exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Kolozsvár

Cluj-Napoca
Kolozsvár
Román:
Cluj-Napoca
Német:
Klausenburg
Latin:
Claudiopolis
Kolozsvár
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Kolozs
Ország:
Románia
Megye:
Kolozs
Folyó:
Kis-Szamos
Tengerszint feletti magasság:
346 m
GPS koordináták:
46.769481, 23.590177
Google térkép:
Népesség
Népesség:
325e
Magyarok aránya:
15.27%
Népesség 1910-ben
Összesen 60808
Magyarok 83.38%
Németek 2.76%
Oláhok 12.44%
Címer
Historical Cluj-Napoca CoA 1377
Unknown author, Public domain, via Wikimedia Commons

Kolozsvárt a 11. században magyarok alapították, és Szent István tette ispánsági székhellyé. A városba a 13. század közepén szászokat telepítettek be. Városi kiváltságait Károly Róberttől kapta 1316-ban, amiért segítette az uralkodót az Erdélyt uraló Kán László oligarcha leverésében. Szent Mihály templomát is ekkor kezdték el építeni. 1405-ben Zsigmond tette szabad királyi várossá, és engedte meg, hogy falakkal vegyék körül a török fenyegetés miatt. A 15. században a város lakosságát felerészben magyarok és felerészben szászok alkották. A városban született a magyar történelem két kiemelkedő alakja, 1443-ban Hunyadi Mátyás, 1557-ban Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország fejedelme lett. Kolozsvár az Erdélyi Fejedelemség fennállása alatt vált igazán jelentős várossá, amely korból a Kincses Kolozsvár megnevezés is származik. Bár a fejedelemség székhelye végig Gyulafehérvár volt, a fejedelemség első városa (civitas primaria) mégis Kolozsvár volt, ahol számos országgyűlést is tartottak. A Rákóczi szabadságharc leverése után a lakosok tiltakozása ellenére a város mellett az osztrákok fellegvárat építettek. 1790-ben lett ténylegesen Erdély fővárosa, amikor Nagyszebenből a Főkormányszék ide költözött. Itt mondta ki az erdélyi országgyűlés 1848-ban és 1865-ben is a Magyarországgal való újraegyesülést. Ténylegesen az 1867-es kiegyezéssel szűnt meg fővárosi státusa. 1902-ben leplezték le Fadrusz János Mátyás-szoborcsoportját a Főtéren. 1918. decemberében 26 vármegye magyar lakossága tiltakozott itt a Romániához csatolás ellen. A város még az 1950-es években is magyar többségű volt, a betelepítések hatására vált fokozatosan román többségűvé.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895 után
Magyarok telepedtek meg a mai város helyén.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1000
Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette.
11. század első fele
A város ekkor alakult ki. Vára a mai belváros északnyugati részén volt, egyik tornya máig megmaradt.
11. század vége
Szent László király megalapította a kolozsmonostori bencés apátságot. Közvetlenül az esztergomi érseknek volt alárendelve, ezért az erdélyi püspökök többször rátámadtak és feldúlták. Az 1241-es tatárjárásban elpusztult a templom. 1288 körül hiteles hely lett.
1213
Első említése 1213-ból maradt fent de castro Clus néven.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárok feldúlták. Ezt követően épült meg az Óvár.
1257
Először említették Kulusuar néven. A nyelvészet mai álláspontja szerint a helynév személynévből származik. A városba valószínűleg IV. Béla fia, a későbbi V. István király telepített be szászokat.
1270-72
V. István uralkodása idején a várat és a falut az erdélyi püspökségnek rendelte alá.
1275
IV. (Kun) László is megerősítette, hogy a város az erdélyi püspök alá van rendelve.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1316
Károly Róbert városi rangra emelte a Kán László oligarcha leverésében nyújtott segítsége miatt. Szabad bíró- és papválasztási jogot és országos vámmentességet nyert. Ekkor kezdték el építeni a főtéri Szent Mihály templomot.
1331
Kolozsvár kikerült az erdélyi vajdák joghatósága alól.
1366
Nagy Lajos király adományából kórházat alapítottak.
1373
A Kolozsvári testvérek, Márton és György elkészítették Szent György bronz lovasszobrát, amely 1428-ban a prágai vár dísze lett. Másolata 1904 óta látható Kolozsváron.
1390
A domonkos rend telepedett le Kolozsváron.
1405. július 2.
Zsigmond szabad királyi várossá tette, polgárait a budaiak összes kiváltságaiban részesítette: önkormányzattal, vásártartási és árumegállítási jogokkal ruházta fel, egyben megengedte, hogy új kőfalakkal, tornyokkal, bástyákkal, árkokkal és minden más erődítményekkel vegyék körül a török veszélyre tekintettel. Az Óvárnak nevezett városrész erődítése megkezdődött. Az ekkor megkezdődött építkezések V. László idején folytatódtak, és Mátyás király uralkodása alatt fejeződtek be. A várost övező, közel 3 km hosszúságú új védőfal az 1470-es évek végére készült el. A régi Óvár falait helyenként meghagyták és beépítették az új városfalba.
1437
Budai Nagy Antal parasztserege előtt Kolozsvár kaput nyitott, és polgárai is részt vettek a felkelésben. A felkelők kirabolták a kolozsmonostori apátságot, de december 10–14-én a szintén itt zajlott döntő ütközetben leverték a felkelést.
1438. január 8.
Kolozsvárt visszafoglalták a felkelőktől, és ezzel véget ért a felkelés.
1438
A város elvesztette valamennyi előjogát a felkelésben való részvétele miatt.
1443. február 23.
Hunyadi Mátyás Kolozsváron született.
1444 körül
Befejeződött a Szent Mihály templom építése. I. Ulászló király visszaadta a város kiváltságait.
1446
A kolozsvári pénzverdét és aranyváltót először említették.
1458
A város lakossága felerészben magyar, felerészben szász volt. Szilágyi Mihály Magyarország kormányzója ekkor kiadott rendelete szerint a város vezetőségét, a százférfiak tanácsát (centumvirátus) ötven magyar és ötven szász alkotta, a bírót pedig a két nemzet évenként felváltva adta. Ebben az időben a városlakók nagy része kézműves volt, akik céhekbe szerveződtek. Kialakult egy számban nem nagy, de erős kereskedőréteg is, amely különböző kiváltságokat harcolt ki magának.
1466
Ekkor ülésezett a magyar országgyűlés először Kolozsváron. Több, mint 70 országgyűlést tartottak a városban.
1468. január 19.
Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit a főtéren végezték ki.
1470
Elkészült városfala. A 15. században már 20 céh működött, melyek közül a legerősebb és a legbefolyásosabb volt a mészárosoké. Ők őrizték a város főkapuját, ők tartották karban a legnagyobb bástyát, a Mészárosok Tornyát, melyben 16 ágyút lehetett elhelyezni.
1480 körül
Befejeződött a Szent Mihály templom építése.
1506
Kolozsvár szabad vásártartási jogot kapott.
1514
A Lőrinc pap vezette parasztsereg itt szenvedett vereséget a nemesi hadaktól, Lőrinc papot pedig július végén a főtéren égették meg.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1538. szeptember 18.
Szapolyai János tartott itt országgyűlést.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1541
Kolozsvár a Kelet-Magyarországi királyság része lett, amely 1570-ben erdélyi fejedelemséggé alakult át. Ez egyben Kolozsvár fellendülését is jelentette - ebből az időszakból származik a Kincses Kolozsvár megnevezés. Bár a fejedelemség székvárosa Gyulafehérvár volt, a fejedelemség fennállása alatt összesen 37 országgyűlést tartottak Kolozsvárott, ami a fejedelemség első városa (civitas primaria) lett.
1550
Heltai Gáspár és Hoffgreff György nyomdát alapított a városban. Ez a magyar nyelvű könyvnyomtatás kezdete.
1551
A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel. Ezután a törökök büntető hadjáratot indítottak Magyarország ellen.
1551. június 4.
Bevonultak a városba a császári csapatok és itt adta át a koronát Izabella királyné Castaldo tábornoknak (Castaldo egykorú jelentése szerint az eseményre Tordán került sor).
1552. július 11.
Castaldo zsoldos serege fellázadt és felgyújtotta Kolozsvárt.
1553. július 27.
A császári zsoldosok távoztak a városból, miután kirabolták azt.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1556. április 26.
A kolozsvári országgyűlés az egyházi javak lefoglalásáról rendelkezett, ezzel a kolozsmonostori apátság működése megszűnt.
1556. október 23.
Az erdélyi rendek fogadják a Lengyelországból visszatérő Izabella királynét.
1556. november 25.
A kolozsvári országgyűlésen a rendek elfogadták János Zsigmondot uralkodójuknak, és nagykorúvá válásáig 5 évre Izabella királyné kormányzását.
1557. január 1.
Itt született Bocskai István, aki később Erdély és Magyarország fejedelme lett. Bocskai szülőháza csak néhány lépésre található Hunyadi Mátyás szülőházától.
16. század közepe
A reformáció jelentős tért hódított a városban.
1568. január 6-13
Tordán az országgyűlés kimondja a lelkiismereti és vallásszabadságot, ami alapján megalakul az antitrinitárius (később unitárius) egyház Dávid Ferenc vezetésével. Az ezt követő gyulafehérvári zsinaton Dávid Ferenc győzelmet arat, és János Zsigmond fejedelem is áttér az unitárius hitre. Dávid Ferenc visszatér Kolozsvárra, és a várost hitére téríti, majd ő lesz egyháza első püspöke. A város ezt követően rohamosan magyarosodott, olyannyira, hogy nem csak a közrendűek, de a szász papok is igyekeztek fellendíteni a magyar szellemi életet. Ennek a mozgalomnak volt kiemelkedő alakja Heltai Gáspár, a kolozsvári unitárius lelkész. A város máig az unitarizmus központja.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1574
Pestis pusztította.
1575. augusztus 8.
A főtéren végeztette ki Báthory István a trónkövetelő Bekes Gáspár pártjának fővezéreit.
1577
Bocskai István e városban született.
1579
Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király jezsuita tanintézetet létesített a volt kolozsmonostori apátságban.
1581
Báthory István a jezsuita tanintézetet Kolozsvárra költöztette és egyetemi rangra emelte. 1582-ben XIII. Gergely pápa megerősítette az egyetem alapítását.
1581
Az Óvár város felé néző falainak nagy részét Báthory Kristóf lebontatta. Az új védőfal szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos várfal volt, melyet 18 torony, és 4 bástya – rondella – erősített. A tornyok négyzet alaprajzúak, két- és négyemeletesek, bástyái félkör alakúak voltak. A falakra karfával ellátott kőlépcsőkön lehetett feljutni, ahol fából ácsolt védőfolyosó vezetett körbe a pártázatos védőfal belső oldalán. Az egyes tornyok tulajdonosai, gondozói és védői a céhek voltak.
1585-1586
Pestisjárvány pusztította.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1594. augusztus 31.
Itt fejeztette le Báthory Zsigmond fejedelem a lázadó nemeseket, akik meg akarták akadályozni, hogy a fejedelem átadja Erdélyt a Habsburg császárnak.
1599. október 17.
II. Mihály havasalföldi vajda Rudolf császár felbujtására a Bodza-szoroson betört Erdélybe, miután Báthory Zsigmond fejedelem ígéretével ellentétben nem Rudolf császárnak, hanem unokatestvérének, Báthory András bíborosnak adta át az Erdély feletti hatalmat. A Báthory dinasztiával elégedetlen székelyeket jogaik visszaállításának ígéretével maga mellé állította, és segítségükkel október 28-án Sellenberknél legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem seregét.
1599. november
Vitéz Mihály Erdélyben Rudolf császár által kinevezett kormányzóként vette át a hatalmat, azonban hamarosan véres önkényuralmat vezetett be. A vezető tisztségekbe román bojárokat állított, teljesen kifosztotta a kincstárt, fizetetlen zsoldosait pedig Erdély-szerte gyilkoltak és fosztogattak. Az oláh parasztok is felkeltek és irtóhadjáratot kezdtek a magyar és szász lakosság ellen.
1600. szeptember 18.
A miriszlói csatában legyőzte és elűzte Mihály vajdát az ellene fellázadt Báthory Zsigmond vezette erdélyi nemesség Basta császári generális seregével kiegészülve. A következő év elején az erdélyi rendek szakítottak a császárral és Báthory Zsigmondot fejedelemmé választották.
1601. április 3
Az erdélyi országgyűlés – miután a rendek Basta tábornok katonai segítségével gyorsan véget vetettek Mihai Viteazul erdélyi uralmának – Kolozsváron választotta meg másodszor is fejedelemmé Báthori Zsigmondot. A Báthoriak alatt a Mátyás király halála óta romladozó várat kijavították és megerősítették. Így épült fel ismét a Hídkapu-torony, a Monostori-kapu majd a Közép-kapu tornyai.
1601. augusztus 3.
A goroszlói csatában Basta császári tábornok és Mihály vajda egyesített serege legyőzték Báthory Zsigmond fejedelem erdélyi seregét. Mihály vajda serege ezután felgyújtotta és kirabolta Tordát, Nagyenyedet és Gyulafehérvárt, ahol kifosztották nagyjaink sírjait is, és mindenfelé vadállati módon kegyetlenkedtek. Ezután augusztus 19-én Basta zsoldosaival megölette a sok bajt okozó Mihály vajdát, és Erdélyben maga is rémuralmat vezetett be, zsoldosai szabadon garázdálkodtak. Kolozsvár is Basta kezére került.
1602. július 2.
Giorgio Basta Tövis mellett vereséget mért Székely Mózes seregére, aki a goroszlói csata után a császárellenes felkelés élére állt.
1603
Basta seregével elhagyta Erdélyt. Székely Mózes török és székely hadakkal elindult Temesvárról Erdély meghódítására. Székely Mózes Gyulafehérváron csatlakozásra hívta fel az erdélyi rendeket, akik pozitív fogadtatásban részesítették, megelégelve Basta rémuralmát. Május 9-én az országgyűlés Székely Mózest fejedelemmé választotta.
1603. június 9.
Székely Mózes fejedelem csapatai élén bevonult Kolozsvárra, amint a német zsoldosok elhagyták a várost. A kolozsvári magyarok nagy üdvrivalgással köszöntötték a fejedelmet és a függetlenségpárti magyarok seregeit, de örömükben elkergették a jezsuitákat, és ezzel megszűnt a Báthory István által alapított első magyar egyetem.
1603. június közepe
Székely Mózes fejedelem erős pénzt veretett a kolozsvári pénzverdében, amit Erdély legszebb pénzei között tartanak számon.
1603. július 17.
A Habsburgok által mozgósított IX. Radu havasalföldi fejedelem Brassónál éjjel rátámadt Székely Mózes táborára. A fejedelem is életét vesztette. Basta visszatért Erdélybe.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1613. október 23.
Bethlen Gábort Kolozsvárban választották meg erdélyi fejedelemmé.
1618-19, 1622-23
Pestisjárvány sújtotta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1623. június 18.
Kolozsvárott kelt oklevelével Bethlen Gábor engedélyezte a zsidók letelepedését, szabad kereskedését és vallásgyakorlását Erdélyben, és a szokásos zsidójel viselésétől is mentesítette őket.
1627
Villámcsapás miatt felrobbant a város délkeleti saroktornya, amit lőporraktárként használtak. 1629-re Bethlen Gábor építtette, és róla nevezték el. Ez a négyszög alaprajzú bástya, az északról hozzá csatlakozó várfallal, és a tőle nem messze északra állott egykori Közép-kapuval Kolozsvár legerősebb védőtornya volt; ez is maradt fenn a legépebben. Bethlen Gábor a Szent Mihály-templomot is újjáépíttette.
1630 – 1648
I. Rákóczi György fejedelemsége alatt kijavították a várfalakat, bástyákat, a városban főúri építkezések indultak. II. Rákóczi György is nagy gondot fordított a várfalak, bástyák jó állapotban tartására, amire szükség is volt.
1633-34
Pestis.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1645-46
Pestis.
1655
Tűzvész pusztítja el a város nagy részét.
1657-59
A város renováltatta a várfalakat és a bástyákat.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658 szeptember
A török a várost körülzárta, környékét kirabolta és nagy összegű sarcot vetett ki.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660
Linczigh János főbíró megmentette Kolozsvárt a törököktől. Szejdi Ahmed budai pasa megjelent a város kapui előtt a II. Rákóczi György fejedelem ellen, annak elmozdítására indított hadjárata során. Linczigh János harmadmagával felkereste a pasát a táborában. A pasa a bírót 50 janicsár kíséretében visszaküldte a városkapuhoz, hogy nyissa meg azt előttük. De a bíró azt kiáltotta az őröknek, hogy ki ne nyissák a kaput. A pasa még háromszor küldte vissza a bírót a kapuhoz, mire végül a bíró azt az utasítást adta az őröknek, hogy neki most meg kell halnia, de ki ne nyissák a kaput a töröknek, mert mind elvesznek. Hanem küldjenek engesztelő ajándékot a nagyvezérnek. A pasa ezután megkegyelmezett a bírónak, és megengedte, hogy visszatérjen a városba.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1661. szeptember 17.
Kemény János fejedelem a vele egyesült császári sereggel elfoglalta a várost és német őrséget helyezett el benne.
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1662
Apafi Mihály fejedelem Kucsuk Mehmed jenei béggel együtt ostrom alá vette Kolozsvárt; az ostrom az I. Lipót megbízottaival megkötött fegyverszünettel ért véget.
1664. január
A fizetetlen kolozsvári német őrség fellázadt és átállt Apafi Mihály fejedelem pártjára. Kolozsvárt a vármegye főispánjának rendelik alá. A város átmenetileg elvesztette az önkormányzatát, a nemesség betelepülése lehetővé vált.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1687. okt. 18.
Lotharingiai Károly herceg vezérének, Friedrich Veterani császári tábornoknak ellenállás nélkül megadta magát.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1690
Diploma Leopoldinum. Miután I. Lipót rendelete nyomán Erdély önrendelkezési joga megszűnt, Kolozsvár hanyatlani kezdett.
1695-1696
Kolozsváron székelt az erdélyi Főkormányszék (Gubernium). Bécsi utasításra innen Gyulafehérvárra költöztetik.
1697
Tűzvész pusztította el a város kétharmadát.
17. század végére
A sorozatos háborúskodások, járványok és tűzvészek hatására a város elvesztette gazdagságának és lakosságának jó részét.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1704. október 8.
A Nagyszebenből kitörő Rabutin elfoglalta Kolozsvárt és lerombolta védőbástyáit.
1704. október vége - 1705. november
Kuruc kézre került.
1707
A Marosvásárhelyen fejedelemmé választott Rákóczi Kolozsvárra látogatott.
1709. augusztus 10.
Kolozsvár I. Józseftől visszakapta szabad királyi városi státusát.
1710
Pestisjárvány.
1715-1723
A szabadságharc leverése után a Kőmál tetején egy császári katonai erődítmény, a Fellegvár, épült.
1713 és 1716 között
A szabadságharc leverése után Kolozsvár város tiltakozása ellenére a Kőmál tetején egy császári katonai erődítmény, a Fellegvár, épült. Kőváry László történetíró szerint egy Murando nevű építész tervezte meg a helyét és a munkálatok megkezdéséhez a várostól 5000 Ft segélyt kért, amit Kolozsvár megtagadott. Az erőd teljes kiépítését gr. Wirmond fejeztette be 1721–23-ban. Az elnyújtott négyszög alakú, sarkain bástyákkal, kazamatákkal ellátott erőd katonai raktárként és börtönként is szolgált. A város felől lépcsőn lehetett feljutni kapujához, szekérútja a hegyet megkerülve vezetett fel. Nevezetes volt mély kútjáról is.
1719 és 1732
Kolozsvár az erdélyi gubernium és a diéta székhelye volt ismét.
1738-1739
Pestis.
1776
Mária Terézia a városba telepíti a piarista rendet, akik főiskolát hoznak létre a volt jezsuita tanintézetből.
1782
II. József szüntette meg a fellegvár katonai jellegét, s a kiérdemesült erődítményt megvette a város.
1784-1786
Közigazgatási átszervezések történtek és Kolozsvár vármegyeszékhely lett.
1790-1848
Ismét Erdély fővárosa lett, a gubernium székhelye (korábban ideiglenesen Nagyszeben volt a székhely).
1792 decembere
A Belső Szén (Jókai, ma Napoca) utcai Rhédey-palota tánctermében tartotta első előadását az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. Ez a hivatásos magyar nemzeti színjátszás kezdete.
1798
Nagy tűzvész sújtotta. Ezt követően építkezni, terjeszkedni kezdett, csakhamar sor került a város falainak, bástyáinak, kapuinak lerombolására. A bontások következtében ma már csak a déli falakból és bástyákból láthatók épebb részek.
1802
Megszületett Bolyai János, az egyik legnagyobb magyar matematikus.
1821. március 12.
Megnyitották a Farkas (ma Kogălniceanu) utcai kőszínházat, a legelső magyar színházépületet. 1822. december 26-án itt mutatták be az első fennmaradt zenéjű és szövegű magyar operát, Ruzitska József művét, a Béla futását.
1827. december 31.
Este a város piacterén és főbb utcáin elkezdődött a közvilágítás.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. május 30.
Itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között.
1848. november 17.
A császári csapatok megszállták a várost.
1848. december 25.
Bem József vezetésével felszabadították Kolozsvárt.
1849. augusztus 14-15
A magyar csapatok feladták a várost az előrenyomuló orosz-osztrák túlerőnek.
1851
Szeszgyárat alapítottak.
1853
Megalakult Kolozsvár és egyben Erdély első gőzmalma.
1865. december 6.
A kolozsvári országgyűlés kimondta Erdély egyesülését Magyarországgal az 1848-as törvény alapján, azonban Ferenc József császár az életbeléptetését elhalasztotta.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1867. után
A kiegyezéssel újra helyreállt Erdély és Magyarország egysége. Kolozsvár elvesztette fővárosi szerepét, megyeszékhely lett, ipara elmaradt Temesvár, Nagyvárad és Arad mögött, de továbbra is a tudományos és kulturális központja volt. Miután a Szamos bal partja fölött dombon felépült a fellegvár, a város középkori erődítései jelentőségüket vesztették, és akadályozták Kolozsvár fejlődését. A kincstár a fenntartás terheit is a városra hárította át, ezért igyekeztek ezektől megszabadulni.
1867
Ekkor három lényegesebb gyár működött Kolozsváron: a dohánygyár, a Sigmond-féle szeszgyár, valamint egy gépgyár.
1869
A petróleumlámpákat gázvilágítás váltotta fel.
1870
A vasút elérte a várost Nagyvárad irányából. Ezután MÁV járműjavító műhely létesült, amely jelentős üzemmé nőtte ki magát.
1872
Modern egyetemet alapítottak Kolozsvárott.
1873
Megnyílik a vasúti közlekedés a Kolozsvár-Brassó vonalon.
1876
Kolozs vármegye székhelye lett.
1893
Modern telefonhálózat létesült.
1894. május 17. és 25. között
Itt folyt a memorandum-per a szélsőséges, szeparatista Román Nemzeti Párt vezetői ellen, akiket több évi börtönnel sújtottak, pártjukat pedig június 18-án betiltották.
1899
Megalakult a Reitter gyufagyár.
1902
Leleplezték Fadrusz János Mátyás-szoborcsoportját a Főtéren.
1906
Részvénytársasággá alakult Heinrich-féle ásványszappangyár.
1906
Egy belga cég erőművet épített a Hideg-Szamoson, így 1907-ben már villanyégővel világítottak.
1910
60 808 lakosából 50 704 magyar, 7562 román, 1676 német volt.
1911
Megalakult a Renner bőrgyár.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december 1.
Gyulafehérváron tartották a románok azt a gyűlésüket, melyen 1228 delegátusuk teljesen illegitim módon Erdély egyesülését mondta ki a Román Királysággal. Ezt a románok a mai napig úgy interpretálják, mintha Erdély teljes lakossága az egyesülés mellett foglalt volna állást, pedig ez csak a román szeparatisták gyűlése volt, a többi nemzetiség képviselői nem is voltak jelen. Soha nem engedték, hogy népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról, hiszen tudták, hogy azt a szeparatisták biztosan elbuknák.
1918. december 1.
1918. decembere
1918. december 22.
Kolozsvár főterén 50 ezres tömeg, 26 vármegye magyar lakossága tiltakozik a gyulafehérvári döntés ellen.
1918. december 24.
A románok megszállták Kolozsvárt.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1919. január 19.
A polgármesterrel az élen a városháza tisztviselői karának mind a 138 fő tagja megtagadta a román király iránti hűségeskü letételét, ezért mindannyiójukat "elbocsátották".
1919. május 7.
Román fiatalok ledöntötték Széczenyi István szobrát.
1919. május 9.
Az egyetem tanári kara megtagadta a román király iránti hűségeskü letételét, ezért eltávolították őket és a románok elvették tőlük az egyetemet. A helyükbe román egyetemet hoztak létre. A száműzött egyetem ideiglenesen Budapesten működött tovább, majd Szegedre költözött.
1919. október 1.
A magyar társulatot kiutasítják a színházból, helyüket románok vették át.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920 után
A túlnyomóan magyarok lakta városban a román megszállók románosítási kampányba kezdtek. 1921-ben egy Róma által adományozott szobrot állítottak fel, ami azt ábrázolja, ahogy Romulus és Remus egy farkas csecsét szopja. Mátyás Király szobrának talapzatára 1932-ben egy annak román származásáról hazudozó felirat került. Egy hatalmas ortodox katedrális építésébe is kezdtek, annak ellenére, hogy alig éltek ortodoxok a városban. Mai napig építik a keleti románok az üresen kongó, ormótlan ortodox katedrálisokat Erdély-szerte, hogy dominanciájukat hangsúlyozzák.
1920. decembere
Az utcák neveit románra cserélték.
1921. március 1.
Mátyás király szülőházáról leszerelték a magyar nyelvű emléktáblát.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1940. augusztus 30
Második bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz. Ekkor a városban még mindig a magyarok voltak jelentős többségben.
1940. szeptember 11
A magyar csapatok bevonultak Kolozsvárra. Az egyetemet Szegedről visszaköltöztették Kolozsvárra.
1944. március 27.
Német csapatok bevonultak Kolozsvárra.
1944. június 2.
A vasútállomást és környékét bombatámadás érte. Az esemény következtében több százan haltak meg, többek között egy vöröskeresztes jelzésű sebesültszállító vonat is telitalálatot kapott.
1944. október 10.
A magyar csapatok feladták Kolozsvárt, s másnap a Malinovszkij marsall vezette szovjet-ukrán csapatok bevonultak oda.
1945. után
Mivel a második világháború után is egy ideig a lakosság legnagyobb részét magyarok tették ki, rengeteg román családot telepítettek be Kolozsvárra, legtöbbet Moldva területéről, de más vidékekről is (így például az Erdélyi-érchegységből), így teljesen megváltoztatva a város nemzetiségi arculatát.
1946
Kolozsváron román diákok a magyar lakosságot terrorizálták.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1956
A magyar szovjetellenes forradalom jelentős visszhangra talált az akkor még többnyire magyar városban. A felkelés veszélye fenyegetett, ami a román hatóságoknak ürügyül szolgált arra, hogy a magyar Bolyai egyetemet összevonják a román Babeș egyetemmel.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
1960-as évek
Az erőltetett iparosítással egyidejűleg románok tömegeit telepítették a városba. Jelentős részük a Kárpátokon túli, történelmileg román területekről lett Erdélybe betelepítve.
1974
A románok Napoca római municípiumi rangra emelésének 1850. évfordulója alkalmából illesztették a magyarból származó román Cluj nevéhez a Napoca utótagot. Az ókorban a római birodalom része volt a város helyén álló Napoca, melyet Traianus császár alapított, majd 124-ben Hadrianus császár municípium rangra emelte. A 3. században Észak-Dacia (Dacia Porolissensis) székhelyévé vált, Marcus Aureliustól colonia rangot kapott, de 271-ben (274) a rómaiak kiürítették. Ezután a magyarok megérkezéséig nem volt a helyén semmilyen település.
1992-2004
A betelepített román többségnek köszönhetőleg a szélsőségesen magyarellenes Gheorghe Funar lett Kolozsvár polgármestere, aki rendszeresen provokálta a helyi őslakos magyarokat. Ez a város gazdasági fejlődését is hátráltatta jelentős mértékben.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Várak
Fellegvár
Cetățuia
Fellegvár
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Állapot:
Romos
Belépés:
Ingyenes
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Mihály-templom
Biserica Romano-Catolică Sfântul Mihail
Kolozsvár, Fő tér, 2
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Mihály-templom
Története

76 méteres tornya (a kereszttel együtt 80 méter) a legmagasabb erdélyi templomtorony. Hajója 50 m hosszú és 24 m széles; a szentély 20 méter hosszú és 10 méter széles.

Helyén már a 13. században is állt egy szintén Szent Mihálynak szentelt templom. Károly Róbert 1316. augusztus 19-ei oklevelével megerősítette a városnak V. István által adott kiváltságait, többek között a szabad plébános- és bíróválasztás jogát. A város megnövekedett lakossága számára pár éven belül új, tágas templom építését kezdték el. Több mint száz évig épült, az anyagiakat részben az adakozó polgárság, részben a búcsúk bevétele biztosította. A legrégebbi fennmaradt ezzel kapcsolatos irat 1349-ből származik, amelyben Avignon érseke és tizenöt püspök engedélyezte a búcsút azok számára, akik a Szent Mihály-templom és a Szent Jakab-kápolna világítására és felszerelésére adakoztak.

A 14. század végén a növekvő török veszély miatt a templomot és a temetőt védőfallal kerítették be. Az építkezés befejezése Zsigmond király uralkodása idejére, azaz 1419–1437 közöttre tehető, erre utal az uralkodónak a nyugati főkapu felett elhelyezett magyar királyi, német császári és cseh királyi címere.

1437-ben, büntetésképpen azért, hogy megnyitották a kapukat a parasztfelkelőknek, a város kiváltságait eltörölték, és csak 1444-ben Szent Mihály napján adták vissza. Erre utal a címer feletti Szent Mihály-szobor. A homlokzat befejezése és a torony építése még az 1450-es években is tartott.

A templomot 1489-ben tűzvész károsította, majd Mátyás király segítségével restaurálták. A szentély boltozatát 1498-ban újították meg. A torony építésének időpontját az 1511–1545 közötti időszakra teszik, a tervezett két torony közül csak az északi épült fel. A torony az 1697-es tűzvészben elpusztult és csak 1742-1744 között építették újjá, barokk stílusban. Ezt a tornyot 1763-ban villámcsapás és földrengés károsította, ezért le kellett bontani. A jelenleg is látható neogótikus torony alapkövét 1837-ben tették le és 1859-ben készült el. A torony alatt eredetileg átjáró volt, ezt a 20. század elején szüntették meg. Az 1738–1744-es nagy pestisjárvány után a főbejárat elé fogadalmi kapuzatot emeltek. A három bejáratú diadalkaput, amelyet Mihály arkangyal és a pestis ellen oltalmazó szentek (Keresztelő Szent János, Szent János evangélista, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Nepomuki Szent János és Borromei Szent Károly) szobrai díszítettek, az 1899-es rendezési munkálatok során helyezték át a Szentpéteri templom elé.

Az orgonát 1763-ban Johannes Hahn szebeni mester építette, de többször átépítették.

A templomot 1545-től a protestánsok, 1566-tól 1716-ig két év megszakítással az unitáriusok használták. Ekkor számolták fel eredeti berendezéseit, falképei fehérre meszelték. 1604–1605-ben Giorgio Basta császári hadvezér a jezsuiták birtokába adta a lerombolt Farkas utcai templom helyett. 1716. március 30-án Stephan von Steinville császári főparancsnok utasítására katonai erővel elvették az unitáriusoktól és újra a katolikus egyházé lett. A protestánsok alatt a liturgiai berendezések elpusztultak, ezeket a 18. században pótolták. A barokk oltárt 1725-ben emelték.

1898-ra a templom körül kiaszfaltozott korzót létesítettek, a templom kertjét Pákey Lajos tervezte öntöttvas kerítéssel vették körül. 2009-ben a templom kertjében felállították Márton Áron püspök szobrát, Bocskay Vince alkotását.

A Szent Mihály-templom története során számos nevezetes történelmi esemény színhelye volt. Legtöbbször benne tartották a Kolozsvárra összehívott országgyűléseket, közel ötvenet. Az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot harmadjára (1601. március 27.) és itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot (1607. február 12.), Báthory Gábort (1608. március 7.) és Bethlen Gábort (1613. október 13.).

Kolozsmonostori apátság
Biserica Romano-Catolică Calvaria
Calvaria Church (Cluj-Napoca)
Roamata, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Kolozsmonostori apátság
Története

A Benedek-rendi apátságot legkorábban I. Béla korában (1061–1063), legkésőbb I. László uralkodása alatt (1077–1095) alapították Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Kelemen Lajos szerint ugyanaz a várispán alapította, aki Kolozsvár városát is. A bencések legkorábbi épületei a 11. század második feléből származnak.

A kolostor nem az erdélyi püspöknek, hanem közvetlenül az esztergomi érseknek volt alárendelve, ami többször is fegyveres támadásokhoz vezetett a kolostor ellen, mert az erdélyi püspökök próbálták hatáskörüket az apátságra is kiterjeszteni. Adorján püspök (1187–1202) után Vilmos püspök (1204–1221) is fegyvereseket küldött az apátság ellen, akik feldúlták a rendházat és a templomot, az apátot elfogták, a pápai okleveleket elégették, a királyi privilégiumokat igazoló okiratokat a Szamosba dobták. Ezek miatt III. Honoriusz pápa 1222-ben vizsgálatot rendelt el. II. András kérésére a pápa 1225-ben mitra és gyűrű viselését engedélyezte a kolozsmonostori apátnak. A tatárjáráskor a templom elpusztult, majd a 13. század második felében újra felépítették. Ebből a korból csak a szentély maradt meg. A hatásköri harcok a tatárjárás után megszűntek.

1288 körül az apátság hiteleshelyi jogot kapott. Kezdetben az oklevelek kiadása alkalomszerűen történt, az apátságot 1338-tól vezető János apát volt az, aki szervezett alapokra helyezte a hiteleshely tevékenységét.

1362-ben a kolozsvári polgárok közül néhányan összetűzésbe kerülve a szomszédos Szucság egyik nemesével, Chuey fia Pállal, megostromolták a kolozsmonostori apátságot, és odamenekült ellenfelüknek fejét vették. Az eset feltételezhetően az apátság zavaros ingatlanügyei miatt robbant ki; nem sokkal később pedig Ottó apát és István deák, az apátság jegyzője több oklevelet hamisítottak a kolostor birtokainak visszaszerzésére. Ottó apát eltűnt, István deákot pedig 1383-ban okirathamisítás miatt máglyahalálra ítélték, a hiteleshely működését felfüggesztették, a hamisításoknál használt pecsétet összetörték. A hiteleshely a következő évben új pecséttel újból működni kezdett, de a közbizalom nehezen állt helyre, annak ellenére, hogy Mária királynő 1384. február 14-én megerősítette az apátság bíráskodási jogát és Kolozsvártól való függetlenségét, és májusban engedélyezte számukra új közhitelű pecsétnyomó készíttetését.

Antal apát (1424–1451) nagy tekintélyt szerzett a kolostornak, elkészíttette a 42 kötetet tartalmazó könyvtár és a levéltár leltárát (1427), és átszervezte a hiteleshelyet. Az apátság birtokainak védelmére illetve visszaszerzésére számos pert indított, többek között Lépes György erdélyi püspök, a pelsőci Bebek család, Csáki László erdélyi vajda, Nádasdi Salamon fia Mihály volt székely ispán ellen. Állandó vitában állt Kolozsvár városával is, egyrészt a határos területek tulajdonjoga, másrészt a kolozsvári polgárok által a monostori szőlők után fizetendő hegyvám miatt.

1437-ben, a Budai Nagy Antal vezette felkelés során a kolostort kirabolták, jegyzőjét, Balázs deák magistert megölték. Antal apát után az apátságot többnyire az uralkodó által kinevezett gubernátorok vagy kommendátorok irányították, akiknek a jogállása azonos volt az apátokéval, de nem voltak a rend tagjai.

Hunyadi Mátyás alatt Pécsváradi Péter apát 1465-ben engedély nélkül megerősítette az apátságot. Az erődítményt Mátyás 1466-ban lebontatta. 1492-ben a templomot falfreskókkal és színes ablakokkal díszítették. 1556. április 26-án a kolozsvári országgyűlés az egyházi javak lefoglalásáról rendelkezett, ezzel a kolostor működése megszűnt. (A hiteleshely jegyzőkönyvében az utolsó bejegyzés dátuma 1556. június 30.). 1575-től a hiteleshely feladatait világi alapokon szervezték át, és a levéltárat a városba szállították.

1579-ben Báthory István adományaként a jezsuiták birtokába került, Kolozsmonostor, Bács, Jegenye, Tiburc, Kajántó és Bogártelke falvakkal együtt. Az épületet 1596-ban villámcsapás érte, fedele leégett. Mária Krisztierna fejedelemasszony ugyan rendelkezett a helyreállításról, de a templom 1614-ben még mindig romos állapotban volt, csak 1620–1622 körül állították helyre Somkeréki Erdélyi István költségén. A birtok 1609-ben Kamuti Balázs kezére került, aki kastéllyá alakíttatta át az apátság épületét. Utóbb a birtok a fejedelmi kincstár kezelésébe került. Az 1658–1661 közötti török-tatár dúlás végleg elpusztította a templomot. Az önálló erdélyi fejedelemség megszünte után a birtok ismét a jezsuitáké lett, de mivel a rend időközben új templomot, rendházat és iskolát építtetett Kolozsváron, ennek a templomnak a jelentősége csökkent.

Az 1658–1661 közötti időszakban a tatárdúlás okozott ismét súlyos károkat az épületben; ezt követően Kemény Simon özvegye, Perényi Katalin újíttatta meg. 1704-ben, a Rákóczi-szabadságharc során az épület állapota megint romlott, a templom leégett, csak a szentély maradt épen. A rend 1773-ban történt feloszlatása után 1782-től katonai raktár lett; 1787-ben magtárként használták. 1794–95-ben ugyan még megjavították a fedelét, de a következő évszázadban 1818-tól köveinek nagy részét Rudnay Sándor püspök engedélyével elhordták, és a Királyi Líceum építésénél használták fel. Az épületből csak a szentély maradt meg, amelyet 1819-ben kápolnává alakítottak át. A templom hajóját 1896-ban az Erdélyi Római Katolikus Státus építtette újjá neogótikus stílusban. A Kós Károly által tervezett harangláb 1922-ben épült.

1924. április 27-én az Erdélyi Római Katolikus Státus a templomot 25 évi használatra, 1949. május 1-jéig átengedte a görögkatolikusoknak, évi 100 lej jelképes bérleti díj fejében, a tulajdonjog fenntartásával, kizárólag istentiszteleti, illetve egyházi használatra. Miután 1948. december 1-jén a görögkatolikus egyházat megszüntették, és vagyonát a román állam vette át, 1948–1994 között román ortodox templomként működött. 1991 és 1994 között a római katolikusok is misézhettek itt, majd 1994 júliusától teljes egészében a római katolikus egyházé lett. Az 1994 után történt – állami támogatás nélkül végzett – kiemelkedően szép restaurálás Europa Nostra-díjat eredményezett. A helyreállított templomot 1997. június 20-án Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére. A temploma ma Kolozsvár-monostor plébániatemploma.

Farkas utcai református templom
Kolozsvár 26
Taz666, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Farkas utcai református templom
Története

1486. szeptember 9-én Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet. Az építkezést János testvér vezette, valószínűleg ugyanaz, aki a királyi műhely vezetőjeként részt vett a visegrádi építkezésekben is. A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494-ben a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára. Az adomány később állandó járandósággá változott, amelyet II. Lajos király 1520-ban megerősített. A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült. A templom mellett eredetileg két rendház állt, ezekből csak a férfikolostor kerengőjének északi része maradt meg.

A protestantizmus térhódítása következtében, az 1556. március 8-ai szászsebesi országgyűlés határozata értelmében a rendnek el kellett hagynia Kolozsvárt. Március 15-én a református tömeg behatolt a templomba és követelte a templom és a rendház átadását. A templom kapujában Mikola Boldizsár atya állt, és a legenda szerint szívére tett kézzel és magasba emelt két ujjal megesküdött, hogy az épületet soha el nem hagyja. Az emberek karddal lekaszabolták a barátot, és betörtek a templomba, ahol elpusztították az ott található szakrális tárgyakat. Az 1958-as restauráláskor a kolostor udvarán teljesen ép 16. századi csontvázat tártak fel, melynek bal keze a mellkason hevert, a jobb kar pedig két kinyújtott ujjal felfele mutatott.

Ezt követően a templom huszonöt évig gazdátlanul állt. 1579-ben Báthory István fejedelem a jezsuitáknak adományozta az épületegyüttest, egyúttal építőanyagot is biztosított a felújításhoz. Ekkor alakították át iskolává az apácakolostort. 1588-ban a medgyesi országgyűlés kitiltotta a jezsuitákat Erdélyből, de Báthory Zsigmond visszahívta őket, és 1595-ben újra birtokba vették a templomot. A tizenöt éves háború idején, Székely Mózes csapatai elűzték a jezsuitákat és a Toroczkai Kovács Máté unitárius szuperintendens és Göczi Nyírő Pál prédikátor által felhergelt nép, Bogner-Gellyén Imre királybíró be nem avatkozása mellett 1603. június 9-én megrohamozta a templomot. A templom ajtaját betörték, az oltárt és a szobrokat fejszével szétvágták, a padokat darabokra törték és bedöntötték a boltozat egy részét is, amely tizennégy embert ütött agyon. A továbbiakban a gazdátlan épület köveit felhasználták a város egyéb építményeinek javításához, a szentélyt raktárként használták.

A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg a romos templomot és a telkeket kollégium céljára, de végül is a kollégium Gyulafehérvárra került. A templom újjáépítése csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el. Az építkezés nagyobb része 1640-ig elkészült, majd a fejedelem olasz építészt és – hosszas utánajárással – kurlandiai mesterembereket hozatott, akik 1643 végére befejezték a csillagboltozatot. Az 1640-es években elkészült a templom berendezése is. Az újjászületett templomot Geleji Katona István püspök szentelte fel, 1647. június 30-án. II. Rákóczi György kezdeményezte a kolostor helyreállítását a református kollégium számára, ami az 1798-as tűzvészben semmisült meg.

Az 1798-as tűzvész után a templomot Josef Leder vezetésével állították helyre. 1910–13 között a templom teljes körű restaurálására került sor Lux Kálmán irányításával, ekkor készült el a neogótikus karzat, ahova a pécsi Angster József készítette orgonát helyezték el. A következő restaurálás 1958–1961 között történt, ezúttal Bágyuj Lajos vezetésével.

A templomban található I. Apafi Mihály és felesége, Bornemisza Anna, illetve II. Apafi Mihály és felesége, Bethlen Kata sírja, akiknek a földi maradványait 1942-ben hozták át az almakeréki templomból. A síremlék Kós Károly tervei alapján készült.

A templom akusztikája kiváló, így az 1960-as évektől kezdve rendszeresen orgonahangversenyeknek ad helyet. Az orgona felső, régebbi része a felirata szerint 1766-ban készült.

A templom előtt található Sárkányölő Szent György szobra. Az eredeti alkotást, amely a prágai várban áll, Kolozsvári Márton és György készítették, 1373-ban.

Szent Erzsébet római katolikus templom
Biserica Sfânta Elisabeta
BisericaRomanoCatolicaSomeseni (4)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Erzsébet római katolikus templom
Története

Szentháromság Piarista templom
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szentháromság Piarista templom
Története

Miután az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum megengedte a korábban kiutasított szerzetesrendek visszatelepedését, és I. Lipót császár visszaadta a jezsuiták korábban elvett birtokait, az 1692-es nagyszebeni országgyűlés nekik adta az óvári templom és kolostor épületeit. Mivel ezeket az épületeket hamarosan kinőtték, 1700 körül megvásárolták a Farkas utca és Belső-Torda utca sarkán levő telket, ahol kialakították a hit és az oktatás céljait egyaránt használó épületegyüttesüket.

A templom építését 1718-ban kezdték el. Az építést az erdélyi katolikus hívek adományokkal támogatták, ezen kívül az erdélyi országgyűlés, a református Wesselényi István főispán hozzászólása alapján szintén megszavazta a templomépítés támogatását. A templomot 1724. augusztus 10-én nyitották meg, az ünnepélyes felszentelést Antalfi János püspök végezte 1725. május 13-án.

Miután 1773. július 21-én XIV. Kelemen pápa eltörölte a jezsuita rendet, Mária Terézia a piaristákat, vagyis a Kegyes Tanítórendet hívta be helyükre, ezért az épületet utóbb piarista templom illetve akadémiai templom néven emlegették.

Az orgonát Maywald Antal készítette 1849-ben, Ruzitska György tervei alapján.

1948-at követően, amikor a román állam felszámolta a görögkatolikus egyházat, itt tartottak anyanyelvű miséket a templom nélkül maradt román katolikus hívők számára.

A templom főoltárán őrzik a Szűzanya füzesmikolai kegyképét. A képet egy Lukács nevű ortodox pap festette, aki Nagyiklód községben működött. Egy Kopcsa János nevű hívő vásárolta meg és a mikolai román ortodox templomnak ajándékozta, ahol 1699. február 15-étől 26 napon át könnyezett. A csodás esemény hírére a kegyúr gróf Korniss Zsigmond saját kastélyába vitette, de a tulajdonjog körül vita alakult ki, végül Kollonich Lipót esztergomi érsek a kolozsmonostori templomnak ajándékozta. 1699 pünkösd előtt nagy ünnepséggel vitték át a kolozsmonostori kápolnába, majd néhány nap múlva a jezsuiták belvárosi templomába.

Ferences templom és kolostor
Kolozsvár 03
Taz666, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Ferences templom és kolostor
Története

1397-ben említették először a domonkosokat Kolozsváron. A 15. század második felében épült a templom és a kolostor késő gótikus stílusban, a korábbi, feltehetőleg a 15. század elejére tehető épület felhasználásával. 1455-ben Hunyadi János só adományt tett az építésére. 1500 körül a templomot új hálóboltozattal fedték be. A reformáció következtében a domonkosoknak távozniuk kellett a városból, de továbbra si az épületben működött a város iskolája. 1556-ban Izabella királyné átmenetileg itt szállt meg. 1609-ben Báthory Gábor a templomot a reformátusoknak engedte át, akik később a kolostorban az unitárius iskola mellett református iskolát működtettek. Ebből az időszakból jelentős számú fali firka maradt meg. A 17. század végén a katolikusok szerezték vissza. Először jezsuiták, majd 1725-ben ferencesek költöztek bele. A 18. században a templomot és a kolostort barokk sítusan alakították át. 1920 és 1908 között Miller István és Lux Kálmán vezetésével állították helyre, ez határozza meg a mai arculatát.

Fájdalmas Szűzanya templom
Biserica Sfânta Fecioară Îndurerată
MamasturuluiNr12 (8)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Fájdalmas Szűzanya templom
Története

Miután Báthory István erdélyi fejedelem visszavásárolta és a jezsuiták kezelésére bízta a kolozsmonostori bencés apátságot, a Szent Benedek kolostor romjaiból kastélyt építtetett, benne kápolnával a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. Ide költöztek 1579-ben a jezsuiták. A Báthori-házban 1902-ig kapott otthont a Fájdalmas Szűzanya kápolna. Mivel az épület már 1894-ben a Gazdasági Akadémia tulajdonába ment át, 1902-ben a kápolnát is felszámolták, és Kolin István szentszéki tanácsos, akkori plébános a Báthori-házzal szemben építtette fel a Fájdalmas Szűzanya kápolnát, plébániaházzal együtt. Az új plébánia-templomot gr. Majláth Gusztáv Károly püspök 1902. jún. 14-én szentelte fel. A környék fokozatos népességnövekedése miatt 1942-ben a kápolna szentélyrészét lebontották, és szélesebb, tágasabb hajót építettek a helyére újabb, félkörívű apszissal.

Szentpéteri plébániatemplom
Biserica Sfântul Petru
Biserica Sfantul Petru din Cluj-Napoca
ZARAKA Z, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szentpéteri plébániatemplom
Története

Hajdanán a város eme területén Szentpéter falu létezett. Az 1416-ban keltezett dokumentumok szerint templomát Szent Péter és Pál tiszteletére építették. A korábbi templomból fennmaradt altemplomra 1844-1848 között felépült a jelenlegi, neogótikus templom. Belső festményeit 1926-ban Szatmáry Károly festette.

Hídelvei református templom
Cluj-Napoca-Str. Horea,Nr.53 - IMG 4596
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Hídelvei református templom
Története

Alsóvárosi református templom, Kétágú templom
Biserica Reformată II Două turnuri
Kolozsvar Ketagu templom
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Alsóvárosi református templom, Kétágú templom
Története

A templom elnevezése eleinte református külső templom (vagyis a várfalon kívüli, külvárosi) volt, majd többnyire két tornyára utalva kétágú templomként emlegették, hivatalos elnevezése alsóvárosi templom.

A város falain kívül élő jelentős számú református az 1690-ben a tatároktól elpusztított, a mai Teológiai Intézet helyén álló kis templomuk helyett 1695 tájékán kezdtek új fatemplomot építeni ezen a telken. Az 1672-es évszámot viselő kő szószék bizonyára az előző templom romjai közül került elő. A templom orgonája 1771-ből származik, Farkas Jánosné ajándéka volt.

A 19. század első felében jelentősen megnövekedett a reformátusok száma. A nagyszámú hóstátira való tekintettel elhatározták egy új templom felépítését. Az új templom terveit 1827-ben Georg Winkler készítette a debreceni nagytemplom mintájára. 1828-ban elkezdték a gyűjtést. Az alapkő ünnepélyes letételére 1829. október 3-án került sor, a régi templom mellett. Az alapkő alá latin és magyar nyelvű óntáblákat helyeztek el. Az új templomot pénzhiány miatt csak 1851. október 12-én szentelték fel. A fatemplomot 1845-ben lebontották.

Felsővárosi Református templom, Kakasos templom
Biserica Reformată IV cu Cocoş
Kvár Kakasos templom
Pasztilla, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Felsővárosi Református templom, Kakasos templom
Története

A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, magyar szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot.

A gróf Nemes család Népkert néven a telek egy részét megnyitotta a nagyközönségnek. Az 1840-es években szabadtéri színházi előadásokat is tartottak itt. 1903-ban a Nemes-kert nagyobbik részét a református egyház vette meg. Spáda János helyi építőmester neogótikus templomra vonatkozó tervét a presbitérium leegyszerűsítve fogadta el 1910-ben. A parochiális tanács kifogására Kós Károly végül saját terveket készített. Az építkezést 1913. június 1-jén kezdték el, az elkészült templomot 1914. március 22-én szentelték fel. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik: a mennyezete festett kazettás. A kazetták tervezője Muhits Sándor iparművészeti tanár, a festőjük Szántó Gergely volt. A templom déli oldalán levő torony csúcsán kakas van; innen ered a templom neve.

Evangélikus templom
Biserica Evanghelică Luterană
Kolozsvar evangelikus templom
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom
Története

A szász evangélikus gyülekezet 1816-ban kezdte építtetni, de csak 1829. november 29-én szentelték fel. A sekrestye mellé 1817-18-ban iskolát is építettek.

Unitárius templom
Biserica Unitariană
Biserica unitariană 20180321 115158 07
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
unitárius
Felkeres
Unitárius templom
Története

1792 és 1796 között Türk Antal kőművesmester tervei alapján épült fel Lázár István püspök megrendelésére. 1908-ban a torony sátortetejét Pákei Lajos által tervezett hagymakupolára cserélték.

Volt minorita templom, Krisztus színeváltozása görög katolikus templom
Catedrala Greco-Catolică Schimbarea la Faţă
Schimbarea la Fata (Transfiguration) Cathedral, Cluj-Napoca
Cluj Napoca, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Volt minorita templom, Krisztus színeváltozása görög katolikus templom
Története

A minoriták a 15. században érkeztek a városba, és a Farkas utcában építettek kolostort és templomot, ahonnan a protestánsok űzték ki őket. Csak a 18. század közepén tértek vissza. 1766-ban megvásárolták a Henter-házat, ami ma is a kolostorszárny magját képezi. 1778-1779 között épült a templom és kolostor. Tornya 1779-ban a rossz alapozás következtében összedőlt, újjá kellett építeni. A minoriták 1924-ben a görög-katolikus egyháznak engedték át, akik 1930-tól püspöki székesegyházként használták. 1948-ban erőszakkal elvették tőlük és az ortodoxoknak adták, akiktől csak hosszas pereskedéssel tudták 1998-ban visszaszerezni.

Kriszus feltámadása görög katolikus templom
Biserica Greco-Catolică Învierea Domnului
A Bob utcai templom az udvarból
AttilaB88, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Kriszus feltámadása görög katolikus templom
Története

1800 és 1801 között építtette Ioan Bob püspök későbarokk stílusban. Építésze Leder József volt.

Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális
Catedrala Mitropolitană Adormirea Maicii Domnului
CatedralaOrtodoxa
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális
Története

Az 1919-es román megszállás után, 1923-ban kezdték építeni, és pénzhiány miatt csak 1933-ban adták át. 1973-ban ortodox érseki rangra emelték. 1993-ban előtte állították fel a magyarirtó Avram Iancu szobrát.

Köpeczi-ház, Lengyel eklézsia háza
Kolozsvár Unió utca 17
Hkoala, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia, kápolna
Jelenleg:
ház
Felekezet:
unitárius
Felkeres
Köpeczi-ház, Lengyel eklézsia háza
Története

A protestantizmus legpuritánabb vallású lengyel követői, miután elűzték őket szülőföldjükről, Erdélyben próbáltak letelepedni. 1661-ben közülük mintegy hétszáznak sikerült is Kolozsváron megtelepedni a Kemény János fejedelemtől kapott védlevélnek köszönhetően. Ezt a házat ők szerezték meg 1680-ban és imatermet rendeztek be falai között, de ez volt a lelkészi lakás is. Vallási vezetőjük Lachovius András volt. A gyülekezet tagjai közül sokan meghaltak az akkori idők egyik pestisjárványában, a megmaradtak közül a fiatalok elmagyarosodtak, a Lachoviusok például utóbb a Lászlóczky nevet vették fel. Amikor II. József 1781-es türelmi rendelete nyomán az unitáriusok lehetőséget kaptak a saját templom építésére (az 1716-ban elvett Fő téri templom helyett), a lengyel közösség maradéka 1784-ben eladta ezt a házat, és a bevételt a magyar hittestvérek templomának felépítésére adta.

Egykori Szent Ferenc és Szent Erzsébet agg szegények háza
Centrul de îngrijire și asistență Cluj-Napoca
Kolozsvar Szent Erzsebet aggmenhaz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia, szegényház
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Egykori Szent Ferenc és Szent Erzsébet agg szegények háza
Története

Előzményének a városi korházat kell tekinteni, amely 1671-ben a Főtérre költözik. Mivel állandó fertőzési gócpontot jelentett 1768-ban a katolikus püspök elrendeli kiköltöztetését a szentpéteri volt minorita rendházba. 1818-ban a szentpétervári egyházközség és az aggmenház lelki irányítása egyesült. Akkor vette fel a Szent Ferenc és Szent Erzsébet agg szegények háza nevet. A Karolina korház megnyitása után, 1820-tól itt csak az aggok maradnak. A jelenlegi épületet 1855-ben kezdték el építeni, és 1870-ben nyerte el mai alakját. A szimmetrikus épület utca felőli bejárata fölötti torony fülkéjében Szent Erzsébet szobra látható. A nyugati szárnyhoz építet részben a parókia kapott helyet. 1912-től az aggok ellátását a szatmári irgalmas nővérek végezték, 1948-tól állami intézmény lett. Jelenleg az épületben állami aggmenház működik.

Római katolikus parókia, Szervátiusz Jenő szobrainak kiállítása
Kolozsvar plebania1
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Római katolikus parókia, Szervátiusz Jenő szobrainak kiállítása
Története

A sarok felőli részét 1450-ben építették. Az 1799-es évszámmal megjelölt kapubejáró felett egy Szent Mihály-dombormű található. Egy 1773-ból származó latin feliratú domborműves emléktábla örökíti meg annak emlékét, hogy II. József június 25-27-én Kolozsváron járt és itt szállt meg Benkő Mihály kanonok vendégeként. A ház belső udvarán Szervátiusz Jenő szobrainak állandó kiállítása kapott helyet. Több mint 80 szobor látható a plébánia udvarán.

Református parókia
Kolozsvar alsovarosi papilak
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
református
Felkeres
Református parókia
Története

1872-ben épült fel Hottner Ferdinánd tervei alapján. 1912-ig egyszintes épület volt, akkor építettek rá emeletet.

Egykori Piarista rendhaz
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak, laktanya, bíróság, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
ház
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Egykori Piarista rendhaz
Története

Eredetileg a jezsuiták építtették, nemesi ifjak konviktusaként, majd a rend megszüntetése után Mária Terézia a piaristáknak adta át. Az épület valószínűleg 1735-ben készült el, mivel a barokk főkapu felett ez az évszám olvasható, mellette az alapítók, Báthory István és gróf Apor István címerével és a I(esus)H(ominum)S(alvator) CON(victus) NOB(ilium) felirattal. A 18. században a konviktus keleti szárnya volt a város első kétemeletes épülete.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt előbb menekültek laktak benne, utána kaszárnyává alakították, majd katonai szabóság kapott helyet benne. Az épület 1860 körül üresen maradt, és felújítás után az Erdélyi Királyi Tábla használatába került. 1866-tól kezdve ismét kollégiumként funkcionált.

1948-ban a piarista rend megszüntetésekor az épületet az egyetem használta bentlakás és étkezde céljára, később irodák és orvosi rendelő is került ide. A hajdani refektóriumot klubhelyiségként hasznosították.

Báthory–Apor Szeminárium, Szent József Fiúnevelde
Liceul Teoretic Báthory István
Eredetileg:
szeminárium, felsőoktatás, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
Jelenleg a szomszédoss Báthory István Elméleti Líceumhoz tartozik.
Felkeres
Báthory–Apor Szeminárium, Szent József Fiúnevelde
Története

1579-ben Báthory István fejedelem kolozsmonostoron jezsuita iskolát alapított. Pár év múlva a jezsuitákat Kolozsvárra telepítette. 1580-ban a rend megkapta a szintén Farkas utcai ferences kolostor épületeit. 1581-től főiskolát szándékozott létrehozni az egykori ferences kolostorban. 1603-ban a jezsuitákat elűzték Kolozsvárról. 1615-ben Kolozsmonostorra tértek vissza.

Amikor I. Lipót császár visszaadta a jezsuitáknak a birtokaikat, a rend újra megnyitotta iskoláját Kolozsváron és nagyszabású építkezésekbe kezdtek. Ekkor emelték Apor István alapítványából a szeminárium épületét, amely 1728-ban készült el.

Miután a jezsuita rendet 1773-ban a pápa feloszlatta, a főiskola Collegium Theresianum névvel állami intézménnyé lett. Mária Terézia 1776. június 7-i rendelete alapján a piaristák vették át. Az intézmény hivatalos neve Királyi Akadémiai Líceum lett, amely egyetemi rangban működött, jogi és orvosi karral. Az előadásokat a mai líceum helyén álló épületben tartották. 1784. augusztus 28-án II. József az ausztriai egyetemekkel együtt líceummá fokozta le a főiskolát. 1787-ben a rendelet életbe lépésekor teológiai kart Gyulafehérvárra költöztették, a bölcsészeti és jogi tagozat, valamint az orvos-sebészeti intézet változatlanul működött tovább. A jogi kar 1849-ben, a bölcsészeti kar pedig 1850-ben megszűnt, az orvosi kar önálló intézménnyé alakult, az akadémiai líceum 1850-től katolikus főgimnáziumként folytatta tevékenységét. Az 1948. augusztus 3-án megszüntették a szerzetesrendeket, és államosította a felekezeti iskolákat. 1999 áprilisától hivatalosan is alapítója, Báthory István nevét viseli.

Az 1798-as tűzvész után az épületet le kellett bontani. A mai épület 1817 és 1821 között épült, Friedrich Thallinger mérnök tervezte.

Az épület homlokzatán egy fülkében Szent József barokk szobra található, „Tu Eris Super Domum Meam” felirattal. Johannes Nachtigall alkotása. A sötét, szűk bejárati folyosó bal oldalán Bulbuk Emánuel örmény kereskedő (1821–1897) emléktáblája található, aki alapítványt tett a fiúnevelésre. Az udvaron egy belső kapu feletti fülkében az alapító Báthory István szobra látható, ez Vágó Gábor műve 1933-ból. A belső kapu a szilágysomlyói Báthori-vár reneszánsz kapujának kicsinyített másolata.

Protestáns Teológiai Intézet
Eredetileg:
szeminárium
Jelenleg:
szeminárium
Felekezet:
református
Felkeres
Protestáns Teológiai Intézet
Története

A teológia épületének helyén a 17. században a reformátusok első külső, azaz várfalakon kívüli temploma állt. 1672 táján épült valószínűleg egy korábbi kápolna alapjaira. 1690. december 16-án a Kajántó felől érkező tatárok felégették a Külső Magyar utcát, így a templomot is. Az új templom építése 1695-ben kezdődött meg a várfaltól távolabbi telken, a mai kétágú templom helyén.

Az elhagyatott telket Pataki István főbíró vásárolta meg a reformátusoktól azzal a feltétellel, hogy az ő és felesége halála után visszaszáll az egyházra. Előbb kertté alakította, majd fogadót épített Három liliom név alatt. 1781-ben meghalt Patakiné, a telek a fogadóval pedig visszaszállt az egyházra. Azonban a fogadó hamarosan a város egyik rossz hírnevű tivornyahelyévé vált.

A református teológia Nagyenyedről Kolozsvárra való telepítése már az 1870-es évektől napirenden volt. A teológia új épületére kiírt pályázatot 1894 januárjában Feszty Gyula budapesti építészmérnök terve nyerte meg. Az épületet 1895. szeptemberében adták át, a megnyitóünnepségre november 2-3-án került sor Bánffy Dezső miniszterelnök és Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében.

A minisztériummal kötött egyezség értelmében a teológusok egyben a kolozsvári egyetem diákjainak számítottak és egyes tárgyakat annak különböző karain hallgattak. Az új épületben nemcsak teológusok, de a református bölcsészhallgatók is szállást kaptak.

Falai között neves erdélyi püspökök, tudósok, írók, szerkesztők tanultak, akik közül sokan évtizedekig itt is laktak: a bibliafordító Kecskeméthy István, a történész Pokoly József és Révész Imre, a filozófus Ravasz László, Bartók György, Makkai Sándor és Tavaszy Sándor, stb.

Az 1948-ban életbe lépett új tanügyi törvény választás elé állította az erdélyi protestáns egyházakat: egyesítik a református és az unitárius teológiai akadémiákat vagy középiskolává minősülnek. Az öt protestáns püspök (Vásárhelyi János, Arday Aladár, Argay György, Kiss Elek és Friedrich Müller) az egyesítés mellett döntött.

Erdélyi református egyházkerület püspöki hivatala
Kolozsvar Reformatus Puspokseg
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
püspöki / érseki palota
Jelenleg:
püspöki / érseki palota
Felekezet:
református
Felkeres
Erdélyi református egyházkerület püspöki hivatala
Története

A reformáció már a 16. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált. 1559-ben a marosvásárhelyi zsinat elfogadta az úrvacsoráról szóló református tanítást, majd 1564-ben, a nagyenyedi zsinaton a helvét, illetve lutheri irányú reformációk elváltak egymástól. Ettől az időponttól számítható az Erdélyi református egyház létrejötte.

Vallásszabadság Háza
Vallásszabadság háza Kolozsvár
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
püspöki / érseki palota
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
unitárius
Felkeres
Vallásszabadság Háza
Története

A 14. századi gótikus épület a város egyik legrégebbi lakóháza volt. Építtetője egyes feltételezések szerint a város egyik tehetős polgára, mások szerint keresztes lovagok lehettek. A 18. század elején a Wesselényi család birtokába került, 1851-től pedig Biasini Domokos kereskedő tulajdona lett. Az unitárius egyház 1883-ban vásárolta meg, és püspöki lakhelynek alakították át. 2009-ben Bálint Benczédi Ferenc püspök kezdeményezésére az egyház úgy döntött, hogy felújítják az épületet. Kiállítóhelyként az unitárius egyház történelmi emlékeit mutatja be; kulturális közösségi térként író-olvasó találkozóknak, műhelybeszélgetéseknek, koncerteknek és egyéb rendezvényeknek. Az intézmény célja a vallásszabadság eszméjének erősítése, vizsgálata, védelme.

Neológ zsinagóna
Sinagoga
Neológ zsinagóna
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
zsinagóga
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Neológ zsinagóna
Története

Kolozsvárra a zsidók betelepedését 1848-ban engedélyezték. 1887-re épült fel a keleti stíluselemekkel díszített neológ zsinagóga Hagner Izidor tervei alapján. 1927 szeptember 13-án feldúlták a vasgárdisták. Jelenleg ez az egyetlen működő zsinagóga Kolozsváron.

Első zsinagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Első zsinagóga
Története

1851-ben épült. Ma a zsinagógának csak a külseje a régi.

Középületek
Volt vármegyeháza, Városháza
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Volt vármegyeháza, Városháza
Története

Az épület 1896–1897-ben vármegyeházának épült, Alpár Ignác tervei alapján eklektikus stílusban. Az 1919-es rován megszállás után román prefektúra székhelye lett. 1940 és 1944 között ismét vármegyeháza volt. 1991-ben költözött bele a városháza Kolozsvár hírhedt magyargyűlölő román polgármestere, Gheorghe Funar kezdeményezésére.

Régi városháza
Primăria
Kolozsvár régi városháza
Attila Terbócs, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Régi városháza
Története

Helyén a város első tanácsháza állt. 1537-ben már tanácsházaként említették. A reneszánsz stílusú épület földszintjén a százférfiak tanácsa, emeletén a szenátorok üléseztek. Az 1798-as tűzvészben jelentősen megrongálódott. Az 1826-os földrengés után olyan állapotba került, hogy le kellett bontani. Az új városháza 1840-től 1845-ig épült Kagerbauer Antal tervei alapján.

Egykori erdőigazgatóság, ortodox püspökség
Palatul Arhiepiscopiei Ortodoxe
Arhiepiscopia ortodoxă 20180305 160207 10
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
püspöki / érseki palota
Felkeres
Egykori erdőigazgatóság, ortodox püspökség
Története

Az Oriold és Entrasser cég építette 1887-ben Debreczeni Balázs tervei szerint, eredeti rendeltetése szerint az erdőigazgatóság székhelye volt. Az ortodox katedrális megépítése után 1934 áprilisában a Minisztertanács az ortodox püspökségnek adta az épületet.

Gubernium egykori székhelye
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
ház
Felkeres
Gubernium egykori székhelye
Története

Egykori pénzügyigazgatóság
Administrația Finanțelor Publice pentru Contribuabili Mijlocii
Administrația Financiară 20180322 114307
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Felkeres
Egykori pénzügyigazgatóság
Története

1880-ban épült Maetz Frigyes tervei alapján a Bocskai tér és a Honvéd utca sarkán.

Egykori Kolozsvári Iparos Egylet székhelye
Kolozsvar Iparos Egylet
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Egykori Kolozsvári Iparos Egylet székhelye
Története

1884-ben épült Maetz Frigyes kolozsvári építész tervei alapján a Kolozsvári Iparos Egylet számára. Előzménye, az Iparos Olvasó Egylet 1860-ba alakult meg, célja az iparosréteg számára szórakozóhely és hírlapolvasási lehetőség biztosítása volt. 1922-ben itt alakult meg a Magyar Párt báró Jósika Sámuel elnökletével. 1945 után mozi nyílt az épültben. Az épület homlokzatán, a szoborfülkékben látható nyolc szobrot Bertha Mihály és Klösz József helyi szobrászok készítették. Az attikát díszítő négy egészalakos szobor az Ipar (Héphaisztosz), a Kereskedelem (Hermész), a Művészet (Apollón) és a Todomány (Pallasz Athéné) antik isteneit jeleníti meg.

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület palotája
Kolozsvár EMKE-székház
Attila Terbócs, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
székház
Felkeres
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület palotája
Története

Az EMKE palota gróf Bánffy György telkére épült 1890-91-ben, a bérlő, Magyar Állami vasutak igényei szerint. Az EMKE irodái csupán a tér felőli rész földszintjén voltak. A tér felőli timpanonba az 1885-ös évszám az EMKE alapítási éve a másik szárnyon lévő 1891-es szám pedig az épület átadási évét jelenti. Az EMKE a fenntartási költségek miatt kénytelen volt eladni 1906-ban a MÁV-nak. Tőle lopta el az I. világháborút követő román megszállás után a Román Állami Vasutak CFR.

Volt Kereskedelmi és Iparkamara
Prefectura Cluj
2014-09-27 - panoramio (2)
Валерий Дед, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
vármegyeháza
Felkeres
Volt Kereskedelmi és Iparkamara
Története

1910-ben épült fel eklektikus stílusban, gótikus, reneszánsz, mód és szecessziós stíluselemekkel. Tervezője Huber József. Ma a Kolozs megyei prefektus székhelye.

Igazságügyi Palota
Grand legacy of a former era, 19th century Cluj Napoca, Transylvania - panoramio
Peter Gill, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
bíróság
Felkeres
Igazságügyi Palota
Története

Az egykor Hunyadiról elnevezett tér jelentős épülete. 1898–1902 között épült, eklektikus stílusban, Wagner Gyula tervei alapján és 1902. október 13-án avatták fel. A tér felé néző fő szárnya, homlokzatán Justitia szobrával az ítélőtáblának és a főügyészségnek nyújtott otthont, a másik szárnyán a járásbíróság és a törvényszék helyezkedett el.

Volt Szent György laktanya
Kolozsvar laktanya
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
laktanya
Felkeres
Volt Szent György laktanya
Története

1834-1837 között épült. Az egykori Hunyadi tér első jelentős épülete volt. Az épület tervezője Goró Lajos százados volt.

Postapalota
Kolozsvár Főposta
Attila Terbócs, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
posta
Jelenleg:
posta
Felkeres
Postapalota
Története

Az épület 1898-ban készült el Ray Rezső Vilmos tervei alapján. A városban már jóval korábban, 1724-től működött a postaszolgálat. 1809-ben rendszeresítették a Kolozsvár és Buda közötti postaforgalmat.

Volt Mária-Erzsébet vöröskereszt kórház és szanatórium
Secția de Hematologie a Institutului Oncologic
Kolozsvar Hematologia
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Volt Mária-Erzsébet vöröskereszt kórház és szanatórium
Története

A ház Kolozsvár első, mai értelemben vett sebésze, Brandt József professzor kezdeményezésére épült. Falai között 1895-től kezdve a Vöröskereszt egylet Erzsébet-Mária kórháza működött. 1929-ben itt alakult meg Románia első, Európa második Rákkutató intézete.

Egyetemi klinikák
Kolozsvár (45)
Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Egyetemi klinikák
Története

Eötvös József és Pauler Tivadar kultuszminiszterek javaslatára 1872 októberében megnyitotta kapuit a Kolozsvári Tudományegyetem 4 kara, köztük az orvosi is. Az egyetemi klinikák első igazgatója Engel Gábor, a nőgyógyászati sebészet úttörője volt, aki az 1919-es román megszállásig vezethette az intézetet. Ekkor a megszállók ellenállása miatt eltávolították állásából. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

Hauszmann tervei alapján 1884. május 12-én elkezdték építeni az anatómia épületét, amelyben a bonctan, korbonctan és törvényszéki orvostan kaptak helyet, majd 1886-ban az élet- és közegészségtani intézetet; ezek 1886–1887-ben készültek el. 1899 őszére elkészültek a sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat épületei, valamint az igazgatósági épület; a betegeket szeptember 24-én költöztették át a régi kórházépületből. A szemészet 1900. július 1-jén, a bőr- és nemibeteg klinika 1900. október 1-jén nyílt meg. 1919. június 13-án az Országos Karolina Kórház és Klinika román vezetés alá került. A klinikák udvarán található márványtáblát, amely az építésnek állított emléket, eltávolították, és ugyanerre a sorsra jutott Purjesz Zsigmond mellszobra is.

Kulturális létesítmények
Egykori vigadó, Erdélyi Néprajzi Múzeum
Kolozsvár Redut
Attila Terbócs, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vigadó / koncertterem, országház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Egykori vigadó, Erdélyi Néprajzi Múzeum
Története

A 18. században egyesítettek három korábbi házat, amelyben a város legfontosabb szállója, a Fehér Ló vendégfogadó üzemelt. A 19. század elején a fogadót egy tágas bálteremmel bővítették. A nagyteremben nyilvános üléseket, tárgyalásokat, bálokat, koncerteket tartottak. Itt koncertezett Johanes Brahms, Liszt Ferenc, Bartók Béla és George Enescu. 1848. május 30-án itt mondta ki az erdélyi országgyűlés az uniót Magyarországgal, amit az erdélyi románok részéről Ioan Lemeni györög katolikus püspök megáldott. Ezt a szabadságharc leverése végül meghiúsította, de 1865. december 9-én szintén itt mondta ki az erdélyi országgyűlés a Magyarországgal való újraegyesülést. Ennek emlékére 1898-ban emléktáblát helyeztek el a falán. Ezt 1919-ben a megszálló románok eltávolították. 1859-ben itt tartottáka az Erdélyi Múzeum Egylet alakuló gyűlését. 1958-ban költözött bele az Erdélyi Néprajzi Múzeum.

Kolozsvári Református Kollégium
Liceul Teologic Reformat
Kolozsvári református gimnázium udvara 2017
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus, felsőoktatás
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
református
Felkeres
Kolozsvári Református Kollégium
Története

A kolozsvári magyar protestánsok első iskolája 1545-ben nyílt meg az óvári klastromban. Az intézetben felváltva tanítottak evangélikusok, reformátusok, majd unitáriusok. Az iskolamester (rektor) Vizaknai Gergely volt.

1557-ben a tordai országgyűlés határozata és Jagelló Izabella magyar királyné engedélye alapján a dominikánusok zárdájában iskola létesült. A század végén ez az iskola a város unitáriussá válásával megszűnt, majd Báthory Gábor 1609. március 20-án az óvári romos templomot adományozta a reformátusoknak és mellette működött a református iskola is.

Az iskola Bethlen Gábor utasítására került a jelenlegi helyére: 1622-ben a reformátusok a Farkas utcai templommal együtt megkapták az egykori ferences kolostort is. Itt az iskolaépület II. Rákóczi György megbízásából Agostino Serena velencei mester tervei szerint épült fel 1651 és 1653 között. Ennek az iskolaépületnek a maradványai ma is láthatóak a templom melletti romkertben. 1733-ban a kollégiumban – Kolozsvárott elsőként – jogi tanszék létesült.

Az 1780-as években bővítették, majd az 1798-as nagy tűzvészben teljesen elpusztult. A később ókollégiumnak nevezett új épület 1799 és 1802 között Josef Leder építész irányításával készült el késő barokk és klasszicista stílusban. 1900-ban felépült a tornaterem, majd 1902-ben a Petőfi utcai új kétemeletes épület is, amelyet Paulus Erika tervezett.

A kollégium nyomdája Szenczi Kertész Ábrahám örökségén alapul. Miután a nyomdász 1667-ben örökösök nélkül halt meg, hagyatéka az erdélyi fejedelmi kincstárra maradt. 1672. október 12-én I. Apafi Mihály a nyomdát a nagyenyedi és kolozsvári református kollégiumoknak ajándékozta, majd 1673-ban a gyulafehérvári fejedelmi nyomdát is átadta a kollégiumoknak. A 17. század első felében az iskolának már félezer könyv volt a könyvtárában.

A trianoni békeszerződés után az iskola elveszítette birtokainak nagy részét. 1948-ban a tanügyi reform során az iskolát államosították, a Farkas utcai kollégium épületébe a magyar tannyelvű Gépipari Szakiskola, majd Villamosipari Középiskola, az 1902-ben épült Petőfi utcai szárnyba a 2. számú Magyar Fiúlíceum került. 1956-ban a régi épületbe román nyelvű iskolát helyeztek el, az új épületben működő intézmény névadója Ady Endre lett. A két intézményt még ugyanebben az évben Ady-Șincai Líceum néven egyesítették. A líceum magyar tagozata 1990-ben megszűnt, 1991-től pedig az intézmény csak Șincai nevét viselte.

1990-ben a Református Kollégium újraindult. 2002. december 20-án visszakapta az ókollégiumot. 2005 szeptemberében az iskola elindította első természettudományi osztályát. 2007 júniusában elnyerte a Magyar Örökség díjat.

Egykori I Ferenc József Tudományegyetem, Babeș-Bolyai Egyetem
Universitatea Babeș-Bolyai
Kolozsvár, Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Egykori I Ferenc József Tudományegyetem, Babeș-Bolyai Egyetem
Története

1872-ben báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter támogatásával alakult meg a kolozsvári egyetem, mely 1881-től viselte I. Ferenc József nevét. Az egyetemi komplexum neoreneszánsz stílusú épületét Alpár Ignác tervei alapján építették fel. 1893-95 között a keleti, majd 1897-be a nyugati szárny épült meg. Az összekötő főépület 1902-re készült el. A Mátyás-szoborral egyidejűleg avatták fel. Az 1919-es román megszálláskor a magyar oktatók többségét elküldték, mivel nem voltak hajlandók felesküdni Romániára, és az egyetemet I. Ferdinánd román király nevére nevezték át. A kolozsvári magyar egyetem 1921-től Szegeden folytatta tovább az oktatást. 1940-ben újjáalakult a magyar egyetem.

1945-től Bolyai Egyetem néve folytatták az oktatást, az épületen a román Babes Egyetemmel osztozkodva. Az 1950-es években a kommunista bőrbe bújt román soviniszták egyesítették a két egyetemet, majd a magyar oktatást lassan felszámolták. 1989. után újjáalakulhatott néhány magyar kar, és az egyetem neve Babes-Bolyai lett.

Egykori Magyar Nemzeti Színház, Román Nemzeti Színház
Teatrul Național Lucian Blaga
Opera romana si teatrul national cluj-napoca - 2019iunie -2
ZARAKA Z, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Felkeres
Egykori Magyar Nemzeti Színház, Román Nemzeti Színház
Története

A korábbi, 1804 és 1821 között épült színház felváltására épült az egykor még Hunyadiról elnevezett téren. Terveit a Fellner

Régi unitárius kollégium, Brassai Sámuel Elméleti Líceum
Colegiul unitarian
Norbert Csaba, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus, szeminárium
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Régi unitárius kollégium, Brassai Sámuel Elméleti Líceum
Története

1718-ban az unitáriusok, kiszorulva a főtéri templomból és iskolából egy Magyar utcai emeletes házba költöztek, amelyet valószínűleg még korábban vásároltak meg az unitárius aranyműves Huszár Mihálytól. Az épületet 1721-1722-ben bővítették, majd 1725-ben hozzácsatolták a megvásárolt szomszédos házat is, amely a Magyar utca és Szappany utcai sikátor saroktelke volt. Ehhez 1726-ban és 1742-ben újabb telkeket vásároltak. Mivel az iskolaépület életveszélyessé vált, 1779-ben teljes felújítása mellett döntöttek. 1780-ban felújították a homlokzatot. Az unitárius főtanács Ugrai László mérnököt és Josef Leder építőmestert kérte fel tervezőnek. A végleges terveken azonban csak Leder neve szerepel. Az építkezés 1801 tavaszán indult‚ s 1806 őszéig tartott. Az új iskolaépület megépültével az 1900–1901-es tanév végén az iskola kiköltözött az épületből‚ s ezután az egyház kisebb-nagyobb átalakításokkal lakásoknak‚ műhelyeknek‚ irodáknak‚ a földszintet pedig üzlethelyiségeknek adta ki.

Egykori Felsőbb Leányiskola
Parcul Central 20180323 175748 05
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Egykori Felsőbb Leányiskola
Története

A Felsőbb Leányiskola 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt).

Egykori Ipariskola, Műszaki Egyetem
Universitatea Tehnică Facultatea de Automatică și Calculatoare
Institutul Politehnic 20180320 083801 11
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus, felsőoktatás
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Egykori Ipariskola, Műszaki Egyetem
Története

1884-től a városban építő-, fa- és fémipari műhelyek működtek. Ebben az évben technikai rajziskola is alakult Pákei Lajos irányításával, amely 1887-től ipari főiskolai rangra emelkedett. Pákei Lajosban, a város főépítészében ekkor merült fel az ipari múzeum létrehozásának gondolata. A múzeum 1888-ban nyílt meg. 1896-től 1898-ig tartott a Ferenc József Ipari- és Technológiai Múzeum új épületének építése, amelyben ipariskola is működött. Igazgatója Pákei Lajos lett. 1903 és 1904 között épült fel a múzeum önálló épülete az utca másik oldalán. Mindkét épületet Pákei Lajos tervezte.

Marianum, volt katolikus leánynevelő
Facultatea de Litere UBB
Cluj-Napoca-Str. Horea,Nr.31 - IMG 4595
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Marianum, volt katolikus leánynevelő
Története

Az intézet 1910–1911-ben épült Hübner Jenő tervei alapján. A világháború előtti korszakban az egyik legmodernebb erdélyi iskolaépület volt (Kolozsvár egyik első vasbeton épülete). Az épület felszentelését 1911. december 10-én Majláth Gusztáv püspök végezte. 1914-ben elkezdték egy bentlakás felépítését, amelyet 1916-ban szenteltek fel, a Marianum mögött pedig 1924-ben egy házat építettek tanári és papi lakások számára. 1948-ban az egyházi iskolák államosításakor a Marianum mint intézet megszűnt, az épületet a Bolyai egyetem kapta meg, amely a humán tanszékeket telepítette ide.

Báthory István Elméleti Líceum
Liceul Teoretic Báthory István
Eredetileg:
felsőoktatás, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
szegényház
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Báthory István Elméleti Líceum
Története

1579-ben Báthory István fejedelem kolozsmonostoron jezsuita iskolát alapított. Pár év múlva a jezsuitákat Kolozsvárra telepítette. 1580-ban a rend megkapta a szintén Farkas utcai ferences kolostor épületeit. 1581-től főiskolát szándékozott létrehozni az egykori ferences kolostorban. 1603-ban a jezsuitákat elűzték Kolozsvárról. 1615-ben Kolozsmonostorra tértek vissza.

Amikor I. Lipót császár visszaadta a jezsuitáknak a birtokaikat, a rend újra megnyitotta iskoláját Kolozsváron és nagyszabású építkezésekbe kezdtek. Ekkor emelték Apor István alapítványából a szeminárium épületét, amely 1728-ban készült el.

Miután a jezsuita rendet 1773-ban a pápa feloszlatta, a főiskola Collegium Theresianum névvel állami intézménnyé lett. Mária Terézia 1776. június 7-i rendelete alapján a piaristák vették át. Az intézmény hivatalos neve Királyi Akadémiai Líceum lett, amely egyetemi rangban működött, jogi és orvosi karral. Az előadásokat a mai líceum helyén álló épületben tartották. 1784. augusztus 28-án II. József az ausztriai egyetemekkel együtt líceummá fokozta le a főiskolát. 1787-ben a rendelet életbe lépésekor teológiai kart Gyulafehérvárra költöztették, a bölcsészeti és jogi tagozat, valamint az orvos-sebészeti intézet változatlanul működött tovább. A jogi kar 1849-ben, a bölcsészeti kar pedig 1850-ben megszűnt, az orvosi kar önálló intézménnyé alakult, az akadémiai líceum 1850-től katolikus főgimnáziumként folytatta tevékenységét. Az 1948. augusztus 3-án megszüntették a szerzetesrendeket, és államosította a felekezeti iskolákat. 1999 áprilisától hivatalosan is alapítója, Báthory István nevét viseli.

A jelenlegi épület helyén 1727-től a piaristák egyemeletes középiskolája állt, amely 1789-ben egy tűzvész során annyira súlyosan károsodott, hogy le kellett bontani. A mai épületet az Erdélyi Római Katolikus Státus építtette 1817–1821 között, a bécsi Friedrich Thallinger tervei alapján, Georg Winkler és Christian Kiermayer vezetésével.

A református kollégium új épülete
Colegiul Național Gheorghe Șincai
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
református
Felkeres
A református kollégium új épülete
Története

1902-ben épült meg a református kollégium Petőfi utcai új kétemeletes épülete, amelyet Paulus Erika tervezett.

Apáczai Csere János Elméleti Líceum
Apáczai Csere János Elméleti Líceum
Kolozsvar Apaczai Csere Janos liceum
Istvánka at hu.wikipedia, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
református
Felkeres
Apáczai Csere János Elméleti Líceum
Története

Közvetlen elődjének a Református Lányfőgimnáziumot tekinthetjük amelynek létrehozását 1898-ban határozta el az Erdélyi Református Egyházkerület. Az Erdélyi Egyházkerület, Nagy Károly irányításával elhatározta, hogy 1919. szeptember 1-től polgári leányiskolát, leánygimnáziumot, 1 éves kereskedelmi, illetve református diakonissza-nővérképzőt létesít. Az 1920-as évek elején a román megszállás következtében az anyanyelvi tanítás nehezen valósult meg, a román állam több törvénnyel próbálta megakadályozni ezt és az anyagi támogatás is hiányzott. Mivel az előző években vásárolt telkeket és épületeket a román hatalom lefoglalta, a leánygimnázium növendékei a Református Fiúgimnázium épületében kezdték el tanulmányaikat. 1921-ben a leánygimnázium nyilvánossági jogát a Közoktatási Minisztérium felfüggesztette azzal az ürüggyel, hogy nincs saját épülete. Az iskola nyilvánossági jogának visszaszerzése érdekében és mivel a Református Fiúkollégium tantermei túlzsúfoltak lettek, az Egyházkerület eldöntötte, hogy új épületet épít a leánygimnázium számára. Az erdélyi református társadalom közadakozásból összegyűjtötte az iskola építéséhez szükséges összeget. A kolozsvári egyházközség által adományozott telken 1926 május 30-án megtörtént az épület alapkőletétele. Az épület tervezője Moll Elemér volt. Az új épületszárnyban a tanítás csak 1927. január 8-án kezdődött. 1940–1944 között, annak ellenére, hogy Észak-Erdély magyar fennhatóság alatt volt, a román nyelv tanítása nem szünetel az iskolában. 1944. decemberében az újabb román megszállás következtében az iskolában megjelent a középiskolai tanárokat tisztogató bizottság és a magyar állampolgárságú tanároknak az állását megszüntették. 1948-ban államosították. A kommunizmus idején a nacionalista román államhatalom a magyar oktatást fokozatosan felszámolta. 1990-ben felvetődött, hogy az iskola vegye fel az Apáczai Csere János nevét, annak a tudósnak az emlékére aki oly nagy mértékben hozzájárult az erdélyi magyar nyelvű oktatás fejlődéséhez. Ezt a Tanügyminisztérium 1993-ban hagyta jóvá. 1998. szeptember 1-től teljesen magyar tannyelvűvé válhatott.

János Zsigmond Unitárius Kollégium
Liceul Unitarian János Zsigmond
Colegiul unitarian 20180321 115319 09
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
unitárius
Felkeres
János Zsigmond Unitárius Kollégium
Története

1899 és 1901 között épült föl Pákei Lajos, a város főépítésze tervezésében. 1948-ban államosították. Jelenleg a János Zsigmond Unitárius Kollégium, az unitárius óvoda és az unitárius egyház központi irodái foglalnak benne helyet.

Ásványtani Múzeum
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Ásványtani Múzeum
Története

A Babeș-Bólyai egyetem rendkívül gazdag Ásványtani Múzeuma a hajdani Ferenc József egyetem, Ásványtani karának gyűjteményén alapul. Jelenleg 36 szekrényben kiállítva látható a 13 gyűjtemény több mint 16500 mintadarabja (kb.12500 ásvány, több 3700 áttetsző féldrágakő és 223 meteorit darab).

Tanítók Háza
KolozsváriTanítók háza
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
felsőoktatás, közigazgatás / államigazgatás
Felkeres
Tanítók Háza
Története

Az egykor Hunyadiról elnevezett tér jelentős épülete. 1902–1903-ban, Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor tervei alapján épült. Eredeti rendeltetése szerint a tanítóképzők növendékei, illetve a tanítók gyermekei számára volt kollégium. 1918. december 1-jétől a Székely Hadosztály parancsnoksága a hadikórház részére lefoglalt Tanítók Házában működött. 2008-ban az egyetem környezetvédelmi kara és a megyei tanfelügyelőség helyezkedett el benne.

Egyetemi Könyvtár
Biblioteca Centrală Universitară Lucian Blaga
Biblioteca Central Universitara
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
könyvtár
Jelenleg:
könyvtár
Felkeres
Egyetemi Könyvtár
Története

1872-ben alapították a könyvtárat az egyetemmel egyidejűleg. 1909-ben nyitott meg a könyvtár új, szecessziós épülete, melyet Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezett. 1918-ban az egyetemet a megszálló románok foglalták el. Ma a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár székhelye.

Egykori Korcsolyapavilon
Cluj-Napoca Chios Casino - lateral view
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
stadion / sportlétesítmény
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Egykori Korcsolyapavilon
Története

1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk.

Egykori Nyári Színház, Állami Magyar Színház és Opera
Kolozsvári Magyar Opera
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Megjegyzés:
Mára szocreál stílusban átalakítva.
Felkeres
Egykori Nyári Színház, Állami Magyar Színház és Opera
Története

1909 és 1910 között épült Janovics Jenő költségén a budapesti Márkus Géza és Spiegel Frigyes tervei alapján eklektikus stílusban. Egy régebbi, 1874-ben épült, szintén színházként funkcionáló faépület helyén emelték. 1959 és 1961 között Paiu Ioan és Sóvágó János tervei alapján mai formájára építették át. Amikor 1919-ben a megszálló románok kisajátították a Magyar Nemzeti Színház épületét, a magyar színtársulat kénytelen volt ide átköltözni.

Sétatéri vigadó, kaszinó
Kaszinó 04
Fmvh, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vigadó / koncertterem
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Sétatéri vigadó, kaszinó
Története

Terveit Pákey Lajos 1896-ban készítette el és a Potsdam melletti Sanssouci-kastély ihlette meg. A kivitelező Reményik Lajos volt.

Egykori Ferenc József Ipari- és Technológiai Múzeum, Műszaki Egyetem
Universitatea Tehnică Facultatea De Construcții
Universitatea Tehnica, Cluj (2)
Cluj Napoca, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Egykori Ferenc József Ipari- és Technológiai Múzeum, Műszaki Egyetem
Története

1884-től a városban építő-, fa- és fémipari műhelyek működtek. Ebben az évben technikai rajziskola is alakult Pákei Lajos irányításával, amely 1887-től ipari főiskolai rangra emelkedett. Pákei Lajosban, a város főépítészében ekkor merült fel az ipari múzeum létrehozásának gondolata. A múzeum 1888-ban nyílt meg. 1896-től 1898-ig tartott a Ferenc József Ipari- és Technológiai Múzeum új épületének építése, amelyben ipariskola is működött. Igazgatója Pákei Lajos lett. 1903 és 1904 között épült fel a múzeum önálló épülete az utca másik oldalán. Mindkét épületet Pákei Lajos tervezte.

Botanikai Múzeum és botanikus kert
Muzeul Botanic Alexandru Borza
Institutul Botanic, Muzeul Botanic, Cluj-Napoca-9968
© Raimond Spekking
Eredetileg:
múzeum, botanikus kert
Jelenleg:
múzeum, botanikus kert
Felkeres
Botanikai Múzeum és botanikus kert
Története

A Botanikai Múzeumot az Erdélyi Múzeum Egylet (1859) hozta létre.

Állattani Múzeum
Muzeul Zoologic
Egyetemi épület a Mikó-kertben Kolozsvár
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Állattani Múzeum
Története

Az 1859-ben alakult Erdélyi Múzeum Egylet állattani részlege ma már Állattani Múzeum és több mint 300.000 kiállítási tárggyal várja a látogatókat.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank egykori székháza
Banca Națională a României
Kolozsvar RNB Szekhaz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bank, székház
Jelenleg:
bank
Felkeres
Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank egykori székháza
Története

Az 1900-as évek elején épült a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank székháza. 1920-as években az Erdélyi szépmíves céhnek székhelye volt, ma pedig a Román Nemzeti Bank irodái vannak benne.

Mauksch-Hintz ház, Gyógyszertártörténeti Múzeum
Casa Hintz
Kolozsvar Mauksch Hintz1
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
gyógyszertár, ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Mauksch-Hintz ház, Gyógyszertártörténeti Múzeum
Története

A 15. század végén, 16. század elején épülhetett. A 18. században a Szepességből származó Mauksch gyógyszerészcsalád tulajdona lett. 1766-ban Mauksch Tóbiás kijavíttatta és nyilvános gyógyszertárat nyitott benne. A 19. század elején a Szláby, majd 1851-től örökösödés révén a Hintz család tulajdonába került. A 19. század végén homlokzatát átalakították. 1949-es államosításáig a Szent György Gyógyszertár működött benne. 1954-ben a 20. század elején tevékenykedő neves orvosprofesszor, Orient Gyula gyűjteményéből gyógyszerészeti múzeumot nyitottak benne.

Keőváry-ház
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, ház
Jelenleg:
ház, kocsma
Felkeres
Keőváry-ház
Története

Ez a klasszicista épület az 1840-es években szálloda volt. E házban élt és alkotott ugyanis Keőváry László történetíró. Itt írta Erdély és Magyarország történetét Dr. újtordai Keövári László történetíró (1829-1907), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Egykori New York Szálló, Hotel Continental
Hotel Continental
New York szálló Kolozsvár
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Felkeres
Egykori New York Szálló, Hotel Continental
Története

1893-1894 között épült Pákei Lajos, Kolozsvár főépítésze tervei alapján neobarokk stílusban a korábbi Nemzeti Szálló helyére. A Nemzeti Szállót az 1860-as években építették, és Kolozsvár második szállója volt. Itt szállt meg gróf Apponyi Albert házenök, a haditudósítóként dolgozó Molnár Ferenc, Ady és Jókai Mór is. Földszintjén volt Kolozsvár legpatinásabb irodalmi kávézója. Villanyvilágítása, központi fűtése, udvarának szétnyitható üvegfedele Erdély legelőkelőbb szállodájává tette. 1960-as évektől Hotel Continental néven luxusszálló lett. Ma gazdátlanul áll.

Egykori Biasini Szálló
Hotelul Biasini din Cluj-Napoca
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
ház
Felkeres
Egykori Biasini Szálló
Története

Ez Kolozsvár egyik legrégebbi szállója. Nevét építtetőjéről, az olasz Gaetano Biasiniről (1790-1847) kapta. A milánói vívómester 1818-ban érkezett a városba, majd egy kolozsvári lánnyal kötött házasságot. A szálló 1837-ben épült. Kávéháza a város kulturális központjává vált. Itt szállt meg Liszt Ferenc 1847. november és december 8. között, Petőfi Sándor is feleségével a nászútjukon 1847. október 21-től 24-ig, majd 1853-ban Jókai Mór is. Az 1860-as években kezdett háttérbe szorulni a Pannónia és a Nemzeti Szálló megnyitásával. Az első világháború ideje alatt bordélyházzá vált, majd lakásokra osztották fel.

Egykori Központi Szálló
Hotel Melody Central
Kolozsvar Kozponti szallo
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Felkeres
Egykori Központi Szálló
Története

Valamikor az 1820-as és 1830-as években épülhetett klasszicista stílusban. A reformkorban egy kocsma működött benne. Neve Fiskus volt, ami arra utalhat, hogy vagy az államkincstár építtette. 1834-ben egy áldozatokat követelő verekedés tört ki a német helyőrség és a diákság között. 1867-ben a Fiskus-házban működött a Kisegítő Pénztár‚ az első – 1858-ban alapított – kolozsvári pénzintézet.1872-ben Plihál Ferenc helyi vállalkozó vette bérbe az épületet és nyitott benne szállodát Pannonia névvel. Plihál halála után 1890-ben Nagy Gábor vette át, aki korábban a Nemzeti Szállodát is bérelte. Mielőtt átadták volna, a Katolikus Státus felújíttatta az épületet. Új neve Központi Szálló lett. Egybeépítették a Bánffy-palota földszintjén levő kávéházzal és étteremmel, amelyet szintén Nagy Gábor bérelt. A Mátyás-szobor leleplezésekor itt szállt meg Jókai és fiatal felesége. Kolozsvári koncertje során itt lakott Johannes Brahms. A szállodát az 1920-as évektől a katolikus Szociális Nővérek Társasága vette bérbe‚ s itt özv. Árkosy Lajosné Wagner Irén (1871–1938) vezetésével egy előkelő‚ csendes‚ diszkrét intézetet létesítettek. 1949-ben államosították. 1995-ben felvette a Melody Central nevet és felújították. 2020-ban az épületet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg a Sapientia Egyetem néptánc szakának céljaira. A tervek szerint itt fog működni az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kolozsvári fiókja is.

Volt Osztrák-Magyar Bank
Universitatea Tehnică
Cluj-Napoca-Universitatea Tehnica- IMG 1310
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Volt Osztrák-Magyar Bank
Története

Az egykori Osztrák-Magyar bank székhelyét 1904-ben építették. Jelenleg a Kolozsvári Műszaki Egyetem kapott benne helyet.

Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezete
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
ház
Felkeres
Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezete
Története

A Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezete 1897-1898 között épült. Saroktornyán méhkas, a folyamatosan, méhként szorgoskodó és gyűjtögető gazda szimbóluma látható.

Városi infrastruktúra
Szabók bástyája
Bastionul Croitorilor
Kolozsvár, Szabók bástyája, 3
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Szabók bástyája
Története

A bástya a 15. században épült vár délkeleti sarkán állt. Első említése 1475-ből való, eleinte a szabók és posztónyírók céhe látta el a védelmét, majd 1568-tól a szabók céhe különvált. A bástyát 1601-ben Báthory Zsigmond sikertelenül támadta, 1603-ban viszont Székely Mózes tíz napig tartó ostroma alatt súlyosan károsodott. 1627. augusztus 27-én villámcsapás érte, amelynek következtében felrobbant az itt tárolt 12 hordó puskapor; a robbanás teljesen lerombolta a bástyát. Az újjáépítés a város költségén 1627-1629 között, Bethlen Gábor idejében történt, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. 1655-ben tűzesetben károsodott, de 1662-ben sikerrel állta a török ostromot. 1704 őszén a kuruc-labanc harcokban károsodott. 1707 novemberében a városból kivonuló Károlyi Sándor felrobbantatta a bástyának a város felőli oldalát, hogy a bevonuló németek ne tudják használni. 1709-ben a császári csapatok (Georg Kriechbaum tábornok) megjavíttatták, ezt követően hosszabb ideig katonai raktárként működött. Az 1920-as években lakásként használták.

2007 és 2009 között a bástyát felújították és városi művelődési központot létesítettek benne, ahol egy hetven férőhelyes helyiség mellett kiállítóterem, könyvtár és kávéház is található.

Zsidmond 1405-ben Kolozsvárt szabad királyi várossá nyilvánította, és engedélyezte, hogy fallal vegyék körül. Az építkezés nagyon lassan haladt, és a Mátyás uralkodása alatt megnőtt török veszély nyomása alatt fejeződhetett be. A 15. század végén a 45 hektár területen fekvő belvárost három kilométer hosszú fal övezte 18 toronnyal. 6 kautoronnyal, és két kiskapuval rendelkezett. 1660-ban várad elesett, ezzel Kolozsvár végvárrá vált. Őrséget helyeztek el benne, a települést alárendelték a vármegye főispánjának, aki egyben a városi főkapitányi tisztet is betöltötte. Ezzek Kolozsvár elvesztette szabad királyi városi státuszát. 1687-től német sereg szállta meg a várost. A falakat és a tornyokat jórészt a 19. században bontották le, anyagukat felhasználták a városi építkezésekhez.

Vargák tornya, Bogdánffy-bástya
Cluj-Napoca-Str.Potaissa-Zid Medieval-IMG 1273
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Vargák tornya, Bogdánffy-bástya
Története

Kőműves bástya
Casa Avram Iancu 23 20180320 171942 01
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Felkeres
Kőműves bástya
Története

16. századi, kőművesek és kőfaragók tartották fenn.

Takácsok tornya, Tűzoltótorony
Kvár Tűzoltó torony
Pasztilla, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés, városi torony / tűztorony
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Takácsok tornya, Tűzoltótorony
Története

A Szappany utca végén épült 1547-ben a Szappany bástya, ahogy a mai kolozsváriak ismerik, a Tűzoltótorony. Mivel a városnak ez volt a legtűzveszélyesebb sarka, már 1583-ban tűzjelző őrséget helyeztek el benne. Az 1870-es évek elején egy magas emeletet építettek rá, tetején pedig őrfülkét alakítottak ki haranggal, hogy innen jelezzék a tűzet. Rajta e felírat állt: Fortior est qui se quam quis fortissima moenia vincit, vagyis Az önmagát legyőző erősebb annál, mint aki a legerősebb falakon győzedelmeskedik). Mivel a takácsok céhe védelmezte, takácsok tornyaként is emlegették. Az 1990-es években a tornyot restaurálták, tetejére üveges sátortetőt építettek, majd a Tűzoltómúzeumot helyezték el benne.

Torony, Csonka torony, Egykori városi börtön
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
ház
Megjegyzés:
A ház udvarán található.
Felkeres
Torony, Csonka torony, Egykori városi börtön
Története

A Torony a kolozsvári Fő tér (25. szám) északi oldalának egyik műemlék épülete, a város egykori tömlöce.

Az épület hátsó udvarán található a város egyik legrégebbi épületmaradványa, az Óvár 13. századi erődítésrendszerének délkeleti saroktornya, amit a városlakók egyszerűen csak Toronyként emlegettek. Ez volt a város egykori börtöne, erre utal a Kassai Miháy börtöntató 1821-ből származó emléktáblája a bejárat fölött.

A 19. század elején állaga jelentősen leromlott. A megrozzant falak miatt egyre gyakoribbakká váltak a szökések. 1820. október 13-án az épület részlegesen leégett, de a következő év őszére Alföldi Antal vezetésével újjáépítették. Az embertelen viszonyokat tükröző, középkori hangulatú tömlöc a 19. század közepéig üzemelt. Az 1900-as években a ház udvarán nyitotta meg Steinfeld Ernő vendéglős a Gambrinus étterem és sörcsarnokot. A 20. század második felében is hasonnevű étterem helyszíne lett. A kétszintes épületet az elmúlt évtizedek során teljesen átalakították és az emelet ablakkeretének könyöklőiig magasított modernkedő burkolattal látták el. A középen tört vonalú szemöldökpárkányok az ablakkeretek egyszerűsége alapján kora klasszicista stílusra utalnak.

Asztalosok tornya, Búzás bástya
Fragments of Cluj City Walls from Potaissa Street 2012-010
Codrin.B, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Megjegyzés:
A Strada Avram Iancu 9 szám alatti ház udvarán.
Felkeres
Asztalosok tornya, Búzás bástya
Története

15. századi, az asztalosok céhe tartotta fenn.

Posztócsinálók tornya
Fragments of Cluj City Walls from Potaissa Street 2012-025
Codrin.B, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Megjegyzés:
A BBTE jogi karának (Facultatea de Drept) udvarán.
Felkeres
Posztócsinálók tornya
Története

Sétatér
Parcul Central Simion Bărnuțiu
Kvár Sétatér Zenepavillon
Pasztilla, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
park
Jelenleg:
park
Felkeres
Sétatér
Története

A kolozsvári Sétatér a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park. Területe mintegy 13 hektár. Gesztenyefái több mint száz évesek.

A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet Hangyás-berek néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, égetett szeszt és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. 1827. február 1-jétől a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette Kagerbauer Antal a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet Stöger Béla, a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.

1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban a Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút.

A Felsőbb Leányiskola 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt). 1912 őszén Janovics Jenő a sétatéri színkörben mozit rendezett be. 1942-1943-ban épült fel a Barabás Miklós Céh műcsarnoka, Kós Károly tervei alapján.

2006-ra az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveztek a Sétatérre. A résnyire nyitott börtönajtót ábrázoló emlékművet Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette el. Az engedélyek elhúzódása miatt a felavatásra csak 2009. október 29-én került sor.

Vasútállomás
Cluj-Napoca Train Station
Cluj Napoca, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vasútállomás
Jelenleg:
vasútállomás
Felkeres
Vasútállomás
Története

Sétatéri szökőkút
Fântâna Parcul Central
RO CJ Central Park fountain
Andrei Stroe, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szökőkút
Jelenleg:
szökőkút
Felkeres
Sétatéri szökőkút
Története

1897-ben készítették Maetz Frigyes tervei alapján. A Kaszinó eklektikus épülete előtt áll.

Magánlakhelyek
Bánffy-palota, Szépművészeti Múzeum
Muzeul de Artă
Palatul Banffy, azi Muzeul de Artă 20180321 121552 07
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Bánffy-palota, Szépművészeti Múzeum
Története

A losonci Bánffy család a 13. században tűnt fel, Erdélyben már ekkor birtokokat szereztek. 1690 után Erdély első kormányzója Bánffy György lett (1708-ban hunyt el).

Az építtető Bánffy György (1746-1822) szintén Erdély kormányzója volt 1787-től haláláig. 1790-ben Szebenből Kolozsvárra költöztette a Gubernium székhelyét. Korának egyik legműveltebb főura volt. A Bánffy családnak már a 16. században volt itt egy kisebb háza, majd az építkezés céljára a kormányzó felvásárolta a szomszéd telkeket is. A palota terveit 1773-ban készítette el Johann Eberhard Blaumann. A palota szobordíszeinek elkészítésével Erdély akkor leghíresebb szobrászát, Anton Schuchbauert bízták meg. Az 1774-ben elkezdett építkezés 1785 tavaszán fejeződött be és összes költsége 39-40000 forint körül lehetett, ami még a gazdag Bánffyak számára is nagy anyagi terhet jelentett.

A kormányzó 1790-től 1822-ben bekövetkezett haláláig az épületben lakott feleségével, Palm Jozefa grófnővel. Utána a palota egy ideig kormányzói lakásként funkcionált. Szóba jött az is, hogy a város megvásárolja tanácsháza céljára, de elvetették ezt a tervet és új városházát építettek. Az 1840-es években a történet­írással foglalkozó gróf Teleki József is itt lakott.

1817. augusztus 18. és 27. között I. Ferenc magyar király, osztrák császár, negyedik feleségének, Karolina Auguszta királynénak kíséretében a Bánffy-palotában szálltak meg. Szintén a palotában lakott I. Ferenc József 1852. augusztus 2–4., illetve 1887. szeptember 22–24 között.

1879-ben Liszt Ferenc szállt meg a palotában. 1898-tól a Nemzeti Kaszinónak is otthont adott a palota. 1948-ban államosították Bánffy Dénestől és édesanyjától.

1965. december 30-án Szépművészeti Múzeumot nyitottak meg az eredeti pompájában helyreállított palotában. 2013-ban a kastély egy részét a bíróság Bánffy György egyik házvezetőnőjének román anyanyelvű utódainak ítélte.

A palota kapuzata felett a griffes Bánffy-címer látható. A homlokzat attikáján mitológiai istenszobrok (Mars, Minerva, Apollo, Diana, Herkules, Perszeusz) és rokokó urnák sorakoznak. A szobrokat Anton Schuchbauer faragta.

1956 óta az 1951-ben létrejött Szépművészeti Múzeumnak ad otthont.

Mátyás király szülőháza
Casa Matia din Cluj
Kolozsvár, Mátyás király szülőháza, 3
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Mátyás király szülőháza
Története

Kolozsvár legrégebbi emeletes háza. A ház az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) született Hunyadi Mátyás. 1467. szeptember 28-án Mátyás király felmentette a ház akkori tulajdonosát, Kolb Istvánt, Méhffi Jakab vejét, valamint feleségét, Orsolya asszonyt, és annak testvérét, Margitot, és minden leszármazottjukat a ház és a hozzátartozó birtokok adója alól. Az 1640-es években Kovács Gáspár városi tanácsos vásárolta meg. Mivel az adómentesség csak Kolb István örököseire vonatkozott, a város vezetősége megkövetelte a tulajdonostól a ház és a telek után járó adók befizetését. Kovács Gáspár támaszát II. Rákóczi György fejedelemben találta meg, aki 1649-ben a kiváltságokat magára a házra is átruházta. Ez rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. Az épület keleti szárnyát a 16. században építették, a két szárnyat összekötő átjáró szemöldökkövén az 1578-as évszám található.

1740 körül az akkori tulajdonos, Joó Borbála eladta a városnak, ezután a város katonai kórház létesítésére engedte át. Udvar felé eső barokk kori bővítése is bizonyára erre az időre tehető. Az 1848-as szabadságharc idején honvédkórház volt, ebben az időben jelentősen megrongálódott.

1887-ben I. Ferenc József látogatásakor az épület elég rossz állapotban volt, bedőléssel fenyegetett. Az uralkodó megrótta a város elöljáróit, hogy Mátyás király szülőházát katonai kórháznak használják, és adományt tett, hogy emléktáblával jelöljék meg a házat. 1889. szeptember 2-án Jókai Mór és Orbán Balázs részvételével leplezték le a Mátyás király szülőházára elhelyezett bronz emléktáblát. Az emléktábla tervét Pákey Lajos készítette és Zala György kivitelezte. Jókai Mór verset írt az ünnepségre. A város 1899 körül hozatta rendbe az épületet. Ezután az épületet az Erdélyi Kárpát Egyesületnek adományozta. Az egyesület 1902. október 12-én néprajzi múzeumot nyitott benne, amit 1919-ben a megszálló románok lakoltattak ki. 1921. március 1-jén a városi tanács levétette Mátyás király szülőházáról a magyar nyelvű bronz emléktáblát. 1925. október 11-én újra megnyílt a Mátyás király szülőház két helyiségében az Országos Történelmi és Ereklye Múzeum kiállítása. 1942-43-ban az épületet Kós Károly tervei szerint restaurálták. 1945–1948 között a Mátyás király-szülőházban működött a Móricz Zsigmond Kollégium, ami szegény sorsú fiatalok tanulását segítette elő. Jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete.

Eppel-ház, Bocskai István szülőháza, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi hivatala
Universitatea Sapientia Clădirea Centrală
Kolozsvár, Mátyás király utca, 2
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, nyomda
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Eppel-ház, Bocskai István szülőháza, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi hivatala
Története

E házban lakott állítólag Heltai Gáspár és itt működtette nyomdáját is. A kapun túl 4 emléktábla látható. Egyik arról szól, hogy itt született 1557. január 1-én Bocskai István erdélyi fejedelem. Másik arról, hogy Bocatius János életében minden jelentős esemény pénteken történt. Valószínűleg a Heltai család a ház emeletét bérbe adta a városnak, hiszen itt tartották fogva Bocskai György Habsburg-párti főurat. A házat és a nyomdát ifj. Heltai Gáspár örökölte, majd húga, Eppel János felesége. Innen a ház elnevezése Eppel ház. A Heltaiak után a Teleki, majd a Bethlen család birtokolta.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (röviden Sapientia EMTE) egy 2000-ben alapított magyar tannyelvű romániai magánegyetem. Működésének fő támogatója a magyar állam. Az egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai helyszínnel működik. Az egyetem központi hivatalai – Rektori Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, illetve az egyetemet fenntartó Sapientia Alapítvány – Kolozsvárott működnek Bocskai István szülőházában.

Báthori-ház
Capela Greco-Catolică Buna Vestire
Eredetileg:
palota, kápolna, kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
kápolna
Felkeres
Báthori-ház
Története

Miután Báthory István erdélyi fejedelem visszavásárolta és a jezsuiták kezelésére bízta a kolozsmonostori bencés apátságot, a Szent Benedek kolostor romjaiból kastélyt építtetett, benne kápolnával a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. Ide költöztek 1579-ben a jezsuiták. A Báthori-házban 1902-ig kapott otthont a Fájdalmas Szűzanya kápolna. Mivel az épület már 1894-ben a Gazdasági Akadémia tulajdonába ment át, 1902-ben a kápolnát is felszámolták, és Kolin István szentszéki tanácsos, akkori plébános a Báthori-házzal szemben építtette fel a Fájdalmas Szűzanya kápolnát, plébániaházzal együtt.

Teleki-Mikes palota
Kolozsvár Unió utca 4
Hkoala, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Teleki-Mikes palota
Története

Ezt a klasszicista palotát Teleki Sándor szülei, Telki János és Mikes Erzsébet építették. A ház olyan hírességeket látott vendégül, mint a Teleki Sándort nevelő Táncsics Mihály, Jókai Mór, de 1879 március 10-15-e között itt tartózkodott Teleki Sándor barátja, Liszt Ferenc is, aki az erkélyről hallgatta a 120 fős kórussal ide vonuló városi polgárság szerenádját. Az ősi erdélyi magyar arisztokráciát 1921-ben a román megszállók kisemmizték. Birtokaikat mindössze egy településen tarthatták meg. A Teleki család az 1920-as évek elején adta el a házat.

Mikó-kert
Grădina Mikó
Kolozsvári Mikó-kert bejárata
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota, botanikus kert, múzeum
Jelenleg:
park, felsőoktatás
Felkeres
Mikó-kert
Története

A Mikó kert hajdan Gróf hidvégi Mikó Imre birtoka volt. Ő ajándékozta a hatalmas kertjét az általa alapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek. Ennek állít emléket a kertben látható Mikó-szobor is. Itt látható a gróf, oszlopokkal díszített nyári lakja, amelyet még gróf Bethlen Lajos építtetett 1840-ben. Az ingatlan a kerttel együtt gróf Teleki József főkormányzó tulajdonába került, tőle vásárolta meg Mikó Imre. A kertben az Erdélyi Múzeum Egyesület botanikus kertet alakított ki, a ház pedig az Állattani Intézetnek adott otthont. Vele szemben áll a Kollenheyer Ferenc tervei alapján 1882-ben épült Vegytani Intézet. A botanikus kert az 1960-as években eltűnt, helyébe diákotthonok épültek. A nyári lak mögött lévő 1907-1908-ban felhúzott épületben ma az Állattani Múzeum található.

Bethlen-palota, Béldi-palota
Institut Francez
Kolozsvár Béldi-palota2
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
székház
Felkeres
Bethlen-palota, Béldi-palota
Története

A palota feltételezett építtetője gróf Bethlen Károly (1784-1837). Az 1798-as nagy tűzvész után épített palota Bethlen Károly lánya, Eszter házassága révén kerül gróf Teleki Lajos tulajdonába, majd a Béldi családhoz.

Pataki–Teleki-ház
BdEroilorNr1
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota, vendéglő / cukrászda / kávéház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Pataki–Teleki-ház
Története

A sárospataki Pataki család építtette 1790 körül. 1807-ben Pataki Sámuel gróf Teleki Imre özvegyének adta el az épületet. 1845-ben Teleki Domokos neves politikus és történész vásárolta meg. A 18. század fordulóján emeleti saroktermében nyílt lehetősége a magyar színjátszó társulatnak, hogy előadásokat tarthasson. A Deák Ferenc utcai (egykori Közép utca, ma Eroilor) emeleti balkon feletti Bem-emléktábla emlékeztet arra, hogy a hadvezér 1848 karácsonyán itt szállt meg Teleki Domokos meghívására. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején emeletráépítéssel nyerte mai állapotát. A Deák Ferenc utcai oldalon működött a városszerte híres Bernát-féle Papíros Áruház valamint a Lukullus Étterem.

Karacsay-házak, Kalazantinum
Kolozsvar Karacsay hazak1
Istvánka at hu.wikipedia, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota, felsőoktatás
Jelenleg:
ház
Felkeres
Karacsay-házak, Kalazantinum
Története

Az 1798-as tűzvészben elpusztult házak telkét két főúri család vásárolta meg: báró Bánffy László és (talán) a Kornis család. Ők építtették a ma is álló két kis palotát. A hosszú épület 1816-ban legalább részben készen állt. 1822-ig – a kollégiumba való költöztetéséig – egyik szobájában őrizték a Református Főkonzisztórium levéltárát. A két ház röviddel ezután a válje-szakai gróf Karacsay család tulajdonába került. A 19. század végén a piaristák vásárolták meg, és döntöttek a házak összeépítéséről. Az összeépítést vezető szakember, Reményik Károly ízlésesen oldotta meg feladatát: az elkerülhetetlen beavatkozásokon túl érintetlenül hagyta a két épület egyéniségét. Az épületben nyílt meg a kolozsvári Kalazantinum 1894 őszén. A Kalazantinum a piarista rend magyarországi rendtartományának hittudományi és tanárképző intézete, valamint növendékháza volt. 1916-ban a Kalazantinumot egyesítették a piarista rend új budapesti intézetével, s a kolozsvári intézmény megszűnt. A Kalazantinum egykori épületét 1918-ban megvásárolta a város, különféle hivatalokat helyezett el benne. Erdély Romániához csatolása után, 1922-ben, újból beindult a rendi teológiai intézet, s 1940-ig biztosította az utánpótlás nevelését. A rendházban, az egykori nemesi konviktusban működött, s a teológusok a román egyetemen szereztek tanári oklevelet.

Mikes János palota
MemorandumuluiNr8
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Mikes János palota
Története

A színház és művészetpártoló ellenzéki politikus gróf Mikes János háza volt. 1846-ban épült klasszicista stílusban. A házat 1912-ben megvásárolja Tischler Mór földbirtokos és nagyvállalkozó, aki teljesen átépítette a palota homlokzati részét.

Mikes-palota
Cluj Palatul Mikes2 Piata Muzeuui 4
Wikizoli, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Mikes-palota
Története

1790-ben Bánffy György kormányzó a Gubernium székhelyét Szebenből Kolozsvárra tette át. Ezután épülhetett késő barokk stílusban a székely származású arisztokrata Mikes család kastélya. Az 1815-ben elhunyt Mikes János guberniumi tanácsos volt. Az 1870-es években eklektikus stílusban bérházzá alakították át.

Jósika-palota
Josika Palace Cluj
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota, kaszinó
Jelenleg:
ház
Felkeres
Jósika-palota
Története

A 16. századból származik, és a legtöbb erdélyi fejedelem itt szállt meg kolozsvári tartózkodása idején. Az 1828-as évszám a második emelet építését jelöli. A 19. századtól emeletén kaszinó működött. Innen eredhet a babona, miszerint aki átmegy az erkélye alatt, arra balszerencse vár.

Rhédey-ház
Rhedey Palace of Cluj-Napoca2
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota, vigadó / koncertterem, színház / opera
Jelenleg:
ház, vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Rhédey-ház
Története

Helyén álló egykori középkori ház első ismert tulajdonosa Steffen Münich, Dávid Ferenc unitárius püspök apósa volt a 16. század közepén. 1698-as bővítéséről a déli szárny udvari homlokzatán elhelyezett magyar nyelvű emléktábla tanuskodik. A 16-17. század fordulóján tulajodnosa, Vicei Máté jelentős építkezéseket hajtott végre rajta, melynek során értéke mintegy megháromszorozódott. 1775-1777 között építették át barokk palotává Rhédey Mihály vagy felesége, gróf Bánffy Terézia utasítására. 1777-1778 között Bánffy Terézia báltermet építtetett az emeletén, amely kétes erkölcsű rendezvényeknek adott helyet. A bálterem a vigadó 1808-as megnyitásáig egyedülálló volt Kolozsváron. 1792 és 1793 között az első magyar színtársulat, az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság bérelte.

A 19. század második felében Rhédey Mihály unokája, Rhédey János (1799-1782) átépíttette. Rhédey Johanna, báró Petrichevich-Horváth Ödönné 1892-ben 200 forinttal támogatta a háza falán emléktábla elhelyezését az első magyar színtársulat százéves évfordulóján. Végrendeletében az ingatlant a debreceni Református Kollégiumra hagyta. 1899-ben bérházzá alakították. Emeleti helyiségeiben 2002-től az Erdélyi Múzeum Egyesület működik.

Toldalagi-Korda-palota
Palatul Toldalagi-Korda
Kolozsvar Toldalagi Korda1
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Toldalagi-Korda-palota
Története

Gróf Toldalagi László (1748-1805) és felesége, Korda Anna építtették, miután az erdélyi Gubernium székhelyét Bánffy György 1790-ben Kolozsvárra költöztette. 1803-tól 1808-ig épült Carlo Justi tervei szerint. Az építtető házaspár utód nélkül hunyt el. 1840-ben a palota örökösét, Bethlen Katát gróf Bánffy Miklós vette el. 1945 után államosították Bánffy Miklós író-politikustól. Ma az egyetem irodái foglalják el.

Teleki-palota
PalatulTelekiCJ
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Teleki-palota
Története

Teleki (II.) Ádám (1740-1792) építtette 1790 után. Leder József tervezte. Az erdélyi Gubernium székhelyét Bánffy György 1790-ben Kolozsvárra költöztette, ezután számos reprezentatív főúri palota épült a városban.

Pákey-villa
Eredetileg:
villa
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Pákey-villa
Története

Pákey Lajos (1853-1921), a város főépítésze építtetett magának. Az épület érdekessége abban áll, hogy a lebontásra ítélt régi polgárházak ajtó- és ablakkereteit, faragványait Pákey beépíttette a villába, amely így valóságos építészeti múzeummá vált. A Mátyás király-emlékmű készítésének időszakában Fadrusz János gyakori vendége volt a villának. Rajta kívül a korszak sok jeles művésze is megfordult itt. Jelenleg a Pszichológiai Intézet működik benne.

Lechner Károly villája
PasteurNr1 (5)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
villa
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Lechner Károly villája
Története

1900-ban Lechner Ödön tervezte öccse, Károly számára, aki kiváló pszichiáter volt, és a szomszédos elmegyógyintézet élén állt. Sokáig az intézményvezetők szolgálati lakása volt. Ma gyermekkórház működik benne.

Benkő-villa
Cluj-Napoca Benko Palace
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
villa
Jelenleg:
bölcsöde / óvoda
Felkeres
Benkő-villa
Története

Wesselényi-ház
Kolozsvar Wesselenyi haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Wesselényi-ház
Története

Az eredeti épületet a 19. század elején kétemeletessé bővítették. Jelenlegi állapota az 1876-os tűzvész után alakult ki. A ház névadója egykori tulajdonosa, a művészetpártoló Wesselényi Farkas. Ebben a házban hangzott el először magyar földön 1814-ben Beethoven Waldstein szonátája, amelynek előadásában ő is részt vett. A ház aljában működött hosszú éveken át Gibbon Albert Könyvesboltja.

Filstich-Kemény-ház
Kolozsvar Wass Filstich haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Filstich-Kemény-ház
Története

A 16. századi ház 1595-ben került Filstich Péter kolozsvári kamaraispán tulajdonába. 1597-ben átépítéseken esett át. 1603-ban itt szállt meg Krausenek Pál, a Basta mellett tevékenykedő császári biztos. 1607-ben Homonnai Bálint is itt szállt meg, akit a fejedelmi címre Bocskai István jelölt, de végül nem kapta azt meg. 1608-ban itt szállt meg, amikor feleségül vette Báthory Annát, Báthory Gábor fejedelem hugát. A 18. században a Kemény családhoz került. Kemény Miklóstól fia, a grófi címet nyert Sámuel örökölte. Ő iktári Bethlen Katát vette el, tőlük gyermekeik örökölték. A 19. század elején későbarokk stílusban alakították át. Ifjabb Kemény Sámuel 1845-ben itt látta vendégül Vörösmarty Mihályt és Deák Ferencet. Az ő nevéhez fűződik az Erdélyi Múzeum megalapításának gondolata.

Bak-palota
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Bak-palota
Története

A Bak-palota 1896-97-ben épült a Szamos-híd északnyugati hidelvi sarkán, az egykori Nagy (ma Horea) utca 1. szám alatt. Özvegy Oriold Józsefné, született Szigeti Anna kezdte építtetni 1896-ban, majd miután B. Bak Lajos felesége lett. Az 1907-ben elkészült bérházat Bak-palotaként emlegették, habár mindig a felesége nevén volt. Bak Lajos 1907-es halála után özvegye férjhez ment I. Irsay Józsefhez. Ezért a bérházat hívták még Oriold-, illetve Irsay-palotának is. Helytelenül Berde-palotának is hívják.

Nemes–Bethlen-ház
Eredetileg:
ház, könyvtár
Jelenleg:
ház
Felkeres
Nemes–Bethlen-ház
Története

Homlokzata a 19. század végén épült eklektikus stílusban, rajta kettős címer látható, a névadó hídvégi gróf Nemes és a bethleni gróf Bethlen családok címerei. Az épületet Bethlen Farkas kancellár unokája, Bethlen Gergely építtette 1781-ben Josef Leder tervei szerint. 1798-ban részlegesen leégett, Gergely fia, Ferenc építtette újjá 1799-ben. 1859-ben Bethlen Sándor az egyik helyiséget ingyen átengedte a frissen alakult Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) könyvtára részére, amelynek Mike Sándor volt az ideiglenes kezelője. 1872-ben az egyetem átvette az EME gyűjteményeinek használatát, és a könyvtárat az intézmény központi épületében helyezte el. Az érem- és régiségtár már előbb (1864) a Mikó-villába költözött. A könyvtártól függetlenedett levéltár 1945-ben báró Huszár Pálné gróf Nemes Polixénia szívességéből átkerült a Nemes–Bethlen-ház hátsó szárnyába. Az EME 1949-es betiltása után nemsokára az egyesületi levéltár a Román Népköztársaság Akadémiája, az 1974-es levéltári törvény értelmében pedig a szomszéd épületben székelő Állami Levéltár kezelésébe került.

Babos-palota
Palatul Babos
Façade sud de Palatul Babos, Cluj
Cluj Napoca, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Babos-palota
Története

A kétemeletes bérházat Babos Sándor építtette az 1890-es évek elején. 1944-ig a palota második emeletén volt az Erdélyi Szépmíves Céh székhelye. Az épület jelenlegi tulajdonosa, az erdélyi református egyházkerület visszaigényelte a második világháború után elkobzott ingatlant.

Széki-palota
Palatul Széki
Palatul Széki, Cluj
Cluj Napoca, CC BY 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, gyógyszertár
Jelenleg:
ház, gyógyszertár
Felkeres
Széki-palota
Története

1889-ben elkészült a Szamos fölött a kétsávos vashíd. A hídfők körüli bérházak közül elsőként a neogótikus Széki-palota épült meg 1893-ban Pecz Samu tervei szerint. Széki Mihály, a kolozsvári gyógyszerész család egyik tagja építtette. Széki Mihály a földszintjén nyitotta meg Hunyadi Mátyásról elnevezett gyógyszertárát.

Rucska-ház
Magyarország Főkonzulátusa
Rucska-ház Kolozsvár
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
székház
Felkeres
Rucska-ház
Története

Rucska János kolozsvári ügyvéd építette Maetz Frigyes tervei szerint. Az épület 1883-ban két kisebb épület helyén épült fel eklektikus stílusban. A földszintjén üzemelt az Európa kávéház, amelyet a népnyelv a tulajdonos után Kikakker-kávéháznak nevezett. Ma a református egyház tulajdona, 1997 óta Magyarország kolozsvári főkonzulátusa székel benne.

Benigni-palota, Élián-palota
HoreaNr2
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Benigni-palota, Élián-palota
Története

A Benigni-palotát 1891-ben építtette Benigni Sámuel (1840–1903) mészáros és borkereskedő, az Iparegylet elnöke a Szamos-híd körüli négy palota közül elsőként. A palota az egykori Nagy (ma Horea) utca 2. szám alatt található. A bérház Benigni halála után Brecher Dávid lisztnagykereskedő tulajdonába került. Az első világháború után Élián Viktor bornagykereskedő lett a tulajdonosa.

Kis Bánffy-ház
BdEroilorNr32
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Kis Bánffy-ház
Története

Két polgárház helyére építették a 19. században; a baloldali épület földszinti helyisége és pincéje reneszánsz kori. Építtetője és építésze nem ismert, feltételezhetően 1808 körül épült. Az 1848–49-es szabadságharc után Bánffy Dániel főispán lakott benne. Kolozsvári tartózkodásakor itt szokott megszállni fia, Bánffy Dezső miniszterelnök. 1904-től kezdve Pósta Béla kezdeményezésére az egyetemi menza bérelte. A 20. század elejétől bérházként működött, a földszinten üzlethelyiségekkel.

Pataki–Tollas-ház
Kolozsvar Pataki Tollas haz
Istvánka at hu.wikipedia, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Pataki–Tollas-ház
Története

A Sárospatakról Kolozsvárra elszármazott két Pataki család egyike volt a ház tulajdonosa s talán építtetője is. Mindkét család a 17–19. századi erdélyi közélet számos személyiségét adta. Pataki István szabómester (1615–1685) utódai között voltak papok, kollégiumi tanárok, de főként orvoscsalád tagjaiként ismerték őket. A másik család alapítóját szintén Pataki Istvánnak hívták (1641–1693). Fiatalkorában kitűnt a törökellenes harcokban, és 1662-ben nemességet kapott. Utódai között volt jogász, kollégiumi nyomdász, de többségük városi elöljáróként (tanácstag, főbíró), a református egyház és a kollégium tanácsosaként vette ki részét a közügyekből. Nem állapítható meg, melyik család volt az építtető. A 19. század első felében a ház az egyházé lett. A század közepén a Tollas család, a 20. század elején az egyetem tulajdonába került. Ma itt működnek az intézmény szociális irodái.

Petrichevich-Horváth Dániel háza, Erdélyi Történeti Múzeum
Muzeul Național de Istorie a Transilvaniei
Kvár Történelmi múzeum
Pasztilla, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Petrichevich-Horváth Dániel háza, Erdélyi Történeti Múzeum
Története

Egy Erdélyi Múzeum létrehozásának gondolata gróf Kemény József (1795-1855) fejében született meg, aki 1842-ben felajánlja saját könyv, okirat-, és ásványgyűjteményét egy múzeum létrehozásához. Halála után gróf Mikó Imre (1805-1876) felajánlotta múzeum létesítésére a 10 holdas díszkertben lévő emeletes villáját. Így 1859-ben megalakult az Erdélyi Múzeum és a kiállítás tárgyainak bővítésére létrejött az Erdélyi Múzeum Egylet. A Mikó villa igen hamar szűknek bizonyult. A kiállítási tárgyak egy része az egyetemen volt. A román állam 1930-ban megvásárolta és használati joggal az egyetemnek adta a kolozsvári magyar színjátszás mecénásának, Petrichevich-Horváth Dánielnek a házát. 1962-től létrejött a Történelmi Múzeum, mai nevén az Erdély Nemzeti Történelmi Múzeum.

Gyulay-palota, Wass-ház
Kolozsvar Wass Haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Gyulay-palota, Wass-ház
Története

A 15-16. századi polgárházat a 18. században a gróf Gyulay család vásárolta meg. A 18. század végén két udvaros barokk stílusú palotává alakították. A 19. század elején klasszicista stílusban végeztek rajta javításokat Josef Leder irányításával.

1814-1818 között az épületben szerkesztette Döbrentei Gábor Erdély első magyar nyelvű tudományos folyóiraták, az Erdélyi Múzeumot. Később itt lakott és itt írta meg utazási naplóját Bölöni Farkas Sándor, Észak-Amerika első magyar ismertetője. Gróf Gyulai Franciska és gróf Wass György gyermeke, Wass Ottília alakíttatta át a homlokzatát historizáló stílusban. Végrendeletében az Erdélyi Múzeum Egyesületre hagyományozta. 1886-ban Dunky Kálmán és Ferenc fényképészeti műtermet nyitottak földszintjén. Ők fényképezték a Mátyás-szobor leleplezését is.

Nemes-Knoblauch ház
Scoala Ioan Bob
Kolozsvár Unió utca 22
Hkoala, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Nemes-Knoblauch ház
Története

A 18. század második felében építtette a német nyelvterületről Erdélybe bevándorolt család. A 18. század végén a gróf Nemes család tulajdonába került, akik az erdélyi arisztokrácia legjelentősebb családjai közé tartoztak. A 20. század elején is e család lakta. Az 1830-as évek végén néhány évig a manzárdszobában lakott a híres színésznő, Déryné Széppataki Róza. A 19. században jelentősen átalakították, amikor földszintjén kirakatokat alakítottak ki, az udvari szárnyát pedig meghosszabbították.

Bolyai János szülőháza
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Bolyai János szülőháza
Története

A ház, ahol Bolyai János 1802. december 15-én este 9 órakor meglátta a napvilágot, Kolozsvár belvárosában található az akkori Bel-Közép és Tivoli (ma Bolyai János) utcák találkozásánál, a nyugati sarkon. Akkor a ház Benkő József kirurgus (azaz borbély) és neje, Bachmann Julianna tulajdona volt, akik Bolyai János anyai nagyszülei. Az épület valamikor volt Vályi Gábor (1844–1926) egyetemi tanár (Vályi Gyula matematikus testvérbátyja) tulajdona is. A saroküzletben egykor porcelánkészleteket árultak. 1903-ban, mikor az első emléktáblát elhelyezték az épületen, a Kereskedő Társulaté volt.

Bolyai János szülőháza a 20. század elején ismeretlen volt, a közelgő százéves évforduló kapcsán Schlesinger Lajos egyetemi tanár kutatta fel. Bolyai János születésének 100. évfordulóját 1903. január 15-én ünnepelték 1902. december 15. helyett, tekintettel arra, hogy a távolból meghívandó vendégeknek nehéz lett volna a december közepi utazás. Ekkor helyezték el az első emléktáblát a ház déli oldalán az erkély fölött.

Apor-ház
Kolozsvar Unio utca Apor haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, vendéglő / cukrászda / kávéház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Apor-ház
Története

A 18. században épült, empire stílusjegyeket viselő ház. Oldalsó falában régi, gótikus ablak látható. Az emeletén működött 1843-tól a társasági élet egyik színhelyeként szolgáló Polgári Társalkodó. Az 1850-es években Korona néven kávéházat rendeztek be a földszintjén. Az 1971-es felújításnál a padló alá rejtve pénzleletre - aranydukátokra, ezüsttallérokra - bukkantak, amelyek Mátyás király korából, valamint II. Ferdinánd német-római császár és magyar király uralkodásának idejéből származtak.

Sebestyén-ház, Első Magyar Állami Biztosító
Kolozsvar Sebestyen palota
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, biztosító
Jelenleg:
kereskedelmi épület, ház
Felkeres
Sebestyén-ház, Első Magyar Állami Biztosító
Története

Sebestyén Dávid építkezési vállalkozó háza Kármán Aladár és Ulmann Gyula tervei szerint építette fel ezt a négyemeletes világvárosi szecessziós bérházat. E házban voltak az Első Magyar Állami Biztosító társaság irodái.

Rósás-ház
Kolozsvar Rosas haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, kocsma
Jelenleg:
ház, kocsma
Felkeres
Rósás-ház
Története

A főtéri Rosás ház a XVI. század második felében Petrus Minch főbíróé, majd Rósás Balázsé, Báthory Kristóf fejedelem udvari sebészorvosáé volt. Emeleti folyosóján egy 1610-es, Rósás János szenátor özvegyétől származó átépítési emléktáblát találunk. A ház egy későbbi lakója a Czell család sörözőt alakított ki a földszintet. Az emléktábla tanúsága szerint, ebben a házban lakott Fadrusz János, a Mátyás-szobor felállítási munkálatai során.

Hory-ház
Kolozsvar hory haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Hory-ház
Története

A ház az államosításig a Hory család birtokában volt, ezért Hory-házként is ismerik. Az 1880-as években nyerte el ma is látható eklektikus formáját. Neves bérlője Koch Antal volt, a kolozsvári egyetem első ásványtan professzora, Erdély ásványtani feltérképezője.

Fröhlich-ház
Kolozsvar Frohlich haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Fröhlich-ház
Története

A ház tulajdonképpen két épület összeépítésével jött létre. Az eredetileg egyemeletes épületre a 19. század elején húztak még egy emeletet. A bal oldali rész alatti kapualjban egy sikátor bejárata van, amely a Kismester utcára nyílik. A ház a Fröhlich családé volt, az alatta nyíló sikátort emiatt sokáig Fröhlich-sikátorként emlegették. Az átjárót ingyen adományozta a városnak Fröhlich Frigyes.1873 és 1875 között a Wesselényi-, utána a Fröhlich-ház emeleti helyiségeiben működött a Polgári Társalkodó, ahol a város tehetősebb polgárai gyűltek össze kártyázni, szivarozni.

Vertán-ház
Kolozsvár Unió utca 15
Hkoala, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Vertán-ház
Története

A Vertán-ház reneszánsz épület, melynek homlokzatán megmaradtak az eredeti díszítmények. A kapu zárókövén az 1653-as évszám áll, a földszint egyik utcára néző szobájában egy reneszánsz ajtókeret látható.

Újhelyi-ház
BratianuNr27 (2)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Újhelyi-ház
Története

1724-ben barokk stílusban építették. A 17. század végén, 18. század elején itt született Újhelyi Gábor ötvösmester.

Kós Károly szüleinek háza
BreazaNr14 (4)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Kós Károly szüleinek háza
Története

1909-1910-ben Kós Károly építészt édesanyja a Brétfű utcai telkükön családi ház tervezésére kérte fel. Az építész a Magyar Iparművészet c. folyóirat 1908. áprilisi számában "Művészember udvarháza" néva alatt megjelent tervét dolgozta át a helyi viszonyoknak megfelelően. Ez a terv jelentősen hozzájárult az építész pályájának felíveléséhez. Az épületbelsőn a finn és angol építészet hatása fedezhető fel. Ez Kós Károly első kivitelezett háza.

Arany János úti bérházak
Kolozsvár Státus-házak
Attila Terbócs, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Arany János úti bérházak
Története

8 darab bérházat építtetett a századforduló angol építészetének stílusában Hirschler József, a Szent Mihály-templom plébánosa. Tervezői Károly Lajos és Markovits Sándor budapesti műépítészek voltak. Az eredeti terveiket valószínűleg Pápai Sándor, az Erdélyi Római Katolikus Státus építésze dolgozta át.

Pap-ház
2019 Casa Bd. Eroilor 42 CJ
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Pap-ház
Története

Az 1910-es évek elején szecessziós stílusban építtette az ügyvédi kamara elnöke, dr. Pap József.

Uránia-palota, Kereskedelmi és Iparkamara
Camera de Comerț și Industrie
Cluj-Napoca-Str. Horea,Nr.3 - IMG 4515
Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, mozi
Jelenleg:
székház
Felkeres
Uránia-palota, Kereskedelmi és Iparkamara
Története

1908-ban szecessziós stílusban épült, Kappéter Géza tervei alapján. A helyén előtte kovácsműhely működött, melynek tulajdonosa udvarán mozisátrat állított fel. Helyén épült fel a mai ház, melyben 400 férőhelyes mozit is kialakítottak.

Püspöky-ház
Kolozsvar Puspoki haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Püspöky-ház
Története

A helyén egy reneszánsz ház állott kőkeretes kapuján 1571-es évszámmal. A 20. század elején ezt Püspöky Miklós fehérnemű-kereskedő megvásárolta és lebontatta. Helyén felépíttette a mai épületet, ami a lechneri magyaros szecesszió jegyeit viseli magán. Építésze ismeretlen. A régi ház egyes elemeit beépítették az új épületbe.

Wolphard-Kakas-ház
Casa Wolphard-Kakas
Kolozsvar Wolphard kakas haz
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház, bank
Jelenleg:
ház
Felkeres
Wolphard-Kakas-ház
Története

A 16. százas első felében a Wolphard család tulajdonában állt. Wolphard Adorján a város utolsó katolikus plébánosa volt a reformációt megelőzően, 1534 és 1541 között reneszánsz stílusban átépítette a házat. A munkálatokat 1579 és 1581 között örököse, Wolphard István, jeles matematikus és asztrológus, a város főbírája folytatta. Ő az 1585-86-os pestisjárvány áldozata lett. Özvegyének, Barát Zsófiának második férje, Kakas István fejedelmi protonotárius fejezte be 1590 és 1592 között. 1602-ben a szomszéd ház tulajdonosa, Bogner Imre vásárolta meg Kakas Istvántól, aki menekülni kényszerült Erdélyből. A későbbiekben Linczeg János főbíró tulajdonába került. Utódaitól öröklés révén a Pákei család, majd 1894-ben vásárlás útján Szathmári Elek ötvös tulajdonába került. Ő a legrégebbi, utcai szárnyat lebontotta, és helyébe három szintes eklektikus bérházat építtetett. Kibontott reneszánsz ablak- és ajtókeretei az Erdélyi Múzeumba kerültek. A 20. század elején az épületben volt az Erdélyi Bank székhelye.

Státusházak
Cluj Sky
Acquario51, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Státusházak
Története

A házak a nevüket az Erdélyi Római Katolikus Státusról, az építtetőjükről kapták. Az épületek története összefügg a Szentegyház utca (ma Iuliu Maniu) kialakulásával, amely a 17. századig csak a Bolyai utcáig terjedt, s csak 1899-ben hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor javasolta Groisz Gusztáv főgondnok, hogy az utcanyitással egyidejűleg új bérházakat is építsenek. E terv miatt az itt álló négy reneszánsz házat el kellett bontani. 1898 áprilisában a Hauszmann és Társa cég elkezdte a bontást, majd az építést. Az új bérházakat Alpár Ignác tervezte neobarokk stílusban. A két sarki palota tetején három-három – a Szentháromságra utaló – kereszttel díszített harangmotívum jelezte az épületek hovatartozását.

Református tanári lakások
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felekezet:
református
Felkeres
Református tanári lakások
Története

A régi kollégiumépülettel szembeni első kolozsvári típusházsor ismert a református tanárok lakhelyeként. Itt a magot az egyik tanár, Szathmárnémeti Sámuel hagyatéka képezi: 1717-ben e telkek egyikén fekvő házát azzal a kikötéssel hagyja az eklézsiára, hogy az mindenkor szolgáljon tanári lakhelyként. Aztán rendre keletre és nyugatra is sikerült összevásárolni a házas telkeket tanárok otthonául. Az 1798-as tűzvész elpusztította őket. Az egyház a kollégiumépület tervezőjével, Leder Józseffel elkészíttette négy ide felhúzandó tanári ház tervét is. Ezek 1802 és 1827 között épültek, az elsőt még Leder, a továbbiakat az eredeti tervnek megfelelően Sommer János és Winkler György pallérok kivitelezték. Eredetileg négy tanárnak nyújtottak otthont, de a tanárok számának növekedése szükségessé tette, hogy 1923-ban a két középső ház kapualját beépítve a földszinten is lakásokat hozzanak létre. Ezekben a házakban lakott a kollégium híres tanárcsaládainak számos tagja, a tanítványok közül is sokan béreltek szállást náluk. Emléktábla áll a falán arról, hogy itt született Szilágyi Ferenc professzor fia, a történész, akadémikus Szilágyi Sándor (1827–1899), az erdélyi múlt egyik legkiemelkedőbb kutatója. 1948-ban a tanári lakásokat is államosították, majd 1996 után rendre magánszemélyeknek adták el őket.

Emlékművek
Mátyás király szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Mátyás király szobra
Története

Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport I. Mátyás magyar király szülővárosának az egyik jelképévé vált.

Dr. Nagy Lajos kolozsvári unitárius lelkésztől származik az elgondolás, hogy Mátyás szülővárosa nagyszabású szoborállítással készüljön a közelgő millenniumi ünnepségekre. Az országos gyűjtés eredményeképpen 1892 júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a 120 000 koronát. Maga az uralkodó is élen járt az adakozásban.

Bár a város szerette volna az emlékművet a millenniumi ünnepségekre elkészíttetni, Fadrusz ekkor még a pozsonyi Mária Terézia-emlékművön dolgozott, és 1896. szeptember 30-án még csak az alapkövet tudták elhelyezni.

A Mátyás emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták fel Kolozsvár főterén. Egyes vélemények szerint a szoboravatásról azért hiányzott az uralkodó, mert a műemlék talapzatán a Habsburgok lobogója is a legyőzött seregek hadi jelvényei között látható.

1941-42-ben a bécsi döntés utáni magyar városvezetés, személyesen dr. Keledy Tibor polgármester Kósa-Huba Ferencet bízta meg a restaurálással. A talapzatra az újrafaragott eredeti Mátyás címer került és az eredeti magyar nyelvű „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat.

2006-ban a magyar és a román kormány döntött arról, hogy a szobrot közösen állítják helyre, és a 800 000 euróra becsült költségeket fele-fele arányban viselik. A felújítási munkálatok azonban elhúzódtak. A felújítást Kolozsi Tibor szobrász-restaurátor vezette. A restaurálás során a talapzatra, az 1902-ben rávésett eredeti „Mátyás király” felirat helyett, a „Mathias Rex” felirat került, az uralkodói címert nem restaurálták.

A románokat érzékenyen érintette a talapzatra dobott, Mátyás előtt hódoló moldvai zászló. Az emlékművel kapcsolatos konfliktusok részben Mátyás király és Moldva viszonyának eltérő értelmezésével magyarázhatóak. Moldva történetében a legdicsőségesebb korszak III. István moldvai fejedelem uralkodása volt, akit a kortársak is a „Nagy” jelzővel illettek. István trónra léptekor Moldva egyaránt függött a Litván Nagyfejedelemségtől és a Magyar Királyságtól is, az oszmán szultánnak pedig adót fizetett. 1467-ben főként Mátyás pénzügyi reformjai és a növekvő adóterhek miatt kitört főúri adólázadás elfojtására Mátyás Erdélybe vonult, egyúttal addigi vazallusa, a moldvai fejedelem ellen is hadjáratot indított. A moldvabányai csatában István legyőzte Mátyás seregét, és maga Mátyás is megsebesült, viszont utána a moldvai sereget visszaszorították. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Moldvában a románok mindössze egy évszázaddal korábban azért tudták megtelepedni, mert Nagy Lajos király elkergette onnan a tatárokat.

Az 1918-as román megszállást követően Kolozsváron több emléktáblát és szobrot felszámoltak. Előbb Mátyás királyi címerét távolították el a talapzatáról. Többször is felmerült a szoborcsoport elpusztításának vagy elköltöztetésének a terve. 1919 tavaszán erdőfeleki román parasztok ökrökkel próbálták a lovat a talapzatáról lehúzni, majd 1921-ben vele szemben fölállították a capitoliumi farkas másolatát, a római városi elöljáróság ajándékát. 1922-ben nyilvánosságra került egy olyan elgondolás, hogy a szobrot Mátyás szülőházának udvarán helyezik el, és helyére Avram Iancu szobrát állítják majd, ami nagy felháborodást keltett a magyarok között.

1932-ben a talapzatán román szöveget helyeztek el a következő szöveggel: „Győzelmes a háborúban, legyőzetett Baián saját nemzete által, midőn a legyőzhetetlen Moldvát próbálta leigázni.”

1940-ben a második bécsi döntést követően, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor 1902-es állapotát; a capitoliumi farkast eltávolították.

1945-ben a szovjet és román megszállás után eltávolították Mátyás király koronával díszített hollós címerpajzsát, és a magyar nyelvű „Mátyás király” feliratot a latin nyelvű megfelelőjére (Mathias rex) cserélték. Gheorghe Funar polgármester 1992-ben újra elhelyezte a Mathias rex felirat alá az 1932-es táblát.

A felújítást követően ismeretlenek a talapzatot övező füves szoborkertben a földbe süllyesztve elhelyeztek egy bronztáblát is, Nicolae Iorga román történésztől származó idézettel. A román műemlékvédő szakemberek azonban jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, és kérték a polgármestertől a műemlékvédelmi és építkezési engedély nélküli tábla eltávolíttatását. A város polgármestere, Sorin Apostu szerint a tábla törvényesen, a jóváhagyott restaurálási terv tiszteletben tartásával került az alkotás elé, és elhelyezése történelmi jóvátétel. Horea Uioreanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője azt nyilatkozta, hogy Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszővel kellene ábrázolni a Mátyás-lovasszobron. A szobrot ismeretlenek azóta is többször megrongálták.

A hagyomány szerint az emlékmű mellékalakjai állítólag a fekete sereg vezérei, balról Magyar Balázs és a veje, Kinizsi Pál, jobbról pedig Szapolyai István és Báthory István. A királynak hódoló mellékalakok a győztes csatákban szerzett török, német, bécsi, boszniai, cseh-morva, lengyel, és moldvai zászlókat tartanak.

Szent Mihály-kapu
Kolozsvar szentpeteri templom diszkapu
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Mihály-kapu
Története

A főtéri Szent Mihály-templom nyugati főbejárata elé állíttatta fel 1747-ben, a pestisjárvány elmúltával Bíró József akkori plébános ezt az impozáns barokk fogadalmi kaput. Egy bajor szobrász, Johannes König készítette.

1898-ban határozat született a templom környékének rendezéséről, és a Főtér átalakításáról. A templom körüli, addig többnyire kereskedelmi célokat szolgált házakat lebontották, és így a régi, barokk kapuzat magára maradt. A városvezetés elhatározta, hogy a kaput elbontják a tér kiszélesítése miatt, és újra felépítik a város déli külvárosában (egykor különálló Szentpéter falu) álló Szent Péter és Pál-templom elé. Az eredeti kapu nagyobb volt, mint amit 1899-ben újjáépítettek.

Legfelül Erdély védőszentjének, Szent Mihály arkangyalnak a gonoszt legyőző alakja látható. A kapuzatot egy 1944 októberi gránátrobbanás részben megrongálta, és átfogó restaurálás azóta sem történt rajta.

Sárkányölő Szent György szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Sárkányölő Szent György szobra
Története

A Kolozsvári Márton és György szobrászok által készített és a prágai Hradzsin-ban álló Szent György szobor másolatát 1904. szeptember 28-ánállították fel. A prágai szobor gipsz másolatát Ferenc József adományozta a városnak, amely alapján a szobrot Róna József budapesti szobrász készítette el. Talapzatát és a szobrot körülvevő vasrácsos kerítést Lux Kálmán tervezte.

Bethlen Gábor szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
Az alsóvárosi református Kétágú templom kertjében áll.
Felkeres
Bethlen Gábor szobra
Története

2013. október 23-án avatták fel, Péterfy László alkotása.

Mikó Imre gróf mellszobra
Mikó-kert
Attila Terbócs, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Mikó Imre gróf mellszobra
Története

1889-ben állították fel, Vay Miklós alkotása. Hidvégi gróf Mikó Imra az Erdélyi Múzeum alapítója volt. Ő ajándékozta a Mikó-kertet a városnak. A kert nagy részét azóta beépítették.

Erzsébet királyné mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Felkeres
Erzsébet királyné mellszobra
Története

Erzsébet királynő szobrának felállítását már 1898-ban, a császárné meggyilkolása után javasolták. Felavatására 1901. június 16-án került sor. A Stróbl Alajos által megmintázott mellszobor díszes talapzatát a jelentős erdélyi építész Pákey Lajos tervei szerint készítették el. 1919-ben a megszálló románok eltávolították a szobrot. A klasszicista jegyekkel rendelkező talapzat mind a mai napig megvan az eredeti helyen, méltatlanúl elhagyatva, a növényzet benőtte. 2011 szeptember végén a szobor előkerült a Szépművészeti Múzeumnak helyet adó Bánffy palota alagsorában. Az emlékmű helyreállítása nem valósulhatott meg. 2012 májusában a szobor másolata a Belvárosban lévő evangélikus püsökség udvarán lett felállítva.

Purjesz Zsigmond emlékműve
Purjesz Zsigmond emlékműve
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Felkeres
Purjesz Zsigmond emlékműve
Története

Dr. Purjesz Zsigmond belgyógyászt 1880-ban nevezték ki a kolozsvári belgyógyászati tanszék élére. 1885-ben írta meg az első magyar belgyógyászati tankönyvet. 1893-ban Kolozsvár miniszteri kolerabiztosként tevékenykedett. Eredményes munkájáért vaskoronarenddel jutalmazták és Kolozsvár díszpolgárává avatták. Az ő irányításával épült fel 1897-99-ben a Mikó utcai új Belgyógyászati Klinika. Purjesz Zsigmond 1911-ben nyugdíjaztatta magát, és Budapestre felköltözött. 1912. május 27-én tanítványai, az általa alapított klinika főkapujával szemben, egy mellszobor felállításával tisztelegtek mesterük előtt. A szobrot ifj. Vastagh György kolozsvári származású művész készítette. 1919-es román megszállás után a Belgyógyászati Klinikát is román személyzet vette át. Purjesz Zsigmond szobrát magyar származása miatt a megszállók eltávolították.

Kárpátok őre
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Felkeres
Kárpátok őre
Története

A szobor megformálásával a kolozsvári születésű Szeszák Ferenc, a Kárpátok hágóit szemmel tartó őrsereg katonáinak kívánt emléket állítani. A Kárpátok őreinek eredete egészen I. István királyig vezethető vissza. Az első világháború után a Kárpátoknok át betörő és Erdélyt megszálló románok pusztították el.

A szobrot Lyka Döme nagybirtokos adományozta Kolozsvár városának és Ferenc József 85. születésnapján, 1915. augusztus 18-án állították fel az akkori Deák Ferenc utca járdaszigetén. A fából készült alkotásba egy-egy szöget verhettek az adományozók. Bevételét a hadbavonult katonák özvegyeinek és árváinak támogatására fordították. Az első szöget, a sapka gombrózsáját, gróf Bethlen Ödön főispán verte be Ferenc József nevében, aki 1000 korona adományt juttatott a jótékony célra.

Szent István mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom kertjében áll.
Felkeres
Szent István mellszobra
Története

2018. augusztus 20-án avatták fel Vetró András alkotását.

A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom kertjében áll. A templom alapkövét 1991. január 23-án helyezték el, de felszentelésére 2011 augusztus 20-án került csak sor.

Karolina-oszlop, Státua
Obeliscul Carolina
Kolozsvár 02
Taz666, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Karolina-oszlop, Státua
Története

I. Ferenc császár és felesége, Karolina Augusta 1817. augusztusában Kolozsvárra látogatott. Ennek emlékére Páll Sámulel, a város főbírája emlékoszlop felállítást kezdeményezte 1818-ban. Végül pénzhiány miatt csak 1831-ben állították fel. A Fő térről jelenlegi helyére a Mátyás-szobor felállítását megelőzőleg szállították át.

Mária-oszlop
SfMariaProtectoare (6)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Mária-oszlop
Története

Gróf Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége, Petki Anna emeltette valószínűleg az 1738-1744 közötti pestisjárvány elmúltával. 1744-ben Erdély akkori leghíresebb szobrászával, Schuchbauer Antallal szerződtek le. A szerződés szerint az oszlop körül 15 szent szobra és 3 fekvő unikornis (a Kornis család címerállata) foglalt volna ehlyet, de azt nem tudni, hogy ezek elkészültek-e valaha. Kolozsvár belvárosában, a volt piarista templom előtti kis téren állt eredetileg. A szobor 1944-ben, a háborús front átvonulásakor megrongálódott, letörött Mária feje, de 1957-1958-ban restaurálták. 1959-ben a kommunista hatóságok lebontatták, és a helyi ferences templomban raktároztatták el, majd 1961-ben került a jelenlegi helyére.

Márton Áron püspök szobra
Marton Aron - panoramio
Валерий Дед, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Márton Áron püspök szobra
Története

2009. február 29-én állították fel, Bocskai Vince alkotása.

Dávid Ferenc szobra
Gergely Zoltán- Dávid Ferenc Kolozsvár
László Horváth, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
unitárius
Felkeres
Dávid Ferenc szobra
Története

2019-én avatták fel az unitárius egyház megalapítójának szobrát, Gergely Zoltán alkotása.

Liszt Ferenc emléktáblája
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
Liszt Ferenc emléktáblája
Története

A belvárosi egykori Redout épületében két ízben lépett a közönség elé Liszt Ferenc. Először fiatalon, 1846-ban, majd később érett, hírneves művészként 1879-ben. 2011. október 22-én avatták fel emléktábláját.

Pénzverde emléktáblája
EmileZolaNr4
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
Pénzverde emléktáblája
Története

A pénzverdét 1527-ben Szapolyai János költöztette Nagyszebenből Kolozsvárra. 1608-ban épült fel részben a vár falának támaszkodó műhelye. Amikor az utcát kiszélesítették, a házat lebontották. Emléktábláját pedig elhelyezték erre az épületre.

Bocskai István emléktáblája
Kolozsvár, Bocskai István szülőháza
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
Bocskai István emléktáblája
Története

2011. áprilisában avatták fel, Győrfi Lajos alkotása. Bocskai István erdélyi fejedelem, a reformáció kiemelkedő támogatója Kolozsváron született 1557. január 1-én, az Óvárosban, a Mátyás király szülőháza melletti épületben.

Házsongárdi temető
Cavoul Bánffy Cimitirul Hajongard Cluj
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
temető
Jelenleg:
temető
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Házsongárdi temető
Története

1585. május 11-én alapította a kolozsvári közgyűlés, azaz a százférfiak és a tizenkét esküdt együttes ülése, a pestisjárvány kezdetén. Az idők folyamán többször kibővítették, így jött létre 1739-ben J. F. de Gladys ezredes adományából a lutheránus temetőkert, majd 1840-ben a régi zsidó temető. 1885-ben a temetőt rendezték, sok gazdátlan régi követ kiemeltek a helyéről, kijelölték a parcellákat, elkezdték a fásítást. A 19. század végén dél felé kibővítették, itt nyílt meg 1892-ben az új zsidó temető és 1914-ben a honvédsírkert. A ravatalozó kápolnát és az irodaépületet 1897-ben építették.

A 14 hektáron több mint 400, főként magyar nevezetes személy sírkövét találhatjuk. A kolozsvári román lakosság arányának növekedésével a temetőben is egyre több román sír lett.

2010 áprilisában a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság több mint kétszáz sír műemlékké nyilvánítását kérték a (román) Kulturális és Művelődésügyi Minisztériumtól. 2011-ben Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter 394 síremléket nyilvánított műemlékké.

Múzeumok és Galériák
Egykori vigadó, Erdélyi Néprajzi Múzeum
Kolozsvár Redut
Attila Terbócs, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vigadó / koncertterem, országház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Egykori vigadó, Erdélyi Néprajzi Múzeum
Története

A 18. században egyesítettek három korábbi házat, amelyben a város legfontosabb szállója, a Fehér Ló vendégfogadó üzemelt. A 19. század elején a fogadót egy tágas bálteremmel bővítették. A nagyteremben nyilvános üléseket, tárgyalásokat, bálokat, koncerteket tartottak. Itt koncertezett Johanes Brahms, Liszt Ferenc, Bartók Béla és George Enescu. 1848. május 30-án itt mondta ki az erdélyi országgyűlés az uniót Magyarországgal, amit az erdélyi románok részéről Ioan Lemeni györög katolikus püspök megáldott. Ezt a szabadságharc leverése végül meghiúsította, de 1865. december 9-én szintén itt mondta ki az erdélyi országgyűlés a Magyarországgal való újraegyesülést. Ennek emlékére 1898-ban emléktáblát helyeztek el a falán. Ezt 1919-ben a megszálló románok eltávolították. 1859-ben itt tartottáka az Erdélyi Múzeum Egylet alakuló gyűlését. 1958-ban költözött bele az Erdélyi Néprajzi Múzeum.

Bánffy-palota, Szépművészeti Múzeum
Muzeul de Artă
Palatul Banffy, azi Muzeul de Artă 20180321 121552 07
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Bánffy-palota, Szépművészeti Múzeum
Története

A losonci Bánffy család a 13. században tűnt fel, Erdélyben már ekkor birtokokat szereztek. 1690 után Erdély első kormányzója Bánffy György lett (1708-ban hunyt el).

Az építtető Bánffy György (1746-1822) szintén Erdély kormányzója volt 1787-től haláláig. 1790-ben Szebenből Kolozsvárra költöztette a Gubernium székhelyét. Korának egyik legműveltebb főura volt. A Bánffy családnak már a 16. században volt itt egy kisebb háza, majd az építkezés céljára a kormányzó felvásárolta a szomszéd telkeket is. A palota terveit 1773-ban készítette el Johann Eberhard Blaumann. A palota szobordíszeinek elkészítésével Erdély akkor leghíresebb szobrászát, Anton Schuchbauert bízták meg. Az 1774-ben elkezdett építkezés 1785 tavaszán fejeződött be és összes költsége 39-40000 forint körül lehetett, ami még a gazdag Bánffyak számára is nagy anyagi terhet jelentett.

A kormányzó 1790-től 1822-ben bekövetkezett haláláig az épületben lakott feleségével, Palm Jozefa grófnővel. Utána a palota egy ideig kormányzói lakásként funkcionált. Szóba jött az is, hogy a város megvásárolja tanácsháza céljára, de elvetették ezt a tervet és új városházát építettek. Az 1840-es években a történet­írással foglalkozó gróf Teleki József is itt lakott.

1817. augusztus 18. és 27. között I. Ferenc magyar király, osztrák császár, negyedik feleségének, Karolina Auguszta királynénak kíséretében a Bánffy-palotában szálltak meg. Szintén a palotában lakott I. Ferenc József 1852. augusztus 2–4., illetve 1887. szeptember 22–24 között.

1879-ben Liszt Ferenc szállt meg a palotában. 1898-tól a Nemzeti Kaszinónak is otthont adott a palota. 1948-ban államosították Bánffy Dénestől és édesanyjától.

1965. december 30-án Szépművészeti Múzeumot nyitottak meg az eredeti pompájában helyreállított palotában. 2013-ban a kastély egy részét a bíróság Bánffy György egyik házvezetőnőjének román anyanyelvű utódainak ítélte.

A palota kapuzata felett a griffes Bánffy-címer látható. A homlokzat attikáján mitológiai istenszobrok (Mars, Minerva, Apollo, Diana, Herkules, Perszeusz) és rokokó urnák sorakoznak. A szobrokat Anton Schuchbauer faragta.

1956 óta az 1951-ben létrejött Szépművészeti Múzeumnak ad otthont.

Római katolikus parókia, Szervátiusz Jenő szobrainak kiállítása
Kolozsvar plebania1
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Római katolikus parókia, Szervátiusz Jenő szobrainak kiállítása
Története

A sarok felőli részét 1450-ben építették. Az 1799-es évszámmal megjelölt kapubejáró felett egy Szent Mihály-dombormű található. Egy 1773-ból származó latin feliratú domborműves emléktábla örökíti meg annak emlékét, hogy II. József június 25-27-én Kolozsváron járt és itt szállt meg Benkő Mihály kanonok vendégeként. A ház belső udvarán Szervátiusz Jenő szobrainak állandó kiállítása kapott helyet. Több mint 80 szobor látható a plébánia udvarán.

Vallásszabadság Háza
Vallásszabadság háza Kolozsvár
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
püspöki / érseki palota
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
unitárius
Felkeres
Vallásszabadság Háza
Története

A 14. századi gótikus épület a város egyik legrégebbi lakóháza volt. Építtetője egyes feltételezések szerint a város egyik tehetős polgára, mások szerint keresztes lovagok lehettek. A 18. század elején a Wesselényi család birtokába került, 1851-től pedig Biasini Domokos kereskedő tulajdona lett. Az unitárius egyház 1883-ban vásárolta meg, és püspöki lakhelynek alakították át. 2009-ben Bálint Benczédi Ferenc püspök kezdeményezésére az egyház úgy döntött, hogy felújítják az épületet. Kiállítóhelyként az unitárius egyház történelmi emlékeit mutatja be; kulturális közösségi térként író-olvasó találkozóknak, műhelybeszélgetéseknek, koncerteknek és egyéb rendezvényeknek. Az intézmény célja a vallásszabadság eszméjének erősítése, vizsgálata, védelme.

Takácsok tornya, Tűzoltótorony
Kvár Tűzoltó torony
Pasztilla, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés, városi torony / tűztorony
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Takácsok tornya, Tűzoltótorony
Története

A Szappany utca végén épült 1547-ben a Szappany bástya, ahogy a mai kolozsváriak ismerik, a Tűzoltótorony. Mivel a városnak ez volt a legtűzveszélyesebb sarka, már 1583-ban tűzjelző őrséget helyeztek el benne. Az 1870-es évek elején egy magas emeletet építettek rá, tetején pedig őrfülkét alakítottak ki haranggal, hogy innen jelezzék a tűzet. Rajta e felírat állt: Fortior est qui se quam quis fortissima moenia vincit, vagyis Az önmagát legyőző erősebb annál, mint aki a legerősebb falakon győzedelmeskedik). Mivel a takácsok céhe védelmezte, takácsok tornyaként is emlegették. Az 1990-es években a tornyot restaurálták, tetejére üveges sátortetőt építettek, majd a Tűzoltómúzeumot helyezték el benne.

Mauksch-Hintz ház, Gyógyszertártörténeti Múzeum
Casa Hintz
Kolozsvar Mauksch Hintz1
Istvánka, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
gyógyszertár, ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Mauksch-Hintz ház, Gyógyszertártörténeti Múzeum
Története

A 15. század végén, 16. század elején épülhetett. A 18. században a Szepességből származó Mauksch gyógyszerészcsalád tulajdona lett. 1766-ban Mauksch Tóbiás kijavíttatta és nyilvános gyógyszertárat nyitott benne. A 19. század elején a Szláby, majd 1851-től örökösödés révén a Hintz család tulajdonába került. A 19. század végén homlokzatát átalakították. 1949-es államosításáig a Szent György Gyógyszertár működött benne. 1954-ben a 20. század elején tevékenykedő neves orvosprofesszor, Orient Gyula gyűjteményéből gyógyszerészeti múzeumot nyitottak benne.

Petrichevich-Horváth Dániel háza, Erdélyi Történeti Múzeum
Muzeul Național de Istorie a Transilvaniei
Kvár Történelmi múzeum
Pasztilla, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Petrichevich-Horváth Dániel háza, Erdélyi Történeti Múzeum
Története

Egy Erdélyi Múzeum létrehozásának gondolata gróf Kemény József (1795-1855) fejében született meg, aki 1842-ben felajánlja saját könyv, okirat-, és ásványgyűjteményét egy múzeum létrehozásához. Halála után gróf Mikó Imre (1805-1876) felajánlotta múzeum létesítésére a 10 holdas díszkertben lévő emeletes villáját. Így 1859-ben megalakult az Erdélyi Múzeum és a kiállítás tárgyainak bővítésére létrejött az Erdélyi Múzeum Egylet. A Mikó villa igen hamar szűknek bizonyult. A kiállítási tárgyak egy része az egyetemen volt. A román állam 1930-ban megvásárolta és használati joggal az egyetemnek adta a kolozsvári magyar színjátszás mecénásának, Petrichevich-Horváth Dánielnek a házát. 1962-től létrejött a Történelmi Múzeum, mai nevén az Erdély Nemzeti Történelmi Múzeum.

Ásványtani Múzeum
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Ásványtani Múzeum
Története

A Babeș-Bólyai egyetem rendkívül gazdag Ásványtani Múzeuma a hajdani Ferenc József egyetem, Ásványtani karának gyűjteményén alapul. Jelenleg 36 szekrényben kiállítva látható a 13 gyűjtemény több mint 16500 mintadarabja (kb.12500 ásvány, több 3700 áttetsző féldrágakő és 223 meteorit darab).

Botanikai Múzeum és botanikus kert
Muzeul Botanic Alexandru Borza
Institutul Botanic, Muzeul Botanic, Cluj-Napoca-9968
© Raimond Spekking
Eredetileg:
múzeum, botanikus kert
Jelenleg:
múzeum, botanikus kert
Felkeres
Botanikai Múzeum és botanikus kert
Története

A Botanikai Múzeumot az Erdélyi Múzeum Egylet (1859) hozta létre.

Állattani Múzeum
Muzeul Zoologic
Egyetemi épület a Mikó-kertben Kolozsvár
Wikizoli, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Állattani Múzeum
Története

Az 1859-ben alakult Erdélyi Múzeum Egylet állattani részlege ma már Állattani Múzeum és több mint 300.000 kiállítási tárggyal várja a látogatókat.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.7694810000","long":"23.5901770000"},"townlink":"kolozsvar-cluj-napoca","town":{"townId":61,"active":1,"name_HU":"Kolozsv\u00e1r","name_LO":"Cluj-Napoca","name_GE":"Klausenburg","name_LT":"Claudiopolis","seolink":"kolozsvar-cluj-napoca","listorder":1,"oldcounty":32,"country":4,"division":18,"altitude":"346","gps_lat":"46.7694810000","gps_long":"23.5901770000","population":325,"hungarian_2011":15.27,"population_1910":60808,"hungarian_1910":83.38,"german_1910":2.76,"slovak_1910":0,"romanian_1910":12.44,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Fo_ter5.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Fo ter5\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ab\/Kolozsvar_Fo_ter5.jpg\/512px-Kolozsvar_Fo_ter5.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Fo_ter5.jpg\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Erd\u00e9lyi-medence","river":"Kis-Szamos","description":"Kolozsv\u00e1rt a 11. sz\u00e1zadban magyarok alap\u00edtott\u00e1k, \u00e9s Szent Istv\u00e1n tette isp\u00e1ns\u00e1gi sz\u00e9khelly\u00e9. A v\u00e1rosba a 13. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n sz\u00e1szokat telep\u00edtettek be. V\u00e1rosi kiv\u00e1lts\u00e1gait K\u00e1roly R\u00f3bertt\u0151l kapta 1316-ban, ami\u00e9rt seg\u00edtette az uralkod\u00f3t az Erd\u00e9lyt ural\u00f3 K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 oligarcha lever\u00e9s\u00e9ben. Szent Mih\u00e1ly templom\u00e1t is ekkor kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni. 1405-ben Zsigmond tette szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1, \u00e9s engedte meg, hogy falakkal vegy\u00e9k k\u00f6r\u00fcl a t\u00f6r\u00f6k fenyeget\u00e9s miatt. A 15. sz\u00e1zadban a v\u00e1ros lakoss\u00e1g\u00e1t feler\u00e9szben magyarok \u00e9s feler\u00e9szben sz\u00e1szok alkott\u00e1k. A v\u00e1rosban sz\u00fcletett a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00e9t kiemelked\u0151 alakja, 1443-ban Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s, 1557-ban Bocskai Istv\u00e1n, aki k\u00e9s\u0151bb Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g fejedelme lett. Kolozsv\u00e1r az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt v\u00e1lt igaz\u00e1n jelent\u0151s v\u00e1ross\u00e1, amely korb\u00f3l a Kincses Kolozsv\u00e1r megnevez\u00e9s is sz\u00e1rmazik. B\u00e1r a fejedelems\u00e9g sz\u00e9khelye v\u00e9gig Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r volt, a fejedelems\u00e9g els\u0151 v\u00e1rosa (civitas primaria) m\u00e9gis Kolozsv\u00e1r volt, ahol sz\u00e1mos orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st is tartottak. A R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a lakosok tiltakoz\u00e1sa ellen\u00e9re a v\u00e1ros mellett az osztr\u00e1kok fellegv\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek. 1790-ben lett t\u00e9nylegesen Erd\u00e9ly f\u0151v\u00e1rosa, amikor Nagyszebenb\u0151l a F\u0151korm\u00e1nysz\u00e9k ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Itt mondta ki az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1848-ban \u00e9s 1865-ben is a Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9st. T\u00e9nylegesen az 1867-es kiegyez\u00e9ssel sz\u0171nt meg f\u0151v\u00e1rosi st\u00e1tusa. 1902-ben leplezt\u00e9k le Fadrusz J\u00e1nos M\u00e1ty\u00e1s-szoborcsoportj\u00e1t a F\u0151t\u00e9ren. 1918. december\u00e9ben 26 v\u00e1rmegye magyar lakoss\u00e1ga tiltakozott itt a Rom\u00e1ni\u00e1hoz csatol\u00e1s ellen. A v\u00e1ros m\u00e9g az 1950-es \u00e9vekben is magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 volt, a betelep\u00edt\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra v\u00e1lt fokozatosan rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g\u0171v\u00e9.","nameorigin":"","history":"#1|@895 ut\u00e1n|Magyarok telepedtek meg a mai v\u00e1ros hely\u00e9n.@#3|@1000|Szent Istv\u00e1n a kolozsi v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1g sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 tette.@11. sz\u00e1zad els\u0151 fele|A v\u00e1ros ekkor alakult ki. V\u00e1ra a mai belv\u00e1ros \u00e9szaknyugati r\u00e9sz\u00e9n volt, egyik tornya m\u00e1ig megmaradt.@11. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly megalap\u00edtotta a kolozsmonostori benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1got. K\u00f6zvetlen\u00fcl az esztergomi \u00e9rseknek volt al\u00e1rendelve, ez\u00e9rt az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k t\u00f6bbsz\u00f6r r\u00e1t\u00e1madtak \u00e9s feld\u00falt\u00e1k. Az 1241-es tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sban elpusztult a templom. 1288 k\u00f6r\u00fcl hiteles hely lett.@1213|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1213-b\u00f3l maradt fent de castro Clus n\u00e9ven.@#5|@1241|A tat\u00e1rok feld\u00falt\u00e1k. Ezt k\u00f6vet\u0151en \u00e9p\u00fclt meg az \u00d3v\u00e1r.@1257|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Kulusuar n\u00e9ven. A nyelv\u00e9szet mai \u00e1ll\u00e1spontja szerint a helyn\u00e9v szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik. A v\u00e1rosba val\u00f3sz\u00edn\u0171leg IV. B\u00e9la fia, a k\u00e9s\u0151bbi V. Istv\u00e1n kir\u00e1ly telep\u00edtett be sz\u00e1szokat.@1270-72|V. Istv\u00e1n uralkod\u00e1sa idej\u00e9n a v\u00e1rat \u00e9s a falut az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gnek rendelte al\u00e1.@1275|IV. (Kun) L\u00e1szl\u00f3 is meger\u0151s\u00edtette, hogy a v\u00e1ros az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k al\u00e1 van rendelve.@#6|@1316|K\u00e1roly R\u00f3bert v\u00e1rosi rangra emelte a K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 oligarcha lever\u00e9s\u00e9ben ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9ge miatt. Szabad b\u00edr\u00f3- \u00e9s papv\u00e1laszt\u00e1si jogot \u00e9s orsz\u00e1gos v\u00e1mmentess\u00e9get nyert. Ekkor kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni a f\u0151t\u00e9ri Szent Mih\u00e1ly templomot.@1331|Kolozsv\u00e1r kiker\u00fclt az erd\u00e9lyi vajd\u00e1k joghat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l.@1366|Nagy Lajos kir\u00e1ly adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l k\u00f3rh\u00e1zat alap\u00edtottak.@1373|A Kolozsv\u00e1ri testv\u00e9rek, M\u00e1rton \u00e9s Gy\u00f6rgy elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k Szent Gy\u00f6rgy bronz lovasszobr\u00e1t, amely 1428-ban a pr\u00e1gai v\u00e1r d\u00edsze lett. M\u00e1solata 1904 \u00f3ta l\u00e1that\u00f3 Kolozsv\u00e1ron.@1390|A domonkos rend telepedett le Kolozsv\u00e1ron.@1405. j\u00falius 2.|Zsigmond szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 tette, polg\u00e1rait a budaiak \u00f6sszes kiv\u00e1lts\u00e1gaiban r\u00e9szes\u00edtette: \u00f6nkorm\u00e1nyzattal, v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si \u00e9s \u00e1rumeg\u00e1ll\u00edt\u00e1si jogokkal ruh\u00e1zta fel, egyben megengedte, hogy \u00faj k\u0151falakkal, tornyokkal, b\u00e1sty\u00e1kkal, \u00e1rkokkal \u00e9s minden m\u00e1s er\u0151d\u00edtm\u00e9nyekkel vegy\u00e9k k\u00f6r\u00fcl a t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9lyre tekintettel. Az \u00d3v\u00e1rnak nevezett v\u00e1rosr\u00e9sz er\u0151d\u00edt\u00e9se megkezd\u0151d\u00f6tt. Az ekkor megkezd\u0151d\u00f6tt \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek V. L\u00e1szl\u00f3 idej\u00e9n folytat\u00f3dtak, \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly uralkod\u00e1sa alatt fejez\u0151dtek be. A v\u00e1rost \u00f6vez\u0151, k\u00f6zel 3 km hossz\u00fas\u00e1g\u00fa \u00faj v\u00e9d\u0151fal az 1470-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el. A r\u00e9gi \u00d3v\u00e1r falait helyenk\u00e9nt meghagyt\u00e1k \u00e9s be\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00faj v\u00e1rosfalba.@1437|Budai Nagy Antal parasztserege el\u0151tt Kolozsv\u00e1r kaput nyitott, \u00e9s polg\u00e1rai is r\u00e9szt vettek a felkel\u00e9sben. A felkel\u0151k kirabolt\u00e1k a kolozsmonostori ap\u00e1ts\u00e1got, de december 10\u201314-\u00e9n a szint\u00e9n itt zajlott d\u00f6nt\u0151 \u00fctk\u00f6zetben levert\u00e9k a felkel\u00e9st.@1438. janu\u00e1r 8.|Kolozsv\u00e1rt visszafoglalt\u00e1k a felkel\u0151kt\u0151l, \u00e9s ezzel v\u00e9get \u00e9rt a felkel\u00e9s.@1438|A v\u00e1ros elvesztette valamennyi el\u0151jog\u00e1t a felkel\u00e9sben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tele miatt.@1443. febru\u00e1r 23.|Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s Kolozsv\u00e1ron sz\u00fcletett.@1444 k\u00f6r\u00fcl|Befejez\u0151d\u00f6tt a Szent Mih\u00e1ly templom \u00e9p\u00edt\u00e9se. I. Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly visszaadta a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1446|A kolozsv\u00e1ri p\u00e9nzverd\u00e9t \u00e9s aranyv\u00e1lt\u00f3t el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k.@1458|A v\u00e1ros lakoss\u00e1ga feler\u00e9szben magyar, feler\u00e9szben sz\u00e1sz volt. Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1nyz\u00f3ja ekkor kiadott rendelete szerint a v\u00e1ros vezet\u0151s\u00e9g\u00e9t, a sz\u00e1zf\u00e9rfiak tan\u00e1cs\u00e1t (centumvir\u00e1tus) \u00f6tven magyar \u00e9s \u00f6tven sz\u00e1sz alkotta, a b\u00edr\u00f3t pedig a k\u00e9t nemzet \u00e9venk\u00e9nt felv\u00e1ltva adta. Ebben az id\u0151ben a v\u00e1roslak\u00f3k nagy r\u00e9sze k\u00e9zm\u0171ves volt, akik c\u00e9hekbe szervez\u0151dtek. Kialakult egy sz\u00e1mban nem nagy, de er\u0151s keresked\u0151r\u00e9teg is, amely k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kiv\u00e1lts\u00e1gokat harcolt ki mag\u00e1nak.@1466|Ekkor \u00fcl\u00e9sezett a magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s el\u0151sz\u00f6r Kolozsv\u00e1ron. T\u00f6bb, mint 70 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st tartottak a v\u00e1rosban.@1468. janu\u00e1r 19.|Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s elleni felkel\u00e9s vezet\u0151it a f\u0151t\u00e9ren v\u00e9gezt\u00e9k ki.@1470|Elk\u00e9sz\u00fclt v\u00e1rosfala. A 15. sz\u00e1zadban m\u00e1r 20 c\u00e9h m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, melyek k\u00f6z\u00fcl a leger\u0151sebb \u00e9s a legbefoly\u00e1sosabb volt a m\u00e9sz\u00e1rosok\u00e9. \u0150k \u0151rizt\u00e9k a v\u00e1ros f\u0151kapuj\u00e1t, \u0151k tartott\u00e1k karban a legnagyobb b\u00e1sty\u00e1t, a M\u00e9sz\u00e1rosok Torny\u00e1t, melyben 16 \u00e1gy\u00fat lehetett elhelyezni.@1480 k\u00f6r\u00fcl|Befejez\u0151d\u00f6tt a Szent Mih\u00e1ly templom \u00e9p\u00edt\u00e9se.@1506|Kolozsv\u00e1r szabad v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@1514|A L\u0151rinc pap vezette parasztsereg itt szenvedett veres\u00e9get a nemesi hadakt\u00f3l, L\u0151rinc papot pedig j\u00falius v\u00e9g\u00e9n a f\u0151t\u00e9ren \u00e9gett\u00e9k meg.@#8|@1538. szeptember 18.|Szapolyai J\u00e1nos tartott itt orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st.@#9|@1541|Kolozsv\u00e1r a Kelet-Magyarorsz\u00e1gi kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sze lett, amely 1570-ben erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9gg\u00e9 alakult \u00e1t. Ez egyben Kolozsv\u00e1r fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t is jelentette - ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmazik a Kincses Kolozsv\u00e1r megnevez\u00e9s. B\u00e1r a fejedelems\u00e9g sz\u00e9kv\u00e1rosa Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r volt, a fejedelems\u00e9g fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt \u00f6sszesen 37 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st tartottak Kolozsv\u00e1rott, ami a fejedelems\u00e9g els\u0151 v\u00e1rosa (civitas primaria) lett.@1550|Heltai G\u00e1sp\u00e1r \u00e9s Hoffgreff Gy\u00f6rgy nyomd\u00e1t alap\u00edtott a v\u00e1rosban. Ez a magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s kezdete.@1551|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@1551. j\u00fanius 4.|Bevonultak a v\u00e1rosba a cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok \u00e9s itt adta \u00e1t a koron\u00e1t Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 Castaldo t\u00e1bornoknak (Castaldo egykor\u00fa jelent\u00e9se szerint az esem\u00e9nyre Tord\u00e1n ker\u00fclt sor).@1552. j\u00falius 11.|Castaldo zsoldos serege fell\u00e1zadt \u00e9s felgy\u00fajtotta Kolozsv\u00e1rt.@1553. j\u00falius 27.|A cs\u00e1sz\u00e1ri zsoldosok t\u00e1voztak a v\u00e1rosb\u00f3l, miut\u00e1n kirabolt\u00e1k azt.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1556. \u00e1prilis 26.|A kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s az egyh\u00e1zi javak lefoglal\u00e1s\u00e1r\u00f3l rendelkezett, ezzel a kolozsmonostori ap\u00e1ts\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9se megsz\u0171nt.@1556. okt\u00f3ber 23.|Az erd\u00e9lyi rendek fogadj\u00e1k a Lengyelorsz\u00e1gb\u00f3l visszat\u00e9r\u0151 Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t.@1556. november 25.|A kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen a rendek elfogadt\u00e1k J\u00e1nos Zsigmondot uralkod\u00f3juknak, \u00e9s nagykor\u00fav\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1ig 5 \u00e9vre Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1t.@1557. janu\u00e1r 1.|Itt sz\u00fcletett Bocskai Istv\u00e1n, aki k\u00e9s\u0151bb Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g fejedelme lett. Bocskai sz\u00fcl\u0151h\u00e1za csak n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9sre tal\u00e1lhat\u00f3 Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1t\u00f3l.@16. sz\u00e1zad k\u00f6zepe|A reform\u00e1ci\u00f3 jelent\u0151s t\u00e9rt h\u00f3d\u00edtott a v\u00e1rosban.@1568. janu\u00e1r 6-13|Tord\u00e1n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondja a lelkiismereti \u00e9s vall\u00e1sszabads\u00e1got, ami alapj\u00e1n megalakul az antitrinit\u00e1rius (k\u00e9s\u0151bb unit\u00e1rius) egyh\u00e1z D\u00e1vid Ferenc vezet\u00e9s\u00e9vel. Az ezt k\u00f6vet\u0151 gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri zsinaton D\u00e1vid Ferenc gy\u0151zelmet arat, \u00e9s J\u00e1nos Zsigmond fejedelem is \u00e1tt\u00e9r az unit\u00e1rius hitre. D\u00e1vid Ferenc visszat\u00e9r Kolozsv\u00e1rra, \u00e9s a v\u00e1rost hit\u00e9re t\u00e9r\u00edti, majd \u0151 lesz egyh\u00e1za els\u0151 p\u00fcsp\u00f6ke. A v\u00e1ros ezt k\u00f6vet\u0151en rohamosan magyarosodott, olyannyira, hogy nem csak a k\u00f6zrend\u0171ek, de a sz\u00e1sz papok is igyekeztek fellend\u00edteni a magyar szellemi \u00e9letet. Ennek a mozgalomnak volt kiemelked\u0151 alakja Heltai G\u00e1sp\u00e1r, a kolozsv\u00e1ri unit\u00e1rius lelk\u00e9sz. A v\u00e1ros m\u00e1ig az unitarizmus k\u00f6zpontja.@#10|@1574|Pestis puszt\u00edtotta.@1575. augusztus 8.|A f\u0151t\u00e9ren v\u00e9geztette ki B\u00e1thory Istv\u00e1n a tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 Bekes G\u00e1sp\u00e1r p\u00e1rtj\u00e1nak f\u0151vez\u00e9reit.@1577|Bocskai Istv\u00e1n e v\u00e1rosban sz\u00fcletett.@1579|B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem \u00e9s lengyel kir\u00e1ly jezsuita tanint\u00e9zetet l\u00e9tes\u00edtett a volt kolozsmonostori ap\u00e1ts\u00e1gban.@1581|B\u00e1thory Istv\u00e1n a jezsuita tanint\u00e9zetet Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztette \u00e9s egyetemi rangra emelte. 1582-ben XIII. Gergely p\u00e1pa meger\u0151s\u00edtette az egyetem alap\u00edt\u00e1s\u00e1t.@1581|Az \u00d3v\u00e1r v\u00e1ros fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 falainak nagy r\u00e9sz\u00e9t B\u00e1thory Krist\u00f3f lebontatta. Az \u00faj v\u00e9d\u0151fal szab\u00e1lytalan alaprajz\u00fa, k\u00fcls\u0151tornyos v\u00e1rfal volt, melyet 18 torony, \u00e9s 4 b\u00e1stya \u2013 rondella \u2013 er\u0151s\u00edtett. A tornyok n\u00e9gyzet alaprajz\u00faak, k\u00e9t- \u00e9s n\u00e9gyemeletesek, b\u00e1sty\u00e1i f\u00e9lk\u00f6r alak\u00faak voltak. A falakra karf\u00e1val ell\u00e1tott k\u0151l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n lehetett feljutni, ahol f\u00e1b\u00f3l \u00e1csolt v\u00e9d\u0151folyos\u00f3 vezetett k\u00f6rbe a p\u00e1rt\u00e1zatos v\u00e9d\u0151fal bels\u0151 oldal\u00e1n. Az egyes tornyok tulajdonosai, gondoz\u00f3i \u00e9s v\u00e9d\u0151i a c\u00e9hek voltak.@1585-1586|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny puszt\u00edtotta.@#12|@1594. augusztus 31.|Itt fejeztette le B\u00e1thory Zsigmond fejedelem a l\u00e1zad\u00f3 nemeseket, akik meg akart\u00e1k akad\u00e1lyozni, hogy a fejedelem \u00e1tadja Erd\u00e9lyt a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1rnak.@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly Erd\u00e9lyben Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt vette \u00e1t a hatalmat, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1601. \u00e1prilis 3|Az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u2013 miut\u00e1n a rendek Basta t\u00e1bornok katonai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel gyorsan v\u00e9get vetettek Mihai Viteazul erd\u00e9lyi uralm\u00e1nak \u2013 Kolozsv\u00e1ron v\u00e1lasztotta meg m\u00e1sodszor is fejedelemm\u00e9 B\u00e1thori Zsigmondot. A B\u00e1thoriak alatt a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly hal\u00e1la \u00f3ta romladoz\u00f3 v\u00e1rat kijav\u00edtott\u00e1k \u00e9s meger\u0151s\u00edtett\u00e9k. \u00cdgy \u00e9p\u00fclt fel ism\u00e9t a H\u00eddkapu-torony, a Monostori-kapu majd a K\u00f6z\u00e9p-kapu tornyai.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond fejedelem erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak. Kolozsv\u00e1r is Basta kez\u00e9re ker\u00fclt.@1602. j\u00falius 2.|Giorgio Basta T\u00f6vis mellett veres\u00e9get m\u00e9rt Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9re, aki a goroszl\u00f3i csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1rellenes felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta.@1603. j\u00fanius 9.|Sz\u00e9kely M\u00f3zes fejedelem csapatai \u00e9l\u00e9n bevonult Kolozsv\u00e1rra, amint a n\u00e9met zsoldosok elhagyt\u00e1k a v\u00e1rost. A kolozsv\u00e1ri magyarok nagy \u00fcdvrivalg\u00e1ssal k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k a fejedelmet \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9gp\u00e1rti magyarok seregeit, de \u00f6r\u00f6m\u00fckben elkergett\u00e9k a jezsuit\u00e1kat, \u00e9s ezzel megsz\u0171nt a B\u00e1thory Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott els\u0151 magyar egyetem.@1603. j\u00fanius k\u00f6zepe|Sz\u00e9kely M\u00f3zes fejedelem er\u0151s p\u00e9nzt veretett a kolozsv\u00e1ri p\u00e9nzverd\u00e9ben, amit Erd\u00e9ly legszebb p\u00e9nzei k\u00f6z\u00f6tt tartanak sz\u00e1mon.@1603. j\u00falius 17.|A Habsburgok \u00e1ltal mozg\u00f3s\u00edtott IX. Radu havasalf\u00f6ldi fejedelem Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@#13|@#14|@1613. okt\u00f3ber 23.|Bethlen G\u00e1bort Kolozsv\u00e1rban v\u00e1lasztott\u00e1k meg erd\u00e9lyi fejedelemm\u00e9.@1618-19, 1622-23|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny s\u00fajtotta.@#15|@#16|@1623. j\u00fanius 18.|Kolozsv\u00e1rott kelt oklevel\u00e9vel Bethlen G\u00e1bor enged\u00e9lyezte a zsid\u00f3k leteleped\u00e9s\u00e9t, szabad keresked\u00e9s\u00e9t \u00e9s vall\u00e1sgyakorl\u00e1s\u00e1t Erd\u00e9lyben, \u00e9s a szok\u00e1sos zsid\u00f3jel visel\u00e9s\u00e9t\u0151l is mentes\u00edtette \u0151ket.@1627|Vill\u00e1mcsap\u00e1s miatt felrobbant a v\u00e1ros d\u00e9lkeleti saroktornya, amit l\u0151porrakt\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1ltak. 1629-re Bethlen G\u00e1bor \u00e9p\u00edttette, \u00e9s r\u00f3la nevezt\u00e9k el. Ez a n\u00e9gysz\u00f6g alaprajz\u00fa b\u00e1stya, az \u00e9szakr\u00f3l hozz\u00e1 csatlakoz\u00f3 v\u00e1rfallal, \u00e9s a t\u0151le nem messze \u00e9szakra \u00e1llott egykori K\u00f6z\u00e9p-kapuval Kolozsv\u00e1r leger\u0151sebb v\u00e9d\u0151tornya volt; ez is maradt fenn a leg\u00e9pebben. Bethlen G\u00e1bor a Szent Mih\u00e1ly-templomot is \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edttette.@1630 \u2013 1648|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelems\u00e9ge alatt kijav\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rfalakat, b\u00e1sty\u00e1kat, a v\u00e1rosban f\u0151\u00fari \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek indultak. II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy is nagy gondot ford\u00edtott a v\u00e1rfalak, b\u00e1sty\u00e1k j\u00f3 \u00e1llapotban tart\u00e1s\u00e1ra, amire sz\u00fcks\u00e9g is volt.@1633-34|Pestis.@#17|@#18|@1645-46|Pestis.@1655|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtja el a v\u00e1ros nagy r\u00e9sz\u00e9t.@1657-59|A v\u00e1ros renov\u00e1ltatta a v\u00e1rfalakat \u00e9s a b\u00e1sty\u00e1kat.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658 szeptember|A t\u00f6r\u00f6k a v\u00e1rost k\u00f6r\u00fclz\u00e1rta, k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t kirabolta \u00e9s nagy \u00f6sszeg\u0171 sarcot vetett ki.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660|Linczigh J\u00e1nos f\u0151b\u00edr\u00f3 megmentette Kolozsv\u00e1rt a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kt\u0151l. Szejdi Ahmed budai pasa megjelent a v\u00e1ros kapui el\u0151tt a II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem ellen, annak elmozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra ind\u00edtott hadj\u00e1rata sor\u00e1n. Linczigh J\u00e1nos harmadmag\u00e1val felkereste a pas\u00e1t a t\u00e1bor\u00e1ban. A pasa a b\u00edr\u00f3t 50 janics\u00e1r k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben visszak\u00fcldte a v\u00e1roskapuhoz, hogy nyissa meg azt el\u0151tt\u00fck. De a b\u00edr\u00f3 azt ki\u00e1ltotta az \u0151r\u00f6knek, hogy ki ne nyiss\u00e1k a kaput. A pasa m\u00e9g h\u00e1romszor k\u00fcldte vissza a b\u00edr\u00f3t a kapuhoz, mire v\u00e9g\u00fcl a b\u00edr\u00f3 azt az utas\u00edt\u00e1st adta az \u0151r\u00f6knek, hogy neki most meg kell halnia, de ki ne nyiss\u00e1k a kaput a t\u00f6r\u00f6knek, mert mind elvesznek. Hanem k\u00fcldjenek engesztel\u0151 aj\u00e1nd\u00e9kot a nagyvez\u00e9rnek. A pasa ezut\u00e1n megkegyelmezett a b\u00edr\u00f3nak, \u00e9s megengedte, hogy visszat\u00e9rjen a v\u00e1rosba.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1661. szeptember 17.|Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelem a vele egyes\u00fclt cs\u00e1sz\u00e1ri sereggel elfoglalta a v\u00e1rost \u00e9s n\u00e9met \u0151rs\u00e9get helyezett el benne.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@1662|Apafi Mih\u00e1ly fejedelem Kucsuk Mehmed jenei b\u00e9ggel egy\u00fctt ostrom al\u00e1 vette Kolozsv\u00e1rt; az ostrom az I. Lip\u00f3t megb\u00edzottaival megk\u00f6t\u00f6tt fegyversz\u00fcnettel \u00e9rt v\u00e9get.@1664. janu\u00e1r|A fizetetlen kolozsv\u00e1ri n\u00e9met \u0151rs\u00e9g fell\u00e1zadt \u00e9s \u00e1t\u00e1llt Apafi Mih\u00e1ly fejedelem p\u00e1rtj\u00e1ra. Kolozsv\u00e1rt a v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1nak rendelik al\u00e1. A v\u00e1ros \u00e1tmenetileg elvesztette az \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1t, a nemess\u00e9g betelep\u00fcl\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt.@#23|@#25|@1687. okt. 18.|Lotharingiai K\u00e1roly herceg vez\u00e9r\u00e9nek, Friedrich Veterani cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornoknak ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl megadta mag\u00e1t.@#26|@1690|Diploma Leopoldinum. Miut\u00e1n I. Lip\u00f3t rendelete nyom\u00e1n Erd\u00e9ly \u00f6nrendelkez\u00e9si joga megsz\u0171nt, Kolozsv\u00e1r hanyatlani kezdett.@1695-1696|Kolozsv\u00e1ron sz\u00e9kelt az erd\u00e9lyi F\u0151korm\u00e1nysz\u00e9k (Gubernium). B\u00e9csi utas\u00edt\u00e1sra innen Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztetik.@1697|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta el a v\u00e1ros k\u00e9tharmad\u00e1t.@17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re|A sorozatos h\u00e1bor\u00faskod\u00e1sok, j\u00e1rv\u00e1nyok \u00e9s t\u0171zv\u00e9szek hat\u00e1s\u00e1ra a v\u00e1ros elvesztette gazdags\u00e1g\u00e1nak \u00e9s lakoss\u00e1g\u00e1nak j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t.@#27|@1704. okt\u00f3ber 8.|A Nagyszebenb\u0151l kit\u00f6r\u0151 Rabutin elfoglalta Kolozsv\u00e1rt \u00e9s lerombolta v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1it.@1704. okt\u00f3ber v\u00e9ge - 1705. november|Kuruc k\u00e9zre ker\u00fclt.@1707|A Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott R\u00e1k\u00f3czi Kolozsv\u00e1rra l\u00e1togatott.@1709. augusztus 10.|Kolozsv\u00e1r I. J\u00f3zseft\u0151l visszakapta szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi st\u00e1tus\u00e1t.@1710|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny.@1715-1723|A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a K\u0151m\u00e1l tetej\u00e9n egy cs\u00e1sz\u00e1ri katonai er\u0151d\u00edtm\u00e9ny, a Fellegv\u00e1r, \u00e9p\u00fclt.@1713 \u00e9s 1716 k\u00f6z\u00f6tt|A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n Kolozsv\u00e1r v\u00e1ros tiltakoz\u00e1sa ellen\u00e9re a K\u0151m\u00e1l tetej\u00e9n egy cs\u00e1sz\u00e1ri katonai er\u0151d\u00edtm\u00e9ny, a Fellegv\u00e1r, \u00e9p\u00fclt. K\u0151v\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 szerint egy Murando nev\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte meg a hely\u00e9t \u00e9s a munk\u00e1latok megkezd\u00e9s\u00e9hez a v\u00e1rost\u00f3l 5000 Ft seg\u00e9lyt k\u00e9rt, amit Kolozsv\u00e1r megtagadott. Az er\u0151d teljes ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t gr. Wirmond fejeztette be 1721\u201323-ban. Az elny\u00fajtott n\u00e9gysz\u00f6g alak\u00fa, sarkain b\u00e1sty\u00e1kkal, kazamat\u00e1kkal ell\u00e1tott er\u0151d katonai rakt\u00e1rk\u00e9nt \u00e9s b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9nt is szolg\u00e1lt. A v\u00e1ros fel\u0151l l\u00e9pcs\u0151n lehetett feljutni kapuj\u00e1hoz, szek\u00e9r\u00fatja a hegyet megker\u00fclve vezetett fel. Nevezetes volt m\u00e9ly k\u00fatj\u00e1r\u00f3l is.@1719 \u00e9s 1732|Kolozsv\u00e1r az erd\u00e9lyi gubernium \u00e9s a di\u00e9ta sz\u00e9khelye volt ism\u00e9t.@1738-1739|Pestis.@1776|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a v\u00e1rosba telep\u00edti a piarista rendet, akik f\u0151iskol\u00e1t hoznak l\u00e9tre a volt jezsuita tanint\u00e9zetb\u0151l.@1782|II. J\u00f3zsef sz\u00fcntette meg a fellegv\u00e1r katonai jelleg\u00e9t, s a ki\u00e9rdemes\u00fclt er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt megvette a v\u00e1ros.@1784-1786|K\u00f6zigazgat\u00e1si \u00e1tszervez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek \u00e9s Kolozsv\u00e1r v\u00e1rmegyesz\u00e9khely lett.@1790-1848|Ism\u00e9t Erd\u00e9ly f\u0151v\u00e1rosa lett, a gubernium sz\u00e9khelye (kor\u00e1bban ideiglenesen Nagyszeben volt a sz\u00e9khely).@1792 decembere|A Bels\u0151 Sz\u00e9n (J\u00f3kai, ma Napoca) utcai Rh\u00e9dey-palota t\u00e1ncterm\u00e9ben tartotta els\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t az Erd\u00e9lyi Magyar Nemes Sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g. Ez a hivat\u00e1sos magyar nemzeti sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s kezdete.@1798|Nagy t\u0171zv\u00e9sz s\u00fajtotta. Ezt k\u00f6vet\u0151en \u00e9p\u00edtkezni, terjeszkedni kezdett, csakhamar sor ker\u00fclt a v\u00e1ros falainak, b\u00e1sty\u00e1inak, kapuinak lerombol\u00e1s\u00e1ra. A bont\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben ma m\u00e1r csak a d\u00e9li falakb\u00f3l \u00e9s b\u00e1sty\u00e1kb\u00f3l l\u00e1that\u00f3k \u00e9pebb r\u00e9szek.@1802|Megsz\u00fcletett Bolyai J\u00e1nos, az egyik legnagyobb magyar matematikus.@1821. m\u00e1rcius 12.|Megnyitott\u00e1k a Farkas (ma Kog\u0103lniceanu) utcai k\u0151sz\u00ednh\u00e1zat, a legels\u0151 magyar sz\u00ednh\u00e1z\u00e9p\u00fcletet. 1822. december 26-\u00e1n itt mutatt\u00e1k be az els\u0151 fennmaradt zen\u00e9j\u0171 \u00e9s sz\u00f6veg\u0171 magyar oper\u00e1t, Ruzitska J\u00f3zsef m\u0171v\u00e9t, a B\u00e9la fut\u00e1s\u00e1t.@1827. december 31.|Este a v\u00e1ros piacter\u00e9n \u00e9s f\u0151bb utc\u00e1in elkezd\u0151d\u00f6tt a k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s.@#28|@1848. m\u00e1jus 30.|Itt mondt\u00e1k ki az uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly k\u00f6z\u00f6tt.@1848. november 17.|A cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok megsz\u00e1llt\u00e1k a v\u00e1rost.@1848. december 25.|Bem J\u00f3zsef vezet\u00e9s\u00e9vel felszabad\u00edtott\u00e1k Kolozsv\u00e1rt.@1849. augusztus 14-15|A magyar csapatok feladt\u00e1k a v\u00e1rost az el\u0151renyomul\u00f3 orosz-osztr\u00e1k t\u00faler\u0151nek.@1851|Szeszgy\u00e1rat alap\u00edtottak.@1853|Megalakult Kolozsv\u00e1r \u00e9s egyben Erd\u00e9ly els\u0151 g\u0151zmalma.@1865. december 6.|A kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t Magyarorsz\u00e1ggal az 1848-as t\u00f6rv\u00e9ny alapj\u00e1n, azonban Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r az \u00e9letbel\u00e9ptet\u00e9s\u00e9t elhalasztotta.@#30|@1867. ut\u00e1n|A kiegyez\u00e9ssel \u00fajra helyre\u00e1llt Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g egys\u00e9ge. Kolozsv\u00e1r elvesztette f\u0151v\u00e1rosi szerep\u00e9t, megyesz\u00e9khely lett, ipara elmaradt Temesv\u00e1r, Nagyv\u00e1rad \u00e9s Arad m\u00f6g\u00f6tt, de tov\u00e1bbra is a tudom\u00e1nyos \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja volt. Miut\u00e1n a Szamos bal partja f\u00f6l\u00f6tt dombon fel\u00e9p\u00fclt a fellegv\u00e1r, a v\u00e1ros k\u00f6z\u00e9pkori er\u0151d\u00edt\u00e9sei jelent\u0151s\u00e9g\u00fcket vesztett\u00e9k, \u00e9s akad\u00e1lyozt\u00e1k Kolozsv\u00e1r fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A kincst\u00e1r a fenntart\u00e1s terheit is a v\u00e1rosra h\u00e1r\u00edtotta \u00e1t, ez\u00e9rt igyekeztek ezekt\u0151l megszabadulni.@1867|Ekkor h\u00e1rom l\u00e9nyegesebb gy\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Kolozsv\u00e1ron: a doh\u00e1nygy\u00e1r, a Sigmond-f\u00e9le szeszgy\u00e1r, valamint egy g\u00e9pgy\u00e1r.@1869|A petr\u00f3leuml\u00e1mp\u00e1kat g\u00e1zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s v\u00e1ltotta fel.@1870|A vas\u00fat el\u00e9rte a v\u00e1rost Nagyv\u00e1rad ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. Ezut\u00e1n M\u00c1V j\u00e1rm\u0171jav\u00edt\u00f3 m\u0171hely l\u00e9tes\u00fclt, amely jelent\u0151s \u00fczemm\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t.@1872|Modern egyetemet alap\u00edtottak Kolozsv\u00e1rott.@1873|Megny\u00edlik a vas\u00fati k\u00f6zleked\u00e9s a Kolozsv\u00e1r-Brass\u00f3 vonalon.@1876|Kolozs v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett.@1893|Modern telefonh\u00e1l\u00f3zat l\u00e9tes\u00fclt.@1894. m\u00e1jus 17. \u00e9s 25. k\u00f6z\u00f6tt|Itt folyt a memorandum-per a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges, szeparatista Rom\u00e1n Nemzeti P\u00e1rt vezet\u0151i ellen, akiket t\u00f6bb \u00e9vi b\u00f6rt\u00f6nnel s\u00fajtottak, p\u00e1rtjukat pedig j\u00fanius 18-\u00e1n betiltott\u00e1k.@1899|Megalakult a Reitter gyufagy\u00e1r.@1902|Leleplezt\u00e9k Fadrusz J\u00e1nos M\u00e1ty\u00e1s-szoborcsoportj\u00e1t a F\u0151t\u00e9ren.@1906|R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gg\u00e1 alakult Heinrich-f\u00e9le \u00e1sv\u00e1nyszappangy\u00e1r.@1906|Egy belga c\u00e9g er\u0151m\u0171vet \u00e9p\u00edtett a Hideg-Szamoson, \u00edgy 1907-ben m\u00e1r villany\u00e9g\u0151vel vil\u00e1g\u00edtottak.@1910|60 808 lakos\u00e1b\u00f3l 50 704 magyar, 7562 rom\u00e1n, 1676 n\u00e9met volt.@1911|Megalakult a Renner b\u0151rgy\u00e1r.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918. december 1.|Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron tartott\u00e1k a rom\u00e1nok azt a gy\u0171l\u00e9s\u00fcket, melyen 1228 deleg\u00e1tusuk teljesen illegitim m\u00f3don Erd\u00e9ly egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t mondta ki a Rom\u00e1n Kir\u00e1lys\u00e1ggal. Ezt a rom\u00e1nok a mai napig \u00fagy interpret\u00e1lj\u00e1k, mintha Erd\u00e9ly teljes lakoss\u00e1ga az egyes\u00fcl\u00e9s mellett foglalt volna \u00e1ll\u00e1st, pedig ez csak a rom\u00e1n szeparatist\u00e1k gy\u0171l\u00e9se volt, a t\u00f6bbi nemzetis\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151i nem is voltak jelen. Soha nem engedt\u00e9k, hogy n\u00e9pszavaz\u00e1s d\u00f6nts\u00f6n a ter\u00fclet hovatartoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hiszen tudt\u00e1k, hogy azt a szeparatist\u00e1k biztosan elbukn\u00e1k.@1918. december 1.|1918. decembere@1918. december 22.|Kolozsv\u00e1r f\u0151ter\u00e9n 50 ezres t\u00f6meg, 26 v\u00e1rmegye magyar lakoss\u00e1ga tiltakozik a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri d\u00f6nt\u00e9s ellen.@1918. december 24.|A rom\u00e1nok megsz\u00e1llt\u00e1k Kolozsv\u00e1rt.@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1919. janu\u00e1r 19.|A polg\u00e1rmesterrel az \u00e9len a v\u00e1rosh\u00e1za tisztvisel\u0151i kar\u00e1nak mind a 138 f\u0151 tagja megtagadta a rom\u00e1n kir\u00e1ly ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9gesk\u00fc let\u00e9tel\u00e9t, ez\u00e9rt mindannyi\u00f3jukat \u0022elbocs\u00e1tott\u00e1k\u0022.@1919. m\u00e1jus 7.|Rom\u00e1n fiatalok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k Sz\u00e9czenyi Istv\u00e1n szobr\u00e1t.@1919. m\u00e1jus 9.|Az egyetem tan\u00e1ri kara megtagadta a rom\u00e1n kir\u00e1ly ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9gesk\u00fc let\u00e9tel\u00e9t, ez\u00e9rt elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k \u0151ket \u00e9s a rom\u00e1nok elvett\u00e9k t\u0151l\u00fck az egyetemet. A hely\u00fckbe rom\u00e1n egyetemet hoztak l\u00e9tre. A sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt egyetem ideiglenesen Budapesten m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb, majd Szegedre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.@1919. okt\u00f3ber 1.|A magyar t\u00e1rsulatot kiutas\u00edtj\u00e1k a sz\u00ednh\u00e1zb\u00f3l, hely\u00fcket rom\u00e1nok vett\u00e9k \u00e1t.@#36|@1920 ut\u00e1n|A t\u00falnyom\u00f3an magyarok lakta v\u00e1rosban a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k rom\u00e1nos\u00edt\u00e1si kamp\u00e1nyba kezdtek. 1921-ben egy R\u00f3ma \u00e1ltal adom\u00e1nyozott szobrot \u00e1ll\u00edtottak fel, ami azt \u00e1br\u00e1zolja, ahogy Romulus \u00e9s Remus egy farkas csecs\u00e9t szopja. M\u00e1ty\u00e1s Kir\u00e1ly szobr\u00e1nak talapzat\u00e1ra 1932-ben egy annak rom\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l hazudoz\u00f3 felirat ker\u00fclt. Egy hatalmas ortodox katedr\u00e1lis \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be is kezdtek, annak ellen\u00e9re, hogy alig \u00e9ltek ortodoxok a v\u00e1rosban. Mai napig \u00e9p\u00edtik a keleti rom\u00e1nok az \u00fcresen kong\u00f3, orm\u00f3tlan ortodox katedr\u00e1lisokat Erd\u00e9ly-szerte, hogy dominanci\u00e1jukat hangs\u00falyozz\u00e1k.@1920. decembere|Az utc\u00e1k neveit rom\u00e1nra cser\u00e9lt\u00e9k.@1921. m\u00e1rcius 1.|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1r\u00f3l leszerelt\u00e9k a magyar nyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t.@#39|@1940. augusztus 30|M\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9ssel visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz. Ekkor a v\u00e1rosban m\u00e9g mindig a magyarok voltak jelent\u0151s t\u00f6bbs\u00e9gben.@1940. szeptember 11|A magyar csapatok bevonultak Kolozsv\u00e1rra. Az egyetemet Szegedr\u0151l visszak\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k Kolozsv\u00e1rra.@1944. m\u00e1rcius 27.|N\u00e9met csapatok bevonultak Kolozsv\u00e1rra.@1944. j\u00fanius 2.|A vas\u00fat\u00e1llom\u00e1st \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t bombat\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte. Az esem\u00e9ny k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6bb sz\u00e1zan haltak meg, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt egy v\u00f6r\u00f6skeresztes jelz\u00e9s\u0171 sebes\u00fcltsz\u00e1ll\u00edt\u00f3 vonat is telital\u00e1latot kapott.@1944. okt\u00f3ber 10.|A magyar csapatok feladt\u00e1k Kolozsv\u00e1rt, s m\u00e1snap a Malinovszkij marsall vezette szovjet-ukr\u00e1n csapatok bevonultak oda.@1945. ut\u00e1n|Mivel a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n is egy ideig a lakoss\u00e1g legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t magyarok tett\u00e9k ki, rengeteg rom\u00e1n csal\u00e1dot telep\u00edtettek be Kolozsv\u00e1rra, legt\u00f6bbet Moldva ter\u00fclet\u00e9r\u0151l, de m\u00e1s vid\u00e9kekr\u0151l is (\u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az Erd\u00e9lyi-\u00e9rchegys\u00e9gb\u0151l), \u00edgy teljesen megv\u00e1ltoztatva a v\u00e1ros nemzetis\u00e9gi arculat\u00e1t.@1946|Kolozsv\u00e1ron rom\u00e1n di\u00e1kok a magyar lakoss\u00e1got terroriz\u00e1lt\u00e1k.@#43|@1956|A magyar szovjetellenes forradalom jelent\u0151s visszhangra tal\u00e1lt az akkor m\u00e9g t\u00f6bbnyire magyar v\u00e1rosban. A felkel\u00e9s vesz\u00e9lye fenyegetett, ami a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1goknak \u00fcr\u00fcgy\u00fcl szolg\u00e1lt arra, hogy a magyar Bolyai egyetemet \u00f6sszevonj\u00e1k a rom\u00e1n Babe\u0219 egyetemmel.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@1960-as \u00e9vek|Az er\u0151ltetett iparos\u00edt\u00e1ssal egyidej\u0171leg rom\u00e1nok t\u00f6megeit telep\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rosba. Jelent\u0151s r\u00e9sz\u00fck a K\u00e1rp\u00e1tokon t\u00fali, t\u00f6rt\u00e9nelmileg rom\u00e1n ter\u00fcletekr\u0151l lett Erd\u00e9lybe betelep\u00edtve.@1974|A rom\u00e1nok Napoca r\u00f3mai munic\u00edpiumi rangra emel\u00e9s\u00e9nek 1850. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l illesztett\u00e9k a magyarb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 rom\u00e1n Cluj nev\u00e9hez a Napoca ut\u00f3tagot. Az \u00f3korban a r\u00f3mai birodalom r\u00e9sze volt a v\u00e1ros hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 Napoca, melyet Traianus cs\u00e1sz\u00e1r alap\u00edtott, majd 124-ben Hadrianus cs\u00e1sz\u00e1r munic\u00edpium rangra emelte. A 3. sz\u00e1zadban \u00c9szak-Dacia (Dacia Porolissensis) sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, Marcus Aureliust\u00f3l colonia rangot kapott, de 271-ben (274) a r\u00f3maiak ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k. Ezut\u00e1n a magyarok meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig nem volt a hely\u00e9n semmilyen telep\u00fcl\u00e9s.@1992-2004|A betelep\u00edtett rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen magyarellenes Gheorghe Funar lett Kolozsv\u00e1r polg\u00e1rmestere, aki rendszeresen provok\u00e1lta a helyi \u0151slakos magyarokat. Ez a v\u00e1ros gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t is h\u00e1tr\u00e1ltatta jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&u-szeged.hu: Egyetemt\u00f6rt\u00e9net|https:\/\/u-szeged.hu\/egyetemtortenet\nKolozsv\u00e1ri kronol\u00f3gia|http:\/\/xiid1987.rozsa-lak.hu\/kvar.html"},"castles":[{"castleId":186,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Cet\u0103\u021buia","settlement_HU":"Kolozsv\u00e1r","settlement_LO":"Cluj-Napoca","address":"Strada Emil Racovi\u021b\u0103 60a","listorder":36,"gps_lat":"46.7754670000","gps_long":"23.5806700000","oldcounty":32,"country":4,"division":18,"cond":4,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2642-Kolozsvar-Fellegvar\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-_Cet%C4%83%C8%9Buia-cas%C4%83_%C8%99i_plac%C4%83_memorial%C4%83_-_IMG_0647.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca- Cet\u0103\u021buia-cas\u0103 \u0219i plac\u0103 memorial\u0103 - IMG 0647\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/15\/Cluj-Napoca-_Cet%C4%83%C8%9Buia-cas%C4%83_%C8%99i_plac%C4%83_memorial%C4%83_-_IMG_0647.JPG\/512px-Cluj-Napoca-_Cet%C4%83%C8%9Buia-cas%C4%83_%C8%99i_plac%C4%83_memorial%C4%83_-_IMG_0647.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-_Cet%C4%83%C8%9Buia-cas%C4%83_%C8%99i_plac%C4%83_memorial%C4%83_-_IMG_0647.JPG\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fellegv\u00e1r","seolink":"kolozsvar-fellegvar","georegion":"Erd\u00e9lyi-medence","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@#8|@#9|@#10|@#12|@#13|@#14|@#15|@#16|@#17|@#18|@#23|@#25|@#26|@#27|@1713 \u00e9s 1716 k\u00f6z\u00f6tt|A szabads\u00e1gharc ut\u00e1n Kolozsv\u00e1r v\u00e1ros tiltakoz\u00e1sa ellen\u00e9re \u00e9p\u00edttetett a cs\u00e1sz\u00e1ri hadvezet\u00e9s. K\u0151v\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 szerint egy Murando nev\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte meg a hely\u00e9t \u00e9s a munk\u00e1latok megkezd\u00e9s\u00e9hez a v\u00e1rost\u00f3l 5000 Ft seg\u00e9lyt k\u00e9rt, amit Kolozsv\u00e1r megtagadott. Az er\u0151d teljes ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t gr. Wirmond fejeztette be 1721\u201323-ban. Az elny\u00fajtott n\u00e9gysz\u00f6g alak\u00fa, sarkain b\u00e1sty\u00e1kkal, kazamat\u00e1kkal ell\u00e1tott er\u0151d katonai rakt\u00e1rk\u00e9nt \u00e9s b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9nt is szolg\u00e1lt. A v\u00e1ros fel\u0151l l\u00e9pcs\u0151n lehetett feljutni kapuj\u00e1hoz, szek\u00e9r\u00fatja a hegyet megker\u00fclve vezetett fel. Nevezetes volt m\u00e9ly k\u00fatj\u00e1r\u00f3l is.@1782|II. J\u00f3zsef sz\u00fcntette meg a fellegv\u00e1r katonai jelleg\u00e9t, s a ki\u00e9rdemes\u00fclt er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt megvette a v\u00e1ros.@#28|@1849|\u00c9szaki kapuja k\u00f6zel\u00e9ben l\u0151tt\u00e9k agyon Roth Lajos Istv\u00e1n cs\u00e1sz\u00e1ri biztost.@#30|@#31|@#36|&"}],"sights":[{"sightId":1378,"townId":61,"active":2,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103 Sf\u00e2ntul Mihail","address":"Pia\u021ba Unirii","mapdata":"1|2014|1045","gps_lat":"46.7699279654","gps_long":"23.5895428379","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/szmk.ro\/szent-mihaly-templom\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Mihaly-plebaniatemplom-Kolozsvar-1216","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=307","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_F%C5%91_t%C3%A9r,_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r, F\u0151 t\u00e9r, 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b1\/Kolozsv%C3%A1r%2C_F%C5%91_t%C3%A9r%2C_2.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r%2C_F%C5%91_t%C3%A9r%2C_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_F%C5%91_t%C3%A9r,_2.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly-templom","seolink":"szent-mihaly-templom","note":"","history":"76 m\u00e9teres tornya (a kereszttel egy\u00fctt 80 m\u00e9ter) a legmagasabb erd\u00e9lyi templomtorony. Haj\u00f3ja 50 m hossz\u00fa \u00e9s 24 m sz\u00e9les; a szent\u00e9ly 20 m\u00e9ter hossz\u00fa \u00e9s 10 m\u00e9ter sz\u00e9les.@\nHely\u00e9n m\u00e1r a 13. sz\u00e1zadban is \u00e1llt egy szint\u00e9n Szent Mih\u00e1lynak szentelt templom. K\u00e1roly R\u00f3bert 1316. augusztus 19-ei oklevel\u00e9vel meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1rosnak V. Istv\u00e1n \u00e1ltal adott kiv\u00e1lts\u00e1gait, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a szabad pl\u00e9b\u00e1nos- \u00e9s b\u00edr\u00f3v\u00e1laszt\u00e1s jog\u00e1t. A v\u00e1ros megn\u00f6vekedett lakoss\u00e1ga sz\u00e1m\u00e1ra p\u00e1r \u00e9ven bel\u00fcl \u00faj, t\u00e1gas templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t kezdt\u00e9k el. T\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9vig \u00e9p\u00fclt, az anyagiakat r\u00e9szben az adakoz\u00f3 polg\u00e1rs\u00e1g, r\u00e9szben a b\u00facs\u00fak bev\u00e9tele biztos\u00edtotta. A legr\u00e9gebbi fennmaradt ezzel kapcsolatos irat 1349-b\u0151l sz\u00e1rmazik, amelyben Avignon \u00e9rseke \u00e9s tizen\u00f6t p\u00fcsp\u00f6k enged\u00e9lyezte a b\u00facs\u00fat azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik a Szent Mih\u00e1ly-templom \u00e9s a Szent Jakab-k\u00e1polna vil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s felszerel\u00e9s\u00e9re adakoztak.@\nA 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a n\u00f6vekv\u0151 t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9ly miatt a templomot \u00e9s a temet\u0151t v\u00e9d\u0151fallal ker\u00edtett\u00e9k be.\nAz \u00e9p\u00edtkez\u00e9s befejez\u00e9se Zsigmond kir\u00e1ly uralkod\u00e1sa idej\u00e9re, azaz 1419\u20131437 k\u00f6z\u00f6ttre tehet\u0151, erre utal az uralkod\u00f3nak a nyugati f\u0151kapu felett elhelyezett magyar kir\u00e1lyi, n\u00e9met cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s cseh kir\u00e1lyi c\u00edmere.@\n1437-ben, b\u00fcntet\u00e9sk\u00e9ppen az\u00e9rt, hogy megnyitott\u00e1k a kapukat a parasztfelkel\u0151knek, a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait elt\u00f6r\u00f6lt\u00e9k, \u00e9s csak 1444-ben Szent Mih\u00e1ly napj\u00e1n adt\u00e1k vissza. Erre utal a c\u00edmer feletti Szent Mih\u00e1ly-szobor. A homlokzat befejez\u00e9se \u00e9s a torony \u00e9p\u00edt\u00e9se m\u00e9g az 1450-es \u00e9vekben is tartott.@\nA templomot 1489-ben t\u0171zv\u00e9sz k\u00e1ros\u00edtotta, majd M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel restaur\u00e1lt\u00e1k. A szent\u00e9ly boltozat\u00e1t 1498-ban \u00faj\u00edtott\u00e1k meg. A torony \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1t az 1511\u20131545 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakra teszik, a tervezett k\u00e9t torony k\u00f6z\u00fcl csak az \u00e9szaki \u00e9p\u00fclt fel. A torony az 1697-es t\u0171zv\u00e9szben elpusztult \u00e9s csak 1742-1744 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1, barokk st\u00edlusban. Ezt a tornyot 1763-ban vill\u00e1mcsap\u00e1s \u00e9s f\u00f6ldreng\u00e9s k\u00e1ros\u00edtotta, ez\u00e9rt le kellett bontani. A jelenleg is l\u00e1that\u00f3 neog\u00f3tikus torony alapk\u00f6v\u00e9t 1837-ben tett\u00e9k le \u00e9s 1859-ben k\u00e9sz\u00fclt el. A torony alatt eredetileg \u00e1tj\u00e1r\u00f3 volt, ezt a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n sz\u00fcntett\u00e9k meg.\nAz 1738\u20131744-es nagy pestisj\u00e1rv\u00e1ny ut\u00e1n a f\u0151bej\u00e1rat el\u00e9 fogadalmi kapuzatot emeltek. A h\u00e1rom bej\u00e1rat\u00fa diadalkaput, amelyet Mih\u00e1ly arkangyal \u00e9s a pestis ellen oltalmaz\u00f3 szentek (Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos, Szent J\u00e1nos evang\u00e9lista, Szent Sebesty\u00e9n, Szent R\u00f3kus, Nepomuki Szent J\u00e1nos \u00e9s Borromei Szent K\u00e1roly) szobrai d\u00edsz\u00edtettek, az 1899-es rendez\u00e9si munk\u00e1latok sor\u00e1n helyezt\u00e9k \u00e1t a Szentp\u00e9teri templom el\u00e9.@\nAz orgon\u00e1t 1763-ban Johannes Hahn szebeni mester \u00e9p\u00edtette, de t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k.@\nA templomot 1545-t\u0151l a protest\u00e1nsok, 1566-t\u00f3l 1716-ig k\u00e9t \u00e9v megszak\u00edt\u00e1ssal az unit\u00e1riusok haszn\u00e1lt\u00e1k. Ekkor sz\u00e1molt\u00e1k fel eredeti berendez\u00e9seit, falk\u00e9pei feh\u00e9rre meszelt\u00e9k. 1604\u20131605-ben Giorgio Basta cs\u00e1sz\u00e1ri hadvez\u00e9r a jezsuit\u00e1k birtok\u00e1ba adta a lerombolt Farkas utcai templom helyett. 1716. m\u00e1rcius 30-\u00e1n Stephan von Steinville cs\u00e1sz\u00e1ri f\u0151parancsnok utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra katonai er\u0151vel elvett\u00e9k az unit\u00e1riusokt\u00f3l \u00e9s \u00fajra a katolikus egyh\u00e1z\u00e9 lett. A protest\u00e1nsok alatt a liturgiai berendez\u00e9sek elpusztultak, ezeket a 18. sz\u00e1zadban p\u00f3tolt\u00e1k. A barokk olt\u00e1rt 1725-ben emelt\u00e9k.@\n1898-ra a templom k\u00f6r\u00fcl kiaszfaltozott korz\u00f3t l\u00e9tes\u00edtettek, a templom kertj\u00e9t P\u00e1key Lajos tervezte \u00f6nt\u00f6ttvas ker\u00edt\u00e9ssel vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. 2009-ben a templom kertj\u00e9ben fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k szobr\u00e1t, Bocskay Vince alkot\u00e1s\u00e1t.@\nA Szent Mih\u00e1ly-templom t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n sz\u00e1mos nevezetes t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9ny sz\u00ednhelye volt. Legt\u00f6bbsz\u00f6r benne tartott\u00e1k a Kolozsv\u00e1rra \u00f6sszeh\u00edvott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seket, k\u00f6zel \u00f6tvenet. Az erd\u00e9lyi fejedelmek k\u00f6z\u00fcl itt iktatt\u00e1k be B\u00e1thory Zsigmondot harmadj\u00e1ra (1601. m\u00e1rcius 27.) \u00e9s itt v\u00e1lasztott\u00e1k fejedelemm\u00e9 R\u00e1k\u00f3czi Zsigmondot (1607. febru\u00e1r 12.), B\u00e1thory G\u00e1bort (1608. m\u00e1rcius 7.) \u00e9s Bethlen G\u00e1bort (1613. okt\u00f3ber 13.).@\n&\nwikipedia: Szent Mih\u00e1ly-templom (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szent_Mih%C3%A1ly-templom_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1379,"townId":61,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 21","mapdata":"1|2743|1345","gps_lat":"46.7681152413","gps_long":"23.5957564226","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.farkasutca.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=194","picture":"\u003Ca title=\u0022Taz666, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_26.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r 26\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/99\/Kolozsv%C3%A1r_26.JPG\/256px-Kolozsv%C3%A1r_26.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_26.JPG\u0022\u003ETaz666\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Farkas utcai reform\u00e1tus templom","seolink":"farkas-utcai-reformatus-templom","note":"","history":"1486. szeptember 9-\u00e9n M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly rendelet\u00e9re \u00e9s B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val ekkor adom\u00e1nyozta a v\u00e1rosi tan\u00e1cs \u00e9s Szab\u00f3 Ambrus b\u00edr\u00f3 a ferences testv\u00e9reknek a Szab\u00f3k b\u00e1sty\u00e1ja melletti ter\u00fcletet. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st J\u00e1nos testv\u00e9r vezette, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ugyanaz, aki a kir\u00e1lyi m\u0171hely vezet\u0151jek\u00e9nt r\u00e9szt vett a visegr\u00e1di \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekben is. A munk\u00e1latok k\u00f6lts\u00e9geit M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly viselte. M\u00e1ty\u00e1s hal\u00e1la ut\u00e1n II. Ul\u00e1szl\u00f3 t\u00e1mogatta anyagiakkal az \u00e9p\u00edt\u00e9st: 1494-ben a tordai s\u00f3kamar\u00e1b\u00f3l h\u00e1romsz\u00e1z aranyforint \u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u0151s\u00f3t rendelt a templom \u00e9s kolostor jav\u00e1ra. Az adom\u00e1ny k\u00e9s\u0151bb \u00e1lland\u00f3 j\u00e1rand\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1ltozott, amelyet II. Lajos kir\u00e1ly 1520-ban meger\u0151s\u00edtett. A Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1nak szentelt templom 1503-ban m\u00e1r k\u00e9szen \u00e1llt, orgon\u00e1ja 1534-ben k\u00e9sz\u00fclt. A templom mellett eredetileg k\u00e9t rendh\u00e1z \u00e1llt, ezekb\u0151l csak a f\u00e9rfikolostor kereng\u0151j\u00e9nek \u00e9szaki r\u00e9sze maradt meg.@\nA protestantizmus t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben, az 1556. m\u00e1rcius 8-ai sz\u00e1szsebesi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozata \u00e9rtelm\u00e9ben a rendnek el kellett hagynia Kolozsv\u00e1rt. M\u00e1rcius 15-\u00e9n a reform\u00e1tus t\u00f6meg behatolt a templomba \u00e9s k\u00f6vetelte a templom \u00e9s a rendh\u00e1z \u00e1tad\u00e1s\u00e1t. A templom kapuj\u00e1ban Mikola Boldizs\u00e1r atya \u00e1llt, \u00e9s a legenda szerint sz\u00edv\u00e9re tett k\u00e9zzel \u00e9s magasba emelt k\u00e9t ujjal megesk\u00fcd\u00f6tt, hogy az \u00e9p\u00fcletet soha el nem hagyja. Az emberek karddal lekaszabolt\u00e1k a bar\u00e1tot, \u00e9s bet\u00f6rtek a templomba, ahol elpuszt\u00edtott\u00e1k az ott tal\u00e1lhat\u00f3 szakr\u00e1lis t\u00e1rgyakat. Az 1958-as restaur\u00e1l\u00e1skor a kolostor udvar\u00e1n teljesen \u00e9p 16. sz\u00e1zadi csontv\u00e1zat t\u00e1rtak fel, melynek bal keze a mellkason hevert, a jobb kar pedig k\u00e9t kiny\u00fajtott ujjal felfele mutatott.@\nEzt k\u00f6vet\u0151en a templom huszon\u00f6t \u00e9vig gazd\u00e1tlanul \u00e1llt. 1579-ben B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelem a jezsuit\u00e1knak adom\u00e1nyozta az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest, egy\u00fattal \u00e9p\u00edt\u0151anyagot is biztos\u00edtott a fel\u00faj\u00edt\u00e1shoz. Ekkor alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t iskol\u00e1v\u00e1 az ap\u00e1cakolostort. 1588-ban a medgyesi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kitiltotta a jezsuit\u00e1kat Erd\u00e9lyb\u0151l, de B\u00e1thory Zsigmond visszah\u00edvta \u0151ket, \u00e9s 1595-ben \u00fajra birtokba vett\u00e9k a templomot. A tizen\u00f6t \u00e9ves h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, Sz\u00e9kely M\u00f3zes csapatai el\u0171zt\u00e9k a jezsuit\u00e1kat \u00e9s a Toroczkai Kov\u00e1cs M\u00e1t\u00e9 unit\u00e1rius szuperintendens \u00e9s G\u00f6czi Ny\u00edr\u0151 P\u00e1l pr\u00e9dik\u00e1tor \u00e1ltal felhergelt n\u00e9p, Bogner-Gelly\u00e9n Imre kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3 be nem avatkoz\u00e1sa mellett 1603. j\u00fanius 9-\u00e9n megrohamozta a templomot. A templom ajtaj\u00e1t bet\u00f6rt\u00e9k, az olt\u00e1rt \u00e9s a szobrokat fejsz\u00e9vel sz\u00e9tv\u00e1gt\u00e1k, a padokat darabokra t\u00f6rt\u00e9k \u00e9s bed\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k a boltozat egy r\u00e9sz\u00e9t is, amely tizenn\u00e9gy embert \u00fct\u00f6tt agyon. A tov\u00e1bbiakban a gazd\u00e1tlan \u00e9p\u00fclet k\u00f6veit felhaszn\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1ros egy\u00e9b \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeinek jav\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, a szent\u00e9lyt rakt\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k.@\nA reform\u00e1tusok 1622-ben Bethlen G\u00e1bort\u00f3l kapt\u00e1k meg a romos templomot \u00e9s a telkeket koll\u00e9gium c\u00e9lj\u00e1ra, de v\u00e9g\u00fcl is a koll\u00e9gium Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra ker\u00fclt. A templom \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se csak I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy alatt, az 1638-as gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozat\u00e1ra \u00e9s a fejedelem anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt el. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s nagyobb r\u00e9sze 1640-ig elk\u00e9sz\u00fclt, majd a fejedelem olasz \u00e9p\u00edt\u00e9szt \u00e9s \u2013 hosszas ut\u00e1naj\u00e1r\u00e1ssal \u2013 kurlandiai mesterembereket hozatott, akik 1643 v\u00e9g\u00e9re befejezt\u00e9k a csillagboltozatot. Az 1640-es \u00e9vekben elk\u00e9sz\u00fclt a templom berendez\u00e9se is. Az \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett templomot Geleji Katona Istv\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel, 1647. j\u00fanius 30-\u00e1n. \nII. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy kezdem\u00e9nyezte a kolostor helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t a reform\u00e1tus koll\u00e9gium sz\u00e1m\u00e1ra, ami az 1798-as t\u0171zv\u00e9szben semmis\u00fclt meg.@\nAz 1798-as t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n a templomot Josef Leder vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre. 1910\u201313 k\u00f6z\u00f6tt a templom teljes k\u00f6r\u0171 restaur\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt sor Lux K\u00e1lm\u00e1n ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val, ekkor k\u00e9sz\u00fclt el a neog\u00f3tikus karzat, ahova a p\u00e9csi Angster J\u00f3zsef k\u00e9sz\u00edtette orgon\u00e1t helyezt\u00e9k el. A k\u00f6vetkez\u0151 restaur\u00e1l\u00e1s 1958\u20131961 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nt, ez\u00fattal B\u00e1gyuj Lajos vezet\u00e9s\u00e9vel.@\nA templomban tal\u00e1lhat\u00f3 I. Apafi Mih\u00e1ly \u00e9s feles\u00e9ge, Bornemisza Anna, illetve II. Apafi Mih\u00e1ly \u00e9s feles\u00e9ge, Bethlen Kata s\u00edrja, akiknek a f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait 1942-ben hozt\u00e1k \u00e1t az almaker\u00e9ki templomb\u00f3l. A s\u00edreml\u00e9k K\u00f3s K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt.@\nA templom akusztik\u00e1ja kiv\u00e1l\u00f3, \u00edgy az 1960-as \u00e9vekt\u0151l kezdve rendszeresen orgonahangversenyeknek ad helyet. Az orgona fels\u0151, r\u00e9gebbi r\u00e9sze a felirata szerint 1766-ban k\u00e9sz\u00fclt.@\nA templom el\u0151tt tal\u00e1lhat\u00f3 S\u00e1rk\u00e1ny\u00f6l\u0151 Szent Gy\u00f6rgy szobra. Az eredeti alkot\u00e1st, amely a pr\u00e1gai v\u00e1rban \u00e1ll, Kolozsv\u00e1ri M\u00e1rton \u00e9s Gy\u00f6rgy k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, 1373-ban.@\n&\nwikipedia: Farkas utcai reform\u00e1tus templom|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Farkas_utcai_reform%C3%A1tus_templom"},{"sightId":1380,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Universit\u0103\u021bii 5","mapdata":"1|2123|1402","gps_lat":"46.7678168262","gps_long":"23.5905419240","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"https:\/\/szmk.ro\/piarista-templom\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022P\u00e1szt\u00f6rperc at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_piarista_templom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r piarista templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/de\/Kolozsv%C3%A1r_piarista_templom.JPG\/256px-Kolozsv%C3%A1r_piarista_templom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_piarista_templom.JPG\u0022\u003EP\u00e1szt\u00f6rperc at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g Piarista templom","seolink":"szentharomsag-piarista-templom","note":"","history":"Miut\u00e1n az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum megengedte a kor\u00e1bban kiutas\u00edtott szerzetesrendek visszateleped\u00e9s\u00e9t, \u00e9s I. Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r visszaadta a jezsuit\u00e1k kor\u00e1bban elvett birtokait, az 1692-es nagyszebeni orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s nekik adta az \u00f3v\u00e1ri templom \u00e9s kolostor \u00e9p\u00fcleteit. Mivel ezeket az \u00e9p\u00fcleteket hamarosan kin\u0151tt\u00e9k, 1700 k\u00f6r\u00fcl megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a Farkas utca \u00e9s Bels\u0151-Torda utca sark\u00e1n lev\u0151 telket, ahol kialak\u00edtott\u00e1k a hit \u00e9s az oktat\u00e1s c\u00e9ljait egyar\u00e1nt haszn\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes\u00fcket.@\nA templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1718-ban kezdt\u00e9k el. Az \u00e9p\u00edt\u00e9st az erd\u00e9lyi katolikus h\u00edvek adom\u00e1nyokkal t\u00e1mogatt\u00e1k, ezen k\u00edv\u00fcl az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s, a reform\u00e1tus Wessel\u00e9nyi Istv\u00e1n f\u0151isp\u00e1n hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sa alapj\u00e1n szint\u00e9n megszavazta a templom\u00e9p\u00edt\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. A templomot 1724. augusztus 10-\u00e9n nyitott\u00e1k meg, az \u00fcnnep\u00e9lyes felszentel\u00e9st Antalfi J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k v\u00e9gezte 1725. m\u00e1jus 13-\u00e1n.@\nMiut\u00e1n 1773. j\u00falius 21-\u00e9n XIV. Kelemen p\u00e1pa elt\u00f6r\u00f6lte a jezsuita rendet, M\u00e1ria Ter\u00e9zia a piarist\u00e1kat, vagyis a Kegyes Tan\u00edt\u00f3rendet h\u00edvta be hely\u00fckre, ez\u00e9rt az \u00e9p\u00fcletet ut\u00f3bb piarista templom illetve akad\u00e9miai templom n\u00e9ven emlegett\u00e9k.@\nAz orgon\u00e1t Maywald Antal k\u00e9sz\u00edtette 1849-ben, Ruzitska Gy\u00f6rgy tervei alapj\u00e1n.@\n1948-at k\u00f6vet\u0151en, amikor a rom\u00e1n \u00e1llam felsz\u00e1molta a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zat, itt tartottak anyanyelv\u0171 mis\u00e9ket a templom n\u00e9lk\u00fcl maradt rom\u00e1n katolikus h\u00edv\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra.@\nA templom f\u0151olt\u00e1r\u00e1n \u0151rzik a Sz\u0171zanya f\u00fczesmikolai kegyk\u00e9p\u00e9t. A k\u00e9pet egy Luk\u00e1cs nev\u0171 ortodox pap festette, aki Nagyikl\u00f3d k\u00f6zs\u00e9gben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Egy Kopcsa J\u00e1nos nev\u0171 h\u00edv\u0151 v\u00e1s\u00e1rolta meg \u00e9s a mikolai rom\u00e1n ortodox templomnak aj\u00e1nd\u00e9kozta, ahol 1699. febru\u00e1r 15-\u00e9t\u0151l 26 napon \u00e1t k\u00f6nnyezett. A csod\u00e1s esem\u00e9ny h\u00edr\u00e9re a kegy\u00far gr\u00f3f Korniss Zsigmond saj\u00e1t kast\u00e9ly\u00e1ba vitette, de a tulajdonjog k\u00f6r\u00fcl vita alakult ki, v\u00e9g\u00fcl Kollonich Lip\u00f3t esztergomi \u00e9rsek a kolozsmonostori templomnak aj\u00e1nd\u00e9kozta. 1699 p\u00fcnk\u00f6sd el\u0151tt nagy \u00fcnneps\u00e9ggel vitt\u00e9k \u00e1t a kolozsmonostori k\u00e1poln\u00e1ba, majd n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva a jezsuit\u00e1k belv\u00e1rosi templom\u00e1ba.\n&\nwikipedia: Piarista templom (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Piarista_templom_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1381,"townId":61,"active":2,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103 Calvaria","address":"Aleea Gr\u0103dini M\u0103n\u0103\u0219tur","mapdata":"3|207|604","gps_lat":"46.7612444215","gps_long":"23.5579759630","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"http:\/\/kolozsmonostor.ro\/kalvaria","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kolozsmonostor-Kolozsvar-800","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=235","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, CC BY-SA 3.0 \u003Chttp:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Calvaria_Church_(Cluj-Napoca).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Calvaria Church (Cluj-Napoca)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/07\/Calvaria_Church_%28Cluj-Napoca%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Calvaria_Church_(Cluj-Napoca).jpg\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kolozsmonostori ap\u00e1ts\u00e1g","seolink":"kolozsmonostori-apatsag","note":"","history":"A Benedek-rendi ap\u00e1ts\u00e1got legkor\u00e1bban I. B\u00e9la kor\u00e1ban (1061\u20131063), legk\u00e9s\u0151bb I. L\u00e1szl\u00f3 uralkod\u00e1sa alatt (1077\u20131095) alap\u00edtott\u00e1k Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z M\u00e1ria tisztelet\u00e9re. Kelemen Lajos szerint ugyanaz a v\u00e1risp\u00e1n alap\u00edtotta, aki Kolozsv\u00e1r v\u00e1ros\u00e1t is. A benc\u00e9sek legkor\u00e1bbi \u00e9p\u00fcletei a 11. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak.@\nA kolostor nem az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6knek, hanem k\u00f6zvetlen\u00fcl az esztergomi \u00e9rseknek volt al\u00e1rendelve, ami t\u00f6bbsz\u00f6r is fegyveres t\u00e1mad\u00e1sokhoz vezetett a kolostor ellen, mert az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k hat\u00e1sk\u00f6r\u00fcket az ap\u00e1ts\u00e1gra is kiterjeszteni. Adorj\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k (1187\u20131202) ut\u00e1n Vilmos p\u00fcsp\u00f6k (1204\u20131221) is fegyvereseket k\u00fcld\u00f6tt az ap\u00e1ts\u00e1g ellen, akik feld\u00falt\u00e1k a rendh\u00e1zat \u00e9s a templomot, az ap\u00e1tot elfogt\u00e1k, a p\u00e1pai okleveleket el\u00e9gett\u00e9k, a kir\u00e1lyi privil\u00e9giumokat igazol\u00f3 okiratokat a Szamosba dobt\u00e1k. Ezek miatt III. Honoriusz p\u00e1pa 1222-ben vizsg\u00e1latot rendelt el. II. Andr\u00e1s k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a p\u00e1pa 1225-ben mitra \u00e9s gy\u0171r\u0171 visel\u00e9s\u00e9t enged\u00e9lyezte a kolozsmonostori ap\u00e1tnak. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1skor a templom elpusztult, majd a 13. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00fajra fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Ebb\u0151l a korb\u00f3l csak a szent\u00e9ly maradt meg. A hat\u00e1sk\u00f6ri harcok a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n megsz\u0171ntek.@\n1288 k\u00f6r\u00fcl az ap\u00e1ts\u00e1g hiteleshelyi jogot kapott. Kezdetben az oklevelek kiad\u00e1sa alkalomszer\u0171en t\u00f6rt\u00e9nt, az ap\u00e1ts\u00e1got 1338-t\u00f3l vezet\u0151 J\u00e1nos ap\u00e1t volt az, aki szervezett alapokra helyezte a hiteleshely tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.@\n1362-ben a kolozsv\u00e1ri polg\u00e1rok k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyan \u00f6sszet\u0171z\u00e9sbe ker\u00fclve a szomsz\u00e9dos Szucs\u00e1g egyik nemes\u00e9vel, Chuey fia P\u00e1llal, megostromolt\u00e1k a kolozsmonostori ap\u00e1ts\u00e1got, \u00e9s odamenek\u00fclt ellenfel\u00fcknek fej\u00e9t vett\u00e9k. Az eset felt\u00e9telezhet\u0151en az ap\u00e1ts\u00e1g zavaros ingatlan\u00fcgyei miatt robbant ki; nem sokkal k\u00e9s\u0151bb pedig Ott\u00f3 ap\u00e1t \u00e9s Istv\u00e1n de\u00e1k, az ap\u00e1ts\u00e1g jegyz\u0151je t\u00f6bb oklevelet hamis\u00edtottak a kolostor birtokainak visszaszerz\u00e9s\u00e9re. Ott\u00f3 ap\u00e1t elt\u0171nt, Istv\u00e1n de\u00e1kot pedig 1383-ban okirathamis\u00edt\u00e1s miatt m\u00e1glyahal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, a hiteleshely m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t felf\u00fcggesztett\u00e9k, a hamis\u00edt\u00e1sokn\u00e1l haszn\u00e1lt pecs\u00e9tet \u00f6sszet\u00f6rt\u00e9k. A hiteleshely a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben \u00faj pecs\u00e9ttel \u00fajb\u00f3l m\u0171k\u00f6dni kezdett, de a k\u00f6zbizalom nehezen \u00e1llt helyre, annak ellen\u00e9re, hogy M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151 1384. febru\u00e1r 14-\u00e9n meger\u0151s\u00edtette az ap\u00e1ts\u00e1g b\u00edr\u00e1skod\u00e1si jog\u00e1t \u00e9s Kolozsv\u00e1rt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s m\u00e1jusban enged\u00e9lyezte sz\u00e1mukra \u00faj k\u00f6zhitel\u0171 pecs\u00e9tnyom\u00f3 k\u00e9sz\u00edttet\u00e9s\u00e9t.@\nAntal ap\u00e1t (1424\u20131451) nagy tekint\u00e9lyt szerzett a kolostornak, elk\u00e9sz\u00edttette a 42 k\u00f6tetet tartalmaz\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s a lev\u00e9lt\u00e1r lelt\u00e1r\u00e1t (1427), \u00e9s \u00e1tszervezte a hiteleshelyet. Az ap\u00e1ts\u00e1g birtokainak v\u00e9delm\u00e9re illetve visszaszerz\u00e9s\u00e9re sz\u00e1mos pert ind\u00edtott, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt L\u00e9pes Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k, a pels\u0151ci Bebek csal\u00e1d, Cs\u00e1ki L\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajda, N\u00e1dasdi Salamon fia Mih\u00e1ly volt sz\u00e9kely isp\u00e1n ellen. \u00c1lland\u00f3 vit\u00e1ban \u00e1llt Kolozsv\u00e1r v\u00e1ros\u00e1val is, egyr\u00e9szt a hat\u00e1ros ter\u00fcletek tulajdonjoga, m\u00e1sr\u00e9szt a kolozsv\u00e1ri polg\u00e1rok \u00e1ltal a monostori sz\u0151l\u0151k ut\u00e1n fizetend\u0151 hegyv\u00e1m miatt.@\n1437-ben, a Budai Nagy Antal vezette felkel\u00e9s sor\u00e1n a kolostort kirabolt\u00e1k, jegyz\u0151j\u00e9t, Bal\u00e1zs de\u00e1k magistert meg\u00f6lt\u00e9k. Antal ap\u00e1t ut\u00e1n az ap\u00e1ts\u00e1got t\u00f6bbnyire az uralkod\u00f3 \u00e1ltal kinevezett gubern\u00e1torok vagy kommend\u00e1torok ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, akiknek a jog\u00e1ll\u00e1sa azonos volt az ap\u00e1tok\u00e9val, de nem voltak a rend tagjai.@\nHunyadi M\u00e1ty\u00e1s alatt P\u00e9csv\u00e1radi P\u00e9ter ap\u00e1t 1465-ben enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl meger\u0151s\u00edtette az ap\u00e1ts\u00e1got. Az er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt M\u00e1ty\u00e1s 1466-ban lebontatta. 1492-ben a templomot falfresk\u00f3kkal \u00e9s sz\u00ednes ablakokkal d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. 1556. \u00e1prilis 26-\u00e1n a kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s az egyh\u00e1zi javak lefoglal\u00e1s\u00e1r\u00f3l rendelkezett, ezzel a kolostor m\u0171k\u00f6d\u00e9se megsz\u0171nt. (A hiteleshely jegyz\u0151k\u00f6nyv\u00e9ben az utols\u00f3 bejegyz\u00e9s d\u00e1tuma 1556. j\u00fanius 30.). 1575-t\u0151l a hiteleshely feladatait vil\u00e1gi alapokon szervezt\u00e9k \u00e1t, \u00e9s a lev\u00e9lt\u00e1rat a v\u00e1rosba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.@\n1579-ben B\u00e1thory Istv\u00e1n adom\u00e1nyak\u00e9nt a jezsuit\u00e1k birtok\u00e1ba ker\u00fclt, Kolozsmonostor, B\u00e1cs, Jegenye, Tiburc, Kaj\u00e1nt\u00f3 \u00e9s Bog\u00e1rtelke falvakkal egy\u00fctt. Az \u00e9p\u00fcletet 1596-ban vill\u00e1mcsap\u00e1s \u00e9rte, fedele le\u00e9gett. M\u00e1ria Krisztierna fejedelemasszony ugyan rendelkezett a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l, de a templom 1614-ben m\u00e9g mindig romos \u00e1llapotban volt, csak 1620\u20131622 k\u00f6r\u00fcl \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre Somker\u00e9ki Erd\u00e9lyi Istv\u00e1n k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n. A birtok 1609-ben Kamuti Bal\u00e1zs kez\u00e9re ker\u00fclt, aki kast\u00e9lly\u00e1 alak\u00edttatta \u00e1t az ap\u00e1ts\u00e1g \u00e9p\u00fclet\u00e9t. Ut\u00f3bb a birtok a fejedelmi kincst\u00e1r kezel\u00e9s\u00e9be ker\u00fclt. Az 1658\u20131661 k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r d\u00fal\u00e1s v\u00e9gleg elpuszt\u00edtotta a templomot. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g megsz\u00fcnte ut\u00e1n a birtok ism\u00e9t a jezsuit\u00e1k\u00e9 lett, de mivel a rend id\u0151k\u00f6zben \u00faj templomot, rendh\u00e1zat \u00e9s iskol\u00e1t \u00e9p\u00edttetett Kolozsv\u00e1ron, ennek a templomnak a jelent\u0151s\u00e9ge cs\u00f6kkent.@\n\nAz 1658\u20131661 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban a tat\u00e1rd\u00fal\u00e1s okozott ism\u00e9t s\u00falyos k\u00e1rokat az \u00e9p\u00fcletben; ezt k\u00f6vet\u0151en Kem\u00e9ny Simon \u00f6zvegye, Per\u00e9nyi Katalin \u00faj\u00edttatta meg. 1704-ben, a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc sor\u00e1n az \u00e9p\u00fclet \u00e1llapota megint romlott, a templom le\u00e9gett, csak a szent\u00e9ly maradt \u00e9pen. A rend 1773-ban t\u00f6rt\u00e9nt feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n 1782-t\u0151l katonai rakt\u00e1r lett; 1787-ben magt\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. 1794\u201395-ben ugyan m\u00e9g megjav\u00edtott\u00e1k a fedel\u00e9t, de a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadban 1818-t\u00f3l k\u00f6veinek nagy r\u00e9sz\u00e9t Rudnay S\u00e1ndor p\u00fcsp\u00f6k enged\u00e9ly\u00e9vel elhordt\u00e1k, \u00e9s a Kir\u00e1lyi L\u00edceum \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l haszn\u00e1lt\u00e1k fel. Az \u00e9p\u00fcletb\u0151l csak a szent\u00e9ly maradt meg, amelyet 1819-ben k\u00e1poln\u00e1v\u00e1 alak\u00edtottak \u00e1t. A templom haj\u00f3j\u00e1t 1896-ban az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus St\u00e1tus \u00e9p\u00edttette \u00fajj\u00e1 neog\u00f3tikus st\u00edlusban. A K\u00f3s K\u00e1roly \u00e1ltal tervezett harangl\u00e1b 1922-ben \u00e9p\u00fclt.@\n1924. \u00e1prilis 27-\u00e9n az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus St\u00e1tus a templomot 25 \u00e9vi haszn\u00e1latra, 1949. m\u00e1jus 1-j\u00e9ig \u00e1tengedte a g\u00f6r\u00f6gkatolikusoknak, \u00e9vi 100 lej jelk\u00e9pes b\u00e9rleti d\u00edj fej\u00e9ben, a tulajdonjog fenntart\u00e1s\u00e1val, kiz\u00e1r\u00f3lag istentiszteleti, illetve egyh\u00e1zi haszn\u00e1latra. Miut\u00e1n 1948. december 1-j\u00e9n a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zat megsz\u00fcntett\u00e9k, \u00e9s vagyon\u00e1t a rom\u00e1n \u00e1llam vette \u00e1t, 1948\u20131994 k\u00f6z\u00f6tt rom\u00e1n ortodox templomk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1991 \u00e9s 1994 k\u00f6z\u00f6tt a r\u00f3mai katolikusok is mis\u00e9zhettek itt, majd 1994 j\u00falius\u00e1t\u00f3l teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z\u00e9 lett. Az 1994 ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt \u2013 \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gzett \u2013 kiemelked\u0151en sz\u00e9p restaur\u00e1l\u00e1s Europa Nostra-d\u00edjat eredm\u00e9nyezett. A helyre\u00e1ll\u00edtott templomot 1997. j\u00fanius 20-\u00e1n Jakubinyi Gy\u00f6rgy gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri \u00e9rsek szentelte fel Nagyboldogasszony tisztelet\u00e9re. A temploma ma Kolozsv\u00e1r-monostor pl\u00e9b\u00e1niatemploma. \n&\nwikipedia: Kolozsmonostori ap\u00e1ts\u00e1g|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kolozsmonostori_ap%C3%A1ts%C3%A1g"},{"sightId":1382,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Muzeului","mapdata":"1|1824|703","gps_lat":"46.7719323535","gps_long":"23.5878698556","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"9","homepage":"http:\/\/ofm.ro\/kolozsvariferencesek\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ferences-templom-es-kolostor-Kolozsvar-3187","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Taz666, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_03.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r 03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/24\/Kolozsv%C3%A1r_03.JPG\/256px-Kolozsv%C3%A1r_03.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_03.JPG\u0022\u003ETaz666\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ferences templom \u00e9s kolostor","seolink":"ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"1397-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a domonkosokat Kolozsv\u00e1ron. A 15. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt a templom \u00e9s a kolostor k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus st\u00edlusban, a kor\u00e1bbi, feltehet\u0151leg a 15. sz\u00e1zad elej\u00e9re tehet\u0151 \u00e9p\u00fclet felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. 1455-ben Hunyadi J\u00e1nos s\u00f3 adom\u00e1nyt tett az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. 1500 k\u00f6r\u00fcl a templomot \u00faj h\u00e1l\u00f3boltozattal fedt\u00e9k be. A reform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben a domonkosoknak t\u00e1vozniuk kellett a v\u00e1rosb\u00f3l, de tov\u00e1bbra si az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1ros iskol\u00e1ja. 1556-ban Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e1tmenetileg itt sz\u00e1llt meg. 1609-ben B\u00e1thory G\u00e1bor a templomot a reform\u00e1tusoknak engedte \u00e1t, akik k\u00e9s\u0151bb a kolostorban az unit\u00e1rius iskola mellett reform\u00e1tus iskol\u00e1t m\u0171k\u00f6dtettek. Ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa fali firka maradt meg. A 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a katolikusok szerezt\u00e9k vissza. El\u0151sz\u00f6r jezsuit\u00e1k, majd 1725-ben ferencesek k\u00f6lt\u00f6ztek bele. A 18. sz\u00e1zadban a templomot \u00e9s a kolostort barokk s\u00edtusan alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. 1920 \u00e9s 1908 k\u00f6z\u00f6tt Miller Istv\u00e1n \u00e9s Lux K\u00e1lm\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre, ez hat\u00e1rozza meg a mai arculat\u00e1t.\n&\nwikipedia: Ferences templom \u00e9s kolostor (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1383,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Fecioar\u0103 \u00cendurerat\u0103","address":"Calea M\u0103n\u0103\u0219tur 16","mapdata":"3|902|502","gps_lat":"46.7624028976","gps_long":"23.5699685367","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/kolozsmonostor.ro\/plebaniatemplom","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:MamasturuluiNr12_(8).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022MamasturuluiNr12 (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0c\/MamasturuluiNr12_%288%29.JPG\/256px-MamasturuluiNr12_%288%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:MamasturuluiNr12_(8).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"F\u00e1jdalmas Sz\u0171zanya templom","seolink":"fajdalmas-szuzanya-templom","note":"","history":"Miut\u00e1n B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem visszav\u00e1s\u00e1rolta \u00e9s a jezsuit\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re b\u00edzta a kolozsmonostori benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1got, a Szent Benedek kolostor romjaib\u00f3l kast\u00e9lyt \u00e9p\u00edttetett, benne k\u00e1poln\u00e1val a F\u00e1jdalmas Sz\u0171zanya tisztelet\u00e9re. Ide k\u00f6lt\u00f6ztek 1579-ben a jezsuit\u00e1k. A B\u00e1thori-h\u00e1zban 1902-ig kapott otthont a F\u00e1jdalmas Sz\u0171zanya k\u00e1polna. Mivel az \u00e9p\u00fclet m\u00e1r 1894-ben a Gazdas\u00e1gi Akad\u00e9mia tulajdon\u00e1ba ment \u00e1t, 1902-ben a k\u00e1poln\u00e1t is felsz\u00e1molt\u00e1k, \u00e9s Kolin Istv\u00e1n szentsz\u00e9ki tan\u00e1csos, akkori pl\u00e9b\u00e1nos a B\u00e1thori-h\u00e1zzal szemben \u00e9p\u00edttette fel a F\u00e1jdalmas Sz\u0171zanya k\u00e1poln\u00e1t, pl\u00e9b\u00e1niah\u00e1zzal egy\u00fctt. Az \u00faj pl\u00e9b\u00e1nia-templomot gr. Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly p\u00fcsp\u00f6k 1902. j\u00fan. 14-\u00e9n szentelte fel. A k\u00f6rny\u00e9k fokozatos n\u00e9pess\u00e9gn\u00f6veked\u00e9se miatt 1942-ben a k\u00e1polna szent\u00e9lyr\u00e9sz\u00e9t lebontott\u00e1k, \u00e9s sz\u00e9lesebb, t\u00e1gasabb haj\u00f3t \u00e9p\u00edtettek a hely\u00e9re \u00fajabb, f\u00e9lk\u00f6r\u00edv\u0171 apszissal."},{"sightId":1384,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Petru","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 85","mapdata":"","gps_lat":"46.7767419140","gps_long":"23.6073358800","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022ZARAKA Z, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Sfantul_Petru_din_Cluj-Napoca.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica Sfantul Petru din Cluj-Napoca\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/de\/Biserica_Sfantul_Petru_din_Cluj-Napoca.jpg\/256px-Biserica_Sfantul_Petru_din_Cluj-Napoca.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Sfantul_Petru_din_Cluj-Napoca.jpg\u0022\u003EZARAKA Z\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szentp\u00e9teri pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szentpeteri-plebaniatemplom","note":"","history":"Hajdan\u00e1n a v\u00e1ros eme ter\u00fclet\u00e9n Szentp\u00e9ter falu l\u00e9tezett. Az 1416-ban keltezett dokumentumok szerint templom\u00e1t Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A kor\u00e1bbi templomb\u00f3l fennmaradt altemplomra 1844-1848 k\u00f6z\u00f6tt fel\u00e9p\u00fclt a jelenlegi, neog\u00f3tikus templom. Bels\u0151 festm\u00e9nyeit 1926-ban Szatm\u00e1ry K\u00e1roly festette."},{"sightId":1385,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 II Dou\u0103 turnuri","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 41","mapdata":"1|2950|378","gps_lat":"46.7738046903","gps_long":"23.5975507989","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Alsovarosi-reformatus--Ketagu---templom-Kolozsvar-1087","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=176","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Ketagu_templom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Ketagu templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/41\/Kolozsvar_Ketagu_templom.JPG\/512px-Kolozsvar_Ketagu_templom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Ketagu_templom.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Als\u00f3v\u00e1rosi reform\u00e1tus templom, K\u00e9t\u00e1g\u00fa templom","seolink":"alsovarosi-reformatus-templom-ketagu-templom","note":"","history":"A templom elnevez\u00e9se eleinte reform\u00e1tus k\u00fcls\u0151 templom (vagyis a v\u00e1rfalon k\u00edv\u00fcli, k\u00fclv\u00e1rosi) volt, majd t\u00f6bbnyire k\u00e9t torny\u00e1ra utalva k\u00e9t\u00e1g\u00fa templomk\u00e9nt emlegett\u00e9k, hivatalos elnevez\u00e9se als\u00f3v\u00e1rosi templom.@\nA v\u00e1ros falain k\u00edv\u00fcl \u00e9l\u0151 jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa reform\u00e1tus az 1690-ben a tat\u00e1rokt\u00f3l elpuszt\u00edtott, a mai Teol\u00f3giai Int\u00e9zet hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 kis templomuk helyett 1695 t\u00e1j\u00e9k\u00e1n kezdtek \u00faj fatemplomot \u00e9p\u00edteni ezen a telken. Az 1672-es \u00e9vsz\u00e1mot visel\u0151 k\u0151 sz\u00f3sz\u00e9k bizony\u00e1ra az el\u0151z\u0151 templom romjai k\u00f6z\u00fcl ker\u00fclt el\u0151. A templom orgon\u00e1ja 1771-b\u0151l sz\u00e1rmazik, Farkas J\u00e1nosn\u00e9 aj\u00e1nd\u00e9ka volt.@\nA 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben jelent\u0151sen megn\u00f6vekedett a reform\u00e1tusok sz\u00e1ma. A nagysz\u00e1m\u00fa h\u00f3st\u00e1tira val\u00f3 tekintettel elhat\u00e1rozt\u00e1k egy \u00faj templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az \u00faj templom terveit 1827-ben Georg Winkler k\u00e9sz\u00edtette a debreceni nagytemplom mint\u00e1j\u00e1ra. 1828-ban elkezdt\u00e9k a gy\u0171jt\u00e9st. Az alapk\u0151 \u00fcnnep\u00e9lyes let\u00e9tel\u00e9re 1829. okt\u00f3ber 3-\u00e1n ker\u00fclt sor, a r\u00e9gi templom mellett. Az alapk\u0151 al\u00e1 latin \u00e9s magyar nyelv\u0171 \u00f3nt\u00e1bl\u00e1kat helyeztek el. Az \u00faj templomot p\u00e9nzhi\u00e1ny miatt csak 1851. okt\u00f3ber 12-\u00e9n szentelt\u00e9k fel. A fatemplomot 1845-ben lebontott\u00e1k.\n&\nwikipedia: K\u00e9t\u00e1g\u00fa templom (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/K%C3%A9t%C3%A1g%C3%BA_templom_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1386,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 IV cu Coco\u015f","address":"Calea Mo\u021bilor 84","mapdata":"1|365|1853","gps_lat":"46.7651543742","gps_long":"23.5753967336","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kakasos-templom-Kolozsvar-1126","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=241","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_Kakasos_templom.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kv\u00e1r Kakasos templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/3\/3c\/Kv%C3%A1r_Kakasos_templom.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_Kakasos_templom.jpg\u0022\u003EPasztilla\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fels\u0151v\u00e1rosi Reform\u00e1tus templom, Kakasos templom","seolink":"felsovarosi-reformatus-templom-kakasos-templom","note":"","history":"A kolozsv\u00e1riak Kakasos templom n\u00e9ven ismerik a Monostori \u00faton elhelyezked\u0151, magyar szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt Fels\u0151v\u00e1rosi reform\u00e1tus templomot.@\nA gr\u00f3f Nemes csal\u00e1d N\u00e9pkert n\u00e9ven a telek egy r\u00e9sz\u00e9t megnyitotta a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. Az 1840-es \u00e9vekben szabadt\u00e9ri sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sokat is tartottak itt. 1903-ban a Nemes-kert nagyobbik r\u00e9sz\u00e9t a reform\u00e1tus egyh\u00e1z vette meg. Sp\u00e1da J\u00e1nos helyi \u00e9p\u00edt\u0151mester neog\u00f3tikus templomra vonatkoz\u00f3 terv\u00e9t a presbit\u00e9rium leegyszer\u0171s\u00edtve fogadta el 1910-ben. A parochi\u00e1lis tan\u00e1cs kifog\u00e1s\u00e1ra K\u00f3s K\u00e1roly v\u00e9g\u00fcl saj\u00e1t terveket k\u00e9sz\u00edtett. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st 1913. j\u00fanius 1-j\u00e9n kezdt\u00e9k el, az elk\u00e9sz\u00fclt templomot 1914. m\u00e1rcius 22-\u00e9n szentelt\u00e9k fel. A templom belsej\u00e9t kalotaszegi mot\u00edvumok d\u00edsz\u00edtik: a mennyezete festett kazett\u00e1s. A kazett\u00e1k tervez\u0151je Muhits S\u00e1ndor iparm\u0171v\u00e9szeti tan\u00e1r, a fest\u0151j\u00fck Sz\u00e1nt\u00f3 Gergely volt. A templom d\u00e9li oldal\u00e1n lev\u0151 torony cs\u00facs\u00e1n kakas van; innen ered a templom neve.\n&\nwikipedia: Kakasos templom (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kakasos_templom_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1387,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103 Luteran\u0103","address":"Str. Regele Ferdinand 2","mapdata":"1|2088|813","gps_lat":"46.7712702662","gps_long":"23.5901887308","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Kolozsvar-1092","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=250","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_evangelikus_templom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar evangelikus templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/25\/Kolozsvar_evangelikus_templom.JPG\/256px-Kolozsvar_evangelikus_templom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_evangelikus_templom.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"A sz\u00e1sz evang\u00e9likus gy\u00fclekezet 1816-ban kezdte \u00e9p\u00edttetni, de csak 1829. november 29-\u00e9n szentelt\u00e9k fel. A sekrestye mell\u00e9 1817-18-ban iskol\u00e1t is \u00e9p\u00edtettek."},{"sightId":1388,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biserica Unitarian\u0103","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 9","mapdata":"1|2290|728","gps_lat":"46.7718537492","gps_long":"23.5918068397","religion":8,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Unitarius-templom-Kolozsvar-1336","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=261","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_unitarian%C4%83_20180321_115158_07.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica unitarian\u0103 20180321 115158 07\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2a\/Biserica_unitarian%C4%83_20180321_115158_07.jpg\/256px-Biserica_unitarian%C4%83_20180321_115158_07.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_unitarian%C4%83_20180321_115158_07.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Unit\u00e1rius templom","seolink":"unitarius-templom","note":"","history":"1792 \u00e9s 1796 k\u00f6z\u00f6tt T\u00fcrk Antal k\u0151m\u0171vesmester tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel L\u00e1z\u00e1r Istv\u00e1n p\u00fcsp\u00f6k megrendel\u00e9s\u00e9re. 1908-ban a torony s\u00e1tortetej\u00e9t P\u00e1kei Lajos \u00e1ltal tervezett hagymakupol\u00e1ra cser\u00e9lt\u00e9k."},{"sightId":1389,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Catedrala Greco-Catolic\u0103 Schimbarea la Fa\u0163\u0103","address":"Bulevardul Eroilor 10","mapdata":"1|2367|1139","gps_lat":"46.7694348788","gps_long":"23.5926163715","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.eparhiaclujgherla.ro\/parohii\/cluj-centru-istoric\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gorog-katolikus-katedralis--volt-minorita-templom-es-kolostor--Kolozsvar-1124","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=270","picture":"\u003Ca title=\u0022Cluj Napoca, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Schimbarea_la_Fata_(Transfiguration)_Cathedral,_Cluj-Napoca.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Schimbarea la Fata (Transfiguration) Cathedral, Cluj-Napoca\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Schimbarea_la_Fata_%28Transfiguration%29_Cathedral%2C_Cluj-Napoca.jpg\/512px-Schimbarea_la_Fata_%28Transfiguration%29_Cathedral%2C_Cluj-Napoca.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Schimbarea_la_Fata_(Transfiguration)_Cathedral,_Cluj-Napoca.jpg\u0022\u003ECluj Napoca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt minorita templom, Krisztus sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sa g\u00f6r\u00f6g katolikus templom","seolink":"volt-minorita-templom-krisztus-szinevaltozasa-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"A minorit\u00e1k a 15. sz\u00e1zadban \u00e9rkeztek a v\u00e1rosba, \u00e9s a Farkas utc\u00e1ban \u00e9p\u00edtettek kolostort \u00e9s templomot, ahonnan a protest\u00e1nsok \u0171zt\u00e9k ki \u0151ket. Csak a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n t\u00e9rtek vissza. 1766-ban megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a Henter-h\u00e1zat, ami ma is a kolostorsz\u00e1rny magj\u00e1t k\u00e9pezi. 1778-1779 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a templom \u00e9s kolostor. Tornya 1779-ban a rossz alapoz\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00f6sszed\u0151lt, \u00fajj\u00e1 kellett \u00e9p\u00edteni. A minorit\u00e1k 1924-ben a g\u00f6r\u00f6g-katolikus egyh\u00e1znak engedt\u00e9k \u00e1t, akik 1930-t\u00f3l p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kesegyh\u00e1zk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. 1948-ban er\u0151szakkal elvett\u00e9k t\u0151l\u00fck \u00e9s az ortodoxoknak adt\u00e1k, akikt\u0151l csak hosszas peresked\u00e9ssel tudt\u00e1k 1998-ban visszaszerezni."},{"sightId":1390,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biserica Greco-Catolic\u0103 \u00cenvierea Domnului","address":"Strada Episcop Ioan Bob","mapdata":"1|1810|1262","gps_lat":"46.7686235597","gps_long":"23.5877480560","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=334","picture":"\u003Ca title=\u0022AttilaB88, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_Bob_utcai_templom_az_udvarb%C3%B3l.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022A Bob utcai templom az udvarb\u00f3l\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/32\/A_Bob_utcai_templom_az_udvarb%C3%B3l.JPG\/256px-A_Bob_utcai_templom_az_udvarb%C3%B3l.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_Bob_utcai_templom_az_udvarb%C3%B3l.JPG\u0022\u003EAttilaB88\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Kriszus felt\u00e1mad\u00e1sa g\u00f6r\u00f6g katolikus templom","seolink":"kriszus-feltamadasa-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"1800 \u00e9s 1801 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edttette Ioan Bob p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9s\u0151barokk st\u00edlusban. \u00c9p\u00edt\u00e9sze Leder J\u00f3zsef volt."},{"sightId":1391,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Catedrala Mitropolitan\u0103 Adormirea Maicii Domnului","address":"Pia\u021ba Avram Iancu","mapdata":"1|2805|703","gps_lat":"46.7719142265","gps_long":"23.5963586691","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.mitropolia-clujului.ro\/catedrala-mitropolitana\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=390","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CatedralaOrtodoxa.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022CatedralaOrtodoxa\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f9\/CatedralaOrtodoxa.JPG\/512px-CatedralaOrtodoxa.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CatedralaOrtodoxa.JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Istensz\u00fcl\u0151 elszendered\u00e9se ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"istenszulo-elszenderedese-ortodox-katedralis","note":"","history":"Az 1919-es rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n, 1923-ban kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, \u00e9s p\u00e9nzhi\u00e1ny miatt csak 1933-ban adt\u00e1k \u00e1t. 1973-ban ortodox \u00e9rseki rangra emelt\u00e9k. 1993-ban el\u0151tte \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a magyarirt\u00f3 Avram Iancu szobr\u00e1t."},{"sightId":1392,"townId":61,"active":2,"name_LO":"Casa Matia din Cluj","address":"Str. Matia Corvin 6.","mapdata":"1|1786|841","gps_lat":"46.7711129538","gps_long":"23.5875552270","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Matyas-kiraly-szulohaza-Kolozsvar-1129","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=325","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za,_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1za, 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/ff\/Kolozsv%C3%A1r%2C_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za%2C_3.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r%2C_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za%2C_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za,_3.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1za","seolink":"matyas-kiraly-szulohaza","note":"","history":"Kolozsv\u00e1r legr\u00e9gebbi emeletes h\u00e1za. A h\u00e1z az 1440-es \u00e9vekben M\u00e9hffi Jakab j\u00f3m\u00f3d\u00fa sz\u0151l\u0151sgazda tulajdon\u00e1ban \u00e1llt, rendszerint n\u00e1la sz\u00e1llt meg Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet. 1443. febru\u00e1r 23-\u00e1n (sz\u00fcl\u0151h\u00e1zi eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1nak felirata szerint m\u00e1rcius 27-\u00e9n) sz\u00fcletett Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s. 1467. szeptember 28-\u00e1n M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly felmentette a h\u00e1z akkori tulajdonos\u00e1t, Kolb Istv\u00e1nt, M\u00e9hffi Jakab vej\u00e9t, valamint feles\u00e9g\u00e9t, Orsolya asszonyt, \u00e9s annak testv\u00e9r\u00e9t, Margitot, \u00e9s minden lesz\u00e1rmazottjukat a h\u00e1z \u00e9s a hozz\u00e1tartoz\u00f3 birtokok ad\u00f3ja al\u00f3l. Az 1640-es \u00e9vekben Kov\u00e1cs G\u00e1sp\u00e1r v\u00e1rosi tan\u00e1csos v\u00e1s\u00e1rolta meg. Mivel az ad\u00f3mentess\u00e9g csak Kolb Istv\u00e1n \u00f6r\u00f6k\u00f6seire vonatkozott, a v\u00e1ros vezet\u0151s\u00e9ge megk\u00f6vetelte a tulajdonost\u00f3l a h\u00e1z \u00e9s a telek ut\u00e1n j\u00e1r\u00f3 ad\u00f3k befizet\u00e9s\u00e9t. Kov\u00e1cs G\u00e1sp\u00e1r t\u00e1masz\u00e1t II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelemben tal\u00e1lta meg, aki 1649-ben a kiv\u00e1lts\u00e1gokat mag\u00e1ra a h\u00e1zra is \u00e1truh\u00e1zta. Ez rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kess\u00e9 tette az \u00e9p\u00fcletet, \u00e9s biztos\u00edtotta ar\u00e1nylag v\u00e1ltozatlan fennmarad\u00e1s\u00e1t. Az \u00e9p\u00fclet keleti sz\u00e1rny\u00e1t a 16. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett\u00e9k, a k\u00e9t sz\u00e1rnyat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00e1tj\u00e1r\u00f3 szem\u00f6ld\u00f6kk\u00f6v\u00e9n az 1578-as \u00e9vsz\u00e1m tal\u00e1lhat\u00f3.@\n1740 k\u00f6r\u00fcl az akkori tulajdonos, Jo\u00f3 Borb\u00e1la eladta a v\u00e1rosnak, ezut\u00e1n a v\u00e1ros katonai k\u00f3rh\u00e1z l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re engedte \u00e1t. Udvar fel\u00e9 es\u0151 barokk kori b\u0151v\u00edt\u00e9se is bizony\u00e1ra erre az id\u0151re tehet\u0151. Az 1848-as szabads\u00e1gharc idej\u00e9n honv\u00e9dk\u00f3rh\u00e1z volt, ebben az id\u0151ben jelent\u0151sen megrong\u00e1l\u00f3dott.@\n1887-ben I. Ferenc J\u00f3zsef l\u00e1togat\u00e1sakor az \u00e9p\u00fclet el\u00e9g rossz \u00e1llapotban volt, bed\u0151l\u00e9ssel fenyegetett. Az uralkod\u00f3 megr\u00f3tta a v\u00e1ros el\u00f6lj\u00e1r\u00f3it, hogy M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1t katonai k\u00f3rh\u00e1znak haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s adom\u00e1nyt tett, hogy eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1val jel\u00f6lj\u00e9k meg a h\u00e1zat. 1889. szeptember 2-\u00e1n J\u00f3kai M\u00f3r \u00e9s Orb\u00e1n Bal\u00e1zs r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel leplezt\u00e9k le a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1ra elhelyezett bronz eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t. Az eml\u00e9kt\u00e1bla terv\u00e9t P\u00e1key Lajos k\u00e9sz\u00edtette \u00e9s Zala Gy\u00f6rgy kivitelezte. J\u00f3kai M\u00f3r verset \u00edrt az \u00fcnneps\u00e9gre. A v\u00e1ros 1899 k\u00f6r\u00fcl hozatta rendbe az \u00e9p\u00fcletet. Ezut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletet az Erd\u00e9lyi K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fcletnek adom\u00e1nyozta. Az egyes\u00fclet 1902. okt\u00f3ber 12-\u00e9n n\u00e9prajzi m\u00fazeumot nyitott benne, amit 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok lakoltattak ki. 1921. m\u00e1rcius 1-j\u00e9n a v\u00e1rosi tan\u00e1cs lev\u00e9tette M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1r\u00f3l a magyar nyelv\u0171 bronz eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t. 1925. okt\u00f3ber 11-\u00e9n \u00fajra megny\u00edlt a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1z k\u00e9t helyis\u00e9g\u00e9ben az Orsz\u00e1gos T\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s Ereklye M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. 1942-43-ban az \u00e9p\u00fcletet K\u00f3s K\u00e1roly tervei szerint restaur\u00e1lt\u00e1k. 1945\u20131948 k\u00f6z\u00f6tt a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly-sz\u00fcl\u0151h\u00e1zban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a M\u00f3ricz Zsigmond Koll\u00e9gium, ami szeg\u00e9ny sors\u00fa fiatalok tanul\u00e1s\u00e1t seg\u00edtette el\u0151. Jelenleg a M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Design Egyetem \u00e9p\u00fclete.\n&\nwikipedia: M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1za|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za"},{"sightId":1393,"townId":61,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii","mapdata":"1|2048|1111","gps_lat":"46.7695193058","gps_long":"23.5898650450","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Matyas-kiraly-szobra-Kolozsvar-693","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=337","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Markolaci at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_fel%C3%BAj%C3%ADtott_kolozsv%C3%A1ri_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_szobor_2010-12-03.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022A fel\u00faj\u00edtott kolozsv\u00e1ri M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly szobor 2010-12-03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3f\/A_fel%C3%BAj%C3%ADtott_kolozsv%C3%A1ri_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_szobor_2010-12-03.jpg\/512px-A_fel%C3%BAj%C3%ADtott_kolozsv%C3%A1ri_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_szobor_2010-12-03.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_fel%C3%BAj%C3%ADtott_kolozsv%C3%A1ri_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_szobor_2010-12-03.jpg\u0022\u003EThe original uploader was Markolaci at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly szobra","seolink":"matyas-kiraly-szobra","note":"","history":"Fadrusz J\u00e1nos legh\u00edresebb alkot\u00e1sa, p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak cs\u00facspontja. Az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son arany\u00e9remmel d\u00edjazott bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szoborcsoport I. M\u00e1ty\u00e1s magyar kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1nak az egyik jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.@\nDr. Nagy Lajos kolozsv\u00e1ri unit\u00e1rius lelk\u00e9szt\u0151l sz\u00e1rmazik az elgondol\u00e1s, hogy M\u00e1ty\u00e1s sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa nagyszab\u00e1s\u00fa szobor\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n a k\u00f6zelg\u0151 millenniumi \u00fcnneps\u00e9gekre. Az orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen 1892 j\u00falius\u00e1ra a szoboralap t\u0151k\u00e9je m\u00e1r meghaladta a 120 000 koron\u00e1t. Maga az uralkod\u00f3 is \u00e9len j\u00e1rt az adakoz\u00e1sban.@\nB\u00e1r a v\u00e1ros szerette volna az eml\u00e9km\u0171vet a millenniumi \u00fcnneps\u00e9gekre elk\u00e9sz\u00edttetni, Fadrusz ekkor m\u00e9g a pozsonyi M\u00e1ria Ter\u00e9zia-eml\u00e9km\u0171v\u00f6n dolgozott, \u00e9s 1896. szeptember 30-\u00e1n m\u00e9g csak az alapk\u00f6vet tudt\u00e1k elhelyezni.@\nA M\u00e1ty\u00e1s eml\u00e9km\u0171vet 1902. okt\u00f3ber 12-\u00e9n d\u00e9lel\u0151tt t\u00edz \u00f3rakor avatt\u00e1k fel Kolozsv\u00e1r f\u0151ter\u00e9n. Egyes v\u00e9lem\u00e9nyek szerint a szoboravat\u00e1sr\u00f3l az\u00e9rt hi\u00e1nyzott az uralkod\u00f3, mert a m\u0171eml\u00e9k talapzat\u00e1n a Habsburgok lobog\u00f3ja is a legy\u0151z\u00f6tt seregek hadi jelv\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1that\u00f3.@\n1941-42-ben a b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1ni magyar v\u00e1rosvezet\u00e9s, szem\u00e9lyesen dr. Keledy Tibor polg\u00e1rmester K\u00f3sa-Huba Ferencet b\u00edzta meg a restaur\u00e1l\u00e1ssal. A talapzatra az \u00fajrafaragott eredeti M\u00e1ty\u00e1s c\u00edmer ker\u00fclt \u00e9s az eredeti magyar nyelv\u0171 \u201eM\u00c1TY\u00c1S KIR\u00c1LY\u201d felirat.@\n2006-ban a magyar \u00e9s a rom\u00e1n korm\u00e1ny d\u00f6nt\u00f6tt arr\u00f3l, hogy a szobrot k\u00f6z\u00f6sen \u00e1ll\u00edtj\u00e1k helyre, \u00e9s a 800 000 eur\u00f3ra becs\u00fclt k\u00f6lts\u00e9geket fele-fele ar\u00e1nyban viselik. A fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok azonban elh\u00faz\u00f3dtak. A fel\u00faj\u00edt\u00e1st Kolozsi Tibor szobr\u00e1sz-restaur\u00e1tor vezette. A restaur\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n a talapzatra, az 1902-ben r\u00e1v\u00e9sett eredeti \u201eM\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly\u201d felirat helyett, a \u201eMathias Rex\u201d felirat ker\u00fclt, az uralkod\u00f3i c\u00edmert nem restaur\u00e1lt\u00e1k.@\nA rom\u00e1nokat \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9rintette a talapzatra dobott, M\u00e1ty\u00e1s el\u0151tt h\u00f3dol\u00f3 moldvai z\u00e1szl\u00f3. Az eml\u00e9km\u0171vel kapcsolatos konfliktusok r\u00e9szben M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e9s Moldva viszony\u00e1nak elt\u00e9r\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel magyar\u00e1zhat\u00f3ak. Moldva t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a legdics\u0151s\u00e9gesebb korszak III. Istv\u00e1n moldvai fejedelem uralkod\u00e1sa volt, akit a kort\u00e1rsak is a \u201eNagy\u201d jelz\u0151vel illettek. Istv\u00e1n tr\u00f3nra l\u00e9ptekor Moldva egyar\u00e1nt f\u00fcgg\u00f6tt a Litv\u00e1n Nagyfejedelems\u00e9gt\u0151l \u00e9s a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gt\u00f3l is, az oszm\u00e1n szult\u00e1nnak pedig ad\u00f3t fizetett. 1467-ben f\u0151k\u00e9nt M\u00e1ty\u00e1s p\u00e9nz\u00fcgyi reformjai \u00e9s a n\u00f6vekv\u0151 ad\u00f3terhek miatt kit\u00f6rt f\u0151\u00fari ad\u00f3l\u00e1zad\u00e1s elfojt\u00e1s\u00e1ra M\u00e1ty\u00e1s Erd\u00e9lybe vonult, egy\u00fattal addigi vazallusa, a moldvai fejedelem ellen is hadj\u00e1ratot ind\u00edtott. A moldvab\u00e1nyai csat\u00e1ban Istv\u00e1n legy\u0151zte M\u00e1ty\u00e1s sereg\u00e9t, \u00e9s maga M\u00e1ty\u00e1s is megsebes\u00fclt, viszont ut\u00e1na a moldvai sereget visszaszor\u00edtott\u00e1k. Az igazs\u00e1ghoz hozz\u00e1tartozik, hogy Moldv\u00e1ban a rom\u00e1nok mind\u00f6ssze egy \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bban az\u00e9rt tudt\u00e1k megtelepedni, mert Nagy Lajos kir\u00e1ly elkergette onnan a tat\u00e1rokat.@\nAz 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151en Kolozsv\u00e1ron t\u00f6bb eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t \u00e9s szobrot felsz\u00e1moltak. El\u0151bb M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyi c\u00edmer\u00e9t t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k el a talapzat\u00e1r\u00f3l. T\u00f6bbsz\u00f6r is felmer\u00fclt a szoborcsoport elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak vagy elk\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek a terve. 1919 tavasz\u00e1n erd\u0151feleki rom\u00e1n parasztok \u00f6kr\u00f6kkel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a lovat a talapzat\u00e1r\u00f3l leh\u00fazni, majd 1921-ben vele szemben f\u00f6l\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a capitoliumi farkas m\u00e1solat\u00e1t, a r\u00f3mai v\u00e1rosi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3s\u00e1g aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t. 1922-ben nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclt egy olyan elgondol\u00e1s, hogy a szobrot M\u00e1ty\u00e1s sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1nak udvar\u00e1n helyezik el, \u00e9s hely\u00e9re Avram Iancu szobr\u00e1t \u00e1ll\u00edtj\u00e1k majd, ami nagy felh\u00e1borod\u00e1st keltett a magyarok k\u00f6z\u00f6tt.@\n1932-ben a talapzat\u00e1n rom\u00e1n sz\u00f6veget helyeztek el a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00f6veggel: \u201eGy\u0151zelmes a h\u00e1bor\u00faban, legy\u0151zetett Bai\u00e1n saj\u00e1t nemzete \u00e1ltal, mid\u0151n a legy\u0151zhetetlen Moldv\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lta leig\u00e1zni.\u201d@\n1940-ben a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en, a magyar bevonul\u00e1s ut\u00e1n vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a szobor 1902-es \u00e1llapot\u00e1t; a capitoliumi farkast elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k.@\n1945-ben a szovjet \u00e9s rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly koron\u00e1val d\u00edsz\u00edtett holl\u00f3s c\u00edmerpajzs\u00e1t, \u00e9s a magyar nyelv\u0171 \u201eM\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly\u201d feliratot a latin nyelv\u0171 megfelel\u0151j\u00e9re (Mathias rex) cser\u00e9lt\u00e9k. Gheorghe Funar polg\u00e1rmester 1992-ben \u00fajra elhelyezte a Mathias rex felirat al\u00e1 az 1932-es t\u00e1bl\u00e1t.@\nA fel\u00faj\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en ismeretlenek a talapzatot \u00f6vez\u0151 f\u00fcves szoborkertben a f\u00f6ldbe s\u00fcllyesztve elhelyeztek egy bronzt\u00e1bl\u00e1t is, Nicolae Iorga rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 id\u00e9zettel. A rom\u00e1n m\u0171eml\u00e9kv\u00e9d\u0151 szakemberek azonban jegyz\u0151k\u00f6nyvet vettek fel az esetr\u0151l, \u00e9s k\u00e9rt\u00e9k a polg\u00e1rmestert\u0151l a m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi \u00e9s \u00e9p\u00edtkez\u00e9si enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcli t\u00e1bla elt\u00e1vol\u00edttat\u00e1s\u00e1t. A v\u00e1ros polg\u00e1rmestere, Sorin Apostu szerint a t\u00e1bla t\u00f6rv\u00e9nyesen, a j\u00f3v\u00e1hagyott restaur\u00e1l\u00e1si terv tiszteletben tart\u00e1s\u00e1val ker\u00fclt az alkot\u00e1s el\u00e9, \u00e9s elhelyez\u00e9se t\u00f6rt\u00e9nelmi j\u00f3v\u00e1t\u00e9tel. Horea Uioreanu, a Nemzeti Liber\u00e1lis P\u00e1rt (PNL) parlamenti k\u00e9pvisel\u0151je azt nyilatkozta, hogy Hunyadi M\u00e1ty\u00e1st a h\u00e1ts\u00f3 fel\u00e9be helyezett ny\u00edlvessz\u0151vel kellene \u00e1br\u00e1zolni a M\u00e1ty\u00e1s-lovasszobron. A szobrot ismeretlenek az\u00f3ta is t\u00f6bbsz\u00f6r megrong\u00e1lt\u00e1k.@\nA hagyom\u00e1ny szerint az eml\u00e9km\u0171 mell\u00e9kalakjai \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a fekete sereg vez\u00e9rei, balr\u00f3l Magyar Bal\u00e1zs \u00e9s a veje, Kinizsi P\u00e1l, jobbr\u00f3l pedig Szapolyai Istv\u00e1n \u00e9s B\u00e1thory Istv\u00e1n. A kir\u00e1lynak h\u00f3dol\u00f3 mell\u00e9kalakok a gy\u0151ztes csat\u00e1kban szerzett t\u00f6r\u00f6k, n\u00e9met, b\u00e9csi, boszniai, cseh-morva, lengyel, \u00e9s moldvai z\u00e1szl\u00f3kat tartanak.\n&\nwikipedia: M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly eml\u00e9km\u0171 (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_eml%C3%A9km%C5%B1_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1394,"townId":61,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu","mapdata":"1|2684|1362","gps_lat":"46.7680889905","gps_long":"23.5952357209","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Sarkanyolo-Szent-Gyorgy-szobra-Kolozsvar-1195","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=312","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_SztGyorgy1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar SztGyorgy1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f9\/Kolozsvar_SztGyorgy1.JPG\/512px-Kolozsvar_SztGyorgy1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_SztGyorgy1.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00e1rk\u00e1ny\u00f6l\u0151 Szent Gy\u00f6rgy szobra","seolink":"sarkanyolo-szent-gyorgy-szobra","note":"","history":"A Kolozsv\u00e1ri M\u00e1rton \u00e9s Gy\u00f6rgy szobr\u00e1szok \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s a pr\u00e1gai Hradzsin-ban \u00e1ll\u00f3 Szent Gy\u00f6rgy szobor m\u00e1solat\u00e1t 1904. szeptember 28-\u00e1n\u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel. A pr\u00e1gai szobor gipsz m\u00e1solat\u00e1t Ferenc J\u00f3zsef adom\u00e1nyozta a v\u00e1rosnak, amely alapj\u00e1n a szobrot R\u00f3na J\u00f3zsef budapesti szobr\u00e1sz k\u00e9sz\u00edtette el. Talapzat\u00e1t \u00e9s a szobrot k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vasr\u00e1csos ker\u00edt\u00e9st Lux K\u00e1lm\u00e1n tervezte. \n&\nwikipedia: Szent Gy\u00f6rgy-szobor (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szent_Gy%C3%B6rgy-szobor_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1395,"townId":61,"active":2,"name_LO":"Muzeul de Art\u0103","address":"Pia\u021ba Unirii 30","mapdata":"1|2108|942","gps_lat":"46.7705747816","gps_long":"23.5904402154","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.macluj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Banffy-palota-Kolozsvar-938","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=197","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Banffy,_azi_Muzeul_de_Art%C4%83_20180321_121552_07.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Banffy, azi Muzeul de Art\u0103 20180321 121552 07\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5f\/Palatul_Banffy%2C_azi_Muzeul_de_Art%C4%83_20180321_121552_07.jpg\/512px-Palatul_Banffy%2C_azi_Muzeul_de_Art%C4%83_20180321_121552_07.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Banffy,_azi_Muzeul_de_Art%C4%83_20180321_121552_07.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"B\u00e1nffy-palota, Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"banffy-palota-szepmuveszeti-muzeum","note":"","history":"A losonci B\u00e1nffy csal\u00e1d a 13. sz\u00e1zadban t\u0171nt fel, Erd\u00e9lyben m\u00e1r ekkor birtokokat szereztek. 1690 ut\u00e1n Erd\u00e9ly els\u0151 korm\u00e1nyz\u00f3ja B\u00e1nffy Gy\u00f6rgy lett (1708-ban hunyt el).@\nAz \u00e9p\u00edttet\u0151 B\u00e1nffy Gy\u00f6rgy (1746-1822) szint\u00e9n Erd\u00e9ly korm\u00e1nyz\u00f3ja volt 1787-t\u0151l hal\u00e1l\u00e1ig. 1790-ben Szebenb\u0151l Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztette a Gubernium sz\u00e9khely\u00e9t. Kor\u00e1nak egyik legm\u0171veltebb f\u0151ura volt. A B\u00e1nffy csal\u00e1dnak m\u00e1r a 16. sz\u00e1zadban volt itt egy kisebb h\u00e1za, majd az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s c\u00e9lj\u00e1ra a korm\u00e1nyz\u00f3 felv\u00e1s\u00e1rolta a szomsz\u00e9d telkeket is. A palota terveit 1773-ban k\u00e9sz\u00edtette el Johann Eberhard Blaumann. A palota szobord\u00edszeinek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel Erd\u00e9ly akkor legh\u00edresebb szobr\u00e1sz\u00e1t, Anton Schuchbauert b\u00edzt\u00e1k meg. Az 1774-ben elkezdett \u00e9p\u00edtkez\u00e9s 1785 tavasz\u00e1n fejez\u0151d\u00f6tt be \u00e9s \u00f6sszes k\u00f6lts\u00e9ge 39-40000 forint k\u00f6r\u00fcl lehetett, ami m\u00e9g a gazdag B\u00e1nffyak sz\u00e1m\u00e1ra is nagy anyagi terhet jelentett.@\nA korm\u00e1nyz\u00f3 1790-t\u0151l 1822-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig az \u00e9p\u00fcletben lakott feles\u00e9g\u00e9vel, Palm Jozefa gr\u00f3fn\u0151vel. Ut\u00e1na a palota egy ideig korm\u00e1nyz\u00f3i lak\u00e1sk\u00e9nt funkcion\u00e1lt. Sz\u00f3ba j\u00f6tt az is, hogy a v\u00e1ros megv\u00e1s\u00e1rolja tan\u00e1csh\u00e1za c\u00e9lj\u00e1ra, de elvetett\u00e9k ezt a tervet \u00e9s \u00faj v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t \u00e9p\u00edtettek. Az 1840-es \u00e9vekben a t\u00f6rt\u00e9net\u00ad\u00edr\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 gr\u00f3f Teleki J\u00f3zsef is itt lakott.@\n1817. augusztus 18. \u00e9s 27. k\u00f6z\u00f6tt I. Ferenc magyar kir\u00e1ly, osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1r, negyedik feles\u00e9g\u00e9nek, Karolina Auguszta kir\u00e1lyn\u00e9nak k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben a B\u00e1nffy-palot\u00e1ban sz\u00e1lltak meg. Szint\u00e9n a palot\u00e1ban lakott I. Ferenc J\u00f3zsef 1852. augusztus 2\u20134., illetve 1887. szeptember 22\u201324 k\u00f6z\u00f6tt.@\n1879-ben Liszt Ferenc sz\u00e1llt meg a palot\u00e1ban. 1898-t\u00f3l a Nemzeti Kaszin\u00f3nak is otthont adott a palota. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k B\u00e1nffy D\u00e9nest\u0151l \u00e9s \u00e9desanyj\u00e1t\u00f3l.@\n1965. december 30-\u00e1n Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumot nyitottak meg az eredeti pomp\u00e1j\u00e1ban helyre\u00e1ll\u00edtott palot\u00e1ban. 2013-ban a kast\u00e9ly egy r\u00e9sz\u00e9t a b\u00edr\u00f3s\u00e1g B\u00e1nffy Gy\u00f6rgy egyik h\u00e1zvezet\u0151n\u0151j\u00e9nek rom\u00e1n anyanyelv\u0171 ut\u00f3dainak \u00edt\u00e9lte.@\nA palota kapuzata felett a griffes B\u00e1nffy-c\u00edmer l\u00e1that\u00f3. A homlokzat attik\u00e1j\u00e1n mitol\u00f3giai istenszobrok (Mars, Minerva, Apollo, Diana, Herkules, Perszeusz) \u00e9s rokok\u00f3 urn\u00e1k sorakoznak. A szobrokat Anton Schuchbauer faragta.@\n1956 \u00f3ta az 1951-ben l\u00e9trej\u00f6tt Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumnak ad otthont.\n&\nwikipedia: B\u00e1nffy-palota (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/B%C3%A1nffy-palota_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1396,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Matei Basarab","mapdata":"1|2269|1764","gps_lat":"46.7655568957","gps_long":"23.5917124041","religion":3,"oldtype":"42","newtype":"42","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Hazsongardi-temeto-Kolozsvar-8","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cavoul_B%C3%A1nffy_Cimitirul_Hajongard_Cluj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cavoul B\u00e1nffy Cimitirul Hajongard Cluj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/Cavoul_B%C3%A1nffy_Cimitirul_Hajongard_Cluj.jpg\/512px-Cavoul_B%C3%A1nffy_Cimitirul_Hajongard_Cluj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cavoul_B%C3%A1nffy_Cimitirul_Hajongard_Cluj.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151","seolink":"hazsongardi-temeto","note":"","history":"1585. m\u00e1jus 11-\u00e9n alap\u00edtotta a kolozsv\u00e1ri k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s, azaz a sz\u00e1zf\u00e9rfiak \u00e9s a tizenk\u00e9t esk\u00fcdt egy\u00fcttes \u00fcl\u00e9se, a pestisj\u00e1rv\u00e1ny kezdet\u00e9n. Az id\u0151k folyam\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, \u00edgy j\u00f6tt l\u00e9tre 1739-ben J. F. de Gladys ezredes adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l a luther\u00e1nus temet\u0151kert, majd 1840-ben a r\u00e9gi zsid\u00f3 temet\u0151. 1885-ben a temet\u0151t rendezt\u00e9k, sok gazd\u00e1tlan r\u00e9gi k\u00f6vet kiemeltek a hely\u00e9r\u0151l, kijel\u00f6lt\u00e9k a parcell\u00e1kat, elkezdt\u00e9k a f\u00e1s\u00edt\u00e1st. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n d\u00e9l fel\u00e9 kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, itt ny\u00edlt meg 1892-ben az \u00faj zsid\u00f3 temet\u0151 \u00e9s 1914-ben a honv\u00e9ds\u00edrkert. A ravataloz\u00f3 k\u00e1poln\u00e1t \u00e9s az iroda\u00e9p\u00fcletet 1897-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k.@\nA 14 hekt\u00e1ron t\u00f6bb mint 400, f\u0151k\u00e9nt magyar nevezetes szem\u00e9ly s\u00edrk\u00f6v\u00e9t tal\u00e1lhatjuk. A kolozsv\u00e1ri rom\u00e1n lakoss\u00e1g ar\u00e1ny\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a temet\u0151ben is egyre t\u00f6bb rom\u00e1n s\u00edr lett.@\n2010 \u00e1prilis\u00e1ban a H\u00e1zsong\u00e1rd Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9s a Kelemen Lajos M\u0171eml\u00e9kv\u00e9d\u0151 T\u00e1rsas\u00e1g t\u00f6bb mint k\u00e9tsz\u00e1z s\u00edr m\u0171eml\u00e9kk\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00e9rt\u00e9k a (rom\u00e1n) Kultur\u00e1lis \u00e9s M\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumt\u00f3l. 2011-ben Kelemen Hunor kultur\u00e1lis \u00e9s \u00f6r\u00f6ks\u00e9gv\u00e9delmi miniszter 394 s\u00edreml\u00e9ket nyilv\u00e1n\u00edtott m\u0171eml\u00e9kk\u00e9.\n&\nwikipedia: H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/H%C3%A1zsong%C3%A1rdi_temet%C5%91"},{"sightId":1397,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Bastionul Croitorilor","address":"Strada Baba Novac 2","mapdata":"1|2945|1360","gps_lat":"46.7680328361","gps_long":"23.5975154656","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keso-kozepkori-varoserodites-maradvanyai-Kolozsvar-1086","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=306","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_Szab%C3%B3k_b%C3%A1sty%C3%A1ja,_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r, Szab\u00f3k b\u00e1sty\u00e1ja, 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/Kolozsv%C3%A1r%2C_Szab%C3%B3k_b%C3%A1sty%C3%A1ja%2C_3.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r%2C_Szab%C3%B3k_b%C3%A1sty%C3%A1ja%2C_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_Szab%C3%B3k_b%C3%A1sty%C3%A1ja,_3.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szab\u00f3k b\u00e1sty\u00e1ja","seolink":"szabok-bastyaja","note":"","history":"A b\u00e1stya a 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt v\u00e1r d\u00e9lkeleti sark\u00e1n \u00e1llt. Els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1475-b\u0151l val\u00f3, eleinte a szab\u00f3k \u00e9s poszt\u00f3ny\u00edr\u00f3k c\u00e9he l\u00e1tta el a v\u00e9delm\u00e9t, majd 1568-t\u00f3l a szab\u00f3k c\u00e9he k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt. A b\u00e1sty\u00e1t 1601-ben B\u00e1thory Zsigmond sikertelen\u00fcl t\u00e1madta, 1603-ban viszont Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00edz napig tart\u00f3 ostroma alatt s\u00falyosan k\u00e1rosodott. 1627. augusztus 27-\u00e9n vill\u00e1mcsap\u00e1s \u00e9rte, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben felrobbant az itt t\u00e1rolt 12 hord\u00f3 puskapor; a robban\u00e1s teljesen lerombolta a b\u00e1sty\u00e1t. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s a v\u00e1ros k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n 1627-1629 k\u00f6z\u00f6tt, Bethlen G\u00e1bor idej\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt, ekkor nyerte el jelenlegi form\u00e1j\u00e1t. 1655-ben t\u0171zesetben k\u00e1rosodott, de 1662-ben sikerrel \u00e1llta a t\u00f6r\u00f6k ostromot. 1704 \u0151sz\u00e9n a kuruc-labanc harcokban k\u00e1rosodott. 1707 november\u00e9ben a v\u00e1rosb\u00f3l kivonul\u00f3 K\u00e1rolyi S\u00e1ndor felrobbantatta a b\u00e1sty\u00e1nak a v\u00e1ros fel\u0151li oldal\u00e1t, hogy a bevonul\u00f3 n\u00e9metek ne tudj\u00e1k haszn\u00e1lni. 1709-ben a cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok (Georg Kriechbaum t\u00e1bornok) megjav\u00edttatt\u00e1k, ezt k\u00f6vet\u0151en hosszabb ideig katonai rakt\u00e1rk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az 1920-as \u00e9vekben lak\u00e1sk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k.@\n2007 \u00e9s 2009 k\u00f6z\u00f6tt a b\u00e1sty\u00e1t fel\u00faj\u00edtott\u00e1k \u00e9s v\u00e1rosi m\u0171vel\u0151d\u00e9si k\u00f6zpontot l\u00e9tes\u00edtettek benne, ahol egy hetven f\u00e9r\u0151helyes helyis\u00e9g mellett ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem, k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s k\u00e1v\u00e9h\u00e1z is tal\u00e1lhat\u00f3.@\nZsidmond 1405-ben Kolozsv\u00e1rt szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta, \u00e9s enged\u00e9lyezte, hogy fallal vegy\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s nagyon lassan haladt, \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s uralkod\u00e1sa alatt megn\u0151tt t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9ly nyom\u00e1sa alatt fejez\u0151dhetett be. A 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a 45 hekt\u00e1r ter\u00fcleten fekv\u0151 belv\u00e1rost h\u00e1rom kilom\u00e9ter hossz\u00fa fal \u00f6vezte 18 toronnyal. 6 kautoronnyal, \u00e9s k\u00e9t kiskapuval rendelkezett. 1660-ban v\u00e1rad elesett, ezzel Kolozsv\u00e1r v\u00e9gv\u00e1rr\u00e1 v\u00e1lt. \u0150rs\u00e9get helyeztek el benne, a telep\u00fcl\u00e9st al\u00e1rendelt\u00e9k a v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1nak, aki egyben a v\u00e1rosi f\u0151kapit\u00e1nyi tisztet is bet\u00f6lt\u00f6tte. Ezzek Kolozsv\u00e1r elvesztette szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi st\u00e1tusz\u00e1t. 1687-t\u0151l n\u00e9met sereg sz\u00e1llta meg a v\u00e1rost. A falakat \u00e9s a tornyokat j\u00f3r\u00e9szt a 19. sz\u00e1zadban bontott\u00e1k le, anyagukat felhaszn\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1rosi \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekhez.\n&\nwikipedia: Szab\u00f3k b\u00e1sty\u00e1ja (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szab%C3%B3k_b%C3%A1sty%C3%A1ja_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1398,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Parcul Central Simion B\u0103rnu\u021biu","address":"46.77183670615653, 23.583018167102765","mapdata":"1|1259|720","gps_lat":"46.7718367062","gps_long":"23.5830181671","religion":0,"oldtype":"28","newtype":"28","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_S%C3%A9tat%C3%A9r_Zenepavillon.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kv\u00e1r S\u00e9tat\u00e9r Zenepavillon\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/c\/c5\/Kv%C3%A1r_S%C3%A9tat%C3%A9r_Zenepavillon.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_S%C3%A9tat%C3%A9r_Zenepavillon.jpg\u0022\u003EPasztilla\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00e9tat\u00e9r","seolink":"setater","note":"","history":"A kolozsv\u00e1ri S\u00e9tat\u00e9r a v\u00e1ros k\u00f6zpontj\u00e1ban, a Kis-Szamos partj\u00e1n elter\u00fcl\u0151 park. Ter\u00fclete mintegy 13 hekt\u00e1r. Gesztenyef\u00e1i t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9vesek.@\nA 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a ter\u00fclet m\u00e9g mocsaras volt, amelyet Hangy\u00e1s-berek n\u00e9ven ismertek. A v\u00e1rosbeliek vadkacs\u00e1ra vad\u00e1szni j\u00e1rtak ide. 1812-ben a v\u00e1ros b\u00e9rleti szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt Meleg J\u00e1nos sz\u0171csmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangy\u00e1sberekbek bort, s\u00f6rt, m\u00e9hs\u00f6rt, \u00e9getett szeszt \u00e9s \u00e9lelmet \u00e1ruljon. 1818-19-ben a b\u00e9rl\u0151 hasonl\u00f3 felt\u00e9telekkel Benigni \u00c9li\u00e1s m\u00e9sz\u00e1rosmester volt. 1827. febru\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l a b\u00e1r\u00f3 J\u00f3sika J\u00e1nosn\u00e9 vezette J\u00f3ltev\u0151 Asszonyi Egyes\u00fclet b\u00e9rbe vette a v\u00e1rost\u00f3l a Hangy\u00e1s-berket, hogy ott s\u00e9t\u00e1l\u00f3 helyet l\u00e9tes\u00edtsen. 1838. m\u00e1jus 1-j\u00e9n V\u00e1rosi S\u00e9tahely-bizotts\u00e1g l\u00e9tes\u00fclt, mely \u00e1tvette a S\u00e9tat\u00e9r kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak feladat\u00e1t a J\u00f3ltev\u0151 Asszonyi Egyes\u00fclett\u0151l. Az 1830-as \u00e9vek elej\u00e9n ny\u00edlt meg, kezdetben N\u00e9pkertnek nevezt\u00e9k. 1855-ben meg\u00e9p\u00fclt a katonai uszoda, amely egyes id\u0151pontokban a polg\u00e1rs\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra is nyitva \u00e1llt. 1860. szeptember 15-\u00e9t\u0151l a S\u00e9tat\u00e9ri Bizotts\u00e1g (eln\u00f6ke gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre) gondozta a S\u00e9tateret. Ebben az id\u0151szakben k\u00e9sz\u00edtette Kagerbauer Antal a s\u00e9tat\u00e9ri t\u00f3 terv\u00e9t. 1862-ben alakult meg a Kolozsv\u00e1ri Kereskedelmi Ifjak Dal\u00e1rd\u00e1ja, melyet St\u00f6ger B\u00e9la, a sz\u00ednh\u00e1z operar\u00e9szleg\u00e9nek karmestere vezetett. A k\u00f3rus est\u00e9nk\u00e9nt a s\u00e9tat\u00e9ri t\u00f3 partj\u00e1n \u00e9nekelt.@\n1865. szeptember 2-\u00e1n Haller K\u00e1roly kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gi alapon megalakult a S\u00e9tat\u00e9r-Egylet, amely \u00e1tvette a v\u00e1rosi S\u00e9tat\u00e9ri Bizotts\u00e1gt\u00f3l a S\u00e9tat\u00e9r rendez\u00e9s\u00e9t, gondoz\u00e1s\u00e1t, kialak\u00edttatta a s\u00e9t\u00e1nyokat, ki\u00e1satta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a v\u00e1rosban, mely kib\u00e9relte a s\u00e9tat\u00e9ri tavat, \u00e9s a sziget\u00e9re 1877-ben fa korcsolyacsarnokot \u00e9p\u00edttetett. 1873-ban a S\u00e9tat\u00e9ren l\u00f6v\u00f6lde \u00e9p\u00fclt. 1874. j\u00fanius 13-\u00e1n ny\u00edlt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a S\u00e9tat\u00e9r r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9p\u00fclt fav\u00e1zas ny\u00e1ri sz\u00ednk\u00f6r (ma ez ad helyet az \u00c1llami Magyar Sz\u00ednh\u00e1znak). 1886-ban a S\u00e9tat\u00e9r Egylet h\u00fasz \u00e9vre k\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9se v\u00e9gezt\u00e9vel a S\u00e9tat\u00e9r a v\u00e1ros gondoz\u00e1s\u00e1ba ker\u00fclt. 1896\u20131897-ben \u00e9p\u00fclt fel a P\u00e1key Lajos tervezte korcsolyapavilon \u00e9s a kioszk. Szint\u00e9n 1897-ben k\u00e9sz\u00fclt el a kaszin\u00f3 el\u0151tti sz\u00f6k\u0151k\u00fat.@\nA Fels\u0151bb Le\u00e1nyiskola 1900-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a s\u00e9tat\u00e9ri \u00faj \u00e9p\u00fcletbe, amelyet Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervezett (ma az egyetem k\u00e9miai kara tal\u00e1lhat\u00f3 itt). 1912 \u0151sz\u00e9n Janovics Jen\u0151 a s\u00e9tat\u00e9ri sz\u00ednk\u00f6rben mozit rendezett be. 1942-1943-ban \u00e9p\u00fclt fel a Barab\u00e1s Mikl\u00f3s C\u00e9h m\u0171csarnoka, K\u00f3s K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n.@\n2006-ra az 1956-os magyarorsz\u00e1gi forradalom erd\u00e9lyi \u00e1ldozatainak eml\u00e9k\u00e9re \u00e1ll\u00edtand\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet terveztek a S\u00e9tat\u00e9rre. A r\u00e9snyire nyitott b\u00f6rt\u00f6najt\u00f3t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet Szak\u00e1ts B\u00e9la temesv\u00e1ri szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette el. Az enged\u00e9lyek elh\u00faz\u00f3d\u00e1sa miatt a felavat\u00e1sra csak 2009. okt\u00f3ber 29-\u00e9n ker\u00fclt sor.\n&\nwikipedia: S\u00e9tat\u00e9r (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/S%C3%A9tat%C3%A9r_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1399,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Capela Greco-Catolic\u0103 Buna Vestire","address":"Calea M\u0103n\u0103\u0219tur","mapdata":"3|914|533","gps_lat":"46.7620866036","gps_long":"23.5701225422","religion":0,"oldtype":"50,2,5","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"B\u00e1thori-h\u00e1z","seolink":"bathori-haz","note":"","history":"Miut\u00e1n B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem visszav\u00e1s\u00e1rolta \u00e9s a jezsuit\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re b\u00edzta a kolozsmonostori benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1got, a Szent Benedek kolostor romjaib\u00f3l kast\u00e9lyt \u00e9p\u00edttetett, benne k\u00e1poln\u00e1val a F\u00e1jdalmas Sz\u0171zanya tisztelet\u00e9re. Ide k\u00f6lt\u00f6ztek 1579-ben a jezsuit\u00e1k. A B\u00e1thori-h\u00e1zban 1902-ig kapott otthont a F\u00e1jdalmas Sz\u0171zanya k\u00e1polna. Mivel az \u00e9p\u00fclet m\u00e1r 1894-ben a Gazdas\u00e1gi Akad\u00e9mia tulajdon\u00e1ba ment \u00e1t, 1902-ben a k\u00e1poln\u00e1t is felsz\u00e1molt\u00e1k, \u00e9s Kolin Istv\u00e1n szentsz\u00e9ki tan\u00e1csos, akkori pl\u00e9b\u00e1nos a B\u00e1thori-h\u00e1zzal szemben \u00e9p\u00edttette fel a F\u00e1jdalmas Sz\u0171zanya k\u00e1poln\u00e1t, pl\u00e9b\u00e1niah\u00e1zzal egy\u00fctt."},{"sightId":1400,"townId":61,"active":2,"name_LO":"Liceul Teologic Reformat","address":"Rom\u00e1, Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 16","mapdata":"1|2634|1390","gps_lat":"46.7678517139","gps_long":"23.5948367123","religion":2,"oldtype":"74,75","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.kollegium.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=154","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1ri_reform%C3%A1tus_gimn%C3%A1zium_udvara_2017.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1ri reform\u00e1tus gimn\u00e1zium udvara 2017\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9c\/Kolozsv%C3%A1ri_reform%C3%A1tus_gimn%C3%A1zium_udvara_2017.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1ri_reform%C3%A1tus_gimn%C3%A1zium_udvara_2017.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1ri_reform%C3%A1tus_gimn%C3%A1zium_udvara_2017.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kolozsv\u00e1ri Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium","seolink":"kolozsvari-reformatus-kollegium","note":"","history":"A kolozsv\u00e1ri magyar protest\u00e1nsok els\u0151 iskol\u00e1ja 1545-ben ny\u00edlt meg az \u00f3v\u00e1ri klastromban. Az int\u00e9zetben felv\u00e1ltva tan\u00edtottak evang\u00e9likusok, reform\u00e1tusok, majd unit\u00e1riusok. Az iskolamester (rektor) Vizaknai Gergely volt.@\n1557-ben a tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozata \u00e9s Jagell\u00f3 Izabella magyar kir\u00e1lyn\u00e9 enged\u00e9lye alapj\u00e1n a dominik\u00e1nusok z\u00e1rd\u00e1j\u00e1ban iskola l\u00e9tes\u00fclt. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n ez az iskola a v\u00e1ros unit\u00e1riuss\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val megsz\u0171nt, majd B\u00e1thory G\u00e1bor 1609. m\u00e1rcius 20-\u00e1n az \u00f3v\u00e1ri romos templomot adom\u00e1nyozta a reform\u00e1tusoknak \u00e9s mellette m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a reform\u00e1tus iskola is.@\nAz iskola Bethlen G\u00e1bor utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt a jelenlegi hely\u00e9re: 1622-ben a reform\u00e1tusok a Farkas utcai templommal egy\u00fctt megkapt\u00e1k az egykori ferences kolostort is. Itt az iskola\u00e9p\u00fclet II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Agostino Serena velencei mester tervei szerint \u00e9p\u00fclt fel 1651 \u00e9s 1653 k\u00f6z\u00f6tt. Ennek az iskola\u00e9p\u00fcletnek a maradv\u00e1nyai ma is l\u00e1that\u00f3ak a templom melletti romkertben. 1733-ban a koll\u00e9giumban \u2013 Kolozsv\u00e1rott els\u0151k\u00e9nt \u2013 jogi tansz\u00e9k l\u00e9tes\u00fclt.@\nAz 1780-as \u00e9vekben b\u0151v\u00edtett\u00e9k, majd az 1798-as nagy t\u0171zv\u00e9szben teljesen elpusztult. A k\u00e9s\u0151bb \u00f3koll\u00e9giumnak nevezett \u00faj \u00e9p\u00fclet 1799 \u00e9s 1802 k\u00f6z\u00f6tt Josef Leder \u00e9p\u00edt\u00e9sz ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt el k\u00e9s\u0151 barokk \u00e9s klasszicista st\u00edlusban. 1900-ban fel\u00e9p\u00fclt a tornaterem, majd 1902-ben a Pet\u0151fi utcai \u00faj k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fclet is, amelyet Paulus Erika tervezett.@\nA koll\u00e9gium nyomd\u00e1ja Szenczi Kert\u00e9sz \u00c1brah\u00e1m \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9n alapul. Miut\u00e1n a nyomd\u00e1sz 1667-ben \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k n\u00e9lk\u00fcl halt meg, hagyat\u00e9ka az erd\u00e9lyi fejedelmi kincst\u00e1rra maradt. 1672. okt\u00f3ber 12-\u00e9n I. Apafi Mih\u00e1ly a nyomd\u00e1t a nagyenyedi \u00e9s kolozsv\u00e1ri reform\u00e1tus koll\u00e9giumoknak aj\u00e1nd\u00e9kozta, majd 1673-ban a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri fejedelmi nyomd\u00e1t is \u00e1tadta a koll\u00e9giumoknak. A 17. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben az iskol\u00e1nak m\u00e1r f\u00e9lezer k\u00f6nyv volt a k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban.@\nA trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s ut\u00e1n az iskola elvesz\u00edtette birtokainak nagy r\u00e9sz\u00e9t. 1948-ban a tan\u00fcgyi reform sor\u00e1n az iskol\u00e1t \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, a Farkas utcai koll\u00e9gium \u00e9p\u00fclet\u00e9be a magyar tannyelv\u0171 G\u00e9pipari Szakiskola, majd Villamosipari K\u00f6z\u00e9piskola, az 1902-ben \u00e9p\u00fclt Pet\u0151fi utcai sz\u00e1rnyba a 2. sz\u00e1m\u00fa Magyar Fi\u00fal\u00edceum ker\u00fclt. 1956-ban a r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletbe rom\u00e1n nyelv\u0171 iskol\u00e1t helyeztek el, az \u00faj \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny n\u00e9vad\u00f3ja Ady Endre lett. A k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9nyt m\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben Ady-\u0218incai L\u00edceum n\u00e9ven egyes\u00edtett\u00e9k. A l\u00edceum magyar tagozata 1990-ben megsz\u0171nt, 1991-t\u0151l pedig az int\u00e9zm\u00e9ny csak \u0218incai nev\u00e9t viselte.@\n1990-ben a Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium \u00fajraindult. 2002. december 20-\u00e1n visszakapta az \u00f3koll\u00e9giumot. 2005 szeptember\u00e9ben az iskola elind\u00edtotta els\u0151 term\u00e9szettudom\u00e1nyi oszt\u00e1ly\u00e1t. 2007 j\u00fanius\u00e1ban elnyerte a Magyar \u00d6r\u00f6ks\u00e9g d\u00edjat.\n&\nwikipedia: Reform\u00e1tus koll\u00e9gium (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Reform%C3%A1tus_koll%C3%A9gium_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":1401,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Liceul Teoretic B\u00e1thory Istv\u00e1n","address":"Strada Universit\u0103\u021bii 10","mapdata":"1|2069|1530","gps_lat":"46.7670790193","gps_long":"23.5900717533","religion":1,"oldtype":"6,75,74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/simplexportal.ro\/bathory.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Kicsi_Bathory.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Kicsi Bathory\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/d\/d6\/Kolozsvar_Kicsi_Bathory.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Kicsi_Bathory.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"B\u00e1thory\u2013Apor Szemin\u00e1rium, Szent J\u00f3zsef Fi\u00fanevelde","seolink":"bathory\u2013apor-szeminarium-szent-jozsef-fiunevelde","note":"Jelenleg a szomsz\u00e9doss B\u00e1thory Istv\u00e1n Elm\u00e9leti L\u00edceumhoz tartozik.","history":"1579-ben B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelem kolozsmonostoron jezsuita iskol\u00e1t alap\u00edtott. P\u00e1r \u00e9v m\u00falva a jezsuit\u00e1kat Kolozsv\u00e1rra telep\u00edtette. 1580-ban a rend megkapta a szint\u00e9n Farkas utcai ferences kolostor \u00e9p\u00fcleteit. 1581-t\u0151l f\u0151iskol\u00e1t sz\u00e1nd\u00e9kozott l\u00e9trehozni az egykori ferences kolostorban. 1603-ban a jezsuit\u00e1kat el\u0171zt\u00e9k Kolozsv\u00e1rr\u00f3l. 1615-ben Kolozsmonostorra t\u00e9rtek vissza.@\nAmikor I. Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r visszaadta a jezsuit\u00e1knak a birtokaikat, a rend \u00fajra megnyitotta iskol\u00e1j\u00e1t Kolozsv\u00e1ron \u00e9s nagyszab\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekbe kezdtek. Ekkor emelt\u00e9k Apor Istv\u00e1n alap\u00edtv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l a szemin\u00e1rium \u00e9p\u00fclet\u00e9t, amely 1728-ban k\u00e9sz\u00fclt el.@\nMiut\u00e1n a jezsuita rendet 1773-ban a p\u00e1pa feloszlatta, a f\u0151iskola Collegium Theresianum n\u00e9vvel \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 lett. M\u00e1ria Ter\u00e9zia 1776. j\u00fanius 7-i rendelete alapj\u00e1n a piarist\u00e1k vett\u00e9k \u00e1t. Az int\u00e9zm\u00e9ny hivatalos neve Kir\u00e1lyi Akad\u00e9miai L\u00edceum lett, amely egyetemi rangban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, jogi \u00e9s orvosi karral. Az el\u0151ad\u00e1sokat a mai l\u00edceum hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletben tartott\u00e1k. 1784. augusztus 28-\u00e1n II. J\u00f3zsef az ausztriai egyetemekkel egy\u00fctt l\u00edceumm\u00e1 fokozta le a f\u0151iskol\u00e1t. 1787-ben a rendelet \u00e9letbe l\u00e9p\u00e9sekor teol\u00f3giai kart Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k, a b\u00f6lcs\u00e9szeti \u00e9s jogi tagozat, valamint az orvos-seb\u00e9szeti int\u00e9zet v\u00e1ltozatlanul m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb. A jogi kar 1849-ben, a b\u00f6lcs\u00e9szeti kar pedig 1850-ben megsz\u0171nt, az orvosi kar \u00f6n\u00e1ll\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 alakult, az akad\u00e9miai l\u00edceum 1850-t\u0151l katolikus f\u0151gimn\u00e1ziumk\u00e9nt folytatta tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Az 1948. augusztus 3-\u00e1n megsz\u00fcntett\u00e9k a szerzetesrendeket, \u00e9s \u00e1llamos\u00edtotta a felekezeti iskol\u00e1kat. 1999 \u00e1prilis\u00e1t\u00f3l hivatalosan is alap\u00edt\u00f3ja, B\u00e1thory Istv\u00e1n nev\u00e9t viseli.@\nAz 1798-as t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletet le kellett bontani. A mai \u00e9p\u00fclet 1817 \u00e9s 1821 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, Friedrich Thallinger m\u00e9rn\u00f6k tervezte.@\nAz \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1n egy f\u00fclk\u00e9ben Szent J\u00f3zsef barokk szobra tal\u00e1lhat\u00f3, \u201eTu Eris Super Domum Meam\u201d felirattal. Johannes Nachtigall alkot\u00e1sa. A s\u00f6t\u00e9t, sz\u0171k bej\u00e1rati folyos\u00f3 bal oldal\u00e1n Bulbuk Em\u00e1nuel \u00f6rm\u00e9ny keresked\u0151 (1821\u20131897) eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja tal\u00e1lhat\u00f3, aki alap\u00edtv\u00e1nyt tett a fi\u00fanevel\u00e9sre. Az udvaron egy bels\u0151 kapu feletti f\u00fclk\u00e9ben az alap\u00edt\u00f3 B\u00e1thory Istv\u00e1n szobra l\u00e1that\u00f3, ez V\u00e1g\u00f3 G\u00e1bor m\u0171ve 1933-b\u00f3l. A bels\u0151 kapu a szil\u00e1gysomly\u00f3i B\u00e1thori-v\u00e1r renesz\u00e1nsz kapuj\u00e1nak kicsiny\u00edtett m\u00e1solata.\n&\nwikipedia: B\u00e1thory\u2013Apor Szemin\u00e1rium|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/B%C3%A1thory%E2%80%93Apor_Szemin%C3%A1rium"},{"sightId":1402,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Liceul Teoretic B\u00e1thory Istv\u00e1n","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 2","mapdata":"1|2245|1495","gps_lat":"46.7672265339","gps_long":"23.5914697153","religion":1,"oldtype":"75,74","newtype":"73","homepage":"http:\/\/simplexportal.ro\/bathory.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Bathory-Istvan-elmeleti-liceum-Kolozsvar-1089","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=326","picture":"\u003Ca title=\u0022P\u00e1szt\u00f6rperc at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:B%C3%A1thory_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022B\u00e1thory Elm\u00e9leti L\u00edceum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/B%C3%A1thory_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum.JPG\/512px-B%C3%A1thory_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:B%C3%A1thory_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum.JPG\u0022\u003EP\u00e1szt\u00f6rperc at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"B\u00e1thory Istv\u00e1n Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"bathory-istvan-elmeleti-liceum","note":"","history":"1579-ben B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelem kolozsmonostoron jezsuita iskol\u00e1t alap\u00edtott. P\u00e1r \u00e9v m\u00falva a jezsuit\u00e1kat Kolozsv\u00e1rra telep\u00edtette. 1580-ban a rend megkapta a szint\u00e9n Farkas utcai ferences kolostor \u00e9p\u00fcleteit. 1581-t\u0151l f\u0151iskol\u00e1t sz\u00e1nd\u00e9kozott l\u00e9trehozni az egykori ferences kolostorban. 1603-ban a jezsuit\u00e1kat el\u0171zt\u00e9k Kolozsv\u00e1rr\u00f3l. 1615-ben Kolozsmonostorra t\u00e9rtek vissza.@\nAmikor I. Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r visszaadta a jezsuit\u00e1knak a birtokaikat, a rend \u00fajra megnyitotta iskol\u00e1j\u00e1t Kolozsv\u00e1ron \u00e9s nagyszab\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekbe kezdtek. Ekkor emelt\u00e9k Apor Istv\u00e1n alap\u00edtv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l a szemin\u00e1rium \u00e9p\u00fclet\u00e9t, amely 1728-ban k\u00e9sz\u00fclt el.@\nMiut\u00e1n a jezsuita rendet 1773-ban a p\u00e1pa feloszlatta, a f\u0151iskola Collegium Theresianum n\u00e9vvel \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 lett. M\u00e1ria Ter\u00e9zia 1776. j\u00fanius 7-i rendelete alapj\u00e1n a piarist\u00e1k vett\u00e9k \u00e1t. Az int\u00e9zm\u00e9ny hivatalos neve Kir\u00e1lyi Akad\u00e9miai L\u00edceum lett, amely egyetemi rangban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, jogi \u00e9s orvosi karral. Az el\u0151ad\u00e1sokat a mai l\u00edceum hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletben tartott\u00e1k. 1784. augusztus 28-\u00e1n II. J\u00f3zsef az ausztriai egyetemekkel egy\u00fctt l\u00edceumm\u00e1 fokozta le a f\u0151iskol\u00e1t. 1787-ben a rendelet \u00e9letbe l\u00e9p\u00e9sekor teol\u00f3giai kart Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k, a b\u00f6lcs\u00e9szeti \u00e9s jogi tagozat, valamint az orvos-seb\u00e9szeti int\u00e9zet v\u00e1ltozatlanul m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb. A jogi kar 1849-ben, a b\u00f6lcs\u00e9szeti kar pedig 1850-ben megsz\u0171nt, az orvosi kar \u00f6n\u00e1ll\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 alakult, az akad\u00e9miai l\u00edceum 1850-t\u0151l katolikus f\u0151gimn\u00e1ziumk\u00e9nt folytatta tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Az 1948. augusztus 3-\u00e1n megsz\u00fcntett\u00e9k a szerzetesrendeket, \u00e9s \u00e1llamos\u00edtotta a felekezeti iskol\u00e1kat. 1999 \u00e1prilis\u00e1t\u00f3l hivatalosan is alap\u00edt\u00f3ja, B\u00e1thory Istv\u00e1n nev\u00e9t viseli.@\nA jelenlegi \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n 1727-t\u0151l a piarist\u00e1k egyemeletes k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja \u00e1llt, amely 1789-ben egy t\u0171zv\u00e9sz sor\u00e1n annyira s\u00falyosan k\u00e1rosodott, hogy le kellett bontani. A mai \u00e9p\u00fcletet az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus St\u00e1tus \u00e9p\u00edttette 1817\u20131821 k\u00f6z\u00f6tt, a b\u00e9csi Friedrich Thallinger tervei alapj\u00e1n, Georg Winkler \u00e9s Christian Kiermayer vezet\u00e9s\u00e9vel. \n&\nwikipedia: B\u00e1thory Istv\u00e1n Elm\u00e9leti L\u00edceum|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/B%C3%A1thory_Istv%C3%A1n_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum"},{"sightId":1403,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Liceul Unitarian J\u00e1nos Zsigmond","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 9","mapdata":"1|2363|694","gps_lat":"46.7719447123","gps_long":"23.5925271877","religion":8,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/janoszsigmond.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Unitarius-kollegium-Kolozsvar-2319","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=393","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_unitarian_20180321_115319_09.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Colegiul unitarian 20180321 115319 09\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c8\/Colegiul_unitarian_20180321_115319_09.jpg\/512px-Colegiul_unitarian_20180321_115319_09.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_unitarian_20180321_115319_09.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"J\u00e1nos Zsigmond Unit\u00e1rius Koll\u00e9gium","seolink":"janos-zsigmond-unitarius-kollegium","note":"","history":"1899 \u00e9s 1901 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt f\u00f6l P\u00e1kei Lajos, a v\u00e1ros f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sze tervez\u00e9s\u00e9ben. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. Jelenleg a J\u00e1nos Zsigmond Unit\u00e1rius Koll\u00e9gium, az unit\u00e1rius \u00f3voda \u00e9s az unit\u00e1rius egyh\u00e1z k\u00f6zponti irod\u00e1i foglalnak benne helyet."},{"sightId":1404,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Bulevardul Eroilor 2","mapdata":"1|2216|1190","gps_lat":"46.7690491332","gps_long":"23.5912572155","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Regi-varoshaza-Kolozsvar-1191","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=233","picture":"\u003Ca title=\u0022Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_r%C3%A9gi_v%C3%A1rosh%C3%A1za.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r r\u00e9gi v\u00e1rosh\u00e1za\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/bb\/Kolozsv%C3%A1r_r%C3%A9gi_v%C3%A1rosh%C3%A1za.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_r%C3%A9gi_v%C3%A1rosh%C3%A1za.jpg\u0022\u003EAttila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00e9gi v\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"regi-varoshaza","note":"","history":"Hely\u00e9n a v\u00e1ros els\u0151 tan\u00e1csh\u00e1za \u00e1llt. 1537-ben m\u00e1r tan\u00e1csh\u00e1zak\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k. A renesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintj\u00e9n a sz\u00e1zf\u00e9rfiak tan\u00e1csa, emelet\u00e9n a szen\u00e1torok \u00fcl\u00e9seztek. Az 1798-as t\u0171zv\u00e9szben jelent\u0151sen megrong\u00e1l\u00f3dott. Az 1826-os f\u00f6ldreng\u00e9s ut\u00e1n olyan \u00e1llapotba ker\u00fclt, hogy le kellett bontani. Az \u00faj v\u00e1rosh\u00e1za 1840-t\u0151l 1845-ig \u00e9p\u00fclt Kagerbauer Antal tervei alapj\u00e1n."},{"sightId":1405,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Calea Mo\u021bilor 3","mapdata":"1|1479|1301","gps_lat":"46.7683727134","gps_long":"23.5848567864","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"12","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gmihail at Serbian Wikipedia, CC BY-SA 3.0 RS <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/rs\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj_Napoca_City_Hall.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj Napoca City Hall\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2c\/Cluj_Napoca_City_Hall.jpg\/512px-Cluj_Napoca_City_Hall.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj_Napoca_City_Hall.jpg\u0022\u003EGmihail at Serbian Wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/rs\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RS\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza-varoshaza","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fclet 1896\u20131897-ben v\u00e1rmegyeh\u00e1z\u00e1nak \u00e9p\u00fclt, Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervei alapj\u00e1n eklektikus st\u00edlusban. Az 1919-es rov\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n rom\u00e1n prefekt\u00fara sz\u00e9khelye lett. 1940 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt ism\u00e9t v\u00e1rmegyeh\u00e1za volt. 1991-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele a v\u00e1rosh\u00e1za Kolozsv\u00e1r h\u00edrhedt magyargy\u0171l\u00f6l\u0151 rom\u00e1n polg\u00e1rmestere, Gheorghe Funar kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re."},{"sightId":1406,"townId":61,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Memorandumului 21","mapdata":"1|1674|1153","gps_lat":"46.7693148895","gps_long":"23.5866383260","religion":0,"oldtype":"92,10","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeul-etnografic.ro\/hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=160","picture":"\u003Ca title=\u0022Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 3.0 \u003Chttp:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Redut.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r Redut\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/46\/Kolozsv%C3%A1r_Redut.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r_Redut.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Redut.jpg\u0022\u003EAttila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori vigad\u00f3, Erd\u00e9lyi N\u00e9prajzi M\u00fazeum","seolink":"egykori-vigado-erdelyi-neprajzi-muzeum","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zadban egyes\u00edtettek h\u00e1rom kor\u00e1bbi h\u00e1zat, amelyben a v\u00e1ros legfontosabb sz\u00e1ll\u00f3ja, a Feh\u00e9r L\u00f3 vend\u00e9gfogad\u00f3 \u00fczemelt. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a fogad\u00f3t egy t\u00e1gas b\u00e1lteremmel b\u0151v\u00edtett\u00e9k. A nagyteremben nyilv\u00e1nos \u00fcl\u00e9seket, t\u00e1rgyal\u00e1sokat, b\u00e1lokat, koncerteket tartottak. Itt koncertezett Johanes Brahms, Liszt Ferenc, Bart\u00f3k B\u00e9la \u00e9s George Enescu. 1848. m\u00e1jus 30-\u00e1n itt mondta ki az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s az uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1ggal, amit az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l Ioan Lemeni gy\u00f6r\u00f6g katolikus p\u00fcsp\u00f6k meg\u00e1ldott. Ezt a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se v\u00e9g\u00fcl meghi\u00fas\u00edtotta, de 1865. december 9-\u00e9n szint\u00e9n itt mondta ki az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s a Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9st. Ennek eml\u00e9k\u00e9re 1898-ban eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el a fal\u00e1n. Ezt 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. 1859-ben itt tartott\u00e1ka az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egylet alakul\u00f3 gy\u0171l\u00e9s\u00e9t. 1958-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele az Erd\u00e9lyi N\u00e9prajzi M\u00fazeum."},{"sightId":1407,"townId":61,"active":2,"name_LO":"Teatrul Na\u021bional Lucian Blaga","address":"Pia\u021ba \u0218tefan cel Mare","mapdata":"1|2918|959","gps_lat":"46.7704517245","gps_long":"23.5972698880","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"http:\/\/www.teatrulnationalcluj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=161","picture":"\u003Ca title=\u0022ZARAKA Z, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Opera_romana_si_teatrul_national_cluj-napoca_-_2019iunie_-2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Opera romana si teatrul national cluj-napoca - 2019iunie -2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/85\/Opera_romana_si_teatrul_national_cluj-napoca_-_2019iunie_-2.jpg\/512px-Opera_romana_si_teatrul_national_cluj-napoca_-_2019iunie_-2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Opera_romana_si_teatrul_national_cluj-napoca_-_2019iunie_-2.jpg\u0022\u003EZARAKA Z\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Magyar Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z, Rom\u00e1n Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"egykori-magyar-nemzeti-szinhaz-roman-nemzeti-szinhaz","note":"","history":"A kor\u00e1bbi, 1804 \u00e9s 1821 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt sz\u00ednh\u00e1z felv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt az egykor m\u00e9g Hunyadir\u00f3l elnevezett t\u00e9ren. Terveit a Fellner & Helmer b\u00e9csi c\u00e9g k\u00e9sz\u00edtette 1903-ban, amely c\u00e9g 48 sz\u00ednh\u00e1zat tervezett K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban 1873 \u00e9s 1919 k\u00f6z\u00f6tt. 1904-ben kezd\u0151d\u00f6tt az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, \u00e9s 1906. szeptember 8-\u00e1n avatt\u00e1k fel.@\n1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k, a magyar sz\u00ednt\u00e1rsulat k\u00e9nytelen volt a S\u00e9tat\u00e9ren l\u00e9v\u0151 Ny\u00e1ri Sz\u00ednk\u00f6rbe k\u00f6lt\u00f6zni. 1940 \u00e9s 1945 k\u00f6z\u00f6tt a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt a magyar t\u00e1rsulat\u00e9 volt a sz\u00ednh\u00e1z ism\u00e9t. 1945-ben a szovjet megsz\u00e1ll\u00f3 hadsereggel visszat\u00e9r\u0151 rom\u00e1n hatalom \u00fajra kisaj\u00e1t\u00edtotta. A f\u0151homlokzat k\u00e9t oldals\u00f3 szoborf\u00fclk\u00e9j\u00e9ben eredetileg Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s \u00e9s J\u00f3sika Mikl\u00f3s szobrai \u00e1lltak, 1919-be a rom\u00e1nok ezeket elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. Ma Apoll\u00f3n \u00e9s Th\u00e1lia szobrai l\u00e1that\u00f3k hely\u00fck\u00f6n.@\nKolozsv\u00e1r els\u0151 \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rsulata magyar volt, 1792-ben alakult \u00e9s Kotsi Patk\u00f3 J\u00e1nos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. "},{"sightId":1408,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Kolozsv\u00e1ri Magyar Opera","address":"Strada Emil Isac 26-28","mapdata":"1|1363|616","gps_lat":"46.7724284257","gps_long":"23.5840141432","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Allami-Magyar-Szinhaz-es-Opera-Kolozsvar-946","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_1915,_Ny%C3%A1ri_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_(ma_%C3%81llami_Magyar_Sz%C3%ADnh%C3%A1z)._Fortepan_86502.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r 1915, Ny\u00e1ri Sz\u00ednh\u00e1z (ma \u00c1llami Magyar Sz\u00ednh\u00e1z). Fortepan 86502\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ce\/Kolozsv%C3%A1r_1915%2C_Ny%C3%A1ri_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_%28ma_%C3%81llami_Magyar_Sz%C3%ADnh%C3%A1z%29._Fortepan_86502.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r_1915%2C_Ny%C3%A1ri_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_%28ma_%C3%81llami_Magyar_Sz%C3%ADnh%C3%A1z%29._Fortepan_86502.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_1915,_Ny%C3%A1ri_Sz%C3%ADnh%C3%A1z_(ma_%C3%81llami_Magyar_Sz%C3%ADnh%C3%A1z)._Fortepan_86502.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Ny\u00e1ri Sz\u00ednh\u00e1z, \u00c1llami Magyar Sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s Opera","seolink":"egykori-nyari-szinhaz-allami-magyar-szinhaz-es-opera","note":"M\u00e1ra szocre\u00e1l st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtva.","history":"1909 \u00e9s 1910 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Janovics Jen\u0151 k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n a budapesti M\u00e1rkus G\u00e9za \u00e9s Spiegel Frigyes tervei alapj\u00e1n eklektikus st\u00edlusban. Egy r\u00e9gebbi, 1874-ben \u00e9p\u00fclt, szint\u00e9n sz\u00ednh\u00e1zk\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 fa\u00e9p\u00fclet hely\u00e9n emelt\u00e9k. 1959 \u00e9s 1961 k\u00f6z\u00f6tt Paiu Ioan \u00e9s S\u00f3v\u00e1g\u00f3 J\u00e1nos tervei alapj\u00e1n mai form\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t. Amikor 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k a Magyar Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9t, a magyar sz\u00ednt\u00e1rsulat k\u00e9nytelen volt ide \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zni."},{"sightId":1409,"townId":61,"active":2,"name_LO":"Universitatea Babe\u0219-Bolyai","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 1","mapdata":"1|2225|1442","gps_lat":"46.7676429790","gps_long":"23.5913778309","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"75","homepage":"https:\/\/www.ubbcluj.ro\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/I-Ferenc-Jozsef--ma--Babe---Bolyai--Tudomanyegyetem-foepulete-Kolozsvar-1379","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_Babe%C8%99-Bolyai_Tudom%C3%A1nyegyetem.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r, Babe\u0219-Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/03\/Kolozsv%C3%A1r%2C_Babe%C8%99-Bolyai_Tudom%C3%A1nyegyetem.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r%2C_Babe%C8%99-Bolyai_Tudom%C3%A1nyegyetem.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_Babe%C8%99-Bolyai_Tudom%C3%A1nyegyetem.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori I Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem, Babe\u0219-Bolyai Egyetem","seolink":"egykori-i-ferenc-jozsef-tudomanyegyetem-babe\u0219-bolyai-egyetem","note":"","history":"1872-ben b\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1si miniszter t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val alakult meg a kolozsv\u00e1ri egyetem, mely 1881-t\u0151l viselte I. Ferenc J\u00f3zsef nev\u00e9t. Az egyetemi komplexum neorenesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet\u00e9t Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. 1893-95 k\u00f6z\u00f6tt a keleti, majd 1897-be a nyugati sz\u00e1rny \u00e9p\u00fclt meg. Az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 f\u0151\u00e9p\u00fclet 1902-re k\u00e9sz\u00fclt el. A M\u00e1ty\u00e1s-szoborral egyidej\u0171leg avatt\u00e1k fel. Az 1919-es rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1skor a magyar oktat\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t elk\u00fcldt\u00e9k, mivel nem voltak hajland\u00f3k felesk\u00fcdni Rom\u00e1ni\u00e1ra, \u00e9s az egyetemet I. Ferdin\u00e1nd rom\u00e1n kir\u00e1ly nev\u00e9re nevezt\u00e9k \u00e1t. A kolozsv\u00e1ri magyar egyetem 1921-t\u0151l Szegeden folytatta tov\u00e1bb az oktat\u00e1st. 1940-ben \u00fajj\u00e1alakult a magyar egyetem.@\n1945-t\u0151l Bolyai Egyetem n\u00e9ve folytatt\u00e1k az oktat\u00e1st, az \u00e9p\u00fcleten a rom\u00e1n Babes Egyetemmel osztozkodva. Az 1950-es \u00e9vekben a kommunista b\u0151rbe b\u00fajt rom\u00e1n soviniszt\u00e1k egyes\u00edtett\u00e9k a k\u00e9t egyetemet, majd a magyar oktat\u00e1st lassan felsz\u00e1molt\u00e1k. 1989. ut\u00e1n \u00fajj\u00e1alakulhatott n\u00e9h\u00e1ny magyar kar, \u00e9s az egyetem neve Babes-Bolyai lett."},{"sightId":1410,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Muzeul Na\u021bional de Istorie a Transilvaniei","address":"Strada Constantin Daicoviciu 2","mapdata":"1|1654|761","gps_lat":"46.7715553938","gps_long":"23.5864302975","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.mnit.ro\/","openinghours":"https:\/\/www.mnit.ro\/orar-de-vizitare-si-tarife\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_m%C3%BAzeum.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kv\u00e1r T\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00fazeum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/bc\/Kv%C3%A1r_T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_m%C3%BAzeum.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_T%C3%B6rt%C3%A9nelmi_m%C3%BAzeum.jpg\u0022\u003EPasztilla\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Petrichevich-Horv\u00e1th D\u00e1niel h\u00e1za, Erd\u00e9lyi T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","seolink":"petrichevich-horvath-daniel-haza-erdelyi-torteneti-muzeum","note":"","history":"Egy Erd\u00e9lyi M\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak gondolata gr\u00f3f Kem\u00e9ny J\u00f3zsef (1795-1855) fej\u00e9ben sz\u00fcletett meg, aki 1842-ben felaj\u00e1nlja saj\u00e1t k\u00f6nyv, okirat-, \u00e9s \u00e1sv\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t egy m\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz. Hal\u00e1la ut\u00e1n gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre (1805-1876) felaj\u00e1nlotta m\u00fazeum l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re a 10 holdas d\u00edszkertben l\u00e9v\u0151 emeletes vill\u00e1j\u00e1t. \u00cdgy 1859-ben megalakult az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e1rgyainak b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re l\u00e9trej\u00f6tt az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egylet. A Mik\u00f3 villa igen hamar sz\u0171knek bizonyult. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgyak egy r\u00e9sze az egyetemen volt. A rom\u00e1n \u00e1llam 1930-ban megv\u00e1s\u00e1rolta \u00e9s haszn\u00e1lati joggal az egyetemnek adta a kolozsv\u00e1ri magyar sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s mec\u00e9n\u00e1s\u00e1nak, Petrichevich-Horv\u00e1th D\u00e1nielnek a h\u00e1z\u00e1t. 1962-t\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt a T\u00f6rt\u00e9nelmi M\u00fazeum, mai nev\u00e9n az Erd\u00e9ly Nemzeti T\u00f6rt\u00e9nelmi M\u00fazeum."},{"sightId":1411,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Universitatea Tehnic\u0103 Facultatea De Construc\u021bii","address":"Strada George Bari\u021biu 25","mapdata":"1|1551|682","gps_lat":"46.7720125967","gps_long":"23.5855596566","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"75","homepage":"https:\/\/constructii.utcluj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=333","picture":"\u003Ca title=\u0022Cluj Napoca, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Universitatea_Tehnica,_Cluj_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Universitatea Tehnica, Cluj (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d1\/Universitatea_Tehnica%2C_Cluj_%282%29.jpg\/512px-Universitatea_Tehnica%2C_Cluj_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Universitatea_Tehnica,_Cluj_(2).jpg\u0022\u003ECluj Napoca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Ferenc J\u00f3zsef Ipari- \u00e9s Technol\u00f3giai M\u00fazeum, M\u0171szaki Egyetem","seolink":"egykori-ferenc-jozsef-ipari-es-technologiai-muzeum-muszaki-egyetem","note":"","history":"1884-t\u0151l a v\u00e1rosban \u00e9p\u00edt\u0151-, fa- \u00e9s f\u00e9mipari m\u0171helyek m\u0171k\u00f6dtek. Ebben az \u00e9vben technikai rajziskola is alakult P\u00e1kei Lajos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val, amely 1887-t\u0151l ipari f\u0151iskolai rangra emelkedett. P\u00e1kei Lajosban, a v\u00e1ros f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9ben ekkor mer\u00fclt fel az ipari m\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak gondolata. A m\u00fazeum 1888-ban ny\u00edlt meg. 1896-t\u0151l 1898-ig tartott a Ferenc J\u00f3zsef Ipari- \u00e9s Technol\u00f3giai M\u00fazeum \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00e9p\u00edt\u00e9se, amelyben ipariskola is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Igazgat\u00f3ja P\u00e1kei Lajos lett. 1903 \u00e9s 1904 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a m\u00fazeum \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclete az utca m\u00e1sik oldal\u00e1n. Mindk\u00e9t \u00e9p\u00fcletet P\u00e1kei Lajos tervezte."},{"sightId":1412,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Universitatea Tehnic\u0103 Facultatea de Automatic\u0103 \u0219i Calculatoare","address":"Strada George Bari\u021biu 26-28","mapdata":"1|1514|631","gps_lat":"46.7723080888","gps_long":"23.5851722893","religion":0,"oldtype":"74,75","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Volt-ipariskola--ma-Muszaki-Egyetem--Kolozsvar-1091","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=336","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Institutul_Politehnic_20180320_083801_11.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Institutul Politehnic 20180320 083801 11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/90\/Institutul_Politehnic_20180320_083801_11.jpg\/512px-Institutul_Politehnic_20180320_083801_11.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Institutul_Politehnic_20180320_083801_11.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Ipariskola, M\u0171szaki Egyetem","seolink":"egykori-ipariskola-muszaki-egyetem","note":"","history":"1884-t\u0151l a v\u00e1rosban \u00e9p\u00edt\u0151-, fa- \u00e9s f\u00e9mipari m\u0171helyek m\u0171k\u00f6dtek. Ebben az \u00e9vben technikai rajziskola is alakult P\u00e1kei Lajos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val, amely 1887-t\u0151l ipari f\u0151iskolai rangra emelkedett. P\u00e1kei Lajosban, a v\u00e1ros f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9ben ekkor mer\u00fclt fel az ipari m\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak gondolata. A m\u00fazeum 1888-ban ny\u00edlt meg. 1896-t\u0151l 1898-ig tartott a Ferenc J\u00f3zsef Ipari- \u00e9s Technol\u00f3giai M\u00fazeum \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00e9p\u00edt\u00e9se, amelyben ipariskola is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Igazgat\u00f3ja P\u00e1kei Lajos lett. 1903 \u00e9s 1904 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a m\u00fazeum \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclete az utca m\u00e1sik oldal\u00e1n. Mindk\u00e9t \u00e9p\u00fcletet P\u00e1kei Lajos tervezte."},{"sightId":1413,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biblioteca Central\u0103 Universitar\u0103 Lucian Blaga","address":"Strada Clinicilor 2","mapdata":"1|1509|1548","gps_lat":"46.7669607027","gps_long":"23.5851748961","religion":0,"oldtype":"76","newtype":"76","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Egyetemi-konyvtar-Kolozsvar-1701","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biblioteca_Central_Universitara.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biblioteca Central Universitara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/Biblioteca_Central_Universitara.jpg\/512px-Biblioteca_Central_Universitara.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biblioteca_Central_Universitara.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r","seolink":"egyetemi-konyvtar","note":"","history":"1872-ben alap\u00edtott\u00e1k a k\u00f6nyvt\u00e1rat az egyetemmel egyidej\u0171leg. 1909-ben nyitott meg a k\u00f6nyvt\u00e1r \u00faj, szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00fclete, melyet Korb Fl\u00f3ris \u00e9s Giergl K\u00e1lm\u00e1n tervezett. 1918-ban az egyetemet a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok foglalt\u00e1k el. Ma a Lucian Blaga K\u00f6zponti Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r sz\u00e9khelye."},{"sightId":1414,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Tipografiei","mapdata":"1|2180|454","gps_lat":"46.7733505749","gps_long":"23.5909407367","religion":0,"oldtype":"24,25","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keso-kozepkori-varoserodites-maradvanyai-Kolozsvar-1086","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=247","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_T%C5%B1zolt%C3%B3_torony.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kv\u00e1r T\u0171zolt\u00f3 torony\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/04\/Kv%C3%A1r_T%C5%B1zolt%C3%B3_torony.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kv%C3%A1r_T%C5%B1zolt%C3%B3_torony.jpg\u0022\u003EPasztilla\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tak\u00e1csok tornya, T\u0171zolt\u00f3torony","seolink":"takacsok-tornya-tuzoltotorony","note":"","history":"A Szappany utca v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt 1547-ben a Szappany b\u00e1stya, ahogy a mai kolozsv\u00e1riak ismerik, a T\u0171zolt\u00f3torony. Mivel a v\u00e1rosnak ez volt a legt\u0171zvesz\u00e9lyesebb sarka, m\u00e1r 1583-ban t\u0171zjelz\u0151 \u0151rs\u00e9get helyeztek el benne. Az 1870-es \u00e9vek elej\u00e9n egy magas emeletet \u00e9p\u00edtettek r\u00e1, tetej\u00e9n pedig \u0151rf\u00fclk\u00e9t alak\u00edtottak ki haranggal, hogy innen jelezz\u00e9k a t\u0171zet. Rajta e fel\u00edrat \u00e1llt: Fortior est qui se quam quis fortissima moenia vincit, vagyis Az \u00f6nmag\u00e1t legy\u0151z\u0151 er\u0151sebb ann\u00e1l, mint aki a leger\u0151sebb falakon gy\u0151zedelmeskedik). Mivel a tak\u00e1csok c\u00e9he v\u00e9delmezte, tak\u00e1csok tornyak\u00e9nt is emlegett\u00e9k. Az 1990-es \u00e9vekben a tornyot restaur\u00e1lt\u00e1k, tetej\u00e9re \u00fcveges s\u00e1tortet\u0151t \u00e9p\u00edtettek, majd a T\u0171zolt\u00f3m\u00fazeumot helyezt\u00e9k el benne.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Tak\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Turnul_Tesatorilor_m.htm"},{"sightId":1415,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Potaissa","mapdata":"1|1984|1597","gps_lat":"46.7666153088","gps_long":"23.5893045682","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keso-kozepkori-varoserodites-maradvanyai-Kolozsvar-1086","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=247","picture":"\u003Ca title=\u0022Codrin.B, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fragments_of_Cluj_City_Walls_from_Potaissa_Street_2012-010.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fragments of Cluj City Walls from Potaissa Street 2012-010\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/44\/Fragments_of_Cluj_City_Walls_from_Potaissa_Street_2012-010.JPG\/512px-Fragments_of_Cluj_City_Walls_from_Potaissa_Street_2012-010.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fragments_of_Cluj_City_Walls_from_Potaissa_Street_2012-010.JPG\u0022\u003ECodrin.B\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Asztalosok tornya, B\u00faz\u00e1s b\u00e1stya","seolink":"asztalosok-tornya-buzas-bastya","note":"A Strada Avram Iancu 9 sz\u00e1m alatti h\u00e1z udvar\u00e1n.\n","history":"15. sz\u00e1zadi, az asztalosok c\u00e9he tartotta fenn."},{"sightId":1416,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii 25","mapdata":"1|2000|891","gps_lat":"46.7708278335","gps_long":"23.5894250968","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"53","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Torony_(Kolozsv%C3%A1r)","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keso-kozepkori-varoserodites-maradvanyai-Kolozsvar-1086","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=247","picture":"","picture_ref":"","name":"Torony, Csonka torony, Egykori v\u00e1rosi b\u00f6rt\u00f6n","seolink":"torony-csonka-torony-egykori-varosi-borton","note":"A h\u00e1z udvar\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3.","history":"A Torony a kolozsv\u00e1ri F\u0151 t\u00e9r (25. sz\u00e1m) \u00e9szaki oldal\u00e1nak egyik m\u0171eml\u00e9k \u00e9p\u00fclete, a v\u00e1ros egykori t\u00f6ml\u00f6ce.@\nAz \u00e9p\u00fclet h\u00e1ts\u00f3 udvar\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 a v\u00e1ros egyik legr\u00e9gebbi \u00e9p\u00fcletmaradv\u00e1nya, az \u00d3v\u00e1r 13. sz\u00e1zadi er\u0151d\u00edt\u00e9srendszer\u00e9nek d\u00e9lkeleti saroktornya, amit a v\u00e1roslak\u00f3k egyszer\u0171en csak Toronyk\u00e9nt emlegettek. Ez volt a v\u00e1ros egykori b\u00f6rt\u00f6ne, erre utal a Kassai Mih\u00e1y b\u00f6rt\u00f6ntat\u00f3 1821-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja a bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tt.@\nA 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e1llaga jelent\u0151sen leromlott. A megrozzant falak miatt egyre gyakoribbakk\u00e1 v\u00e1ltak a sz\u00f6k\u00e9sek. 1820. okt\u00f3ber 13-\u00e1n az \u00e9p\u00fclet r\u00e9szlegesen le\u00e9gett, de a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v \u0151sz\u00e9re Alf\u00f6ldi Antal vezet\u00e9s\u00e9vel \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Az embertelen viszonyokat t\u00fckr\u00f6z\u0151, k\u00f6z\u00e9pkori hangulat\u00fa t\u00f6ml\u00f6c a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig \u00fczemelt. Az 1900-as \u00e9vekben a h\u00e1z udvar\u00e1n nyitotta meg Steinfeld Ern\u0151 vend\u00e9gl\u0151s a Gambrinus \u00e9tterem \u00e9s s\u00f6rcsarnokot. A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben is hasonnev\u0171 \u00e9tterem helysz\u00edne lett. A k\u00e9tszintes \u00e9p\u00fcletet az elm\u00falt \u00e9vtizedek sor\u00e1n teljesen \u00e1talak\u00edtott\u00e1k \u00e9s az emelet ablakkeret\u00e9nek k\u00f6ny\u00f6kl\u0151iig magas\u00edtott modernked\u0151 burkolattal l\u00e1tt\u00e1k el. A k\u00f6z\u00e9pen t\u00f6rt vonal\u00fa szem\u00f6ld\u00f6kp\u00e1rk\u00e1nyok az ablakkeretek egyszer\u0171s\u00e9ge alapj\u00e1n kora klasszicista st\u00edlusra utalnak."},{"sightId":1417,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Avram Iancu 27","mapdata":"1|2494|1549","gps_lat":"46.7669861729","gps_long":"23.5936811015","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kolozsv%C3%A1r_v%C3%A1rfalai_%C3%A9s_b%C3%A1sty%C3%A1i","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keso-kozepkori-varoserodites-maradvanyai-Kolozsvar-1086","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=247","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Avram_Iancu_23_20180320_171942_01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa Avram Iancu 23 20180320 171942 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e1\/Casa_Avram_Iancu_23_20180320_171942_01.jpg\/512px-Casa_Avram_Iancu_23_20180320_171942_01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Avram_Iancu_23_20180320_171942_01.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u0151m\u0171ves b\u00e1stya","seolink":"komuves-bastya","note":"","history":"16. sz\u00e1zadi, k\u0151m\u0171vesek \u00e9s k\u0151farag\u00f3k tartott\u00e1k fenn."},{"sightId":1418,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Potaissa","mapdata":"1|2057|1593","gps_lat":"46.7667016924","gps_long":"23.5899091758","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kolozsv%C3%A1r_v%C3%A1rfalai_%C3%A9s_b%C3%A1sty%C3%A1i","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keso-kozepkori-varoserodites-maradvanyai-Kolozsvar-1086","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=247","picture":"\u003Ca title=\u0022Codrin.B, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fragments_of_Cluj_City_Walls_from_Potaissa_Street_2012-025.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fragments of Cluj City Walls from Potaissa Street 2012-025\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Fragments_of_Cluj_City_Walls_from_Potaissa_Street_2012-025.JPG\/512px-Fragments_of_Cluj_City_Walls_from_Potaissa_Street_2012-025.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fragments_of_Cluj_City_Walls_from_Potaissa_Street_2012-025.JPG\u0022\u003ECodrin.B\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Poszt\u00f3csin\u00e1l\u00f3k tornya","seolink":"posztocsinalok-tornya","note":"A BBTE jogi kar\u00e1nak (Facultatea de Drept) udvar\u00e1n.\t","history":""},{"sightId":1419,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Piata Potaissa","mapdata":"1|1785|1589","gps_lat":"46.7667614435","gps_long":"23.5875753319","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kolozsv%C3%A1r_v%C3%A1rfalai_%C3%A9s_b%C3%A1sty%C3%A1i","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keso-kozepkori-varoserodites-maradvanyai-Kolozsvar-1086","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=247","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Str.Potaissa-Zid_Medieval-IMG_1273.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca-Str.Potaissa-Zid Medieval-IMG 1273\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/Cluj-Napoca-Str.Potaissa-Zid_Medieval-IMG_1273.JPG\/512px-Cluj-Napoca-Str.Potaissa-Zid_Medieval-IMG_1273.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Str.Potaissa-Zid_Medieval-IMG_1273.JPG\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Varg\u00e1k tornya, Bogd\u00e1nffy-b\u00e1stya","seolink":"vargak-tornya-bogdanffy-bastya","note":"","history":""},{"sightId":1420,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Hotel Continental","address":"Strada Universit\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|2032|1289","gps_lat":"46.7683993582","gps_long":"23.5896910012","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Continental--korabban-New-York--Szallo-Kolozsvar-2293","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=411","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:New_York_sz%C3%A1ll%C3%B3_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022New York sz\u00e1ll\u00f3 Kolozsv\u00e1r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/New_York_sz%C3%A1ll%C3%B3_Kolozsv%C3%A1r.JPG\/512px-New_York_sz%C3%A1ll%C3%B3_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:New_York_sz%C3%A1ll%C3%B3_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori New York Sz\u00e1ll\u00f3, Hotel Continental","seolink":"egykori-new-york-szallo-hotel-continental","note":"","history":"1893-1894 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt P\u00e1kei Lajos, Kolozsv\u00e1r f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sze tervei alapj\u00e1n neobarokk st\u00edlusban a kor\u00e1bbi Nemzeti Sz\u00e1ll\u00f3 hely\u00e9re. A Nemzeti Sz\u00e1ll\u00f3t az 1860-as \u00e9vekben \u00e9p\u00edtett\u00e9k, \u00e9s Kolozsv\u00e1r m\u00e1sodik sz\u00e1ll\u00f3ja volt. Itt sz\u00e1llt meg gr\u00f3f Apponyi Albert h\u00e1zen\u00f6k, a haditud\u00f3s\u00edt\u00f3k\u00e9nt dolgoz\u00f3 Moln\u00e1r Ferenc, Ady \u00e9s J\u00f3kai M\u00f3r is. F\u00f6ldszintj\u00e9n volt Kolozsv\u00e1r legpatin\u00e1sabb irodalmi k\u00e1v\u00e9z\u00f3ja. Villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1sa, k\u00f6zponti f\u0171t\u00e9se, udvar\u00e1nak sz\u00e9tnyithat\u00f3 \u00fcvegfedele Erd\u00e9ly legel\u0151kel\u0151bb sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1v\u00e1 tette. 1960-as \u00e9vekt\u0151l Hotel Continental n\u00e9ven luxussz\u00e1ll\u00f3 lett. Ma gazd\u00e1tlanul \u00e1ll."},{"sightId":1421,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Hotelul Biasini din Cluj-Napoca","address":"Avram Iancu 20","mapdata":"1|2119|1687","gps_lat":"46.7660819938","gps_long":"23.5904818657","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Volt-Biasini-szallo-Kolozsvar-1088","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=332","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Egykori_Biassini_szalloda.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Egykori Biassini szalloda\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/f\/f2\/Kolozsvar_Egykori_Biassini_szalloda.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Egykori_Biassini_szalloda.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Biasini Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"egykori-biasini-szallo","note":"","history":"Ez Kolozsv\u00e1r egyik legr\u00e9gebbi sz\u00e1ll\u00f3ja. Nev\u00e9t \u00e9p\u00edttet\u0151j\u00e9r\u0151l, az olasz Gaetano Biasinir\u0151l (1790-1847) kapta. A mil\u00e1n\u00f3i v\u00edv\u00f3mester 1818-ban \u00e9rkezett a v\u00e1rosba, majd egy kolozsv\u00e1ri l\u00e1nnyal k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1got. A sz\u00e1ll\u00f3 1837-ben \u00e9p\u00fclt. K\u00e1v\u00e9h\u00e1za a v\u00e1ros kultur\u00e1lis k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Itt sz\u00e1llt meg Liszt Ferenc 1847. november \u00e9s december 8. k\u00f6z\u00f6tt, Pet\u0151fi S\u00e1ndor is feles\u00e9g\u00e9vel a n\u00e1sz\u00fatjukon 1847. okt\u00f3ber 21-t\u0151l 24-ig, majd 1853-ban J\u00f3kai M\u00f3r is. Az 1860-as \u00e9vekben kezdett h\u00e1tt\u00e9rbe szorulni a Pann\u00f3nia \u00e9s a Nemzeti Sz\u00e1ll\u00f3 megnyit\u00e1s\u00e1val. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ideje alatt bord\u00e9lyh\u00e1zz\u00e1 v\u00e1lt, majd lak\u00e1sokra osztott\u00e1k fel."},{"sightId":1422,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Piata Unirii 10","mapdata":"1|1988|1213","gps_lat":"46.7689499291","gps_long":"23.5892742188","religion":0,"oldtype":"50,93","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Josika-palota-Kolozsvar-987","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Josika_Palace_Cluj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Josika Palace Cluj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a1\/Josika_Palace_Cluj.jpg\/512px-Josika_Palace_Cluj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Josika_Palace_Cluj.jpg\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"J\u00f3sika-palota","seolink":"josika-palota","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9s a legt\u00f6bb erd\u00e9lyi fejedelem itt sz\u00e1llt meg kolozsv\u00e1ri tart\u00f3zkod\u00e1sa idej\u00e9n. Az 1828-as \u00e9vsz\u00e1m a m\u00e1sodik emelet \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t jel\u00f6li. A 19. sz\u00e1zadt\u00f3l emelet\u00e9n kaszin\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Innen eredhet a babona, miszerint aki \u00e1tmegy az erk\u00e9lye alatt, arra balszerencse v\u00e1r."},{"sightId":1423,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Unirii 9","mapdata":"1|2007|1247","gps_lat":"46.7687680038","gps_long":"23.5894510545","religion":0,"oldtype":"50,92,91","newtype":"53,81","homepage":"http:\/\/rhedeycafe.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Rhedey-haz-Kolozsvar-1192","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=329","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Rhedey_Palace_of_Cluj-Napoca2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Rhedey Palace of Cluj-Napoca2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/Rhedey_Palace_of_Cluj-Napoca2.jpg\/512px-Rhedey_Palace_of_Cluj-Napoca2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Rhedey_Palace_of_Cluj-Napoca2.jpg\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Rh\u00e9dey-h\u00e1z","seolink":"rhedey-haz","note":"","history":"Hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 egykori k\u00f6z\u00e9pkori h\u00e1z els\u0151 ismert tulajdonosa Steffen M\u00fcnich, D\u00e1vid Ferenc unit\u00e1rius p\u00fcsp\u00f6k ap\u00f3sa volt a 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n. 1698-as b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l a d\u00e9li sz\u00e1rny udvari homlokzat\u00e1n elhelyezett magyar nyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bla tanuskodik. A 16-17. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n tulajodnosa, Vicei M\u00e1t\u00e9 jelent\u0151s \u00e9p\u00edtkez\u00e9seket hajtott v\u00e9gre rajta, melynek sor\u00e1n \u00e9rt\u00e9ke mintegy megh\u00e1romszoroz\u00f3dott. 1775-1777 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t barokk palot\u00e1v\u00e1 Rh\u00e9dey Mih\u00e1ly vagy feles\u00e9ge, gr\u00f3f B\u00e1nffy Ter\u00e9zia utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra. 1777-1778 k\u00f6z\u00f6tt B\u00e1nffy Ter\u00e9zia b\u00e1ltermet \u00e9p\u00edttetett az emelet\u00e9n, amely k\u00e9tes erk\u00f6lcs\u0171 rendezv\u00e9nyeknek adott helyet. A b\u00e1lterem a vigad\u00f3 1808-as megnyit\u00e1s\u00e1ig egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 volt Kolozsv\u00e1ron. 1792 \u00e9s 1793 k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 magyar sz\u00ednt\u00e1rsulat, az Erd\u00e9lyi Magyar Nemes Sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g b\u00e9relte.@\nA 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben Rh\u00e9dey Mih\u00e1ly unok\u00e1ja, Rh\u00e9dey J\u00e1nos (1799-1782) \u00e1t\u00e9p\u00edttette. Rh\u00e9dey Johanna, b\u00e1r\u00f3 Petrichevich-Horv\u00e1th \u00d6d\u00f6nn\u00e9 1892-ben 200 forinttal t\u00e1mogatta a h\u00e1za fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla elhelyez\u00e9s\u00e9t az els\u0151 magyar sz\u00ednt\u00e1rsulat sz\u00e1z\u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n. V\u00e9grendelet\u00e9ben az ingatlant a debreceni Reform\u00e1tus Koll\u00e9giumra hagyta. 1899-ben b\u00e9rh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. Emeleti helyis\u00e9geiben 2002-t\u0151l az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egyes\u00fclet m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":1424,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Palatul Sz\u00e9ki","address":"Strada George Bari\u021biu 4","mapdata":"1|1804|389","gps_lat":"46.7737225606","gps_long":"23.5876188619","religion":0,"oldtype":"53,72","newtype":"53,72","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szeki-palota-Kolozsvar-1194","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=395","picture":"\u003Ca title=\u0022Cluj Napoca, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Sz%C3%A9ki,_Cluj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Sz\u00e9ki, Cluj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3d\/Palatul_Sz%C3%A9ki%2C_Cluj.jpg\/512px-Palatul_Sz%C3%A9ki%2C_Cluj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Sz%C3%A9ki,_Cluj.jpg\u0022\u003ECluj Napoca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00e9ki-palota","seolink":"szeki-palota","note":"","history":"1889-ben elk\u00e9sz\u00fclt a Szamos f\u00f6l\u00f6tt a k\u00e9ts\u00e1vos vash\u00edd. A h\u00eddf\u0151k k\u00f6r\u00fcli b\u00e9rh\u00e1zak k\u00f6z\u00fcl els\u0151k\u00e9nt a neog\u00f3tikus Sz\u00e9ki-palota \u00e9p\u00fclt meg 1893-ban Pecz Samu tervei szerint. Sz\u00e9ki Mih\u00e1ly, a kolozsv\u00e1ri gy\u00f3gyszer\u00e9sz csal\u00e1d egyik tagja \u00e9p\u00edttette. Sz\u00e9ki Mih\u00e1ly a f\u00f6ldszintj\u00e9n nyitotta meg Hunyadi M\u00e1ty\u00e1sr\u00f3l elnevezett gy\u00f3gyszert\u00e1r\u00e1t."},{"sightId":1425,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 7","mapdata":"1|2478|1385","gps_lat":"46.7679162422","gps_long":"23.5935275021","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Teleki-palota-Kolozsvar-1224","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=193","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:PalatulTelekiCJ.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022PalatulTelekiCJ\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b8\/PalatulTelekiCJ.JPG\/512px-PalatulTelekiCJ.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:PalatulTelekiCJ.JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Teleki-palota","seolink":"teleki-palota","note":"","history":"Teleki (II.) \u00c1d\u00e1m (1740-1792) \u00e9p\u00edttette 1790 ut\u00e1n. Leder J\u00f3zsef tervezte. Az erd\u00e9lyi Gubernium sz\u00e9khely\u00e9t B\u00e1nffy Gy\u00f6rgy 1790-ben Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztette, ezut\u00e1n sz\u00e1mos reprezentat\u00edv f\u0151\u00fari palota \u00e9p\u00fclt a v\u00e1rosban."},{"sightId":1426,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Muzeului 7","mapdata":"1|1725|709","gps_lat":"46.7718518407","gps_long":"23.5870109494","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=347","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj_Palatul_Mikes2_Piata_Muzeuui_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Cluj Palatul Mikes2 Piata Muzeuui 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ed\/Cluj_Palatul_Mikes2_Piata_Muzeuui_4.jpg\/256px-Cluj_Palatul_Mikes2_Piata_Muzeuui_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj_Palatul_Mikes2_Piata_Muzeuui_4.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mikes-palota","seolink":"mikes-palota","note":"","history":"1790-ben B\u00e1nffy Gy\u00f6rgy korm\u00e1nyz\u00f3 a Gubernium sz\u00e9khely\u00e9t Szebenb\u0151l Kolozsv\u00e1rra tette \u00e1t. Ezut\u00e1n \u00e9p\u00fclhetett k\u00e9s\u0151 barokk st\u00edlusban a sz\u00e9kely sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa arisztokrata Mikes csal\u00e1d kast\u00e9lya. Az 1815-ben elhunyt Mikes J\u00e1nos guberniumi tan\u00e1csos volt. Az 1870-es \u00e9vekben eklektikus st\u00edlusban b\u00e9rh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t."},{"sightId":1427,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Palatul Toldalagi-Korda","address":"Strada Ion I. C. Br\u0103tianu 14","mapdata":"1|2495|1252","gps_lat":"46.7687099724","gps_long":"23.5936270769","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Toldalagi-Korda-palota-Kolozsvar-1225","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=177","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Toldalagi_Korda1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Toldalagi Korda1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6f\/Kolozsvar_Toldalagi_Korda1.JPG\/512px-Kolozsvar_Toldalagi_Korda1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Toldalagi_Korda1.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Toldalagi-Korda-palota","seolink":"toldalagi-korda-palota","note":"","history":"Gr\u00f3f Toldalagi L\u00e1szl\u00f3 (1748-1805) \u00e9s feles\u00e9ge, Korda Anna \u00e9p\u00edttett\u00e9k, miut\u00e1n az erd\u00e9lyi Gubernium sz\u00e9khely\u00e9t B\u00e1nffy Gy\u00f6rgy 1790-ben Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztette. 1803-t\u00f3l 1808-ig \u00e9p\u00fclt Carlo Justi tervei szerint. Az \u00e9p\u00edttet\u0151 h\u00e1zasp\u00e1r ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl hunyt el. 1840-ben a palota \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9t, Bethlen Kat\u00e1t gr\u00f3f B\u00e1nffy Mikl\u00f3s vette el. 1945 ut\u00e1n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k B\u00e1nffy Mikl\u00f3s \u00edr\u00f3-politikust\u00f3l. Ma az egyetem irod\u00e1i foglalj\u00e1k el."},{"sightId":1428,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Unirii 27.","mapdata":"1|2030|866","gps_lat":"46.7709675236","gps_long":"23.5896675781","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Filstich-Kemeny-haz-Kolozsvar-1123","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=256","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Wass_Filstich_haz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Wass Filstich haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/da\/Kolozsvar_Wass_Filstich_haz.JPG\/256px-Kolozsvar_Wass_Filstich_haz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Wass_Filstich_haz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Filstich-Kem\u00e9ny-h\u00e1z","seolink":"filstich-kemeny-haz","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadi h\u00e1z 1595-ben ker\u00fclt Filstich P\u00e9ter kolozsv\u00e1ri kamaraisp\u00e1n tulajdon\u00e1ba. 1597-ben \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9seken esett \u00e1t. 1603-ban itt sz\u00e1llt meg Krausenek P\u00e1l, a Basta mellett tev\u00e9kenyked\u0151 cs\u00e1sz\u00e1ri biztos. 1607-ben Homonnai B\u00e1lint is itt sz\u00e1llt meg, akit a fejedelmi c\u00edmre Bocskai Istv\u00e1n jel\u00f6lt, de v\u00e9g\u00fcl nem kapta azt meg. 1608-ban itt sz\u00e1llt meg, amikor feles\u00e9g\u00fcl vette B\u00e1thory Ann\u00e1t, B\u00e1thory G\u00e1bor fejedelem hug\u00e1t. A 18. sz\u00e1zadban a Kem\u00e9ny csal\u00e1dhoz ker\u00fclt. Kem\u00e9ny Mikl\u00f3st\u00f3l fia, a gr\u00f3fi c\u00edmet nyert S\u00e1muel \u00f6r\u00f6k\u00f6lte. \u0150 ikt\u00e1ri Bethlen Kat\u00e1t vette el, t\u0151l\u00fck gyermekeik \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00e9s\u0151barokk st\u00edlusban alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. Ifjabb Kem\u00e9ny S\u00e1muel 1845-ben itt l\u00e1tta vend\u00e9g\u00fcl V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1lyt \u00e9s De\u00e1k Ferencet. Az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum megalap\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolata."},{"sightId":1429,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Piata Unirii 11","mapdata":"1|1980|1188","gps_lat":"46.7690892296","gps_long":"23.5891464641","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Wass-haz--Kolozsvar-978","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=405","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Wass_Haz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Wass Haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/86\/Kolozsvar_Wass_Haz.JPG\/256px-Kolozsvar_Wass_Haz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Wass_Haz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Gyulay-palota, Wass-h\u00e1z","seolink":"gyulay-palota-wass-haz","note":"","history":"A 15-16. sz\u00e1zadi polg\u00e1rh\u00e1zat a 18. sz\u00e1zadban a gr\u00f3f Gyulay csal\u00e1d v\u00e1s\u00e1rolta meg. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n k\u00e9t udvaros barokk st\u00edlus\u00fa palot\u00e1v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n klasszicista st\u00edlusban v\u00e9geztek rajta jav\u00edt\u00e1sokat Josef Leder ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val.@\n1814-1818 k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletben szerkesztette D\u00f6brentei G\u00e1bor Erd\u00e9ly els\u0151 magyar nyelv\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat\u00e1k, az Erd\u00e9lyi M\u00fazeumot. K\u00e9s\u0151bb itt lakott \u00e9s itt \u00edrta meg utaz\u00e1si napl\u00f3j\u00e1t B\u00f6l\u00f6ni Farkas S\u00e1ndor, \u00c9szak-Amerika els\u0151 magyar ismertet\u0151je. Gr\u00f3f Gyulai Franciska \u00e9s gr\u00f3f Wass Gy\u00f6rgy gyermeke, Wass Ott\u00edlia alak\u00edttatta \u00e1t a homlokzat\u00e1t historiz\u00e1l\u00f3 st\u00edlusban. V\u00e9grendelet\u00e9ben az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egyes\u00fcletre hagyom\u00e1nyozta. 1886-ban Dunky K\u00e1lm\u00e1n \u00e9s Ferenc f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti m\u0171termet nyitottak f\u00f6ldszintj\u00e9n. \u0150k f\u00e9nyk\u00e9pezt\u00e9k a M\u00e1ty\u00e1s-szobor leleplez\u00e9s\u00e9t is."},{"sightId":1430,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii 24","mapdata":"1|1982|901","gps_lat":"46.7707823893","gps_long":"23.5892332704","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Egykori-Kolozsvari-Iparos-Egylet-szekhelye-Kolozsvar-2314","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=408","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Iparos_Egylet.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Iparos Egylet\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/13\/Kolozsvar_Iparos_Egylet.JPG\/256px-Kolozsvar_Iparos_Egylet.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Iparos_Egylet.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Kolozsv\u00e1ri Iparos Egylet sz\u00e9khelye","seolink":"egykori-kolozsvari-iparos-egylet-szekhelye","note":"","history":"1884-ben \u00e9p\u00fclt Maetz Frigyes kolozsv\u00e1ri \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n a Kolozsv\u00e1ri Iparos Egylet sz\u00e1m\u00e1ra. El\u0151zm\u00e9nye, az Iparos Olvas\u00f3 Egylet 1860-ba alakult meg, c\u00e9lja az iparosr\u00e9teg sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00f3rakoz\u00f3hely \u00e9s h\u00edrlapolvas\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g biztos\u00edt\u00e1sa volt. 1922-ben itt alakult meg a Magyar P\u00e1rt b\u00e1r\u00f3 J\u00f3sika S\u00e1muel eln\u00f6klet\u00e9vel. 1945 ut\u00e1n mozi ny\u00edlt az \u00e9p\u00fcltben. Az \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1n, a szoborf\u00fclk\u00e9kben l\u00e1that\u00f3 nyolc szobrot Bertha Mih\u00e1ly \u00e9s Kl\u00f6sz J\u00f3zsef helyi szobr\u00e1szok k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. Az attik\u00e1t d\u00edsz\u00edt\u0151 n\u00e9gy eg\u00e9szalakos szobor az Ipar (H\u00e9phaisztosz), a Kereskedelem (Herm\u00e9sz), a M\u0171v\u00e9szet (Apoll\u00f3n) \u00e9s a Todom\u00e1ny (Pallasz Ath\u00e9n\u00e9) antik isteneit jelen\u00edti meg."},{"sightId":1431,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Casa Hintz","address":"21 Decembrie 1989 Boulevard","mapdata":"1|2044|851","gps_lat":"46.7711190837","gps_long":"23.5897480269","religion":0,"oldtype":"72,53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/foter.ro\/cikk\/20180830_kezdodik_a_patikamuzeumnak_otthont_ado_hintz_haz_felujitasa\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=244","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Mauksch_Hintz1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Mauksch Hintz1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3d\/Kolozsvar_Mauksch_Hintz1.JPG\/512px-Kolozsvar_Mauksch_Hintz1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Mauksch_Hintz1.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mauksch-Hintz h\u00e1z, Gy\u00f3gyszert\u00e1rt\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","seolink":"mauksch-hintz-haz-gyogyszertartorteneti-muzeum","note":"","history":"A 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclhetett. A 18. sz\u00e1zadban a Szepess\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Mauksch gy\u00f3gyszer\u00e9szcsal\u00e1d tulajdona lett. 1766-ban Mauksch T\u00f3bi\u00e1s kijav\u00edttatta \u00e9s nyilv\u00e1nos gy\u00f3gyszert\u00e1rat nyitott benne. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a Szl\u00e1by, majd 1851-t\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9s r\u00e9v\u00e9n a Hintz csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n homlokzat\u00e1t \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. 1949-es \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1ig a Szent Gy\u00f6rgy Gy\u00f3gyszert\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne. 1954-ben a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n tev\u00e9kenyked\u0151 neves orvosprofesszor, Orient Gyula gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l gy\u00f3gyszer\u00e9szeti m\u00fazeumot nyitottak benne."},{"sightId":1432,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Scoala Ioan Bob","address":"Memorandumului 22","mapdata":"1|1639|1106","gps_lat":"46.7695123019","gps_long":"23.5863208751","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"74","homepage":"https:\/\/scoalabob.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nemes-Knoblauch-haz-Kolozsvar-2318","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=427","picture":"\u003Ca title=\u0022Hkoala, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_22.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r Uni\u00f3 utca 22\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a2\/Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_22.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_22.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_22.jpg\u0022\u003EHkoala\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nemes-Knoblauch h\u00e1z","seolink":"nemes-knoblauch-haz","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00edttette a n\u00e9met nyelvter\u00fcletr\u0151l Erd\u00e9lybe bev\u00e1ndorolt csal\u00e1d. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a gr\u00f3f Nemes csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, akik az erd\u00e9lyi arisztokr\u00e1cia legjelent\u0151sebb csal\u00e1djai k\u00f6z\u00e9 tartoztak. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n is e csal\u00e1d lakta. Az 1830-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig a manz\u00e1rdszob\u00e1ban lakott a h\u00edres sz\u00edn\u00e9szn\u0151, D\u00e9ryn\u00e9 Sz\u00e9ppataki R\u00f3za. A 19. sz\u00e1zadban jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, amikor f\u00f6ldszintj\u00e9n kirakatokat alak\u00edtottak ki, az udvari sz\u00e1rny\u00e1t pedig meghosszabb\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":1433,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba \u0218tefan cel Mare 1-3","mapdata":"1|3128|1136","gps_lat":"46.7693908157","gps_long":"23.5991289871","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"21","homepage":"https:\/\/www.wikiwand.com\/hu\/Hunyadi_t%C3%A9r_(Kolozsv%C3%A1r)","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_laktanya.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar laktanya\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/df\/Kolozsvar_laktanya.JPG\/512px-Kolozsvar_laktanya.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_laktanya.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Szent Gy\u00f6rgy laktanya","seolink":"volt-szent-gyorgy-laktanya","note":"","history":"1834-1837 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Az egykori Hunyadi t\u00e9r els\u0151 jelent\u0151s \u00e9p\u00fclete volt. Az \u00e9p\u00fclet tervez\u0151je Gor\u00f3 Lajos sz\u00e1zados volt."},{"sightId":1434,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba \u0218tefan cel Mare 1","mapdata":"1|3016|935","gps_lat":"46.7705310773","gps_long":"23.5982128823","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"https:\/\/www.wikiwand.com\/hu\/Hunyadi_t%C3%A9r_(Kolozsv%C3%A1r)","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Peter Gill, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Grand_legacy_of_a_former_era,_19th_century_Cluj_Napoca,_Transylvania_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Grand legacy of a former era, 19th century Cluj Napoca, Transylvania - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/19\/Grand_legacy_of_a_former_era%2C_19th_century_Cluj_Napoca%2C_Transylvania_-_panoramio.jpg\/512px-Grand_legacy_of_a_former_era%2C_19th_century_Cluj_Napoca%2C_Transylvania_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Grand_legacy_of_a_former_era,_19th_century_Cluj_Napoca,_Transylvania_-_panoramio.jpg\u0022\u003EPeter Gill\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Igazs\u00e1g\u00fcgyi Palota","seolink":"igazsagugyi-palota","note":"","history":"Az egykor Hunyadir\u00f3l elnevezett t\u00e9r jelent\u0151s \u00e9p\u00fclete. 1898\u20131902 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, eklektikus st\u00edlusban, Wagner Gyula tervei alapj\u00e1n \u00e9s 1902. okt\u00f3ber 13-\u00e1n avatt\u00e1k fel. A t\u00e9r fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 f\u0151 sz\u00e1rnya, homlokzat\u00e1n Justitia szobr\u00e1val az \u00edt\u00e9l\u0151t\u00e1bl\u00e1nak \u00e9s a f\u0151\u00fcgy\u00e9szs\u00e9gnek ny\u00fajtott otthont, a m\u00e1sik sz\u00e1rny\u00e1n a j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k helyezkedett el."},{"sightId":1435,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba \u0218tefan cel Mare 4","mapdata":"1|3048|1259","gps_lat":"46.7686866018","gps_long":"23.5983635276","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"75,15","homepage":"https:\/\/www.wikiwand.com\/hu\/Hunyadi_t%C3%A9r_(Kolozsv%C3%A1r)","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1riTan%C3%ADt%C3%B3k_h%C3%A1za.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1riTan\u00edt\u00f3k h\u00e1za\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f8\/Kolozsv%C3%A1riTan%C3%ADt%C3%B3k_h%C3%A1za.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1riTan%C3%ADt%C3%B3k_h%C3%A1za.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1riTan%C3%ADt%C3%B3k_h%C3%A1za.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tan\u00edt\u00f3k H\u00e1za","seolink":"tanitok-haza","note":"","history":"Az egykor Hunyadir\u00f3l elnevezett t\u00e9r jelent\u0151s \u00e9p\u00fclete. 1902\u20131903-ban, Herczeg Zsigmond \u00e9s Baumgarten S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Eredeti rendeltet\u00e9se szerint a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151k n\u00f6vend\u00e9kei, illetve a tan\u00edt\u00f3k gyermekei sz\u00e1m\u00e1ra volt koll\u00e9gium. 1918. december 1-j\u00e9t\u0151l a Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1ly parancsnoks\u00e1ga a hadik\u00f3rh\u00e1z r\u00e9sz\u00e9re lefoglalt Tan\u00edt\u00f3k H\u00e1z\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 2008-ban az egyetem k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi kara \u00e9s a megyei tanfel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g helyezkedett el benne."},{"sightId":1436,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Casa Wolphard-Kakas","address":"Pia\u021ba Unirii 31","mapdata":"1|2163|1084","gps_lat":"46.7697009763","gps_long":"23.5909125991","religion":0,"oldtype":"53,84","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Wolphard-Kakas-haz-Kolozsvar-1337","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=232","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Wolphard_kakas_haz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Wolphard kakas haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/06\/Kolozsvar_Wolphard_kakas_haz.JPG\/256px-Kolozsvar_Wolphard_kakas_haz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Wolphard_kakas_haz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Wolphard-Kakas-h\u00e1z","seolink":"wolphard-kakas-haz","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zas els\u0151 fel\u00e9ben a Wolphard csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban \u00e1llt. Wolphard Adorj\u00e1n a v\u00e1ros utols\u00f3 katolikus pl\u00e9b\u00e1nosa volt a reform\u00e1ci\u00f3t megel\u0151z\u0151en, 1534 \u00e9s 1541 k\u00f6z\u00f6tt renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtette a h\u00e1zat. A munk\u00e1latokat 1579 \u00e9s 1581 k\u00f6z\u00f6tt \u00f6r\u00f6k\u00f6se, Wolphard Istv\u00e1n, jeles matematikus \u00e9s asztrol\u00f3gus, a v\u00e1ros f\u0151b\u00edr\u00e1ja folytatta. \u0150 az 1585-86-os pestisj\u00e1rv\u00e1ny \u00e1ldozata lett. \u00d6zvegy\u00e9nek, Bar\u00e1t Zs\u00f3fi\u00e1nak m\u00e1sodik f\u00e9rje, Kakas Istv\u00e1n fejedelmi protonot\u00e1rius fejezte be 1590 \u00e9s 1592 k\u00f6z\u00f6tt. 1602-ben a szomsz\u00e9d h\u00e1z tulajdonosa, Bogner Imre v\u00e1s\u00e1rolta meg Kakas Istv\u00e1nt\u00f3l, aki menek\u00fclni k\u00e9nyszer\u00fclt Erd\u00e9lyb\u0151l. A k\u00e9s\u0151bbiekben Linczeg J\u00e1nos f\u0151b\u00edr\u00f3 tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. Ut\u00f3dait\u00f3l \u00f6r\u00f6kl\u00e9s r\u00e9v\u00e9n a P\u00e1kei csal\u00e1d, majd 1894-ben v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s \u00fatj\u00e1n Szathm\u00e1ri Elek \u00f6tv\u00f6s tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. \u0150 a legr\u00e9gebbi, utcai sz\u00e1rnyat lebontotta, \u00e9s hely\u00e9be h\u00e1rom szintes eklektikus b\u00e9rh\u00e1zat \u00e9p\u00edttetett. Kibontott renesz\u00e1nsz ablak- \u00e9s ajt\u00f3keretei az Erd\u00e9lyi M\u00fazeumba ker\u00fcltek. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n az \u00e9p\u00fcletben volt az Erd\u00e9lyi Bank sz\u00e9khelye."},{"sightId":1437,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Unirii 21","mapdata":"1|1921|945","gps_lat":"46.7704898203","gps_long":"23.5887617501","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Puspoky-haz-Kolozsvar-3956","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Puspoki_haz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Puspoki haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/83\/Kolozsvar_Puspoki_haz.JPG\/256px-Kolozsvar_Puspoki_haz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Puspoki_haz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"P\u00fcsp\u00f6ky-h\u00e1z","seolink":"puspoky-haz","note":"","history":"A hely\u00e9n egy renesz\u00e1nsz h\u00e1z \u00e1llott k\u0151keretes kapuj\u00e1n 1571-es \u00e9vsz\u00e1mmal. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n ezt P\u00fcsp\u00f6ky Mikl\u00f3s feh\u00e9rnem\u0171-keresked\u0151 megv\u00e1s\u00e1rolta \u00e9s lebontatta. Hely\u00e9n fel\u00e9p\u00edttette a mai \u00e9p\u00fcletet, ami a lechneri magyaros szecesszi\u00f3 jegyeit viseli mag\u00e1n. \u00c9p\u00edt\u00e9sze ismeretlen. A r\u00e9gi h\u00e1z egyes elemeit be\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00faj \u00e9p\u00fcletbe."},{"sightId":1438,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Prefectura Cluj","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 56","mapdata":"1|2702|644","gps_lat":"46.7722656894","gps_long":"23.5953876517","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"11","homepage":"https:\/\/cj.prefectura.mai.gov.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kereskedelmi-es-Iparkamara-Kolozsvar-1654","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0412\u0430\u043b\u0435\u0440\u0438\u0439 \u0414\u0435\u0434, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2014-09-27_-_panoramio_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222014-09-27 - panoramio (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/28\/2014-09-27_-_panoramio_%282%29.jpg\/512px-2014-09-27_-_panoramio_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2014-09-27_-_panoramio_(2).jpg\u0022\u003E\u0412\u0430\u043b\u0435\u0440\u0438\u0439 \u0414\u0435\u0434\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Kereskedelmi \u00e9s Iparkamara","seolink":"volt-kereskedelmi-es-iparkamara","note":"","history":"1910-ben \u00e9p\u00fclt fel eklektikus st\u00edlusban, g\u00f3tikus, renesz\u00e1nsz, m\u00f3d \u00e9s szecesszi\u00f3s st\u00edluselemekkel. Tervez\u0151je Huber J\u00f3zsef. Ma a Kolozs megyei prefektus sz\u00e9khelye."},{"sightId":1439,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Camera de Comer\u021b \u0219i Industrie","address":"Str. Horea 4","mapdata":"1|1699|241","gps_lat":"46.7745905850","gps_long":"23.5868110952","religion":0,"oldtype":"53,94","newtype":"16","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Str._Horea,Nr.3_-_IMG_4515.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca-Str. Horea,Nr.3 - IMG 4515\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/10\/Cluj-Napoca-Str._Horea%2CNr.3_-_IMG_4515.jpg\/512px-Cluj-Napoca-Str._Horea%2CNr.3_-_IMG_4515.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Str._Horea,Nr.3_-_IMG_4515.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ur\u00e1nia-palota, Kereskedelmi \u00e9s Iparkamara","seolink":"urania-palota-kereskedelmi-es-iparkamara","note":"","history":"1908-ban szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, Kapp\u00e9ter G\u00e9za tervei alapj\u00e1n. A hely\u00e9n el\u0151tte kov\u00e1csm\u0171hely m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, melynek tulajdonosa udvar\u00e1n mozis\u00e1trat \u00e1ll\u00edtott fel. Hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt fel a mai h\u00e1z, melyben 400 f\u00e9r\u0151helyes mozit is kialak\u00edtottak."},{"sightId":1440,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulvardul Eroilor 42","mapdata":"1|2716|991","gps_lat":"46.7702081081","gps_long":"23.5955919742","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Pap-haz-Kolozsvar-3957","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2019_Casa_Bd._Eroilor_42_CJ.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u00222019 Casa Bd. Eroilor 42 CJ\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d7\/2019_Casa_Bd._Eroilor_42_CJ.jpg\/256px-2019_Casa_Bd._Eroilor_42_CJ.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2019_Casa_Bd._Eroilor_42_CJ.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Pap-h\u00e1z","seolink":"pap-haz","note":"","history":"Az 1910-es \u00e9vek elej\u00e9n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00edttette az \u00fcgyv\u00e9di kamara eln\u00f6ke, dr. Pap J\u00f3zsef."},{"sightId":1441,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Arany J\u00e1nos","mapdata":"1|923|1063","gps_lat":"46.7698516691","gps_long":"23.5801740770","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Arany-Janos-uti-berhazak-Kolozsvar-3961","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_St%C3%A1tus-h%C3%A1zak.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r St\u00e1tus-h\u00e1zak\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/00\/Kolozsv%C3%A1r_St%C3%A1tus-h%C3%A1zak.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_St%C3%A1tus-h%C3%A1zak.jpg\u0022\u003EAttila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Arany J\u00e1nos \u00fati b\u00e9rh\u00e1zak","seolink":"arany-janos-uti-berhazak","note":"","history":"8 darab b\u00e9rh\u00e1zat \u00e9p\u00edttetett a sz\u00e1zadfordul\u00f3 angol \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek st\u00edlus\u00e1ban Hirschler J\u00f3zsef, a Szent Mih\u00e1ly-templom pl\u00e9b\u00e1nosa. Tervez\u0151i K\u00e1roly Lajos \u00e9s Markovits S\u00e1ndor budapesti m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9szek voltak. Az eredeti terveiket val\u00f3sz\u00edn\u0171leg P\u00e1pai S\u00e1ndor, az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus St\u00e1tus \u00e9p\u00edt\u00e9sze dolgozta \u00e1t."},{"sightId":1442,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Breaza 14","mapdata":"","gps_lat":"46.7924382135","gps_long":"23.5859670867","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"http:\/\/www.transylvaniatrust.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kos-Karoly-szuleinek-haza-Kolozsvar-3958","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BreazaNr14_(4).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BreazaNr14 (4)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/22\/BreazaNr14_%284%29.JPG\/512px-BreazaNr14_%284%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BreazaNr14_(4).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f3s K\u00e1roly sz\u00fcleinek h\u00e1za","seolink":"kos-karoly-szuleinek-haza","note":"","history":"1909-1910-ben K\u00f3s K\u00e1roly \u00e9p\u00edt\u00e9szt \u00e9desanyja a Br\u00e9tf\u0171 utcai telk\u00fck\u00f6n csal\u00e1di h\u00e1z tervez\u00e9s\u00e9re k\u00e9rte fel. Az \u00e9p\u00edt\u00e9sz a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet c. foly\u00f3irat 1908. \u00e1prilisi sz\u00e1m\u00e1ban \u0022M\u0171v\u00e9szember udvarh\u00e1za\u0022 n\u00e9va alatt megjelent terv\u00e9t dolgozta \u00e1t a helyi viszonyoknak megfelel\u0151en. Ez a terv jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult az \u00e9p\u00edt\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak fel\u00edvel\u00e9s\u00e9hez. Az \u00e9p\u00fcletbels\u0151n a finn \u00e9s angol \u00e9p\u00edt\u00e9szet hat\u00e1sa fedezhet\u0151 fel. Ez K\u00f3s K\u00e1roly els\u0151 kivitelezett h\u00e1za."},{"sightId":1443,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Louis Pasteur","mapdata":"1|1470|2457","gps_lat":"46.7616442336","gps_long":"23.5848067741","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Lechner-Karoly-villaja-Kolozsvar-1702","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:PasteurNr1_(5).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022PasteurNr1 (5)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/90\/PasteurNr1_%285%29.JPG\/256px-PasteurNr1_%285%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:PasteurNr1_(5).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Lechner K\u00e1roly vill\u00e1ja","seolink":"lechner-karoly-villaja","note":"","history":"1900-ban Lechner \u00d6d\u00f6n tervezte \u00f6ccse, K\u00e1roly sz\u00e1m\u00e1ra, aki kiv\u00e1l\u00f3 pszichi\u00e1ter volt, \u00e9s a szomsz\u00e9dos elmegy\u00f3gyint\u00e9zet \u00e9l\u00e9n \u00e1llt. Sok\u00e1ig az int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u0151k szolg\u00e1lati lak\u00e1sa volt. Ma gyermekk\u00f3rh\u00e1z m\u0171k\u00f6dik benne."},{"sightId":1444,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Hermann Oberth, Ion I. C. Br\u0103tianu","mapdata":"1|2462|1221","gps_lat":"46.7688444952","gps_long":"23.5933923343","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ujhelyi-haz-Kolozsvar-931","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BratianuNr27_(2).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BratianuNr27 (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/98\/BratianuNr27_%282%29.JPG\/512px-BratianuNr27_%282%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BratianuNr27_(2).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00dajhelyi-h\u00e1z","seolink":"ujhelyi-haz","note":"","history":"1724-ben barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n itt sz\u00fcletett \u00dajhelyi G\u00e1bor \u00f6tv\u00f6smester."},{"sightId":1445,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Sec\u021bia de Hematologie a Institutului Oncologic","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 73","mapdata":"","gps_lat":"46.7760292356","gps_long":"23.6023747219","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Hematologia.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Hematologia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d2\/Kolozsvar_Hematologia.JPG\/512px-Kolozsvar_Hematologia.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Hematologia.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt M\u00e1ria-Erzs\u00e9bet v\u00f6r\u00f6skereszt k\u00f3rh\u00e1z \u00e9s szanat\u00f3rium","seolink":"volt-maria-erzsebet-voroskereszt-korhaz-es-szanatorium","note":"","history":"A h\u00e1z Kolozsv\u00e1r els\u0151, mai \u00e9rtelemben vett seb\u00e9sze, Brandt J\u00f3zsef professzor kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclt. Falai k\u00f6z\u00f6tt 1895-t\u0151l kezdve a V\u00f6r\u00f6skereszt egylet Erzs\u00e9bet-M\u00e1ria k\u00f3rh\u00e1za m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1929-ben itt alakult meg Rom\u00e1nia els\u0151, Eur\u00f3pa m\u00e1sodik R\u00e1kkutat\u00f3 int\u00e9zete.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Az els\u0151 R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Institutul_Oncologic_m.htm"},{"sightId":1446,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii 16","mapdata":"1|1911|1070","gps_lat":"46.7697285334","gps_long":"23.5886213948","religion":1,"oldtype":"4","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_plebania1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar plebania1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/22\/Kolozsvar_plebania1.JPG\/512px-Kolozsvar_plebania1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_plebania1.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus par\u00f3kia, Szerv\u00e1tiusz Jen\u0151 szobrainak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa","seolink":"romai-katolikus-parokia-szervatiusz-jeno-szobrainak-kiallitasa","note":"","history":"A sarok fel\u0151li r\u00e9sz\u00e9t 1450-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Az 1799-es \u00e9vsz\u00e1mmal megjel\u00f6lt kapubej\u00e1r\u00f3 felett egy Szent Mih\u00e1ly-domborm\u0171 tal\u00e1lhat\u00f3. Egy 1773-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 latin felirat\u00fa domborm\u0171ves eml\u00e9kt\u00e1bla \u00f6r\u00f6k\u00edti meg annak eml\u00e9k\u00e9t, hogy II. J\u00f3zsef j\u00fanius 25-27-\u00e9n Kolozsv\u00e1ron j\u00e1rt \u00e9s itt sz\u00e1llt meg Benk\u0151 Mih\u00e1ly kanonok vend\u00e9gek\u00e9nt. A h\u00e1z bels\u0151 udvar\u00e1n Szerv\u00e1tiusz Jen\u0151 szobrainak \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapott helyet. T\u00f6bb mint 80 szobor l\u00e1that\u00f3 a pl\u00e9b\u00e1nia udvar\u00e1n.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, R\u00f3mai katolikus par\u00f3kia|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Parohia_Romcat_m.htm"},{"sightId":1447,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Muzeul Zoologic","address":"Strada Clinicilor 5-7","mapdata":"1|920|2066","gps_lat":"46.7639343440","gps_long":"23.5801351000","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Egyetemi_%C3%A9p%C3%BClet_a_Mik%C3%B3-kertben_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Egyetemi \u00e9p\u00fclet a Mik\u00f3-kertben Kolozsv\u00e1r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ed\/Egyetemi_%C3%A9p%C3%BClet_a_Mik%C3%B3-kertben_Kolozsv%C3%A1r.JPG\/512px-Egyetemi_%C3%A9p%C3%BClet_a_Mik%C3%B3-kertben_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Egyetemi_%C3%A9p%C3%BClet_a_Mik%C3%B3-kertben_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00c1llattani M\u00fazeum","seolink":"allattani-muzeum","note":"","history":"Az 1859-ben alakult Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egylet \u00e1llattani r\u00e9szlege ma m\u00e1r \u00c1llattani M\u00fazeum \u00e9s t\u00f6bb mint 300.000 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rggyal v\u00e1rja a l\u00e1togat\u00f3kat.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, \u00c1llattani m\u00fazeum|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Muzeul_Zoologic_m.htm"},{"sightId":1448,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Ion I. C. Br\u0103tianu","mapdata":"1|2204|1377","gps_lat":"46.7679891298","gps_long":"23.5911844205","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"\u00c1sv\u00e1nytani M\u00fazeum","seolink":"asvanytani-muzeum","note":"","history":"A Babe\u0219-B\u00f3lyai egyetem rendk\u00edv\u00fcl gazdag \u00c1sv\u00e1nytani M\u00fazeuma a hajdani Ferenc J\u00f3zsef egyetem, \u00c1sv\u00e1nytani kar\u00e1nak gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9n alapul. Jelenleg 36 szekr\u00e9nyben ki\u00e1ll\u00edtva l\u00e1that\u00f3 a 13 gy\u0171jtem\u00e9ny t\u00f6bb mint 16500 mintadarabja (kb.12500 \u00e1sv\u00e1ny, t\u00f6bb 3700 \u00e1ttetsz\u0151 f\u00e9ldr\u00e1gak\u0151 \u00e9s 223 meteorit darab).\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, \u00c1sv\u00e1nytani M\u00fazeum|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Muzeul_Mineralogie_m.htm"},{"sightId":1449,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Paris 5","mapdata":"1|3091|190","gps_lat":"46.7749164477","gps_long":"23.5987312820","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli from Cluj\/Kolozsv\u00e1r (Transylvania, Romania), CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orthodox_synagogue_in_Cluj-Napoca_1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Orthodox synagogue in Cluj-Napoca 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/09\/Orthodox_synagogue_in_Cluj-Napoca_1.JPG\/512px-Orthodox_synagogue_in_Cluj-Napoca_1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orthodox_synagogue_in_Cluj-Napoca_1.JPG\u0022\u003EWikizoli from Cluj\/Kolozsv\u00e1r (Transylvania, Romania)\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Els\u0151 zsinag\u00f3ga","seolink":"elso-zsinagoga","note":"","history":"1851-ben \u00e9p\u00fclt. Ma a zsinag\u00f3g\u00e1nak csak a k\u00fclseje a r\u00e9gi.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Az els\u0151 zsinag\u00f3ga|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Prima_sinagoga_m.htm"},{"sightId":1450,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Banca Na\u021bional\u0103 a Rom\u00e2niei","address":"Pia\u021ba Unirii 7","mapdata":"1|2114|1245","gps_lat":"46.7687427048","gps_long":"23.5904140297","religion":0,"oldtype":"84,16","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_RNB_Szekhaz.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar RNB Szekhaz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/45\/Kolozsvar_RNB_Szekhaz.jpg\/256px-Kolozsvar_RNB_Szekhaz.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_RNB_Szekhaz.jpg\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kolozsv\u00e1ri Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r \u00e9s Hitelbank egykori sz\u00e9kh\u00e1za","seolink":"kolozsvari-takarekpenztar-es-hitelbank-egykori-szekhaza","note":"","history":"Az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt a Kolozsv\u00e1ri Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r \u00e9s Hitelbank sz\u00e9kh\u00e1za. 1920-as \u00e9vekben az Erd\u00e9lyi sz\u00e9pm\u00edves c\u00e9hnek sz\u00e9khelye volt, ma pedig a Rom\u00e1n Nemzeti Bank irod\u00e1i vannak benne.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Hitel bank, Nemzeti Bank|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Banca_Credit_m.htm"},{"sightId":1451,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Zola 4","mapdata":"1|1885|696","gps_lat":"46.7719504425","gps_long":"23.5884210867","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:EmileZolaNr4.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022EmileZolaNr4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fb\/EmileZolaNr4.JPG\/512px-EmileZolaNr4.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:EmileZolaNr4.JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"P\u00e9nzverde eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"penzverde-emlektablaja","note":"","history":"A p\u00e9nzverd\u00e9t 1527-ben Szapolyai J\u00e1nos k\u00f6lt\u00f6ztette Nagyszebenb\u0151l Kolozsv\u00e1rra. 1608-ban \u00e9p\u00fclt fel r\u00e9szben a v\u00e1r fal\u00e1nak t\u00e1maszkod\u00f3 m\u0171helye. Amikor az utc\u00e1t kisz\u00e9les\u00edtett\u00e9k, a h\u00e1zat lebontott\u00e1k. Eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t pedig elhelyezt\u00e9k erre az \u00e9p\u00fcletre."},{"sightId":1452,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Avram Iancu","mapdata":"1|2842|580","gps_lat":"46.7727065729","gps_long":"23.5966276051","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"16","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_EMKE-sz%C3%A9kh%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r EMKE-sz\u00e9kh\u00e1z\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/9\/94\/Kolozsv%C3%A1r_EMKE-sz%C3%A9kh%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_EMKE-sz%C3%A9kh%C3%A1z.jpg\u0022\u003EAttila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Erd\u00e9lyi Magyar K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyes\u00fclet palot\u00e1ja","seolink":"erdelyi-magyar-kozmuvelodesi-egyesulet-palotaja","note":"","history":"Az EMKE palota gr\u00f3f B\u00e1nffy Gy\u00f6rgy telk\u00e9re \u00e9p\u00fclt 1890-91-ben, a b\u00e9rl\u0151, Magyar \u00c1llami vasutak ig\u00e9nyei szerint. Az EMKE irod\u00e1i csup\u00e1n a t\u00e9r fel\u0151li r\u00e9sz f\u00f6ldszintj\u00e9n voltak. A t\u00e9r fel\u0151li timpanonba az 1885-\u00f6s \u00e9vsz\u00e1m az EMKE alap\u00edt\u00e1si \u00e9ve a m\u00e1sik sz\u00e1rnyon l\u00e9v\u0151 1891-es sz\u00e1m pedig az \u00e9p\u00fclet \u00e1tad\u00e1si \u00e9v\u00e9t jelenti. Az EMKE a fenntart\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek miatt k\u00e9nytelen volt eladni 1906-ban a M\u00c1V-nak. T\u0151le lopta el az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a Rom\u00e1n \u00c1llami Vasutak CFR.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, EMKE palota|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Palatul_Emke_m.htm"},{"sightId":1453,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989","mapdata":"1|2884|450","gps_lat":"46.7733970278","gps_long":"23.5969935782","religion":2,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_alsovarosi_papilak.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar alsovarosi papilak\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/77\/Kolozsvar_alsovarosi_papilak.JPG\/512px-Kolozsvar_alsovarosi_papilak.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_alsovarosi_papilak.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus par\u00f3kia","seolink":"reformatus-parokia","note":"","history":"1872-ben \u00e9p\u00fclt fel Hottner Ferdin\u00e1nd tervei alapj\u00e1n. 1912-ig egyszintes \u00e9p\u00fclet volt, akkor \u00e9p\u00edtettek r\u00e1 emeletet. \n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Reform\u00e1tus par\u00f3kia, papilak|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Parohia_reformata_m.htm"},{"sightId":1454,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Centrul de \u00eengrijire \u0219i asisten\u021b\u0103 Cluj-Napoca","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 138","mapdata":"","gps_lat":"46.7764865721","gps_long":"23.6075046214","religion":0,"oldtype":"4,73","newtype":"71","homepage":"https:\/\/asistentasocialacluj.ro\/en\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Szent_Erzsebet_aggmenhaz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Szent Erzsebet aggmenhaz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/62\/Kolozsvar_Szent_Erzsebet_aggmenhaz.JPG\/512px-Kolozsvar_Szent_Erzsebet_aggmenhaz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Szent_Erzsebet_aggmenhaz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Szent Ferenc \u00e9s Szent Erzs\u00e9bet agg szeg\u00e9nyek h\u00e1za","seolink":"egykori-szent-ferenc-es-szent-erzsebet-agg-szegenyek-haza","note":"","history":"El\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek a v\u00e1rosi korh\u00e1zat kell tekinteni, amely 1671-ben a F\u0151t\u00e9rre k\u00f6lt\u00f6zik. Mivel \u00e1lland\u00f3 fert\u0151z\u00e9si g\u00f3cpontot jelentett 1768-ban a katolikus p\u00fcsp\u00f6k elrendeli kik\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t a szentp\u00e9teri volt minorita rendh\u00e1zba. 1818-ban a szentp\u00e9terv\u00e1ri egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g \u00e9s az aggmenh\u00e1z lelki ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa egyes\u00fclt. Akkor vette fel a Szent Ferenc \u00e9s Szent Erzs\u00e9bet agg szeg\u00e9nyek h\u00e1za nevet. A Karolina korh\u00e1z megnyit\u00e1sa ut\u00e1n, 1820-t\u00f3l itt csak az aggok maradnak. A jelenlegi \u00e9p\u00fcletet 1855-ben kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni, \u00e9s 1870-ben nyerte el mai alakj\u00e1t. A szimmetrikus \u00e9p\u00fclet utca fel\u0151li bej\u00e1rata f\u00f6l\u00f6tti torony f\u00fclk\u00e9j\u00e9ben Szent Erzs\u00e9bet szobra l\u00e1that\u00f3. A nyugati sz\u00e1rnyhoz \u00e9p\u00edtet r\u00e9szben a par\u00f3kia kapott helyet. 1912-t\u0151l az aggok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t a szatm\u00e1ri irgalmas n\u0151v\u00e9rek v\u00e9gezt\u00e9k, 1948-t\u00f3l \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9ny lett. Jelenleg az \u00e9p\u00fcletben \u00e1llami aggmenh\u00e1z m\u0171k\u00f6dik.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Szent Ferenc \u00e9s Szent Erzs\u00e9bet agg szeg\u00e9nyek h\u00e1za|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Caminul_batrani_m.htm"},{"sightId":1455,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Iuliu Maniu, Pia\u021ba Avram Iancu","mapdata":"1|2745|758","gps_lat":"46.7715532970","gps_long":"23.5958793272","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kolozsv\u00e1ri Gazd\u00e1k Hitelsz\u00f6vetkezete","seolink":"kolozsvari-gazdak-hitelszovetkezete","note":"","history":"A Kolozsv\u00e1ri Gazd\u00e1k Hitelsz\u00f6vetkezete 1897-1898 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Saroktorny\u00e1n m\u00e9hkas, a folyamatosan, m\u00e9hk\u00e9nt szorgoskod\u00f3 \u00e9s gy\u0171jt\u00f6get\u0151 gazda szimb\u00f3luma l\u00e1that\u00f3.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Gazd\u00e1k Hitelsz\u00f6vetkezete|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Cooperativa_Credit_m.htm"},{"sightId":1456,"townId":61,"active":2,"name_LO":"Universitatea Sapientia Cl\u0103direa Central\u0103","address":"Strada Matei Corvin 4","mapdata":"1|1828|875","gps_lat":"46.7709598155","gps_long":"23.5879397843","religion":0,"oldtype":"53,114","newtype":"75","homepage":"http:\/\/www.sapientia.ro\/hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_utca,_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly utca, 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/04\/Kolozsv%C3%A1r%2C_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_utca%2C_2.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r%2C_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_utca%2C_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_utca,_2.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Eppel-h\u00e1z, Bocskai Istv\u00e1n sz\u00fcl\u0151h\u00e1za, Sapientia Erd\u00e9lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem k\u00f6zponti hivatala","seolink":"eppel-haz-bocskai-istvan-szulohaza-sapientia-erdelyi-magyar-tudomanyegyetem-kozponti-hivatala","note":"","history":"E h\u00e1zban lakott \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Heltai G\u00e1sp\u00e1r \u00e9s itt m\u0171k\u00f6dtette nyomd\u00e1j\u00e1t is. A kapun t\u00fal 4 eml\u00e9kt\u00e1bla l\u00e1that\u00f3. Egyik arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy itt sz\u00fcletett 1557. janu\u00e1r 1-\u00e9n Bocskai Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem. M\u00e1sik arr\u00f3l, hogy Bocatius J\u00e1nos \u00e9let\u00e9ben minden jelent\u0151s esem\u00e9ny p\u00e9nteken t\u00f6rt\u00e9nt. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Heltai csal\u00e1d a h\u00e1z emelet\u00e9t b\u00e9rbe adta a v\u00e1rosnak, hiszen itt tartott\u00e1k fogva Bocskai Gy\u00f6rgy Habsburg-p\u00e1rti f\u0151urat. A h\u00e1zat \u00e9s a nyomd\u00e1t ifj. Heltai G\u00e1sp\u00e1r \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, majd h\u00faga, Eppel J\u00e1nos feles\u00e9ge. Innen a h\u00e1z elnevez\u00e9se Eppel h\u00e1z. A Heltaiak ut\u00e1n a Teleki, majd a Bethlen csal\u00e1d birtokolta.@\nA Sapientia Erd\u00e9lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem (r\u00f6viden Sapientia EMTE) egy 2000-ben alap\u00edtott magyar tannyelv\u0171 rom\u00e1niai mag\u00e1negyetem. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek f\u0151 t\u00e1mogat\u00f3ja a magyar \u00e1llam. Az egyetem kolozsv\u00e1ri, marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00e9s cs\u00edkszeredai helysz\u00ednnel m\u0171k\u00f6dik. Az egyetem k\u00f6zponti hivatalai \u2013 Rektori Hivatal, Gazdas\u00e1gi F\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g, illetve az egyetemet fenntart\u00f3 Sapientia Alap\u00edtv\u00e1ny \u2013 Kolozsv\u00e1rott m\u0171k\u00f6dnek Bocskai Istv\u00e1n sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1ban.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Eppel h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Casa_Eppel_m.htm"},{"sightId":1457,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Universit\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|2078|1257","gps_lat":"46.7687064792","gps_long":"23.5901100351","religion":0,"oldtype":"53,85","newtype":"83,53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Sebestyen_palota.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Sebestyen palota\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1e\/Kolozsvar_Sebestyen_palota.jpg\/512px-Kolozsvar_Sebestyen_palota.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Sebestyen_palota.jpg\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sebesty\u00e9n-h\u00e1z, Els\u0151 Magyar \u00c1llami Biztos\u00edt\u00f3","seolink":"sebestyen-haz-elso-magyar-allami-biztosito","note":"","history":"Sebesty\u00e9n D\u00e1vid \u00e9p\u00edtkez\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00f3 h\u00e1za K\u00e1rm\u00e1n Alad\u00e1r \u00e9s Ulmann Gyula tervei szerint \u00e9p\u00edtette fel ezt a n\u00e9gyemeletes vil\u00e1gv\u00e1rosi szecesszi\u00f3s b\u00e9rh\u00e1zat. E h\u00e1zban voltak az Els\u0151 Magyar \u00c1llami Biztos\u00edt\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g irod\u00e1i.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Sebesty\u00e9n h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Casa_Sebestyen_m.htm"},{"sightId":1458,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii 20","mapdata":"1|1908|956","gps_lat":"46.7704723633","gps_long":"23.5885964731","religion":0,"oldtype":"53,82","newtype":"53,82","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Rosas_haz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Rosas haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/51\/Kolozsvar_Rosas_haz.JPG\/256px-Kolozsvar_Rosas_haz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Rosas_haz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3s\u00e1s-h\u00e1z","seolink":"rosas-haz","note":"","history":"A f\u0151t\u00e9ri Ros\u00e1s h\u00e1z a XVI. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben Petrus Minch f\u0151b\u00edr\u00f3\u00e9, majd R\u00f3s\u00e1s Bal\u00e1zs\u00e9, B\u00e1thory Krist\u00f3f fejedelem udvari seb\u00e9szorvos\u00e1\u00e9 volt. Emeleti folyos\u00f3j\u00e1n egy 1610-es, R\u00f3s\u00e1s J\u00e1nos szen\u00e1tor \u00f6zvegy\u00e9t\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9si eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t tal\u00e1lunk. A h\u00e1z egy k\u00e9s\u0151bbi lak\u00f3ja a Czell csal\u00e1d s\u00f6r\u00f6z\u0151t alak\u00edtott ki a f\u00f6ldszintet.\nAz eml\u00e9kt\u00e1bla tan\u00fas\u00e1ga szerint, ebben a h\u00e1zban lakott Fadrusz J\u00e1nos, a M\u00e1ty\u00e1s-szobor fel\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1latai sor\u00e1n.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Rosas-h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Casa_Rosas_m.htm"},{"sightId":1459,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Constantin Daicoviciu 1","mapdata":"1|1676|793","gps_lat":"46.7714064095","gps_long":"23.5866503184","religion":0,"oldtype":"80,53","newtype":"53,82","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Plaque_L%C3%A1szl%C3%B3_K%C3%B6v%C3%A1ri_-_Cluj.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Plaque L\u00e1szl\u00f3 K\u00f6v\u00e1ri - Cluj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/2\/26\/Plaque_L%C3%A1szl%C3%B3_K%C3%B6v%C3%A1ri_-_Cluj.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Plaque_L%C3%A1szl%C3%B3_K%C3%B6v%C3%A1ri_-_Cluj.JPG\u0022\u003EWikizoli at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ke\u0151v\u00e1ry-h\u00e1z","seolink":"keovary-haz","note":"","history":"Ez a klasszicista \u00e9p\u00fclet az 1840-es \u00e9vekben sz\u00e1lloda volt. E h\u00e1zban \u00e9lt \u00e9s alkotott ugyanis Ke\u0151v\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3. Itt \u00edrta Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Dr. \u00fajtordai Ke\u00f6v\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 (1829-1907), a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagja.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, K\u0151v\u00e1ry h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Casa_Kovary_m.htm"},{"sightId":1460,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Universitatea Tehnic\u0103","address":"Strada Memorandumului 28","mapdata":"1|1539|1163","gps_lat":"46.7692174649","gps_long":"23.5855398557","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Universitatea_Tehnica-_IMG_1310.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca-Universitatea Tehnica- IMG 1310\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/82\/Cluj-Napoca-Universitatea_Tehnica-_IMG_1310.jpg\/512px-Cluj-Napoca-Universitatea_Tehnica-_IMG_1310.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Universitatea_Tehnica-_IMG_1310.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Osztr\u00e1k-Magyar Bank","seolink":"volt-osztrak-magyar-bank","note":"","history":"Az egykori Osztr\u00e1k-Magyar bank sz\u00e9khely\u00e9t 1904-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Jelenleg a Kolozsv\u00e1ri M\u0171szaki Egyetem kapott benne helyet.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Osztr\u00e1k-Magyar Bank|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Banca_OMB_m.htm"},{"sightId":1461,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Clinicilor","mapdata":"1|1222|1783","gps_lat":"46.7655286797","gps_long":"23.5827919174","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Egyetemi_klinik%C3%A1k_(Kolozsv%C3%A1r)","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_(45).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r (45)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2f\/Kolozsv%C3%A1r_%2845%29.jpg\/512px-Kolozsv%C3%A1r_%2845%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_(45).jpg\u0022\u003EUnknown authorUnknown author\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Egyetemi klinik\u00e1k","seolink":"egyetemi-klinikak","note":"","history":"E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef \u00e9s Pauler Tivadar kultuszminiszterek javaslat\u00e1ra 1872 okt\u00f3ber\u00e9ben megnyitotta kapuit a Kolozsv\u00e1ri Tudom\u00e1nyegyetem 4 kara, k\u00f6zt\u00fck az orvosi is. Az egyetemi klinik\u00e1k els\u0151 igazgat\u00f3ja Engel G\u00e1bor, a n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati seb\u00e9szet \u00fatt\u00f6r\u0151je volt, aki az 1919-es rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1sig vezethette az int\u00e9zetet. Ekkor a megsz\u00e1ll\u00f3k ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l. S\u00edrja a H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3.@\nHauszmann tervei alapj\u00e1n 1884. m\u00e1jus 12-\u00e9n elkezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni az anat\u00f3mia \u00e9p\u00fclet\u00e9t, amelyben a bonctan, korbonctan \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostan kaptak helyet, majd 1886-ban az \u00e9let- \u00e9s k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani int\u00e9zetet; ezek 1886\u20131887-ben k\u00e9sz\u00fcltek el. 1899 \u0151sz\u00e9re elk\u00e9sz\u00fcltek a seb\u00e9szet, belgy\u00f3gy\u00e1szat, sz\u00fcl\u00e9szet, n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szat \u00e9p\u00fcletei, valamint az igazgat\u00f3s\u00e1gi \u00e9p\u00fclet; a betegeket szeptember 24-\u00e9n k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k \u00e1t a r\u00e9gi k\u00f3rh\u00e1z\u00e9p\u00fcletb\u0151l. A szem\u00e9szet 1900. j\u00falius 1-j\u00e9n, a b\u0151r- \u00e9s nemibeteg klinika 1900. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n ny\u00edlt meg. 1919. j\u00fanius 13-\u00e1n az Orsz\u00e1gos Karolina K\u00f3rh\u00e1z \u00e9s Klinika rom\u00e1n vezet\u00e9s al\u00e1 ker\u00fclt. A klinik\u00e1k udvar\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1t, amely az \u00e9p\u00edt\u00e9snek \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9ket, elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, \u00e9s ugyanerre a sorsra jutott Purjesz Zsigmond mellszobra is.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Klinik\u00e1k|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Clinicile_m.htm"},{"sightId":1462,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Gr\u0103dina Mik\u00f3","address":"","mapdata":"1|878|2023","gps_lat":"46.7641819642","gps_long":"23.5797762147","religion":0,"oldtype":"50,103,98","newtype":"28,75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1ri_Mik%C3%B3-kert_bej%C3%A1rata.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1ri Mik\u00f3-kert bej\u00e1rata\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/86\/Kolozsv%C3%A1ri_Mik%C3%B3-kert_bej%C3%A1rata.JPG\/512px-Kolozsv%C3%A1ri_Mik%C3%B3-kert_bej%C3%A1rata.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1ri_Mik%C3%B3-kert_bej%C3%A1rata.JPG\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mik\u00f3-kert","seolink":"miko-kert","note":"","history":"A Mik\u00f3 kert hajdan Gr\u00f3f hidv\u00e9gi Mik\u00f3 Imre birtoka volt. \u0150 aj\u00e1nd\u00e9kozta a hatalmas kertj\u00e9t az \u00e1ltala alap\u00edtott Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egyes\u00fcletnek. Ennek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket a kertben l\u00e1that\u00f3 Mik\u00f3-szobor is. Itt l\u00e1that\u00f3 a gr\u00f3f, oszlopokkal d\u00edsz\u00edtett ny\u00e1ri lakja, amelyet m\u00e9g gr\u00f3f Bethlen Lajos \u00e9p\u00edttetett 1840-ben. Az ingatlan a kerttel egy\u00fctt gr\u00f3f Teleki J\u00f3zsef f\u0151korm\u00e1nyz\u00f3 tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, t\u0151le v\u00e1s\u00e1rolta meg Mik\u00f3 Imre. A kertben az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egyes\u00fclet botanikus kertet alak\u00edtott ki, a h\u00e1z pedig az \u00c1llattani Int\u00e9zetnek adott otthont. Vele szemben \u00e1ll a Kollenheyer Ferenc tervei alapj\u00e1n 1882-ben \u00e9p\u00fclt Vegytani Int\u00e9zet. A botanikus kert az 1960-as \u00e9vekben elt\u0171nt, hely\u00e9be di\u00e1kotthonok \u00e9p\u00fcltek. A ny\u00e1ri lak m\u00f6g\u00f6tt l\u00e9v\u0151 1907-1908-ban felh\u00fazott \u00e9p\u00fcletben ma az \u00c1llattani M\u00fazeum tal\u00e1lhat\u00f3.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Mik\u00f3-kert|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Gradina_Miko_m.htm"},{"sightId":1463,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Muzeul Botanic Alexandru Borza","address":"Strada Republicii 34","mapdata":"1|1799|2366","gps_lat":"46.7621814163","gps_long":"23.5877292599","religion":0,"oldtype":"98,103","newtype":"98,103","homepage":"http:\/\/gradinabotanica.ubbcluj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u00a9 Raimond Spekking\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Institutul_Botanic,_Muzeul_Botanic,_Cluj-Napoca-9968.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Institutul Botanic, Muzeul Botanic, Cluj-Napoca-9968\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/96\/Institutul_Botanic%2C_Muzeul_Botanic%2C_Cluj-Napoca-9968.jpg\/512px-Institutul_Botanic%2C_Muzeul_Botanic%2C_Cluj-Napoca-9968.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u00a9 Raimond Spekking","name":"Botanikai M\u00fazeum \u00e9s botanikus kert","seolink":"botanikai-muzeum-es-botanikus-kert","note":"","history":"A Botanikai M\u00fazeumot az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egylet (1859) hozta l\u00e9tre.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Botanikai m\u00fazeum|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Muzeul_Botanic_m.htm"},{"sightId":1464,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Memorandumului 8","mapdata":"1|1782|1021","gps_lat":"46.7700209709","gps_long":"23.5874953672","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:MemorandumuluiNr8.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022MemorandumuluiNr8\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/03\/MemorandumuluiNr8.JPG\/512px-MemorandumuluiNr8.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:MemorandumuluiNr8.JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mikes J\u00e1nos palota","seolink":"mikes-janos-palota","note":"","history":"A sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s m\u0171v\u00e9szetp\u00e1rtol\u00f3 ellenz\u00e9ki politikus gr\u00f3f Mikes J\u00e1nos h\u00e1za volt. 1846-ban \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban. A h\u00e1zat 1912-ben megv\u00e1s\u00e1rolja Tischler M\u00f3r f\u00f6ldbirtokos \u00e9s nagyv\u00e1llalkoz\u00f3, aki teljesen \u00e1t\u00e9p\u00edtette a palota homlokzati r\u00e9sz\u00e9t.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Mikes J\u00e1nos palota|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Palatul_MikesJ_m.htm"},{"sightId":1465,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Memorandumului 4","mapdata":"1|1811|1001","gps_lat":"46.7701622527","gps_long":"23.5878752773","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hkoala, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r Uni\u00f3 utca 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/90\/Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_4.jpg\/256px-Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_4.jpg\u0022\u003EHkoala\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Teleki-Mikes palota","seolink":"teleki-mikes-palota","note":"","history":"Ezt a klasszicista palot\u00e1t Teleki S\u00e1ndor sz\u00fclei, Telki J\u00e1nos \u00e9s Mikes Erzs\u00e9bet \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A h\u00e1z olyan h\u00edress\u00e9geket l\u00e1tott vend\u00e9g\u00fcl, mint a Teleki S\u00e1ndort nevel\u0151 T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly, J\u00f3kai M\u00f3r, de 1879 m\u00e1rcius 10-15-e k\u00f6z\u00f6tt itt tart\u00f3zkodott Teleki S\u00e1ndor bar\u00e1tja, Liszt Ferenc is, aki az erk\u00e9lyr\u0151l hallgatta a 120 f\u0151s k\u00f3russal ide vonul\u00f3 v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g szeren\u00e1dj\u00e1t. Az \u0151si erd\u00e9lyi magyar arisztokr\u00e1ci\u00e1t 1921-ben a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k kisemmizt\u00e9k. Birtokaikat mind\u00f6ssze egy telep\u00fcl\u00e9sen tarthatt\u00e1k meg. A Teleki csal\u00e1d az 1920-as \u00e9vek elej\u00e9n adta el a h\u00e1zat.\n&\nwelcometoromania.eu: Kolozsv\u00e1r, Teleki-Mikes palota|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Cluj\/Cluj_Palatul_Teleki_Mikes_m.htm"},{"sightId":1466,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Piata Unirii","mapdata":"1|1947|1029","gps_lat":"46.7700869414","gps_long":"23.5890372536","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/10530\/marton-aron#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0412\u0430\u043b\u0435\u0440\u0438\u0439 \u0414\u0435\u0434, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marton_Aron_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marton Aron - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b6\/Marton_Aron_-_panoramio.jpg\/512px-Marton_Aron_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marton_Aron_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u0412\u0430\u043b\u0435\u0440\u0438\u0439 \u0414\u0435\u0434\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k szobra","seolink":"marton-aron-puspok-szobra","note":"","history":"2009. febru\u00e1r 29-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, Bocskai Vince alkot\u00e1sa."},{"sightId":1467,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Gr\u0103dina Mik\u00f3","mapdata":"1|1028|1818","gps_lat":"46.7653434205","gps_long":"23.5809822913","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/10559\/miko-imre-grof-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Mik%C3%B3-kert.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Mik\u00f3-kert\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/Mik%C3%B3-kert.jpg\/256px-Mik%C3%B3-kert.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Mik%C3%B3-kert.jpg\u0022\u003EAttila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mik\u00f3 Imre gr\u00f3f mellszobra","seolink":"miko-imre-grof-mellszobra","note":"","history":"1889-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, Vay Mikl\u00f3s alkot\u00e1sa. Hidv\u00e9gi gr\u00f3f Mik\u00f3 Imra az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum alap\u00edt\u00f3ja volt. \u0150 aj\u00e1nd\u00e9kozta a Mik\u00f3-kertet a v\u00e1rosnak. A kert nagy r\u00e9sz\u00e9t az\u00f3ta be\u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":1468,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 41","mapdata":"1|2991|390","gps_lat":"46.7737477413","gps_long":"23.5979729820","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/21721\/bethlen-gabor#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Bethlen G\u00e1bor szobra","seolink":"bethlen-gabor-szobra","note":"Az als\u00f3v\u00e1rosi reform\u00e1tus K\u00e9t\u00e1g\u00fa templom kertj\u00e9ben \u00e1ll.\n","history":"2013. okt\u00f3ber 23-\u00e1n avatt\u00e1k fel, P\u00e9terfy L\u00e1szl\u00f3 alkot\u00e1sa."},{"sightId":1469,"townId":61,"active":2,"name_LO":"","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989","mapdata":"","gps_lat":"46.7766492239","gps_long":"23.6070680480","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/18505\/szent-mihaly-kapu#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_szentpeteri_templom_diszkapu.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar szentpeteri templom diszkapu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2e\/Kolozsvar_szentpeteri_templom_diszkapu.JPG\/256px-Kolozsvar_szentpeteri_templom_diszkapu.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_szentpeteri_templom_diszkapu.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly-kapu","seolink":"szent-mihaly-kapu","note":"","history":"A f\u0151t\u00e9ri Szent Mih\u00e1ly-templom nyugati f\u0151bej\u00e1rata el\u00e9 \u00e1ll\u00edttatta fel 1747-ben, a pestisj\u00e1rv\u00e1ny elm\u00falt\u00e1val B\u00edr\u00f3 J\u00f3zsef akkori pl\u00e9b\u00e1nos ezt az impoz\u00e1ns barokk fogadalmi kaput. Egy bajor szobr\u00e1sz, Johannes K\u00f6nig k\u00e9sz\u00edtette.@\n1898-ban hat\u00e1rozat sz\u00fcletett a templom k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek rendez\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00e9s a F\u0151t\u00e9r \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A templom k\u00f6r\u00fcli, addig t\u00f6bbnyire kereskedelmi c\u00e9lokat szolg\u00e1lt h\u00e1zakat lebontott\u00e1k, \u00e9s \u00edgy a r\u00e9gi, barokk kapuzat mag\u00e1ra maradt. A v\u00e1rosvezet\u00e9s elhat\u00e1rozta, hogy a kaput elbontj\u00e1k a t\u00e9r kisz\u00e9les\u00edt\u00e9se miatt, \u00e9s \u00fajra fel\u00e9p\u00edtik a v\u00e1ros d\u00e9li k\u00fclv\u00e1ros\u00e1ban (egykor k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 Szentp\u00e9ter falu) \u00e1ll\u00f3 Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l-templom el\u00e9. Az eredeti kapu nagyobb volt, mint amit 1899-ben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtettek.@\nLegfel\u00fcl Erd\u00e9ly v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek, Szent Mih\u00e1ly arkangyalnak a gonoszt legy\u0151z\u0151 alakja l\u00e1that\u00f3. A kapuzatot egy 1944 okt\u00f3beri gr\u00e1n\u00e1trobban\u00e1s r\u00e9szben megrong\u00e1lta, \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 restaur\u00e1l\u00e1s az\u00f3ta sem t\u00f6rt\u00e9nt rajta. "},{"sightId":1470,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989","mapdata":"","gps_lat":"46.7768379898","gps_long":"23.6076777927","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/18695\/maria-oszlop","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=311","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SfMariaProtectoare_(6).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022SfMariaProtectoare (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b6\/SfMariaProtectoare_%286%29.JPG\/256px-SfMariaProtectoare_%286%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SfMariaProtectoare_(6).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1ria-oszlop","seolink":"maria-oszlop","note":"","history":"Gr\u00f3f Kornis Antal f\u0151korm\u00e1nysz\u00e9ki tan\u00e1csos \u00e9s feles\u00e9ge, Petki Anna emeltette val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az 1738-1744 k\u00f6z\u00f6tti pestisj\u00e1rv\u00e1ny elm\u00falt\u00e1val. 1744-ben Erd\u00e9ly akkori legh\u00edresebb szobr\u00e1sz\u00e1val, Schuchbauer Antallal szerz\u0151dtek le. A szerz\u0151d\u00e9s szerint az oszlop k\u00f6r\u00fcl 15 szent szobra \u00e9s 3 fekv\u0151 unikornis (a Kornis csal\u00e1d c\u00edmer\u00e1llata) foglalt volna ehlyet, de azt nem tudni, hogy ezek elk\u00e9sz\u00fcltek-e valaha. Kolozsv\u00e1r belv\u00e1ros\u00e1ban, a volt piarista templom el\u0151tti kis t\u00e9ren \u00e1llt eredetileg. A szobor 1944-ben, a h\u00e1bor\u00fas front \u00e1tvonul\u00e1sakor megrong\u00e1l\u00f3dott, let\u00f6r\u00f6tt M\u00e1ria feje, de 1957-1958-ban restaur\u00e1lt\u00e1k. 1959-ben a kommunista hat\u00f3s\u00e1gok lebontatt\u00e1k, \u00e9s a helyi ferences templomban rakt\u00e1roztatt\u00e1k el, majd 1961-ben ker\u00fclt a jelenlegi hely\u00e9re."},{"sightId":1471,"townId":61,"active":1,"name_LO":"F\u00e2nt\u00e2na Parcul Central","address":"Parcul Central Simion B\u0103rnu\u021biu","mapdata":"1|571|1227","gps_lat":"46.7688281077","gps_long":"23.5771780535","religion":0,"oldtype":"37","newtype":"37","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12633\/setateri-szokokut#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CJ_Central_Park_fountain.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO CJ Central Park fountain\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/RO_CJ_Central_Park_fountain.jpg\/512px-RO_CJ_Central_Park_fountain.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CJ_Central_Park_fountain.jpg\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00e9tat\u00e9ri sz\u00f6k\u0151k\u00fat","seolink":"setateri-szokokut","note":"","history":"1897-ben k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k Maetz Frigyes tervei alapj\u00e1n. A Kaszin\u00f3 eklektikus \u00e9p\u00fclete el\u0151tt \u00e1ll."},{"sightId":1472,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Obeliscul Carolina","address":"Pia\u021ba Muzeului 2","mapdata":"1|1733|738","gps_lat":"46.7717043429","gps_long":"23.5871366437","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/10539\/statua","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=253","picture":"\u003Ca title=\u0022Taz666, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_02.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r 02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d2\/Kolozsv%C3%A1r_02.JPG\/256px-Kolozsv%C3%A1r_02.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_02.JPG\u0022\u003ETaz666\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Karolina-oszlop, St\u00e1tua","seolink":"karolina-oszlop-statua","note":"","history":"I. Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s feles\u00e9ge, Karolina Augusta 1817. augusztus\u00e1ban Kolozsv\u00e1rra l\u00e1togatott. Ennek eml\u00e9k\u00e9re P\u00e1ll S\u00e1mulel, a v\u00e1ros f\u0151b\u00edr\u00e1ja eml\u00e9koszlop fel\u00e1ll\u00edt\u00e1st kezdem\u00e9nyezte 1818-ban. V\u00e9g\u00fcl p\u00e9nzhi\u00e1ny miatt csak 1831-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel. A F\u0151 t\u00e9rr\u0151l jelenlegi hely\u00e9re a M\u00e1ty\u00e1s-szobor fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151leg sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e1t."},{"sightId":1473,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Donath 51","mapdata":"","gps_lat":"46.7708739669","gps_long":"23.5515006837","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/41620\/szent-istvan#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Istv\u00e1n mellszobra","seolink":"szent-istvan-mellszobra","note":"A Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly tisztelet\u00e9re szentelt r\u00f3mai katolikus templom kertj\u00e9ben \u00e1ll. ","history":"2018. augusztus 20-\u00e1n avatt\u00e1k fel Vetr\u00f3 Andr\u00e1s alkot\u00e1s\u00e1t.@\nA Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly tisztelet\u00e9re szentelt r\u00f3mai katolikus templom kertj\u00e9ben \u00e1ll. A templom alapk\u00f6v\u00e9t 1991. janu\u00e1r 23-\u00e1n helyezt\u00e9k el, de felszentel\u00e9s\u00e9re 2011 augusztus 20-\u00e1n ker\u00fclt csak sor."},{"sightId":1474,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Eroilor 1","mapdata":"1|2208|1156","gps_lat":"46.7692484027","gps_long":"23.5912532705","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12400\/karpatok-ore","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:De%C3%A1k_Ferenc_%C3%BAt,_K%C3%A1rp%C3%A1tok_%C5%91re_(Szesz%C3%A1k_Ferenc,_1915.)._Fortepan_86501.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022De\u00e1k Ferenc \u00fat, K\u00e1rp\u00e1tok \u0151re (Szesz\u00e1k Ferenc, 1915.). Fortepan 86501\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/af\/De%C3%A1k_Ferenc_%C3%BAt%2C_K%C3%A1rp%C3%A1tok_%C5%91re_%28Szesz%C3%A1k_Ferenc%2C_1915.%29._Fortepan_86501.jpg\/256px-De%C3%A1k_Ferenc_%C3%BAt%2C_K%C3%A1rp%C3%A1tok_%C5%91re_%28Szesz%C3%A1k_Ferenc%2C_1915.%29._Fortepan_86501.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:De%C3%A1k_Ferenc_%C3%BAt,_K%C3%A1rp%C3%A1tok_%C5%91re_(Szesz%C3%A1k_Ferenc,_1915.)._Fortepan_86501.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"K\u00e1rp\u00e1tok \u0151re","seolink":"karpatok-ore","note":"","history":"A szobor megform\u00e1l\u00e1s\u00e1val a kolozsv\u00e1ri sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Szesz\u00e1k Ferenc, a K\u00e1rp\u00e1tok h\u00e1g\u00f3it szemmel tart\u00f3 \u0151rsereg katon\u00e1inak k\u00edv\u00e1nt eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtani. A K\u00e1rp\u00e1tok \u0151reinek eredete eg\u00e9szen I. Istv\u00e1n kir\u00e1lyig vezethet\u0151 vissza. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a K\u00e1rp\u00e1toknok \u00e1t bet\u00f6r\u0151 \u00e9s Erd\u00e9lyt megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok puszt\u00edtott\u00e1k el.@\nA szobrot Lyka D\u00f6me nagybirtokos adom\u00e1nyozta Kolozsv\u00e1r v\u00e1ros\u00e1nak \u00e9s Ferenc J\u00f3zsef 85. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n, 1915. augusztus 18-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel az akkori De\u00e1k Ferenc utca j\u00e1rdasziget\u00e9n. A f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt alkot\u00e1sba egy-egy sz\u00f6get verhettek az adom\u00e1nyoz\u00f3k. Bev\u00e9tel\u00e9t a hadbavonult katon\u00e1k \u00f6zvegyeinek \u00e9s \u00e1rv\u00e1inak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtott\u00e1k. Az els\u0151 sz\u00f6get, a sapka gombr\u00f3zs\u00e1j\u00e1t, gr\u00f3f Bethlen \u00d6d\u00f6n f\u0151isp\u00e1n verte be Ferenc J\u00f3zsef nev\u00e9ben, aki 1000 korona adom\u00e1nyt juttatott a j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9lra."},{"sightId":1475,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1321|1814","gps_lat":"46.7653860477","gps_long":"23.5835854415","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/25352\/purjesz-zsigmond-emlekmuve","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Purjesz Zsigmond eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"purjesz-zsigmond-emlekmuve","note":"","history":"Dr. Purjesz Zsigmond belgy\u00f3gy\u00e1szt 1880-ban nevezt\u00e9k ki a kolozsv\u00e1ri belgy\u00f3gy\u00e1szati tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9re. 1885-ben \u00edrta meg az els\u0151 magyar belgy\u00f3gy\u00e1szati tank\u00f6nyvet. 1893-ban Kolozsv\u00e1r miniszteri kolerabiztosk\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Eredm\u00e9nyes munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt vaskoronarenddel jutalmazt\u00e1k \u00e9s Kolozsv\u00e1r d\u00edszpolg\u00e1r\u00e1v\u00e1 avatt\u00e1k. Az \u0151 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fclt fel 1897-99-ben a Mik\u00f3 utcai \u00faj Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinika. Purjesz Zsigmond 1911-ben nyugd\u00edjaztatta mag\u00e1t, \u00e9s Budapestre felk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1912. m\u00e1jus 27-\u00e9n tan\u00edtv\u00e1nyai, az \u00e1ltala alap\u00edtott klinika f\u0151kapuj\u00e1val szemben, egy mellszobor fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val tisztelegtek mester\u00fck el\u0151tt. A szobrot ifj. Vastagh Gy\u00f6rgy kolozsv\u00e1ri sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette. 1919-es rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1t is rom\u00e1n szem\u00e9lyzet vette \u00e1t. Purjesz Zsigmond szobr\u00e1t magyar sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt a megsz\u00e1ll\u00f3k elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":1476,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Cet\u0103\u021buia","mapdata":"1|1175|400","gps_lat":"46.7736821408","gps_long":"23.5822450172","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12385\/erzsebet-kiralyne-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 mellszobra","seolink":"erzsebet-kiralyne-mellszobra","note":"","history":"Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151 szobr\u00e1nak fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t m\u00e1r 1898-ban, a cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 meggyilkol\u00e1sa ut\u00e1n javasolt\u00e1k. Felavat\u00e1s\u00e1ra 1901. j\u00fanius 16-\u00e1n ker\u00fclt sor. A Str\u00f3bl Alajos \u00e1ltal megmint\u00e1zott mellszobor d\u00edszes talapzat\u00e1t a jelent\u0151s erd\u00e9lyi \u00e9p\u00edt\u00e9sz P\u00e1key Lajos tervei szerint k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el. 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a szobrot. A klasszicista jegyekkel rendelkez\u0151 talapzat mind a mai napig megvan az eredeti helyen, m\u00e9ltatlan\u00fal elhagyatva, a n\u00f6v\u00e9nyzet ben\u0151tte. 2011 szeptember v\u00e9g\u00e9n a szobor el\u0151ker\u00fclt a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumnak helyet ad\u00f3 B\u00e1nffy palota alagsor\u00e1ban. Az eml\u00e9km\u0171 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem val\u00f3sulhatott meg. 2012 m\u00e1jus\u00e1ban a szobor m\u00e1solata a Belv\u00e1rosban l\u00e9v\u0151 evang\u00e9likus p\u00fcs\u00f6ks\u00e9g udvar\u00e1n lett fel\u00e1ll\u00edtva."},{"sightId":1477,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Memorandumului 21","mapdata":"1|1654|1163","gps_lat":"46.7692845871","gps_long":"23.5864912625","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/18480\/liszt-ferenc-emlektabla#vetito=117641","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Liszt Ferenc eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"liszt-ferenc-emlektablaja","note":"","history":"A belv\u00e1rosi egykori Redout \u00e9p\u00fclet\u00e9ben k\u00e9t \u00edzben l\u00e9pett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 Liszt Ferenc. El\u0151sz\u00f6r fiatalon, 1846-ban, majd k\u00e9s\u0151bb \u00e9rett, h\u00edrneves m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt 1879-ben. \t2011. okt\u00f3ber 22-\u00e9n avatt\u00e1k fel eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t."},{"sightId":1478,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Sextil Pu\u0219cariu 10","mapdata":"1|1820|859","gps_lat":"46.7710184071","gps_long":"23.5878225057","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/18506\/bocskai-istvan-emlektabla","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_Bocskai_Istv%C3%A1n_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r, Bocskai Istv\u00e1n sz\u00fcl\u0151h\u00e1za\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ac\/Kolozsv%C3%A1r%2C_Bocskai_Istv%C3%A1n_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za.jpg\/256px-Kolozsv%C3%A1r%2C_Bocskai_Istv%C3%A1n_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r,_Bocskai_Istv%C3%A1n_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bocskai Istv\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"bocskai-istvan-emlektablaja","note":"","history":"2011. \u00e1prilis\u00e1ban avatt\u00e1k fel, Gy\u0151rfi Lajos alkot\u00e1sa. Bocskai Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem, a reform\u00e1ci\u00f3 kiemelked\u0151 t\u00e1mogat\u00f3ja Kolozsv\u00e1ron sz\u00fcletett 1557. janu\u00e1r 1-\u00e9n, az \u00d3v\u00e1rosban, a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1za melletti \u00e9p\u00fcletben."},{"sightId":1479,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Arany J\u00e1nos 11","mapdata":"1|1167|908","gps_lat":"46.7706974277","gps_long":"23.5823035556","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"75","homepage":"http:\/\/chem.ubbcluj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Parcul_Central_20180323_175748_05.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Parcul Central 20180323 175748 05\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/Parcul_Central_20180323_175748_05.jpg\/512px-Parcul_Central_20180323_175748_05.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Parcul_Central_20180323_175748_05.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Fels\u0151bb Le\u00e1nyiskola","seolink":"egykori-felsobb-leanyiskola","note":"","history":"A Fels\u0151bb Le\u00e1nyiskola 1900-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a s\u00e9tat\u00e9ri \u00faj \u00e9p\u00fcletbe, amelyet Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervezett (ma az egyetem k\u00e9miai kara tal\u00e1lhat\u00f3 itt)."},{"sightId":1480,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Centru Parc Central Simion Barnutiu","mapdata":"1|432|1345","gps_lat":"46.7680973588","gps_long":"23.5760394715","religion":0,"oldtype":"90","newtype":"81","homepage":"https:\/\/www.chios.ro\/#home","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca_Chios_Casino_-_lateral_view.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca Chios Casino - lateral view\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/f\/f2\/Cluj-Napoca_Chios_Casino_-_lateral_view.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca_Chios_Casino_-_lateral_view.jpg\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Korcsolyapavilon","seolink":"egykori-korcsolyapavilon","note":"","history":"1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a v\u00e1rosban, mely kib\u00e9relte a s\u00e9tat\u00e9ri tavat, \u00e9s a sziget\u00e9re 1877-ben fa korcsolyacsarnokot \u00e9p\u00edttetett. 1896\u20131897-ben \u00e9p\u00fclt fel a P\u00e1key Lajos tervezte korcsolyapavilon \u00e9s a kioszk."},{"sightId":1481,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Central Simion B\u0103rnu\u021biu","mapdata":"1|650|1216","gps_lat":"46.7689183936","gps_long":"23.5778119953","religion":0,"oldtype":"92","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Fmvh, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kaszin%C3%B3_04.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kaszin\u00f3 04\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d0\/Kaszin%C3%B3_04.JPG\/512px-Kaszin%C3%B3_04.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kaszin%C3%B3_04.JPG\u0022\u003EFmvh\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00e9tat\u00e9ri vigad\u00f3, kaszin\u00f3","seolink":"setateri-vigado-kaszino","note":"","history":"Terveit P\u00e1key Lajos 1896-ban k\u00e9sz\u00edtette el \u00e9s a Potsdam melletti Sanssouci-kast\u00e9ly ihlette meg. A kivitelez\u0151 Rem\u00e9nyik Lajos volt."},{"sightId":1482,"townId":61,"active":1,"name_LO":" Facultatea de Litere UBB","address":"Strada Horea 31","mapdata":"2|309|585","gps_lat":"46.7783021657","gps_long":"23.5866074140","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"75","homepage":"https:\/\/lett.ubbcluj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Str._Horea,Nr.31_-_IMG_4595.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca-Str. Horea,Nr.31 - IMG 4595\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b0\/Cluj-Napoca-Str._Horea%2CNr.31_-_IMG_4595.jpg\/512px-Cluj-Napoca-Str._Horea%2CNr.31_-_IMG_4595.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Str._Horea,Nr.31_-_IMG_4595.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Marianum, volt katolikus le\u00e1nynevel\u0151","seolink":"marianum-volt-katolikus-leanynevelo","note":"","history":"Az int\u00e9zet 1910\u20131911-ben \u00e9p\u00fclt H\u00fcbner Jen\u0151 tervei alapj\u00e1n. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti korszakban az egyik legmodernebb erd\u00e9lyi iskola\u00e9p\u00fclet volt (Kolozsv\u00e1r egyik els\u0151 vasbeton \u00e9p\u00fclete). Az \u00e9p\u00fclet felszentel\u00e9s\u00e9t 1911. december 10-\u00e9n Majl\u00e1th Guszt\u00e1v p\u00fcsp\u00f6k v\u00e9gezte. 1914-ben elkezdt\u00e9k egy bentlak\u00e1s fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, amelyet 1916-ban szenteltek fel, a Marianum m\u00f6g\u00f6tt pedig 1924-ben egy h\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek tan\u00e1ri \u00e9s papi lak\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra. 1948-ban az egyh\u00e1zi iskol\u00e1k \u00e1llamos\u00edt\u00e1sakor a Marianum mint int\u00e9zet megsz\u0171nt, az \u00e9p\u00fcletet a Bolyai egyetem kapta meg, amely a hum\u00e1n tansz\u00e9keket telep\u00edtette ide."},{"sightId":2429,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 6","mapdata":"1|2356|1468","gps_lat":"46.7674301262","gps_long":"23.5924951511","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Gubernium.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Gubernium\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b8\/Kolozsvar_Gubernium.JPG\/512px-Kolozsvar_Gubernium.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Gubernium.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Gubernium egykori sz\u00e9khelye","seolink":"gubernium-egykori-szekhelye","note":"","history":""},{"sightId":2430,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a G\u0103rii 1-3","mapdata":"2|301|73","gps_lat":"46.7843267400","gps_long":"23.5863264893","religion":0,"oldtype":"31","newtype":"31","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cluj Napoca, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca_Train_Station.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca Train Station\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/75\/Cluj-Napoca_Train_Station.jpg\/512px-Cluj-Napoca_Train_Station.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca_Train_Station.jpg\u0022\u003ECluj Napoca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s","seolink":"vasutallomas","note":"","history":""},{"sightId":2431,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Administra\u021bia Finan\u021belor Publice pentru Contribuabili Mijlocii","address":"Pia\u021ba Avram Iancu 19","mapdata":"1|2959|830","gps_lat":"46.7711340263","gps_long":"23.5976305021","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Administra%C8%9Bia_Financiar%C4%83_20180322_114307.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Administra\u021bia Financiar\u0103 20180322 114307\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f9\/Administra%C8%9Bia_Financiar%C4%83_20180322_114307.jpg\/512px-Administra%C8%9Bia_Financiar%C4%83_20180322_114307.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Administra%C8%9Bia_Financiar%C4%83_20180322_114307.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori p\u00e9nz\u00fcgyigazgat\u00f3s\u00e1g","seolink":"egykori-penzugyigazgatosag","note":"","history":"1880-ban \u00e9p\u00fclt Maetz Frigyes tervei alapj\u00e1n a Bocskai t\u00e9r \u00e9s a Honv\u00e9d utca sark\u00e1n."},{"sightId":2432,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Palatul Arhiepiscopiei Ortodoxe","address":"Pia\u021ba Avram Iancu","mapdata":"1|2909|718","gps_lat":"46.7718401731","gps_long":"23.5972014173","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"7","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arhiepiscopia_ortodox%C4%83_20180305_160207_10.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Arhiepiscopia ortodox\u0103 20180305 160207 10\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/Arhiepiscopia_ortodox%C4%83_20180305_160207_10.jpg\/512px-Arhiepiscopia_ortodox%C4%83_20180305_160207_10.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arhiepiscopia_ortodox%C4%83_20180305_160207_10.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori erd\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g, ortodox p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g","seolink":"egykori-erdoigazgatosag-ortodox-puspokseg","note":"","history":"Az Oriold \u00e9s Entrasser c\u00e9g \u00e9p\u00edtette 1887-ben Debreczeni Bal\u00e1zs tervei szerint, eredeti rendeltet\u00e9se szerint az erd\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e9khelye volt. Az ortodox katedr\u00e1lis meg\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n 1934 \u00e1prilis\u00e1ban a Minisztertan\u00e1cs az ortodox p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gnek adta az \u00e9p\u00fcletet."},{"sightId":2433,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bd. 21 Decembrie 1989 nr. 7","mapdata":"1|2250|742","gps_lat":"46.7716500415","gps_long":"23.5915181783","religion":0,"oldtype":"74,6","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.brassai.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Norbert Csaba, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_unitarian.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Colegiul unitarian\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Colegiul_unitarian.jpg\/512px-Colegiul_unitarian.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_unitarian.jpg\u0022\u003ENorbert Csaba\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00e9gi unit\u00e1rius koll\u00e9gium, Brassai S\u00e1muel Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"regi-unitarius-kollegium-brassai-samuel-elmeleti-liceum","note":"","history":"1718-ban az unit\u00e1riusok, kiszorulva a f\u0151t\u00e9ri templomb\u00f3l \u00e9s iskol\u00e1b\u00f3l egy Magyar utcai emeletes h\u00e1zba k\u00f6lt\u00f6ztek, amelyet val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e9g kor\u00e1bban v\u00e1s\u00e1roltak meg az unit\u00e1rius aranym\u0171ves Husz\u00e1r Mih\u00e1lyt\u00f3l. Az \u00e9p\u00fcletet 1721-1722-ben b\u0151v\u00edtett\u00e9k, majd 1725-ben hozz\u00e1csatolt\u00e1k a megv\u00e1s\u00e1rolt szomsz\u00e9dos h\u00e1zat is, amely a Magyar utca \u00e9s Szappany utcai sik\u00e1tor saroktelke volt. Ehhez 1726-ban \u00e9s 1742-ben \u00fajabb telkeket v\u00e1s\u00e1roltak. Mivel az iskola\u00e9p\u00fclet \u00e9letvesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1lt, 1779-ben teljes fel\u00faj\u00edt\u00e1sa mellett d\u00f6nt\u00f6ttek. 1780-ban fel\u00faj\u00edtott\u00e1k a homlokzatot. Az unit\u00e1rius f\u0151tan\u00e1cs Ugrai L\u00e1szl\u00f3 m\u00e9rn\u00f6k\u00f6t \u00e9s Josef Leder \u00e9p\u00edt\u0151mestert k\u00e9rte fel tervez\u0151nek. A v\u00e9gleges terveken azonban csak Leder neve szerepel. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s 1801 tavasz\u00e1n indult\u201a s 1806 \u0151sz\u00e9ig tartott. Az \u00faj iskola\u00e9p\u00fclet meg\u00e9p\u00fclt\u00e9vel az 1900\u20131901-es tan\u00e9v v\u00e9g\u00e9n az iskola kik\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletb\u0151l\u201a s ezut\u00e1n az egyh\u00e1z kisebb-nagyobb \u00e1talak\u00edt\u00e1sokkal lak\u00e1soknak\u201a m\u0171helyeknek\u201a irod\u00e1knak\u201a a f\u00f6ldszintet pedig \u00fczlethelyis\u00e9geknek adta ki."},{"sightId":2434,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Horea","mapdata":"2|331|408","gps_lat":"46.7804206966","gps_long":"23.5869847612","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ana Maria Catalina, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Str._Horea,Nr.53_-_IMG_4596.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca-Str. Horea,Nr.53 - IMG 4596\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/57\/Cluj-Napoca-Str._Horea%2CNr.53_-_IMG_4596.jpg\/512px-Cluj-Napoca-Str._Horea%2CNr.53_-_IMG_4596.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca-Str._Horea,Nr.53_-_IMG_4596.jpg\u0022\u003EAna Maria Catalina\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"H\u00eddelvei reform\u00e1tus templom","seolink":"hidelvei-reformatus-templom","note":"","history":""},{"sightId":2435,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Gheorghe \u0218incai","address":"Strada Avram Iancu 33","mapdata":"1|2863|1424","gps_lat":"46.7676389617","gps_long":"23.5968205581","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/sincaicj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"A reform\u00e1tus koll\u00e9gium \u00faj \u00e9p\u00fclete","seolink":"a-reformatus-kollegium-uj-epulete","note":"","history":"1902-ben \u00e9p\u00fclt meg a reform\u00e1tus koll\u00e9gium Pet\u0151fi utcai \u00faj k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fclete, amelyet Paulus Erika tervezett.\n&\nwikipedia: Reform\u00e1tus koll\u00e9gium (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Reform%C3%A1tus_koll%C3%A9gium_(Kolozsv%C3%A1r)\ngallery.hungaricana.hu: Kolozsv\u00e1r; Reform\u00e1tus int\u00e9zm\u00e9nyek; K\u00f3rh\u00e1z; R\u00e9gi k\u2026|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1419043\/?img=0"},{"sightId":2436,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Sinagoga","address":"Strada Horea","mapdata":"2|320|692","gps_lat":"46.7771099024","gps_long":"23.5868938315","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Neol\u00f3g zsinag\u00f3na","seolink":"neolog-zsinagona","note":"","history":"Kolozsv\u00e1rra a zsid\u00f3k beteleped\u00e9s\u00e9t 1848-ban enged\u00e9lyezt\u00e9k. 1887-re \u00e9p\u00fclt fel a keleti st\u00edluselemekkel d\u00edsz\u00edtett neol\u00f3g zsinag\u00f3ga Hagner Izidor tervei alapj\u00e1n. 1927 szeptember 13-\u00e1n feld\u00falt\u00e1k a vasg\u00e1rdist\u00e1k. Jelenleg ez az egyetlen m\u0171k\u00f6d\u0151 zsinag\u00f3ga Kolozsv\u00e1ron."},{"sightId":2437,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Elisabeta","address":"Str. Traian Vuia, nr. 76","mapdata":"","gps_lat":"46.7839325852","gps_long":"23.6543207445","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BisericaRomanoCatolicaSomeseni_(4).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BisericaRomanoCatolicaSomeseni (4)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3e\/BisericaRomanoCatolicaSomeseni_%284%29.JPG\/512px-BisericaRomanoCatolicaSomeseni_%284%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BisericaRomanoCatolicaSomeseni_(4).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Erzs\u00e9bet r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"szent-erzsebet-romai-katolikus-templom","note":"","history":""},{"sightId":2438,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Universit\u0103\u021bii 7","mapdata":"1|2128|1508","gps_lat":"46.7671688757","gps_long":"23.5904963494","religion":1,"oldtype":"5,21,17,74","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Egykori_Piarista_rendhaz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Egykori Piarista rendhaz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/a\/af\/Kolozsvar_Egykori_Piarista_rendhaz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Egykori_Piarista_rendhaz.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Piarista rendhaz","seolink":"egykori-piarista-rendhaz","note":"","history":"Eredetileg a jezsuit\u00e1k \u00e9p\u00edttett\u00e9k, nemesi ifjak konviktusak\u00e9nt, majd a rend megsz\u00fcntet\u00e9se ut\u00e1n M\u00e1ria Ter\u00e9zia a piarist\u00e1knak adta \u00e1t. Az \u00e9p\u00fclet val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 1735-ben k\u00e9sz\u00fclt el, mivel a barokk f\u0151kapu felett ez az \u00e9vsz\u00e1m olvashat\u00f3, mellette az alap\u00edt\u00f3k, B\u00e1thory Istv\u00e1n \u00e9s gr\u00f3f Apor Istv\u00e1n c\u00edmer\u00e9vel \u00e9s a I(esus)H(ominum)S(alvator) CON(victus) NOB(ilium) felirattal. A 18. sz\u00e1zadban a konviktus keleti sz\u00e1rnya volt a v\u00e1ros els\u0151 k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fclete.@\nAz 1848\u201349-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc alatt el\u0151bb menek\u00fcltek laktak benne, ut\u00e1na kasz\u00e1rny\u00e1v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, majd katonai szab\u00f3s\u00e1g kapott helyet benne. Az \u00e9p\u00fclet 1860 k\u00f6r\u00fcl \u00fcresen maradt, \u00e9s fel\u00faj\u00edt\u00e1s ut\u00e1n az Erd\u00e9lyi Kir\u00e1lyi T\u00e1bla haszn\u00e1lat\u00e1ba ker\u00fclt. 1866-t\u00f3l kezdve ism\u00e9t koll\u00e9giumk\u00e9nt funkcion\u00e1lt.@\n1948-ban a piarista rend megsz\u00fcntet\u00e9sekor az \u00e9p\u00fcletet az egyetem haszn\u00e1lta bentlak\u00e1s \u00e9s \u00e9tkezde c\u00e9lj\u00e1ra, k\u00e9s\u0151bb irod\u00e1k \u00e9s orvosi rendel\u0151 is ker\u00fclt ide. A hajdani refekt\u00f3riumot klubhelyis\u00e9gk\u00e9nt hasznos\u00edtott\u00e1k.\n&\nwikipedia: Piarista rendh\u00e1z (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Piarista_rendh%C3%A1z_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":2439,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bocskai (Avram Iancu) t\u00e9r 13","mapdata":"1|2704|555","gps_lat":"46.7727945560","gps_long":"23.5954370441","religion":2,"oldtype":"6","newtype":"6","homepage":"https:\/\/proteo.cj.edu.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Protest%C3%A1ns_Teol%C3%B3gia_(Kolozsv%C3%A1r).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Protest\u00e1ns Teol\u00f3gia (Kolozsv\u00e1r)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ea\/Protest%C3%A1ns_Teol%C3%B3gia_%28Kolozsv%C3%A1r%29.jpg\/256px-Protest%C3%A1ns_Teol%C3%B3gia_%28Kolozsv%C3%A1r%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Protest%C3%A1ns_Teol%C3%B3gia_(Kolozsv%C3%A1r).jpg\u0022\u003EWikizoli at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Protest\u00e1ns Teol\u00f3giai Int\u00e9zet","seolink":"protestans-teologiai-intezet","note":"","history":"A teol\u00f3gia \u00e9p\u00fclet\u00e9nek hely\u00e9n a 17. sz\u00e1zadban a reform\u00e1tusok els\u0151 k\u00fcls\u0151, azaz v\u00e1rfalakon k\u00edv\u00fcli temploma \u00e1llt. 1672 t\u00e1j\u00e1n \u00e9p\u00fclt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy kor\u00e1bbi k\u00e1polna alapjaira. 1690. december 16-\u00e1n a Kaj\u00e1nt\u00f3 fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 tat\u00e1rok fel\u00e9gett\u00e9k a K\u00fcls\u0151 Magyar utc\u00e1t, \u00edgy a templomot is. Az \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9se 1695-ben kezd\u0151d\u00f6tt meg a v\u00e1rfalt\u00f3l t\u00e1volabbi telken, a mai k\u00e9t\u00e1g\u00fa templom hely\u00e9n.@\nAz elhagyatott telket Pataki Istv\u00e1n f\u0151b\u00edr\u00f3 v\u00e1s\u00e1rolta meg a reform\u00e1tusokt\u00f3l azzal a felt\u00e9tellel, hogy az \u0151 \u00e9s feles\u00e9ge hal\u00e1la ut\u00e1n visszasz\u00e1ll az egyh\u00e1zra. El\u0151bb kertt\u00e9 alak\u00edtotta, majd fogad\u00f3t \u00e9p\u00edtett H\u00e1rom liliom n\u00e9v alatt. 1781-ben meghalt Patakin\u00e9, a telek a fogad\u00f3val pedig visszasz\u00e1llt az egyh\u00e1zra. Azonban a fogad\u00f3 hamarosan a v\u00e1ros egyik rossz h\u00edrnev\u0171 tivornyahely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.@\nA reform\u00e1tus teol\u00f3gia Nagyenyedr\u0151l Kolozsv\u00e1rra val\u00f3 telep\u00edt\u00e9se m\u00e1r az 1870-es \u00e9vekt\u0151l napirenden volt. A teol\u00f3gia \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9re ki\u00edrt p\u00e1ly\u00e1zatot 1894 janu\u00e1rj\u00e1ban Feszty Gyula budapesti \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k terve nyerte meg. Az \u00e9p\u00fcletet 1895. szeptember\u00e9ben adt\u00e1k \u00e1t, a megnyit\u00f3\u00fcnneps\u00e9gre november 2-3-\u00e1n ker\u00fclt sor B\u00e1nffy Dezs\u0151 minisztereln\u00f6k \u00e9s Wlassics Gyula vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszter jelenl\u00e9t\u00e9ben.@\nA miniszt\u00e9riummal k\u00f6t\u00f6tt egyezs\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben a teol\u00f3gusok egyben a kolozsv\u00e1ri egyetem di\u00e1kjainak sz\u00e1m\u00edtottak \u00e9s egyes t\u00e1rgyakat annak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 karain hallgattak. Az \u00faj \u00e9p\u00fcletben nemcsak teol\u00f3gusok, de a reform\u00e1tus b\u00f6lcs\u00e9szhallgat\u00f3k is sz\u00e1ll\u00e1st kaptak.@\nFalai k\u00f6z\u00f6tt neves erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k, tud\u00f3sok, \u00edr\u00f3k, szerkeszt\u0151k tanultak, akik k\u00f6z\u00fcl sokan \u00e9vtizedekig itt is laktak: a bibliaford\u00edt\u00f3 Kecskem\u00e9thy Istv\u00e1n, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Pokoly J\u00f3zsef \u00e9s R\u00e9v\u00e9sz Imre, a filoz\u00f3fus Ravasz L\u00e1szl\u00f3, Bart\u00f3k Gy\u00f6rgy, Makkai S\u00e1ndor \u00e9s Tavaszy S\u00e1ndor, stb.@\nAz 1948-ban \u00e9letbe l\u00e9pett \u00faj tan\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny v\u00e1laszt\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta az erd\u00e9lyi protest\u00e1ns egyh\u00e1zakat: egyes\u00edtik a reform\u00e1tus \u00e9s az unit\u00e1rius teol\u00f3giai akad\u00e9mi\u00e1kat vagy k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1v\u00e1 min\u0151s\u00fclnek. Az \u00f6t protest\u00e1ns p\u00fcsp\u00f6k (V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00e1nos, Arday Alad\u00e1r, Argay Gy\u00f6rgy, Kiss Elek \u00e9s Friedrich M\u00fcller) az egyes\u00edt\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6tt. \n&\nwikipedia: Protest\u00e1ns Teol\u00f3giai Int\u00e9zet (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Protest%C3%A1ns_Teol%C3%B3giai_Int%C3%A9zet_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":2440,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Ion I. C. Br\u0103tianu 51","mapdata":"1|2772|1136","gps_lat":"46.7693718780","gps_long":"23.5960872746","religion":2,"oldtype":"7","newtype":"7","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Reformatus_Puspokseg.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Reformatus Puspokseg\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/58\/Kolozsvar_Reformatus_Puspokseg.JPG\/512px-Kolozsvar_Reformatus_Puspokseg.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Reformatus_Puspokseg.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Erd\u00e9lyi reform\u00e1tus egyh\u00e1zker\u00fclet p\u00fcsp\u00f6ki hivatala","seolink":"erdelyi-reformatus-egyhazkerulet-puspoki-hivatala","note":"","history":"A reform\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r a 16. sz\u00e1zad \u00f6t\u00f6dik \u00e9vtized\u00e9ben meggy\u00f6kerezett az erd\u00e9lyi magyar lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben \u00e9s a reform\u00e1tus teol\u00f3gia hamarosan uralkod\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. 1559-ben a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi zsinat elfogadta az \u00farvacsor\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 reform\u00e1tus tan\u00edt\u00e1st, majd 1564-ben, a nagyenyedi zsinaton a helv\u00e9t, illetve lutheri ir\u00e1ny\u00fa reform\u00e1ci\u00f3k elv\u00e1ltak egym\u00e1st\u00f3l. Ett\u0151l az id\u0151pontt\u00f3l sz\u00e1m\u00edthat\u00f3 az Erd\u00e9lyi reform\u00e1tus egyh\u00e1z l\u00e9trej\u00f6tte.\n&\nwikipedia: Erd\u00e9lyi reform\u00e1tus egyh\u00e1zker\u00fclet|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Erd%C3%A9lyi_reform%C3%A1tus_egyh%C3%A1zker%C3%BClet"},{"sightId":2441,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Rom\u00e1, Strada Mihail Kog\u0103lniceanu","mapdata":"1|2628|1340","gps_lat":"46.7681315717","gps_long":"23.5947831954","religion":2,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Tanari_lakasok.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Tanari lakasok\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dc\/Kolozsvar_Tanari_lakasok.JPG\/512px-Kolozsvar_Tanari_lakasok.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Tanari_lakasok.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus tan\u00e1ri lak\u00e1sok","seolink":"reformatus-tanari-lakasok","note":"","history":"A r\u00e9gi koll\u00e9gium\u00e9p\u00fclettel szembeni els\u0151 kolozsv\u00e1ri t\u00edpush\u00e1zsor ismert a reform\u00e1tus tan\u00e1rok lakhelyek\u00e9nt. Itt a magot az egyik tan\u00e1r, Szathm\u00e1rn\u00e9meti S\u00e1muel hagyat\u00e9ka k\u00e9pezi: 1717-ben e telkek egyik\u00e9n fekv\u0151 h\u00e1z\u00e1t azzal a kik\u00f6t\u00e9ssel hagyja az ekl\u00e9zsi\u00e1ra, hogy az mindenkor szolg\u00e1ljon tan\u00e1ri lakhelyk\u00e9nt. Azt\u00e1n rendre keletre \u00e9s nyugatra is siker\u00fclt \u00f6sszev\u00e1s\u00e1rolni a h\u00e1zas telkeket tan\u00e1rok otthon\u00e1ul. Az 1798-as t\u0171zv\u00e9sz elpuszt\u00edtotta \u0151ket. Az egyh\u00e1z a koll\u00e9gium\u00e9p\u00fclet tervez\u0151j\u00e9vel, Leder J\u00f3zseffel elk\u00e9sz\u00edttette n\u00e9gy ide felh\u00fazand\u00f3 tan\u00e1ri h\u00e1z terv\u00e9t is. Ezek 1802 \u00e9s 1827 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fcltek, az els\u0151t m\u00e9g Leder, a tov\u00e1bbiakat az eredeti tervnek megfelel\u0151en Sommer J\u00e1nos \u00e9s Winkler Gy\u00f6rgy pall\u00e9rok kivitelezt\u00e9k. Eredetileg n\u00e9gy tan\u00e1rnak ny\u00fajtottak otthont, de a tan\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette, hogy 1923-ban a k\u00e9t k\u00f6z\u00e9ps\u0151 h\u00e1z kapualj\u00e1t be\u00e9p\u00edtve a f\u00f6ldszinten is lak\u00e1sokat hozzanak l\u00e9tre. Ezekben a h\u00e1zakban lakott a koll\u00e9gium h\u00edres tan\u00e1rcsal\u00e1dainak sz\u00e1mos tagja, a tan\u00edtv\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl is sokan b\u00e9reltek sz\u00e1ll\u00e1st n\u00e1luk. Eml\u00e9kt\u00e1bla \u00e1ll a fal\u00e1n arr\u00f3l, hogy itt sz\u00fcletett Szil\u00e1gyi Ferenc professzor fia, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, akad\u00e9mikus Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor (1827\u20131899), az erd\u00e9lyi m\u00falt egyik legkiemelked\u0151bb kutat\u00f3ja. 1948-ban a tan\u00e1ri lak\u00e1sokat is \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, majd 1996 ut\u00e1n rendre mag\u00e1nszem\u00e9lyeknek adt\u00e1k el \u0151ket.\n&\nmuvelodes.ro: Gaal Gy\u00f6rgy: H\u00e1zak \u00e9s emberek a Farkas utcai templom vonz\u00e1sk\u00f6r\u00e9ben|http:\/\/www.muvelodes.ro\/index.php\/Cikk?id=70"},{"sightId":2442,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 14","mapdata":"1|2256|801","gps_lat":"46.7713140698","gps_long":"23.5916050812","religion":8,"oldtype":"7","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g_h%C3%A1za_Kolozsv%C3%A1r.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Vall\u00e1sszabads\u00e1g h\u00e1za Kolozsv\u00e1r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9c\/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g_h%C3%A1za_Kolozsv%C3%A1r.jpg\/512px-Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g_h%C3%A1za_Kolozsv%C3%A1r.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g_h%C3%A1za_Kolozsv%C3%A1r.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vall\u00e1sszabads\u00e1g H\u00e1za","seolink":"vallasszabadsag-haza","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadi g\u00f3tikus \u00e9p\u00fclet a v\u00e1ros egyik legr\u00e9gebbi lak\u00f3h\u00e1za volt. \u00c9p\u00edttet\u0151je egyes felt\u00e9telez\u00e9sek szerint a v\u00e1ros egyik tehet\u0151s polg\u00e1ra, m\u00e1sok szerint keresztes lovagok lehettek. A 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n a Wessel\u00e9nyi csal\u00e1d birtok\u00e1ba ker\u00fclt, 1851-t\u0151l pedig Biasini Domokos keresked\u0151 tulajdona lett. Az unit\u00e1rius egyh\u00e1z 1883-ban v\u00e1s\u00e1rolta meg, \u00e9s p\u00fcsp\u00f6ki lakhelynek alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. 2009-ben B\u00e1lint Bencz\u00e9di Ferenc p\u00fcsp\u00f6k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re az egyh\u00e1z \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy fel\u00faj\u00edtj\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet. Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyk\u00e9nt az unit\u00e1rius egyh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9keit mutatja be; kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9rk\u00e9nt \u00edr\u00f3-olvas\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00f3knak, m\u0171helybesz\u00e9lget\u00e9seknek, koncerteknek \u00e9s egy\u00e9b rendezv\u00e9nyeknek. Az int\u00e9zm\u00e9ny c\u00e9lja a vall\u00e1sszabads\u00e1g eszm\u00e9j\u00e9nek er\u0151s\u00edt\u00e9se, vizsg\u00e1lata, v\u00e9delme.\n&\nwikipedia: Vall\u00e1sszabads\u00e1g H\u00e1za|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Vall%C3%A1sszabads%C3%A1g_H%C3%A1za"},{"sightId":2443,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Bolyai J\u00e1nos 1","mapdata":"1|2329|1063","gps_lat":"46.7697942042","gps_long":"23.5923036760","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Zsoltxantus (talk\u00a0\u00b7 contribs), CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bolyai_Janos_szulohaza.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bolyai Janos szulohaza\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/37\/Bolyai_Janos_szulohaza.jpg\/512px-Bolyai_Janos_szulohaza.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bolyai_Janos_szulohaza.jpg\u0022\u003EZsoltxantus (talk\u00a0\u00b7 contribs)\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bolyai J\u00e1nos sz\u00fcl\u0151h\u00e1za","seolink":"bolyai-janos-szulohaza","note":"","history":"A h\u00e1z, ahol Bolyai J\u00e1nos 1802. december 15-\u00e9n este 9 \u00f3rakor megl\u00e1tta a napvil\u00e1got, Kolozsv\u00e1r belv\u00e1ros\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 az akkori Bel-K\u00f6z\u00e9p \u00e9s Tivoli (ma Bolyai J\u00e1nos) utc\u00e1k tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l, a nyugati sarkon. Akkor a h\u00e1z Benk\u0151 J\u00f3zsef kirurgus (azaz borb\u00e9ly) \u00e9s neje, Bachmann Julianna tulajdona volt, akik Bolyai J\u00e1nos anyai nagysz\u00fclei. Az \u00e9p\u00fclet valamikor volt V\u00e1lyi G\u00e1bor (1844\u20131926) egyetemi tan\u00e1r (V\u00e1lyi Gyula matematikus testv\u00e9rb\u00e1tyja) tulajdona is. A sarok\u00fczletben egykor porcel\u00e1nk\u00e9szleteket \u00e1rultak. 1903-ban, mikor az els\u0151 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t elhelyezt\u00e9k az \u00e9p\u00fcleten, a Keresked\u0151 T\u00e1rsulat\u00e9 volt.@\nBolyai J\u00e1nos sz\u00fcl\u0151h\u00e1za a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n ismeretlen volt, a k\u00f6zelg\u0151 sz\u00e1z\u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n Schlesinger Lajos egyetemi tan\u00e1r kutatta fel. Bolyai J\u00e1nos sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t 1903. janu\u00e1r 15-\u00e9n \u00fcnnepelt\u00e9k 1902. december 15. helyett, tekintettel arra, hogy a t\u00e1volb\u00f3l megh\u00edvand\u00f3 vend\u00e9geknek neh\u00e9z lett volna a december k\u00f6zepi utaz\u00e1s. Ekkor helyezt\u00e9k el az els\u0151 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t a h\u00e1z d\u00e9li oldal\u00e1n az erk\u00e9ly f\u00f6l\u00f6tt.\n&\nwikipedia: Bolyai J\u00e1nos sz\u00fcl\u0151h\u00e1za|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bolyai_J%C3%A1nos_sz%C3%BCl%C5%91h%C3%A1za"},{"sightId":2444,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Iuliu Maniu 1, 2.","mapdata":"1|2139|1009","gps_lat":"46.7701373774","gps_long":"23.5905741140","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Acquario51, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj_Sky.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj Sky\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/04\/Cluj_Sky.jpg\/512px-Cluj_Sky.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj_Sky.jpg\u0022\u003EAcquario51\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"St\u00e1tush\u00e1zak","seolink":"statushazak","note":"","history":"A h\u00e1zak a nev\u00fcket az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus St\u00e1tusr\u00f3l, az \u00e9p\u00edttet\u0151j\u00fckr\u0151l kapt\u00e1k. Az \u00e9p\u00fcletek t\u00f6rt\u00e9nete \u00f6sszef\u00fcgg a Szentegyh\u00e1z utca (ma Iuliu Maniu) kialakul\u00e1s\u00e1val, amely a 17. sz\u00e1zadig csak a Bolyai utc\u00e1ig terjedt, s csak 1899-ben hosszabb\u00edtott\u00e1k meg a F\u0151 t\u00e9rig. Ekkor javasolta Groisz Guszt\u00e1v f\u0151gondnok, hogy az utcanyit\u00e1ssal egyidej\u0171leg \u00faj b\u00e9rh\u00e1zakat is \u00e9p\u00edtsenek. E terv miatt az itt \u00e1ll\u00f3 n\u00e9gy renesz\u00e1nsz h\u00e1zat el kellett bontani. 1898 \u00e1prilis\u00e1ban a Hauszmann \u00e9s T\u00e1rsa c\u00e9g elkezdte a bont\u00e1st, majd az \u00e9p\u00edt\u00e9st. Az \u00faj b\u00e9rh\u00e1zakat Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervezte neobarokk st\u00edlusban. A k\u00e9t sarki palota tetej\u00e9n h\u00e1rom-h\u00e1rom \u2013 a Szenth\u00e1roms\u00e1gra utal\u00f3 \u2013 kereszttel d\u00edsz\u00edtett harangmot\u00edvum jelezte az \u00e9p\u00fcletek hovatartoz\u00e1s\u00e1t. \n&\nwikipedia: St\u00e1tush\u00e1zak|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/St%C3%A1tush%C3%A1zak"},{"sightId":2445,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Republicii 37","mapdata":"1|1930|2187","gps_lat":"46.7631808481","gps_long":"23.5888152596","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Pakey_villa.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Pakey villa\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/c\/c6\/Kolozsvar_Pakey_villa.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Pakey_villa.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"P\u00e1key-villa","seolink":"pakey-villa","note":"","history":"P\u00e1key Lajos (1853-1921), a v\u00e1ros f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sze \u00e9p\u00edttetett mag\u00e1nak. Az \u00e9p\u00fclet \u00e9rdekess\u00e9ge abban \u00e1ll, hogy a lebont\u00e1sra \u00edt\u00e9lt r\u00e9gi polg\u00e1rh\u00e1zak ajt\u00f3- \u00e9s ablakkereteit, faragv\u00e1nyait P\u00e1key be\u00e9p\u00edttette a vill\u00e1ba, amely \u00edgy val\u00f3s\u00e1gos \u00e9p\u00edt\u00e9szeti m\u00fazeumm\u00e1 v\u00e1lt. A M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly-eml\u00e9km\u0171 k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek id\u0151szak\u00e1ban Fadrusz J\u00e1nos gyakori vend\u00e9ge volt a vill\u00e1nak. Rajta k\u00edv\u00fcl a korszak sok jeles m\u0171v\u00e9sze is megfordult itt. Jelenleg a Pszichol\u00f3giai Int\u00e9zet m\u0171k\u00f6dik benne. \n&\nwikipedia: P\u00e1key-villa|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/P%C3%A1key-villa"},{"sightId":2446,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Eroilor 32","mapdata":"1|2628|1022","gps_lat":"46.7699993986","gps_long":"23.5947506719","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BdEroilorNr32.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BdEroilorNr32\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1b\/BdEroilorNr32.JPG\/512px-BdEroilorNr32.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BdEroilorNr32.JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kis B\u00e1nffy-h\u00e1z","seolink":"kis-banffy-haz","note":"","history":"K\u00e9t polg\u00e1rh\u00e1z hely\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k a 19. sz\u00e1zadban; a baloldali \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszinti helyis\u00e9ge \u00e9s pinc\u00e9je renesz\u00e1nsz kori. \u00c9p\u00edttet\u0151je \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9sze nem ismert, felt\u00e9telezhet\u0151en 1808 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt. Az 1848\u201349-es szabads\u00e1gharc ut\u00e1n B\u00e1nffy D\u00e1niel f\u0151isp\u00e1n lakott benne. Kolozsv\u00e1ri tart\u00f3zkod\u00e1sakor itt szokott megsz\u00e1llni fia, B\u00e1nffy Dezs\u0151 minisztereln\u00f6k. 1904-t\u0151l kezdve P\u00f3sta B\u00e9la kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re az egyetemi menza b\u00e9relte. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l b\u00e9rh\u00e1zk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a f\u00f6ldszinten \u00fczlethelyis\u00e9gekkel.\n&\nwikipedia: Kis B\u00e1nffy-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kis_B%C3%A1nffy-h%C3%A1z"},{"sightId":2447,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Institut Francez","address":"Strada Ion I. C. Br\u0103tianu 22","mapdata":"1|2629|1211","gps_lat":"46.7689493206","gps_long":"23.5947485263","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"16","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_B%C3%A9ldi-palota2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r B\u00e9ldi-palota2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c7\/Kolozsv%C3%A1r_B%C3%A9ldi-palota2.JPG\/512px-Kolozsv%C3%A1r_B%C3%A9ldi-palota2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_B%C3%A9ldi-palota2.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bethlen-palota, B\u00e9ldi-palota","seolink":"bethlen-palota-beldi-palota","note":"","history":"A palota felt\u00e9telezett \u00e9p\u00edttet\u0151je gr\u00f3f Bethlen K\u00e1roly (1784-1837). Az 1798-as nagy t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n \u00e9p\u00edtett palota Bethlen K\u00e1roly l\u00e1nya, Eszter h\u00e1zass\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n ker\u00fcl gr\u00f3f Teleki Lajos tulajdon\u00e1ba, majd a B\u00e9ldi csal\u00e1dhoz. \n&\nfoter.ro: Hopp\u00e1: Bethlen-palota lesz a Teleki-B\u00e9ldi-palota|https:\/\/foter.ro\/cikk\/20170819_hoppa_bethlen_palota_lesz_a_teleki_beldi_palota\/"},{"sightId":2448,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Magyarorsz\u00e1g F\u0151konzul\u00e1tusa","address":"Pia\u021ba Unirii 23","mapdata":"1|1960|918","gps_lat":"46.7706596994","gps_long":"23.5890650866","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"16","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Rucska-h%C3%A1z_Kolozsv%C3%A1r.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Rucska-h\u00e1z Kolozsv\u00e1r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/Rucska-h%C3%A1z_Kolozsv%C3%A1r.jpg\/512px-Rucska-h%C3%A1z_Kolozsv%C3%A1r.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Rucska-h%C3%A1z_Kolozsv%C3%A1r.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Rucska-h\u00e1z","seolink":"rucska-haz","note":"","history":"Rucska J\u00e1nos kolozsv\u00e1ri \u00fcgyv\u00e9d \u00e9p\u00edtette Maetz Frigyes tervei szerint. Az \u00e9p\u00fclet 1883-ban k\u00e9t kisebb \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt fel eklektikus st\u00edlusban. A f\u00f6ldszintj\u00e9n \u00fczemelt az Eur\u00f3pa k\u00e1v\u00e9h\u00e1z, amelyet a n\u00e9pnyelv a tulajdonos ut\u00e1n Kikakker-k\u00e1v\u00e9h\u00e1znak nevezett. Ma a reform\u00e1tus egyh\u00e1z tulajdona, 1997 \u00f3ta Magyarorsz\u00e1g kolozsv\u00e1ri f\u0151konzul\u00e1tusa sz\u00e9kel benne.\n&\nwikipedia: Rucska-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Rucska-h%C3%A1z"},{"sightId":2449,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Palatul Babos","address":"Str. Regele Ferdinand 28","mapdata":"1|1850|325","gps_lat":"46.7741722522","gps_long":"23.5881210748","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cluj Napoca, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fa%C3%A7ade_sud_de_Palatul_Babos,_Cluj.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fa\u00e7ade sud de Palatul Babos, Cluj\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/36\/Fa%C3%A7ade_sud_de_Palatul_Babos%2C_Cluj.jpg\/512px-Fa%C3%A7ade_sud_de_Palatul_Babos%2C_Cluj.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fa%C3%A7ade_sud_de_Palatul_Babos,_Cluj.jpg\u0022\u003ECluj Napoca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Babos-palota","seolink":"babos-palota","note":"","history":"A k\u00e9temeletes b\u00e9rh\u00e1zat Babos S\u00e1ndor \u00e9p\u00edttette az 1890-es \u00e9vek elej\u00e9n. 1944-ig a palota m\u00e1sodik emelet\u00e9n volt az Erd\u00e9lyi Sz\u00e9pm\u00edves C\u00e9h sz\u00e9khelye. Az \u00e9p\u00fclet jelenlegi tulajdonosa, az erd\u00e9lyi reform\u00e1tus egyh\u00e1zker\u00fclet visszaig\u00e9nyelte a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n elkobzott ingatlant. \n&\nwikipedia: Babos-palota|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Babos-palota"},{"sightId":2450,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Unirii 2","mapdata":"1|1848|979","gps_lat":"46.7702365039","gps_long":"23.5881291674","religion":0,"oldtype":"53,81","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Unio_utca_Apor_haz.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Unio utca Apor haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/38\/Kolozsvar_Unio_utca_Apor_haz.jpg\/512px-Kolozsvar_Unio_utca_Apor_haz.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Unio_utca_Apor_haz.jpg\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Apor-h\u00e1z","seolink":"apor-haz","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, empire st\u00edlusjegyeket visel\u0151 h\u00e1z. Oldals\u00f3 fal\u00e1ban r\u00e9gi, g\u00f3tikus ablak l\u00e1that\u00f3. Az emelet\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt 1843-t\u00f3l a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9let egyik sz\u00ednhelyek\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 Polg\u00e1ri T\u00e1rsalkod\u00f3. Az 1850-es \u00e9vekben Korona n\u00e9ven k\u00e1v\u00e9h\u00e1zat rendeztek be a f\u00f6ldszintj\u00e9n. Az 1971-es fel\u00faj\u00edt\u00e1sn\u00e1l a padl\u00f3 al\u00e1 rejtve p\u00e9nzleletre - aranyduk\u00e1tokra, ez\u00fcsttall\u00e9rokra - bukkantak, amelyek M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly kor\u00e1b\u00f3l, valamint II. Ferdin\u00e1nd n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s magyar kir\u00e1ly uralkod\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaztak.\n&\nwikipedia: Apor-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Apor-h%C3%A1z"},{"sightId":2451,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Unirii 14","mapdata":"1|1942|1128","gps_lat":"46.7694590187","gps_long":"23.5889003001","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Wesselenyi_haz.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Wesselenyi haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/21\/Kolozsvar_Wesselenyi_haz.jpg\/256px-Kolozsvar_Wesselenyi_haz.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Wesselenyi_haz.jpg\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Wessel\u00e9nyi-h\u00e1z","seolink":"wesselenyi-haz","note":"","history":"Az eredeti \u00e9p\u00fcletet a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00e9temeletess\u00e9 b\u0151v\u00edtett\u00e9k. Jelenlegi \u00e1llapota az 1876-os t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n alakult ki. A h\u00e1z n\u00e9vad\u00f3ja egykori tulajdonosa, a m\u0171v\u00e9szetp\u00e1rtol\u00f3 Wessel\u00e9nyi Farkas. Ebben a h\u00e1zban hangzott el el\u0151sz\u00f6r magyar f\u00f6ld\u00f6n 1814-ben Beethoven Waldstein szon\u00e1t\u00e1ja, amelynek el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban \u0151 is r\u00e9szt vett. A h\u00e1z alj\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t Gibbon Albert K\u00f6nyvesboltja.\n&\nwikipedia: Wessel\u00e9nyi-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Wessel%C3%A9nyi-h%C3%A1z"},{"sightId":2452,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Horea 1","mapdata":"1|1744|274","gps_lat":"46.7744105509","gps_long":"23.5872041972","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli from Cluj\/Kolozsv\u00e1r (Transylvania, Romania), CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bak-palota_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bak-palota Kolozsv\u00e1r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/05\/Bak-palota_Kolozsv%C3%A1r.JPG\/512px-Bak-palota_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bak-palota_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003EWikizoli from Cluj\/Kolozsv\u00e1r (Transylvania, Romania)\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bak-palota","seolink":"bak-palota","note":"","history":"A Bak-palota 1896-97-ben \u00e9p\u00fclt a Szamos-h\u00edd \u00e9szaknyugati hidelvi sark\u00e1n, az egykori Nagy (ma Horea) utca 1. sz\u00e1m alatt. \u00d6zvegy Oriold J\u00f3zsefn\u00e9, sz\u00fcletett Szigeti Anna kezdte \u00e9p\u00edttetni 1896-ban, majd miut\u00e1n B. Bak Lajos feles\u00e9ge lett. Az 1907-ben elk\u00e9sz\u00fclt b\u00e9rh\u00e1zat Bak-palotak\u00e9nt emlegett\u00e9k, hab\u00e1r mindig a feles\u00e9ge nev\u00e9n volt. Bak Lajos 1907-es hal\u00e1la ut\u00e1n \u00f6zvegye f\u00e9rjhez ment I. Irsay J\u00f3zsefhez. Ez\u00e9rt a b\u00e9rh\u00e1zat h\u00edvt\u00e1k m\u00e9g Oriold-, illetve Irsay-palot\u00e1nak is. Helytelen\u00fcl Berde-palot\u00e1nak is h\u00edvj\u00e1k.\n&\nwikipedia: Bak-palota|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bak-palota"},{"sightId":2453,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Horea 2","mapdata":"1|1802|230","gps_lat":"46.7746366974","gps_long":"23.5877053063","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:HoreaNr2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022HoreaNr2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/HoreaNr2.JPG\/512px-HoreaNr2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:HoreaNr2.JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Benigni-palota, \u00c9li\u00e1n-palota","seolink":"benigni-palota-elian-palota","note":"","history":"A Benigni-palot\u00e1t 1891-ben \u00e9p\u00edttette Benigni S\u00e1muel (1840\u20131903) m\u00e9sz\u00e1ros \u00e9s borkeresked\u0151, az Iparegylet eln\u00f6ke a Szamos-h\u00edd k\u00f6r\u00fcli n\u00e9gy palota k\u00f6z\u00fcl els\u0151k\u00e9nt. A palota az egykori Nagy (ma Horea) utca 2. sz\u00e1m alatt tal\u00e1lhat\u00f3. A b\u00e9rh\u00e1z Benigni hal\u00e1la ut\u00e1n Brecher D\u00e1vid lisztnagykeresked\u0151 tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00c9li\u00e1n Viktor bornagykeresked\u0151 lett a tulajdonosa. \n&\nwikipedia: Benigni-palota|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Benigni-palota"},{"sightId":2454,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii 34","mapdata":"1|2178|1113","gps_lat":"46.7694948571","gps_long":"23.5910008586","religion":0,"oldtype":"50,81","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BdEroilorNr1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BdEroilorNr1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e3\/BdEroilorNr1.JPG\/512px-BdEroilorNr1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BdEroilorNr1.JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Pataki\u2013Teleki-h\u00e1z","seolink":"pataki-teleki-haz","note":"","history":"A s\u00e1rospataki Pataki csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette 1790 k\u00f6r\u00fcl. 1807-ben Pataki S\u00e1muel gr\u00f3f Teleki Imre \u00f6zvegy\u00e9nek adta el az \u00e9p\u00fcletet. 1845-ben Teleki Domokos neves politikus \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz v\u00e1s\u00e1rolta meg. A 18. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n emeleti sarokterm\u00e9ben ny\u00edlt lehet\u0151s\u00e9ge a magyar sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 t\u00e1rsulatnak, hogy el\u0151ad\u00e1sokat tarthasson. A De\u00e1k Ferenc utcai (egykori K\u00f6z\u00e9p utca, ma Eroilor) emeleti balkon feletti Bem-eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9keztet arra, hogy a hadvez\u00e9r 1848 kar\u00e1csony\u00e1n itt sz\u00e1llt meg Teleki Domokos megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra. Az 1950-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9n emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9ssel nyerte mai \u00e1llapot\u00e1t. A De\u00e1k Ferenc utcai oldalon m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1rosszerte h\u00edres Bern\u00e1t-f\u00e9le Pap\u00edros \u00c1ruh\u00e1z valamint a Lukullus \u00c9tterem.\n&\nwikipedia: Pataki\u2013Teleki-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Pataki%E2%80%93Teleki-h%C3%A1z"},{"sightId":2455,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 4","mapdata":"1|2309|1479","gps_lat":"46.7673232123","gps_long":"23.5920784819","religion":0,"oldtype":"50,75","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka at hu.wikipedia, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Karacsay_hazak1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Karacsay hazak1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/89\/Kolozsvar_Karacsay_hazak1.JPG\/512px-Kolozsvar_Karacsay_hazak1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Karacsay_hazak1.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka at hu.wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Karacsay-h\u00e1zak, Kalazantinum","seolink":"karacsay-hazak-kalazantinum","note":"","history":"Az 1798-as t\u0171zv\u00e9szben elpusztult h\u00e1zak telk\u00e9t k\u00e9t f\u0151\u00fari csal\u00e1d v\u00e1s\u00e1rolta meg: b\u00e1r\u00f3 B\u00e1nffy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s (tal\u00e1n) a Kornis csal\u00e1d. \u0150k \u00e9p\u00edttett\u00e9k a ma is \u00e1ll\u00f3 k\u00e9t kis palot\u00e1t. A hossz\u00fa \u00e9p\u00fclet 1816-ban legal\u00e1bb r\u00e9szben k\u00e9szen \u00e1llt. 1822-ig \u2013 a koll\u00e9giumba val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s\u00e9ig \u2013 egyik szob\u00e1j\u00e1ban \u0151rizt\u00e9k a Reform\u00e1tus F\u0151konziszt\u00f3rium lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1t. A k\u00e9t h\u00e1z r\u00f6viddel ezut\u00e1n a v\u00e1lje-szakai gr\u00f3f Karacsay csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a piarist\u00e1k v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg, \u00e9s d\u00f6nt\u00f6ttek a h\u00e1zak \u00f6ssze\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Az \u00f6ssze\u00e9p\u00edt\u00e9st vezet\u0151 szakember, Rem\u00e9nyik K\u00e1roly \u00edzl\u00e9sesen oldotta meg feladat\u00e1t: az elker\u00fclhetetlen beavatkoz\u00e1sokon t\u00fal \u00e9rintetlen\u00fcl hagyta a k\u00e9t \u00e9p\u00fclet egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t. Az \u00e9p\u00fcletben ny\u00edlt meg a kolozsv\u00e1ri Kalazantinum 1894 \u0151sz\u00e9n. A Kalazantinum a piarista rend magyarorsz\u00e1gi rendtartom\u00e1ny\u00e1nak hittudom\u00e1nyi \u00e9s tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 int\u00e9zete, valamint n\u00f6vend\u00e9kh\u00e1za volt. 1916-ban a Kalazantinumot egyes\u00edtett\u00e9k a piarista rend \u00faj budapesti int\u00e9zet\u00e9vel, s a kolozsv\u00e1ri int\u00e9zm\u00e9ny megsz\u0171nt.\nA Kalazantinum egykori \u00e9p\u00fclet\u00e9t 1918-ban megv\u00e1s\u00e1rolta a v\u00e1ros, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hivatalokat helyezett el benne. Erd\u00e9ly Rom\u00e1ni\u00e1hoz csatol\u00e1sa ut\u00e1n, 1922-ben, \u00fajb\u00f3l beindult a rendi teol\u00f3giai int\u00e9zet, s 1940-ig biztos\u00edtotta az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s nevel\u00e9s\u00e9t. A rendh\u00e1zban, az egykori nemesi konviktusban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, s a teol\u00f3gusok a rom\u00e1n egyetemen szereztek tan\u00e1ri oklevelet. \n&\nwikipedia: Farkas utca|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Farkas_utca\nwikipedia: Kalazantinum|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kalazantinum"},{"sightId":2456,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 5","mapdata":"1|2425|1401","gps_lat":"46.7677997286","gps_long":"23.5930358349","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka at hu.wikipedia, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Pataki_Tollas_haz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Pataki Tollas haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c3\/Kolozsvar_Pataki_Tollas_haz.JPG\/512px-Kolozsvar_Pataki_Tollas_haz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Pataki_Tollas_haz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka at hu.wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Pataki\u2013Tollas-h\u00e1z","seolink":"pataki-tollas-haz","note":"","history":"A S\u00e1rospatakr\u00f3l Kolozsv\u00e1rra elsz\u00e1rmazott k\u00e9t Pataki csal\u00e1d egyike volt a h\u00e1z tulajdonosa s tal\u00e1n \u00e9p\u00edttet\u0151je is. Mindk\u00e9t csal\u00e1d a 17\u201319. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi k\u00f6z\u00e9let sz\u00e1mos szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t adta. Pataki Istv\u00e1n szab\u00f3mester (1615\u20131685) ut\u00f3dai k\u00f6z\u00f6tt voltak papok, koll\u00e9giumi tan\u00e1rok, de f\u0151k\u00e9nt orvoscsal\u00e1d tagjaik\u00e9nt ismert\u00e9k \u0151ket. A m\u00e1sik csal\u00e1d alap\u00edt\u00f3j\u00e1t szint\u00e9n Pataki Istv\u00e1nnak h\u00edvt\u00e1k (1641\u20131693). Fiatalkor\u00e1ban kit\u0171nt a t\u00f6r\u00f6kellenes harcokban, \u00e9s 1662-ben nemess\u00e9get kapott. Ut\u00f3dai k\u00f6z\u00f6tt volt jog\u00e1sz, koll\u00e9giumi nyomd\u00e1sz, de t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck v\u00e1rosi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k\u00e9nt (tan\u00e1cstag, f\u0151b\u00edr\u00f3), a reform\u00e1tus egyh\u00e1z \u00e9s a koll\u00e9gium tan\u00e1csosak\u00e9nt vette ki r\u00e9sz\u00e9t a k\u00f6z\u00fcgyekb\u0151l. Nem \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg, melyik csal\u00e1d volt az \u00e9p\u00edttet\u0151. A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a h\u00e1z az egyh\u00e1z\u00e9 lett. A sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a Tollas csal\u00e1d, a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n az egyetem tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. Ma itt m\u0171k\u00f6dnek az int\u00e9zm\u00e9ny szoci\u00e1lis irod\u00e1i.\n&\nwikipedia: Farkas utca|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Farkas_utca"},{"sightId":2457,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 8","mapdata":"1|2399|1452","gps_lat":"46.7675520901","gps_long":"23.5928313615","religion":0,"oldtype":"53,76","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Nemes_Bethlen_haz2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Nemes Bethlen haz2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/Kolozsvar_Nemes_Bethlen_haz2.JPG\/512px-Kolozsvar_Nemes_Bethlen_haz2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Nemes_Bethlen_haz2.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Istv\u00e1nka at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nemes\u2013Bethlen-h\u00e1z","seolink":"nemes-bethlen-haz","note":"","history":"Homlokzata a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt eklektikus st\u00edlusban, rajta kett\u0151s c\u00edmer l\u00e1that\u00f3, a n\u00e9vad\u00f3 h\u00eddv\u00e9gi gr\u00f3f Nemes \u00e9s a bethleni gr\u00f3f Bethlen csal\u00e1dok c\u00edmerei. Az \u00e9p\u00fcletet Bethlen Farkas kancell\u00e1r unok\u00e1ja, Bethlen Gergely \u00e9p\u00edttette 1781-ben Josef Leder tervei szerint. 1798-ban r\u00e9szlegesen le\u00e9gett, Gergely fia, Ferenc \u00e9p\u00edttette \u00fajj\u00e1 1799-ben. 1859-ben Bethlen S\u00e1ndor az egyik helyis\u00e9get ingyen \u00e1tengedte a frissen alakult Erd\u00e9lyi M\u00fazeum-Egyes\u00fclet (EME) k\u00f6nyvt\u00e1ra r\u00e9sz\u00e9re, amelynek Mike S\u00e1ndor volt az ideiglenes kezel\u0151je. 1872-ben az egyetem \u00e1tvette az EME gy\u0171jtem\u00e9nyeinek haszn\u00e1lat\u00e1t, \u00e9s a k\u00f6nyvt\u00e1rat az int\u00e9zm\u00e9ny k\u00f6zponti \u00e9p\u00fclet\u00e9ben helyezte el. Az \u00e9rem- \u00e9s r\u00e9gis\u00e9gt\u00e1r m\u00e1r el\u0151bb (1864) a Mik\u00f3-vill\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A k\u00f6nyvt\u00e1rt\u00f3l f\u00fcggetlenedett lev\u00e9lt\u00e1r 1945-ben b\u00e1r\u00f3 Husz\u00e1r P\u00e1ln\u00e9 gr\u00f3f Nemes Polix\u00e9nia sz\u00edvess\u00e9g\u00e9b\u0151l \u00e1tker\u00fclt a Nemes\u2013Bethlen-h\u00e1z h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1rny\u00e1ba. Az EME 1949-es betilt\u00e1sa ut\u00e1n nemsok\u00e1ra az egyes\u00fcleti lev\u00e9lt\u00e1r a Rom\u00e1n N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Akad\u00e9mi\u00e1ja, az 1974-es lev\u00e9lt\u00e1ri t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben pedig a szomsz\u00e9d \u00e9p\u00fcletben sz\u00e9kel\u0151 \u00c1llami Lev\u00e9lt\u00e1r kezel\u00e9s\u00e9be ker\u00fclt. \n&\nwikipedia: Farkas utca|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Farkas_utca"},{"sightId":2458,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"str.Regele Ferdinand nr.33","mapdata":"1|1880|504","gps_lat":"46.7730555843","gps_long":"23.5883974958","religion":0,"oldtype":"64","newtype":"64","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_F%C5%91posta.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r F\u0151posta\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/e1\/Kolozsv%C3%A1r_F%C5%91posta.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_F%C5%91posta.jpg\u0022\u003EAttila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Postapalota","seolink":"postapalota","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fclet 1898-ban k\u00e9sz\u00fclt el Ray Rezs\u0151 Vilmos tervei alapj\u00e1n. A v\u00e1rosban m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bban, 1724-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a postaszolg\u00e1lat. 1809-ben rendszeres\u00edtett\u00e9k a Kolozsv\u00e1r \u00e9s Buda k\u00f6z\u00f6tti postaforgalmat.\n&\nwikipedia: Postapalota (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Postapalota_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":2459,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Memorandumului 17","mapdata":"1|1722|1125","gps_lat":"46.7694877942","gps_long":"23.5869699439","religion":8,"oldtype":"4,2","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hkoala, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_17.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r Uni\u00f3 utca 17\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f5\/Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_17.jpg\/256px-Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_17.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_17.jpg\u0022\u003EHkoala\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6peczi-h\u00e1z, Lengyel ekl\u00e9zsia h\u00e1za","seolink":"kopeczi-haz-lengyel-eklezsia-haza","note":"","history":"A protestantizmus legpurit\u00e1nabb vall\u00e1s\u00fa lengyel k\u00f6vet\u0151i, miut\u00e1n el\u0171zt\u00e9k \u0151ket sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fckr\u0151l, Erd\u00e9lyben pr\u00f3b\u00e1ltak letelepedni. 1661-ben k\u00f6z\u00fcl\u00fck mintegy h\u00e9tsz\u00e1znak siker\u00fclt is Kolozsv\u00e1ron megtelepedni a Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelemt\u0151l kapott v\u00e9dlev\u00e9lnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Ezt a h\u00e1zat \u0151k szerezt\u00e9k meg 1680-ban \u00e9s imatermet rendeztek be falai k\u00f6z\u00f6tt, de ez volt a lelk\u00e9szi lak\u00e1s is. Vall\u00e1si vezet\u0151j\u00fck Lachovius Andr\u00e1s volt. A gy\u00fclekezet tagjai k\u00f6z\u00fcl sokan meghaltak az akkori id\u0151k egyik pestisj\u00e1rv\u00e1ny\u00e1ban, a megmaradtak k\u00f6z\u00fcl a fiatalok elmagyarosodtak, a Lachoviusok p\u00e9ld\u00e1ul ut\u00f3bb a L\u00e1szl\u00f3czky nevet vett\u00e9k fel. Amikor II. J\u00f3zsef 1781-es t\u00fcrelmi rendelete nyom\u00e1n az unit\u00e1riusok lehet\u0151s\u00e9get kaptak a saj\u00e1t templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re (az 1716-ban elvett F\u0151 t\u00e9ri templom helyett), a lengyel k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g marad\u00e9ka 1784-ben eladta ezt a h\u00e1zat, \u00e9s a bev\u00e9telt a magyar hittestv\u00e9rek templom\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re adta.\n&\nwikipedia: K\u00f6peczi-h\u00e1z (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/K%C3%B6peczi-h%C3%A1z_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":2460,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Horea 23","mapdata":"2|320|671","gps_lat":"46.7773911720","gps_long":"23.5868565753","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"77","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca_Benko_Palace.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cluj-Napoca Benko Palace\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/65\/Cluj-Napoca_Benko_Palace.jpg\/512px-Cluj-Napoca_Benko_Palace.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cluj-Napoca_Benko_Palace.jpg\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Benk\u0151-villa","seolink":"benko-villa","note":"","history":""},{"sightId":2461,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Memorandumului 15","mapdata":"1|1736|1112","gps_lat":"46.7695204659","gps_long":"23.5871165480","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hkoala, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_15.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsv\u00e1r Uni\u00f3 utca 15\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/af\/Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_15.jpg\/256px-Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_15.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsv%C3%A1r_Uni%C3%B3_utca_15.jpg\u0022\u003EHkoala\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vert\u00e1n-h\u00e1z","seolink":"vertan-haz","note":"","history":"A Vert\u00e1n-h\u00e1z renesz\u00e1nsz \u00e9p\u00fclet, melynek homlokzat\u00e1n megmaradtak az eredeti d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek. A kapu z\u00e1r\u00f3k\u00f6v\u00e9n az 1653-as \u00e9vsz\u00e1m \u00e1ll, a f\u00f6ldszint egyik utc\u00e1ra n\u00e9z\u0151 szob\u00e1j\u00e1ban egy renesz\u00e1nsz ajt\u00f3keret l\u00e1that\u00f3.\n&\nwikipedia: Uni\u00f3 utca|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Uni%C3%B3_utca"},{"sightId":2462,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii 13","mapdata":"1|1956|1150","gps_lat":"46.7693056584","gps_long":"23.5890227090","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Frohlich_haz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Frohlich haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1b\/Kolozsvar_Frohlich_haz.JPG\/512px-Kolozsvar_Frohlich_haz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Frohlich_haz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fr\u00f6hlich-h\u00e1z","seolink":"frohlich-haz","note":"","history":"A h\u00e1z tulajdonk\u00e9ppen k\u00e9t \u00e9p\u00fclet \u00f6ssze\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel j\u00f6tt l\u00e9tre. Az eredetileg egyemeletes \u00e9p\u00fcletre a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n h\u00faztak m\u00e9g egy emeletet. A bal oldali r\u00e9sz alatti kapualjban egy sik\u00e1tor bej\u00e1rata van, amely a Kismester utc\u00e1ra ny\u00edlik. A h\u00e1z a Fr\u00f6hlich csal\u00e1d\u00e9 volt, az alatta ny\u00edl\u00f3 sik\u00e1tort emiatt sok\u00e1ig Fr\u00f6hlich-sik\u00e1tork\u00e9nt emlegett\u00e9k. Az \u00e1tj\u00e1r\u00f3t ingyen adom\u00e1nyozta a v\u00e1rosnak Fr\u00f6hlich Frigyes.1873 \u00e9s 1875 k\u00f6z\u00f6tt a Wessel\u00e9nyi-, ut\u00e1na a Fr\u00f6hlich-h\u00e1z emeleti helyis\u00e9geiben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Polg\u00e1ri T\u00e1rsalkod\u00f3, ahol a v\u00e1ros tehet\u0151sebb polg\u00e1rai gy\u0171ltek \u00f6ssze k\u00e1rty\u00e1zni, szivarozni. \n&\nwikipedia: Fr\u00f6hlich-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Fr%C3%B6hlich-h%C3%A1z"},{"sightId":2463,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Hotel Melody Central","address":"Pia\u021ba Unirii 29","mapdata":"1|2089|885","gps_lat":"46.7708340450","gps_long":"23.5901412481","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Kozponti_szallo.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Kozponti szallo\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2f\/Kolozsvar_Kozponti_szallo.JPG\/256px-Kolozsvar_Kozponti_szallo.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Kozponti_szallo.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori K\u00f6zponti Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"egykori-kozponti-szallo","note":"","history":"Valamikor az 1820-as \u00e9s 1830-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclhetett klasszicista st\u00edlusban. A reformkorban egy kocsma m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne. Neve Fiskus volt, ami arra utalhat, hogy vagy az \u00e1llamkincst\u00e1r \u00e9p\u00edttette. 1834-ben egy \u00e1ldozatokat k\u00f6vetel\u0151 vereked\u00e9s t\u00f6rt ki a n\u00e9met hely\u0151rs\u00e9g \u00e9s a di\u00e1ks\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. 1867-ben a Fiskus-h\u00e1zban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Kiseg\u00edt\u0151 P\u00e9nzt\u00e1r\u201a az els\u0151 \u2013 1858-ban alap\u00edtott \u2013 kolozsv\u00e1ri p\u00e9nzint\u00e9zet.1872-ben Plih\u00e1l Ferenc helyi v\u00e1llalkoz\u00f3 vette b\u00e9rbe az \u00e9p\u00fcletet \u00e9s nyitott benne sz\u00e1llod\u00e1t Pannonia n\u00e9vvel. Plih\u00e1l hal\u00e1la ut\u00e1n 1890-ben Nagy G\u00e1bor vette \u00e1t, aki kor\u00e1bban a Nemzeti Sz\u00e1llod\u00e1t is b\u00e9relte. Miel\u0151tt \u00e1tadt\u00e1k volna, a Katolikus St\u00e1tus fel\u00faj\u00edttatta az \u00e9p\u00fcletet. \u00daj neve K\u00f6zponti Sz\u00e1ll\u00f3 lett. Egybe\u00e9p\u00edtett\u00e9k a B\u00e1nffy-palota f\u00f6ldszintj\u00e9n lev\u0151 k\u00e1v\u00e9h\u00e1zzal \u00e9s \u00e9tteremmel, amelyet szint\u00e9n Nagy G\u00e1bor b\u00e9relt. A M\u00e1ty\u00e1s-szobor leleplez\u00e9sekor itt sz\u00e1llt meg J\u00f3kai \u00e9s fiatal feles\u00e9ge. Kolozsv\u00e1ri koncertje sor\u00e1n itt lakott Johannes Brahms. A sz\u00e1llod\u00e1t az 1920-as \u00e9vekt\u0151l a katolikus Szoci\u00e1lis N\u0151v\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1ga vette b\u00e9rbe\u201a s itt \u00f6zv. \u00c1rkosy Lajosn\u00e9 Wagner Ir\u00e9n (1871\u20131938) vezet\u00e9s\u00e9vel egy el\u0151kel\u0151\u201a csendes\u201a diszkr\u00e9t int\u00e9zetet l\u00e9tes\u00edtettek. 1949-ben \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. 1995-ben felvette a Melody Central nevet \u00e9s fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. 2020-ban az \u00e9p\u00fcletet a Sapientia Alap\u00edtv\u00e1ny v\u00e1s\u00e1rolta meg a Sapientia Egyetem n\u00e9pt\u00e1nc szak\u00e1nak c\u00e9ljaira. A tervek szerint itt fog m\u0171k\u00f6dni az Erd\u00e9lyi Hagyom\u00e1nyok H\u00e1za Alap\u00edtv\u00e1ny kolozsv\u00e1ri fi\u00f3kja is.\n&\nwikipedia: K\u00f6zponti Sz\u00e1ll\u00f3|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/K%C3%B6zponti_Sz%C3%A1ll%C3%B3"},{"sightId":2464,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989 50","mapdata":"1|2588|676","gps_lat":"46.7720902391","gps_long":"23.5944418045","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_hory_haz.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kolozsvar hory haz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6a\/Kolozsvar_hory_haz.JPG\/256px-Kolozsvar_hory_haz.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_hory_haz.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Hory-h\u00e1z","seolink":"hory-haz","note":"","history":"A h\u00e1z az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig a Hory csal\u00e1d birtok\u00e1ban volt, ez\u00e9rt Hory-h\u00e1zk\u00e9nt is ismerik. Az 1880-as \u00e9vekben nyerte el ma is l\u00e1that\u00f3 eklektikus form\u00e1j\u00e1t. Neves b\u00e9rl\u0151je Koch Antal volt, a kolozsv\u00e1ri egyetem els\u0151 \u00e1sv\u00e1nytan professzora, Erd\u00e9ly \u00e1sv\u00e1nytani felt\u00e9rk\u00e9pez\u0151je.\n&\nwikipedia: Magyar utca (Kolozsv\u00e1r)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Magyar_utca_(Kolozsv%C3%A1r)"},{"sightId":2465,"townId":61,"active":1,"name_LO":"Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos Elm\u00e9leti L\u00edceum","address":"Strada Ion I. C. Br\u0103tianu 26","mapdata":"1|2707|1196","gps_lat":"46.7690044066","gps_long":"23.5954396117","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/web.apaczai.ro\/ujweb\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Istv\u00e1nka at hu.wikipedia, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Apaczai_Csere_Janos_liceum.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kolozsvar Apaczai Csere Janos liceum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/f\/fd\/Kolozsvar_Apaczai_Csere_Janos_liceum.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kolozsvar_Apaczai_Csere_Janos_liceum.JPG\u0022\u003EIstv\u00e1nka at hu.wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"apaczai-csere-janos-elmeleti-liceum","note":"","history":"K\u00f6zvetlen el\u0151dj\u00e9nek a Reform\u00e1tus L\u00e1nyf\u0151gimn\u00e1ziumot tekinthetj\u00fck amelynek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t 1898-ban hat\u00e1rozta el az Erd\u00e9lyi Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zker\u00fclet. Az Erd\u00e9lyi Egyh\u00e1zker\u00fclet, Nagy K\u00e1roly ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val elhat\u00e1rozta, hogy 1919. szeptember 1-t\u0151l polg\u00e1ri le\u00e1nyiskol\u00e1t, le\u00e1nygimn\u00e1ziumot, 1 \u00e9ves kereskedelmi, illetve reform\u00e1tus diakonissza-n\u0151v\u00e9rk\u00e9pz\u0151t l\u00e9tes\u00edt. Az 1920-as \u00e9vek elej\u00e9n a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben az anyanyelvi tan\u00edt\u00e1s nehezen val\u00f3sult meg, a rom\u00e1n \u00e1llam t\u00f6bb t\u00f6rv\u00e9nnyel pr\u00f3b\u00e1lta megakad\u00e1lyozni ezt \u00e9s az anyagi t\u00e1mogat\u00e1s is hi\u00e1nyzott. Mivel az el\u0151z\u0151 \u00e9vekben v\u00e1s\u00e1rolt telkeket \u00e9s \u00e9p\u00fcleteket a rom\u00e1n hatalom lefoglalta, a le\u00e1nygimn\u00e1zium n\u00f6vend\u00e9kei a Reform\u00e1tus Fi\u00fagimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben kezdt\u00e9k el tanulm\u00e1nyaikat. 1921-ben a le\u00e1nygimn\u00e1zium nyilv\u00e1noss\u00e1gi jog\u00e1t a K\u00f6zoktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium felf\u00fcggesztette azzal az \u00fcr\u00fcggyel, hogy nincs saj\u00e1t \u00e9p\u00fclete. Az iskola nyilv\u00e1noss\u00e1gi jog\u00e1nak visszaszerz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9s mivel a Reform\u00e1tus Fi\u00fakoll\u00e9gium tantermei t\u00falzs\u00fafoltak lettek, az Egyh\u00e1zker\u00fclet eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy \u00faj \u00e9p\u00fcletet \u00e9p\u00edt a le\u00e1nygimn\u00e1zium sz\u00e1m\u00e1ra. Az erd\u00e9lyi reform\u00e1tus t\u00e1rsadalom k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte az iskola \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges \u00f6sszeget. A kolozsv\u00e1ri egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g \u00e1ltal adom\u00e1nyozott telken 1926 m\u00e1jus 30-\u00e1n megt\u00f6rt\u00e9nt az \u00e9p\u00fclet alapk\u0151let\u00e9tele. Az \u00e9p\u00fclet tervez\u0151je Moll Elem\u00e9r volt. Az \u00faj \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnyban a tan\u00edt\u00e1s csak 1927. janu\u00e1r 8-\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt. 1940\u20131944 k\u00f6z\u00f6tt, annak ellen\u00e9re, hogy \u00c9szak-Erd\u00e9ly magyar fennhat\u00f3s\u00e1g alatt volt, a rom\u00e1n nyelv tan\u00edt\u00e1sa nem sz\u00fcnetel az iskol\u00e1ban. 1944. december\u00e9ben az \u00fajabb rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben az iskol\u00e1ban megjelent a k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rokat tisztogat\u00f3 bizotts\u00e1g \u00e9s a magyar \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00fa tan\u00e1roknak az \u00e1ll\u00e1s\u00e1t megsz\u00fcntett\u00e9k. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. A kommunizmus idej\u00e9n a nacionalista rom\u00e1n \u00e1llamhatalom a magyar oktat\u00e1st fokozatosan felsz\u00e1molta. 1990-ben felvet\u0151d\u00f6tt, hogy az iskola vegye fel az Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos nev\u00e9t, annak a tud\u00f3snak az eml\u00e9k\u00e9re aki oly nagy m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult az erd\u00e9lyi magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. Ezt a Tan\u00fcgyminiszt\u00e9rium 1993-ban hagyta j\u00f3v\u00e1. 1998. szeptember 1-t\u0151l teljesen magyar tannyelv\u0171v\u00e9 v\u00e1lhatott.\n&\nweb.apaczai.ro: Iskol\u00e1nk t\u00f6rt\u00e9nete|https:\/\/web.apaczai.ro\/ujweb\/iskolank-tortenete\/\n"},{"sightId":2466,"townId":61,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul 21 Decembrie 1989","mapdata":"1|2311|719","gps_lat":"46.7717792123","gps_long":"23.5920244683","religion":8,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022L\u00e1szl\u00f3 Horv\u00e1th\n, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gergely_Zolt%C3%A1n-_D%C3%A1vid_Ferenc_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Gergely Zolt\u00e1n- D\u00e1vid Ferenc Kolozsv\u00e1r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d4\/Gergely_Zolt%C3%A1n-_D%C3%A1vid_Ferenc_Kolozsv%C3%A1r.JPG\/256px-Gergely_Zolt%C3%A1n-_D%C3%A1vid_Ferenc_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gergely_Zolt%C3%A1n-_D%C3%A1vid_Ferenc_Kolozsv%C3%A1r.JPG\u0022\u003EL\u00e1szl\u00f3 Horv\u00e1th\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"D\u00e1vid Ferenc szobra","seolink":"david-ferenc-szobra","note":"","history":"2019-\u00e9n avatt\u00e1k fel az unit\u00e1rius egyh\u00e1z megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak szobr\u00e1t, Gergely Zolt\u00e1n alkot\u00e1sa."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}