Teleki Téka, Teleki-Bolyai Könyvtár
.JPG)
Története
A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtárat 1797-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, hanem rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét viselő közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Érdekesség, hogy Pesten később, az év november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc is a magáét (Országos Széchényi Könyvtár), amely a Magyar Nemzeti Múzeum őse is lett.
Teleki Sámuel 1759. november 7-től 1763. november 17-ig Svájcban, Hollandiában és Franciaországban tett tanulmányutat, ennek során a bázeli, utrechti és leideni egyetemen tanult. A könyvgyűjtés megkezdésében Jakob Christoph Beck teológia- és történelemprofesszor, a bázeli közkönyvtár őre látta el hasznos tanácsokkal. Az utazás során érintett városokban felkereste a tudósokat, könyvkereskedőket és könyvtárosokat; mire hazaért, már szakértő bibliofillá képezte magát és kilenc ládányi könyvet hozott magával, huszonhat és fél mázsa súlyban. Sáromberki birtokán letelepedve, levelezés útján tartotta a kapcsolatot kora hazai és külföldi tudósaival, megszervezte könyvbeszerző hálózatát, és könyveket kölcsönzött.
Teleki 1778-ban Nagyszebenbe költözött, ahova a könyveit is magával vitte, és folytatta a kölcsönzést. 1785-ben Nagyváradra, 1787-ben Bécsbe tette át lakását, de a könyveket Szebenben raktároztatta el. Bécsben ismerkedett meg Johannes von Müllerrel, a kor neves könyvszakértőjével, aki sokat segített neki a könyvek azonosításában és felbecsülésében. 1788-ban az Erdélyben folyó osztrák-török hadműveletek miatt Teleki igen aggódott a könyvtára épségéért, ezért sógorát, Jósika Antalt kérte meg, hogy a könyveket Marosvásárhelyre költöztesse. Az 1790-es évek elején (a pontos dátum nem ismert) Teleki a könyvtárat Bécsbe vitette, de 1797 áprilisában a franciákkal folytatott háború miatt ismét Marosvásárhelyre menekítette. Itt abban Wesselényi-házban raktároztatta a könyveket, amelyet felesége, iktári Bethlen Zsuzsanna örökölt nagynénjétől, báró Wesselényi Katától (Rhédey Zsigmond özvegyétől).
Az 1770-es években épült épületet Teleki 1799–1802 között Ernst Koch bécsi építész tervei szerint kibővítette, és a megnyitás előtt, 1802 őszén személyesen irányította a könyvek elrendezését. Az épület hagyományos főúri palota volt, melynek csaknem felét nyilvános könyvtár foglalta el. Ekkor vette szolgálatába az első marosvásárhelyi könyvtárost, Szász Józsefet, aki nagyon korszerű katalógusrendszert állított föl. Végrendeletében gondoskodott a gyűjtemény sorsáról: hitbizományként örököseire hagyta, kötelezve őket a könyvtár továbbműködtetésére, ugyanakkor felügyeletével az erdélyi református főkonzisztóriumot bízta meg. A saját gyűjteményéhez csatolta 1799-ben elhunyt felesége, mintegy 2000 kötetes, kizárólag magyar nyelvű gyűjteményét is, amelyet még annak nagyanyja, Rhédei Zsuzsanna alapozott meg, majd Wesselényi Kata tovább gyarapított.
Teleki Sámuel halála után a Téka rendszeres gyarapodása akadozni kezdett, majdnem megszűnt.
1864-ben megvették a Téka számára Récsi Emil 800 műből álló jogi könyvtárát. Az 1880-as évektől kezdve az intézmény könyvtárból könyv-múzeummá alakult át, beszerzései nem tartottak lépést a kor tudományos igényeivel.
A Teleki nemzetségi levéltárat 1916-ban Budapestre menekítették, ma az Országos Levéltárban található. A második világháborút követő években a Teleki Könyvtár állami kezelésbe került. 1955-ben a Téka épületébe költözött a marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár), majd 1962-ben Teleki–Bolyai Könyvtár néven a két gyűjteményt egyesítették. Ebben fedezte fel dr. Farczády Elek a marosvásárhelyi sorok illetve marosvásárhelyi glosszák néven ismert 14. századi magyar nyelvemléket.
Szintén ide került az államosítás után a feloszlatott mikházi ferences kolostor gyűjteménye, az egykori székelykeresztúri Unitárius Gimnázium könyvtára, a máramarosszigeti Református Kollégium könyvtára, illetve a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnázium tanári könyvtára.
1993-ban a Teleki család külföldön élő tagjai Bázelben létrehoztak egy alapítványt Förderstiftung Teleki Téka néven a Teleki–Bolyai Könyvtár támogatására. 1999-ben ennek a bázeli alapítványnak a segítségével létrejött a marosvásárhelyi székhelyű Teleki Téka Alapítvány is, ugyanezzel a céllal.
Az épület barokk stílusban épült a 17-18. században. Teleki Sámuel 1799 és 1802 között kibővítette a nyugati szárnnyal, ahol megnyitotta közkönyvtárát, és amely ma is őrzi az egykori Teleki-könyvtár állományát.