exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Csíksomlyói kegytemplom és ferences kolostor

Csíksomlyói kegytemplom és ferences kolostor
Csíksomlyói Kegytemplom - 2013.06.19 (4)
Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Cím:
Szék út 148
Vármegye:
Csík
Ország:
Románia
GPS koordináták:
46.3786779291, 25.8251736792
Google térkép:

Története

A magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.

A 15. században telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.

1661-ben a törökök a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1664-ben Damokos Kázmér házfőnök a fejedelem engedélyével országos gyűjtésre indult, és az általa gyűjtütt adományokból állították helyre a templomot. Ekkor került a főoltárra a tűzvészből megmenekült Mária-szobor, ami addig egy különálló Mária mellékoltár részét képezte.

1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.

Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. Az építkezés lassú ütemben zajlott, 1813. november 21-én került sor a sekrestye és a szentély megáldására, de a templom közel sem volt még kész. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzaton álló Mária-szobor 1837-ben készült réz-ötvösmunka, Rothenbacher brassói ötvösmester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel.

1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.

A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette.

A főoltár csak 1876-ban készült el. A kórust 1831-ben Papp Miklós és Pfeiffer Antal gyergyószentmiklósi mester építették. A színes üvegablakok 1905-ben készültek Csehországban. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében. A Szent Antal és Szent József szobrot 1938-ban Vágó Gábor készítette.

Az orgonát 1931-ben a temesvári Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár építette, 2824 síppal Erdély legszebb orgonái közé tartozik. A templom alatti kripta 1732-ben készült, 1838-ban a templom építésével egyidejűleg bővítették.

A szószéket Papp Miklós készítette 1835-ben.

Az oltárok közül Szent Ferenc oltárképét 1838-ban Csűrös József kolozsvári festő festette. A Szent Anna oltárt Papp Miklós festette 1839-ben, csakúgy, mint a Keresztelő Szent János oltárt 1840-ben. A Szent Anna oltáron felül Szent Apollónia, alul Jézus születése látható. A Keresztelő Szent János oltáron felül Szent Sára, alul pedig Szent Mária Magdolna látható. A Szent Antal oltár mai képét 1931-ben Szopos Sándor kolozsvári festő festette, miután az eredeti képet a sófalvai kápolnának adták. A felső képet, mely Szent Bonaventúrát ábrázolja Papp Miklós festette. A Szent Erzsébet oltár képe 1938-ban készült, miután az eredeti, Loyolai Szent Ignácot ábrázoló képet a kórusba vitték fel. A felső Szent Julianna és az alsó (Az utolsó vacsora) kép is Papp Miklós alkotása. A Nepomuki Szent János oltárt 1835-ben emelték, felül Szent Erzsébet látogatása, alul Szent Vendel látható. A Cortonai Szent Margit oltár festője ismeretlen.

A csíksomlyói kolostor a 15. században a gótikus templommal együtt épült fel. A ferencesek már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is. A csíksomlyói gimnázium első említése 1630-ból származik. Az 1661-es törökdúlás után a szerzetesek helyreállították a templomot és a kolostort is, majd 1667-ben a gimnáziumot is újraalapították. A ferencesek 1675-ben nyomdát is alapítottak, mely a 19. század végéig az erdélyi művelődés egyik legfontosabb terjesztője lett. 1727-ig a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdájának alapításáig ez volt az egyetlen erdélyi katolikus nyomda. Legfőbb alapítója a nagy műveltségű tudós szerzetes páter Kájoni János volt, akinek 1676-ban itt jelent meg első latin-magyar nyelvű egyházi énekeskönyve. A kolostor könyvtára Erdély egyik leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt. A 17. században a kolostor mellett képíróműhely is működött. A kolostorban őrzik a bronzkori eredetű csíksomlyói naptárkövet.

A gimnázium fénykorát a 18. században élte. 1720-ban megkezdte működését a Páduai Szent Antal Társulat, 1730-tól pedig a Mária Társulat. Lukács Mihály csíki esperes adományából bentlakásos szeminárium létesült. 1858-ban páter Simon Jukundián kántor- és tanítóképző iskolát alapított. 1911-ben a ferencesek a gimnáziumot az egyházmegyének adták át, ekkor költözött a mai Márton Áron Líceum épületébe, ahol 1948-ig katolikus gimnáziumként működött.

{"item":"sight","set":{"sightId":2193,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Sz\u00e9k \u00fat 148","mapdata":"2|544|1105","gps_lat":"46.3786779291","gps_long":"25.8251736792","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"9","homepage":"http:\/\/www.csiksomlyo.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ferences-templom-es-kolostor-Csiksomlyo-1069","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=309","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_(4).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cs\u00edksomly\u00f3i Kegytemplom - 2013.06.19 (4)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d0\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_%284%29.JPG\/512px-Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_%284%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_(4).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Cs\u00edksomly\u00f3i kegytemplom \u00e9s ferences kolostor","note":"","history":"A magyars\u00e1g egyik legnagyobb zar\u00e1ndokhelye \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9ke.@\nA 15. sz\u00e1zadban telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 \u00e9s 1448 k\u00f6z\u00f6tt fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k az els\u0151 g\u00f3tikus templomot \u00e9s az ugyancsak g\u00f3tikus kism\u00e9ret\u0171 kolostort. A templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez Hunyadi J\u00e1nos is hozz\u00e1j\u00e1rult a t\u00f6r\u00f6k elleni gy\u0151zelm\u00e9b\u0151l szerzett zs\u00e1km\u00e1nyb\u00f3l. A templomot, Sarl\u00f3s Boldogasszony tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel, ez ma is a templom b\u00facs\u00fanapja. A templomot \u00e9s kolostort er\u0151s k\u0151fallal vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl, ahov\u00e1 a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1zadokban a k\u00f6rny\u00e9k n\u00e9pe az ellens\u00e9ges bet\u00f6r\u00e9sekkor menek\u00fclt.@\n1661-ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a templomot \u00e9s a kolostort felgy\u00fajtott\u00e1k, az ide menek\u00fclt n\u00e9pet pedig r\u00e9szben meg\u00f6lt\u00e9k, r\u00e9szben fogs\u00e1gba hurcolt\u00e1k. Az \u00e1ldozatokat a templom el\u0151tt t\u00f6megs\u00edrba temett\u00e9k. 1664-ben Damokos K\u00e1zm\u00e9r h\u00e1zf\u0151n\u00f6k a fejedelem enged\u00e9ly\u00e9vel orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9sre indult, \u00e9s az \u00e1ltala gy\u0171jt\u00fctt adom\u00e1nyokb\u00f3l \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre a templomot. Ekkor ker\u00fclt a f\u0151olt\u00e1rra a t\u0171zv\u00e9szb\u0151l megmenek\u00fclt M\u00e1ria-szobor, ami addig egy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 M\u00e1ria mell\u00e9kolt\u00e1r r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte.@\n1694-ben tat\u00e1r sereg t\u00e1madta meg Cs\u00edksomly\u00f3t, de ezt a kolostor di\u00e1kjai a n\u00e9p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel visszavert\u00e9k. Az \u00e9p\u00fcleteket a 17-18. sz\u00e1zadban t\u00f6bbsz\u00f6r jav\u00edtott\u00e1k, b\u0151v\u00edtett\u00e9k, a templom 1802-re azonban kicsi lett \u00e9s \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9se mellett d\u00f6nt\u00f6ttek.@\nAz \u00faj barokk templomot Konstantin Schmidt \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei szerint 1804-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s lass\u00fa \u00fctemben zajlott, 1813. november 21-\u00e9n ker\u00fclt sor a sekrestye \u00e9s a szent\u00e9ly meg\u00e1ld\u00e1s\u00e1ra, de a templom k\u00f6zel sem volt m\u00e9g k\u00e9sz. A tornyok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1830-ban fejezt\u00e9k be. A homlokzaton \u00e1ll\u00f3 M\u00e1ria-szobor 1837-ben k\u00e9sz\u00fclt r\u00e9z-\u00f6tv\u00f6smunka, Rothenbacher brass\u00f3i \u00f6tv\u00f6smester alkot\u00e1sa. A templomot 1876. augusztus 20-\u00e1n Fogarasy Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel.@\n1948-ban XII. Piusz p\u00e1pa basilica minor rangra emelte.@\nA Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1t a kis J\u00e9zussal \u00e1br\u00e1zol\u00f3 kegyszobor a templom leg\u00e9rt\u00e9kesebb r\u00e9sze. A h\u00e1rsf\u00e1b\u00f3l faragott alkot\u00e1s 1515 \u00e9s 1520 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclhetett renesz\u00e1nsz st\u00edlusban. 2,27 m magass\u00e1g\u00e1val a vil\u00e1gon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkot\u00f3ja nem ismert. A Napba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt asszonyt \u00e1br\u00e1zolja, l\u00e1ba alatt a holdsarl\u00f3, feje k\u00f6r\u00fcl 12 csillagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 csillagkoszor\u00fa, fej\u00e9n koron\u00e1val, jobb kez\u00e9ben jogarral, balj\u00e1n a Megv\u00e1lt\u00f3t tartja. Ez a kegyszobor a M\u00e1ria-zar\u00e1ndoklatok k\u00f6zpontja, a zar\u00e1ndokok el\u0151tte fejezik ki h\u00f3dolatukat, a l\u00e1b\u00e1t megcs\u00f3kolj\u00e1k, megsimogatj\u00e1k, hozz\u00e1 \u00e9rintik kegyt\u00e1rgyaikat. A szobor \u00e1tv\u00e9szelte az 1661-es nagy t\u00f6r\u00f6k t\u00e1mad\u00e1st \u00e9s t\u0171zv\u00e9szt. A monda szerint a t\u00f6r\u00f6k vez\u00e9r l\u00e1tva az \u00e9rt\u00e9k\u00e9t el akarta vitetni, de a szobor olyan s\u00falyoss\u00e1 v\u00e1lt, hogy nyolc p\u00e1r \u00f6k\u00f6rrel sem tudt\u00e1k megmozd\u00edtani. Ezt l\u00e1tva kardj\u00e1val megsebezte a szobor arc\u00e1t \u00e9s nyak\u00e1t, melynek nyomai ma is l\u00e1tszanak.@\nA templom berendez\u00e9s\u00e9t nagyr\u00e9szt Papp Mikl\u00f3s brass\u00f3i fest\u0151 \u00e9s szobr\u00e1sz k\u00e9sz\u00edtette.@\nA f\u0151olt\u00e1r csak 1876-ban k\u00e9sz\u00fclt el. A k\u00f3rust 1831-ben Papp Mikl\u00f3s \u00e9s Pfeiffer Antal gyergy\u00f3szentmikl\u00f3si mester \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A sz\u00ednes \u00fcvegablakok 1905-ben k\u00e9sz\u00fcltek Csehorsz\u00e1gban. A kegyszobor k\u00e9t oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s Szent L\u00e1szl\u00f3 szobrok 1905-ben a tiroli Gr\u00f6denben k\u00e9sz\u00fcltek Jozef Runggaldier m\u0171hely\u00e9ben. A Szent Antal \u00e9s Szent J\u00f3zsef szobrot 1938-ban V\u00e1g\u00f3 G\u00e1bor k\u00e9sz\u00edtette.@\nAz orgon\u00e1t 1931-ben a temesv\u00e1ri Wegenstein Lip\u00f3t \u00e9s Fiai Orgonagy\u00e1r \u00e9p\u00edtette, 2824 s\u00edppal Erd\u00e9ly legszebb orgon\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik. A templom alatti kripta 1732-ben k\u00e9sz\u00fclt, 1838-ban a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel egyidej\u0171leg b\u0151v\u00edtett\u00e9k.@\nA sz\u00f3sz\u00e9ket Papp Mikl\u00f3s k\u00e9sz\u00edtette 1835-ben.@\nAz olt\u00e1rok k\u00f6z\u00fcl Szent Ferenc olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t 1838-ban Cs\u0171r\u00f6s J\u00f3zsef kolozsv\u00e1ri fest\u0151 festette. A Szent Anna olt\u00e1rt Papp Mikl\u00f3s festette 1839-ben, csak\u00fagy, mint a Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos olt\u00e1rt 1840-ben. A Szent Anna olt\u00e1ron fel\u00fcl Szent Apoll\u00f3nia, alul J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9se l\u00e1that\u00f3. A Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos olt\u00e1ron fel\u00fcl Szent S\u00e1ra, alul pedig Szent M\u00e1ria Magdolna l\u00e1that\u00f3. A Szent Antal olt\u00e1r mai k\u00e9p\u00e9t 1931-ben Szopos S\u00e1ndor kolozsv\u00e1ri fest\u0151 festette, miut\u00e1n az eredeti k\u00e9pet a s\u00f3falvai k\u00e1poln\u00e1nak adt\u00e1k. A fels\u0151 k\u00e9pet, mely Szent Bonavent\u00far\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja Papp Mikl\u00f3s festette. A Szent Erzs\u00e9bet olt\u00e1r k\u00e9pe 1938-ban k\u00e9sz\u00fclt, miut\u00e1n az eredeti, Loyolai Szent Ign\u00e1cot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pet a k\u00f3rusba vitt\u00e9k fel. A fels\u0151 Szent Julianna \u00e9s az als\u00f3 (Az utols\u00f3 vacsora) k\u00e9p is Papp Mikl\u00f3s alkot\u00e1sa. A Nepomuki Szent J\u00e1nos olt\u00e1rt 1835-ben emelt\u00e9k, fel\u00fcl Szent Erzs\u00e9bet l\u00e1togat\u00e1sa, alul Szent Vendel l\u00e1that\u00f3. A Cortonai Szent Margit olt\u00e1r fest\u0151je ismeretlen.@\nA cs\u00edksomly\u00f3i kolostor a 15. sz\u00e1zadban a g\u00f3tikus templommal egy\u00fctt \u00e9p\u00fclt fel. A ferencesek m\u00e1r a kezdetekt\u0151l fogva oktatt\u00e1k a k\u00f6rny\u00e9kbeli gyermekeket el\u0151bb csak alapfokon, majd magasabb szinten is. A cs\u00edksomly\u00f3i gimn\u00e1zium els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1630-b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Az 1661-es t\u00f6r\u00f6kd\u00fal\u00e1s ut\u00e1n a szerzetesek helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a templomot \u00e9s a kolostort is, majd 1667-ben a gimn\u00e1ziumot is \u00fajraalap\u00edtott\u00e1k. A ferencesek 1675-ben nyomd\u00e1t is alap\u00edtottak, mely a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig az erd\u00e9lyi m\u0171vel\u0151d\u00e9s egyik legfontosabb terjeszt\u0151je lett. 1727-ig a kolozsv\u00e1ri jezsuita akad\u00e9mia nyomd\u00e1j\u00e1nak alap\u00edt\u00e1s\u00e1ig ez volt az egyetlen erd\u00e9lyi katolikus nyomda. Legf\u0151bb alap\u00edt\u00f3ja a nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 tud\u00f3s szerzetes p\u00e1ter K\u00e1joni J\u00e1nos volt, akinek 1676-ban itt jelent meg els\u0151 latin-magyar nyelv\u0171 egyh\u00e1zi \u00e9nekesk\u00f6nyve. A kolostor k\u00f6nyvt\u00e1ra Erd\u00e9ly egyik leggazdagabb egyh\u00e1zi gy\u0171jtem\u00e9nye volt. A 17. sz\u00e1zadban a kolostor mellett k\u00e9p\u00edr\u00f3m\u0171hely is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A kolostorban \u0151rzik a bronzkori eredet\u0171 cs\u00edksomly\u00f3i napt\u00e1rk\u00f6vet.@\nA gimn\u00e1zium f\u00e9nykor\u00e1t a 18. sz\u00e1zadban \u00e9lte. 1720-ban megkezdte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a P\u00e1duai Szent Antal T\u00e1rsulat, 1730-t\u00f3l pedig a M\u00e1ria T\u00e1rsulat. Luk\u00e1cs Mih\u00e1ly cs\u00edki esperes adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l bentlak\u00e1sos szemin\u00e1rium l\u00e9tes\u00fclt. 1858-ban p\u00e1ter Simon Jukundi\u00e1n k\u00e1ntor- \u00e9s tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 iskol\u00e1t alap\u00edtott. 1911-ben a ferencesek a gimn\u00e1ziumot az egyh\u00e1zmegy\u00e9nek adt\u00e1k \u00e1t, ekkor k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a mai M\u00e1rton \u00c1ron L\u00edceum \u00e9p\u00fclet\u00e9be, ahol 1948-ig katolikus gimn\u00e1ziumk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.","town":{"townId":82,"name_HU":"Cs\u00edkszereda","name_LO":"Miercurea Ciuc","seolink":"csikszereda-miercurea-ciuc","oldcounty":42,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}