exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Sétatér

Parcul Central Simion Bărnuțiu
Sétatér
Parcul Central Simion Bărnuțiu
Kvár Sétatér Zenepavillon
Pasztilla, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
park
Jelenleg:
park
Cím:
46.77183670615653, 23.583018167102765
Vármegye:
Kolozs
Ország:
Románia
GPS koordináták:
46.7718367062, 23.5830181671
Google térkép:

Története

A kolozsvári Sétatér a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park. Területe mintegy 13 hektár. Gesztenyefái több mint száz évesek.

A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet Hangyás-berek néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, égetett szeszt és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. 1827. február 1-jétől a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette Kagerbauer Antal a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet Stöger Béla, a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.

1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban a Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút.

A Felsőbb Leányiskola 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt). 1912 őszén Janovics Jenő a sétatéri színkörben mozit rendezett be. 1942-1943-ban épült fel a Barabás Miklós Céh műcsarnoka, Kós Károly tervei alapján.

2006-ra az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveztek a Sétatérre. A résnyire nyitott börtönajtót ábrázoló emlékművet Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette el. Az engedélyek elhúzódása miatt a felavatásra csak 2009. október 29-én került sor.

{"item":"sight","set":{"sightId":1398,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Parcul Central Simion B\u0103rnu\u021biu","address":"46.77183670615653, 23.583018167102765","mapdata":"1|1259|720","gps_lat":"46.7718367062","gps_long":"23.5830181671","religion":0,"oldtype":"28","newtype":"28","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_S%C3%A9tat%C3%A9r_Zenepavillon.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kv\u00e1r S\u00e9tat\u00e9r Zenepavillon\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/c\/c5\/Kv%C3%A1r_S%C3%A9tat%C3%A9r_Zenepavillon.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_S%C3%A9tat%C3%A9r_Zenepavillon.jpg\u0022\u003EPasztilla\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00e9tat\u00e9r","note":"","history":"A kolozsv\u00e1ri S\u00e9tat\u00e9r a v\u00e1ros k\u00f6zpontj\u00e1ban, a Kis-Szamos partj\u00e1n elter\u00fcl\u0151 park. Ter\u00fclete mintegy 13 hekt\u00e1r. Gesztenyef\u00e1i t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9vesek.@\nA 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a ter\u00fclet m\u00e9g mocsaras volt, amelyet Hangy\u00e1s-berek n\u00e9ven ismertek. A v\u00e1rosbeliek vadkacs\u00e1ra vad\u00e1szni j\u00e1rtak ide. 1812-ben a v\u00e1ros b\u00e9rleti szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt Meleg J\u00e1nos sz\u0171csmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangy\u00e1sberekbek bort, s\u00f6rt, m\u00e9hs\u00f6rt, \u00e9getett szeszt \u00e9s \u00e9lelmet \u00e1ruljon. 1818-19-ben a b\u00e9rl\u0151 hasonl\u00f3 felt\u00e9telekkel Benigni \u00c9li\u00e1s m\u00e9sz\u00e1rosmester volt. 1827. febru\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l a b\u00e1r\u00f3 J\u00f3sika J\u00e1nosn\u00e9 vezette J\u00f3ltev\u0151 Asszonyi Egyes\u00fclet b\u00e9rbe vette a v\u00e1rost\u00f3l a Hangy\u00e1s-berket, hogy ott s\u00e9t\u00e1l\u00f3 helyet l\u00e9tes\u00edtsen. 1838. m\u00e1jus 1-j\u00e9n V\u00e1rosi S\u00e9tahely-bizotts\u00e1g l\u00e9tes\u00fclt, mely \u00e1tvette a S\u00e9tat\u00e9r kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak feladat\u00e1t a J\u00f3ltev\u0151 Asszonyi Egyes\u00fclett\u0151l. Az 1830-as \u00e9vek elej\u00e9n ny\u00edlt meg, kezdetben N\u00e9pkertnek nevezt\u00e9k. 1855-ben meg\u00e9p\u00fclt a katonai uszoda, amely egyes id\u0151pontokban a polg\u00e1rs\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra is nyitva \u00e1llt. 1860. szeptember 15-\u00e9t\u0151l a S\u00e9tat\u00e9ri Bizotts\u00e1g (eln\u00f6ke gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre) gondozta a S\u00e9tateret. Ebben az id\u0151szakben k\u00e9sz\u00edtette Kagerbauer Antal a s\u00e9tat\u00e9ri t\u00f3 terv\u00e9t. 1862-ben alakult meg a Kolozsv\u00e1ri Kereskedelmi Ifjak Dal\u00e1rd\u00e1ja, melyet St\u00f6ger B\u00e9la, a sz\u00ednh\u00e1z operar\u00e9szleg\u00e9nek karmestere vezetett. A k\u00f3rus est\u00e9nk\u00e9nt a s\u00e9tat\u00e9ri t\u00f3 partj\u00e1n \u00e9nekelt.@\n1865. szeptember 2-\u00e1n Haller K\u00e1roly kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi alapon megalakult a S\u00e9tat\u00e9r-Egylet, amely \u00e1tvette a v\u00e1rosi S\u00e9tat\u00e9ri Bizotts\u00e1gt\u00f3l a S\u00e9tat\u00e9r rendez\u00e9s\u00e9t, gondoz\u00e1s\u00e1t, kialak\u00edttatta a s\u00e9t\u00e1nyokat, ki\u00e1satta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a v\u00e1rosban, mely kib\u00e9relte a s\u00e9tat\u00e9ri tavat, \u00e9s a sziget\u00e9re 1877-ben fa korcsolyacsarnokot \u00e9p\u00edttetett. 1873-ban a S\u00e9tat\u00e9ren l\u00f6v\u00f6lde \u00e9p\u00fclt. 1874. j\u00fanius 13-\u00e1n ny\u00edlt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a S\u00e9tat\u00e9r r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9p\u00fclt fav\u00e1zas ny\u00e1ri sz\u00ednk\u00f6r (ma ez ad helyet az \u00c1llami Magyar Sz\u00ednh\u00e1znak). 1886-ban a S\u00e9tat\u00e9r Egylet h\u00fasz \u00e9vre k\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9se v\u00e9gezt\u00e9vel a S\u00e9tat\u00e9r a v\u00e1ros gondoz\u00e1s\u00e1ba ker\u00fclt. 1896\u20131897-ben \u00e9p\u00fclt fel a P\u00e1key Lajos tervezte korcsolyapavilon \u00e9s a kioszk. Szint\u00e9n 1897-ben k\u00e9sz\u00fclt el a kaszin\u00f3 el\u0151tti sz\u00f6k\u0151k\u00fat.@\nA Fels\u0151bb Le\u00e1nyiskola 1900-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a s\u00e9tat\u00e9ri \u00faj \u00e9p\u00fcletbe, amelyet Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervezett (ma az egyetem k\u00e9miai kara tal\u00e1lhat\u00f3 itt). 1912 \u0151sz\u00e9n Janovics Jen\u0151 a s\u00e9tat\u00e9ri sz\u00ednk\u00f6rben mozit rendezett be. 1942-1943-ban \u00e9p\u00fclt fel a Barab\u00e1s Mikl\u00f3s C\u00e9h m\u0171csarnoka, K\u00f3s K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n.@\n2006-ra az 1956-os magyarorsz\u00e1gi forradalom erd\u00e9lyi \u00e1ldozatainak eml\u00e9k\u00e9re \u00e1ll\u00edtand\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet terveztek a S\u00e9tat\u00e9rre. A r\u00e9snyire nyitott b\u00f6rt\u00f6najt\u00f3t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet Szak\u00e1ts B\u00e9la temesv\u00e1ri szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette el. Az enged\u00e9lyek elh\u00faz\u00f3d\u00e1sa miatt a felavat\u00e1sra csak 2009. okt\u00f3ber 29-\u00e9n ker\u00fclt sor.\n&\nwikipedia: S\u00e9tat\u00e9r (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/S%C3%A9tat%C3%A9r_(Kolozsv%C3%A1r)","town":{"townId":61,"name_HU":"Kolozsv\u00e1r","name_LO":"Cluj-Napoca","seolink":"kolozsvar-cluj-napoca","oldcounty":32,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}