Nagykároly
Carei
Nagykároly
Román:
Carei
Német:
Großkarol
Szemes Elek, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Szatmár
Ország:
Románia
Megye:
Szatmár
Folyó:
Tengerszint feletti magasság:
139 m
GPS koordináták:
47.683436, 22.467201
Google térkép:
Népesség
Népesség:
21e
Magyarok aránya:
52.7%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 16078 |
|---|---|
| Magyarok | 98.1% |
| Oláhok | 1.34% |
A város egész története összefonódik az egyik legjelentősebb magyar arisztokrata családdal, a Károlyiakkal, akiknek az ősi birtokközpontja volt. A család a honfoglaló magyarok hét vezérének, egyikétől, Kond vezértől származó ősi magyar Kaplon nemzetségből származik, és a nevét ezen településről kapta. A török időkben az udvarházat várrá bővítették, amely végül jó szolgálatot tett. A háborús veszély elmúltával a 18. század végén a család barokk főúri kastéllyá alakíttatta, majd mai, Loire-menti kastélyokat idéző formáját a 19. század végén Károlyi István grófnak és Ybl Miklós építésznek köszönhetően nyerte el. A város maga szintén a Károlyi családnak köszönhette fejlődését. 1780-ban Szatmár vármegye székhelye is lett. A Károlyiak a piaristákat is letelepítették a városban, és a rend alapítójának, Kalazanci Józsefnek szentelt templomot építtettek. A tanító rend gimnáziumot működtetett a városban. Az első világháborút követő trianoni békéig csaknem teljesen magyar város máig őrzi csekély magyar többségét. A kastély múzeumként felújítva várja a látogatókat.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1080
Már monostor volt a város közelében lévő Kaplony faluban. E körül terültek el a Kaplony nemzettség birtokai.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1262
Karul néven említették. Neve az ómagyar karuly (mai karvaly) köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. A város alapítói a honfoglaló Kaplony nemzettségből származó Károlyiak voltak.
1264
A Kaplon nemzetségbeli Károlyi család első birtokközpontja volt. Eredeti településmagja a mai kastély és a római katolikus templom között állhatott.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1346
A Károlyiaktól Nagy Lajos király engedélyével szombatonként hetivásár tartására kapott engedélyt. A településnek fontos szerepe volt a Károlyiak birtokán.
1387
Zsigmond király pallosjogot adományozott Károlyi Ménhárd fiainak, Lászlónak és Andrásnak. A település a királytól még ebben az évben országos vásártartási jogot kapott. Ennek dacára 1398-ban még mindössze három utcából állt.
1400-as évek
Károlyi Simon kezdte nagyobb településsé fejleszteni.
1418
Királyi parancs rendelte el, hogy az ideköltözött jobbágyokat földesuraik nem követelhetik vissza.
1419
A királyi adomány megerősíti a Károlyiak birtokát a teljes település felett.
1428
Már Nagy-Károlynak nevezték.
1477
Mátyás király keddi napra heti vásár, Dorottya napjára pedig országos vásártartási jogot adományozott a településnek.
1482
Újabb két országos vásár tartására nyert szabadalmat Mátyás királytól, böjtvasárnapra és szeptember 14-ére.
1482
Károlyi Lancz László kezdte építeni várkastélyát, ami eredetileg egy kőháznak épült.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526
A várból indult el a Károlyiak bandériuma a mohácsi csatába.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1554
Lakossága áttért a protestáns hitre.
1567
Esperese aláírta a kálvini hitvallást. Református főtanodája működött.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591
Református zsinat székhelye volt, amely a Gergely-naptár bevezetése ellen tiltakozott.
1592
Károlyi Mihály a török ellen a várat négy védőbástyával látta el, a vizesárkokat kiszélesítette, a megemelt védősáncot palánkokkal erősítette meg. A törökök egyszer ostromolták a várat, sikertelenül.
1598
276 adófizető család lakta.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
17. század
A császári katonaság többszöri pusztítása nyomán népessége megcsappant.
1615
II. Mátyás és Bethlen Gábor követei tanácskoztak a várban a Szatmár vidéki ellenségeskedések megszüntetéséről.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621
A várban kezdte meg II. Ferdinánd és Bethlen Gábor a nikolsburgi béke tárgyalását. Miután a Károlyiak a katolikus hitre tértek, hosszú pereskedések kezdődtek közöttük és a város református többségű iparos és nemes lakossága között.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1649
Jezsuiták telepedtek le a városban.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1661
A törökök hiába ostromolták.
17. század
A város sokat szenvedett a harcokban, lakosai szétszéledtek.
1673
Törökök dúlták fel.
1681-től
Végvárként emlegették.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1699
Károlyi Sándor a várat átalakíttatta.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703
Az erdélyi hadjáratából visszatérő II. Rákóczi Ferenc számára a kurucok oldalára állt Károlyi Sándor megnyitotta előtte a vár kapuit. Rákóczi ezután 28 napig tartózkodott a várban, amely a továbbiakban a kurucok egyik központja lett. A szabadságharcban végig kuruc kézen volt Nagykároly, ahol a fejedelem is szívesen időzött.
1711
Károlyi Sándor és Pálffy János itt kezdték meg a tárgyalásokat a szatmári békéről. A béke után Károlyi megkezdte a település újranépesítését.
1714
Károlyi Sándor a Bobáld faluból 1672-ben odaköltözött románoknak a mai Hajdúvárosban családonként 27 hold földet és hajdúszabadságot adott.
1717
Először a csizmadiák, szabók és szűcsök céhe alakult meg, majd 1735-ben a tímárcéh.
1720 körül
Evangélikus szlovákok és görögkatolikus ruszinok települtek be.
1720-tól
Galíciából zsidók kezdtek betelepülni.
1725
A piaristák gimnáziumot alapítottak Károlyi Sándor jóvoltából.
1741
Károlyi ötven telket adományozott a zsidóknak a későbbi Zsidóköz helyén.
1743-tól
Károlyi Ferenc svábokat kezdett betelepíteni a városba.
1745
Magyarországon utolsóként Nagykárolyban égettek boszorkányt, Rekettye Pila és Varga Anna nevű asszonyokat.
1754
A Károlyiak védnökségével Szatmárnémeti Pap István nyomdát állított föl Nagykárolyban. Ez volt Szatmár megye első nyomdája.
1765
Megnyílt az első gyógyszertár.
1780
Szatmár vármegye székhelye lett. Ungvárról iskolát költöztettek Nagykárolyba.
1784
A városban 370 kézműves 54 különféle iparágat gyakorolt, a leghíresebbek a gubacsapók és a tímárok voltak. A céhek nemzetiségi alapon különültek el: főként kisnemesi származású magyarok voltak a csizmadiák, tímárok, gubások és szabók, svábok a kovácsok, lakatosok és kerékgyártók, szlovákok a fazekasok és kelmefestők, zsidók a pékek, mészárosok, gyertyaöntők és szappanfőzők.
1794
Gróf Károlyi József lebontatta a várat, helyén emeletes kastélyt emeltetett.
1834
Földrengés sújtotta.
1836
Kaszinó létesült.
1840
Aggmenház létesült.
1845
Kórház létesült.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1858
Dohánybeváltót és dohányfermentáló üzemet alapítottak.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1871
Elkészült a Nagykárolyt Szatmárral és Debrecennel összekötő vasútvonal
1876
Rendezett tanácsú város címet nyert.
1883
Leányipariskola nyílt.
1885
Megalapították a Nagykároly és Vidéke című politikai hetilapot.
1886
Megalakult a városi ipartestület.
1887
Elkészült a Nagykároly–Sarmaság–Zilah vasútvonal.
1887. május 6.
A város nagy része leégett, ezután alakult ki a belváros mai, rendezett képe.
1893
Polgári leányiskola nyílt.
1894
Gróf Károlyi István romantikus, héttornyú lovagvárrá alakíttatta át a kastélyt.
1900
Megalapították a Kölcsey Múzeumot.
1901
Megalapították város állandó színtársulatát (1908-tól önálló épülettel rendelkezett).
1904
Bevezették a villanyvilágítást.
1905
Papírgyárat létesítettek.
1905
Elékszült a Nagykároly–Mátészalka vasútvonal.
1911
16 078 lakosából 15 772 volt magyar és 216 román anyanyelvű.
1913
Polgári fiúiskola nyílt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1919. április 18.
A román hadsereg megszállta a várost.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1923
Megszüntették a piarista gimnáziumot, helyette felállították a román–magyar, majd román–német tannyelvű Vasile Lucaciu Líceumot, a polgári leányiskolát román tannyelvű algimnáziummá alakították, a polgári fiúiskolát pedig megszüntették, helyette inasiskolát hoztak létre. 1930-ban román tanítóképző létesült.
1926
Elveszítette megyeszékhelyi rangját és Szilágy megyéhez csatolták (1968-ban került vissza Szatmár megyébe).
1933
Létrehozták az Ardealul olaj-, szappan- és vegyigyárat, amely a kommunista hatalom alatt is az egyik legfontosabb üzeme maradt.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1940
A II. Bécsi Döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz.
1944. október 25.
A román és a szovjet hadsereg megszállta a várost.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1952
Egy magyar líceumot alapítottak, amelyet 1959-ben összevontak a román líceummal. A kommunista hatalom évtizedei alatt több új lakótelepet építettek föl, és románokat telepítettek a városba.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Kastélyok
Károlyi-kastély, Nagykárolyi Múzeum
Castelul Károlyi, Muzeu Carei
Kamsin79, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Jelenleg:
Múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Templomok, vallási épületek
Kalazanci Szent József volt piarista templom
Parohia Romano-Catolică Sfântul Iosif de Calasanz
Ruritanian, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Kalazanci Szent József volt piarista templom
Története
A templom elődét 1264-ben említették először, és a Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. Nagykárolyba a piaristákat Károlyi Sándor (1669-1743) telepítette be 1727-ben a katolikus vallás terjesztése és az oktatásügy előmozdítása céljából.
1769 és 1779 között épült eredetileg barokk–klasszicista stílusban, fogadalmi templomként, Franz Sebastian Rosenstingl bécsi építész tervei alapján. Az építtető Károlyi Antalnak 10 év házasság után fiúgyermeke született. Ugyanebben az évben avatták szenté a piarista rend alapítóját, Kalazanci Józsefet. A gróf Kalazanci Szent József közbenjárásának tulajdonította első gyermeke születését, és az újszülöttnek a József nevet adták, és új templomot építettek Kalazanci Szent József tiszteletére. Gróf Esterházy Károly püspök szentelte fel. Fő- és hat mellékoltárának képeit 1778–1780-ban Johann Ignaz Cimbal festette, a barokk festészet egyik kiemelkedő alakja. Az északi oldalon találhatók Páduai Szent Antal, Szent József és Avellinói Szent András oltárai, a déli oldalon Nepomuki Szent János, a Szentháromság és a Magyar Szent Királyok oltárai. Az 1834-es földrengésben tornya leomlott. 1857–60-ban Ybl Miklós tervei szerint restaurálták és összekötötték a rendház épületével. 1891-ben Meining Artúr végzett rajta kisebb átépítéseket és felújításokat. A templom jórészt megőrizte 18. századi képét.
Fatimai Szűz Mária római katolikus plébániatemplom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Fatimai Szűz Mária római katolikus plébániatemplom
Története
A 70-es években épült tömbház-negyedben szükségesnek látszott egy új templom építése. Erre csak a politikai fordulat után nyílt lehetőség. Az építkezés 1991-ben kezdődött el. A tervet Günther Tibor mérnök készítette. A szentély berendezését H. Lukácsovits Magda tervezte. A templom fő dísze a fatimai szobor, a svájci Fatima Világapostolátus ajándéka, valamint a misézőasztal mögötti falon egy feszület látható. A templomot 1996. október 12-én szentelte fel Reizer Pál püspök, és két évre rá egyházmegyei kegytemplommá nyilvánította. 1999. augusztus 1-től plébániai rangra emelte. 1999. szeptember 23-ától a Románia Fatima-Világapostolátus központja lett.
Szentlélek római katolikus plébániatemplom
Parohia Romano Catolică Duhul Sfânt
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentlélek római katolikus plébániatemplom
Története
1943-ban érkeztek a szerzetesek Nagykárolyba, és a volt pénzügyigazgatóság épületét templommá és kolostorrá alakították. 1944-ben a szovjet megszállás elől elmenekültek P. Semtey Gellért kivételével. Ő irányította a plébániát, amíg a Szovjetunióba nem hurcolták. Utóda a ferences szerzetes P. Vitéz Bernárd atya volt, akit a többi ferences társával együtt 1950-ben Désre hurcoltak. 1983-ban új lelkészi lakás épült, 2001 és 2003 között felépült az új templom is, a régit pedig lebontották.
Református templom
Biserica Reformata
Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
1746 és 1752 között épült, 1792 és 1800 között átépítették. Tornya 1793 és 1795 között épült. A templomkertben Károli Gáspár szobra áll.
Evangélikus templom
Biserica luterană
Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
1815 és 1823 között épült.
Szent Mihály és Gábor arkangyalok magyar görög katolikus templom
Biserica Greco-Catolică Sfinţii Arhangheli Mihail şi Gavril (Parohia Maghiară)
Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Mihály és Gábor arkangyalok magyar görög katolikus templom
Története
A város első görög katolikus lakói a Károlyi család személyes szolgálatában álló hajdúk voltak, akik a vár védelmét látták el. Károlyi Sándor számukra a 18. században külön városrészt jelölt ki, a Hajdúvárost. Ide telepedtek le a szomszédos elpusztult falvak román lakossága is. 1736-ban a görög katolikusok új fatemplomot építettek, azonban annak használatában a román és rutén hívek nem tudtak megegyezni. 1737 és 1739 között a ruszin görögkatolikusok számára épült fel a jelenlegi templom, Rácz Demeter, a Károlyiak jószágkormányzója költségén. Az 1834-es földrengés a mellette álló volt román templommal együtt jelentősen megrongálta. Ikonosztázának festményei Hippo János munkái 1857-ből.
Szent Mihály és Gábor arkangyalok román ortodox templom
BISERICA ORTODOXĂ ROMANĂ SFINȚII ARHANGHELI MIHAIL ȘI GAVRIIL
Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Mihály és Gábor arkangyalok román ortodox templom
Története
1752–1766-ban épült eredetileg a román görögkatolikusok számára a rutén görögkatolikusok nem sokkal korábban épült templomának szomszédságában. Falfestményeit 1965-ben Vasile Pascu készítette.
Egykori piarista zárda
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
árvaház / gyermekotthon
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori piarista zárda
Története
Az 1892-ben a zárda a Károlyi család és Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök, valamint a katolikus hitközség támogatásával épült meg. Hatosztályos elemi iskolaként és árvaházként működött. Az árvaházat az 1948-as államosítása során az apácáknak el kellett hagyniuk. A 2004-es esztendőben tértek vissza az apácák Nagykárolyba, és 2007-ben megkapták az épületet használatra 49 évre. Ma már felújítva gyermekotthonként lát el nemes feladatot.
Volt piarista rendház
Koltand at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt piarista rendház
Története
Nagykárolyba a piaristákat Károlyi Sándor (1669-1743) telepítette be 1727-ben a katolikus vallás terjesztése és az oktatásügy előmozdítása céljából.
1727-ben épült a rendház. Az 1834-es földrengés után 1861 és 63 között, Ybl Miklós irányításával újraépítették, 1889-ben pedig Nonn Gyula nagykárolyi építész tervei alapján emeletet építettek rá. Az épületben jelenleg leány gyermekotthont működtetnek a piarista nővérek.
Nagyzsinagóga
Története
1890-ben készült el. Mellette az 1866-ban épült kiszsinagóga.
Középületek
Egykori Vármegyeháza
Colegiul Tehnic „Iuliu Maniu”
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Vármegyeháza
Története
Telkét gróf Károlyi Antal adományozta a vármegyének 1780-ban. Az 1830-as években épült. Hátsó szárnyában egykor görögkatolikus kolostor működött. 1905-ben szecessziós stílusban átépítették és kibővítették, majd 1926-ban ismét átépítették. Itt dolgozott vármegyei főjegyzőként Kölcsey Ferenc 1832-től, és itt mondta el 1830 környékén "A szatmári adózó nép állapotáról" című beszédét. Itt hangzott el báró Wesselényi Miklós beszéde a császári abszlutizmus ellen 1834. decemberében, kinek védelmét Kölcsey végezte az ellene indított hűtlenségi perben. Ma a Iuliu Maniu Iskolacsoport működik benne.
Városháza, egykori Arany Szarvas Fogadó
Primăria Carei
Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza, szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
városháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Városháza, egykori Arany Szarvas Fogadó
Története
Ibl Miklós tervei alapján építtette 1808-ban gróf Károlyi Györgyné a Szarvas fogadó épületét. Az erdélyi körútra indult Petőfi Sándor 1846. szeptember 8-án az itt rendezett megyei bálon ismerkedett meg Szendrey Júliával. 1890-ben városháza céljára újították meg. 1899-ben emléktáblát avattak a falán Petőfinek. 1948-ban államosították. Nemrég ismét városházaként újult meg Kovács Jenő polgármesternek köszönhetőleg.
Ecsedi Láp Lecsapoló Társaság volt székháza
POLIŢIA CAREI
Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
csendőrség / rendőrség
Mutasd a térképen
Felkeres
Ecsedi Láp Lecsapoló Társaság volt székháza
Története
1880–1885 között épült. Egykor az Ecsedi Láp Lecsapoló Társaság székházának adott otthont.
Kulturális létesítmények
Lánygimnázium
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Lánygimnázium
Története
A gróf Károlyi Antal által adományozott telken 1779-ben épül fel egy nemzeti iskola, melynek két normál osztálya volt (innen az iskola neve). Az 1887. évi tűzvész alkalmával az iskola épülete leégett. A ma is fennálló épület 1889-ben épült. Az 1948-as iskolareform ezt az iskolát is megszüntette, de mint állami iskolában tovább folyik a tanítás.
Egykori piarista gimnázium, Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori piarista gimnázium, Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum
Története
1846 és 1848 között épült. Jelenleg a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum működik benne.
Lovarda
Equus Lovasegyesület és Hostel
Eredetileg:
stadion / sportlétesítmény
Jelenleg:
stadion / sportlétesítmény, szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Lovarda
Története
1760 és 1770 között építtette gróf Károlyi András és máig működik.
Színház
Teatrul Municipal
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Mutasd a térképen
Felkeres
Színház
Története
1907-ben épült, Kopeczek György terve alapján. 1953-ban a kommunisták kontár módon átépítették. 2016-ra újították fel.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Egykori Albina Bank
Ruritanian, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bank, városháza
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Albina Bank
Története
1911-ben épült Magyar Vilmos tervei alapján az Albina Bank számára szecessziós stílusban. 1940-ig bank működött benne. 1968 és 2013 között pedig ebben az épületben működött a városháza. 2020-ban a magyarországi Manevi Zrt. vásárolta meg, amely a szatmárnémeti volt Pannónia Szállót is megvásárolta.
Egykori Arany Csillag Fogadó
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Arany Csillag Fogadó
Története
1847-ben épült. Itt találkozott Petőfi Sándor 1848. szeptember 7-én a vármegye liberális ifjúságával. Ma az ipari iskolacsoport tanműhelyei működnek benne.
Városi infrastruktúra
Víztorony
Turnul de apa
Ruritanian, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
víztorony
Jelenleg:
víztorony
Mutasd a térképen
Felkeres
Víztorony
Története
1888-ban épült romantikus stílusban, a kastély parkjában áll.
_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s.jpg)
.jpg){kind=link}
Vasútállomás
Története
A város kicsi vasútállomása (indóház) 1871-ben épült, amikor átadták a forgalomnak a Debrecen - Szatmárnémeti vasútvonalat. A növekvő igényeket ez az épület a XX. század elején már nem tudta kielégíteni, ezért 1910-1912 között új vasútállomást építenek, bővítik a pályaudvart.
Velencei kút
Története
1894-ben Károlyi Gyula és Károlyi Melinda házasságkötésüket követően Velencébe utaztak nászútra. A helyiek a feleslegessé vált kútkávákat eladták az odalátogató arisztokratáknak. 1918-ban lányuknak, Károlyi Margitnak és Esterházy Móricnak az esküvőjére nászajándékba adták a díszkutat Majkra. 2014-ben a kastély felújításakor elkészítették a kút pontos mását és felállították eredeti helyén.
Magánlakhelyek
Kafka Margit szülőháza
Története
A Kaffka Margit utca 4. sz. házának udvarán áll Kaffka Margit szülőháza, rajta emléktábla. 1880. június 10-én született Kafka Margit, az Ady által nagyra tartott írónő, a Nyugat nevű liberális szabadkőműves lap nemzedékének tagja.
Emlékművek
Károlyi Sándor mellszobra
.jpg)
Szemes Elek, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Károlyi Sándor mellszobra
Története
2011. december 22-én állították fel, Bíró Lajos alkotása. Károlyi Sándor 1711. április 30-án tette le a fegyvert a majtényi síkon, ami a Rákóczi-szabadságharc végét jelentette.
Kölcsey Ferenc szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kölcsey Ferenc szobra
Története
A szobrot a honfoglalás ezer éves évfordulójára rendelte meg a városi tanács. Ekkor még Nagykároly volt Szatmár megye központja. Kallós Ede gyönyörű alkotását a millenniumi ünnepség sorozat alkalmából 1897. április 4-én leplezték le a Károlyi család kastélyának parkjában. A szobor közadakozásból készült, melyhez Károlyi István nagy összeggel járult hozzá.
A talapzaton elöl a „Kölcsey”, míg hátul: „Isten áldd meg a magyart” felirat volt olvasható. Az alak másfélszeres életnagyságú, s magassága 2 méter 20 centiméter. A szobrot a párizsi állami ércöntőben öntötték bronzból.
A szobrot 1933 májusában megrongálták. 1934. augusztus 30-án négy szélsőséges fiatal lefűrészelte a költő fejét.
A lefejezett szobrot veszélyeztetettségére való hivatkozással, néhány nap múlva leemelték a talapzatról és a városházára szállították, majd később beolvasztották.
1939-ben a nagykárolyihoz hasonló Kölcsey-szobrot avattak Budapesten, amely szintén Kallós Ede alkotása volt.
Kaffka Margit mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kaffka Margit mellszobra
Története
1999. június 13-án állították fel Deák Árpád alkotását.
Ady Endre és Márkus Ottília szobra
Pasztilla aka Attila Terbócs, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Ady Endre és Márkus Ottília szobra
Története
2017. november 18-án avatták fel Bíró Lajos alkotását. Márkus Ottília Ady barátja volt, és gondolkodásmódjuk is megegyezett. Támogatója volt az őszirózsás felforgatásnak és az azt követő vörös terrornak.
Petőfi Sándor mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Petőfi Sándor mellszobra
Története
1994. március 13-án adták át Petrovits István alkotását.
Kossuth Lajos szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Mutasd a térképen
Felkeres
Kossuth Lajos szobra
Története
1908-ban avatták fel Kallós Ede szobrászművész alkotását az egykori Erzsébet téren. Felállítását a nagykárolyi Kölcsey Egyesület kezdeményezte. A monumentális alkotás 9,5 méter magas volt, ebből Kossuth bronzba öntött alakja 2 métert tett ki.
A román megszállás után alantas módon 1921. március 25-én lovakkal döntötték le a szobrot az éjszaka leple alatt. A polgármester ekkor még visszaállíttatta. 1932-ben ismeretlenek fémfűrésszel levágták a városháza lelakatolatlan csűrjében tárolt szobor fejét. 1933-ban kilenc vandál csákányokkal szétrombolta a szobor még álló talapzatát is.
Szent Flórián szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Flórián szobra
Története
2014. november 8-án avatták fel Deák Árpád alkotását.
Károli Gáspár szobra
Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Károli Gáspár szobra
Története
1529 körül Nagykárolyban született a református lelkipásztor és magyar nyelvű bibliafordító. 1589 és 1590 között fordította a Bibliát magyar nyelvre Göncön, amit aztán Vizsolyon nyomtattak ki (innen a Vizsolyi Biblia név). Mecénása Rákóczi Zsigmond fejedelem volt. A református templom udvarán álló szobor alkotója Deák Gáspár volt.
A Szatmári egyházmegye 200. évfordulójának emléktáblája
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
A Szatmári egyházmegye 200. évfordulójának emléktáblája
Története
2004-ben leplezték le Xantus Géza alkotását.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"47.6834360000","long":"22.4672010000"},"townlink":"nagykaroly-carei","town":{"townId":54,"active":1,"name_HU":"Nagyk\u00e1roly","name_LO":"Carei","name_GE":"Gro\u00dfkarol","name_LT":"","seolink":"nagykaroly-carei","listorder":25,"oldcounty":24,"country":4,"division":11,"altitude":"139","gps_lat":"47.6834360000","gps_long":"22.4672010000","population":21,"hungarian_2011":52.7,"population_1910":16078,"hungarian_1910":98.1,"german_1910":0,"slovak_1910":0,"romanian_1910":1.34,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szemes Elek, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Centru,_Carei_445100,_Romania_-_panoramio_(14).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Centru, Carei 445100, Romania - panoramio (14)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7e\/Centru%2C_Carei_445100%2C_Romania_-_panoramio_%2814%29.jpg\/512px-Centru%2C_Carei_445100%2C_Romania_-_panoramio_%2814%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Centru,_Carei_445100,_Romania_-_panoramio_(14).jpg\u0022\u003ESzemes Elek\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Alf\u00f6ld","river":"","description":"A v\u00e1ros eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nete \u00f6sszefon\u00f3dik az egyik legjelent\u0151sebb magyar arisztokrata csal\u00e1ddal, a K\u00e1rolyiakkal, akiknek az \u0151si birtokk\u00f6zpontja volt. A csal\u00e1d a honfoglal\u00f3 magyarok h\u00e9t vez\u00e9r\u00e9nek, egyik\u00e9t\u0151l, Kond vez\u00e9rt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u0151si magyar Kaplon nemzets\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s a nev\u00e9t ezen telep\u00fcl\u00e9sr\u0151l kapta. A t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben az udvarh\u00e1zat v\u00e1rr\u00e1 b\u0151v\u00edtett\u00e9k, amely v\u00e9g\u00fcl j\u00f3 szolg\u00e1latot tett. A h\u00e1bor\u00fas vesz\u00e9ly elm\u00falt\u00e1val a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a csal\u00e1d barokk f\u0151\u00fari kast\u00e9lly\u00e1 alak\u00edttatta, majd mai, Loire-menti kast\u00e9lyokat id\u00e9z\u0151 form\u00e1j\u00e1t a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n K\u00e1rolyi Istv\u00e1n gr\u00f3fnak \u00e9s Ybl Mikl\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9sznek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nyerte el. A v\u00e1ros maga szint\u00e9n a K\u00e1rolyi csal\u00e1dnak k\u00f6sz\u00f6nhette fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. 1780-ban Szatm\u00e1r v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye is lett. A K\u00e1rolyiak a piarist\u00e1kat is letelep\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rosban, \u00e9s a rend alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, Kalazanci J\u00f3zsefnek szentelt templomot \u00e9p\u00edttettek. A tan\u00edt\u00f3 rend gimn\u00e1ziumot m\u0171k\u00f6dtetett a v\u00e1rosban. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 trianoni b\u00e9k\u00e9ig csaknem teljesen magyar v\u00e1ros m\u00e1ig \u0151rzi csek\u00e9ly magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t. A kast\u00e9ly m\u00fazeumk\u00e9nt fel\u00faj\u00edtva v\u00e1rja a l\u00e1togat\u00f3kat.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1080|M\u00e1r monostor volt a v\u00e1ros k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 Kaplony faluban. E k\u00f6r\u00fcl ter\u00fcltek el a Kaplony nemzetts\u00e9g birtokai.@#5|@1262|Karul n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. Neve az \u00f3magyar karuly (mai karvaly) k\u00f6zn\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg szem\u00e9lyn\u00e9vi \u00e1tt\u00e9tellel. A v\u00e1ros alap\u00edt\u00f3i a honfoglal\u00f3 Kaplony nemzetts\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 K\u00e1rolyiak voltak.@1264|A Kaplon nemzets\u00e9gbeli K\u00e1rolyi csal\u00e1d els\u0151 birtokk\u00f6zpontja volt. Eredeti telep\u00fcl\u00e9smagja a mai kast\u00e9ly \u00e9s a r\u00f3mai katolikus templom k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llhatott.@#6|@1346|A K\u00e1rolyiakt\u00f3l Nagy Lajos kir\u00e1ly enged\u00e9ly\u00e9vel szombatonk\u00e9nt hetiv\u00e1s\u00e1r tart\u00e1s\u00e1ra kapott enged\u00e9lyt. A telep\u00fcl\u00e9snek fontos szerepe volt a K\u00e1rolyiak birtok\u00e1n.@1387|Zsigmond kir\u00e1ly pallosjogot adom\u00e1nyozott K\u00e1rolyi M\u00e9nh\u00e1rd fiainak, L\u00e1szl\u00f3nak \u00e9s Andr\u00e1snak. A telep\u00fcl\u00e9s a kir\u00e1lyt\u00f3l m\u00e9g ebben az \u00e9vben orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott. Ennek dac\u00e1ra 1398-ban m\u00e9g mind\u00f6ssze h\u00e1rom utc\u00e1b\u00f3l \u00e1llt.@1400-as \u00e9vek|K\u00e1rolyi Simon kezdte nagyobb telep\u00fcl\u00e9ss\u00e9 fejleszteni.@1418|Kir\u00e1lyi parancs rendelte el, hogy az idek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt jobb\u00e1gyokat f\u00f6ldesuraik nem k\u00f6vetelhetik vissza.@1419|A kir\u00e1lyi adom\u00e1ny meger\u0151s\u00edti a K\u00e1rolyiak birtok\u00e1t a teljes telep\u00fcl\u00e9s felett.@1428|M\u00e1r Nagy-K\u00e1rolynak nevezt\u00e9k.@1477|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly keddi napra heti v\u00e1s\u00e1r, Dorottya napj\u00e1ra pedig orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot adom\u00e1nyozott a telep\u00fcl\u00e9snek.@1482|\u00dajabb k\u00e9t orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1r tart\u00e1s\u00e1ra nyert szabadalmat M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyt\u00f3l, b\u00f6jtvas\u00e1rnapra \u00e9s szeptember 14-\u00e9re.@1482|K\u00e1rolyi Lancz L\u00e1szl\u00f3 kezdte \u00e9p\u00edteni v\u00e1rkast\u00e9ly\u00e1t, ami eredetileg egy k\u0151h\u00e1znak \u00e9p\u00fclt.@#8|@1526|A v\u00e1rb\u00f3l indult el a K\u00e1rolyiak band\u00e9riuma a moh\u00e1csi csat\u00e1ba.@#9|@1554|Lakoss\u00e1ga \u00e1tt\u00e9rt a protest\u00e1ns hitre.@1567|Esperese al\u00e1\u00edrta a k\u00e1lvini hitvall\u00e1st. Reform\u00e1tus f\u0151tanod\u00e1ja m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@#10|@1591|Reform\u00e1tus zsinat sz\u00e9khelye volt, amely a Gergely-napt\u00e1r bevezet\u00e9se ellen tiltakozott.@1592|K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly a t\u00f6r\u00f6k ellen a v\u00e1rat n\u00e9gy v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1val l\u00e1tta el, a vizes\u00e1rkokat kisz\u00e9les\u00edtette, a megemelt v\u00e9d\u0151s\u00e1ncot pal\u00e1nkokkal er\u0151s\u00edtette meg. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k egyszer ostromolt\u00e1k a v\u00e1rat, sikertelen\u00fcl.@1598|276 ad\u00f3fizet\u0151 csal\u00e1d lakta.@#12|@#13|@#14|@17. sz\u00e1zad|A cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g t\u00f6bbsz\u00f6ri puszt\u00edt\u00e1sa nyom\u00e1n n\u00e9pess\u00e9ge megcsappant.@1615|II. M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s Bethlen G\u00e1bor k\u00f6vetei tan\u00e1cskoztak a v\u00e1rban a Szatm\u00e1r vid\u00e9ki ellens\u00e9gesked\u00e9sek megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9r\u0151l.@#15|@1621|A v\u00e1rban kezdte meg II. Ferdin\u00e1nd \u00e9s Bethlen G\u00e1bor a nikolsburgi b\u00e9ke t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t. Miut\u00e1n a K\u00e1rolyiak a katolikus hitre t\u00e9rtek, hossz\u00fa peresked\u00e9sek kezd\u0151dtek k\u00f6z\u00f6tt\u00fck \u00e9s a v\u00e1ros reform\u00e1tus t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 iparos \u00e9s nemes lakoss\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt.@#16|@#17|@#18|@1649|Jezsuit\u00e1k telepedtek le a v\u00e1rosban.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1661|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k hi\u00e1ba ostromolt\u00e1k.@17. sz\u00e1zad|A v\u00e1ros sokat szenvedett a harcokban, lakosai sz\u00e9tsz\u00e9ledtek.@1673|T\u00f6r\u00f6k\u00f6k d\u00falt\u00e1k fel.@1681-t\u0151l|V\u00e9gv\u00e1rk\u00e9nt emlegett\u00e9k.@#23|@#25|@#26|@1699|K\u00e1rolyi S\u00e1ndor a v\u00e1rat \u00e1talak\u00edttatta.@#27|@1703|Az erd\u00e9lyi hadj\u00e1rat\u00e1b\u00f3l visszat\u00e9r\u0151 II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc sz\u00e1m\u00e1ra a kurucok oldal\u00e1ra \u00e1llt K\u00e1rolyi S\u00e1ndor megnyitotta el\u0151tte a v\u00e1r kapuit. R\u00e1k\u00f3czi ezut\u00e1n 28 napig tart\u00f3zkodott a v\u00e1rban, amely a tov\u00e1bbiakban a kurucok egyik k\u00f6zpontja lett. A szabads\u00e1gharcban v\u00e9gig kuruc k\u00e9zen volt Nagyk\u00e1roly, ahol a fejedelem is sz\u00edvesen id\u0151z\u00f6tt.@1711|K\u00e1rolyi S\u00e1ndor \u00e9s P\u00e1lffy J\u00e1nos itt kezdt\u00e9k meg a t\u00e1rgyal\u00e1sokat a szatm\u00e1ri b\u00e9k\u00e9r\u0151l. A b\u00e9ke ut\u00e1n K\u00e1rolyi megkezdte a telep\u00fcl\u00e9s \u00fajran\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9t.@1714|K\u00e1rolyi S\u00e1ndor a Bob\u00e1ld falub\u00f3l 1672-ben odak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt rom\u00e1noknak a mai Hajd\u00fav\u00e1rosban csal\u00e1donk\u00e9nt 27 hold f\u00f6ldet \u00e9s hajd\u00faszabads\u00e1got adott.@1717|El\u0151sz\u00f6r a csizmadi\u00e1k, szab\u00f3k \u00e9s sz\u0171cs\u00f6k c\u00e9he alakult meg, majd 1735-ben a t\u00edm\u00e1rc\u00e9h.@1720 k\u00f6r\u00fcl|Evang\u00e9likus szlov\u00e1kok \u00e9s g\u00f6r\u00f6gkatolikus ruszinok telep\u00fcltek be.@1720-t\u00f3l|Gal\u00edci\u00e1b\u00f3l zsid\u00f3k kezdtek betelep\u00fclni.@1725|A piarist\u00e1k gimn\u00e1ziumot alap\u00edtottak K\u00e1rolyi S\u00e1ndor j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.@1741|K\u00e1rolyi \u00f6tven telket adom\u00e1nyozott a zsid\u00f3knak a k\u00e9s\u0151bbi Zsid\u00f3k\u00f6z hely\u00e9n.@1743-t\u00f3l|K\u00e1rolyi Ferenc sv\u00e1bokat kezdett betelep\u00edteni a v\u00e1rosba.@1745|Magyarorsz\u00e1gon utols\u00f3k\u00e9nt Nagyk\u00e1rolyban \u00e9gettek boszork\u00e1nyt, Rekettye Pila \u00e9s Varga Anna nev\u0171 asszonyokat.@1754|A K\u00e1rolyiak v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9g\u00e9vel Szatm\u00e1rn\u00e9meti Pap Istv\u00e1n nyomd\u00e1t \u00e1ll\u00edtott f\u00f6l Nagyk\u00e1rolyban. Ez volt Szatm\u00e1r megye els\u0151 nyomd\u00e1ja.@1765|Megny\u00edlt az els\u0151 gy\u00f3gyszert\u00e1r.@1780|Szatm\u00e1r v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett. Ungv\u00e1rr\u00f3l iskol\u00e1t k\u00f6lt\u00f6ztettek Nagyk\u00e1rolyba.@1784|A v\u00e1rosban 370 k\u00e9zm\u0171ves 54 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ipar\u00e1gat gyakorolt, a legh\u00edresebbek a gubacsap\u00f3k \u00e9s a t\u00edm\u00e1rok voltak. A c\u00e9hek nemzetis\u00e9gi alapon k\u00fcl\u00f6n\u00fcltek el: f\u0151k\u00e9nt kisnemesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa magyarok voltak a csizmadi\u00e1k, t\u00edm\u00e1rok, gub\u00e1sok \u00e9s szab\u00f3k, sv\u00e1bok a kov\u00e1csok, lakatosok \u00e9s ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3k, szlov\u00e1kok a fazekasok \u00e9s kelmefest\u0151k, zsid\u00f3k a p\u00e9kek, m\u00e9sz\u00e1rosok, gyertya\u00f6nt\u0151k \u00e9s szappanf\u0151z\u0151k.@1794|Gr\u00f3f K\u00e1rolyi J\u00f3zsef lebontatta a v\u00e1rat, hely\u00e9n emeletes kast\u00e9lyt emeltetett.@1834|F\u00f6ldreng\u00e9s s\u00fajtotta.@1836|Kaszin\u00f3 l\u00e9tes\u00fclt.@1840|Aggmenh\u00e1z l\u00e9tes\u00fclt.@1845|K\u00f3rh\u00e1z l\u00e9tes\u00fclt.@#28|@1858|Doh\u00e1nybev\u00e1lt\u00f3t \u00e9s doh\u00e1nyferment\u00e1l\u00f3 \u00fczemet alap\u00edtottak.@#30|@1871|Elk\u00e9sz\u00fclt a Nagyk\u00e1rolyt Szatm\u00e1rral \u00e9s Debrecennel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 vas\u00fatvonal@1876|Rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros c\u00edmet nyert.@1883|Le\u00e1nyipariskola ny\u00edlt.@1885|Megalap\u00edtott\u00e1k a Nagyk\u00e1roly \u00e9s Vid\u00e9ke c\u00edm\u0171 politikai hetilapot.@1886|Megalakult a v\u00e1rosi ipartest\u00fclet.@1887|Elk\u00e9sz\u00fclt a Nagyk\u00e1roly\u2013Sarmas\u00e1g\u2013Zilah vas\u00fatvonal.@1887. m\u00e1jus 6.|A v\u00e1ros nagy r\u00e9sze le\u00e9gett, ezut\u00e1n alakult ki a belv\u00e1ros mai, rendezett k\u00e9pe.@1893|Polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola ny\u00edlt.@1894|Gr\u00f3f K\u00e1rolyi Istv\u00e1n romantikus, h\u00e9ttorny\u00fa lovagv\u00e1rr\u00e1 alak\u00edttatta \u00e1t a kast\u00e9lyt.@1900|Megalap\u00edtott\u00e1k a K\u00f6lcsey M\u00fazeumot.@1901|Megalap\u00edtott\u00e1k v\u00e1ros \u00e1lland\u00f3 sz\u00ednt\u00e1rsulat\u00e1t (1908-t\u00f3l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclettel rendelkezett).@1904|Bevezett\u00e9k a villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1st.@1905|Pap\u00edrgy\u00e1rat l\u00e9tes\u00edtettek.@1905|El\u00e9ksz\u00fclt a Nagyk\u00e1roly\u2013M\u00e1t\u00e9szalka vas\u00fatvonal.@1911|16 078 lakos\u00e1b\u00f3l 15 772 volt magyar \u00e9s 216 rom\u00e1n anyanyelv\u0171.@1913|Polg\u00e1ri fi\u00faiskola ny\u00edlt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1919. \u00e1prilis 18.|A rom\u00e1n hadsereg megsz\u00e1llta a v\u00e1rost.@#36|@1923|Megsz\u00fcntett\u00e9k a piarista gimn\u00e1ziumot, helyette fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a rom\u00e1n\u2013magyar, majd rom\u00e1n\u2013n\u00e9met tannyelv\u0171 Vasile Lucaciu L\u00edceumot, a polg\u00e1ri le\u00e1nyiskol\u00e1t rom\u00e1n tannyelv\u0171 algimn\u00e1ziumm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, a polg\u00e1ri fi\u00faiskol\u00e1t pedig megsz\u00fcntett\u00e9k, helyette inasiskol\u00e1t hoztak l\u00e9tre. 1930-ban rom\u00e1n tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 l\u00e9tes\u00fclt.@1926|Elvesz\u00edtette megyesz\u00e9khelyi rangj\u00e1t \u00e9s Szil\u00e1gy megy\u00e9hez csatolt\u00e1k (1968-ban ker\u00fclt vissza Szatm\u00e1r megy\u00e9be).@1933|L\u00e9trehozt\u00e1k az Ardealul olaj-, szappan- \u00e9s vegyigy\u00e1rat, amely a kommunista hatalom alatt is az egyik legfontosabb \u00fczeme maradt.@#39|@1940|A II. B\u00e9csi D\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz.@1944. okt\u00f3ber 25.|A rom\u00e1n \u00e9s a szovjet hadsereg megsz\u00e1llta a v\u00e1rost.@#43|@1952|Egy magyar l\u00edceumot alap\u00edtottak, amelyet 1959-ben \u00f6sszevontak a rom\u00e1n l\u00edceummal. A kommunista hatalom \u00e9vtizedei alatt t\u00f6bb \u00faj lak\u00f3telepet \u00e9p\u00edtettek f\u00f6l, \u00e9s rom\u00e1nokat telep\u00edtettek a v\u00e1rosba.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&www.municipiulcarei.ro: Nagyk\u00e1roly - R\u00f6vid v\u00e1rost\u00f6rt\u00e9net|https:\/\/www.municipiulcarei.ro\/media\/images\/foto\/tortenet.pdf\narcanum.hu: Borovszky Samu: Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai \/ Szatm\u00e1r v\u00e1rmegye \/ Nagyk\u00e1roly|https:\/\/www.arcanum.com\/hu\/online-kiadvanyok\/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1\/szatmar-varmegye-17E72\/nagykaroly-ujfalussy-amadil-182AC\/\nvarak.hu: Nagyk\u00e1roly|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1636-Nagykaroly-Var\/"},"palaces":[{"palaceId":191,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Castelul K\u00e1rolyi, Muzeu Carei","settlement_HU":"Nagyk\u00e1roly","settlement_LO":"Carei","address":"Pia\u0163a 25 Octombrie nr. 1","listorder":1,"gps_lat":"47.6837550000","gps_long":"22.4671950000","oldcounty":24,"country":4,"division":11,"cond":1,"entrance":0,"func":1,"display":1,"homepage":"http:\/\/www.museum.hu\/muzeum\/1486\/Nagykarolyi_Varosi_Muzeum","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kamsin79, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_K%C3%A1rolyi_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castelul K\u00e1rolyi 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/Castelul_K%C3%A1rolyi_4.jpg\/512px-Castelul_K%C3%A1rolyi_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_K%C3%A1rolyi_4.jpg\u0022\u003EKamsin79\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00e1rolyi-kast\u00e9ly, Nagyk\u00e1rolyi M\u00fazeum","seolink":"nagykaroly-karolyi-kastely-nagykarolyi-muzeum","description":"","history":"1482|K\u00e1rlyi Lancz L\u00e1szl\u00f3 k\u0151h\u00e1zat emeltetett.@1592|K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly vizes\u00e1rokkal, \u00e9s l\u0151r\u00e9sekkel ell\u00e1tott b\u00e1sty\u00e1kkal vette k\u00f6r\u00fcl a t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9ly miatt. A 17. sz\u00e1zadra igazi er\u0151ss\u00e9g lett.@1699|B\u00e1r\u00f3 K\u00e1rolyi S\u00e1ndor d\u00edszesebb form\u00e1ra alak\u00edttatta.@1792-93|Joseph Bitthauser tervei alapj\u00e1n gr\u00f3f K\u00e1rolyi J\u00f3zsef barokk f\u0151\u00fari kast\u00e9lly\u00e1 alak\u00edttatta, angolparkkal. A v\u00e9d\u0151falakat lebontatta, az \u00e1rkokat bet\u00f6mt\u00e9k.@1893-1896|Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n a Loire-menti kast\u00e9lyok mint\u00e1j\u00e1ra h\u00e9ttornyos lovagv\u00e1rr\u00e1 alak\u00edttatta \u00e1t gr\u00f3f K\u00e1rolyi Istv\u00e1n. Meining Art\u00far vezette az \u00e1talak\u00edt\u00e1st. Ma m\u00fazeum \u00e9s kult\u00farh\u00e1z.&wikipedia: K\u00e1rolyi-kast\u00e9ly (Nagyk\u00e1roly)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/K%C3%A1rolyi-kast%C3%A9ly_(Nagyk%C3%A1roly)\nkastelyok.com: K\u00e1rolyi-kast\u00e9ly|https:\/\/www.kastelyok.com\/adatlap.php?details=4112"}],"sights":[{"sightId":1096,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Parohia Romano-Catolic\u0103 Sf\u00e2ntul Iosif de Calasanz","address":"Strada 1 Decembrie 1918 nr. 54","mapdata":"1|281|160","gps_lat":"47.6894570000","gps_long":"22.4621490000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.kalazanci.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kalazanci-Szent-Jozsef-templom-es-rendhaz-Nagykaroly-248","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=248","picture":"\u003Ca title=\u0022Ruritanian, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Saint_Joseph_Calasanctius_church_Carei.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Saint Joseph Calasanctius church Carei\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/14\/Saint_Joseph_Calasanctius_church_Carei.jpg\/256px-Saint_Joseph_Calasanctius_church_Carei.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Saint_Joseph_Calasanctius_church_Carei.jpg\u0022\u003ERuritanian\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kalazanci Szent J\u00f3zsef volt piarista templom","seolink":"kalazanci-szent-jozsef-volt-piarista-templom","note":"","history":"A templom el\u0151d\u00e9t 1264-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r, \u00e9s a Mindenszentek tisztelet\u00e9re volt felszentelve. Nagyk\u00e1rolyba a piarist\u00e1kat K\u00e1rolyi S\u00e1ndor (1669-1743) telep\u00edtette be 1727-ben a katolikus vall\u00e1s terjeszt\u00e9se \u00e9s az oktat\u00e1s\u00fcgy el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.@\n1769 \u00e9s 1779 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt eredetileg barokk\u2013klasszicista st\u00edlusban, fogadalmi templomk\u00e9nt, Franz Sebastian Rosenstingl b\u00e9csi \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. Az \u00e9p\u00edttet\u0151 K\u00e1rolyi Antalnak 10 \u00e9v h\u00e1zass\u00e1g ut\u00e1n fi\u00fagyermeke sz\u00fcletett. Ugyanebben az \u00e9vben avatt\u00e1k szent\u00e9 a piarista rend alap\u00edt\u00f3j\u00e1t, Kalazanci J\u00f3zsefet. A gr\u00f3f Kalazanci Szent J\u00f3zsef k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtotta els\u0151 gyermeke sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttnek a J\u00f3zsef nevet adt\u00e1k, \u00e9s \u00faj templomot \u00e9p\u00edtettek Kalazanci Szent J\u00f3zsef tisztelet\u00e9re. Gr\u00f3f Esterh\u00e1zy K\u00e1roly p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel. F\u0151- \u00e9s hat mell\u00e9kolt\u00e1r\u00e1nak k\u00e9peit 1778\u20131780-ban Johann Ignaz Cimbal festette, a barokk fest\u00e9szet egyik kiemelked\u0151 alakja. Az \u00e9szaki oldalon tal\u00e1lhat\u00f3k P\u00e1duai Szent Antal, Szent J\u00f3zsef \u00e9s Avellin\u00f3i Szent Andr\u00e1s olt\u00e1rai, a d\u00e9li oldalon Nepomuki Szent J\u00e1nos, a Szenth\u00e1roms\u00e1g \u00e9s a Magyar Szent Kir\u00e1lyok olt\u00e1rai. Az 1834-es f\u00f6ldreng\u00e9sben tornya leomlott. 1857\u201360-ban Ybl Mikl\u00f3s tervei szerint restaur\u00e1lt\u00e1k \u00e9s \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a rendh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9vel. 1891-ben Meining Art\u00far v\u00e9gzett rajta kisebb \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9seket \u00e9s fel\u00faj\u00edt\u00e1sokat. A templom j\u00f3r\u00e9szt meg\u0151rizte 18. sz\u00e1zadi k\u00e9p\u00e9t."},{"sightId":1097,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|325|173","gps_lat":"47.6893530000","gps_long":"22.4629670000","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kalazanci-Szent-Jozsef-templom-es-rendhaz-Nagykaroly-248","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=248","picture":"\u003Ca title=\u0022Koltand at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagykaroly-piarista_rendhaz-emlektabla.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagykaroly-piarista rendhaz-emlektabla\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/63\/Nagykaroly-piarista_rendhaz-emlektabla.jpg\/512px-Nagykaroly-piarista_rendhaz-emlektabla.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagykaroly-piarista_rendhaz-emlektabla.jpg\u0022\u003EKoltand at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt piarista rendh\u00e1z","seolink":"volt-piarista-rendhaz","note":"","history":"Nagyk\u00e1rolyba a piarist\u00e1kat K\u00e1rolyi S\u00e1ndor (1669-1743) telep\u00edtette be 1727-ben a katolikus vall\u00e1s terjeszt\u00e9se \u00e9s az oktat\u00e1s\u00fcgy el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.@\n1727-ben \u00e9p\u00fclt a rendh\u00e1z. Az 1834-es f\u00f6ldreng\u00e9s ut\u00e1n 1861 \u00e9s 63 k\u00f6z\u00f6tt, Ybl Mikl\u00f3s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00fajra\u00e9p\u00edtett\u00e9k, 1889-ben pedig Nonn Gyula nagyk\u00e1rolyi \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n emeletet \u00e9p\u00edtettek r\u00e1. Az \u00e9p\u00fcletben jelenleg le\u00e1ny gyermekotthont m\u0171k\u00f6dtetnek a piarista n\u0151v\u00e9rek."},{"sightId":1098,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Culturii","mapdata":"1|412|179","gps_lat":"47.6892650000","gps_long":"22.4646120000","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori piarista gimn\u00e1zium, Kalazanci Szent J\u00f3zsef R\u00f3mai Katolikus L\u00edceum","seolink":"egykori-piarista-gimnazium-kalazanci-szent-jozsef-romai-katolikus-liceum","note":"","history":"1846 \u00e9s 1848 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Jelenleg a Kalazanci Szent J\u00f3zsef R\u00f3mai Katolikus L\u00edceum m\u0171k\u00f6dik benne."},{"sightId":1099,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Parohia Romano Catolic\u0103 Duhul Sf\u00e2nt","address":"Bulevardul 25 Octombrie 12","mapdata":"1|278|862","gps_lat":"47.6813180000","gps_long":"22.4621310000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szentl\u00e9lek r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szentlelek-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"1943-ban \u00e9rkeztek a szerzetesek Nagyk\u00e1rolyba, \u00e9s a volt p\u00e9nz\u00fcgyigazgat\u00f3s\u00e1g \u00e9p\u00fclet\u00e9t templomm\u00e1 \u00e9s kolostorr\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. 1944-ben a szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151l elmenek\u00fcltek P. Semtey Gell\u00e9rt kiv\u00e9tel\u00e9vel. \u0150 ir\u00e1ny\u00edtotta a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t, am\u00edg a Szovjetuni\u00f3ba nem hurcolt\u00e1k. Ut\u00f3da a ferences szerzetes P. Vit\u00e9z Bern\u00e1rd atya volt, akit a t\u00f6bbi ferences t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt 1950-ben D\u00e9sre hurcoltak. 1983-ban \u00faj lelk\u00e9szi lak\u00e1s \u00e9p\u00fclt, 2001 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt fel\u00e9p\u00fclt az \u00faj templom is, a r\u00e9git pedig lebontott\u00e1k.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Nagyk\u00e1roly|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/nagykaroly\/"},{"sightId":1100,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Calea Mihai Viteazul 22","mapdata":"1|1052|705","gps_lat":"47.6831530000","gps_long":"22.4755170000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Fatimai Sz\u0171z M\u00e1ria r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"fatimai-szuz-maria-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"A 70-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt t\u00f6mbh\u00e1z-negyedben sz\u00fcks\u00e9gesnek l\u00e1tszott egy \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9se. Erre csak a politikai fordulat ut\u00e1n ny\u00edlt lehet\u0151s\u00e9g. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s 1991-ben kezd\u0151d\u00f6tt el. A tervet G\u00fcnther Tibor m\u00e9rn\u00f6k k\u00e9sz\u00edtette. A szent\u00e9ly berendez\u00e9s\u00e9t H. Luk\u00e1csovits Magda tervezte. A templom f\u0151 d\u00edsze a fatimai szobor, a sv\u00e1jci Fatima Vil\u00e1gapostol\u00e1tus aj\u00e1nd\u00e9ka, valamint a mis\u00e9z\u0151asztal m\u00f6g\u00f6tti falon egy fesz\u00fclet l\u00e1that\u00f3. A templomot 1996. okt\u00f3ber 12-\u00e9n szentelte fel Reizer P\u00e1l p\u00fcsp\u00f6k, \u00e9s k\u00e9t \u00e9vre r\u00e1 egyh\u00e1zmegyei kegytemplomm\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. 1999. augusztus 1-t\u0151l pl\u00e9b\u00e1niai rangra emelte. 1999. szeptember 23-\u00e1t\u00f3l a Rom\u00e1nia Fatima-Vil\u00e1gapostol\u00e1tus k\u00f6zpontja lett. \n&\nmariaradio.ro: A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: NAGYK\u00c1ROLY \u2013 FATIMAI SZ\u0170Z M\u00c1RIA|https:\/\/www.mariaradio.ro\/2017\/05\/10\/a-het-plebaniaja-nagykaroly-fatimai-szuz-maria\/"},{"sightId":1101,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|426|404","gps_lat":"47.6866750000","gps_long":"22.4648420000","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"86","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori piarista z\u00e1rda","seolink":"egykori-piarista-zarda","note":"","history":"Az 1892-ben a z\u00e1rda a K\u00e1rolyi csal\u00e1d \u00e9s Lajcs\u00e1k Ferenc nagyv\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k, valamint a katolikus hitk\u00f6zs\u00e9g t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fclt meg. Hatoszt\u00e1lyos elemi iskolak\u00e9nt \u00e9s \u00e1rvah\u00e1zk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az \u00e1rvah\u00e1zat az 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n az ap\u00e1c\u00e1knak el kellett hagyniuk. A 2004-es esztend\u0151ben t\u00e9rtek vissza az ap\u00e1c\u00e1k Nagyk\u00e1rolyba, \u00e9s 2007-ben megkapt\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet haszn\u00e1latra 49 \u00e9vre. Ma m\u00e1r fel\u00faj\u00edtva gyermekotthonk\u00e9nt l\u00e1t el nemes feladatot.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Nagyk\u00e1roly|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/nagykaroly\/"},{"sightId":1102,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformata","address":"Strada Tibles","mapdata":"1|167|538","gps_lat":"47.6850570000","gps_long":"22.4602300000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_nagyk%C3%A1rolyi_reform%C3%A1tus_templom..jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022A nagyk\u00e1rolyi reform\u00e1tus templom.\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/A_nagyk%C3%A1rolyi_reform%C3%A1tus_templom..jpg\/512px-A_nagyk%C3%A1rolyi_reform%C3%A1tus_templom..jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_nagyk%C3%A1rolyi_reform%C3%A1tus_templom..jpg\u0022\u003EPataky Sandor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1746 \u00e9s 1752 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, 1792 \u00e9s 1800 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Tornya 1793 \u00e9s 1795 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. A templomkertben K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r szobra \u00e1ll."},{"sightId":1103,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Biserica Greco-Catolic\u0103 Sfin\u0163ii Arhangheli Mihail \u015fi Gavril (Parohia Maghiar\u0103)","address":"Strada Doina 24","mapdata":"1|588|346","gps_lat":"47.6872950000","gps_long":"22.4675070000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gorog-katolikus-templom-Nagykaroly-1829","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=299","picture":"\u003Ca title=\u0022Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei_Doina_GC.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Carei Doina GC\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1a\/Carei_Doina_GC.jpeg\/256px-Carei_Doina_GC.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei_Doina_GC.jpeg\u0022\u003EBiruitorul\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly \u00e9s G\u00e1bor arkangyalok magyar g\u00f6r\u00f6g katolikus templom ","seolink":"szent-mihaly-es-gabor-arkangyalok-magyar-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"A v\u00e1ros els\u0151 g\u00f6r\u00f6g katolikus lak\u00f3i a K\u00e1rolyi csal\u00e1d szem\u00e9lyes szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 hajd\u00fak voltak, akik a v\u00e1r v\u00e9delm\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k el. K\u00e1rolyi S\u00e1ndor sz\u00e1mukra a 18. sz\u00e1zadban k\u00fcl\u00f6n v\u00e1rosr\u00e9szt jel\u00f6lt ki, a Hajd\u00fav\u00e1rost. Ide telepedtek le a szomsz\u00e9dos elpusztult falvak rom\u00e1n lakoss\u00e1ga is. 1736-ban a g\u00f6r\u00f6g katolikusok \u00faj fatemplomot \u00e9p\u00edtettek, azonban annak haszn\u00e1lat\u00e1ban a rom\u00e1n \u00e9s rut\u00e9n h\u00edvek nem tudtak megegyezni. 1737 \u00e9s 1739 k\u00f6z\u00f6tt a ruszin g\u00f6r\u00f6gkatolikusok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt fel a jelenlegi templom, R\u00e1cz Demeter, a K\u00e1rolyiak j\u00f3sz\u00e1gkorm\u00e1nyz\u00f3ja k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n. Az 1834-es f\u00f6ldreng\u00e9s a mellette \u00e1ll\u00f3 volt rom\u00e1n templommal egy\u00fctt jelent\u0151sen megrong\u00e1lta. Ikonoszt\u00e1z\u00e1nak festm\u00e9nyei Hippo J\u00e1nos munk\u00e1i 1857-b\u0151l."},{"sightId":1104,"townId":54,"active":1,"name_LO":"BISERICA ORTODOX\u0102 ROMAN\u0102 SFIN\u021aII ARHANGHELI MIHAIL \u0218I GAVRIIL","address":"Strada Doina 9","mapdata":"1|580|368","gps_lat":"47.6870500000","gps_long":"22.4673090000","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ortodox-templom-Nagykaroly-1830","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=298","picture":"\u003Ca title=\u0022Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei_Doina_Orthodox.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Carei Doina Orthodox\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/04\/Carei_Doina_Orthodox.jpeg\/256px-Carei_Doina_Orthodox.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei_Doina_Orthodox.jpeg\u0022\u003EBiruitorul\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly \u00e9s G\u00e1bor arkangyalok rom\u00e1n ortodox templom","seolink":"szent-mihaly-es-gabor-arkangyalok-roman-ortodox-templom","note":"","history":"1752\u20131766-ban \u00e9p\u00fclt eredetileg a rom\u00e1n g\u00f6r\u00f6gkatolikusok sz\u00e1m\u00e1ra a rut\u00e9n g\u00f6r\u00f6gkatolikusok nem sokkal kor\u00e1bban \u00e9p\u00fclt templom\u00e1nak szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban. Falfestm\u00e9nyeit 1965-ben Vasile Pascu k\u00e9sz\u00edtette."},{"sightId":1105,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Progresului nr.6","mapdata":"1|348|533","gps_lat":"47.6851120000","gps_long":"22.4633660000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Nagyzsinag\u00f3ga","seolink":"nagyzsinagoga","note":"","history":"1890-ben k\u00e9sz\u00fclt el. Mellette az 1866-ban \u00e9p\u00fclt kiszsinag\u00f3ga."},{"sightId":1106,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Colegiul Tehnic \u201eIuliu Maniu\u201d","address":"Strada Iuliu Maniu 20","mapdata":"1|578|242","gps_lat":"47.6884650000","gps_long":"22.4672430000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.colegiumaniucarei.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori V\u00e1rmegyeh\u00e1za","seolink":"egykori-varmegyehaza","note":"","history":"Telk\u00e9t gr\u00f3f K\u00e1rolyi Antal adom\u00e1nyozta a v\u00e1rmegy\u00e9nek 1780-ban. Az 1830-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt. H\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1rny\u00e1ban egykor g\u00f6r\u00f6gkatolikus kolostor m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1905-ben szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, majd 1926-ban ism\u00e9t \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Itt dolgozott v\u00e1rmegyei f\u0151jegyz\u0151k\u00e9nt K\u00f6lcsey Ferenc 1832-t\u0151l, \u00e9s itt mondta el 1830 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u0022A szatm\u00e1ri ad\u00f3z\u00f3 n\u00e9p \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l\u0022 c\u00edm\u0171 besz\u00e9d\u00e9t. Itt hangzott el b\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s besz\u00e9de a cs\u00e1sz\u00e1ri abszlutizmus ellen 1834. december\u00e9ben, kinek v\u00e9delm\u00e9t K\u00f6lcsey v\u00e9gezte az ellene ind\u00edtott h\u0171tlens\u00e9gi perben. Ma a Iuliu Maniu Iskolacsoport m\u0171k\u00f6dik benne.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Nagyk\u00e1roly|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/nagykaroly\/"},{"sightId":1107,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria Carei","address":"Str. 1 Decembrie 1918, 17","mapdata":"1|332|306","gps_lat":"47.6878050000","gps_long":"22.4633290000","religion":0,"oldtype":"12,80","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.municipiulcarei.ro\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_volt_Arany_Szarvas_fogad%C3%B3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022A volt Arany Szarvas fogad\u00f3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f2\/A_volt_Arany_Szarvas_fogad%C3%B3.jpg\/512px-A_volt_Arany_Szarvas_fogad%C3%B3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_volt_Arany_Szarvas_fogad%C3%B3.jpg\u0022\u003EPataky Sandor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosh\u00e1za, egykori Arany Szarvas Fogad\u00f3","seolink":"varoshaza-egykori-arany-szarvas-fogado","note":"","history":"Ibl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00edttette 1808-ban gr\u00f3f K\u00e1rolyi Gy\u00f6rgyn\u00e9 a Szarvas fogad\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9t. Az erd\u00e9lyi k\u00f6r\u00fatra indult Pet\u0151fi S\u00e1ndor 1846. szeptember 8-\u00e1n az itt rendezett megyei b\u00e1lon ismerkedett meg Szendrey J\u00fali\u00e1val. 1890-ben v\u00e1rosh\u00e1za c\u00e9lj\u00e1ra \u00faj\u00edtott\u00e1k meg. 1899-ben eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak a fal\u00e1n Pet\u0151finek. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. Nemr\u00e9g ism\u00e9t v\u00e1rosh\u00e1zak\u00e9nt \u00fajult meg Kov\u00e1cs Jen\u0151 polg\u00e1rmesternek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg.\n&\nmaszol.ro: Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1rosh\u00e1za Nagyk\u00e1rolyban|https:\/\/maszol.ro\/index.php\/tarsadalom\/30504-irodalomtorteneti-varoshaza-nagykarolyban\nBorovszky Samu: Magyarorsz\u00e1g v\u00e1rmegy\u00e9i \u00e9s v\u00e1rosai|https:\/\/www.arcanum.com\/hu\/online-kiadvanyok\/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1\/szatmar-varmegye-17E72\/nagykaroly-ujfalussy-amadil-182AC\/"},{"sightId":1108,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Vasile Alecsandri 4","mapdata":"1|597|220","gps_lat":"47.6888550000","gps_long":"22.4677900000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Arany Csillag Fogad\u00f3","seolink":"egykori-arany-csillag-fogado","note":"","history":"1847-ben \u00e9p\u00fclt. Itt tal\u00e1lkozott Pet\u0151fi S\u00e1ndor 1848. szeptember 7-\u00e9n a v\u00e1rmegye liber\u00e1lis ifj\u00fas\u00e1g\u00e1val. Ma az ipari iskolacsoport tanm\u0171helyei m\u0171k\u00f6dnek benne."},{"sightId":1109,"townId":54,"active":1,"name_LO":"POLI\u0162IA CAREI","address":"Strada Independen\u021bei 1","mapdata":"1|310|82","gps_lat":"47.6903240000","gps_long":"22.4627420000","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"19","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Az_Ecsedi_L%C3%A1p_lecsapol%C3%B3_t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete..jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Az Ecsedi L\u00e1p lecsapol\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9p\u00fclete.\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/98\/Az_Ecsedi_L%C3%A1p_lecsapol%C3%B3_t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete..jpg\/512px-Az_Ecsedi_L%C3%A1p_lecsapol%C3%B3_t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete..jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Az_Ecsedi_L%C3%A1p_lecsapol%C3%B3_t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete..jpg\u0022\u003EPataky Sandor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ecsedi L\u00e1p Lecsapol\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g volt sz\u00e9kh\u00e1za","seolink":"ecsedi-lap-lecsapolo-tarsasag-volt-szekhaza","note":"","history":"1880\u20131885 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Egykor az Ecsedi L\u00e1p Lecsapol\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1nak adott otthont."},{"sightId":1110,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|460|507","gps_lat":"47.6854130000","gps_long":"22.4653170000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"L\u00e1nygimn\u00e1zium","seolink":"lanygimnazium","note":"","history":"A gr\u00f3f K\u00e1rolyi Antal \u00e1ltal adom\u00e1nyozott telken 1779-ben \u00e9p\u00fcl fel egy nemzeti iskola, melynek k\u00e9t norm\u00e1l oszt\u00e1lya volt (innen az iskola neve). Az 1887. \u00e9vi t\u0171zv\u00e9sz alkalm\u00e1val az iskola \u00e9p\u00fclete le\u00e9gett. A ma is fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet 1889-ben \u00e9p\u00fclt. Az 1948-as iskolareform ezt az iskol\u00e1t is megsz\u00fcntette, de mint \u00e1llami iskol\u00e1ban tov\u00e1bb folyik a tan\u00edt\u00e1s."},{"sightId":1111,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Teatrul Municipal","address":"Strada Iuliu Maniu 14","mapdata":"1|495|244","gps_lat":"47.6885420000","gps_long":"22.4659390000","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"https:\/\/www.culturacarei.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"szinhaz","note":"","history":"1907-ben \u00e9p\u00fclt, Kopeczek Gy\u00f6rgy terve alapj\u00e1n. 1953-ban a kommunist\u00e1k kont\u00e1r m\u00f3don \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 2016-ra \u00faj\u00edtott\u00e1k fel."},{"sightId":1112,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Kafka Margit 4","mapdata":"1|631|499","gps_lat":"47.6855200000","gps_long":"22.4682400000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kaffka-Margit-szulohaza-Nagykaroly-1828","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kafka Margit sz\u00fcl\u0151h\u00e1za","seolink":"kafka-margit-szulohaza","note":"","history":"A Kaffka Margit utca 4. sz. h\u00e1z\u00e1nak udvar\u00e1n \u00e1ll Kaffka Margit sz\u00fcl\u0151h\u00e1za, rajta eml\u00e9kt\u00e1bla. 1880. j\u00fanius 10-\u00e9n sz\u00fcletett Kafka Margit, az Ady \u00e1ltal nagyra tartott \u00edr\u00f3n\u0151, a Nyugat nev\u0171 liber\u00e1lis szabadk\u0151m\u0171ves lap nemzed\u00e9k\u00e9nek tagja."},{"sightId":1113,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Str.Independentei","mapdata":"2|206|54","gps_lat":"47.6967070000","gps_long":"22.4601130000","religion":0,"oldtype":"31","newtype":"31","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022nem ismert, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyk%C3%A1roly_(Carei)_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Nagyk\u00e1roly (Carei) vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/d\/d3\/Nagyk%C3%A1roly_%28Carei%29_vas%C3%BAt%C3%A1llom%C3%A1s.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"","name":"Vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s","seolink":"vasutallomas","note":"","history":"A v\u00e1ros kicsi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sa (ind\u00f3h\u00e1z) 1871-ben \u00e9p\u00fclt, amikor \u00e1tadt\u00e1k a forgalomnak a Debrecen - Szatm\u00e1rn\u00e9meti vas\u00fatvonalat. A n\u00f6vekv\u0151 ig\u00e9nyeket ez az \u00e9p\u00fclet a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r nem tudta kiel\u00e9g\u00edteni, ez\u00e9rt 1910-1912 k\u00f6z\u00f6tt \u00faj vas\u00fat\u00e1llom\u00e1st \u00e9p\u00edtenek, b\u0151v\u00edtik a p\u00e1lyaudvart.\n&\ntegnap.5mp.eu: Nagyk\u00e1roly|http:\/\/tegnap.5mp.eu\/web.php?a=tegnap&o=X3h7KOcWgw"},{"sightId":1114,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|376|416","gps_lat":"47.6864290000","gps_long":"22.4639380000","religion":0,"oldtype":"84,12","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ruritanian, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei_town_hall.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Carei town hall\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/30\/Carei_town_hall.jpg\/512px-Carei_town_hall.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei_town_hall.jpg\u0022\u003ERuritanian\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Albina Bank","seolink":"egykori-albina-bank","note":"","history":"1911-ben \u00e9p\u00fclt Magyar Vilmos tervei alapj\u00e1n az Albina Bank sz\u00e1m\u00e1ra szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. 1940-ig bank m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne. 1968 \u00e9s 2013 k\u00f6z\u00f6tt pedig ebben az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1rosh\u00e1za. 2020-ban a magyarorsz\u00e1gi Manevi Zrt. v\u00e1s\u00e1rolta meg, amely a szatm\u00e1rn\u00e9meti volt Pann\u00f3nia Sz\u00e1ll\u00f3t is megv\u00e1s\u00e1rolta.\n&\nmaszol.ro: Nagyk\u00e1rolyban is m\u0171eml\u00e9k\u00e9p\u00fcletet v\u00e1s\u00e1rolt a szatm\u00e1ri Pann\u00f3ni\u00e1t birtokl\u00f3 magyar c\u00e9g- a Maszol.ro port\u00e1lr\u00f3lNagyk\u00e1rolyban is m\u0171eml\u00e9k\u00e9p\u00fcletet v\u00e1s\u00e1rolt a szatm\u00e1ri Pann\u00f3ni\u00e1t birtokl\u00f3 magyar c\u00e9g|https:\/\/www.maszol.ro\/index.php\/kultura\/121917-nagykarolyban-is-m-emlekepuletet-vasarolt-a-szatmari-pannoniat-birtoklo-magyar-ceg"},{"sightId":1115,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Equus Lovasegyes\u00fclet \u00e9s Hostel","address":"Nr., Bulevardul 25 Octombrie 2","mapdata":"1|475|696","gps_lat":"47.6832610000","gps_long":"22.4655930000","religion":0,"oldtype":"90","newtype":"90,80","homepage":"http:\/\/www.e-quus.com\/index.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=262","picture":"","picture_ref":"","name":"Lovarda","seolink":"lovarda","note":"","history":"1760 \u00e9s 1770 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edttette gr\u00f3f K\u00e1rolyi Andr\u00e1s \u00e9s m\u00e1ig m\u0171k\u00f6dik. "},{"sightId":1116,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|558|681","gps_lat":"47.6834610000","gps_long":"22.4668450000","religion":0,"oldtype":"62","newtype":"62","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=262","picture":"","picture_ref":"","name":"Velencei k\u00fat","seolink":"velencei-kut","note":"","history":"1894-ben K\u00e1rolyi Gyula \u00e9s K\u00e1rolyi Melinda h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s\u00fcket k\u00f6vet\u0151en Velenc\u00e9be utaztak n\u00e1sz\u00fatra. A helyiek a feleslegess\u00e9 v\u00e1lt k\u00fatk\u00e1v\u00e1kat eladt\u00e1k az odal\u00e1togat\u00f3 arisztokrat\u00e1knak. 1918-ban l\u00e1nyuknak, K\u00e1rolyi Margitnak \u00e9s Esterh\u00e1zy M\u00f3ricnak az esk\u00fcv\u0151j\u00e9re n\u00e1szaj\u00e1nd\u00e9kba adt\u00e1k a d\u00edszkutat Majkra. 2014-ben a kast\u00e9ly fel\u00faj\u00edt\u00e1sakor elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a k\u00fat pontos m\u00e1s\u00e1t \u00e9s fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k eredeti hely\u00e9n."},{"sightId":1117,"townId":54,"active":2,"name_LO":"Turnul de apa","address":"Strada Garofitei, Bulevardul 25 Octombrie","mapdata":"1|410|823","gps_lat":"47.6817750000","gps_long":"22.4644300000","religion":0,"oldtype":"61","newtype":"61","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=262","picture":"\u003Ca title=\u0022Ruritanian, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei_water_tower.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Carei water tower\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8e\/Carei_water_tower.jpg\/256px-Carei_water_tower.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei_water_tower.jpg\u0022\u003ERuritanian\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00edztorony","seolink":"viztorony","note":"","history":"1888-ban \u00e9p\u00fclt romantikus st\u00edlusban, a kast\u00e9ly parkj\u00e1ban \u00e1ll."},{"sightId":1118,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|560|618","gps_lat":"47.6842054611","gps_long":"22.4670144470","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/21671\/karolyi-sandor","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szemes Elek, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Centru,_Carei_445100,_Romania_-_panoramio_(38).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Centru, Carei 445100, Romania - panoramio (38)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/89\/Centru%2C_Carei_445100%2C_Romania_-_panoramio_%2838%29.jpg\/256px-Centru%2C_Carei_445100%2C_Romania_-_panoramio_%2838%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Centru,_Carei_445100,_Romania_-_panoramio_(38).jpg\u0022\u003ESzemes Elek\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00e1rolyi S\u00e1ndor mellszobra","seolink":"karolyi-sandor-mellszobra","note":"","history":"2011. december 22-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, B\u00edr\u00f3 Lajos alkot\u00e1sa. K\u00e1rolyi S\u00e1ndor 1711. \u00e1prilis 30-\u00e1n tette le a fegyvert a majt\u00e9nyi s\u00edkon, ami a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc v\u00e9g\u00e9t jelentette."},{"sightId":1119,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Romei","mapdata":"1|277|192","gps_lat":"47.6891175247","gps_long":"22.4621704529","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15312\/kossuth-lajos-szobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kossuth Lajos szobra","seolink":"kossuth-lajos-szobra","note":"","history":"1908-ban avatt\u00e1k fel Kall\u00f3s Ede szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t az egykori Erzs\u00e9bet t\u00e9ren. Fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t a nagyk\u00e1rolyi K\u00f6lcsey Egyes\u00fclet kezdem\u00e9nyezte. A monument\u00e1lis alkot\u00e1s 9,5 m\u00e9ter magas volt, ebb\u0151l Kossuth bronzba \u00f6nt\u00f6tt alakja 2 m\u00e9tert tett ki.@\nA rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n alantas m\u00f3don 1921. m\u00e1rcius 25-\u00e9n lovakkal d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k le a szobrot az \u00e9jszaka leple alatt. A polg\u00e1rmester ekkor m\u00e9g vissza\u00e1ll\u00edttatta. 1932-ben ismeretlenek f\u00e9mf\u0171r\u00e9sszel lev\u00e1gt\u00e1k a v\u00e1rosh\u00e1za lelakatolatlan cs\u0171rj\u00e9ben t\u00e1rolt szobor fej\u00e9t. 1933-ban kilenc vand\u00e1l cs\u00e1k\u00e1nyokkal sz\u00e9trombolta a szobor m\u00e9g \u00e1ll\u00f3 talapzat\u00e1t is."},{"sightId":1120,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|630|737","gps_lat":"47.6828286739","gps_long":"22.4683697842","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15311\/kolcsey-ferenc-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00f6lcsey Ferenc szobra","seolink":"kolcsey-ferenc-szobra","note":"","history":"A szobrot a honfoglal\u00e1s ezer \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra rendelte meg a v\u00e1rosi tan\u00e1cs. Ekkor m\u00e9g Nagyk\u00e1roly volt Szatm\u00e1r megye k\u00f6zpontja. Kall\u00f3s Ede gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 alkot\u00e1s\u00e1t a millenniumi \u00fcnneps\u00e9g sorozat alkalm\u00e1b\u00f3l 1897. \u00e1prilis 4-\u00e9n leplezt\u00e9k le a K\u00e1rolyi csal\u00e1d kast\u00e9ly\u00e1nak parkj\u00e1ban. A szobor k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, melyhez K\u00e1rolyi Istv\u00e1n nagy \u00f6sszeggel j\u00e1rult hozz\u00e1.@\nA talapzaton el\u00f6l a \u201eK\u00f6lcsey\u201d, m\u00edg h\u00e1tul: \u201eIsten \u00e1ldd meg a magyart\u201d felirat volt olvashat\u00f3. Az alak m\u00e1sf\u00e9lszeres \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa, s magass\u00e1ga 2 m\u00e9ter 20 centim\u00e9ter. A szobrot a p\u00e1rizsi \u00e1llami \u00e9rc\u00f6nt\u0151ben \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k bronzb\u00f3l.@\nA szobrot 1933 m\u00e1jus\u00e1ban megrong\u00e1lt\u00e1k. 1934. augusztus 30-\u00e1n n\u00e9gy sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges fiatal lef\u0171r\u00e9szelte a k\u00f6lt\u0151 fej\u00e9t.@\nA lefejezett szobrot vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g\u00e9re val\u00f3 hivatkoz\u00e1ssal, n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva leemelt\u00e9k a talapzatr\u00f3l \u00e9s a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, majd k\u00e9s\u0151bb beolvasztott\u00e1k.@\n1939-ben a nagyk\u00e1rolyihoz hasonl\u00f3 K\u00f6lcsey-szobrot avattak Budapesten, amely szint\u00e9n Kall\u00f3s Ede alkot\u00e1sa volt."},{"sightId":1121,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"str 1 Decembrie 1918, nr 16","mapdata":"1|550|521","gps_lat":"47.6852839871","gps_long":"22.4668773075","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/7883\/petofi-sandor","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor mellszobra","seolink":"petofi-sandor-mellszobra","note":"","history":"1994. m\u00e1rcius 13-\u00e1n adt\u00e1k \u00e1t Petrovits Istv\u00e1n alkot\u00e1s\u00e1t."},{"sightId":1122,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"1 Decembrie 1918 Nr. 6","mapdata":"1|666|609","gps_lat":"47.6843459787","gps_long":"22.4686833655","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/37732\/szent-florian#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Fl\u00f3ri\u00e1n szobra","seolink":"szent-florian-szobra","note":"","history":"2014. november 8-\u00e1n avatt\u00e1k fel De\u00e1k \u00c1rp\u00e1d alkot\u00e1s\u00e1t."},{"sightId":1123,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|622|557","gps_lat":"47.6848525491","gps_long":"22.4681161883","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/37656\/ady-endre-es-otilia-marchis","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei,_Romania,_Ady_and_Marchi%C5%9F_Statue.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Carei, Romania, Ady and Marchi\u015f Statue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2f\/Carei%2C_Romania%2C_Ady_and_Marchi%C5%9F_Statue.jpg\/256px-Carei%2C_Romania%2C_Ady_and_Marchi%C5%9F_Statue.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Carei,_Romania,_Ady_and_Marchi%C5%9F_Statue.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ady Endre \u00e9s M\u00e1rkus Ott\u00edlia szobra","seolink":"ady-endre-es-markus-ottilia-szobra","note":"","history":"2017. november 18-\u00e1n avatt\u00e1k fel B\u00edr\u00f3 Lajos alkot\u00e1s\u00e1t. M\u00e1rkus Ott\u00edlia Ady bar\u00e1tja volt, \u00e9s gondolkod\u00e1sm\u00f3djuk is megegyezett. T\u00e1mogat\u00f3ja volt az \u0151szir\u00f3zs\u00e1s felforgat\u00e1snak \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 v\u00f6r\u00f6s terrornak."},{"sightId":1124,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|588|536","gps_lat":"47.6851464736","gps_long":"22.4675787636","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/7884\/kaffka-margit","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kaffka Margit mellszobra","seolink":"kaffka-margit-mellszobra","note":"","history":"1999. j\u00fanius 13-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel De\u00e1k \u00c1rp\u00e1d alkot\u00e1s\u00e1t."},{"sightId":1125,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie 1918 nr. 54","mapdata":"1|260|165","gps_lat":"47.6894158961","gps_long":"22.4619774886","religion":1,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15797\/a-szatmari-egyhazmegye-200-evfordulojanak-emlektablaja#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"A Szatm\u00e1ri egyh\u00e1zmegye 200. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"a-szatmari-egyhazmegye-200-evfordulojanak-emlektablaja","note":"","history":"2004-ben leplezt\u00e9k le Xantus G\u00e9za alkot\u00e1s\u00e1t."},{"sightId":1126,"townId":54,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Tibles","mapdata":"1|159|551","gps_lat":"47.6849624841","gps_long":"22.4601770044","religion":2,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_templomkertben_a_K%C3%A1roli_G%C3%A1sp%C3%A1r_szobor..jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022A templomkertben a K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r szobor.\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/51\/A_templomkertben_a_K%C3%A1roli_G%C3%A1sp%C3%A1r_szobor..jpg\/512px-A_templomkertben_a_K%C3%A1roli_G%C3%A1sp%C3%A1r_szobor..jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_templomkertben_a_K%C3%A1roli_G%C3%A1sp%C3%A1r_szobor..jpg\u0022\u003EPataky Sandor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r szobra","seolink":"karoli-gaspar-szobra","note":"","history":"1529 k\u00f6r\u00fcl Nagyk\u00e1rolyban sz\u00fcletett a reform\u00e1tus lelkip\u00e1sztor \u00e9s magyar nyelv\u0171 bibliaford\u00edt\u00f3. 1589 \u00e9s 1590 k\u00f6z\u00f6tt ford\u00edtotta a Bibli\u00e1t magyar nyelvre G\u00f6nc\u00f6n, amit azt\u00e1n Vizsolyon nyomtattak ki (innen a Vizsolyi Biblia n\u00e9v). Mec\u00e9n\u00e1sa R\u00e1k\u00f3czi Zsigmond fejedelem volt. A reform\u00e1tus templom udvar\u00e1n \u00e1ll\u00f3 szobor alkot\u00f3ja De\u00e1k G\u00e1sp\u00e1r volt."},{"sightId":2410,"townId":54,"active":1,"name_LO":"Biserica luteran\u0103","address":"Strada Tireamului","mapdata":"1|805|1141","gps_lat":"47.6780681033","gps_long":"22.4711884651","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pataky Sandor, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyk%C3%A1rolyi_Luther%C3%A1nus_templom..jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyk\u00e1rolyi Luther\u00e1nus templom.\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f3\/Nagyk%C3%A1rolyi_Luther%C3%A1nus_templom..jpg\/512px-Nagyk%C3%A1rolyi_Luther%C3%A1nus_templom..jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyk%C3%A1rolyi_Luther%C3%A1nus_templom..jpg\u0022\u003EPataky Sandor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1815 \u00e9s 1823 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}