":17.3,"population_1910":11587,"hungarian_1910":23.19,"german_1910":47.34,"slovak_1910":0,"romanian_1910":26.16,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighisoara_Centrul_istoric_(8).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sighisoara Centrul istoric (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/22\/Sighisoara_Centrul_istoric_%288%29.JPG\/512px-Sighisoara_Centrul_istoric_%288%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighisoara_Centrul_istoric_(8).JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Erd\u00e9lyi-medence","river":"Nagy-K\u00fck\u00fcll\u0151","description":"A telep\u00fcl\u00e9st a 12. sz\u00e1zadban II. G\u00e9za kir\u00e1ly \u00e1ltal betelep\u00edtett n\u00e9metek alap\u00edtott\u00e1k, akiket k\u00e9s\u0151bb sz\u00e1szoknak neveztek. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 szabads\u00e1gjogaikat \u00e9s auton\u00f3mi\u00e1jukat II. Andr\u00e1s kir\u00e1lynak k\u00f6sz\u00f6ngett\u00e9k. Segesv\u00e1r szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi c\u00edm\u00e9t Nagy Lajost\u00f3l kapta 1367-ben. A rom\u00e1nok szerint a v\u00e1rosban sz\u00fcletett nemzeti h\u0151s\u00fck, Vlad Tepes, azonban semmilyen bizony\u00edt\u00e9k sincs arra, hogy valaha is j\u00e1rt a v\u00e1rosban. A sz\u00e1szok a magyarok f\u00fcggetlened\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9seivel szemben rendre a Habsburgokat t\u00e1mogatt\u00e1k. A magyar szabads\u00e1gharc nagy k\u00f6lt\u0151je, Pet\u0151fi S\u00e1ndor a v\u00e1ros mellett lezajl\u00f3 \u00fctk\u00f6zetben t\u0171nt el v\u00e9gleg, nyomtalanul. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az orosz sereg koz\u00e1k lovass\u00e1g\u00e1nak \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a Habsburg udvar megsz\u00fcntette az \u0151ket t\u00e1mogat\u00f3 erd\u00e9lyi sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Ezt k\u00e9s\u0151bb helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, majd a k\u00f6zigazgat\u00e1s kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val v\u00e9gleg megsz\u0171nt. Ekkor Segesv\u00e1r Nagy-K\u00fck\u00fcll\u0151 v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok v\u00e9gzet\u00e9t a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s hozta el. Rom\u00e1nia, amellett, hogy nem \u00e1ll\u00edtotta helyre a sz\u00e1sz auton\u00f3mi\u00e1t, elkobozta a sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hatalmas birtokait is. A kil\u00e1t\u00e1stalan helyzetbe ker\u00fclt sz\u00e1szok t\u00f6bbs\u00e9ge a Ceau\u0219escu-\u00e9r\u00e1ban v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben N\u00e9metorsz\u00e1gba v\u00e1ndorolt ki. Segesv\u00e1r az egyik legszebb sz\u00e1sz m\u0171eml\u00e9k v\u00e1ros, k\u00f6z\u00e9pkori templomai \u00e9s sz\u00e9p \u00e1llapotban megmaradt er\u0151d\u00edt\u00e9se miatt \u00e9rdemes megl\u00e1togatni.","nameorigin":"","history":"\u00f3kor|A r\u00f3maiak Stenarum nev\u0171 katonai \u0151rhelye \u00e1llt itt, majd \u00f3bolg\u00e1r n\u00e9p lakott a k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n.@#1|@895. ut\u00e1n|Egy felt\u00e1rt temet\u0151 leletei alapj\u00e1n a magyar honfoglal\u00f3k is l\u00e9tes\u00edtettek kisebb telep\u00fcl\u00e9st ezen a vid\u00e9ken.@#3|@1141-1161|II. G\u00e9za uralkod\u00e1sa alatt teutonok (n\u00e9metek), falamandok \u00e9s kisebb r\u00e9szben vallonok leltek \u00faj haz\u00e1ra d\u00e9l-Erd\u00e9lyben, feltehet\u0151leg azut\u00e1n, hogy 1147-ben a II. keresztes hadj\u00e1rat \u00e1tvonult Magyarorsz\u00e1gon. A k\u00f6lni \u00e9s trieri \u00e9rseks\u00e9g ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e9rkeztek olyan szem\u00e9lyek, akik \u00f6r\u00f6kl\u00e9si rend szerint odahaza nem sz\u00e1m\u00edthattak birtokszerz\u00e9sre. lakatlan ter\u00fcletre \u00e9rkeztek, ahol nem sokkal kor\u00e1bban m\u00e9g sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151r\u00f6k \u00e9ltek, akiket kir\u00e1lyi parancsra H\u00e1romsz\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re telep\u00edtettek \u00e1t. K\u00e9s\u0151bb ezen telepeseket kollekt\u00edven sz\u00e1szoknak kezdt\u00e9k nevezni, ami nem azt jelenti, hogy Sz\u00e1szorsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaztak.@1141 \u00e9s 1161 k\u00f6z\u00f6tt|II. G\u00e9za sz\u00e1szokat telep\u00edtett ide. A sz\u00e1sz sz\u00e9k k\u00f6zpontja lett.@1191|Elkezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni fav\u00e1r\u00e1t.@1224|II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly kiadta az Andreanum-ot, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok arany szabads\u00e1glevel\u00e9t (goldener Freibrief). Ez a sz\u00e1szokat egys\u00e9ges jogi szem\u00e9lyk\u00e9nt kezelte, kivette a kir\u00e1lyi isp\u00e1nok fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l, \u00e9s az \u00fajonnan alap\u00edtott szebeni isp\u00e1nt helyezte f\u00f6l\u00e9j\u00fck. A sz\u00e1szok \u00e1ltal lakott ter\u00fclet saj\u00e1t birtokukk\u00e1 v\u00e1lt, jogilag egyenl\u0151k voltak, a tulajdonos kihal\u00e1sa ut\u00e1n a birtokok a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre sz\u00e1lltak vissza, azokat a kir\u00e1ly nem adom\u00e1nyozhatta el. El\u00f6lj\u00e1r\u00f3aikat, papjaikat maguk v\u00e1laszhatt\u00e1k. Vezet\u0151j\u00fck a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett sz\u00e1szok gr\u00f3fja volt, azonban 1486 ut\u00e1n a gr\u00f3fot is maguk v\u00e1laszthatt\u00e1k. Szabadon tarthattak v\u00e1s\u00e1rokat \u00e9s kereskedhettek. A sz\u00e1szok f\u00f6ldj\u00e9t Kir\u00e1lyf\u00f6ldnek (Fundus Regius, K\u00f6nigsboden) nevezt\u00e9k.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1skor elpusztult a fav\u00e1r, majd ezut\u00e1n falakkal \u00e9s tornyokkal fokozatosan \u00e9p\u00fclt be a V\u00e1rhegy fels\u0151 r\u00e9sze.@1280|\u201eCastrum Sex\u201d \u2013 Sz\u00e1szv\u00e1r \u2013 n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a sz\u00e1sz polg\u00e1rok \u00e1ltal m\u00e1r kezdetleges v\u00e9dm\u00fcvekkel \u00f6vezett Fels\u0151v\u00e1rost jelenthette.@1282|Scha\u00e4sburg n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. A 13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r jelent\u0151sebb m\u00e9ret\u0171 helys\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt.@1300|Segusvar n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. Az \u0151si magyar seg, s\u00e9g dombot, halmot jelentett. Ebb\u0151l keletkezett \u2013es k\u00e9pz\u0151vel \u00e9s az er\u0151ss\u00e9get jel\u00f6l\u0151 v\u00e1r ut\u00f3taggal a telep\u00fcl\u00e9s neve. A rom\u00e1n neve a magyarb\u00f3l sz\u00e1rmazik.@#6|@1350|A v\u00e1rtemplomot egy 12. sz\u00e1zadi k\u00e1polna hely\u00e9n kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni, de 1428 \u00e9s 1488 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k.@1367|Nagy Lajos szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta.@1431|Az ol\u00e1hok szerint itt sz\u00fcletett Vlad Tepes, azonban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sohasem j\u00e1rt a v\u00e1rosban. Vlad Tepes apj\u00e1t a t\u00f6r\u00f6kbar\u00e1t havasalf\u00f6ldi boj\u00e1rok \u0171zt\u00e9k Magyarorsz\u00e1gra. Zsigmond az \u00e1ltala 1408-ban alap\u00edtott S\u00e1rk\u00e1ny Lovagrend tagj\u00e1v\u00e1 avatta, innen kapta a Dracul, azaz \u0022s\u00e1rk\u00e1ny\u0022 jelz\u0151t (Vlad Dracul). Fia, Vlad 1456-ban jutott Havasalf\u00f6ld tr\u00f3nj\u00e1ra. Dracula neve azt jelentette, hogy Dracul fia. 1459-ben besz\u00fcntette az ad\u00f3fizet\u00e9st a t\u00f6r\u00f6knek, majd 1460-ban sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9pett M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1llyal. Az ellene k\u00fcld\u00f6tt Hamza bas\u00e1t kar\u00f3ba h\u00fazatta, majd egy hadj\u00e1ratban 38 ezer t\u00f6r\u00f6k\u00f6t \u00e9s bolg\u00e1rt gyilkoltatott meg. F\u0151v\u00e1ros\u00e1t Targovist\u00e9t kar\u00f3 erd\u0151 vette k\u00f6r\u00fcl. \u00d6ccse, Radu t\u00f6r\u00f6k seg\u00edts\u00e9ggel 1462-ben elkergette a tr\u00f3nj\u00e1r\u00f3l, ezut\u00e1n Magyarorsz\u00e1gra menek\u00fclt, ahol a Raduval id\u0151k\u00f6zben meg\u00e1llapodott M\u00e1ty\u00e1s elfogatta. 1476-ban Vlad Tepes B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda sereg\u00e9nek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel visszaszerezte Havasalf\u00f6ld tr\u00f3nj\u00e1t, azonban a magyar sereg t\u00e1vozt\u00e1val, nem siker\u00fclve nagyobb t\u00e1mogat\u00e1st szereznie haz\u00e1j\u00e1ban, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k meg\u00f6lt\u00e9k. Vlad Tepes a legkisebb lop\u00e1st is kar\u00f3ba h\u00faz\u00e1ssal b\u00fcntette, de kedvelte a csonk\u00edt\u00e1st \u00e9s a ny\u00faz\u00e1st is. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kereskedelemb\u0151l meggazdagodott sz\u00e1szokat \u00fcld\u00f6zte, akiket Erd\u00e9lybe val\u00f3 bet\u00f6r\u00e9sei alkalm\u00e1val hurcoltatott el, \u00e9s h\u00fazatott kar\u00f3ba. De Vlad Drakula a koldusokat sem kedvelte. A legenda szerint egyszer vend\u00e9gs\u00e9gbe h\u00edvta Targoviste szeg\u00e9nyeit, majd r\u00e1juk gy\u00fajtotta a termet. Vlad Tepes Rom\u00e1ni\u00e1ban ma rendk\u00edv\u00fcli n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend, \u00e9s nemzeti h\u0151snek tartj\u00e1k, b\u00e1r a rom\u00e1n h\u0151s\u00f6k nagy r\u00e9sze kegyetlen n\u00e9pirt\u00f3 volt.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. K\u00e9s\u0151bb az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seken ezen h\u00e1rom nemzet k\u00e9pviseltette mag\u00e1t. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt. Az egyezs\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben a sz\u00e1sz er\u0151dtemplomokba beengedt\u00e9k a k\u00f6rny\u00e9kbeli nem sz\u00e1sz lakoss\u00e1got is vesz\u00e9ly eset\u00e9n. Ez \u00f3ri\u00e1si engedm\u00e9ny volt, mert akkor nem sz\u00e1sz (m\u00e9g magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem v\u00e1s\u00e1rolhatott h\u00e1zat Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n. A rendh\u00e1zakban is csak sz\u00e1sz szerzetesek \u00e9lhettek, \u00e9s a sz\u00e1sz pl\u00e9b\u00e1nosok a magyar szok\u00e1sok, viselet \u00e9s frizura \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t is szigor\u00faan tiltott\u00e1k. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok soha nem integr\u00e1l\u00f3dtak az \u0151ket befogad\u00f3 \u00e9s nekik annyi el\u0151jogot biztos\u00edt\u00f3 Magyarorsz\u00e1g test\u00e9be, \u00e9s erre soha nem is volt semmi hajland\u00f3s\u00e1guk.@1438|V\u00e1r\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k feld\u00falt\u00e1k, de a 16. sz\u00e1zadban helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.@1467|Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Erd\u00e9lyre is kiterjesztette a kir\u00e1lyi kincst\u00e1ri ad\u00f3t (tributum fisci regalis) \u00e9s a koronav\u00e1mot (vectigal coronae). Ennek hat\u00e1s\u00e1ra Erd\u00e9lyben felkel\u00e9s t\u00f6rt ki, \u00e9s Szentgy\u00f6rgyi J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajd\u00e1t akart\u00e1k kir\u00e1lly\u00e1 tenni. M\u00e1ty\u00e1s sereg\u00e9vel azonban Erd\u00e9lyben termett, az \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151k sz\u00e9tszaladtak, Szentgy\u00f6rgyi pedig kegyelmet k\u00e9rt. A kegyelmet megkapta, de vajdai tiszts\u00e9g\u00e9t\u0151l megfosztott\u00e1k. Segesv\u00e1r is csatlakozott a felkel\u00e9shez, a mozgalom buk\u00e1sa ut\u00e1n azonban az uralkod\u00f3 kegyesen megbocs\u00e1tott nekik is.@1486|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly meger\u0151s\u00edtette a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. L\u00e9trej\u00f6tt az Erd\u00e9lyi Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00f6nkorm\u00e1nyzati szerve. Ennek k\u00f6zigazgat\u00e1si, t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3i, b\u00edr\u00e1skod\u00e1si jogk\u00f6re volt \u00e9s egyed\u00fcl a kir\u00e1lynak volt al\u00e1rendelve. Sz\u00e1szok f\u00f6l\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00e1sz egyetem \u00edt\u00e9lkezhetett. A Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s v\u00e1lasztotta a sz\u00e1szok gr\u00f3fj\u00e1t is a 12 f\u0151s nagyszebeni v\u00e1rosi tan\u00e1cs tagjai k\u00f6z\u00fcl. Az Univeztit\u00e1s hivatalos nyelve a n\u00e9met volt, m\u00edg Magyarorsz\u00e1g\u00e9 a latin.@1506|Itt er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg a h\u00e1rom nemzet uni\u00f3j\u00e1t.@1513|Jagell\u00f3 II. Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly, hogy gyarap\u00edtsa a lakoss\u00e1g\u00e1t, h\u00e9t esztend\u0151nyi ad\u00f3mentess\u00e9ggel jutalmazta a v\u00e1rosba k\u00f6lt\u00f6z\u0151ket.@#8|@1529|Szapolyai J\u00e1nos kir\u00e1ly serege megjelent a v\u00e1rosfalak el\u00f6tt, hogy kik\u00e9nyszer\u00edtse a Habsburg-p\u00e1rti segesv\u00e1ri sz\u00e1szok h\u00f3dolat\u00e1t.@#9|@1544|A v\u00e1ros protest\u00e1ns hitre t\u00e9rt.@1562. \u00e1prilis|A Sz\u00e9kelyudvarhelyi sz\u00e9kely orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s megszervezte a fegyveres felkel\u00e9st J\u00e1nos Zsigmond ellen a szabads\u00e1gjogok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A terv szerint a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1r k\u00edv\u00fclr\u0151l t\u00e1mogatta a felkel\u00e9s\u00fcket. Hadad kapit\u00e1nya, Sulyok Gy\u00f6rgy \u00e1t\u00e1llt Ferdin\u00e1ndhoz, ez\u00e9rt J\u00e1nos Zsigmond erd\u00e9lyi serege megostromolta a v\u00e1rat. A v\u00e1r felment\u00e9s\u00e9re n\u00e9metekb\u0151l \u00e9s magyarokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sereg indult a m\u00e1r kor\u00e1bban \u00e1t\u00e1llt Balassa Menyh\u00e1rt \u00e9s Zay Ferenc fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny vezet\u00e9s\u00e9vel.@1562. m\u00e1rcius 4.|Balassa Menyh\u00e1rt \u00e9s Zay Ferenc fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny a hadadi csat\u00e1ban legy\u0151zt\u00e9k a B\u00e1thory Istv\u00e1n v\u00e1radi f\u0151kapit\u00e1ny vezette erd\u00e9lyi hadakat. Az erd\u00e9lyiek veszt\u00e9t az okozta, hogy a N\u00e9methi Ferenc vezette el\u0151\u0151rs J\u00e1nos Zsigmond utas\u00edt\u00e1sa ellen\u00e9re id\u0151 el\u0151tt harca bocs\u00e1tkozott a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 ellens\u00e9ggel. J\u00e1nos Zsigmondot a temesv\u00e1ri \u00e9s budai pas\u00e1k seregei mentett\u00e9k meg, akik megt\u00e1madt\u00e1k Balassa sereg\u00e9t \u00e9s Szatm\u00e1rra szor\u00edtotta vissza azt, de Hadad tov\u00e1bbra is Ferdin\u00e1nd kez\u00e9n maradt.@1562. j\u00fanius 20.|J\u00e1nos Zsigmond serege legy\u0151zte a Ny\u00e1r\u00e1d ment\u00e9n, Vaja \u00e9s Kisg\u00f6rg\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9kely l\u00e1zad\u00f3kat. A vez\u00e9reket a segesv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozata alapj\u00e1n kar\u00f3ba h\u00fazt\u00e1k.@1562|Az itt tartott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s ut\u00e1n a v\u00e1r piac\u00e1n fejezt\u00e9k le a l\u00e1zong\u00f3 sz\u00e9kelyek huszonhat vezet\u0151j\u00e9t. A k\u00f6zsz\u00e9kelyek l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t Rad\u00e1k L\u00e1szl\u00f3 a fejedelmi sereg \u00e9l\u00e9n leverte. J\u00e1nos Zsigmond ezut\u00e1n a segesv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen a sz\u00e9kelyek harmadik rendj\u00e9t jobb\u00e1gysorba tasz\u00edtotta \u00e9s f\u00f6ldjeit elaj\u00e1nd\u00e9kozta, valamint a teljes sz\u00e9kelys\u00e9gre kiterjesztette a \u0022ius regium\u0022 elv\u00e9t, miszerint kihal\u00e1s eset\u00e9n a sz\u00e9kely f\u00f6ldj\u00e9t a kincst\u00e1r \u00f6r\u00f6kli, \u00e9s nem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g.@#10|@#12|@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly Erd\u00e9lyben Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt vette \u00e1t a hatalmat, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen.@1600|El\u0151bb Vit\u00e9z Mih\u00e1ly, majd Basta h\u00f3d\u00edtotta meg.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond fejedelem erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1601 augusztus|Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis zsoldos hada megsarcolta a lakoss\u00e1got, de m\u00e9g ez \u00e9v december\u00e9ben B\u00e1thory Zsigmond fegyveresei csellel elfoglalt\u00e1k.@1601. augusztus 31.|B\u00e1thory Zsigmond Moldva fel\u00f6l a hozz\u00e1 csatlakozott sz\u00e9kelyekkel bevonult Brass\u00f3ba, \u00e9s elnyerte a szult\u00e1n t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. A Brass\u00f3 ostrom\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Basta a t\u00f6r\u00f6k er\u0151s\u00edt\u00e9s meg\u00e9rkez\u00e9se h\u00edr\u00e9re \u00e1gy\u00fait h\u00e1trahagyva megfutamodott. B\u00e1thory bevonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra, de a jezsuit\u00e1k unszol\u00e1s\u00e1ra csakhamar fegyversz\u00fcnetet k\u00f6t\u00f6tt Bast\u00e1val \u00e9s sz\u00e9khely\u00e9t 1602-ben Brass\u00f3ba helyezte vissza.@1602. j\u00falius 2.|Giorgio Basta T\u00f6vis mellett veres\u00e9get m\u00e9rt Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9re, aki a goroszl\u00f3i csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1rellenes felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt. Erd\u00e9ly \u00fajra Basta kez\u00e9re ker\u00fclt, aki v\u00e9res irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdett a magyarok ellen.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta. A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@1603|Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r seg\u00e9dhadai el\u00f6tt k\u00e9nytelenek megh\u00f3dolni.@#13|@1605|A Habsburg zsarnoks\u00e1g ellen fell\u00e1zadt Bocskai Istv\u00e1n hajd\u00fai vonulnak be a falai k\u00f6z\u00e9.@#14|@1606\u20131666|A v\u00e1ros Georg Kraus nev\u0171 jegyz\u0151je ezen id\u0151szakra vonatkoz\u00f3 feljegyz\u00e9sei fontos forr\u00e1st k\u00e9peznek Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re vonatkoz\u00f3an.@#15|@#16|@1630. december 1.|Itt v\u00e1lasztott\u00e1k meg erd\u00e9lyi fejedelemnek I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t.@#17|@#18|@1646|Pestis puszt\u00edtotta.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1657. november 2.|Itt v\u00e1lasztott\u00e1k meg erd\u00e9lyi fejedelemnek Rh\u00e9dey Ferencet.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1658. okt\u00f3ber 7.|Itt v\u00e1lasztott\u00e1k meg erd\u00e9lyi fejedelemnek Barcsay \u00c1kost.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1662|A Habsburg t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9lvez\u0151 Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelem t\u00e1madta meg a Segesv\u00e1r biztos falai m\u00f6g\u00e9 h\u00faz\u00f3d\u00f3, \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal megv\u00e1lasztatott \u00faj nagyurat, Apafi Mih\u00e1lyt. Ez ut\u00f3bbi szerencs\u00e9j\u00e9re azonban K\u00fccs\u00fck pasa seg\u00e9lyhadai Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l csat\u00e1ban legy\u0151zt\u00e9k Kem\u00e9ny J\u00e1nost, aki maga is az \u00e9let\u00e9t vesztette.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@1676|T\u00fczv\u00e9sz puszt\u00edtotta, amiben a korabeli forr\u00e1sok szerint 624 h\u00e1z, 120 major, a templomok \u00e9s az er\u0151d\u00edtm\u00e9nyek egy r\u00e9sze is le\u00e9gett.@#23|@#25|@#26|@18. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l|A h\u00e1bor\u00fakban kipusztult sz\u00e1sz falvakat Havasalf\u00f6ld fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 rom\u00e1n betelep\u00fcl\u0151k n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be. A sz\u00e1sz v\u00e1rosokban is megjelentek a rom\u00e1n elemek. Megindult a folyamat, amelynek v\u00e9g\u00e9re Erd\u00e9lyben a rom\u00e1nok t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcltek.@#27|@1706|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc seregvez\u00e9re, Pekri L\u0151rinc a csapataival megsz\u00e1llta a Habsburg-h\u00fc v\u00e1rost, \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1s megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra felrobbantatta a v\u00e9dm\u0171vek egy r\u00e9sz\u00e9t. Ekkor pusztult el a 14 b\u00e1sty\u00e1b\u00f3l 5 \u00e9s maradt 9. A tov\u00e1bbiakban m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edtott had\u00e1szati szempontb\u00f3l fontos helynek.@1709|Pestis puszt\u00edtotta.@1788|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta.@1781|II. J\u00f3zsef bevezette a \u0022koncivilit\u00e1st\u0022, ami lehet\u0151v\u00e9 tette nem sz\u00e1szoknak a betelep\u00fcl\u00e9st \u00e9s birtokszerz\u00e9st Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n.@1783|II. J\u00f3zsef megsz\u00fcntette a Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1st \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00e9kek betagoz\u00f3dtak az \u00faj megyerendszerbe. A kalapos kir\u00e1ly a n\u00e9met nyelvet tette \u00e1llamnyelvv\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon a latin helyett, ami ellen a sz\u00e1szok a magyar rendekkel egy\u00fctt ny\u00fajtott\u00e1k be tiltakoz\u00e1sukat.@1790|II. J\u00f3zsef, a \u0022felvil\u00e1gosult\u0022 abszolutista uralkod\u00f3 meghalt, Erd\u00e9ly-szerte \u00f6r\u00f6mt\u00fczek gy\u00faltak \u00e9s a magyarok \u00e9s sz\u00e1szok egy\u00fctt \u00fcnnepelt\u00e9k a rendeletek visszavon\u00e1s\u00e1t. A Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s helyre\u00e1llt, de a \u0022koncivilit\u00e1st\u0022 nem vont\u00e1k vissza.@#28|@1848|Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok is megszavazt\u00e1k az Uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1ggal. Azonban a magyar szabads\u00e1gharc sor\u00e1n a n\u00e9met nemzeti tudatuk \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171s\u00e9g\u00fck ok\u00e1n a Habsburgokat t\u00e1mogatt\u00e1k.@1849|Forr\u00f3 honv\u00e9d t\u00e1bornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide.@1849. j\u00falius 31.|A hat\u00e1r\u00e1ban volt a segesv\u00e1ri csata, amikor Bem serege veres\u00e9get szenvedett L\u00fcderz k\u00e9tszeres t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 orosz sereg\u00e9t\u0151l. Bemnek ugyanakkor siker\u00fclt megakad\u00e1lyozni az oroszok el\u0151renyomul\u00e1s\u00e1t Sz\u00e9kelyf\u00f6ld ir\u00e1ny\u00e1ba. A menek\u00fcl\u0151 magyarokat a koz\u00e1k lovass\u00e1g vad\u00e1szta le, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00edgy halt meg Pet\u0151fi S\u00e1ndor is. Feh\u00e9regyh\u00e1z\u00e1n 1897-ben eml\u00e9km\u0171vet avattak Pet\u0151fi S\u00e1ndornak, aki ebben a csat\u00e1ban t\u0171nt el \u00f6r\u00f6kre.@1849 ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok \u00e1rul\u00e1s\u00e1nak jutalma az lett, hogy a habsburgok megsz\u00fcntett\u00e9k auton\u00f3mi\u00e1jukat, Kir\u00e1lyf\u00f6ldet betagozt\u00e1k a B\u00e9csb\u0151l ir\u00e1ny\u00edtott k\u00f6zigazgat\u00e1si rendszerbe. A sz\u00e1sz gr\u00f3fot lev\u00e1ltott\u00e1k, az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s kiker\u00fclt a sz\u00e1szok ellen\u0151rz\u00e9se al\u00f3l \u00e9s a helyi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k hely\u00e9re k\u00f6zpontilag kirendelt hivatalnokok ker\u00fcltek.@1861|Az abszolutizmust enyh\u00edt\u0151 Okt\u00f3beri Diploma helyre\u00e1ll\u00edtotta a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t.@#30|@1876|Magyarorsz\u00e1gon megt\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori form\u00e1ci\u00f3k felsz\u00e1mol\u00e1sa. A sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1ja is megsz\u0171nt (csak\u00fagy, mint a magyar sz\u00e9kelyek\u00e9), \u00e9s a sz\u00e9keket betagozt\u00e1k a v\u00e1rmegyerendszerbe. Sz\u00e1szf\u00f6ld akkorra m\u00e1r r\u00e9g elvesztette sz\u00e1sz etnikai homogenit\u00e1s\u00e1t.@1876|A sz\u00e1sz sz\u00e9kek helyett \u00fajonnan l\u00e9trehozott Nagy-K\u00fck\u00fcll\u0151 v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett. A v\u00e1rost mindv\u00e9gig h\u00edres k\u00e9zm\u0171ipar jellemezte. Bronz- \u00e9s \u00f3nm\u0171vesei, asztalosai, k\u0151farag\u00f3i, majd k\u00e9s\u0151bb poszt\u00f3-, ker\u00e1mia- \u00e9s \u00fcvegipara tette nevezetess\u00e9.@1876 ut\u00e1n|A Sz\u00e1sz Egyetem (Univerzit\u00e1s) alap\u00edtv\u00e1nyk\u00e9nt tov\u00e1bb m\u0171k\u00f6dhetett a kult\u00fara \u00e9s az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.@1910|11 587 lakos\u00e1b\u00f3l 5486 n\u00e9met, 3031 rom\u00e1n \u00e9s 2687 magyar volt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Erd\u00e9ly v\u00e9delm\u00e9t a sz\u00e1sz Arthur Arz von Straussenberg ir\u00e1ny\u00edtotta a n\u00e9met er\u0151s\u00edt\u00e9s be\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1919. janu\u00e1r 8.|A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban Medgyesen a sz\u00e1sz k\u00fcld\u00f6ttek gy\u0171l\u00e9se elfogadta a Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1st az auton\u00f3mia helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9rete mellett. 1910-ben 231 ezer sz\u00e1sz \u00e9lt Erd\u00e9lyben.@#36|@1923|A rom\u00e1n hatalom a sz\u00e1szok marad\u00e9k \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1t is megsz\u00fcntette. Elkobozt\u00e1k a Sz\u00e1sz Egyetem hatalmas birtokait, csak\u00fagy, mint a magyar nemesek \u00e9s egyh\u00e1zak f\u00f6ldjeit. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok ezzel \u00fajfent megkapt\u00e1k \u00e1rul\u00e1suk jutalm\u00e1t.@1941-re|A rom\u00e1n betelep\u00fcl\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok minden v\u00e1rosban elvesztett\u00e9k sz\u00e1mbeli t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket. Az elkesered\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok t\u00f6megesen l\u00e9ptek be az SS-be.@1944|A n\u00e9met fels\u0151vezet\u00e9s elrendelte Sz\u00e1szf\u00f6ld kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9t Kelet-Poroszorsz\u00e1ghoz hasonl\u00f3an, de a t\u00f6bbs\u00e9g helyben maradt. Rom\u00e1nia Szovjetuni\u00f3hoz val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9nyszersoroz\u00e1st rendeltek el, \u00edgy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok saj\u00e1t honfit\u00e1rsaik ellen voltak k\u00e9nytelenek harcolni.@1950-es \u00e9vek|Illeg\u00e1lis kiv\u00e1ndorl\u00e1s vette kezdet\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 az \u00e1llami alkalmazottak megveszteget\u00e9s\u00e9vel. A folyamatra felfigyelt a Securitate \u00e9s a K\u00fcl\u00fcgyi H\u00edrszerz\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g (DIE), \u00e9s saj\u00e1t hasznukra akart\u00e1k ford\u00edtani a folyamatokat.@1962-t\u0151l|Beindult Rom\u00e1ni\u00e1ban a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek \u00e1llamilag koordin\u00e1lt elad\u00e1sa. A \u0022term\u00e9keket\u0022 n\u00e9gy kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k. NSZK-nak egy magasan k\u00e9pzett ember\u00e9rt 11.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie, m\u00edg egy di\u00e1k\u00e9rt csak 1.800 m\u00e1rk\u00e1t.@1970-t\u0151l|Innent\u0151l az NSZK-nak minden n\u00e9met\u00e9rt egys\u00e9gesen 8.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda \u00fatra sz\u00f3l\u00f3 v\u00edzum \u00e1ra.@1982-t\u0151l|Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lel\u00e9p\u0151k k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is, ami tov\u00e1bb n\u00f6velte az \u00e1rat, a kiv\u00e1ndorl\u00f3knak pedig al\u00e1 kellett \u00edrniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyont\u00e1rgyaikat az \u00e1llamra hagyj\u00e1k. A n\u00e9metek term\u00e9szetben is fizethettek. P\u00e9ld\u00e1ul, amikor a n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy csak Volkswagen g\u00e9pkocsit tudnak sz\u00e1ll\u00edtani, a rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy ink\u00e1bb Mercedest k\u00e9rn\u00e9nek, de hajland\u00f3k v\u00e1rni.@1990-ig|A b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bokkal egy\u00fctt \u00f6sszesen 250-400 ezer f\u0151re teszik az eladott n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1t. A sikeres \u00fczlet l\u00e1tt\u00e1n a rom\u00e1nok zsid\u00f3kat is kezdtek \u00e1rulni Izraelnek, majd a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r b\u00e1rkit eladtak, ha volt, aki fizetett \u00e9rt\u00fck (vagyis kifizette a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat).@1991-1992|A hat\u00e1rok megny\u00edl\u00e1s\u00e1val a megmaradt 95.000 erd\u00e9lyi sz\u00e1szb\u00f3l 75.000 ember v\u00e1ndorolt ki \u00f6nk\u00e9nt, szellemfalvakat hagyva maguk ut\u00e1n. A kev\u00e9s megmarad sz\u00e1sz t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1ra m\u00e1r rom\u00e1nabb lett a rom\u00e1nn\u00e1l, ahogyan Klaus Iohannis p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja.@1999|T\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6zpontj\u00e1t a Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9sz\u00e9nek nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&pangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet kialakul\u00e1sa|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/03\/erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_kialakulasa\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet megsemmis\u00fcl\u00e9se|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/31\/az_erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_megsemmisulese"},"sights":[{"sightId":2260,"townId":84,"active":2,"name_LO":"Biserica din Deal (Sf. Nicolae)","address":"","mapdata":"1|1242|1678","gps_lat":"46.2176557190","gps_long":"24.7905114038","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Segesvar-859","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_din_deal_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica din deal din Sighisoara4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/94\/Biserica_din_deal_din_Sighisoara4.JPG\/512px-Biserica_din_deal_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_din_deal_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mikl\u00f3s evang\u00e9likus v\u00e1rtemplom","seolink":"szent-miklos-evangelikus-vartemplom","note":"","history":"N\u00e9met nev\u00e9n Bergkirche. A 13. sz\u00e1zadban a domonkosok \u00e9p\u00edtett\u00e9k, de a 14. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a rom\u00e1n st\u00edlus\u00fa r\u00e9gi templom hely\u00e9re \u00faj g\u00f3tikus sz\u00e1sz templomot kezdtek \u00e9p\u00edteni. 1345-ben Nagy Lajos oklevele m\u00e1r eml\u00edti az \u00e9p\u00fcl\u0151 templomot. A haj\u00f3 befejez\u00e9s\u00e9nek d\u00e1tuma 1429. Torny\u00e1t 1463-ban csatolt\u00e1k hozz\u00e1. A szent\u00e9ly \u00e9s a diadal\u00edv festm\u00e9nyei 1488-b\u00f3l val\u00f3k, B\u00e1lint mester m\u0171vei. A Szent M\u00e1rtont \u00e1br\u00e1zol\u00f3 sz\u00e1rnyasolt\u00e1r 1520-b\u00f3l val\u00f3. Kiemel\u00e9st \u00e9rdemel k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus szents\u00e9gf\u00fclk\u00e9je. 16. sz\u00e1zadi renesz\u00e1nsz b\u00fatorzata Johannes Reychmuth munk\u00e1ja. Az 1991-1999 k\u00f6z\u00f6tti restaur\u00e1l\u00e1s\u00e9rt \u00e9s tart\u00f3szerkezet\u00e9nek meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt Europa Nostra-d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki."},{"sightId":2261,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Capela Cimitirului","address":"","mapdata":"1|1204|1735","gps_lat":"46.2173016390","gps_long":"24.7901918012","religion":3,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_din_deal_din_Sighisoara12.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica din deal din Sighisoara12\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1d\/Biserica_din_deal_din_Sighisoara12.JPG\/512px-Biserica_din_deal_din_Sighisoara12.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_din_deal_din_Sighisoara12.JPG\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Temet\u0151k\u00e1polna","seolink":"temetokapolna","note":"","history":"A v\u00e1rtemplom mellett az egykori Aranym\u0171vesek tornya hely\u00e9n a 19. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett temet\u0151k\u00e1polna \u00e1ll. A tornyot azut\u00e1n bontott\u00e1k le, hogy 1890-ben egy vill\u00e1mcsap\u00e1sban er\u0151sen megrong\u00e1l\u00f3dott."},{"sightId":2262,"townId":84,"active":2,"name_LO":"Biserica M\u0103n\u0103stirii","address":"","mapdata":"1|1573|1334","gps_lat":"46.2196920774","gps_long":"24.7934530876","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Domonkos-templom-Segesvar-878","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_Kolostortemplom_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Segesv\u00e1r - Fels\u0151v\u00e1ros - Kolostortemplom - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d6\/Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_Kolostortemplom_-_panoramio.jpg\/512px-Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_Kolostortemplom_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_Kolostortemplom_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria kolostortemplom, Klosterkirche","seolink":"szuz-maria-kolostortemplom-klosterkirche","note":"","history":"1484-1515 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban, a 13. sz\u00e1zadi Domonkos-rendi kolostor hely\u00e9n. A domonkos templom l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l 1298-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 forr\u00e1s tanuskodik. A templomban tal\u00e1lhat\u00f3 egy 1440-ben k\u00e9sz\u00edtett bronz keresztel\u0151medence, egy 13. sz\u00e1zadbeli, 35 darabb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 keleti sz\u0151nyeggy\u0171jtem\u00e9ny, \u00e9s egy 1680-ban k\u00e9sz\u00edtett barokk olt\u00e1r. 1556-ban a domonkosok elhagyt\u00e1k a v\u00e1rost, ami a reform\u00e1tusok\u00e9 lett. 1676-ban t\u0171zv\u00e9sz rong\u00e1lta meg, tet\u0151zete le\u00e9gett. Ezut\u00e1n \u00e9p\u00edtett\u00e9k a mai husz\u00e1rtornyot, \u00e9s cser\u00e9lt\u00e9k berendez\u00e9s\u00e9t barokk st\u00edlus\u00fara. Az egykori kolostort 1886-ban bontott\u00e1k le. Az olt\u00e1r \u00e9s az orgona farag\u00e1sait Johann West k\u00e9sz\u00edtette, m\u00edg festm\u00e9nyeit Jeremias Stranovius."},{"sightId":2263,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Catedrala Romano-Catolic\u0103 Sf.Iosif","address":"Strada Zidul Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|1506|1081","gps_lat":"46.2211443312","gps_long":"24.7927950873","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/679","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_katholische_Kirche_v_NO,_4.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sch\u00e4\u00dfburg, katholische Kirche v NO, 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/29\/Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_katholische_Kirche_v_NO%2C_4.jpeg\/512px-Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_katholische_Kirche_v_NO%2C_4.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_katholische_Kirche_v_NO,_4.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent J\u00f3zsef r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"szent-jozsef-romai-katolikus-templom","note":"","history":"A pl\u00e9b\u00e1nia alap\u00edt\u00e1s\u00e1t az 1143-as \u00e9vre teszik. Az els\u0151 templom jav\u00e1ra b\u00facs\u00fat enged\u00e9lyezett a p\u00e1pa 1298-ban. Ez a templom val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a v\u00e1rhegyen \u00e9p\u00fclt. A reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n n\u00e9gy temploma is volt a v\u00e1rnak. Ebb\u0151l az egyik a hegyi templom, a m\u00e1sik a fedett l\u00e9pcs\u0151 mellett lehetett (kivehet\u0151 romjai a 14. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3k), a harmadik a domonkosok kolostortemploma, amely m\u00e1r 1298-ban l\u00e9tezett, a negyedik egy kis g\u00f3tikus templom, amely a domonkos ap\u00e1c\u00e1k\u00e9 volt. A reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n a v\u00e1ros sz\u00e1sz lakoss\u00e1ga mind luther\u00e1nus lett, a domonkosoknak is el kellett hagyniuk a v\u00e1rost. A katolikus hit\u00e9let \u00fajraindul\u00e1sa 1702-t\u0151l kezd\u0151d\u00f6tt, ekkor ker\u00fclt egy ferences szerzetes Segesv\u00e1rra, aki a szabad \u00e9g alatt pr\u00e9dik\u00e1lt, \u00e9s eleinte egy deszkab\u00f3d\u00e9ban lakott. A ferencrendi szerzetesek 1723-ban kapt\u00e1k meg a domonkosrendi ap\u00e1c\u00e1k volt kis templom\u00e1t \u00e9s a mellette lev\u0151 rendh\u00e1zat. A jelenlegi pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t 1892-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k, a templomot \u2013 el\u0151dj\u00e9t teljesen lebontva \u00e9s egy, a k\u00f6zelben lev\u0151 b\u00e1sty\u00e1t is \u2013 1895-ben kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni eklektikus st\u00edlusban, majd 1896. okt\u00f3ber 4-\u00e9n szentelte fel L\u00f6nhart Ferenc p\u00fcsp\u00f6k."},{"sightId":2264,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Spirit","address":"Strada \u0218tefan cel Mare 34","mapdata":"1|1113|427","gps_lat":"46.2249681639","gps_long":"24.7894327358","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.bru.ro\/blaj\/anul-familiei-si-al-sfintei-taine-a-casatoriei-la-sighisoara\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_leprosilor_din_Sighisoara.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica leprosilor din Sighisoara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/68\/Biserica_leprosilor_din_Sighisoara.jpg\/512px-Biserica_leprosilor_din_Sighisoara.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_leprosilor_din_Sighisoara.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Lepr\u00e1sok temploma, Szentl\u00e9lek templom","seolink":"leprasok-temploma-szentlelek-templom","note":"","history":"A v\u00e1rosfalon k\u00edv\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3, a 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. A v\u00e1rfalon k\u00edv\u00fcl, a K\u00fck\u00fcll\u0151 partj\u00e1n l\u00e9v\u0151 \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes r\u00e9sze volt, amely iskol\u00e1t, a tan\u00edt\u00f3k h\u00e1z\u00e1t, a lepr\u00e1sok k\u00f3rh\u00e1z\u00e1t \u00e9s a templomot foglalta mag\u00e1ba. A lepr\u00e1sok nem mehettek be a templomba, hanem a pap ment ki hozz\u00e1juk a templom k\u00fcls\u0151 fal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f3sz\u00e9kre. 1684-t\u0151l a sz\u00f3sz\u00e9ket nem haszn\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s a k\u00f3rh\u00e1zat is lebontott\u00e1k a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, amikor a vasutat \u00e9p\u00edtett\u00e9k.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Lepr\u00e1sok temploma|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Biserica_Leprosilor_m.htm"},{"sightId":2265,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Strada Gheorghe Laz\u0103r","mapdata":"1|2183|965","gps_lat":"46.2218581004","gps_long":"24.7986440902","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/kukulloieme.ro\/segesvar\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_reformierte_Kirche,_2.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sch\u00e4\u00dfburg, reformierte Kirche, 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/27\/Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_reformierte_Kirche%2C_2.jpeg\/256px-Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_reformierte_Kirche%2C_2.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_reformierte_Kirche,_2.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"A templom terveit eredetileg Alp\u00e1r Ign\u00e1c k\u00e9sz\u00edtette, de ezeken \u2013 p\u00e9nzhi\u00e1ny miatt \u2013 v\u00e1ltoztattak s \u00edgy egy kisebb templom alapjai t\u00e9tettek le 1888.j\u00fan.8-\u00e1n, melyet egy \u00e9v m\u00falt\u00e1n m\u00e1r fel is szentelhettek. 1894-ben a templom mell\u00e9 egy \u00faj par\u00f3ki\u00e1t \u00e9p\u00edtett a gy\u00fclekezet majd egy t\u00f6bb tantermes felekezeti iskol\u00e1t is."},{"sightId":2266,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Biserica Unitarian\u0103","address":"Strada G\u0103rii","mapdata":"1|1693|463","gps_lat":"46.2248115324","gps_long":"24.7944899683","religion":8,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Unitariana_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Unitariana - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/72\/Biserica_Unitariana_-_panoramio.jpg\/512px-Biserica_Unitariana_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Unitariana_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Unit\u00e1rius templom","seolink":"unitarius-templom","note":"","history":"1936-ban \u00e9p\u00fclt a magyar unit\u00e1rius h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra."},{"sightId":2267,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Biserica Intrarea Maicii Domnului \u00een Biseric\u0103 din Sighi\u0219oara","address":"Strada Ecaterina Varga 22","mapdata":"1|278|1219","gps_lat":"46.2203317120","gps_long":"24.7823275993","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Biserica_Intrarea_Maicii_Domnului_in_Biserica_din_Sighisoara_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Biserica Intrarea Maicii Domnului in Biserica din Sighisoara (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f9\/RO_MS_Biserica_Intrarea_Maicii_Domnului_in_Biserica_din_Sighisoara_%281%29.jpg\/512px-RO_MS_Biserica_Intrarea_Maicii_Domnului_in_Biserica_din_Sighisoara_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Biserica_Intrarea_Maicii_Domnului_in_Biserica_din_Sighisoara_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Istenanya ortodox templom","seolink":"istenanya-ortodox-templom","note":"","history":"1788-1797 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2268,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Treime","address":"Strada Andrei \u0218aguna","mapdata":"1|1863|967","gps_lat":"46.2219335866","gps_long":"24.7958690714","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Robindechanoz, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Eglise_Orhodoxe_de_Sighisoara.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Eglise Orhodoxe de Sighisoara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/46\/Eglise_Orhodoxe_de_Sighisoara.JPG\/512px-Eglise_Orhodoxe_de_Sighisoara.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Eglise_Orhodoxe_de_Sighisoara.JPG\u0022\u003ERobindechanoz\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g ortodox templom","seolink":"szentharomsag-ortodox-templom","note":"","history":"1934-1937 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2269,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Liceul Teoretic Joseph Haltrich Sighisoara","address":"Strada Sc\u0103rii 5-6","mapdata":"1|1340|1655","gps_lat":"46.2178190606","gps_long":"24.7914404608","religion":3,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.liceulhaltrich.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Joseph-Haltrich-liceum-Segesvar-875","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liceul_Teoretic_Joseph_Haltrich_Sighisoara_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liceul Teoretic Joseph Haltrich Sighisoara - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/65\/Liceul_Teoretic_Joseph_Haltrich_Sighisoara_-_panoramio.jpg\/512px-Liceul_Teoretic_Joseph_Haltrich_Sighisoara_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liceul_Teoretic_Joseph_Haltrich_Sighisoara_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt evang\u00e9likus l\u00edceum, Joseph Haltrich Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"volt-evangelikus-liceum-joseph-haltrich-elmeleti-liceum","note":"","history":"1900 \u00e9s 1901 k\u00f6z\u00f6tt emelt\u00e9k romantikus st\u00edlusban a r\u00e9gi barokk iskola\u00e9p\u00fclet hely\u00e9n, r\u00e9szben annak anyag\u00e1b\u00f3l. A barokk iskol\u00e1t 1772-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, de kor\u00e1bban is \u00e1llt itt iskola\u00e9p\u00fclet, melynek megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclt a Di\u00e1kl\u00e9pcs\u0151 a 17. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n. Az iskol\u00e1t 1522-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r forr\u00e1sok, de m\u00e1r a 15. sz\u00e1zadban is l\u00e9tezhetett. Ma Josef Haltrich egykori igazgat\u00f3 nev\u00e9t viseli."},{"sightId":2270,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul cu Ceas","address":"Strada Turnului","mapdata":"1|1559|1404","gps_lat":"46.2193137005","gps_long":"24.7933482294","religion":0,"oldtype":"25,12","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Oras-torony-Segesvar-858","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_%C3%93ra-torony_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Segesv\u00e1r - Fels\u0151v\u00e1ros - \u00d3ra-torony - panoramio (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/80\/Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_%C3%93ra-torony_-_panoramio_%281%29.jpg\/256px-Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_%C3%93ra-torony_-_panoramio_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_%C3%93ra-torony_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00d3ratorony, T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","seolink":"oratorony-torteneti-muzeum","note":"","history":"A v\u00e1r f\u0151bej\u00e1rata, keleti kapuja, amely elv\u00e1lasztja az Als\u00f3v\u00e1rost a Fels\u0151v\u00e1rost\u00f3l. A t\u00f6bbi toronyt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem a c\u00e9hek v\u00e9dt\u00e9k, hanem a v\u00e1rosi katonas\u00e1g. Eredetileg a 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. 1556-ig a v\u00e1rosi tan\u00e1cs az els\u0151 szintj\u00e9n l\u00e9v\u0151 teremben \u00fcl\u00e9sezett. A toronyban \u0151rizt\u00e9k a v\u00e1ros kincst\u00e1r\u00e1t, lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1t, \u00e9s itt volt a l\u0151szerrakt\u00e1r is. 1677-ben az el\u0151z\u0151 \u00e9vi t\u0171zv\u00e9sz k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k, ekkor kapta barokk tetej\u00e9t.@\n1604-ben a toronyba f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00f3raszerkezet ker\u00fclt, ekkor kapta az \u00d3ratorony (Stundturm) nevet. 1648-ban az \u00f3raszerkezetet \u00e9s a sz\u00e1mlapot kicser\u00e9lt\u00e9k, \u00e9s ekkor \u00e9p\u00edtette be Johann Kirschel mester a minden \u00f3ra\u00fct\u00e9skor k\u00f6rbej\u00e1r\u00f3 figur\u00e1kat (12 apostol ez\u00fcst szobra) is. Az \u00f3raszerkezet az 1676-os t\u0171zv\u00e9szben megsemmis\u00fclt, helyette \u00fajat k\u00e9sz\u00edtettek.@\n1704-ben sor\u00e1n a v\u00e1rost megt\u00e1mad\u00f3 kurucok \u00e1gy\u00fai eltal\u00e1lt\u00e1k a torony tetej\u00e9n lev\u0151 sz\u00e9lkakast \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g jelk\u00e9pek\u00e9nt felszerelt f\u00e9lholdat. 1774-ben a f\u00e9lholdat a Habsburgok k\u00e9tfej\u0171 sas\u00e1ra cser\u00e9lt\u00e9k ki.@\nAz 1894-es restaur\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n sz\u00ednes cserepekkel fedt\u00e9k be a tornyot. 1899-ben az \u00e9p\u00fcletben a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 m\u00fazeumot alak\u00edtottak ki. 1906-ban az \u00f3r\u00e1t fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, 1964 \u00f3ta pedig elektromos motorral m\u0171k\u00f6dtetik. A torony 64 m\u00e9ter magas.@\nA toronyban jelenleg m\u00fazeum tal\u00e1lhat\u00f3. Budapesten a Vajdahunyad v\u00e1r\u00e1ban az Apostolok tornya a segesv\u00e1ri \u00f3ratoronyt id\u00e9zi."},{"sightId":2271,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul Cizmarilor","address":"","mapdata":"1|1403|1069","gps_lat":"46.2212664003","gps_long":"24.7920145256","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Cizmarilor_din_Sighisoara3.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul Cizmarilor din Sighisoara3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/34\/Turnul_Cizmarilor_din_Sighisoara3.JPG\/512px-Turnul_Cizmarilor_din_Sighisoara3.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Cizmarilor_din_Sighisoara3.JPG\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Csizmadia-torony","seolink":"csizmadia-torony","note":"","history":"1521-ben \u00e9p\u00fclt \u00e9s 1603-ban er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg. 1606-ban a csizmadi\u00e1k c\u00e9he \u00e1ltal v\u00e9dett torony r\u00e9szlegesen s\u00e9r\u00fclt, de 1650-ben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1681-ban nyerte el mai alakj\u00e1t, miut\u00e1n az 1676-os t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. A v\u00e1rfal \u00e9szaki v\u00e9g\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, mind k\u00f6z\u00fcl ez a legalacsonyabb torony.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Csizmadi\u00e1k tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Turnul_Cismarilor_m.htm"},{"sightId":2272,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Scara acoperit\u0103","address":"Scara \u015ecolarilor","mapdata":"1|1327|1530","gps_lat":"46.2184832732","gps_long":"24.7912998944","religion":0,"oldtype":"27","newtype":"27","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Diaklepcso-Segesvar-860","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Scara_acoperita_din_Sighisoara.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Scara acoperita din Sighisoara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/Scara_acoperita_din_Sighisoara.JPG\/512px-Scara_acoperita_din_Sighisoara.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Scara_acoperita_din_Sighisoara.JPG\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Di\u00e1kl\u00e9pcs\u0151, Sch\u00fclertreppe","seolink":"diaklepcso-schulertreppe","note":"","history":"1642-ben \u00e9p\u00fclt. A fedett l\u00e9pcs\u0151 a v\u00e1r f\u0151ter\u00e9t\u0151l a v\u00e1rhegyre vezet. A fels\u0151v\u00e1rost k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a v\u00e1rhegy legmagasabb pontj\u00e1val, az evang\u00e9likus templom mellett \u00e1ll\u00f3 iskol\u00e1val, melyet 1522-ben eml\u00edtettek el\u0151sz\u00f6r forr\u00e1sok. Az 1849-es \u00e1talak\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok nyom\u00e1n csup\u00e1n 175 l\u00e9pcs\u0151fok maradt az eredeti 300-b\u00f3l.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Di\u00e1kl\u00e9pcs\u0151|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Scara_acoperita_m.htm"},{"sightId":2273,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul Fierarilor","address":"","mapdata":"1|1637|1358","gps_lat":"46.2195768275","gps_long":"24.7939584771","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Fierarilor_din_Sighisoara2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul Fierarilor din Sighisoara2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/83\/Turnul_Fierarilor_din_Sighisoara2.JPG\/512px-Turnul_Fierarilor_din_Sighisoara2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Fierarilor_din_Sighisoara2.JPG\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kov\u00e1csok tornya","seolink":"kovacsok-tornya","note":"","history":"1631-ben \u00e9p\u00fclt a hajdani Borb\u00e9lyok torny\u00e1nak alapjaira a legfontosabb k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat v\u00e9delm\u00e9re. Fels\u0151 szintj\u00e9n volt a t\u0171zolt\u00f3szert\u00e1r. \n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Kov\u00e1csok tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Turnul_Fierarilor_m.htm"},{"sightId":2274,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul Fr\u00e2nghierilor","address":"","mapdata":"1|1174|1666","gps_lat":"46.2177519532","gps_long":"24.7899569773","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Franghierilor_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul Franghierilor din Sighisoara4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/39\/Turnul_Franghierilor_din_Sighisoara4.JPG\/512px-Turnul_Franghierilor_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Franghierilor_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6t\u00e9lver\u0151k tornya","seolink":"kotelverok-tornya","note":"","history":"Egyid\u0151s a v\u00e1r legr\u00e9gebbi falaival. 1241-ben a tat\u00e1rok lerombolt\u00e1k, de 1350-ben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fclt. Az 1676-os t\u0171zv\u00e9sz nem \u00e9rintette. M\u00e9g ma is laknak benne. A hegycs\u00facs perem\u00e9t v\u00e9delmezte, az itt emelked\u0151 fal \u00f6vezte a hegyi templomot.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, K\u00f6t\u00e9lver\u0151k tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Turnul_Franghierilor_m.htm"},{"sightId":2275,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul M\u0103celarilor","address":"","mapdata":"1|1188|1496","gps_lat":"46.2187427615","gps_long":"24.7901044527","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Macelarilor_din_Sighisoara.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul Macelarilor din Sighisoara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/Turnul_Macelarilor_din_Sighisoara.JPG\/512px-Turnul_Macelarilor_din_Sighisoara.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Macelarilor_din_Sighisoara.JPG\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e9sz\u00e1rosok tornya","seolink":"meszarosok-tornya","note":"","history":"A keleti oldali T\u00f6rle kapu v\u00e9delm\u00e9re \u00e9p\u00edtett k\u00e9t torony egyike. 12. sz\u00e1zadi, fels\u0151 k\u00e9t emelet\u00e9t a 16. sz\u00e1zadban alak\u00edtott\u00e1k ki az el\u0151tte l\u00e9v\u0151 \u00e1gy\u00fab\u00e1sty\u00e1val egyetemben.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, M\u00e9sz\u00e1rosok tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Turnul_Macelarilor_m.htm"},{"sightId":2276,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul Cojocarilor","address":"","mapdata":"1|1204|1446","gps_lat":"46.2190156016","gps_long":"24.7902196511","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_T%C3%B6rle_beim_K%C3%BCrschnerturm,_2.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sch\u00e4\u00dfburg, T\u00f6rle beim K\u00fcrschnerturm, 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1e\/Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_T%C3%B6rle_beim_K%C3%BCrschnerturm%2C_2.jpeg\/512px-Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_T%C3%B6rle_beim_K%C3%BCrschnerturm%2C_2.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_T%C3%B6rle_beim_K%C3%BCrschnerturm,_2.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u0171cs\u00f6k tornya","seolink":"szucsok-tornya","note":"","history":"A keleti oldali T\u00f6rle kapu v\u00e9delm\u00e9re \u00e9p\u00edtett k\u00e9t torony egyike. Val\u00f3sz\u00edn\u00fcleg a 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt \u00e9s a sz\u00facs\u00f6k c\u00e9he v\u00e9delmezte. Az 1676-os t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n kijav\u00edtott\u00e1k \u00e9s megnagyobb\u00edtott\u00e1k.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Sz\u0171cs\u00f6k tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Turnul_Cojocarilor_m.htm"},{"sightId":2277,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul Croitorilor","address":"Strada Zidul Cet\u0103\u0163ii","mapdata":"1|1316|1247","gps_lat":"46.2201958711","gps_long":"24.7912166410","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pudelek (Marcin Szala), CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighi%C5%9Foara_(Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_Segesv%C3%A1r)_-_The_Tower_of_Tailors.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sighi\u015foara (Sch\u00e4\u00dfburg, Segesv\u00e1r) - The Tower of Tailors\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a1\/Sighi%C5%9Foara_%28Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_Segesv%C3%A1r%29_-_The_Tower_of_Tailors.JPG\/256px-Sighi%C5%9Foara_%28Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_Segesv%C3%A1r%29_-_The_Tower_of_Tailors.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighi%C5%9Foara_(Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_Segesv%C3%A1r)_-_The_Tower_of_Tailors.JPG\u0022\u003EPudelek (Marcin Szala)\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szab\u00f3k tornya","seolink":"szabok-tornya","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt a v\u00e1ros nyugati kapuj\u00e1nak v\u00e9delm\u00e9re. El\u0151tte kapuv\u00e9d\u0151 barbak\u00e1nnal volt meger\u0151s\u00edtve. Az 1676-os t\u0171zv\u00e9szben a fels\u0151bb szinteken t\u00e1rolt l\u0151por felrobbant. 1935-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajra, akkor kapta a jelenlegi kin\u00e9zet\u00e9t.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Szab\u00f3k tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Turnul_Croitorilor_m.htm"},{"sightId":2278,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul T\u0103b\u0103carilor","address":"","mapdata":"1|1475|1518","gps_lat":"46.2186009142","gps_long":"24.7925725028","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Vislupus, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighi%C8%99oara_008_(cropped).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sighi\u0219oara 008 (cropped)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/51\/Sighi%C8%99oara_008_%28cropped%29.jpg\/512px-Sighi%C8%99oara_008_%28cropped%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighi%C8%99oara_008_(cropped).jpg\u0022\u003EVislupus\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tim\u00e1rok tornya","seolink":"timarok-tornya","note":"","history":"A 13-14. sz\u00e1zad k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt a v\u00e1r d\u00e9l-keleti r\u00e9sz\u00e9n az \u00d3ratorony ter\u00e9nek v\u00e9delm\u00e9re.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, T\u00edm\u00e1rok tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Turnul_Tabacarilor_m.htm"},{"sightId":2279,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Turnul Cositorarilor","address":"","mapdata":"1|1439|1582","gps_lat":"46.2182031056","gps_long":"24.7922440663","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Grozea @ Jauntingtrips, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Cositorarilor_Sighisoara.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul Cositorarilor Sighisoara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/Turnul_Cositorarilor_Sighisoara.jpg\/512px-Turnul_Cositorarilor_Sighisoara.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Cositorarilor_Sighisoara.jpg\u0022\u003EAna Grozea @ Jauntingtrips\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00d3nm\u0171vesek tornya","seolink":"onmuvesek-tornya","note":"","history":"A v\u00e1rosfallal egyidej\u0171jeg \u00e9p\u00fclt. 1583-ban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. El\u0151tte tal\u00e1lhat\u00f3 a legjobb \u00e1llapotban meg\u0151rz\u00f6tt b\u00e1stya.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, \u00d3nm\u0171vesek tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Turnul_Cositorarilor_m.htm"},{"sightId":2280,"townId":84,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1194|1471","gps_lat":"46.2188700314","gps_long":"24.7901524836","religion":0,"oldtype":"23","newtype":"23","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Segesvar-3282","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_T%C3%B6rle_beim_K%C3%BCrschnerturm,_2.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sch\u00e4\u00dfburg, T\u00f6rle beim K\u00fcrschnerturm, 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1e\/Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_T%C3%B6rle_beim_K%C3%BCrschnerturm%2C_2.jpeg\/512px-Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_T%C3%B6rle_beim_K%C3%BCrschnerturm%2C_2.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_T%C3%B6rle_beim_K%C3%BCrschnerturm,_2.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"T\u00f6rle-kapu","seolink":"torle-kapu","note":"","history":"Egy kisebb m\u00e9ret\u0171 kij\u00e1rat volt, amely a vesz\u00e9ly eset\u00e9n a falak m\u00f6g\u00e9 terelt juhok sz\u00e1m\u00e1ra szolg\u00e1lt."},{"sightId":2281,"townId":84,"active":1,"name_LO":"","address":"Prim\u0103ria","mapdata":"1|1607|1249","gps_lat":"46.2202349949","gps_long":"24.7936679768","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.sighisoara.org.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_az_egykori_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Segesv\u00e1r - Fels\u0151v\u00e1ros - az egykori V\u00e1rmegyeh\u00e1za - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3b\/Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_az_egykori_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za_-_panoramio.jpg\/512px-Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_az_egykori_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Segesv%C3%A1r_-_Fels%C5%91v%C3%A1ros_-_az_egykori_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"egykori-varmegyehaza-varoshaza","note":"","history":"A r\u00e9gi megyeh\u00e1za 1886-1888 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban. A megyeh\u00e1za fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla hirdeti, hogy itt sz\u00fcletett boldog Apor Vilmos p\u00fcsp\u00f6k."},{"sightId":2282,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Casa Vene\u021bian\u0103","address":"Pia\u021ba Muzeului","mapdata":"1|1514|1329","gps_lat":"46.2196608344","gps_long":"24.7928960689","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Venetiana_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa Venetiana din Sighisoara4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e2\/Casa_Venetiana_din_Sighisoara4.JPG\/512px-Casa_Venetiana_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Venetiana_din_Sighisoara4.JPG\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Velencei h\u00e1z","seolink":"velencei-haz","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclhetett, a 19. sz\u00e1zadban neog\u00f3tikus st\u00edlusban fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. Nev\u00e9t az ablakainak form\u00e1j\u00e1r\u00f3l kapta. Legjelent\u0151sebb lak\u00f3ja a v\u00e1r polg\u00e1rmestere Stephanus Mann volt.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Velencei h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Casa_Venetiana_m.htm"},{"sightId":2283,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Casa cu Cerb","address":"Strada \u0218colii 1","mapdata":"1|1455|1323","gps_lat":"46.2197515910","gps_long":"24.7923967024","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"80","homepage":"http:\/\/www.casacucerb.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Cetatii_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Piata Cetatii - panoramio (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/92\/Piata_Cetatii_-_panoramio_%281%29.jpg\/512px-Piata_Cetatii_-_panoramio_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Cetatii_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szarvasos h\u00e1z","seolink":"szarvasos-haz","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, \u00e9s nev\u00e9t a h\u00e1z sark\u00e1n l\u00e1that\u00f3 szarvasfejr\u0151l kapta. 1988-2001 k\u00f6z\u00f6tt renov\u00e1lt\u00e1k. Jelenleg sz\u00e1lloda.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Szarvasos h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Casa_Cerb_m.htm"},{"sightId":2284,"townId":84,"active":1,"name_LO":"Casa Vlad Dracul","address":"","mapdata":"1|1501|1363","gps_lat":"46.2195358068","gps_long":"24.7928668602","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Vlad-Dracul-haza-Segesvar-854","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pivari.com, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_natale_di_Vlad_III_di_Valacchia,_Sighi%C8%99oara.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa natale di Vlad III di Valacchia, Sighi\u0219oara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2f\/Casa_natale_di_Vlad_III_di_Valacchia%2C_Sighi%C8%99oara.jpg\/512px-Casa_natale_di_Vlad_III_di_Valacchia%2C_Sighi%C8%99oara.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_natale_di_Vlad_III_di_Valacchia,_Sighi%C8%99oara.jpg\u0022\u003EPivari.com\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vlad Dracul h\u00e1za","seolink":"vlad-dracul-haza","note":"","history":"A v\u00e1ros legr\u00e9gibb polg\u00e1rh\u00e1za. 14. sz\u00e1zadi g\u00f3tikus maggal rendelkezik. A hagyom\u00e1ny szerint a h\u00e1zban \u00e9lt erd\u00e9lyi sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben II. Vlad 1431 \u00e9s 1436 k\u00f6z\u00f6tt. A Dracul (S\u00e1rk\u00e1ny) nevet 1431-t\u0151l haszn\u00e1lta, amikor Zsigmond N\u00fcrnbergben az \u00e1ltala 1408-ban alap\u00edtott S\u00e1rk\u00e1ny Lovagrend tagj\u00e1v\u00e1 avatta. II. Vlad 1436-ban lett Havasalf\u00f6ld fejedelme. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag ebben a h\u00e1zban sz\u00fcletett fia, III. Vlad, alias Vlad Tepes, alias Vlad Drakula (jelent\u00e9se Drakul fia). Vlad Drakula sz\u00e1mos alkalommal t\u00f6rt be Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9re, Sz\u00e1szf\u00f6ldre, \u00e9s hurcolt el sz\u00e1szokat, akiket azt\u00e1n v\u00e1logatott kegyetlens\u00e9ggel \u00f6letett meg, mivel ir\u00edgy volt azok kereskedelemb\u0151l megszerzett gazdags\u00e1g\u00e1ra. Semmi bizony\u00edt\u00e9k nincs arra, hogy a h\u00e1znak b\u00e1rmi k\u00f6ze lenne a famili\u00e1j\u00e1hoz.\n&\nwelcometoromania.eu: Segesv\u00e1r, Vlad Dracul h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sighisoara\/Sighisoara_Casa_Vlad_Dracul_m.htm"},{"sightId":2285,"townId":84,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor park","mapdata":"1|1458|1061","gps_lat":"46.2212485653","gps_long":"24.7924174936","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/31476\/petofi-sandor-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor mellszobra","seolink":"petofi-sandor-mellszobra","note":"","history":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor k\u00f6lt\u0151nk 1849 j\u00falius 31-\u00e9n esett el a Segesv\u00e1r melletti Feh\u00e9regyh\u00e1z\u00e1n. 48 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb 1897-ben a segesv\u00e1ri v\u00e1r \u00e9szakkeleti v\u00e1rfok\u00e1n az akkori Megyeh\u00e1za (ma V\u00e1rosh\u00e1za) el\u0151tt felavatt\u00e1k eg\u00e9szalakos szobr\u00e1t, K\u00f6ll\u0151 Mikl\u00f3s alkot\u00e1s\u00e1t www.kozterkep.hu . Ezt a szobrot 1916 nyar\u00e1n, a rom\u00e1n bet\u00f6r\u00e9s el\u0151li menek\u00edt\u00e9s alkalm\u00e1val szerelt\u00e9k le \u00e9s sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Budapestre, majd a trianoni d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n 1922 \u0151sz\u00e9n Kiskunf\u00e9legyh\u00e1z\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel.@\nEzut\u00e1n Segesv\u00e1ron a v\u00e1rban t\u00f6bb mint 40 \u00e9vig nem \u00e1llt Pet\u0151fi szobor, m\u00edg 1959-ben a K\u00f6ll\u0151-f\u00e9le szobor hely\u00e9n felavatt\u00e1k a k\u00f6lt\u0151, Romulus Ladea (1901-1970) rom\u00e1n szobr\u00e1sz \u00e1ltal mint\u00e1zott mellszobr\u00e1t, melyet Bukarestben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap gy\u00e1r\u00e1ban \u00f6nt\u00f6ttek ki. A szobor 2006-ig \u00e1llt itt amikoris a talaj be\u00e1z\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a v\u00e1rfal meggyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9re hivatkozva elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, talapzat\u00e1t elbontott\u00e1k, azzal az ig\u00e9rettel, hogy a v\u00e1ros m\u00e1s pontj\u00e1n majd fel\u00e1ll\u00edtj\u00e1k. Erre 2013 nyar\u00e1ig kellett v\u00e1rni, amikor a Szent J\u00f3zsef r\u00f3mai katolikus templom \u00e9s a Cs\u00edzmadia b\u00e1sty\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti kis parkban avatt\u00e1k fel \u00fcnnep\u00e9lyesen."},{"sightId":2286,"townId":84,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1532|1098","gps_lat":"46.2211004948","gps_long":"24.7930334267","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/41624\/apor-vilmos#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Boldog Apor Vilmos p\u00fcsp\u00f6k mellszobra","seolink":"boldog-apor-vilmos-puspok-mellszobra","note":"","history":"A k\u00f6zelben l\u00e9v\u0151 egykori V\u00e1rmegyeh\u00e1za (ma V\u00e1rosh\u00e1za) \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban sz\u00fcletett (1892 febru\u00e1r 29-\u00e9n) Apor Vilmos (1892-1945). Apor Vilmos b\u00e1r\u00f3i rang\u00fa csal\u00e1dja h\u00e1romsz\u00e9ki sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, \u0151 m\u00e9gis Segesv\u00e1r sz\u00fcl\u00f6tte, mivel \u00e9desapja br. Apor G\u00e1bor (1851-1898) Nagy-K\u00fck\u00fcll\u0151 v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nja volt. A jog\u00e1sz apa, mint torjai nagybirtokos a (h\u00e1romsz\u00e9ki) B\u00e1lv\u00e1nyosv\u00e1r alatti gy\u00f3gy\u00e1szati helyen \u00fcd\u00fcl\u0151telepet \u00e9p\u00edttetett ki, l\u00e9terhozva a h\u00edress\u00e9 v\u00e1llt B\u00e1lv\u00e1nyosf\u00fcrd\u0151t.@\n1941. janu\u00e1r 21-\u00e9n nevezt\u00e9k ki gy\u0151ri p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9. 1945. m\u00e1rcius 28-\u00e1n (nagyszerd\u00e1n) megkezd\u0151d\u00f6tt Gy\u0151r szovjet ostroma. A p\u00fcsp\u00f6k minden menek\u00fcl\u0151t befogadott, a P\u00fcsp\u00f6kv\u00e1r pinc\u00e9iben t\u00f6bb sz\u00e1z ember tal\u00e1lt mened\u00e9ket. Utols\u00f3 szentmis\u00e9j\u00e9t is itt mutatta be nagycs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n. M\u00e1rcius 30-\u00e1n, miut\u00e1n a rezidenci\u00e1j\u00e1ra menek\u00fclt asszonyok kiad\u00e1s\u00e1t megtagadta, egy szovjet katona agyonl\u0151tte. Apor Vilmos p\u00fcsp\u00f6k mellszobr\u00e1t 1993. augusztus 28-\u00e1n avatt\u00e1k fel, Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 alkot\u00e1sa. A v\u00e9rtan\u00fa p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t 1997. november 9-\u00e9n II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa avatta boldogg\u00e1 a r\u00f3mai Szent P\u00e9ter t\u00e9ren."},{"sightId":2287,"townId":84,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Muzeului","mapdata":"1|1566|1209","gps_lat":"46.2204377410","gps_long":"24.7933461232","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/34877\/apor-vilmos-emlektabla#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Boldog Apor Vilmos p\u00fcsp\u00f6k eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"boldog-apor-vilmos-puspok-emlektablaja","note":"","history":"Az eml\u00e9kt\u00e1bla az egykori V\u00e1rmegyeh\u00e1za (ma V\u00e1rosh\u00e1za) fal\u00e1n l\u00e1that\u00f3, amely \u00e9p\u00fclet \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ban sz\u00fcletett (1892 febru\u00e1r 29-\u00e9n) Apor Vilmos (1892-1945). Apor Vilmos b\u00e1r\u00f3i rang\u00fa csal\u00e1dja h\u00e1romsz\u00e9ki sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, \u0151 m\u00e9gis Segesv\u00e1r sz\u00fcl\u00f6tte, mivel \u00e9desapja br. Apor G\u00e1bor (1851-1898) Nagy-K\u00fck\u00fcll\u0151 v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nja volt. A jog\u00e1sz apa, mint torjai nagybirtokos a (h\u00e1romsz\u00e9ki) B\u00e1lv\u00e1nyosv\u00e1r alatti gy\u00f3gy\u00e1szati helyen \u00fcd\u00fcl\u0151telepet \u00e9p\u00edttetett ki, l\u00e9terhozva a h\u00edress\u00e9 v\u00e1llt B\u00e1lv\u00e1nyosf\u00fcrd\u0151t. Apor Vilmos p\u00fcsp\u00f6k eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t 2007. november 4-\u00e9n avatt\u00e1k fel, Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 alkot\u00e1sa.@\n1941. janu\u00e1r 21-\u00e9n nevezt\u00e9k ki gy\u0151ri p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9. 1945. m\u00e1rcius 28-\u00e1n (nagyszerd\u00e1n) megkezd\u0151d\u00f6tt Gy\u0151r szovjet ostroma. A p\u00fcsp\u00f6k minden menek\u00fcl\u0151t befogadott, a P\u00fcsp\u00f6kv\u00e1r pinc\u00e9iben t\u00f6bb sz\u00e1z ember tal\u00e1lt mened\u00e9ket. Utols\u00f3 szentmis\u00e9j\u00e9t is itt mutatta be nagycs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n. M\u00e1rcius 30-\u00e1n, miut\u00e1n a rezidenci\u00e1j\u00e1ra menek\u00fclt asszonyok kiad\u00e1s\u00e1t megtagadta, egy szovjet katona agyonl\u0151tte. A v\u00e9rtan\u00fa p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t 1997. november 9-\u00e9n II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa avatta boldogg\u00e1 a r\u00f3mai Szent P\u00e9ter t\u00e9ren."},{"sightId":2513,"townId":84,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1536|1425","gps_lat":"46.2191162092","gps_long":"24.7931001372","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_Alberthaus_v_O,_1.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sch\u00e4\u00dfburg, Alberthaus v O, 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/74\/Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_Alberthaus_v_O%2C_1.jpeg\/512px-Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_Alberthaus_v_O%2C_1.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_Alberthaus_v_O,_1.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Albert-h\u00e1z, Albert-haus","seolink":"albert-haz-albert-haus","note":"","history":"A hegyi iskola bentlak\u00e1sa."},{"sightId":2514,"townId":84,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Tache Ionescu 11 B","mapdata":"1|1242|2193","gps_lat":"46.2145947161","gps_long":"24.7905653329","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"http:\/\/www.infosighisoara.ro\/obiective-turistice-sighisoara\/sinagoga-sighisoara","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_Synagoge,_3.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sch\u00e4\u00dfburg, Synagoge, 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f1\/Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_Synagoge%2C_3.jpeg\/512px-Sch%C3%A4%C3%9Fburg%2C_Synagoge%2C_3.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sch%C3%A4%C3%9Fburg,_Synagoge,_3.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1903-ban \u00e9p\u00fclt."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}