Lugos
Lugoj
Lugos
Román:
Lugoj
Német:
Lugosch
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Krassó-Szörény
Ország:
Románia
Megye:
Temes
Folyó:
Temes
Tengerszint feletti magasság:
124 m
GPS koordináták:
45.683295, 21.901588
Google térkép:
Népesség
Népesség:
39e
Magyarok aránya:
6.98%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 19818 |
|---|---|
| Magyarok | 34.69% |
| Németek | 31.03% |
| Oláhok | 31.42% |
| Szerbek | 1.14% |
A Temes parti várost a magyarok alapították, neve magyar eredetű. A Szent István által alapított Krassó vármegye részét képezte. A 14. század közepe táján jelentek meg a Balkán felől az első oláh bevándorlók. A várak körül telepedtek le, és határőr szerepet láttak el. Lugos lett az egyik ilyen oláh kerület székhelye. A szörényi bán fennhatósága alá tartozott. 1438-tól Hunyadi János látta el a báni tisztséget, aki kővárat építtetett a városban. Mátyás király idején Temes vármegyéhez tartozott. A 16. században a lugosi és karánsebesi bánság egyik székhelye lett, amely a keleti Magyar Királyság, később az Erdélyi Fejedelemség része, annak határőrvidéke volt. A 15 éves háborúban 1595-ben a fejedelem megbízásából Borbély György bán sikeres hadjáratot intézett a török ellen, amely során Aradig nyomult előre, és felszabadította a Maros-mentét a török alól. 1658-ben került végül török kézre, amikor a II. Rákóczi György fejedelem lengyelországi hadjáratának megtorlására Erdélybe bevonult és ott seregeivel iszonyú pusztítást végzett Köprülü Mehmed nagyvezér a kivonulása fejében többek között Lugos és Karánsebes városainak átadását szabta feltételül. A század végén a császári csapatok visszafoglalták, de a törökökkel kötött béke értelmében várát le kellett rombolni. Temesvár visszafoglalása után a Habsburgok által létrehozott Temesi Bánság része lett. A magyarok visszatelepülését a területre megtiltották, helyettük német, szerb és oláh telepesekkel népesítették újra. A Temes bal partján német telepesek megalapították Németlugost, a jobb parti Oláhlugosban többnyire oláhok éltek. A terület 1778-ban újra Magyarország részévé vált és újjáalakulhatott Krassó vármegye, amelynek székhelye Lugos lett. A század végére a német és az oláh város egyesült. 1881-ben Szörény vármegyét összevonták Krassó vármegyével, és Lugos lett Krassó-Szörény vármegye székhelye. Az első világháborút megelőzően a városban nagyjából egyenlő arányban éltek románok, németek és magyarok. Mára csekély magyar kisebbség mellett a város lakossága döntően román.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1333
Első említésekor Lucas néven említették. A pápai tizedjegyzék szerint a karánsebesi főesperességhez tartozott. Később 1368-ban Lugas, 1554-ben Lwgos, 1564-ben Logos. Neve magyar eredetű.
1376. augusztus 22.
Lugos várát először említették. Zsigmond a Temes és Csanád vármegyék főispánjának kinevezett Losonczy Lászlónak és Istvánnak adományozta Sebes, Somlyó és Érsomlyó váraival egyetemben.
14. század
Krassó vármegye lakosságát a Marostól a Dunáig többnyire magyarok alkották, kevés szláv népességgel. Ezt bizonyítják a régi helység és helynevek (folyók, halmok stb), amik többsége magyar eredetű.
1340-es évek
Az első oláh bevándorlók ekkor tűntek fel a vidéken. A Balkán felől vándoroltak be, majd a várak körül megritkult magyar lakosság helyére települtek. Az érintett várak szerint kerületekbe voltak osztva, és határőr szerepet láttak el. Ezeket a kerületeket később oláh kerületeknek nevezték, és egyike volt ezeknek a lugosi kerület is.
1390
A lugosi kerület a szörényi bán fennhatósága alá tartozott a Sebes és Miháld nevű kerületekkel együtt.
1393 után
A török elől menekülő bolgárok telepedtek meg itt.
1396
A nikápolyi csatavesztést követően a törökök először keltek át a Dunán és egészen Temesvárig pusztítottak. Ezt követően is érkeztek török portyázók a vidékre.
1419
Lugos, Sebes, Karán és Komjáti nevű kerületek a szörényi bánság részét képezték. Lugos és Karánsebes között baráti és védszövetség volt, így a királyok sem választották el őket egymástól.
1428
Vámszedő hely volt.
1438
Hunyadi János lett a szörényi bán. 1441-ben temesi gróf és nándorfehérvári kapitány lett.
1439
Mezővárosként említették.
1440
Hunyadi Jánosé lett. Közelebbről ismeretlen időpontban a folyó északi partján létesítettek egy négyzetes alaprajzú kővárat, azelőtt a városban nem volt semmilyen erődítmény. Megemlítették hetivásárát is, amelyre messzi vidékekről érkeztek a kereskedők.
1446
Uradalmi székhely lett.
1451. május 13.
Hunyadi János kormányzó Lugoson járt Erdélyből Temesvárra menet.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1457
V. László Temesváron esküvel biztosította a Hunyadiakat, hogy nem áll bosszút Cillei Ulrich Nándorfehérváron való megöletése miatt. Ennek ellenére mégis lefejeztette Hunyadi Lászlót. Ezután, félve Sziágyi Erzsébet bosszújától megerősítette a szörényi bánságot alkotó nyolc oláh kerület (köztük Lugos és Karánsebes) kiváltságait, hogy biztosítsa támogatásukat.
1464
Mátyás Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta a mezővárost. Ekkor Lugos és kerülete Temes vármegyéhez tartozott.
1504
Meghalt Corvin János, aki azelőtt feltételezhetően Lugos birtokosa volt.
1511
Brandenburgi Györgyé lett, miután elvette Corvin János özvegyét, Frangepán Beatrixot.
1516
Új-, Ó- és Kislugost említik – az előző valószínűleg a mai város helyén állt.
1522
A lugosi vár Szörény vármegyéhez tartozott és Lévai Zsigmond barsi főispáné volt. A vár negyedrésze Forgács Ferenc kezére jutott felesége Zsófia révén, aki Lévai Zsigmond lánya volt.
1524
Szörény várát, a Szörényi Bánság központját, elfoglalta a török.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526 után
A Duna és az Olt folyó között elterülő Szörényi Bánság, mely a Magyar Királyság részét képezte, megszűnt létezni a török hódítás következtében. Helyette a megmaradt részből és Krassó vármegyéből létrejött Szörény vármegye, és Erdélyhez tartozott. Vezetője a karánsebesi és lugosi bán címet viselte. A bán hol Karánsebesen, hol Lugosban székelt. A kicsiny lugosi erődítmény hadi szerepe felértékelődött, amikor a török hódoltság határzónájába került. Ekkoriban bővítették ki a nagyobb helyőrség számára elegendő térrel rendelkező palánkvárral. Az itt állomásozó zsoldosok elsődleges feladatát a rabló-fosztogató török és tatár lovasportyák visszaverése jelentette.
1528
A Lengyelországból lengyel sereg élén visszatért Szapolyai János Lippán telelt, és a töröktől kért segítségre várt, hogy visszafoglalhassa Magyarországot Ferdinándtól.
1529. szeptember 9.
Szapolyai János török segítséggel visszavette Budát Ferdinándtól.
1536
Somlyai Mihály viselte először a karánsebesi és lugosi bán címet (utoljára 1658-ban Barcsay Ákos).
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1541
Szapolyai János halála után Ferdinánd elfoglalta Budát. Izabella királyné, Szapolyai özvegye Lippára, majd Gyulafehérvárra távozott csecsemő fiával, János Zsigmonddal.
1551. május 7.
Izabellától szabad királyi városi címet és pecsétet kapott.
1551. július
A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel. Lugost Aldona Bernát szállta meg spanyol katonákkal. Ezután a törökök büntető hadjáratot indítottak Magyarország ellen.
16. század dereka
Ekkor építettek a mai Lugoson palánkvárat. Ennek pontos helye ismeretlen.
1552
Temesvár elsete után Lugos és Karánsebes külön adót fizetett a törököknek, hogy azok ne szállják meg, és nem fosszák ki a várost.
1554
A szultán Petrovics Péternek, Szapolyai Imre rokonának adományozta Lugost és Karánsebest, aki Lugosra költözött. Petrovicsnak Izabella királynét kellett visszasegítenie az erdélyi trónra.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1556
Izabella királyné visszatért Erdélybe, és megerősítette a hozzá mindig hűséges Petrovics Pétert, mint lugosi és karánsebesi bánt. Ezzel kifejezték a terület Erdélyhez való tartozását. Petrovics 1557-ben meghalt, és gyermektelen lévén birtokai visszaszálltak a királynőre és annak fiára. Békés László lett a lugosi és karánsebesi bán.
1536-tól 1658-ig
Az Erdélyi Fejedelemség határőrvidékét alkotó karánsebesi–lugosi bánság egyik székhelye, magyar–román–szerb, főként katonáskodó lakossággal.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1571
János Zsigmond halála után a rendek Báthory Istvánt választották erdélyi fejedelemnek, akit a szultán és a császár is elismert. Bekes Gáspár fellázadt Báthory ellen, és nagy ígéretekkel próbálta a szultánt maga mellé állítani, többek között a lugosi és karánsebesi bánságot is neki ígérte. Báthorynak sikerült a szultánt maga mellé állítani, és 1573-ban a támogatók nélkül maradt Bekes Gáspárt kiostromolta Fogaras várából.
1575
Bekes Gáspár Miksa császár seregével próbálta elorozni az erdélyi trónt, de július 10-én vereséget szenvedett. A lugosi és karánsebesi vidékről 300 lovas és 200 gyalogos segítette Báthoryt.
1575
A törökök Lugos és Karánsebes várának átadását, valamint további adó fizetését követelték Báthory István fejedelemtől, azonban az megtagadta a törökök követelését.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1594. június 11.
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem nyíltan kimondta a szakítást a törökkel.
1595. május 27.
Báthory Zsigmond a karánsebesi és lugosi bánságot a harcedzett Borbély Györgyre bízta. Borbély augusztus 13-án Facsádnál megverte a temesvári pasa seregét, majd szeptember 1-én felszabadította Lippát, ezután egészen Aradig nyomult előre és azt is felszabadította.
1597. április 8.
Báthory Zsigmond lemondott a fejedelmi címről Rudolf császár javára, de augusztusban Bocskai István visszahozta és újra letette a fejedelmi esküt.
1598. július 7.
A temesvári beglerbég 6000 lovassal és ugyanannyi gyalogossal ostrom alá vette Lugost. A támadásra Barcsay András lugosi bán által küldött álszökevények bujtották fel. A törökök csapdába sétáltak, és jelentős vereséget szenvedtek.
1599. október 17.
II. Mihály havasalföldi vajda Rudolf császár felbujtására a Bodza-szoroson betört Erdélybe, miután Báthory Zsigmond fejedelem ígéretével ellentétben nem Rudolf császárnak, hanem unokatestvérének, Báthory András bíborosnak adta át az Erdély feletti hatalmat. A Báthory dinasztiával elégedetlen székelyeket jogaik visszaállításának ígéretével maga mellé állította, és segítségükkel október 28-án Sellenberknél legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem seregét.
1599. november 20.
Mihály vajda Gyulafehérváron, mint Rudolf császár helytartója, a rendekkel letetette az esküt. De Mihály vajda Erdélyt magának akarta, és ennek érdekében a töröktől kérte, hogy ismerje el fejedelemnek. A török Jenőt, Lippát, Lugost és Karánsebest kérte cserébe. Mihály vajda a vezető tisztségekbe román bojárokat állított, teljesen kifosztotta a kincstárt, fizetetlen zsoldosait pedig Erdély-szerte gyilkoltak és fosztogattak. Az oláh parasztok is felkeltek és irtóhadjáratot kezdtek a magyar és szász lakosság ellen. Az oláh seregek kegyetlen pusztításai miatt az erdélyi rendek Basta császári tábornokot hívták segítségül Mihály vajdával szemben.
1600. szeptember 18.
A miriszlói csatában legyőzte és elűzte Mihály vajdát az ellene fellázadt Báthory Zsigmond vezette erdélyi nemesség Basta császári generális seregével kiegészülve.
1601. február 3.
Az erdélyi rendek szakítottak a császárral és visszahívták Báthory Zsigmondot a trónra és Basta kivonult Erdélyből. Rudolf császár Mihály vajdát hívta segítségül Erdély ellen.
1601. augusztus 3.
Basta és Mihály vajda egyesített serege megverte az erdélyi sereget Goroszlónál. A töröktől nem érkezett segítség, mert Mihály vajda állevelet küldött a temesvári pasához, miszerint nincs szükség rá. Mihály vajda serege ezután felgyújtotta és kirabolta Tordát, Nagyenyedet és Gyulafehérvárt, ahol kifosztották nagyjaink sírjait is, és mindenfelé vadállati módon kegyetlenkedtek.
1601. augusztus 19.
Basta Torda mellett megölette Mihály vajdát, miután az megint az erdélyi trón bitorlásáta készült. Ezután novemberben Báthory Zsigmond török segítséggel visszatért Erdélybe, de a jezsuiták bíztatására 1602 márciusában szerződést kötött Rudolf császárral és végleg átadta neki Erdélyt.
1602
Az Erdélyt megsarcoló Basta generális hatalmába került, aki az egykoron a dunántúli Pápa végvárában vitézkedő Berenhidai Huszár Pétert nevezte ki várkapitányul.
1602. július 2.
Basta megverte Gyulafehérvár mellett a császárra felesküdni nem akaró Székely Mózes seregét, aki aztán embereivel Temesvárra menekült a törökhöz. Köztük volt Bethlen Gábor is.
1602. augusztus 7.
A törökök megrohanták és feldúlták Lugost.
1603
Basta seregével elhagyta Erdélyt. Székely Mózes székely hadakkal és Bektás török pasa seregével elindult Temesvárról Erdély meghódítására. Karánsebes önként meghódolt. Ezután április 11-én Lugos őrsége és népe elfogta az ellenállni akaró Huszár Péter lugosi bánt és átadta Székely Mózesnek. Huszárt meg akarták kímélni, de a pogány tatárok elragadták, Murza nevű vezérük levágta a fejét és ivott a véréből, mely hitük szerint hadiszerencsét adott nekik. Ezután Székely Mózes Gyulafehérváron csatlakozásra hívta fel az erdélyi rendeket, akik pozitív fogadtatásban részesítették, megelégelve Basta rémuralmát. Május 9-én az országgyűlés Székely Mózest fejedelemmé választotta.
1603
Duval Henrik lippai prefektus bosszúból felgyújtotta Lugost és a lakosokat, akik a várost átadták, nagyrészt kivégeztette.
1603. július 17.
A Habsburgok által mozgósított IX. Radu havasalföldi vajda július 17-én Brassónál éjjel rátámadt Székely Mózes táborára. A fejedelem is életét vesztette. Basta visszatért Erdélybe.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605. június vége
Bocskai Istvánnak megadta magát Jenő, Lippa, Lugos és Karánsebes.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1609. április 3.
Báthory Gábor fejedelem megerősítette a város 1551-ben Izabella királynőtől kapott szabadalmait. Megerősítette a 8 oláh nemes kerület kiváltságait is (Lugos, Karánsebes, Mehádia, Almás, Krassó, Borzava, Komjáth, Ilyéd).
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1622
Ortodox esperesség székhelye.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1654
II. Rákóczi György szabadságlevelet adott ki Lugos számára, hogy a katonaság létszámát növelje.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658. szeptember 2.
A nagyvezér serege elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákos helytartót és lugosi és karánsebesi bánt küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből. A város lakosságának zöme ekkor Erdélybe menekült. A század végén várát a nyugati oldalon kibővítették, területét ezzel megkettőzve.
1658-tól
A karánsebesi és lugosi bég fennhatósága alatt állt, a bég székhelye Karánsebesen volt.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1688. június
A török őrség Pax császári ezredes felszólítására önként feladta, miután 1687-ben a császári seregek bevonultak Erdélybe.
1690. augusztus 21.
Thököly Imre török és oláh hadakkal átkelt a havasokon és hátba támadva megverte Heisler császári seregét. Erdélyben a nemesség csatlakozott hozzá és szeptember 21-én Erdély fejedelmének választották meg. Ezután Castelli és Heisler egyesített seregei kiszorították Erdélyből.
1690
A törökök visszafoglalták.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1691. január
Bolland ezredes visszavette a törököktől.
1691. július 27.
Thökölyi foglalta el, de Veterani császári serege augusztusban visszavette.
1695. szeptember 21.
II. Musztafa szultán serege pürrhoszi győzelmet aratott Veterani császári vezér seregén, akit a fősereget vezető Frigyes Ágost szász választófejedelem cserben hagyott. A csatában az erdélyiek által kedvelt Veterani is elesett. Elesett 1000 magyar huszár is. Ezután a törökök Lugosra rontottak, a helyőrséget felkoncolták és elfoglalták a várat.
1695. október
A császáriak a hátrahagyott csekély török őrségtől a várost visszafoglalták.
1696
Herberstein zsoldosai dúlták föl.
1699
A karlócai béke értelmében a város császári kézen maradt, de várát le kellett rombolni.
1701
A török követelésére végül ekkor rombolták le a várat.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1716
Újabb háború tört ki a Habsburgok és a törökök között. A péterváradi győztes csata után Savoyai Jenő megtámadta Temesvárt. 48 napig folytak a harcok, az ágyúzás a város nagy részét elpusztította, mígnem Musztafa pasa feladta a várat.
1716
Savoyai Jenő Claude Florimond de Mercy grófot bízta meg a Temesköz kormányzásával, őt később IV. Károly császár a Temesi Bánság katonai és polgári vezetőjévé nevezett ki.
1718. július 21.
A pozsareváci béke értelmében a Bánság teljes területe felszabadulta töröktől. A város a Temesi Bánság része lett. A Habsburgok rómiai katolikus németekkel akarták benépesíteni a Temesi Bánság területét és egy osztrák örökös tartományt akartak belőle létrehozni. A Habsburg uralkodók célja Magyarország feldarabolása és egyenkénti elnémetesítése volt. Ennek érdekében megtiltották a magyarok visszaköltözését a török hódítás előtt még csaknem színmagyar Bánságba. Helyettük a gyakorlatban német, román és szerb telepesek népesítették be a területet.
1718-tól
A lugosi kerület székhelye. Ugyanekkor a román lakosságú jobb parti Lugossal szemben, a bal parton megalapították Németlugost, ahová a század folyamán több hullámban német iparosok és földművesek költöztek be. Az új település a jobb parti, ettől kezdve Oláh-, később Románlugostól külön községet képezett.
1733
A minoriták kolostort építettek.
1738
A törökök elfoglalták Orsovát. Ennek hírére a szomszédos oláhok hordája a városra támadt és fosztogatni kezdett. A minorita templomot is megtámadták és még a falakat összetartó vaskapcsokat is kiszedték. A fosztogatásnak a megérkező török pasa vetett véget. A gyülekező keresztény sereg hírére a törökök hamarosan visszavonultak Orsovára.
1751
Mária Terézia a Temesi Bánság 11 vidékéből 8-at kivett a katonai kormányzás alól, azokat polgári igazgatás alá rendelte és abszolút módon kormányozta. A maradék három területből Bánsági katonai határőrvidéket szervezett. Lugos polgári igazgatás alá került.
1778
Mária Terézia a magyar rendek követelésére a polgári igazgatás alatt álló területeket visszacsatolta Magyarországhoz. Ezen területekből alakultak Torontál, Temes és Krassó vármegyék. Ekkor szűnt meg a betelepedési tilalom a magyarság számára és kezdődhetett meg a magyarok nagyobb számú visszaköltözése a területre.
1779. augusztus 5.
Ünnepélyesen újra létrehozták Krassó vármegyét Lugos székhellyel, miután a Bánságot Magyarországba integrálták.
1783
Megnyílt első gyógyszertára.
1793. november 18.
Oláh- és Németlugos egyesült.
1796
Évi négy országos vásár tartására nyert szabadalmat.
1788
A török hadjárat idején II. József hadai vereséget szenvedtek a város mellett.
1795
Egyesítették a két Lugost, és ettől kezdve évenként váltakozva német és román személy töltötte be a bírói tisztséget.
1833
A Maderspach-cég építette az első függőhidat a Temes felett.
1835
Színházépületet emeltek, önálló társulat nélkül, vándortársulatok befogadására.
1836
Kolerajárvány pusztította.
1837
A vármegye kisgimnáziumot hozott létre, amelyben a minoriták tanítottak. 1850-ben megszűnt.
1842 és 1845 között
Az Eftimie Murgu vezette szervezkedés központja volt. Murguék radikális demokrata nézeteket vallottak, a Bánátot pedig független tartománnyá kívánták szervezni, a magyar nemesség és a szerb ortodox hierarchia ellenében.
1848. január 8.
Megnyitották a városi német nyelvű értelmiség új intézményét, a kaszinót.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. május
A szerb felkelők létrehoztak egy Szerb Vajdaságnak nevezett autonóm területet. Céljuk a terület elszakítása volt Magyarországtól. Támogatásukra önkéntesek érkeztek a török protektorátus alatt álló Szerb Fejedelemségből, amelynek célja Nagy-Szerbia létrehozása volt. A lázadó szerbek a Habsburgok oldalán harcoltak a magyar szabadságharc leverése érdekében. A szerbek nagyszabású etnikai tisztogatásba kezdtek a magyar és román falvakban, amely a Bánságra is kiterjedt.
1848. június 27
A bánsági románok Eftimie Murgu vezetésével tartott gyűlésükön a Batthyány-kormánytól egy bánsági román autonóm kerület létrehozatalát kérték Murgu kapitánysága alatt, önálló román ortodox egyházi hierarchiát és a népfelkelés kihirdetését a Bánságban. Egyben felajánlották fegyveres segítségüket a magyar kormány számára. Vukovics Sebő elutasította a kérések teljesítését. Murgu közben titokban a havasalföldi forradalmároknak is fegyveres segítséget ígért. A város Murgut választotta képviselővé a pesti országgyűlésbe. Eftimie Murgut 1848. március 15-én a pesti forradalom szabadította ki a börtönből Táncsics Mihállyal együtt, mint politikai fogjot.
1848
Császári katonaság és szerb fölkelők foglalták el.
1849. április 19.
Bem csapatai felszabadították. A szabadságharc végén itt működött a forradalmi kormány bankjegynyomdája.
1849. augusztus 8.
A magyar kormány itt kezdett tárgyalásokat Avram Iancu képviselőivel. A temesvári csata Vécsey és Guyon serege, amely Facset felé vonult tovább, itt vált szét a Dessewffy és Lázár vezette csapatoktól, amelyek több magyar vezetővel együtt Karánsebes felé tartottak.
1849. augusztus 12.
Kossuth Lugosra érkezett, miután a hatalmat Görgeyre ruházta. A magyar csapatok Lugoson gyűltek össze. Görgey Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Haynau parancsára Lichtenstein tábornok Lugos felé indult, nehogy a maradék magyar hadak is az oroszok előtt tegyék le a fegyvert.
1849. augusztus 16.
Gulyon Richárd visszautasította a fegyverletételt és Bem utasítására 16-án Facset felé indult. Dessewffy és Lázár 5000 fős serege már 15-én elindult Karánsebes felé. Kmetty 3500 emberével és 12 ágyúval hősiesen fedezte Lugosnál a honvédsereg visszavonulását Facset felé. Ezután a sereg felbomlott, nagy része Világosnál letette a fegyvert.
1856–65
Felállították a Lugosi görögkatolikus egyházmegyét. A püspökséghez 1914-től 1920 körülig tanítóképző is tartozott.
1849. után
A német polgárság, bár újabb nemzedékei is német nyelvűek maradtak, a szabadságharc leverése után politikailag a magyarsággal azonosult. 150 lugosi katolikus család már 1852-ben folyamodványt intézett a csanádi püspökhöz, amelyben a magyar nyelvű prédikáció bevezetését kérték.
1849 után
A magyar szabadságharc levetése után a Habsburg uralkodó megalakította a közvetlenül Bécs alá rendelt Szerb Vajdaság és Temesi Bánság nevű tartományt, a Temesi Bánság korábbi területeiből és a szerb felkelők által kikiáltott Szerb Vajdaság egy részéből. Ez azt jelentette, hogy a Habsburgok nem teljesítették a szerbek követeléseit, amelyekért cserébe a szerbek a magyarok ellen fordultak. Az új tartományban a magyar, német, román és szerb nemzetiség közül egyiknek sem volt közel sem többségben.
1860
A Bánság újra a Magyar Királyság részévé vált, helyreállt a megyerendszer.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1873
Karánsebes székhellyel felélesztették a régi Szörény vármegyét.
1878
Államosították a katolikus népiskolát, de csak 1892-re tették teljesen magyar tannyelvűvé, a hitoktatásban pedig 1906-ban vezették be a magyar nyelvet. A német alapítású színházban csak 1875-ben tartották az első magyar előadást, de a magyar társulatok már az 1890-es években kiszorították a németeket. A lugosi németeknek statisztikailag is látványos magyarosodását a dualista korszakban, a hivatalok kiépülése idején a magyar értelmiség városba költözése támogatta.
1881-től
Szörény vármegyét összevonták Krassó vármegyével, és Krassó-Szörény vármegye székhelye Lugos lett.
1889
Német- és Románlugos 1889-ben egyesült véglegesen egy rendezett tanácsú várossá.
1879
Temesvárral és Orsovával vasút kötötte össze.
1898
Gátaljával és Marosillyével is vasút kötötte össze.
1888
Legnagyobb üzemét, téglagyárát Jacob Muschong alapította.
1888
Itt született Lugosi Béla, eredetileg Blaskó Béla.
1864
Szeszgyár és a gőzmalom létesült.
1907
Létrejött a Délmagyarországi Textilipar Rt. (1911-től a Kammer testvéreké).
1891
Polgári iskola rangjára emelték az iskolanővérek 1874 óta működő leánynevelő intézetét.
1894
Iparostanonc-iskolája létesült.
1901
Polgári fiú-, 1903-ban pedig második polgári leányiskolája létesült.
1900
Bevezették a villanyvilágítást és új színházépületet avattak.
1902
A vashíd, a város szimbóluma, ekkor épült.
1910
19 818 lakosából 6875 magyar (34,69%), 6227 román (31,42%), 6151 német (31,03%), 221 szerb (1,14%) és 127 szlovák (0,64%) anyanyelvű.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december 3.
A francia hadsereg szállta meg Temesvárt. A franciák a Bánságot önkényesen felosztották a románok és a szerbek között. Lugos a románoknak jutott.
1920-ig
Lugos volt a bánsági románság kulturális és politikai központja. Ezt a szerepet a tehetős román iparos rétegének köszönhette (míg Temesváron nem élt jelentős román polgárság). A város választókerülete rendszeresen román képviselőket választott a pesti országgyűlésbe. A lugosi románok közül a legtöbben a román nemzeti ellenzéket támogatták. A képviselőtestületben 1886-ban vezették be a magyar jegyzőkönyvezési nyelvet, de a román szintén mindvégig jegyzőkönyvezési nyelv maradt, és a német nyelv is hasonló jogokkal bírt. Az utcanévtáblák 1891-es bevezetése után az utcaneveket Románlugoson magyarul és románul, Németlugoson magyarul és németül tüntették fel.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szentháromság volt minorita templom és kolostor
Biserica Sfânta Treime
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság volt minorita templom és kolostor
Története
1718-ban érkeztek a minoriták a városba. A templom 1733–35-ben épült, a templom tornya 1832-ben épült.
Szent Miklós-torony
Turnul Sfântul Nicolae
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
elhagyatott
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Miklós-torony
Története
Eredetileg egy 14. és 15. század fordulóján épült templomhoz vagy kolostortemplomhoz tartozott, amelyet 1726-ban mehádiai Rátz János főkapitány épített újjá barokk stílusban.
Református templom
ronada.com, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
Pongrácz Sándor tervei alapján 1906-ban épült.
Szentlélek görögkatolikus katedrális
Catedrala Greco-Catolică Coborârea Sfântului Spirit
.jpg)
zonemars, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentlélek görögkatolikus katedrális
Története
1843–54-ben épült, klasszicista stílusban. 1948-ban betiltották a görög katolikus felekezetet és a templomot az ortodoxoknak adták. 1990-ben kapték vissza a görög katolikusok.
Istenanya elszenderülése ortodox templom
Catedrala Adormirea Maicii Domnului
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Istenanya elszenderülése ortodox templom
Története
1759–66-ban barokk stílusban épült Johannes Breuttner temesvári építész tervei alapján és Johannes Burgel építőmester vezetése alatt.
Szent István kápolna
Capela Sfântul Ștefan
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent István kápolna
Története
1780-ban épült. 1856-ban Deutsch Dávid újíttatta fel azzal a kikötéssel, hogy benne mindkét Szent István-ünnepkor, áprilisban és augusztusban is magyar nyelvű szentmisét tartsanak.
Római katolikus parókia
Parohia Romano-Catolica
Turbojet, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Római katolikus parókia
Története
Volt görög katolikus szeminárium
Eredetileg:
szeminárium
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
görög katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt görög katolikus szeminárium
Története
Görög katolikus püspöki palota
Episcopia Greco-Catolică de Lugoj
Eredetileg:
püspöki / érseki palota
Jelenleg:
püspöki / érseki palota
Felekezet:
görög katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Görög katolikus püspöki palota
Története
Volt neológ zsinagóga
Sinagoga Sefardă
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt neológ zsinagóga
Története
1842-ben készült el.
Középületek
Volt vármegyeháza
,_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za._Fortepan_86665.jpg)
FOTO:FORTEPAN / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt vármegyeháza
Története
1843 és 1859 között épült.
Volt Városháza
Poliția
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
csendőrség / rendőrség
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Városháza
Története
Volt magyar királyi pénzügyigazgatóság, Városháza
Primăria
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
városháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt magyar királyi pénzügyigazgatóság, Városháza
Története
Az eklektikus palota a pénzügyigazgatóság számára épült 1903–05-ben.
Dohánynagytőzsde
Története
Egykori magyar királyi törvényszék
Judecătoria
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
bíróság
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori magyar királyi törvényszék
Története
Eklektikus stílusban 1911–13 között épült.
Egykori József főherceg laktanya
Története
Egykori posta
Biblioteca Municipală Lugoj
ronada.com, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
posta
Jelenleg:
könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori posta
Története
Városi kórház
Spitalului Municipal Dr. Teodor Andrei
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Városi kórház
Története
1909–10 között Villányi Ármin tervei szerint épült szecessziós stílusban.
Kulturális létesítmények
Színház
Theater Traian Grazavescu
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Mutasd a térképen
Felkeres
Színház
Története
Épülete 1900-ban színház céljára épült.
Egykori magyar királyi állami iskola
Şcoala Gimnazială Anişoara Odeanu
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori magyar királyi állami iskola
Története
Volt magyar királyi állami főgimnázium
Colegiul Național Coriolan Brediceanu
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt magyar királyi állami főgimnázium
Története
1837-ben a minorita szerzetesek engedélyt kaptak középiskola létrehozására. 1895–96 között épült a jelenlegi iskolaépület annak a háznak a helyén, ahol az 1718-ban a városba érkező minoriták először laktak. A román megszállás után 1919-ben a románok kisajátították és román állami iskolát hoztak létre benne. Ma Coriolan Brediceanu Főgimnázium.
Egykori magyar kaszinó
Eredetileg:
kaszinó
Jelenleg:
katonai főparancsnokság / igazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori magyar kaszinó
Története
Ma a Hadsereg-háza.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt Drei Rosen fogadó, Magyar király szálloda
Hotel Restaurant Dacia
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Drei Rosen fogadó, Magyar király szálloda
Története
1835 óta van hír a fogadóról. Eredetileg Drei Rosen néven futott, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után Kaiser Gasthaus néven működött, a dualizmus idején pedig König von Ungarn volt a neve. Az 1918-as román megszállás után lett a neve Dacia.
Bésán-palota, Egykori Corso nagykávéház és Délmagyarországi Bank
Karl Hart, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vendéglő / cukrászda / kávéház, bank
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Bésán-palota, Egykori Corso nagykávéház és Délmagyarországi Bank
Története
1901–04 között épült, egykor a Corso nagykávéház és a Délmagyarországi Bank működött benne.
Egykori Amigo Kávéház
Turbojet, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Jelenleg:
kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Amigo Kávéház
Története
A város első színházépülete volt, 1835-ben épült.
Egykori Lugosi Népbank, Városi Múzeum
Muzeul de Istorie, Etnografie și Artă Plastică
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Lugosi Népbank, Városi Múzeum
Története
A városi múzeum 1968 óta működik az egykori Lugosi Népbank 1899–1901-ben emelt épületében.
Volt Osztrák-Magyar Bank
Története
Városi infrastruktúra
Vashíd
Podul De Fier
Tibs at Romanian Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
híd
Jelenleg:
híd
Mutasd a térképen
Felkeres
Vashíd
Története
A Temes vashídja, a város jelképe, 1902-ben készült a resicai vasgyárban, egy korábbi fahíd helyén.
Magánlakhelyek
Muschong-palota
Palatul Muschong
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Muschong-palota
Története
1926-ban épült. Muschong Jakab (1868-1923) gazdag téglagyáros volt.
Vértes-palota
.jpg)
Adrian Farcas, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Vértes-palota
Története
Haberehrn-palota
Története
Református bérház
Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Református bérház
Története
A református egyház építtette Villányi Ármin tervei alapján 1906-ban.
Gáspári-palota
Története
Múzeumok és Galériák
Egykori Lugosi Népbank, Városi Múzeum
Muzeul de Istorie, Etnografie și Artă Plastică
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Lugosi Népbank, Városi Múzeum
Története
A városi múzeum 1968 óta működik az egykori Lugosi Népbank 1899–1901-ben emelt épületében.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.6832950000","long":"21.9015880000"},"townlink":"lugos-lugoj","town":{"townId":67,"active":1,"name_HU":"Lugos","name_LO":"Lugoj","name_GE":"Lugosch","name_LT":"","seolink":"lugos-lugoj","listorder":30,"oldcounty":29,"country":4,"division":15,"altitude":"124","gps_lat":"45.6832950000","gps_long":"21.9015880000","population":39,"hungarian_2011":6.98,"population_1910":19818,"hungarian_1910":34.69,"german_1910":31.03,"slovak_1910":0,"romanian_1910":31.42,"rusin_1910":0,"serbian_1910":1.14,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Teatrul_Traian_Grozavescu_-_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Teatrul Traian Grozavescu - Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e8\/Teatrul_Traian_Grozavescu_-_Lugoj.jpg\/512px-Teatrul_Traian_Grozavescu_-_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Teatrul_Traian_Grozavescu_-_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","georegion":"Temes s\u00edks\u00e1ga, B\u00e1ns\u00e1g, Alf\u00f6ld","river":"Temes","description":"A Temes parti v\u00e1rost a magyarok alap\u00edtott\u00e1k, neve magyar eredet\u0171. A Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott Krass\u00f3 v\u00e1rmegye r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte. A 14. sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n jelentek meg a Balk\u00e1n fel\u0151l az els\u0151 ol\u00e1h bev\u00e1ndorl\u00f3k. A v\u00e1rak k\u00f6r\u00fcl telepedtek le, \u00e9s hat\u00e1r\u0151r szerepet l\u00e1ttak el. Lugos lett az egyik ilyen ol\u00e1h ker\u00fclet sz\u00e9khelye. A sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1n fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartozott. 1438-t\u00f3l Hunyadi J\u00e1nos l\u00e1tta el a b\u00e1ni tiszts\u00e9get, aki k\u0151v\u00e1rat \u00e9p\u00edttetett a v\u00e1rosban. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly idej\u00e9n Temes v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott. A 16. sz\u00e1zadban a lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1ns\u00e1g egyik sz\u00e9khelye lett, amely a keleti Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g, k\u00e9s\u0151bb az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze, annak hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ke volt. A 15 \u00e9ves h\u00e1bor\u00faban 1595-ben a fejedelem megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgy b\u00e1n sikeres hadj\u00e1ratot int\u00e9zett a t\u00f6r\u00f6k ellen, amely sor\u00e1n Aradig nyomult el\u0151re, \u00e9s felszabad\u00edtotta a Maros-ment\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k al\u00f3l. 1658-ben ker\u00fclt v\u00e9g\u00fcl t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre, amikor a II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1rat\u00e1nak megtorl\u00e1s\u00e1ra Erd\u00e9lybe bevonult \u00e9s ott seregeivel iszony\u00fa puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gzett K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed nagyvez\u00e9r a kivonul\u00e1sa fej\u00e9ben t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes v\u00e1rosainak \u00e1tad\u00e1s\u00e1t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok visszafoglalt\u00e1k, de a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben v\u00e1r\u00e1t le kellett rombolni. Temesv\u00e1r visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n a Habsburgok \u00e1ltal l\u00e9trehozott Temesi B\u00e1ns\u00e1g r\u00e9sze lett. A magyarok visszatelep\u00fcl\u00e9s\u00e9t a ter\u00fcletre megtiltott\u00e1k, helyett\u00fck n\u00e9met, szerb \u00e9s ol\u00e1h telepesekkel n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k \u00fajra. A Temes bal partj\u00e1n n\u00e9met telepesek megalap\u00edtott\u00e1k N\u00e9metlugost, a jobb parti Ol\u00e1hlugosban t\u00f6bbnyire ol\u00e1hok \u00e9ltek. A ter\u00fclet 1778-ban \u00fajra Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt \u00e9s \u00fajj\u00e1alakulhatott Krass\u00f3 v\u00e1rmegye, amelynek sz\u00e9khelye Lugos lett. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re a n\u00e9met \u00e9s az ol\u00e1h v\u00e1ros egyes\u00fclt. 1881-ben Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegy\u00e9t \u00f6sszevont\u00e1k Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9vel, \u00e9s Lugos lett Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151en a v\u00e1rosban nagyj\u00e1b\u00f3l egyenl\u0151 ar\u00e1nyban \u00e9ltek rom\u00e1nok, n\u00e9metek \u00e9s magyarok. M\u00e1ra csek\u00e9ly magyar kisebbs\u00e9g mellett a v\u00e1ros lakoss\u00e1ga d\u00f6nt\u0151en rom\u00e1n.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@#6|@1333|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9sekor Lucas n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. A p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k szerint a kar\u00e1nsebesi f\u0151esperess\u00e9ghez tartozott. K\u00e9s\u0151bb 1368-ban Lugas, 1554-ben Lwgos, 1564-ben Logos. Neve magyar eredet\u0171.@1376. augusztus 22.|Lugos v\u00e1r\u00e1t el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k. Zsigmond a Temes \u00e9s Csan\u00e1d v\u00e1rmegy\u00e9k f\u0151isp\u00e1nj\u00e1nak kinevezett Losonczy L\u00e1szl\u00f3nak \u00e9s Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta Sebes, Somly\u00f3 \u00e9s \u00c9rsomly\u00f3 v\u00e1raival egyetemben.@14. sz\u00e1zad|Krass\u00f3 v\u00e1rmegye lakoss\u00e1g\u00e1t a Marost\u00f3l a Dun\u00e1ig t\u00f6bbnyire magyarok alkott\u00e1k, kev\u00e9s szl\u00e1v n\u00e9pess\u00e9ggel. Ezt bizony\u00edtj\u00e1k a r\u00e9gi helys\u00e9g \u00e9s helynevek (foly\u00f3k, halmok stb), amik t\u00f6bbs\u00e9ge magyar eredet\u0171.@1340-es \u00e9vek|Az els\u0151 ol\u00e1h bev\u00e1ndorl\u00f3k ekkor t\u0171ntek fel a vid\u00e9ken. A Balk\u00e1n fel\u0151l v\u00e1ndoroltak be, majd a v\u00e1rak k\u00f6r\u00fcl megritkult magyar lakoss\u00e1g hely\u00e9re telep\u00fcltek. Az \u00e9rintett v\u00e1rak szerint ker\u00fcletekbe voltak osztva, \u00e9s hat\u00e1r\u0151r szerepet l\u00e1ttak el. Ezeket a ker\u00fcleteket k\u00e9s\u0151bb ol\u00e1h ker\u00fcleteknek nevezt\u00e9k, \u00e9s egyike volt ezeknek a lugosi ker\u00fclet is.@1390|A lugosi ker\u00fclet a sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1n fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartozott a Sebes \u00e9s Mih\u00e1ld nev\u0171 ker\u00fcletekkel egy\u00fctt.@1393 ut\u00e1n|A t\u00f6r\u00f6k el\u0151l menek\u00fcl\u0151 bolg\u00e1rok telepedtek meg itt.@1396|A nik\u00e1polyi csataveszt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151sz\u00f6r keltek \u00e1t a Dun\u00e1n \u00e9s eg\u00e9szen Temesv\u00e1rig puszt\u00edtottak. Ezt k\u00f6vet\u0151en is \u00e9rkeztek t\u00f6r\u00f6k porty\u00e1z\u00f3k a vid\u00e9kre.@1419|Lugos, Sebes, Kar\u00e1n \u00e9s Komj\u00e1ti nev\u0171 ker\u00fcletek a sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1ns\u00e1g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k. Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes k\u00f6z\u00f6tt bar\u00e1ti \u00e9s v\u00e9dsz\u00f6vets\u00e9g volt, \u00edgy a kir\u00e1lyok sem v\u00e1lasztott\u00e1k el \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l.@1428|V\u00e1mszed\u0151 hely volt.@1438|Hunyadi J\u00e1nos lett a sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1n. 1441-ben temesi gr\u00f3f \u00e9s n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri kapit\u00e1ny lett.@1439|Mez\u0151v\u00e1rosk\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k.@1440|Hunyadi J\u00e1nos\u00e9 lett. K\u00f6zelebbr\u0151l ismeretlen id\u0151pontban a foly\u00f3 \u00e9szaki partj\u00e1n l\u00e9tes\u00edtettek egy n\u00e9gyzetes alaprajz\u00fa k\u0151v\u00e1rat, azel\u0151tt a v\u00e1rosban nem volt semmilyen er\u0151d\u00edtm\u00e9ny. Megeml\u00edtett\u00e9k hetiv\u00e1s\u00e1r\u00e1t is, amelyre messzi vid\u00e9kekr\u0151l \u00e9rkeztek a keresked\u0151k.@1446|Uradalmi sz\u00e9khely lett.@1451. m\u00e1jus 13.|Hunyadi J\u00e1nos korm\u00e1nyz\u00f3 Lugoson j\u00e1rt Erd\u00e9lyb\u0151l Temesv\u00e1rra menet.@#7|@1457|V. L\u00e1szl\u00f3 Temesv\u00e1ron esk\u00fcvel biztos\u00edtotta a Hunyadiakat, hogy nem \u00e1ll bossz\u00fat Cillei Ulrich N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ron val\u00f3 meg\u00f6let\u00e9se miatt. Ennek ellen\u00e9re m\u00e9gis lefejeztette Hunyadi L\u00e1szl\u00f3t. Ezut\u00e1n, f\u00e9lve Szi\u00e1gyi Erzs\u00e9bet bossz\u00faj\u00e1t\u00f3l meger\u0151s\u00edtette a sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1ns\u00e1got alkot\u00f3 nyolc ol\u00e1h ker\u00fclet (k\u00f6zt\u00fck Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes) kiv\u00e1lts\u00e1gait, hogy biztos\u00edtsa t\u00e1mogat\u00e1sukat.@1464|M\u00e1ty\u00e1s Dengelegi Pongr\u00e1cz J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak adom\u00e1nyozta a mez\u0151v\u00e1rost. Ekkor Lugos \u00e9s ker\u00fclete Temes v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott.@1504|Meghalt Corvin J\u00e1nos, aki azel\u0151tt felt\u00e9telezhet\u0151en Lugos birtokosa volt.@1511|Brandenburgi Gy\u00f6rgy\u00e9 lett, miut\u00e1n elvette Corvin J\u00e1nos \u00f6zvegy\u00e9t, Frangep\u00e1n Beatrixot.@1516|\u00daj-, \u00d3- \u00e9s Kislugost eml\u00edtik \u2013 az el\u0151z\u0151 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a mai v\u00e1ros hely\u00e9n \u00e1llt.@1522|A lugosi v\u00e1r Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott \u00e9s L\u00e9vai Zsigmond barsi f\u0151isp\u00e1n\u00e9 volt. A v\u00e1r negyedr\u00e9sze Forg\u00e1cs Ferenc kez\u00e9re jutott feles\u00e9ge Zs\u00f3fia r\u00e9v\u00e9n, aki L\u00e9vai Zsigmond l\u00e1nya volt.@1524|Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1r\u00e1t, a Sz\u00f6r\u00e9nyi B\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zpontj\u00e1t, elfoglalta a t\u00f6r\u00f6k.@#8|@1526 ut\u00e1n|A Duna \u00e9s az Olt foly\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt elter\u00fcl\u0151 Sz\u00f6r\u00e9nyi B\u00e1ns\u00e1g, mely a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte, megsz\u0171nt l\u00e9tezni a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Helyette a megmaradt r\u00e9szb\u0151l \u00e9s Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9b\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye, \u00e9s Erd\u00e9lyhez tartozott. Vezet\u0151je a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1n c\u00edmet viselte. A b\u00e1n hol Kar\u00e1nsebesen, hol Lugosban sz\u00e9kelt. A kicsiny lugosi er\u0151d\u00edtm\u00e9ny hadi szerepe fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt, amikor a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g hat\u00e1rz\u00f3n\u00e1j\u00e1ba ker\u00fclt. Ekkoriban b\u0151v\u00edtett\u00e9k ki a nagyobb hely\u0151rs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra elegend\u0151 t\u00e9rrel rendelkez\u0151 pal\u00e1nkv\u00e1rral. Az itt \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 zsoldosok els\u0151dleges feladat\u00e1t a rabl\u00f3-fosztogat\u00f3 t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r lovasporty\u00e1k visszaver\u00e9se jelentette.@1528|A Lengyelorsz\u00e1gb\u00f3l lengyel sereg \u00e9l\u00e9n visszat\u00e9rt Szapolyai J\u00e1nos Lipp\u00e1n telelt, \u00e9s a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l k\u00e9rt seg\u00edts\u00e9gre v\u00e1rt, hogy visszafoglalhassa Magyarorsz\u00e1got Ferdin\u00e1ndt\u00f3l.@1529. szeptember 9.|Szapolyai J\u00e1nos t\u00f6r\u00f6k seg\u00edts\u00e9ggel visszavette Bud\u00e1t Ferdin\u00e1ndt\u00f3l.@1536|Somlyai Mih\u00e1ly viselte el\u0151sz\u00f6r a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1n c\u00edmet (utolj\u00e1ra 1658-ban Barcsay \u00c1kos).@#9|@1541|Szapolyai J\u00e1nos hal\u00e1la ut\u00e1n Ferdin\u00e1nd elfoglalta Bud\u00e1t. Izabella kir\u00e1lyn\u00e9, Szapolyai \u00f6zvegye Lipp\u00e1ra, majd Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra t\u00e1vozott csecsem\u0151 fi\u00e1val, J\u00e1nos Zsigmonddal.@1551. m\u00e1jus 7.|Izabell\u00e1t\u00f3l szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi c\u00edmet \u00e9s pecs\u00e9tet kapott.@1551. j\u00falius|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Lugost Aldona Bern\u00e1t sz\u00e1llta meg spanyol katon\u00e1kkal. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@16. sz\u00e1zad dereka|Ekkor \u00e9p\u00edtettek a mai Lugoson pal\u00e1nkv\u00e1rat. Ennek pontos helye ismeretlen.@1552|Temesv\u00e1r elsete ut\u00e1n Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes k\u00fcl\u00f6n ad\u00f3t fizetett a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, hogy azok ne sz\u00e1llj\u00e1k meg, \u00e9s nem fossz\u00e1k ki a v\u00e1rost.@1554|A szult\u00e1n Petrovics P\u00e9ternek, Szapolyai Imre rokon\u00e1nak adom\u00e1nyozta Lugost \u00e9s Kar\u00e1nsebest, aki Lugosra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Petrovicsnak Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t kellett visszaseg\u00edtenie az erd\u00e9lyi tr\u00f3nra.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1556|Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe, \u00e9s meger\u0151s\u00edtette a hozz\u00e1 mindig h\u0171s\u00e9ges Petrovics P\u00e9tert, mint lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1nt. Ezzel kifejezt\u00e9k a ter\u00fclet Erd\u00e9lyhez val\u00f3 tartoz\u00e1s\u00e1t. Petrovics 1557-ben meghalt, \u00e9s gyermektelen l\u00e9v\u00e9n birtokai visszasz\u00e1lltak a kir\u00e1lyn\u0151re \u00e9s annak fi\u00e1ra. B\u00e9k\u00e9s L\u00e1szl\u00f3 lett a lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1n.@1536-t\u00f3l 1658-ig|Az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k\u00e9t alkot\u00f3 kar\u00e1nsebesi\u2013lugosi b\u00e1ns\u00e1g egyik sz\u00e9khelye, magyar\u2013rom\u00e1n\u2013szerb, f\u0151k\u00e9nt katon\u00e1skod\u00f3 lakoss\u00e1ggal.@#10|@1571|J\u00e1nos Zsigmond hal\u00e1la ut\u00e1n a rendek B\u00e1thory Istv\u00e1nt v\u00e1lasztott\u00e1k erd\u00e9lyi fejedelemnek, akit a szult\u00e1n \u00e9s a cs\u00e1sz\u00e1r is elismert. Bekes G\u00e1sp\u00e1r fell\u00e1zadt B\u00e1thory ellen, \u00e9s nagy \u00edg\u00e9retekkel pr\u00f3b\u00e1lta a szult\u00e1nt maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtani, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1ns\u00e1got is neki \u00edg\u00e9rte. B\u00e1thorynak siker\u00fclt a szult\u00e1nt maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtani, \u00e9s 1573-ban a t\u00e1mogat\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl maradt Bekes G\u00e1sp\u00e1rt kiostromolta Fogaras v\u00e1r\u00e1b\u00f3l.@1575|Bekes G\u00e1sp\u00e1r Miksa cs\u00e1sz\u00e1r sereg\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lta elorozni az erd\u00e9lyi tr\u00f3nt, de j\u00falius 10-\u00e9n veres\u00e9get szenvedett. A lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi vid\u00e9kr\u0151l 300 lovas \u00e9s 200 gyalogos seg\u00edtette B\u00e1thoryt.@1575|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes v\u00e1r\u00e1nak \u00e1tad\u00e1s\u00e1t, valamint tov\u00e1bbi ad\u00f3 fizet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetelt\u00e9k B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelemt\u0151l, azonban az megtagadta a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9t.@#12|@1594. j\u00fanius 11.|B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi fejedelem ny\u00edltan kimondta a szak\u00edt\u00e1st a t\u00f6r\u00f6kkel.@1595. m\u00e1jus 27.|B\u00e1thory Zsigmond a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1ns\u00e1got a harcedzett Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgyre b\u00edzta. Borb\u00e9ly augusztus 13-\u00e1n Facs\u00e1dn\u00e1l megverte a temesv\u00e1ri pasa sereg\u00e9t, majd szeptember 1-\u00e9n felszabad\u00edtotta Lipp\u00e1t, ezut\u00e1n eg\u00e9szen Aradig nyomult el\u0151re \u00e9s azt is felszabad\u00edtotta.@1597. \u00e1prilis 8.|B\u00e1thory Zsigmond lemondott a fejedelmi c\u00edmr\u0151l Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r jav\u00e1ra, de augusztusban Bocskai Istv\u00e1n visszahozta \u00e9s \u00fajra letette a fejedelmi esk\u00fct.@1598. j\u00falius 7.|A temesv\u00e1ri beglerb\u00e9g 6000 lovassal \u00e9s ugyanannyi gyalogossal ostrom al\u00e1 vette Lugost. A t\u00e1mad\u00e1sra Barcsay Andr\u00e1s lugosi b\u00e1n \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt \u00e1lsz\u00f6kev\u00e9nyek bujtott\u00e1k fel. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k csapd\u00e1ba s\u00e9t\u00e1ltak, \u00e9s jelent\u0151s veres\u00e9get szenvedtek.@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november 20.|Mih\u00e1ly vajda Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron, mint Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r helytart\u00f3ja, a rendekkel letetette az esk\u00fct. De Mih\u00e1ly vajda Erd\u00e9lyt mag\u00e1nak akarta, \u00e9s ennek \u00e9rdek\u00e9ben a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l k\u00e9rte, hogy ismerje el fejedelemnek. A t\u00f6r\u00f6k Jen\u0151t, Lipp\u00e1t, Lugost \u00e9s Kar\u00e1nsebest k\u00e9rte cser\u00e9be. Mih\u00e1ly vajda a vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen. Az ol\u00e1h seregek kegyetlen puszt\u00edt\u00e1sai miatt az erd\u00e9lyi rendek Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornokot h\u00edvt\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00fcl Mih\u00e1ly vajd\u00e1val szemben.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve.@1601. febru\u00e1r 3.|Az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s visszah\u00edvt\u00e1k B\u00e1thory Zsigmondot a tr\u00f3nra \u00e9s Basta kivonult Erd\u00e9lyb\u0151l. Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r Mih\u00e1ly vajd\u00e1t h\u00edvta seg\u00edts\u00e9g\u00fcl Erd\u00e9ly ellen.@1601. augusztus 3.|Basta \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege megverte az erd\u00e9lyi sereget Goroszl\u00f3n\u00e1l. A t\u00f6r\u00f6kt\u0151l nem \u00e9rkezett seg\u00edts\u00e9g, mert Mih\u00e1ly vajda \u00e1llevelet k\u00fcld\u00f6tt a temesv\u00e1ri pas\u00e1hoz, miszerint nincs sz\u00fcks\u00e9g r\u00e1. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek.@1601. augusztus 19.|Basta Torda mellett meg\u00f6lette Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, miut\u00e1n az megint az erd\u00e9lyi tr\u00f3n bitorl\u00e1s\u00e1ta k\u00e9sz\u00fclt. Ezut\u00e1n novemberben B\u00e1thory Zsigmond t\u00f6r\u00f6k seg\u00edts\u00e9ggel visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe, de a jezsuit\u00e1k b\u00edztat\u00e1s\u00e1ra 1602 m\u00e1rcius\u00e1ban szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s v\u00e9gleg \u00e1tadta neki Erd\u00e9lyt.@1602|Az Erd\u00e9lyt megsarcol\u00f3 Basta gener\u00e1lis hatalm\u00e1ba ker\u00fclt, aki az egykoron a dun\u00e1nt\u00fali P\u00e1pa v\u00e9gv\u00e1r\u00e1ban vit\u00e9zked\u0151 Berenhidai Husz\u00e1r P\u00e9tert nevezte ki v\u00e1rkapit\u00e1nyul.@1602. j\u00falius 2.|Basta megverte Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r mellett a cs\u00e1sz\u00e1rra felesk\u00fcdni nem akar\u00f3 Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9t, aki azt\u00e1n embereivel Temesv\u00e1rra menek\u00fclt a t\u00f6r\u00f6kh\u00f6z. K\u00f6zt\u00fck volt Bethlen G\u00e1bor is.@1602. augusztus 7.|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k megrohant\u00e1k \u00e9s feld\u00falt\u00e1k Lugost.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes sz\u00e9kely hadakkal \u00e9s Bekt\u00e1s t\u00f6r\u00f6k pasa sereg\u00e9vel elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Kar\u00e1nsebes \u00f6nk\u00e9nt megh\u00f3dolt. Ezut\u00e1n \u00e1prilis 11-\u00e9n Lugos \u0151rs\u00e9ge \u00e9s n\u00e9pe elfogta az ellen\u00e1llni akar\u00f3 Husz\u00e1r P\u00e9ter lugosi b\u00e1nt \u00e9s \u00e1tadta Sz\u00e9kely M\u00f3zesnek. Husz\u00e1rt meg akart\u00e1k k\u00edm\u00e9lni, de a pog\u00e1ny tat\u00e1rok elragadt\u00e1k, Murza nev\u0171 vez\u00e9r\u00fck lev\u00e1gta a fej\u00e9t \u00e9s ivott a v\u00e9r\u00e9b\u0151l, mely hit\u00fck szerint hadiszerencs\u00e9t adott nekik. Ezut\u00e1n Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta.@1603|Duval Henrik lippai prefektus bossz\u00fab\u00f3l felgy\u00fajtotta Lugost \u00e9s a lakosokat, akik a v\u00e1rost \u00e1tadt\u00e1k, nagyr\u00e9szt kiv\u00e9geztette.@1603. j\u00falius 17.|A Habsburgok \u00e1ltal mozg\u00f3s\u00edtott IX. Radu havasalf\u00f6ldi vajda j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@#13|@1605. j\u00fanius v\u00e9ge|Bocskai Istv\u00e1nnak megadta mag\u00e1t Jen\u0151, Lippa, Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes.@#14|@1609. \u00e1prilis 3.|B\u00e1thory G\u00e1bor fejedelem meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros 1551-ben Izabella kir\u00e1lyn\u0151t\u0151l kapott szabadalmait. Meger\u0151s\u00edtette a 8 ol\u00e1h nemes ker\u00fclet kiv\u00e1lts\u00e1gait is (Lugos, Kar\u00e1nsebes, Meh\u00e1dia, Alm\u00e1s, Krass\u00f3, Borzava, Komj\u00e1th, Ily\u00e9d).@#15|@#16|@1622|Ortodox esperess\u00e9g sz\u00e9khelye.@#17|@#18|@1654|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy szabads\u00e1glevelet adott ki Lugos sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a katonas\u00e1g l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t n\u00f6velje.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658. szeptember 2.|A nagyvez\u00e9r serege elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kos helytart\u00f3t \u00e9s lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1nt k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l. A v\u00e1ros lakoss\u00e1g\u00e1nak z\u00f6me ekkor Erd\u00e9lybe menek\u00fclt. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n v\u00e1r\u00e1t a nyugati oldalon kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, ter\u00fclet\u00e9t ezzel megkett\u0151zve.@1658-t\u00f3l|A kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e9g fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt \u00e1llt, a b\u00e9g sz\u00e9khelye Kar\u00e1nsebesen volt.@#23|@#25|@1688. j\u00fanius|A t\u00f6r\u00f6k \u0151rs\u00e9g Pax cs\u00e1sz\u00e1ri ezredes felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6nk\u00e9nt feladta, miut\u00e1n 1687-ben a cs\u00e1sz\u00e1ri seregek bevonultak Erd\u00e9lybe.@1690. augusztus 21.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre t\u00f6r\u00f6k \u00e9s ol\u00e1h hadakkal \u00e1tkelt a havasokon \u00e9s h\u00e1tba t\u00e1madva megverte Heisler cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9t. Erd\u00e9lyben a nemess\u00e9g csatlakozott hozz\u00e1 \u00e9s szeptember 21-\u00e9n Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek v\u00e1lasztott\u00e1k meg. Ezut\u00e1n Castelli \u00e9s Heisler egyes\u00edtett seregei kiszor\u00edtott\u00e1k Erd\u00e9lyb\u0151l.@1690|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k visszafoglalt\u00e1k.@#26|@1691. janu\u00e1r|Bolland ezredes visszavette a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kt\u0151l.@1691. j\u00falius 27.|Th\u00f6k\u00f6lyi foglalta el, de Veterani cs\u00e1sz\u00e1ri serege augusztusban visszavette.@1695. szeptember 21.|II. Musztafa szult\u00e1n serege p\u00fcrrhoszi gy\u0151zelmet aratott Veterani cs\u00e1sz\u00e1ri vez\u00e9r sereg\u00e9n, akit a f\u0151sereget vezet\u0151 Frigyes \u00c1gost sz\u00e1sz v\u00e1laszt\u00f3fejedelem cserben hagyott. A csat\u00e1ban az erd\u00e9lyiek \u00e1ltal kedvelt Veterani is elesett. Elesett 1000 magyar husz\u00e1r is. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Lugosra rontottak, a hely\u0151rs\u00e9get felkoncolt\u00e1k \u00e9s elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rat.@1695. okt\u00f3ber|A cs\u00e1sz\u00e1riak a h\u00e1trahagyott csek\u00e9ly t\u00f6r\u00f6k \u0151rs\u00e9gt\u0151l a v\u00e1rost visszafoglalt\u00e1k.@1696|Herberstein zsoldosai d\u00falt\u00e1k f\u00f6l.@1699|A karl\u00f3cai b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben a v\u00e1ros cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zen maradt, de v\u00e1r\u00e1t le kellett rombolni.@1701|A t\u00f6r\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re v\u00e9g\u00fcl ekkor rombolt\u00e1k le a v\u00e1rat.@#27|@1716|\u00dajabb h\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt ki a Habsburgok \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt. A p\u00e9terv\u00e1radi gy\u0151ztes csata ut\u00e1n Savoyai Jen\u0151 megt\u00e1madta Temesv\u00e1rt. 48 napig folytak a harcok, az \u00e1gy\u00faz\u00e1s a v\u00e1ros nagy r\u00e9sz\u00e9t elpuszt\u00edtotta, m\u00edgnem Musztafa pasa feladta a v\u00e1rat.@1716|Savoyai Jen\u0151 Claude Florimond de Mercy gr\u00f3fot b\u00edzta meg a Temesk\u00f6z korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1val, \u0151t k\u00e9s\u0151bb IV. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r a Temesi B\u00e1ns\u00e1g katonai \u00e9s polg\u00e1ri vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 nevezett ki.@1718. j\u00falius 21.|A pozsarev\u00e1ci b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben a B\u00e1ns\u00e1g teljes ter\u00fclete felszabadulta t\u00f6r\u00f6kt\u0151l. A v\u00e1ros a Temesi B\u00e1ns\u00e1g r\u00e9sze lett. A Habsburgok r\u00f3miai katolikus n\u00e9metekkel akart\u00e1k ben\u00e9pes\u00edteni a Temesi B\u00e1ns\u00e1g ter\u00fclet\u00e9t \u00e9s egy osztr\u00e1k \u00f6r\u00f6k\u00f6s tartom\u00e1nyt akartak bel\u0151le l\u00e9trehozni. A Habsburg uralkod\u00f3k c\u00e9lja Magyarorsz\u00e1g feldarabol\u00e1sa \u00e9s egyenk\u00e9nti eln\u00e9metes\u00edt\u00e9se volt. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben megtiltott\u00e1k a magyarok visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt m\u00e9g csaknem sz\u00ednmagyar B\u00e1ns\u00e1gba. Helyett\u00fck a gyakorlatban n\u00e9met, rom\u00e1n \u00e9s szerb telepesek n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be a ter\u00fcletet.@1718-t\u00f3l|A lugosi ker\u00fclet sz\u00e9khelye. Ugyanekkor a rom\u00e1n lakoss\u00e1g\u00fa jobb parti Lugossal szemben, a bal parton megalap\u00edtott\u00e1k N\u00e9metlugost, ahov\u00e1 a sz\u00e1zad folyam\u00e1n t\u00f6bb hull\u00e1mban n\u00e9met iparosok \u00e9s f\u00f6ldm\u0171vesek k\u00f6lt\u00f6ztek be. Az \u00faj telep\u00fcl\u00e9s a jobb parti, ett\u0151l kezdve Ol\u00e1h-, k\u00e9s\u0151bb Rom\u00e1nlugost\u00f3l k\u00fcl\u00f6n k\u00f6zs\u00e9get k\u00e9pezett.@1733|A minorit\u00e1k kolostort \u00e9p\u00edtettek.@1738|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k Orsov\u00e1t. Ennek h\u00edr\u00e9re a szomsz\u00e9dos ol\u00e1hok hord\u00e1ja a v\u00e1rosra t\u00e1madt \u00e9s fosztogatni kezdett. A minorita templomot is megt\u00e1madt\u00e1k \u00e9s m\u00e9g a falakat \u00f6sszetart\u00f3 vaskapcsokat is kiszedt\u00e9k. A fosztogat\u00e1snak a meg\u00e9rkez\u0151 t\u00f6r\u00f6k pasa vetett v\u00e9get. A gy\u00fclekez\u0151 kereszt\u00e9ny sereg h\u00edr\u00e9re a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k hamarosan visszavonultak Orsov\u00e1ra.@1751|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a Temesi B\u00e1ns\u00e1g 11 vid\u00e9k\u00e9b\u0151l 8-at kivett a katonai korm\u00e1nyz\u00e1s al\u00f3l, azokat polg\u00e1ri igazgat\u00e1s al\u00e1 rendelte \u00e9s abszol\u00fat m\u00f3don korm\u00e1nyozta. A marad\u00e9k h\u00e1rom ter\u00fcletb\u0151l B\u00e1ns\u00e1gi katonai hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ket szervezett. Lugos polg\u00e1ri igazgat\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt.@1778|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a magyar rendek k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re a polg\u00e1ri igazgat\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fcleteket visszacsatolta Magyarorsz\u00e1ghoz. Ezen ter\u00fcletekb\u0151l alakultak Toront\u00e1l, Temes \u00e9s Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9k. Ekkor sz\u0171nt meg a beteleped\u00e9si tilalom a magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s kezd\u0151dhetett meg a magyarok nagyobb sz\u00e1m\u00fa visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9se a ter\u00fcletre.@1779. augusztus 5.|\u00dcnnep\u00e9lyesen \u00fajra l\u00e9trehozt\u00e1k Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9t Lugos sz\u00e9khellyel, miut\u00e1n a B\u00e1ns\u00e1got Magyarorsz\u00e1gba integr\u00e1lt\u00e1k.@1783|Megny\u00edlt els\u0151 gy\u00f3gyszert\u00e1ra.@1793. november 18.|Ol\u00e1h- \u00e9s N\u00e9metlugos egyes\u00fclt.@1796|\u00c9vi n\u00e9gy orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1r tart\u00e1s\u00e1ra nyert szabadalmat.@1788|A t\u00f6r\u00f6k hadj\u00e1rat idej\u00e9n II. J\u00f3zsef hadai veres\u00e9get szenvedtek a v\u00e1ros mellett.@1795|Egyes\u00edtett\u00e9k a k\u00e9t Lugost, \u00e9s ett\u0151l kezdve \u00e9venk\u00e9nt v\u00e1ltakozva n\u00e9met \u00e9s rom\u00e1n szem\u00e9ly t\u00f6lt\u00f6tte be a b\u00edr\u00f3i tiszts\u00e9get.@1833|A Maderspach-c\u00e9g \u00e9p\u00edtette az els\u0151 f\u00fcgg\u0151hidat a Temes felett.@1835|Sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fcletet emeltek, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsulat n\u00e9lk\u00fcl, v\u00e1ndort\u00e1rsulatok befogad\u00e1s\u00e1ra.@1836|Koleraj\u00e1rv\u00e1ny puszt\u00edtotta.@1837|A v\u00e1rmegye kisgimn\u00e1ziumot hozott l\u00e9tre, amelyben a minorit\u00e1k tan\u00edtottak. 1850-ben megsz\u0171nt.@1842 \u00e9s 1845 k\u00f6z\u00f6tt|Az Eftimie Murgu vezette szervezked\u00e9s k\u00f6zpontja volt. Murgu\u00e9k radik\u00e1lis demokrata n\u00e9zeteket vallottak, a B\u00e1n\u00e1tot pedig f\u00fcggetlen tartom\u00e1nny\u00e1 k\u00edv\u00e1nt\u00e1k szervezni, a magyar nemess\u00e9g \u00e9s a szerb ortodox hierarchia ellen\u00e9ben.@1848. janu\u00e1r 8.|Megnyitott\u00e1k a v\u00e1rosi n\u00e9met nyelv\u0171 \u00e9rtelmis\u00e9g \u00faj int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t, a kaszin\u00f3t.@#28|@1848. m\u00e1jus|A szerb felkel\u0151k l\u00e9trehoztak egy Szerb Vajdas\u00e1gnak nevezett auton\u00f3m ter\u00fcletet. C\u00e9ljuk a ter\u00fclet elszak\u00edt\u00e1sa volt Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l. T\u00e1mogat\u00e1sukra \u00f6nk\u00e9ntesek \u00e9rkeztek a t\u00f6r\u00f6k protektor\u00e1tus alatt \u00e1ll\u00f3 Szerb Fejedelems\u00e9gb\u0151l, amelynek c\u00e9lja Nagy-Szerbia l\u00e9trehoz\u00e1sa volt. A l\u00e1zad\u00f3 szerbek a Habsburgok oldal\u00e1n harcoltak a magyar szabads\u00e1gharc lever\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A szerbek nagyszab\u00e1s\u00fa etnikai tisztogat\u00e1sba kezdtek a magyar \u00e9s rom\u00e1n falvakban, amely a B\u00e1ns\u00e1gra is kiterjedt.@1848. j\u00fanius 27|A b\u00e1ns\u00e1gi rom\u00e1nok Eftimie Murgu vezet\u00e9s\u00e9vel tartott gy\u0171l\u00e9s\u00fck\u00f6n a Batthy\u00e1ny-korm\u00e1nyt\u00f3l egy b\u00e1ns\u00e1gi rom\u00e1n auton\u00f3m ker\u00fclet l\u00e9trehozatal\u00e1t k\u00e9rt\u00e9k Murgu kapit\u00e1nys\u00e1ga alatt, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1n ortodox egyh\u00e1zi hierarchi\u00e1t \u00e9s a n\u00e9pfelkel\u00e9s kihirdet\u00e9s\u00e9t a B\u00e1ns\u00e1gban. Egyben felaj\u00e1nlott\u00e1k fegyveres seg\u00edts\u00e9g\u00fcket a magyar korm\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra. Vukovics Seb\u0151 elutas\u00edtotta a k\u00e9r\u00e9sek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Murgu k\u00f6zben titokban a havasalf\u00f6ldi forradalm\u00e1roknak is fegyveres seg\u00edts\u00e9get \u00edg\u00e9rt. A v\u00e1ros Murgut v\u00e1lasztotta k\u00e9pvisel\u0151v\u00e9 a pesti orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sbe. Eftimie Murgut 1848. m\u00e1rcius 15-\u00e9n a pesti forradalom szabad\u00edtotta ki a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l T\u00e1ncsics Mih\u00e1llyal egy\u00fctt, mint politikai fogjot.@1848|Cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g \u00e9s szerb f\u00f6lkel\u0151k foglalt\u00e1k el.@1849. \u00e1prilis 19.|Bem csapatai felszabad\u00edtott\u00e1k. A szabads\u00e1gharc v\u00e9g\u00e9n itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a forradalmi korm\u00e1ny bankjegynyomd\u00e1ja.@1849. augusztus 8.|A magyar korm\u00e1ny itt kezdett t\u00e1rgyal\u00e1sokat Avram Iancu k\u00e9pvisel\u0151ivel. A temesv\u00e1ri csata V\u00e9csey \u00e9s Guyon serege, amely Facset fel\u00e9 vonult tov\u00e1bb, itt v\u00e1lt sz\u00e9t a Dessewffy \u00e9s L\u00e1z\u00e1r vezette csapatokt\u00f3l, amelyek t\u00f6bb magyar vezet\u0151vel egy\u00fctt Kar\u00e1nsebes fel\u00e9 tartottak.@1849. augusztus 12.|Kossuth Lugosra \u00e9rkezett, miut\u00e1n a hatalmat G\u00f6rgeyre ruh\u00e1zta. A magyar csapatok Lugoson gy\u0171ltek \u00f6ssze. G\u00f6rgey Vil\u00e1gosn\u00e1l letette a fegyvert az oroszok el\u0151tt. Haynau parancs\u00e1ra Lichtenstein t\u00e1bornok Lugos fel\u00e9 indult, nehogy a marad\u00e9k magyar hadak is az oroszok el\u0151tt tegy\u00e9k le a fegyvert.@1849. augusztus 16.|Gulyon Rich\u00e1rd visszautas\u00edtotta a fegyverlet\u00e9telt \u00e9s Bem utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra 16-\u00e1n Facset fel\u00e9 indult. Dessewffy \u00e9s L\u00e1z\u00e1r 5000 f\u0151s serege m\u00e1r 15-\u00e9n elindult Kar\u00e1nsebes fel\u00e9. Kmetty 3500 ember\u00e9vel \u00e9s 12 \u00e1gy\u00faval h\u0151siesen fedezte Lugosn\u00e1l a honv\u00e9dsereg visszavonul\u00e1s\u00e1t Facset fel\u00e9. Ezut\u00e1n a sereg felbomlott, nagy r\u00e9sze Vil\u00e1gosn\u00e1l letette a fegyvert.@1856\u201365|Fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Lugosi g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zmegy\u00e9t. A p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9ghez 1914-t\u0151l 1920 k\u00f6r\u00fclig tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 is tartozott.@1849. ut\u00e1n|A n\u00e9met polg\u00e1rs\u00e1g, b\u00e1r \u00fajabb nemzed\u00e9kei is n\u00e9met nyelv\u0171ek maradtak, a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n politikailag a magyars\u00e1ggal azonosult. 150 lugosi katolikus csal\u00e1d m\u00e1r 1852-ben folyamodv\u00e1nyt int\u00e9zett a csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6kh\u00f6z, amelyben a magyar nyelv\u0171 pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3 bevezet\u00e9s\u00e9t k\u00e9rt\u00e9k.@1849 ut\u00e1n|A magyar szabads\u00e1gharc levet\u00e9se ut\u00e1n a Habsburg uralkod\u00f3 megalak\u00edtotta a k\u00f6zvetlen\u00fcl B\u00e9cs al\u00e1 rendelt Szerb Vajdas\u00e1g \u00e9s Temesi B\u00e1ns\u00e1g nev\u0171 tartom\u00e1nyt, a Temesi B\u00e1ns\u00e1g kor\u00e1bbi ter\u00fcleteib\u0151l \u00e9s a szerb felkel\u0151k \u00e1ltal kiki\u00e1ltott Szerb Vajdas\u00e1g egy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l. Ez azt jelentette, hogy a Habsburgok nem teljes\u00edtett\u00e9k a szerbek k\u00f6vetel\u00e9seit, amelyek\u00e9rt cser\u00e9be a szerbek a magyarok ellen fordultak. Az \u00faj tartom\u00e1nyban a magyar, n\u00e9met, rom\u00e1n \u00e9s szerb nemzetis\u00e9g k\u00f6z\u00fcl egyiknek sem volt k\u00f6zel sem t\u00f6bbs\u00e9gben.@1860|A B\u00e1ns\u00e1g \u00fajra a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, helyre\u00e1llt a megyerendszer.@#30|@1873|Kar\u00e1nsebes sz\u00e9khellyel fel\u00e9lesztett\u00e9k a r\u00e9gi Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegy\u00e9t.@1878|\u00c1llamos\u00edtott\u00e1k a katolikus n\u00e9piskol\u00e1t, de csak 1892-re tett\u00e9k teljesen magyar tannyelv\u0171v\u00e9, a hitoktat\u00e1sban pedig 1906-ban vezett\u00e9k be a magyar nyelvet. A n\u00e9met alap\u00edt\u00e1s\u00fa sz\u00ednh\u00e1zban csak 1875-ben tartott\u00e1k az els\u0151 magyar el\u0151ad\u00e1st, de a magyar t\u00e1rsulatok m\u00e1r az 1890-es \u00e9vekben kiszor\u00edtott\u00e1k a n\u00e9meteket. A lugosi n\u00e9meteknek statisztikailag is l\u00e1tv\u00e1nyos magyarosod\u00e1s\u00e1t a dualista korszakban, a hivatalok ki\u00e9p\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n a magyar \u00e9rtelmis\u00e9g v\u00e1rosba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se t\u00e1mogatta.@1881-t\u0151l|Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegy\u00e9t \u00f6sszevont\u00e1k Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9vel, \u00e9s Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye Lugos lett.@1889|N\u00e9met- \u00e9s Rom\u00e1nlugos 1889-ben egyes\u00fclt v\u00e9glegesen egy rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ross\u00e1.@1879|Temesv\u00e1rral \u00e9s Orsov\u00e1val vas\u00fat k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze.@1898|G\u00e1talj\u00e1val \u00e9s Marosilly\u00e9vel is vas\u00fat k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze.@1888|Legnagyobb \u00fczem\u00e9t, t\u00e9glagy\u00e1r\u00e1t Jacob Muschong alap\u00edtotta.@1888|Itt sz\u00fcletett Lugosi B\u00e9la, eredetileg Blask\u00f3 B\u00e9la.@1864|Szeszgy\u00e1r \u00e9s a g\u0151zmalom l\u00e9tes\u00fclt.@1907|L\u00e9trej\u00f6tt a D\u00e9lmagyarorsz\u00e1gi Textilipar Rt. (1911-t\u0151l a Kammer testv\u00e9rek\u00e9).@1891|Polg\u00e1ri iskola rangj\u00e1ra emelt\u00e9k az iskolan\u0151v\u00e9rek 1874 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 le\u00e1nynevel\u0151 int\u00e9zet\u00e9t.@1894|Iparostanonc-iskol\u00e1ja l\u00e9tes\u00fclt.@1901|Polg\u00e1ri fi\u00fa-, 1903-ban pedig m\u00e1sodik polg\u00e1ri le\u00e1nyiskol\u00e1ja l\u00e9tes\u00fclt.@1900|Bevezett\u00e9k a villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1st \u00e9s \u00faj sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fcletet avattak.@1902|A vash\u00edd, a v\u00e1ros szimb\u00f3luma, ekkor \u00e9p\u00fclt.@1910|19 818 lakos\u00e1b\u00f3l 6875 magyar (34,69%), 6227 rom\u00e1n (31,42%), 6151 n\u00e9met (31,03%), 221 szerb (1,14%) \u00e9s 127 szlov\u00e1k (0,64%) anyanyelv\u0171.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918. december 3.|A francia hadsereg sz\u00e1llta meg Temesv\u00e1rt. A franci\u00e1k a B\u00e1ns\u00e1got \u00f6nk\u00e9nyesen felosztott\u00e1k a rom\u00e1nok \u00e9s a szerbek k\u00f6z\u00f6tt. Lugos a rom\u00e1noknak jutott.@1920-ig|Lugos volt a b\u00e1ns\u00e1gi rom\u00e1ns\u00e1g kultur\u00e1lis \u00e9s politikai k\u00f6zpontja. Ezt a szerepet a tehet\u0151s rom\u00e1n iparos r\u00e9teg\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhette (m\u00edg Temesv\u00e1ron nem \u00e9lt jelent\u0151s rom\u00e1n polg\u00e1rs\u00e1g). A v\u00e1ros v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclete rendszeresen rom\u00e1n k\u00e9pvisel\u0151ket v\u00e1lasztott a pesti orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sbe. A lugosi rom\u00e1nok k\u00f6z\u00fcl a legt\u00f6bben a rom\u00e1n nemzeti ellenz\u00e9ket t\u00e1mogatt\u00e1k. A k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletben 1886-ban vezett\u00e9k be a magyar jegyz\u0151k\u00f6nyvez\u00e9si nyelvet, de a rom\u00e1n szint\u00e9n mindv\u00e9gig jegyz\u0151k\u00f6nyvez\u00e9si nyelv maradt, \u00e9s a n\u00e9met nyelv is hasonl\u00f3 jogokkal b\u00edrt. Az utcan\u00e9vt\u00e1bl\u00e1k 1891-es bevezet\u00e9se ut\u00e1n az utcaneveket Rom\u00e1nlugoson magyarul \u00e9s rom\u00e1nul, N\u00e9metlugoson magyarul \u00e9s n\u00e9met\u00fcl t\u00fcntett\u00e9k fel.@#36|@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&Iv\u00e1nyi Istv\u00e1n: Lugos rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/digiteka.ro\/detail\/19\/lugos-rendezett-tanacsu-varos-tortenete"},"sights":[{"sightId":1724,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Treime","address":"Strada Bucegi","mapdata":"1|837|1128","gps_lat":"45.6836792833","gps_long":"21.9014665519","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Romano-Catolica_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica Romano-Catolica Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d8\/Biserica_Romano-Catolica_Lugoj.jpg\/256px-Biserica_Romano-Catolica_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Romano-Catolica_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g volt minorita templom \u00e9s kolostor","seolink":"szentharomsag-volt-minorita-templom-es-kolostor","note":"","history":"1718-ban \u00e9rkeztek a minorit\u00e1k a v\u00e1rosba. A templom 1733\u201335-ben \u00e9p\u00fclt, a templom tornya 1832-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1725,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Turnul Sf\u00e2ntul Nicolae","address":"Strada Victor Vlad Delamarina","mapdata":"1|1502|627","gps_lat":"45.6867229345","gps_long":"21.9071258171","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022ronada, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:St._Nicholas_Tower_Lugoj.png\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022St. Nicholas Tower Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/80\/St._Nicholas_Tower_Lugoj.png\/512px-St._Nicholas_Tower_Lugoj.png\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:St._Nicholas_Tower_Lugoj.png\u0022\u003Eronada\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mikl\u00f3s-torony","seolink":"szent-miklos-torony","note":"","history":"Eredetileg egy 14. \u00e9s 15. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n \u00e9p\u00fclt templomhoz vagy kolostortemplomhoz tartozott, amelyet 1726-ban meh\u00e1diai R\u00e1tz J\u00e1nos f\u0151kapit\u00e1ny \u00e9p\u00edtett \u00fajj\u00e1 barokk st\u00edlusban."},{"sightId":1726,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Coriolan Brediceanu 7","mapdata":"1|838|747","gps_lat":"45.6860211229","gps_long":"21.9015414618","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022ronada.com, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj_church.png\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Lugoj church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/Lugoj_church.png\/256px-Lugoj_church.png\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj_church.png\u0022\u003Eronada.com\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"Pongr\u00e1cz S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n 1906-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1727,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Capela Sf\u00e2ntul \u0218tefan","address":"Strada Alexandru Mocioni, Strada Cemei","mapdata":"1|450|1503","gps_lat":"45.6815496247","gps_long":"21.8980948285","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Istv\u00e1n k\u00e1polna","seolink":"szent-istvan-kapolna","note":"","history":"1780-ban \u00e9p\u00fclt. 1856-ban Deutsch D\u00e1vid \u00faj\u00edttatta fel azzal a kik\u00f6t\u00e9ssel, hogy benne mindk\u00e9t Szent Istv\u00e1n-\u00fcnnepkor, \u00e1prilisban \u00e9s augusztusban is magyar nyelv\u0171 szentmis\u00e9t tartsanak."},{"sightId":1728,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Catedrala Greco-Catolic\u0103 Cobor\u00e2rea Sf\u00e2ntului Spirit","address":"Pia\u021ba Iosif Constantin Dr\u0103gan 8","mapdata":"1|1322|907","gps_lat":"45.6850150881","gps_long":"21.9056875993","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022zonemars, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj_-_panoramio_-_zonemars_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lugoj - panoramio - zonemars (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/54\/Lugoj_-_panoramio_-_zonemars_%281%29.jpg\/512px-Lugoj_-_panoramio_-_zonemars_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj_-_panoramio_-_zonemars_(1).jpg\u0022\u003Ezonemars\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szentl\u00e9lek g\u00f6r\u00f6gkatolikus katedr\u00e1lis","seolink":"szentlelek-gorogkatolikus-katedralis","note":"","history":"1843\u201354-ben \u00e9p\u00fclt, klasszicista st\u00edlusban. 1948-ban betiltott\u00e1k a g\u00f6r\u00f6g katolikus felekezetet \u00e9s a templomot az ortodoxoknak adt\u00e1k. 1990-ben kapt\u00e9k vissza a g\u00f6r\u00f6g katolikusok."},{"sightId":1729,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Catedrala Adormirea Maicii Domnului","address":"Strada 20 Decembrie 1989","mapdata":"1|1414|563","gps_lat":"45.6871164150","gps_long":"21.9064332425","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Ortodoxa_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Ortodoxa Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/Biserica_Ortodoxa_Lugoj.jpg\/512px-Biserica_Ortodoxa_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Ortodoxa_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Istenanya elszender\u00fcl\u00e9se ortodox templom ","seolink":"istenanya-elszenderulese-ortodox-templom","note":"","history":"1759\u201366-ban barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt Johannes Breuttner temesv\u00e1ri \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n \u00e9s Johannes Burgel \u00e9p\u00edt\u0151mester vezet\u00e9se alatt."},{"sightId":1730,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Sinagoga Sefard\u0103","address":"Strada Cuza Vod\u0103 8","mapdata":"1|981|1479","gps_lat":"45.6815940438","gps_long":"21.9027381173","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinagoga_din_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sinagoga din Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/65\/Sinagoga_din_Lugoj.jpg\/512px-Sinagoga_din_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinagoga_din_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt neol\u00f3g zsinag\u00f3ga ","seolink":"volt-neolog-zsinagoga","note":"","history":"1842-ben k\u00e9sz\u00fclt el."},{"sightId":1731,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Parohia Romano-Catolica","address":"Strada Bucegi 4","mapdata":"1|863|1181","gps_lat":"45.6833980876","gps_long":"21.9017192637","religion":1,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj,_Bucegi_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lugoj, Bucegi 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3c\/Lugoj%2C_Bucegi_4.jpg\/512px-Lugoj%2C_Bucegi_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj,_Bucegi_4.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus par\u00f3kia","seolink":"romai-katolikus-parokia","note":"","history":""},{"sightId":1732,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Coriolan Brediceanu","address":"Splaiul Coriolan Brediceanu nr 3","mapdata":"1|972|1039","gps_lat":"45.6841991815","gps_long":"21.9027073733","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_National_Coriolan_Brediceanu_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Colegiul National Coriolan Brediceanu Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3d\/Colegiul_National_Coriolan_Brediceanu_Lugoj.jpg\/512px-Colegiul_National_Coriolan_Brediceanu_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_National_Coriolan_Brediceanu_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"volt-magyar-kiralyi-allami-fogimnazium","note":"","history":"1837-ben a minorita szerzetesek enged\u00e9lyt kaptak k\u00f6z\u00e9piskola l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. 1895\u201396 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a jelenlegi iskola\u00e9p\u00fclet annak a h\u00e1znak a hely\u00e9n, ahol az 1718-ban a v\u00e1rosba \u00e9rkez\u0151 minorit\u00e1k el\u0151sz\u00f6r laktak. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n 1919-ben a rom\u00e1nok kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k \u00e9s rom\u00e1n \u00e1llami iskol\u00e1t hoztak l\u00e9tre benne. Ma Coriolan Brediceanu F\u0151gimn\u00e1zium."},{"sightId":1733,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Some\u0219ului","mapdata":"1|1452|871","gps_lat":"45.6852221353","gps_long":"21.9067730941","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Izabella_t%C3%A9r_(Piata_Iosif_Constantin_Dr%C4%83gan),_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za._Fortepan_86665.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Izabella t\u00e9r (Piata Iosif Constantin Dr\u0103gan), V\u00e1rmegyeh\u00e1za. Fortepan 86665\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/32\/Izabella_t%C3%A9r_%28Piata_Iosif_Constantin_Dr%C4%83gan%29%2C_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za._Fortepan_86665.jpg\/512px-Izabella_t%C3%A9r_%28Piata_Iosif_Constantin_Dr%C4%83gan%29%2C_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za._Fortepan_86665.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Izabella_t%C3%A9r_(Piata_Iosif_Constantin_Dr%C4%83gan),_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za._Fortepan_86665.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza","note":"","history":"1843 \u00e9s 1859 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1734,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Pia\u021ba Victoriei 4","mapdata":"1|1409|706","gps_lat":"45.6862813450","gps_long":"21.9063760334","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"12","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Primaria_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Primaria Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8b\/Primaria_Lugoj.jpg\/512px-Primaria_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Primaria_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt magyar kir\u00e1lyi p\u00e9nz\u00fcgyigazgat\u00f3s\u00e1g, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-magyar-kiralyi-penzugyigazgatosag-varoshaza","note":"","history":"Az eklektikus palota a p\u00e9nz\u00fcgyigazgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt 1903\u201305-ben."},{"sightId":1735,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Muzeul de Istorie, Etnografie \u0219i Art\u0103 Plastic\u0103","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu 4","mapdata":"1|1049|1292","gps_lat":"45.6827297736","gps_long":"21.9032874838","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022ronada, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj_museum.png\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lugoj museum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f9\/Lugoj_museum.png\/512px-Lugoj_museum.png\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj_museum.png\u0022\u003Eronada\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Lugosi N\u00e9pbank, V\u00e1rosi M\u00fazeum","seolink":"egykori-lugosi-nepbank-varosi-muzeum","note":"","history":"A v\u00e1rosi m\u00fazeum 1968 \u00f3ta m\u0171k\u00f6dik az egykori Lugosi N\u00e9pbank 1899\u20131901-ben emelt \u00e9p\u00fclet\u00e9ben."},{"sightId":1736,"townId":67,"active":2,"name_LO":"Theater Traian Grazavescu","address":"Splaiul Coriolan Brediceanu 4","mapdata":"1|915|945","gps_lat":"45.6848279749","gps_long":"21.9021915827","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Teatrul_Traian_Grozavescu_-_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Teatrul Traian Grozavescu - Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e8\/Teatrul_Traian_Grozavescu_-_Lugoj.jpg\/512px-Teatrul_Traian_Grozavescu_-_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Teatrul_Traian_Grozavescu_-_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"szinhaz","note":"","history":"\u00c9p\u00fclete 1900-ban sz\u00ednh\u00e1z c\u00e9lj\u00e1ra \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1737,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Judec\u0103toria","address":"Strada 20 Decembrie 1989 13","mapdata":"1|1203|375","gps_lat":"45.6882602567","gps_long":"21.9047424392","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022ronada, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Municipal_court_lugoj.png\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Municipal court lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/75\/Municipal_court_lugoj.png\/512px-Municipal_court_lugoj.png\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Municipal_court_lugoj.png\u0022\u003Eronada\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-torvenyszek","note":"","history":"Eklektikus st\u00edlusban 1911\u201313 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1738,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Hotel Restaurant Dacia","address":"Strada Alexandru Mocioni 7","mapdata":"1|911|1275","gps_lat":"45.6828133087","gps_long":"21.9021627856","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"http:\/\/www.hotel-dacia.ro\/about.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Drei Rosen fogad\u00f3, Magyar kir\u00e1ly sz\u00e1lloda","seolink":"volt-drei-rosen-fogado-magyar-kiraly-szalloda","note":"","history":"1835 \u00f3ta van h\u00edr a fogad\u00f3r\u00f3l. Eredetileg Drei Rosen n\u00e9ven futott, az 1848-49-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc ut\u00e1n Kaiser Gasthaus n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a dualizmus idej\u00e9n pedig K\u00f6nig von Ungarn volt a neve. Az 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n lett a neve Dacia."},{"sightId":1739,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Spitalului Municipal Dr. Teodor Andrei","address":"Strada Gheorghe Doja 36","mapdata":"","gps_lat":"45.6904879498","gps_long":"21.8886765521","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"V\u00e1rosi k\u00f3rh\u00e1z","seolink":"varosi-korhaz","note":"","history":"1909\u201310 k\u00f6z\u00f6tt Vill\u00e1nyi \u00c1rmin tervei szerint \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":1740,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Podul De Fier","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu","mapdata":"1|1136|1114","gps_lat":"45.6837844285","gps_long":"21.9039678927","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Tibs at Romanian Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podul_de_Fier_din_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Podul de Fier din Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b2\/Podul_de_Fier_din_Lugoj.jpg\/512px-Podul_de_Fier_din_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podul_de_Fier_din_Lugoj.jpg\u0022\u003ETibs at Romanian Wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Vash\u00edd","seolink":"vashid","note":"","history":"A Temes vash\u00eddja, a v\u00e1ros jelk\u00e9pe, 1902-ben k\u00e9sz\u00fclt a resicai vasgy\u00e1rban, egy kor\u00e1bbi fah\u00edd hely\u00e9n."},{"sightId":1741,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Palatul Muschong","address":"Strada Cernei 4","mapdata":"1|474|1473","gps_lat":"45.6817119407","gps_long":"21.8983344352","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"80","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_Timis_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hotel Timis Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d4\/Hotel_Timis_Lugoj.jpg\/512px-Hotel_Timis_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_Timis_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Muschong-palota","seolink":"muschong-palota","note":"","history":"1926-ban \u00e9p\u00fclt. Muschong Jakab (1868-1923) gazdag t\u00e9glagy\u00e1ros volt."},{"sightId":1742,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Unirii, Splaiu Corneliu Coposu","mapdata":"1|1186|1040","gps_lat":"45.6842312082","gps_long":"21.9045097484","religion":0,"oldtype":"81,84","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Karl Hart\n, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj,_Palatul_Bejan.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Lugoj, Palatul Bejan\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8a\/Lugoj%2C_Palatul_Bejan.jpg\/256px-Lugoj%2C_Palatul_Bejan.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj,_Palatul_Bejan.jpg\u0022\u003EKarl Hart\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"B\u00e9s\u00e1n-palota, Egykori Corso nagyk\u00e1v\u00e9h\u00e1z \u00e9s D\u00e9lmagyarorsz\u00e1gi Bank","seolink":"besan-palota-egykori-corso-nagykavehaz-es-delmagyarorszagi-bank","note":"","history":"1901\u201304 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, egykor a Corso nagyk\u00e1v\u00e9h\u00e1z \u00e9s a D\u00e9lmagyarorsz\u00e1gi Bank m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne."},{"sightId":1743,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Episcopia Greco-Catolic\u0103 de Lugoj","address":"Strada Episcop dr. Ioan B\u0103lan nr.6","mapdata":"1|1161|1730","gps_lat":"45.6801293300","gps_long":"21.9042565671","religion":4,"oldtype":"7","newtype":"7","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"G\u00f6r\u00f6g katolikus p\u00fcsp\u00f6ki palota","seolink":"gorog-katolikus-puspoki-palota","note":"","history":""},{"sightId":1744,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Some\u0219ului, Pia\u021ba Iosif Constantin Dr\u0103gan","mapdata":"1|1405|925","gps_lat":"45.6849498032","gps_long":"21.9063366674","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Doh\u00e1nynagyt\u0151zsde","seolink":"dohanynagytozsde","note":"","history":""},{"sightId":1745,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Splaiul Coriolan Brediceanu, Strada Alexandru Mocioni","mapdata":"1|1047|1153","gps_lat":"45.6835381128","gps_long":"21.9032275536","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Adrian Farcas, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Targul_de_Martisoare_2_(5488086067).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Targul de Martisoare 2 (5488086067)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3b\/Targul_de_Martisoare_2_%285488086067%29.jpg\/512px-Targul_de_Martisoare_2_%285488086067%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Targul_de_Martisoare_2_(5488086067).jpg\u0022\u003EAdrian Farcas\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e9rtes-palota","seolink":"vertes-palota","note":"","history":""},{"sightId":1746,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Banatului","mapdata":"1|749|1873","gps_lat":"45.6792218456","gps_long":"21.9007494792","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"18","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori J\u00f3zsef f\u0151herceg laktanya","seolink":"egykori-jozsef-foherceg-laktanya","note":"","history":""},{"sightId":1747,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Episcop dr. Ioan B\u0103lan","mapdata":"1|1115|1660","gps_lat":"45.6805629508","gps_long":"21.9038431139","religion":4,"oldtype":"6","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt g\u00f6r\u00f6g katolikus szemin\u00e1rium","seolink":"volt-gorog-katolikus-szeminarium","note":"","history":""},{"sightId":1748,"townId":67,"active":1,"name_LO":"BCR","address":"Strada Cuza Vod\u0103 4","mapdata":"1|897|1340","gps_lat":"45.6824557166","gps_long":"21.9020550277","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Osztr\u00e1k-Magyar Bank","seolink":"volt-osztrak-magyar-bank","note":"","history":""},{"sightId":1749,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Bucegi 1","mapdata":"1|851|1255","gps_lat":"45.6829950208","gps_long":"21.9016368668","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Trifan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Centrul_Pietonal2_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Centrul Pietonal2 Lugoj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5c\/Centrul_Pietonal2_Lugoj.jpg\/512px-Centrul_Pietonal2_Lugoj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Centrul_Pietonal2_Lugoj.jpg\u0022\u003ERadu Trifan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus b\u00e9rh\u00e1z","seolink":"reformatus-berhaz","note":"","history":"A reform\u00e1tus egyh\u00e1z \u00e9p\u00edttette Vill\u00e1nyi \u00c1rmin tervei alapj\u00e1n 1906-ban."},{"sightId":1750,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu","mapdata":"1|1055|1323","gps_lat":"45.6825163067","gps_long":"21.9033593200","religion":0,"oldtype":"93","newtype":"20","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kaszin\u00f3","seolink":"egykori-magyar-kaszino","note":"","history":"Ma a Hadsereg-h\u00e1za."},{"sightId":1751,"townId":67,"active":1,"name_LO":"\u015ecoala Gimnazial\u0103 Ani\u015foara Odeanu","address":"nr. 6,-, Strada Bucegi 7","mapdata":"1|798|1160","gps_lat":"45.6835015863","gps_long":"21.9012327849","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami iskola","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-iskola","note":"","history":""},{"sightId":1752,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Bucegi nr.2","mapdata":"1|893|1236","gps_lat":"45.6830746600","gps_long":"21.9020067543","religion":0,"oldtype":"81","newtype":"83","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj,_Bucegi_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lugoj, Bucegi 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/Lugoj%2C_Bucegi_2.jpg\/512px-Lugoj%2C_Bucegi_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj,_Bucegi_2.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Amigo K\u00e1v\u00e9h\u00e1z","seolink":"egykori-amigo-kavehaz","note":"","history":"A v\u00e1ros els\u0151 sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fclete volt, 1835-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1753,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Unirii, Strada, Splaiul George Co\u0219buc","mapdata":"1|1218|1077","gps_lat":"45.6840143307","gps_long":"21.9046701471","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Haberehrn-palota","seolink":"haberehrn-palota","note":"","history":""},{"sightId":1754,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Poli\u021bia","address":"Pia\u021ba Iosif Constantin Dr\u0103gan","mapdata":"1|1235|891","gps_lat":"45.6851380328","gps_long":"21.9048857027","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"19","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-varoshaza","note":"","history":""},{"sightId":1755,"townId":67,"active":1,"name_LO":"Biblioteca Municipal\u0103 Lugoj","address":"Strada Ion Creang\u0103 1","mapdata":"1|1540|685","gps_lat":"45.6863822047","gps_long":"21.9075069658","religion":0,"oldtype":"64","newtype":"76","homepage":"http:\/\/www.bibnat.ro\/biblioteci.php?id=2691","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022ronada.com, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj_Library.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lugoj Library\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f3\/Lugoj_Library.jpg\/512px-Lugoj_Library.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lugoj_Library.jpg\u0022\u003Eronada.com\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori posta","seolink":"egykori-posta","note":"","history":""},{"sightId":1756,"townId":67,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Cuza Vod\u0103, Strada Oltului","mapdata":"1|916|1377","gps_lat":"45.6822292259","gps_long":"21.9022460017","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"G\u00e1sp\u00e1ri-palota","seolink":"gaspari-palota","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}