exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Egykori Szigligeti Színház

Teatrul Regina Maria
Egykori Szigligeti Színház
Teatrul Regina Maria
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Cím:
4- 6, Piața Regele Ferdinand I
Vármegye:
Bihar
Ország:
Románia
GPS koordináták:
47.0572440427, 21.9308464605
Google térkép:

Története

1899–1900-ban Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján ifj. Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. 1900. október 15-én nyílt meg Szigliget Színház néven. Előtte Szigligeti Ede mellszobra áll, Margó Ede alkotása, amelyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdte el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében. A háromszögű oromzatának főalakja Hunnia, a körülötte lévő alakok a zenét, az éneklést, a komédiát és a tragédiát személyesítik meg.

Az első magyar nyelvű színházi előadást a kolozsvári társulat tartotta a városban, 1798. augusztus 26-án a Fekete Sas vendéglő nagytermében Hunnius: A süketnéma című előadásával. Ez a dátum jelzi a váradi hivatásos színjátszás kezdetét. A 19. század második felében számos olyan ismert színész játszott a városban, mint Blaha Lujza, Ecsedi Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Újházi Ede. Jászai Mari 1897-ben a Rhédey-kertben játszotta el az Élektrát, s e szabadtéri előadás egyben az egész magyar színjátszás történetének kiemelkedő mozzanata lett.

Forrás:  csemadok.sk
{"item":"sight","set":{"sightId":1276,"townId":59,"active":2,"name_LO":"Teatrul Regina Maria","address":"4- 6, Pia\u021ba Regele Ferdinand I","mapdata":"1|1734|2705","gps_lat":"47.0572440427","gps_long":"21.9308464605","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"https:\/\/www.teatrulreginamaria.ro\/ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=304","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Melegferi at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 3.0 \u003Chttp:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyv%C3%A1radi_%C3%81llami_Szinh%C3%A1z.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyv\u00e1radi \u00c1llami Szinh\u00e1z\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fe\/Nagyv%C3%A1radi_%C3%81llami_Szinh%C3%A1z.JPG\/512px-Nagyv%C3%A1radi_%C3%81llami_Szinh%C3%A1z.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyv%C3%A1radi_%C3%81llami_Szinh%C3%A1z.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Melegferi at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Szigligeti Sz\u00ednh\u00e1z","note":"","history":"1899\u20131900-ban Ferdinand Fellner \u00e9s Hermann Helmer osztr\u00e1k m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9szek tervei alapj\u00e1n ifj. Riman\u00f3czy K\u00e1lm\u00e1n, Guttman J\u00f3zsef \u00e9s Rendes Vilmos nagyv\u00e1radi \u00e9p\u00edt\u00e9szek \u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1900. okt\u00f3ber 15-\u00e9n ny\u00edlt meg Szigliget Sz\u00ednh\u00e1z n\u00e9ven. El\u0151tte Szigligeti Ede mellszobra \u00e1ll, Marg\u00f3 Ede alkot\u00e1sa, amelyet 1912-ben \u00e1ll\u00edtottak a sz\u00ednh\u00e1z el\u00e9. A szobrot 1923 nyar\u00e1n a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1g a Schlauch-kertbe sz\u00e1m\u0171zte, hely\u00e9re M\u00e1ria rom\u00e1n kir\u00e1lyn\u00e9 szobr\u00e1t \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, \u00e9s csak 1940-ben ker\u00fclt vissza eredeti hely\u00e9re. 1948 \u0151sz\u00e9n mint Nagyv\u00e1radi \u00c1llami Magyar Sz\u00ednh\u00e1z kezdte el els\u0151 \u00e9vad\u00e1t. 1955. november 26-t\u00f3l rom\u00e1n tagozat is m\u0171k\u00f6dik az egykori magyar sz\u00ednh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben. A h\u00e1romsz\u00f6g\u0171 oromzat\u00e1nak f\u0151alakja Hunnia, a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 alakok a zen\u00e9t, az \u00e9nekl\u00e9st, a kom\u00e9di\u00e1t \u00e9s a trag\u00e9di\u00e1t szem\u00e9lyes\u00edtik meg.@\nAz els\u0151 magyar nyelv\u0171 sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1st a kolozsv\u00e1ri t\u00e1rsulat tartotta a v\u00e1rosban, 1798. augusztus 26-\u00e1n a Fekete Sas vend\u00e9gl\u0151 nagyterm\u00e9ben Hunnius: A s\u00fcketn\u00e9ma c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1val. Ez a d\u00e1tum jelzi a v\u00e1radi hivat\u00e1sos sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s kezdet\u00e9t. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben sz\u00e1mos olyan ismert sz\u00edn\u00e9sz j\u00e1tszott a v\u00e1rosban, mint Blaha Lujza, Ecsedi Kov\u00e1cs Gyula, Szentgy\u00f6rgyi Istv\u00e1n, \u00dajh\u00e1zi Ede. J\u00e1szai Mari 1897-ben a Rh\u00e9dey-kertben j\u00e1tszotta el az \u00c9lektr\u00e1t, s e szabadt\u00e9ri el\u0151ad\u00e1s egyben az eg\u00e9sz magyar sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kiemelked\u0151 mozzanata lett.","town":{"townId":59,"name_HU":"Nagyv\u00e1rad","name_LO":"Oradea","seolink":"nagyvarad-oradea","oldcounty":26,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}