A települést először a török időkben említették. 1716-ban Savoyai Jenő császári serege kiűzte a törököt Temesvárról. A török háborúk idején az egykor többnyire magyarok lakta Temesköz teljesen elnéptelenedett. A Habsburgok a területen Temesvár székhellyel létrehozták a Temesi Bánságot. A magyarok visszatelepülését a területre megtiltották, helyettük német, szerb és oláh telepesekkel népesítették újra. Ezután vette kezdetét a rézbányászat és -kohászat fejlesztése, amelynek elősegítésére német telepeseket hoztak és megalapították Németresicát. A terület 1778-ban újra Magyarország részévé vált. 1793-ban beindult a hadianyaggyártás is. A magyar korona országaiban először itt gyártottak gőzgépeket. 1848-ban a város a magyar szabadságharc oldalára állt, és az üzemet a forradalmi csapatok hadianyag-ellátására alakították át. A város a Habsburgokat támogató szerb, illetve román határőrök első támadásait visszaverte, de végül decemberben a túlerő erőszakkal elfoglalta. Később a 19. század során beindult a vasúti sínek, acél vasúti hidak gyártása, és 1872-ben itt gyártottak Magyarországon először gőzmozdonyt, a Resiczát. Resicabánya a vas- és acélkohászat fellegvárává vált. Az első világháborúban a fegyver- és lőszergyártás vált a resicai gyárak fő profiljává. A román megszállást követően 1924-ben Romániában elsőként itt gyártottak olajfúró tornyot, majd rendszeresítették a kőolaj-bányászati berendezések gyártását a romániai olajmezők számára. 1945-ben német lakosságát kényszermunkára hurcolták. A szocializmus alatt a város nagy részét lerombolták és szocialista stílusban új várost építettek a helyére.

Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.2945420000","long":"21.9010270000"},"townlink":"resicabanya-resita","town":{"townId":68,"active":1,"name_HU":"Resicab\u00e1nya","name_LO":"Re\u0219i\u021ba","name_GE":"Reschitz","name_LT":"","seolink":"resicabanya-resita","listorder":34,"oldcounty":29,"country":4,"division":16,"altitude":"208","gps_lat":"45.2945420000","gps_long":"21.9010270000","population":69,"hungarian_2011":2.15,"population_1910":17384,"hungarian_1910":15.6,"german_1910":54.27,"slovak_1910":3.16,"romanian_1910":21.84,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Aisano, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Re%C5%9Dico,_rivero_B%C3%A2rzava,_3.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Re\u015dico, rivero B\u00e2rzava, 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b4\/Re%C5%9Dico%2C_rivero_B%C3%A2rzava%2C_3.jpeg\/512px-Re%C5%9Dico%2C_rivero_B%C3%A2rzava%2C_3.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Re%C5%9Dico,_rivero_B%C3%A2rzava,_3.jpeg\u0022\u003EAisano\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9nyi-\u00e9rchegys\u00e9g, B\u00e1ns\u00e1gi-hegyvid\u00e9k","river":"Berzava","description":"A telep\u00fcl\u00e9st el\u0151sz\u00f6r a t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben eml\u00edtett\u00e9k. 1716-ban Savoyai Jen\u0151 cs\u00e1sz\u00e1ri serege ki\u0171zte a t\u00f6r\u00f6k\u00f6t Temesv\u00e1rr\u00f3l. A t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fak idej\u00e9n az egykor t\u00f6bbnyire magyarok lakta Temesk\u00f6z teljesen eln\u00e9ptelenedett. A Habsburgok a ter\u00fcleten Temesv\u00e1r sz\u00e9khellyel l\u00e9trehozt\u00e1k a Temesi B\u00e1ns\u00e1got. A magyarok visszatelep\u00fcl\u00e9s\u00e9t a ter\u00fcletre megtiltott\u00e1k, helyett\u00fck n\u00e9met, szerb \u00e9s ol\u00e1h telepesekkel n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k \u00fajra. Ezut\u00e1n vette kezdet\u00e9t a r\u00e9zb\u00e1ny\u00e1szat \u00e9s -koh\u00e1szat fejleszt\u00e9se, amelynek el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re n\u00e9met telepeseket hoztak \u00e9s megalap\u00edtott\u00e1k N\u00e9metresic\u00e1t. A ter\u00fclet 1778-ban \u00fajra Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. 1793-ban beindult a hadianyaggy\u00e1rt\u00e1s is. A magyar korona orsz\u00e1gaiban el\u0151sz\u00f6r itt gy\u00e1rtottak g\u0151zg\u00e9peket. 1848-ban a v\u00e1ros a magyar szabads\u00e1gharc oldal\u00e1ra \u00e1llt, \u00e9s az \u00fczemet a forradalmi csapatok hadianyag-ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. A v\u00e1ros a Habsburgokat t\u00e1mogat\u00f3 szerb, illetve rom\u00e1n hat\u00e1r\u0151r\u00f6k els\u0151 t\u00e1mad\u00e1sait visszaverte, de v\u00e9g\u00fcl decemberben a t\u00faler\u0151 er\u0151szakkal elfoglalta. K\u00e9s\u0151bb a 19. sz\u00e1zad sor\u00e1n beindult a vas\u00fati s\u00ednek, ac\u00e9l vas\u00fati hidak gy\u00e1rt\u00e1sa, \u00e9s 1872-ben itt gy\u00e1rtottak Magyarorsz\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r g\u0151zmozdonyt, a Resicz\u00e1t. Resicab\u00e1nya a vas- \u00e9s ac\u00e9lkoh\u00e1szat fellegv\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a fegyver- \u00e9s l\u0151szergy\u00e1rt\u00e1s v\u00e1lt a resicai gy\u00e1rak f\u0151 profilj\u00e1v\u00e1. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151en 1924-ben Rom\u00e1ni\u00e1ban els\u0151k\u00e9nt itt gy\u00e1rtottak olajf\u00far\u00f3 tornyot, majd rendszeres\u00edtett\u00e9k a k\u0151olaj-b\u00e1ny\u00e1szati berendez\u00e9sek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t a rom\u00e1niai olajmez\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. 1945-ben n\u00e9met lakoss\u00e1g\u00e1t k\u00e9nyszermunk\u00e1ra hurcolt\u00e1k. A szocializmus alatt a v\u00e1ros nagy r\u00e9sz\u00e9t lerombolt\u00e1k \u00e9s szocialista st\u00edlusban \u00faj v\u00e1rost \u00e9p\u00edtettek a hely\u00e9re.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@#6|@1370|Ekkor eml\u00edtett\u00e9k Borzaf\u0151 v\u00e1r\u00e1t el\u0151sz\u00f6r, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a hat\u00e1r\u00e1ban \u00e1llott. A 15. sz\u00e1zadban kiv\u00e1lts\u00e1golt rom\u00e1n ker\u00fclet sz\u00e9khelye, 1429\u201335-ben a N\u00e9met Lovagrend birtoka volt.@#8|@#9|@1554|El\u0151sz\u00f6r ekkor felvett defter eml\u00edti, (modern t\u00f6r\u00f6k \u00e1t\u00edr\u00e1sban) R\u0131\u010di\u010da alakban. Neve a 'foly\u00f3cska' jelent\u00e9s\u0171 d\u00e9lszl\u00e1v re\u010dica sz\u00f3b\u00f3l ered.@#23|@#25|@1716|\u00dajabb h\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt ki a Habsburgok \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt. A p\u00e9terv\u00e1radi gy\u0151ztes csata ut\u00e1n Savoyai Jen\u0151 megt\u00e1madta Temesv\u00e1rt. 48 napig folytak a harcok, az \u00e1gy\u00faz\u00e1s a v\u00e1ros nagy r\u00e9sz\u00e9t elpuszt\u00edtotta, m\u00edgnem Musztafa pasa feladta a v\u00e1rat.@1716|Savoyai Jen\u0151 Claude Florimond de Mercy gr\u00f3fot b\u00edzta meg a Temesk\u00f6z korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1val, \u0151t k\u00e9s\u0151bb IV. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r a Temesi B\u00e1ns\u00e1g katonai \u00e9s polg\u00e1ri vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 nevezett ki.@1719|Temesv\u00e1r a Temesi B\u00e1ns\u00e1g sz\u00e9khelye lett. A Habsburgok r\u00f3miai katolikus n\u00e9metekkel akart\u00e1k ben\u00e9pes\u00edteni a ter\u00fcletet \u00e9s egy osztr\u00e1k \u00f6r\u00f6k\u00f6s tartom\u00e1nyt akartak bel\u0151le l\u00e9trehozni. A Habsburg uralkod\u00f3k c\u00e9lja Magyarorsz\u00e1g feldarabol\u00e1sa \u00e9s egyenk\u00e9nti eln\u00e9metes\u00edt\u00e9se volt. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben megtiltott\u00e1k a magyarok visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt m\u00e9g csaknem sz\u00ednmagyar B\u00e1ns\u00e1gba. Helyett\u00fck a gyakorlatban n\u00e9met, rom\u00e1n \u00e9s szerb telepesek n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be a ter\u00fcletet.@1718 \u00e9s 1723 k\u00f6z\u00f6tt|A korm\u00e1nyzat elkezdte a r\u00e9zb\u00e1ny\u00e1szat \u00e9s -koh\u00e1szat fejleszt\u00e9s\u00e9t, ekkoriban a tiroli Schwaz \u00e9s Kitzb\u00fchel k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l, Szomolnokr\u00f3l, Selmecb\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, Beszterceb\u00e1ny\u00e1r\u00f3l \u00e9s M\u00f6llersdorfb\u00f3l \u00e9rkezett b\u00e1ny\u00e1szok, koh\u00e1szok \u00e9s mesteremberek dolgoztak itt.@1738|A t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00faban elpusztult.@1751|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a Temesi B\u00e1ns\u00e1g 11 vid\u00e9k\u00e9b\u0151l 8-at kivett a katonai korm\u00e1nyz\u00e1s al\u00f3l, azokat polg\u00e1ri igazgat\u00e1s al\u00e1 rendelte \u00e9s abszol\u00fat m\u00f3don korm\u00e1nyozta. A marad\u00e9k h\u00e1rom ter\u00fcletb\u0151l B\u00e1ns\u00e1gi katonai hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ket szervezett.@1769\u201371|Rom\u00e1nresica f\u00f6l\u00f6tt a kamara 1769\u201371-ben megalap\u00edtotta Resicab\u00e1ny\u00e1t (N\u00e9metresic\u00e1t). Els\u0151 lak\u00f3i Salzkammergutb\u00f3l, a st\u00e1jerorsz\u00e1gi Aussee vid\u00e9k\u00e9r\u0151l \u00e9s Bogs\u00e1nb\u00f3l \u00e9rkeztek, \u0151k kezdt\u00e9k meg az \u00fczem \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Hozz\u00e1juk 170\u2013180 k\u00f6rny\u00e9kbeli rom\u00e1n f\u00e9rfi, majd 1776-ban 71 ausztriai n\u00e9met csal\u00e1d csatlakozott. Els\u0151 k\u00e9t, h\u00e9t m\u00b3-es vasolvaszt\u00f3j\u00e1t, a Franciscust \u00e9s a Josephust 1771-ben helyezt\u00e9k \u00fczembe, \u00e9s a Berzava viz\u00e9t elvezetve h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l kilom\u00e9ter hossz\u00fa ipari csatorn\u00e1t \u00e9p\u00edtettek. (Ma ez a Schmelzgrabennek nevezett csatorna teljes eg\u00e9sz\u00e9ben le van fedve, csup\u00e1n be\u00f6ml\u00e9se l\u00e1that\u00f3.)@1778|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a magyar rendek k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re a polg\u00e1ri igazgat\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fcleteket visszacsatolta Magyarorsz\u00e1ghoz. Ezen ter\u00fcletekb\u0151l alakultak Toront\u00e1l, Temes \u00e9s Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9k. Ekkor sz\u0171nt meg a beteleped\u00e9si tilalom a magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s kezd\u0151dhetett meg a magyarok nagyobb sz\u00e1m\u00fa visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9se a ter\u00fcletre.@1781|Az \u00fczemeket f\u0171t\u0151anyag-ell\u00e1t\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra harmincezer hekt\u00e1rnyi erd\u0151birtokkal l\u00e1tt\u00e1k el. 1785 \u00e9s 1803 k\u00f6z\u00f6tt a Berzav\u00e1n \u00fasztatt\u00e1k, majd Ferencfalv\u00e1r\u00f3l tengelyen sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a f\u00e1t.@1783|\u00c9vi k\u00e9t orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1r tart\u00e1s\u00e1ra kapott szabadalmat.@1789|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal kifosztott Oravic\u00e1r\u00f3l ide helyezt\u00e9k \u00e1t a b\u00e1ny\u00e1sziskol\u00e1t.@1793|A N\u00e1polyi Kir\u00e1lys\u00e1g h\u00faszezer gr\u00e1n\u00e1tot rendelt a resicai \u00fczemekt\u0151l, amelyek ett\u0151l kezdve folyamatosan foglalkoztak hadianyaggy\u00e1rt\u00e1ssal.@1793\u201398|Sok olt\u00e9niai rom\u00e1n k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be.@1805 \u00e9s 1816 k\u00f6z\u00f6tt|H\u00e1rom nagyolvaszt\u00f3t \u00e9p\u00edtettek.@1846|Az \u00fczemeket korszer\u0171s\u00edtett\u00e9k \u00e9s \u00e1t\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a dom\u00e1ni \u00e9s sz\u00e9kuli sz\u00e9n haszn\u00e1lat\u00e1ra. A magyar korona orsz\u00e1gaiban el\u0151sz\u00f6r itt gy\u00e1rtottak ekkor g\u0151zg\u00e9peket, az olvaszt\u00f3k f\u00fav\u00f3berendez\u00e9seihez. Ugyanekkor l\u00f3vontat\u00e1s\u00fa \u00fczemi vas\u00fat is \u00e9p\u00fclt.@1846\u201347|K\u00e9tsz\u00e1z szlov\u00e1k csal\u00e1dot telep\u00edtettek be f\u0151k\u00e9nt Szepes \u00e9s Lipt\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9b\u0151l.@#28|@1848. m\u00e1jus|A szerb felkel\u0151k l\u00e9trehoztak egy Szerb Vajdas\u00e1gnak nevezett auton\u00f3m ter\u00fcletet. C\u00e9ljuk a ter\u00fclet elszak\u00edt\u00e1sa volt Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l. T\u00e1mogat\u00e1sukra \u00f6nk\u00e9ntesek \u00e9rkeztek a t\u00f6r\u00f6k protektor\u00e1tus alatt \u00e1ll\u00f3 Szerb Fejedelems\u00e9gb\u0151l, amelynek c\u00e9lja Nagy-Szerbia l\u00e9trehoz\u00e1sa volt. A l\u00e1zad\u00f3 szerbek a Habsburgok oldal\u00e1n harcoltak a magyar szabads\u00e1gharc lever\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A szerbek nagyszab\u00e1s\u00fa etnikai tisztogat\u00e1sba kezdtek a magyar \u00e9s rom\u00e1n falvakban, amely a B\u00e1ns\u00e1gra is kiterjedt.@1848 tavasza|A n\u00e9metresicaiak megalap\u00edtott\u00e1k a nemzet\u0151rs\u00e9get (\u201eB\u00fcrger-Garde\u201d). Az \u00fczemet Szl\u00e1vy J\u00f3zsef, Graenzenstein Guszt\u00e1v \u00e9s Zsigmondy Vilmos teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a forradalmi csapatok hadianyag-ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. November elej\u00e9n, a hat\u00e1r\u0151ralakulatok ellen k\u00f6r\u00fcl\u00e1rkolt\u00e1k a v\u00e1rost.@1848. november 15.|A Dodg sz\u00e1zados vezette szerb hat\u00e1r\u0151r\u00f6k t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak, de a hely\u0151rs\u00e9g visszaverte \u0151ket.@1848. december 18.|A kar\u00e1nsebesi rom\u00e1n hat\u00e1r\u0151r\u00f6k Traian Doda vezet\u00e9s\u00e9vel megad\u00e1sra sz\u00f3l\u00edtott\u00e1k fel. A vagyonosabb resicaiak hajlottak volna a megad\u00e1sra, azonban a v\u00e9dekez\u00e9s mellett kitart\u00f3k (k\u00f6zt\u00fck Gheorghe Pocrean ortodox pap) ker\u00fcltek t\u00f6bbs\u00e9gbe. Az els\u0151 t\u00e1mad\u00e1st vissza is vert\u00e9k, de a 24-\u00e9n ism\u00e9t t\u00e1mad\u00f3 sereg imm\u00e1r nemcsak hatalmas t\u00faler\u0151t k\u00e9pviselt. A hat\u00e1r\u0151r\u00f6k m\u00e1snap bevett\u00e9k a v\u00e1rost, az \u00fczemeket felgy\u00fajtott\u00e1k. A harcokban elesett Georg Herglotz nemzet\u0151rparancsnok, a sz\u00e9kuli sz\u00e9nb\u00e1nya tulajdonosa.@1849 ut\u00e1n|A magyar szabads\u00e1gharc levet\u00e9se ut\u00e1n a Habsburg uralkod\u00f3 megalak\u00edtotta a k\u00f6zvetlen\u00fcl B\u00e9cs al\u00e1 rendelt Szerb Vajdas\u00e1g \u00e9s Temesi B\u00e1ns\u00e1g nev\u0171 tartom\u00e1nyt, a Temesi B\u00e1ns\u00e1g kor\u00e1bbi ter\u00fcleteib\u0151l \u00e9s a szerb felkel\u0151k \u00e1ltal kiki\u00e1ltott Szerb Vajdas\u00e1g egy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l. Ez azt jelentette, hogy a Habsburgok nem teljes\u00edtett\u00e9k a szerbek k\u00f6vetel\u00e9seit, amelyek\u00e9rt cser\u00e9be a szerbek a magyarok ellen fordultak. Az \u00faj tartom\u00e1nyban a magyar, n\u00e9met, rom\u00e1n \u00e9s szerb nemzetis\u00e9g k\u00f6z\u00fcl egyiknek sem volt k\u00f6zel sem t\u00f6bbs\u00e9gben.@1851-t\u0151l|Vas\u00fati s\u00edneket is gy\u00e1rtottak.@1853|\u00dczembe helyezt\u00e9k a Ferenc J\u00f3zsef alt\u00e1rn\u00e1t, ezzel hat\u00e1r\u00e1ban kezdet\u00e9t vette a sz\u00e9nb\u00e1ny\u00e1szat.@1855|A b\u00e1ns\u00e1gi iparvid\u00e9k 1300 km\u00b2-es ter\u00fclet\u00e9vel egy\u00fctt az akkor megalakult StEG (1883-t\u00f3l Osztr\u00e1k\u2013Magyar \u00c1llamvas\u00fat T\u00e1rsas\u00e1g) kapta kilencven \u00e9vre koncesszi\u00f3ba, amely Resic\u00e1t szemelte ki b\u00e1nya- \u00e9s koh\u00f3m\u0171vei k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1.@1858|Resicab\u00e1ny\u00e1t (N\u00e9metresic\u00e1t) a gy\u00e1rt\u00f3l f\u00fcggetlen k\u00f6zs\u00e9gg\u00e9 szervezt\u00e9k, els\u0151 jegyz\u0151je a magyar B\u00edr\u00f3 B\u00e9la volt.@1859|\u00dczembe l\u00e9pett a t\u0171z\u00e1ll\u00f3 (samott-) t\u00e9glagy\u00e1r.@1860|A B\u00e1ns\u00e1g \u00fajra a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, helyre\u00e1llt a megyerendszer.@#30|@1870|Megkezd\u0151d\u00f6tt Resicab\u00e1ny\u00e1n az ac\u00e9l vas\u00fati hidak gy\u00e1rt\u00e1sa. 1871-t\u0151l az ac\u00e9ls\u00edn-hengerm\u0171ben vas\u00fati s\u00edneket is gy\u00e1rtottak.@1872|Itt gy\u00e1rtottak Magyarorsz\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r g\u0151zmozdonyt. A Resica bels\u0151 haszn\u00e1latra, keskeny nyomt\u00e1vra k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben m\u00e9g k\u00e9t m\u00e1sik k\u00f6vette, a Bogs\u00e1n \u00e9s a Hung\u00e1ria.@1876|Fel\u00e9p\u00fclt az akkori Magyarorsz\u00e1g els\u0151 Siemens\u2013Martin-kemenc\u00e9je \u00e9s az ahhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 hengerm\u0171, amely vas\u00fati ker\u00e9kabroncsokat gy\u00e1rtott.@1882|Megkezd\u0151d\u00f6tt a vas\u00fati hidak mellett a k\u00f6z\u00fati hidak gy\u00e1rt\u00e1sa. Els\u0151k\u00e9nt a szegedi Tisza-h\u00edd k\u00e9sz\u00fclt el, amely sajnos m\u00e1ra elpusztult.@1886|\u00dajraszervezt\u00e9k a koh\u00e1szati iskol\u00e1t, amelyet 1894-ben magyar nyelv\u0171v\u00e9 tettek, 1900-ban pedig \u00faj \u00e9p\u00fcletbe k\u00f6lt\u00f6ztettek.@1890-es \u00e9vek|A vas- \u00e9s ac\u00e9lkoh\u00e1szati m\u0171vek \u00faj nagyolvaszt\u00f3kat \u00e9p\u00edtett a n\u00e9gy r\u00e9gi helyett. A sz\u00e1zadv\u00e9gen a gy\u00e1r \u00e9vi 45 ezer tonna nyersvasat termelt.@1911|Resicab\u00e1nya \u00e9s Rom\u00e1nresica egyes\u00fclt, de az egyes\u00fclt j\u00e1r\u00e1si sz\u00e9khely akkor sem nyert v\u00e1rosi c\u00edmet. 1881 \u00f3ta ter\u00fclete az egyes\u00fclt Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott.@1910-t\u0151l|Fegyvereket is gy\u00e1rtottak benne, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a fegyver- \u00e9s l\u0151szergy\u00e1rt\u00e1s v\u00e1lt a resicai gy\u00e1rak f\u0151 profilj\u00e1v\u00e1.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918 november|Bevonult a szerb hadsereg, amelyet janu\u00e1rban francia megsz\u00e1ll\u00f3 er\u0151k v\u00e1ltottak fel. A franci\u00e1k a B\u00e1ns\u00e1got \u00f6nk\u00e9nyesen felosztott\u00e1k a rom\u00e1nok \u00e9s a szerbek k\u00f6z\u00f6tt. Resicab\u00e1nya a rom\u00e1noknak jutott.@1919. m\u00e1rcius 27.|Egy Adolf Roth nev\u0171, munka k\u00f6zben meghalt munk\u00e1s temet\u00e9se a francia megsz\u00e1ll\u00e1s elleni t\u00fcntet\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltozott, amelyen Otto M\u00fcller \u00e9s B\u00e1lint Mikl\u00f3s gy\u00e1rigazgat\u00f3k is r\u00e9szt vettek.@1919. j\u00fanius 3.|Bevonult a rom\u00e1n hadsereg.@#36|@1924|Rom\u00e1ni\u00e1ban els\u0151k\u00e9nt gy\u00e1rtottak olajf\u00far\u00f3 tornyot, majd rendszeres\u00edtett\u00e9k a k\u0151olajb\u00e1ny\u00e1szati berendez\u00e9sek gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t a rom\u00e1niai olajmez\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra.@1929|V\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.@1945|N\u00e9met lakoss\u00e1g\u00e1t k\u00e9nyszermunk\u00e1ra hurcolt\u00e1k, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 460-an haltak meg a Szovjetuni\u00f3ban vagy odafel\u00e9 a vonaton.@1948|Gy\u00e1rati \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. A szocializmus alatt teljesen \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rosk\u00e9pet. Az egykori N\u00e9metresica nagy r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s Rom\u00e1nresica szinte eg\u00e9sz\u00e9t lerombolt\u00e1k, ut\u00f3bbi hely\u00e9n az 1970-es \u00e9s 80-as \u00e9vekben \u00faj v\u00e1rosk\u00f6zpontot \u00e9p\u00edtettek. A sokszoros\u00e1ra duzzad\u00f3 lakoss\u00e1g elhelyez\u00e9s\u00e9re \u00faj negyedeket kellett l\u00e9tes\u00edteni.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&"},"sights":[{"sightId":1757,"townId":68,"active":1,"name_LO":"Biserica Maria Z\u0103pezii din Re\u0219i\u021ba","address":"Strada Traian Lalescu 34","mapdata":"1|1057|48","gps_lat":"45.2950028200","gps_long":"21.9011323054","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/gerhardus.ro\/hu\/plebaniak-2\/#1d45d7d48cfc1de82","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Dectectivul - http:\/\/wikimapia.org\/#lang=ro&lat=45.295000&lon=21.901366&z=12&m=b&show=\/user\/1455794, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Frontal_View_of_Mary_of_Snow_Catholic_Church.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Frontal View of Mary of Snow Catholic Church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/37\/Frontal_View_of_Mary_of_Snow_Catholic_Church.jpg\/256px-Frontal_View_of_Mary_of_Snow_Catholic_Church.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Frontal_View_of_Mary_of_Snow_Catholic_Church.jpg\u0022\u003EDectectivul - http:\/\/wikimapia.org\/#lang=ro&lat=45.295000&lon=21.901366&z=12&m=b&show=\/user\/1455794\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Havas Boldogasszony-templom","seolink":"havas-boldogasszony-templom","note":"","history":"1846 \u00e9s 53 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Titulusa Sz\u0171z M\u00e1ria r\u00f3mai f\u0151templom\u00e1nak felszentel\u00e9se (Havas Boldogasszony). A pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t 1772-ben alap\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":1758,"townId":68,"active":1,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103 C.A.","address":"Strada Paul Iorgovici","mapdata":"1|1276|80","gps_lat":"45.2946901334","gps_long":"21.9049029956","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reschitz,_evangelische_Kirche_AB,_1.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Reschitz, evangelische Kirche AB, 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/36\/Reschitz%2C_evangelische_Kirche_AB%2C_1.jpeg\/256px-Reschitz%2C_evangelische_Kirche_AB%2C_1.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reschitz,_evangelische_Kirche_AB,_1.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":""},{"sightId":1759,"townId":68,"active":1,"name_LO":"Protopopiatul Ortodox Rom\u00e2n Re\u015fi\u0163a","address":"Str. Libertatii, 38","mapdata":"1|567|458","gps_lat":"45.2900182741","gps_long":"21.8927129746","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/protopopiatulortodoxresita.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Re%C8%99i%C8%9Ba,_bis_Iosif_cel_Nou_de_la_Parto%C8%99,_1.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Re\u0219i\u021ba, bis Iosif cel Nou de la Parto\u0219, 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0d\/Re%C8%99i%C8%9Ba%2C_bis_Iosif_cel_Nou_de_la_Parto%C8%99%2C_1.jpeg\/512px-Re%C8%99i%C8%9Ba%2C_bis_Iosif_cel_Nou_de_la_Parto%C8%99%2C_1.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Re%C8%99i%C8%9Ba,_bis_Iosif_cel_Nou_de_la_Parto%C8%99,_1.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Volt g\u00f6r\u00f6gkatolikus templom, Ortodox esperesi templom","seolink":"volt-gorogkatolikus-templom-ortodox-esperesi-templom","note":"","history":"Mai ortodox esperesi templom, 1908-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1760,"townId":68,"active":1,"name_LO":"Biserica Petru Iacob","address":"Piata 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|391|604","gps_lat":"45.2884478754","gps_long":"21.8897450853","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt rom\u00e1nresicai ortodox templom","seolink":"volt-romanresicai-ortodox-templom","note":"","history":"1872-ben \u00e9p\u00fclt. Az \u00faj v\u00e1rosk\u00f6zpont tervez\u00e9sekor \u00e1ll\u00edt\u00f3lag maga Nicolae Ceau\u0219escu adott utas\u00edt\u00e1st lerombol\u00e1s\u00e1ra, hogy a v\u00e1ros f\u0151ter\u00e9n ne \u00e1lljon templom. A v\u00e1rosi vezet\u0151k azonban 1985-ben s\u00edneken vontatt\u00e1k \u00f6tven m\u00e9terrel arr\u00e9bb, \u00e9s egy t\u00f6mbh\u00e1zzal takart\u00e1k el."},{"sightId":1761,"townId":68,"active":1,"name_LO":"Sinagoga","address":"Strada Mihai Viteazu","mapdata":"1|922|242","gps_lat":"45.2927452563","gps_long":"21.8987617288","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Harald Mandl, CC BY-SA 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Synagogue_resita.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Synagogue resita\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a2\/Synagogue_resita.jpg\/512px-Synagogue_resita.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Synagogue_resita.jpg\u0022\u003EHarald Mandl\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"A m\u00f3r st\u00edlus\u00fa zsinag\u00f3ga 1907-ben (m\u00e1s forr\u00e1s szerint 1914-ben) \u00e9p\u00fclt. A (neol\u00f3g ir\u00e1nyzat\u00fa) resicai zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9gr\u0151l az els\u0151 adat 1870-b\u0151l val\u00f3."},{"sightId":1762,"townId":68,"active":1,"name_LO":"Liceul Teoretic Diaconovici-Tietz","address":"Strada Mihai Viteazu 34","mapdata":"1|1049|166","gps_lat":"45.2936129521","gps_long":"21.9010643993","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/cndt.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar \u00e1llami fi\u00fapolg\u00e1ri iskola","seolink":"egykori-magyar-allami-fiupolgari-iskola","note":"","history":"Impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclete 1912-t\u0151l eg\u00e9szen 35-ig k\u00e9sz\u00fclt. Ma Diaconovici-Tietz L\u00edceum. N\u00e9met tannyelv\u0171 oszt\u00e1lyok minden szinten \u00e9s magyar nyelv\u0171 als\u00f3 tagozat m\u0171k\u00f6dnek benne."},{"sightId":1763,"townId":68,"active":2,"name_LO":"Teatrul de Stat Resita si Casa de Cultura a Sindicatelor","address":"Strada Cri\u0219an","mapdata":"1|515|470","gps_lat":"45.2898744790","gps_long":"21.8916369087","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Harald Mandl, CC BY-SA 2.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Resita_Casa_de_Cultura.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Resita Casa de Cultura\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d2\/Resita_Casa_de_Cultura.jpg\/512px-Resita_Casa_de_Cultura.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Resita_Casa_de_Cultura.jpg\u0022\u003EHarald Mandl\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Resicab\u00e1nyai Nyugati Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"egykori-resicabanyai-nyugati-szinhaz","note":"","history":""},{"sightId":1764,"townId":68,"active":1,"name_LO":"Muzeul Banatului Montan","address":"Bulevardul Republicii 10","mapdata":"2|746|330","gps_lat":"45.3241528028","gps_long":"21.8784416392","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.muzeulbanatuluimontan.ro\/index.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ap bullet ; modified Centpacrr, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:0150_DCE.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00220150 DCE\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/d\/d3\/0150_DCE.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:0150_DCE.jpg\u0022\u003EAp bullet ; modified Centpacrr\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Hegyi B\u00e1ns\u00e1g M\u00fazeuma","seolink":"hegyi-bansag-muzeuma","note":"","history":"Gy\u0171jtem\u00e9nye a k\u00f6rny\u00e9k \u00e1sv\u00e1nyaira, ipart\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek dokumentumaira, n\u00e9prajz\u00e1ra, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9re \u00e9s r\u00e9gi rom\u00e1n k\u00f6nyvekre terjed ki."},{"sightId":1765,"townId":68,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Paul Iorgovici 50","mapdata":"1|1491|101","gps_lat":"45.2943126721","gps_long":"21.9085880013","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"76","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Friedmann-h\u00e1z, V\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1r","seolink":"friedmann-haz-varosi-konyvtar","note":"","history":"A Paul Iorgovici Megyei K\u00f6nyvt\u00e1r a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9b\u0151l val\u00f3 egykori Friedmann-h\u00e1zban m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":1766,"townId":68,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Bega 1","mapdata":"1|385|491","gps_lat":"45.2897202576","gps_long":"21.8896199041","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Koch-villa","seolink":"koch-villa","note":"","history":"1900-ban \u00e9p\u00fclt az 1771-ben \u00e1sott ipari csatorna (Schmelzgraben) be\u00f6ml\u00e9s\u00e9n\u00e9l."},{"sightId":1767,"townId":68,"active":2,"name_LO":"Muzeul de Locomotive cu Abur Re\u0219i\u021ba","address":"Calea Timi\u0219oarei","mapdata":"2|717|826","gps_lat":"45.3118984111","gps_long":"21.8773840431","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.mlaresita.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Zoltan Nyaradi, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Resitatren1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Resitatren1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/3\/34\/Resitatren1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Resitatren1.jpg\u0022\u003EZoltan Nyaradi\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szabadt\u00e9ri mozdonym\u00fazeum","seolink":"szabadteri-mozdonymuzeum","note":"","history":"Az 1972-ben l\u00e9tes\u00edtett, szabadt\u00e9ri mozdonym\u00fazeumban tizenhat mozdony l\u00e1that\u00f3. Az els\u0151 Resic\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt mozdonyon, az 1872-es Resicz\u00e1n, a StEG b\u00e9csi gy\u00e1r\u00e1ban 1909-ben k\u00e9sz\u00fclt, erdei vasutakon haszn\u00e1lt CFF 704\u2013209-en \u00e9s a Henschel gy\u00e1r 1921-es 50 025-j\u00e9n k\u00edv\u00fcl az 1923 \u00e9s 1961 k\u00f6z\u00f6tti resicai mozdonygy\u00e1rt\u00e1s fel\u00faj\u00edtott term\u00e9kei."},{"sightId":1768,"townId":68,"active":1,"name_LO":"Podul de la Vama","address":"","mapdata":"1|427|539","gps_lat":"45.2891744620","gps_long":"21.8904252196","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Aisano, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Re%C8%99i%C8%9Ba,_podul_de_la_vam%C4%83,_2.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Re\u0219i\u021ba, podul de la vam\u0103, 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5d\/Re%C8%99i%C8%9Ba%2C_podul_de_la_vam%C4%83%2C_2.jpeg\/512px-Re%C8%99i%C8%9Ba%2C_podul_de_la_vam%C4%83%2C_2.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Re%C8%99i%C8%9Ba,_podul_de_la_vam%C4%83,_2.jpeg\u0022\u003EAisano\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Berzava-h\u00edd","seolink":"berzava-hid","note":"","history":"Az 1937-b\u0151l val\u00f3 Berzava-h\u00edd (\u201ePodul de la vam\u0103\u201d) Rom\u00e1nia els\u0151 hegesztett h\u00eddja."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}