Mátyás király szobra
Története
Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport I. Mátyás magyar király szülővárosának az egyik jelképévé vált.
Dr. Nagy Lajos kolozsvári unitárius lelkésztől származik az elgondolás, hogy Mátyás szülővárosa nagyszabású szoborállítással készüljön a közelgő millenniumi ünnepségekre. Az országos gyűjtés eredményeképpen 1892 júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a 120 000 koronát. Maga az uralkodó is élen járt az adakozásban.
Bár a város szerette volna az emlékművet a millenniumi ünnepségekre elkészíttetni, Fadrusz ekkor még a pozsonyi Mária Terézia-emlékművön dolgozott, és 1896. szeptember 30-án még csak az alapkövet tudták elhelyezni.
A Mátyás emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták fel Kolozsvár főterén. Egyes vélemények szerint a szoboravatásról azért hiányzott az uralkodó, mert a műemlék talapzatán a Habsburgok lobogója is a legyőzött seregek hadi jelvényei között látható.
1941-42-ben a bécsi döntés utáni magyar városvezetés, személyesen dr. Keledy Tibor polgármester Kósa-Huba Ferencet bízta meg a restaurálással. A talapzatra az újrafaragott eredeti Mátyás címer került és az eredeti magyar nyelvű „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat.
2006-ban a magyar és a román kormány döntött arról, hogy a szobrot közösen állítják helyre, és a 800 000 euróra becsült költségeket fele-fele arányban viselik. A felújítási munkálatok azonban elhúzódtak. A felújítást Kolozsi Tibor szobrász-restaurátor vezette. A restaurálás során a talapzatra, az 1902-ben rávésett eredeti „Mátyás király” felirat helyett, a „Mathias Rex” felirat került, az uralkodói címert nem restaurálták.
A románokat érzékenyen érintette a talapzatra dobott, Mátyás előtt hódoló moldvai zászló. Az emlékművel kapcsolatos konfliktusok részben Mátyás király és Moldva viszonyának eltérő értelmezésével magyarázhatóak. Moldva történetében a legdicsőségesebb korszak III. István moldvai fejedelem uralkodása volt, akit a kortársak is a „Nagy” jelzővel illettek. István trónra léptekor Moldva egyaránt függött a Litván Nagyfejedelemségtől és a Magyar Királyságtól is, az oszmán szultánnak pedig adót fizetett. 1467-ben főként Mátyás pénzügyi reformjai és a növekvő adóterhek miatt kitört főúri adólázadás elfojtására Mátyás Erdélybe vonult, egyúttal addigi vazallusa, a moldvai fejedelem ellen is hadjáratot indított. A moldvabányai csatában István legyőzte Mátyás seregét, és maga Mátyás is megsebesült, viszont utána a moldvai sereget visszaszorították. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Moldvában a románok mindössze egy évszázaddal korábban azért tudták megtelepedni, mert Nagy Lajos király elkergette onnan a tatárokat.
Az 1918-as román megszállást követően Kolozsváron több emléktáblát és szobrot felszámoltak. Előbb Mátyás királyi címerét távolították el a talapzatáról. Többször is felmerült a szoborcsoport elpusztításának vagy elköltöztetésének a terve. 1919 tavaszán erdőfeleki román parasztok ökrökkel próbálták a lovat a talapzatáról lehúzni, majd 1921-ben vele szemben fölállították a capitoliumi farkas másolatát, a római városi elöljáróság ajándékát. 1922-ben nyilvánosságra került egy olyan elgondolás, hogy a szobrot Mátyás szülőházának udvarán helyezik el, és helyére Avram Iancu szobrát állítják majd, ami nagy felháborodást keltett a magyarok között.
1932-ben a talapzatán román szöveget helyeztek el a következő szöveggel: „Győzelmes a háborúban, legyőzetett Baián saját nemzete által, midőn a legyőzhetetlen Moldvát próbálta leigázni.”
1940-ben a második bécsi döntést követően, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor 1902-es állapotát; a capitoliumi farkast eltávolították.
1945-ben a szovjet és román megszállás után eltávolították Mátyás király koronával díszített hollós címerpajzsát, és a magyar nyelvű „Mátyás király” feliratot a latin nyelvű megfelelőjére (Mathias rex) cserélték. Gheorghe Funar polgármester 1992-ben újra elhelyezte a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát.
A felújítást követően ismeretlenek a talapzatot övező füves szoborkertben a földbe süllyesztve elhelyeztek egy bronztáblát is, Nicolae Iorga román történésztől származó idézettel. A román műemlékvédő szakemberek azonban jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, és kérték a polgármestertől a műemlékvédelmi és építkezési engedély nélküli tábla eltávolíttatását. A város polgármestere, Sorin Apostu szerint a tábla törvényesen, a jóváhagyott restaurálási terv tiszteletben tartásával került az alkotás elé, és elhelyezése történelmi jóvátétel. Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője azt nyilatkozta, hogy Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszővel kellene ábrázolni a Mátyás-lovasszobron. A szobrot ismeretlenek azóta is többször megrongálták.
A hagyomány szerint az emlékmű mellékalakjai állítólag a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és a veje, Kinizsi Pál, jobbról pedig Szapolyai István és Báthory István. A királynak hódoló mellékalakok a győztes csatákban szerzett török, német, bécsi, boszniai, cseh-morva, lengyel, és moldvai zászlókat tartanak.