exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Csíkszereda

Miercurea Ciuc
Csíkszereda
Román:
Miercurea Ciuc
Német:
Seklerburg
Latin:
Sicolsburgum
Csíkszereda
Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Csík
Ország:
Románia
Megye:
Hargita
Folyó:
Olt
Tengerszint feletti magasság:
662 m
GPS koordináták:
46.358138, 25.805203
Google térkép:
Népesség
Népesség:
37e
Magyarok aránya:
78.31%
Népesség 1910-ben
Összesen 8044
Magyarok 97.92%
Németek 0.76%
Oláhok 0.57%
Címer
Coa Romania Town Csíkszereda
Madboy74, Public domain, via Wikimedia Commons

A székely település a 15. század elején jöhetett létre, ahogyan neve is utal rá, szerdai napokon tartott vásárok színhelyén, a Csíki-medence közepén, észak-déli és kelet-nyugati irányú kereskedelmi utak találkozásánál. A székelyek a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, adót többnyire nem fizettek, cserébe kötelesek voltak egytől egyig hadba vonulni a haza védelmében. A mezővárost Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a székely főnemesnek, Hídvégi Mikó Ferencnek adományozta, ő kezdte el a településen a vár építését. Szintén a 17. század első felében jött létre Csíksomlyón a ferences gimnázium. A törökök által lerombolt várat a Rákóczi-szabadságharc leverése után a Habsburgok állíttatták helyre, és a császári katonaság laktanyájaként szolgált. 1764-től a Mária Terézia által létrehozott I. székely határőrezred székhelye lett, melynek parancsnokságát a Mikó-várban rendezték be. 1849-ben a székely csapatok fontos szerepet játszottak Erdély császári megszállás alóli felszabadításában. A város hagyományosan Csíkszék központja volt. 1876-ban a közigazgatás modernizációjakor megszüntették a székely székeket, és ekkor Csík vármegye székhelye lett. A 20. század elején a híres csíksomlyói gimnázium a városba költözött. 1952-től 1968-ig a szovjet nyomásra létrehozott magyar autonóm terület része volt, amit a románok azután felszámoltak. Ezután Hargita megye székhelye lett. Jelenleg is magyar többségű város. A városhoz tartozó Csíksomlyói kegytemplom a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye, a híres pünkösdi búcsújára évente százezre látogatnak el. A város ezen kívül jégkorongcsapatáról és sörgyártásáról híres.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
Az Árpád-házi királyok korában
Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba.
11. század
A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár épült. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé.
12. század eleje körül
Harom vára ekkoriban épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott. A székelyek székekbe szerveződve éltek, vezetőiket maguk választották, a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, és többnyire az adózás alól is mentesítve voltak. Cserébe az országot ért külső támadás esetén kötelesek voltak fejenként katonának menni.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
15. század első fele
Ekkor jöhetett létre a település. A város a korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII-XIII. sz.) települések szomszédságában a szerdai napokon ott tartott vásárok színhelyén alakult ki, az észak-déli és kelet-nyugati utak kereszteződésénél.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1558. augusztus 5.
Ekkor említik először mai nevén. Izabella királyné okirata az első, mely bizonyítja Csíkszereda mezővárosi létét. Ő fia, János Zsigmond nevében a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól. A város nevének előtagja egykori Csík vármegyei hovatartozására utal. Ez általános vélemény szerint ősi magyar személynévből ered, melynek előzménye a türk csík (= határ) főnév. Névutótagja Benkő szerint onnan származik, hogy az első Csíkszeredába települők a szerdai napon kezdték el kunyhóikat építeni, viszont ennél valószínűbb, hogy a szerdai napon rendezett hetivásárokra utal. Román neve a magyar név tükörfordítása.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1611
Csíkszereda magánföldesúri függés alá került, amikor is Bethlen Gábor erdélyi fejedelem az egyik udvari hívének a székely főnemesnek, Hídvégi Mikó Ferencnek adományozta oda a mezővárost, és egyben engedélyezte neki egy erődített szállás építését.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1623. április 26.
Gróf hídvégi Mikó Ferenc (1585–1635) – a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csíkszék főkapitánya – a nevét viselő várat ekkor kezdte építtetni. Az 1630-as évek elejére lett kész.
1630-tól
Somlyón ferences gimnázium létesült. Somlyó ma Csíkszereda része. A város a katolikus vallás egyik Erdélyi fellegvára.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1649
Megalakult az első céh, a csizmadiák céhe.
17. század
Létrejöttek az első céhek a városban.
1649. november 4.
II. Rákóczi György szabadságlevelet adott a városnak.
1650, 1665, 1677, 1707
Csíkszeredában általános székgyűlést tartottak, ahol a szék konstitúcióit és határozatait hirdették ki.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1661
Ali temesvári pasa török-tatár hadakkal megtámadta és feldúlta Csíkot. A Mikó várat is lerombolták.
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1676-tól
Kájoni János nevezetes nyomdája is Somlyón működött.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1707
A székgyűlésen határozták el, hogy Csíkszék és Háromszék közös követet küld II. Rákóczi Ferenchez, a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetőjéhez. A város fejlődését fékezte földrajzi elszigeteltsége, határőrségi státusa, valamint a székelység örökösödési jogrendszerének következményei.
1714
Habsburg III. Károly német-római császár és magyar király utasítására gróf Steinville császári hadmérnök-generális helyreállíttatta a Mikó-várat, ami más erdélyi erősségekhez hasonlóan 1764-ig a császári katonaság laktanyájaként működött.
1714–1716 között
A Mikó vár a jelenlegi formáját Stephan von Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Itt székelt az osztrák csapatok csíkszéki, majd 1764-től az I. székely határőrezred parancsnoka.
1751
A város első általános iskolája ekkor létesült. Ekkortól vezettetnek az anyakönyvek is.
1758
A ma is álló csíkszeredai római katolikus templom építése.
1763
Mária Terézia újjászervezte a határőrséget. Három székely és két román határezred felállítását rendelte el. Elkezdték a székelyek erőszakos sorozását, akik ellenálltak a hagyományaik és kiváltságaik védelmében. A császáriak Báró Siskovics József vezetésével megtámadta Mádéfalvát, ahol a székely vezetők összegyűltek, és 1764. január 7-én vad ágyútűzzel 200 székelyt, köztük nőket és gyermekeket mészároltatott le. Ez a "mádéfalvi vérengzés" ill. "mádéfalvi veszedelem" néven vonult be a történelembe.
1764
A város férfi lakosságát is besorozták a határőrezredbe. Az I. székely határőrezred parancsnokságának székhelye lett, a parancsnokság a Mikó-várban rendezkedett be.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. április 5.
Gecző János vezetésével a somlyói diákok tüntettek a forradalmi eszmék mellett és leverték a falvak bejáratánál felállított kétfejű sasos táblákat. A katonaság több tüntetőt őrizetbe is vett, de a forradalom győzelme miatt végül is elengedték őket.
1849. január 18.
Gál Sándor ezredes átvette az első székely határőrezred parancsnokságát a Mikó várban. A magyar szabadságharc során Bem József Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, aki főhadiszállását a Mikó várban rendezte be. Ehhez azonban meg kellett hódítania a császári kézen levő várat, amely azonban nem okozott nagy nehézséget: Gál Sándor két ágyúval elkezdte lövetni a várat, mire a várparancsnok elmenekült. A székely hadvezér három csíki zászlóaljat küldött Bem seregébe, melyeknek döntő szerepük volt a Puchner Antal császári serege felett aratott február 9-ei piski győzelemben és Nagyszeben bevételében.
1849
Petőfi Sándor is felkereste a várost. Feleségének, Júliának írja, hogy „Csik- Szerdának és Kézdi- Vásárhelynek gyönyörű vidéke van.” A város első újsága 1849-ben jelent meg "Hadi Lap" címmel Bíró Sándor százados szerkesztésében.
1849. után
A szabadságharc leverése után börtönt rendeztek be a Mikó várban, ahol sok forradalmár végezte életét.
1851
Kórház létesült.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1870-es évek
Földműves népiskola létesült.
1876
Magyarországon megtörtént a közigazgatás modernizációja és a középkori formációk felszámolása. A székelyek autonómiája is megszűnt, és a székeket betagozták a vármegyerendszerbe.
1876
Csík vármegye székhelye lett. Azelőtt a székely Csíkszék székhelye volt.
1880
Polgári leányiskola létesült.
1884
A környék iparosai létrehozták a Csíki Ipartestületet.
1888
Új kórház épült. Felépült a megyeháza, a mai városháza.
1897. április 5.
A vasúti forgalomba bekapcsolódott a város. A városban kisebb faipari, könnyű- és gépipari egységek létesültek. Létrehozták a Romfeld- majd a Gál-féle sörgyárat.
1898
Elkészült a mai városháza.
1905
Felépült a törvényszék épülete.
1911
Elkészült a mai Márton Áron Gimnázium épülete, ahová az egykori, már négy évszázados csíksomlyói iskola költözött.
1911
Megkezdődött a villamos hálózat kiépítése.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Ezt követően a románok a Székelyföld nagy részét megszállták. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1916
A román hadsereg betört a városba, felégetve a házak többségét. Még ugyanaz év októberében visszafoglalta a várost a magyar hadsereg.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1918. november 26.
A románok szállták meg a várost.
1918. decembere
Kolozsváron Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére létrehozták a Székely Hadosztályt az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként. Az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, ami harcolt a román hódítók ellen. Legnagyobb létszáma kb. 12 ezer fő volt. A Magyarországon a hatalmat bitorló Antant-barát baloldali Károlyi-kormány cserben hagyta őket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tanácsköztársaság ellenségesen viszonyult hozzájuk, majd többségük részt vett a Felvidék egy részét felszabadító északi hadjáratban.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920
Zsögöd települést hozzá csatolták.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1940. szeptember 11.
Vitéz Heszlényi József vezetésével vonultak be a magyar honvédek.
1944. ősze
A Maniu-gárdáknak nevezett román önkéntes, félkatonai szervezetek partizánakciók címén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el az erdélyi magyar lakosság körében. Szeptemberben és Októberben 200 ártatlan polgári személyt gyilkoltak meg. A gárdisták és román csendőrök a magyarokat ezrével lágerekbe internálták. Csak Maros-Torda megyéből 4000 magyart hurcoltak el, köztük 450 kiskorút, a Brassó melletti Barcaföldvárra, és más táborokba (pl. Tagru Jiu). Nagy részük ott pusztult el a kegyetlen bánásmód következtében. A Földvári internálótábort 1945. október 29-én számolták fel, akkor már csak 90 ember volt életben.
1944. szeptember 11.
A szovjet hadsereg szállta meg. A szovjetek után a Maniu-gárda is megérkezett a városba és össze is szedtek 150 magyart, akiknek a kivégzését a helyi szovjet városparancsnok akadályozta meg.
1944. november 12.
Vinogradov szovjet tábornok kitiltotta a román hatóságokat Észak-Erdélyből a Maniu Gárda által elkövetett népirtások miatt. A román hatóságok 1945. március 6-a, a Petru Groza kormány felállása után térhettek vissza.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1952. szeptember 21.
Szovjet nyomásra létrehozták a Székelyföld nagyobbik részét magába foglaló Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely székhellyel.
1959
Csíksomlyó és Csíktaploca településeket a városhoz csatolták.
1960
A magyar autonóm területet megcsonkították, Háromszéket elcsatolták, és átnevezték Maros-Magyar Autonóm Tartományra.
1968
Teljesen megszüntették a Maros-Magyar Autonóm Tartományt. Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Székelyföldön Marosvásárhelyt sikerült leginkább elrománosítani.
1968
A kommunista román vezetés megszüntette a Magyar Autonóm Tartományt. Helyére létrehozta Kovászna és Maros megyét, valamint létre akart hozni egy Hargita-megyét is, melynek központjául Csíkszeredát jelölte ki. Ekkor azonban Fazekas János kommunista párttag közbenjárt Nicolae Ceaușescunál, hogy a központ ne Csíkszereda, hanem Székelyudvarhely legyen. Az udvarhelyiek örültek a döntésnek és ünnepelni kezdtek. A csíkiak azonban nem nyugodtak ebbe bele, hanem a környék összes településéről embereket toboroztak és elkezdtek tüntetni (A tüntetés jelszava ez volt: "Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk"). A pártvezetőség román küldötteket küldött a tömeg lecsendesítésére, akiket azonban a tömeg meg sem akart hallgatni. Ekkor felmerült annak az esélye, hogy a tüntetőket fegyveres erővel oszlassák szét. Ennek elkerülésére azonban néhány jobb érzésű párt-tag keresztülvitte Ceaușescu-nál, hogy inkább bocsátkozzanak alkudozásba a tömeggel. Végül is ezen alkudozások eredményeként Csíkszereda lett Hargita megye központja.
1968 után
Erőltetett iparosítás kezdődött, románokat telepítettek a városba. Főbb ipari ágazatok: faipar, könnyűipar és a gépgyártóipar. Sörgyár is létesült.
1970
Felépült a műjégpálya. A városnak híres a jégkorongcsapata.
1980-as évek
A székely megyeközpontokat zárt városokká minősítették, ahová csak románok telepedhettek be.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Várak
Mikóvár, Csíki Székely Múzeum
Muzeul Secuiesc al Ciucului
Mikóvár, Csíki Székely Múzeum
Hektor894, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Állapot:
Felújított / Jó
Belépés:
Díjköteles
Felkeres
Sóvár
Sóvár
VTVárkonyi Tibor, CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Állapot:
Teljesen elpusztult
Belépés:
Ingyenes
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Csíksomlyói kegytemplom és ferences kolostor
Csíksomlyói Kegytemplom - 2013.06.19 (4)
Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Csíksomlyói kegytemplom és ferences kolostor
Története

A magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.

A 15. században telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez ma is a templom búcsúnapja. A templomot és kolostort erős kőfallal vették körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges betörésekkor menekült.

1661-ben a törökök a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1664-ben Damokos Kázmér házfőnök a fejedelem engedélyével országos gyűjtésre indult, és az általa gyűjtütt adományokból állították helyre a templomot. Ekkor került a főoltárra a tűzvészből megmenekült Mária-szobor, ami addig egy különálló Mária mellékoltár részét képezte.

1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.

Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. Az építkezés lassú ütemben zajlott, 1813. november 21-én került sor a sekrestye és a szentély megáldására, de a templom közel sem volt még kész. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzaton álló Mária-szobor 1837-ben készült réz-ötvösmunka, Rothenbacher brassói ötvösmester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel.

1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.

A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.

A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette.

A főoltár csak 1876-ban készült el. A kórust 1831-ben Papp Miklós és Pfeiffer Antal gyergyószentmiklósi mester építették. A színes üvegablakok 1905-ben készültek Csehországban. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében. A Szent Antal és Szent József szobrot 1938-ban Vágó Gábor készítette.

Az orgonát 1931-ben a temesvári Wegenstein Lipót és Fiai Orgonagyár építette, 2824 síppal Erdély legszebb orgonái közé tartozik. A templom alatti kripta 1732-ben készült, 1838-ban a templom építésével egyidejűleg bővítették.

A szószéket Papp Miklós készítette 1835-ben.

Az oltárok közül Szent Ferenc oltárképét 1838-ban Csűrös József kolozsvári festő festette. A Szent Anna oltárt Papp Miklós festette 1839-ben, csakúgy, mint a Keresztelő Szent János oltárt 1840-ben. A Szent Anna oltáron felül Szent Apollónia, alul Jézus születése látható. A Keresztelő Szent János oltáron felül Szent Sára, alul pedig Szent Mária Magdolna látható. A Szent Antal oltár mai képét 1931-ben Szopos Sándor kolozsvári festő festette, miután az eredeti képet a sófalvai kápolnának adták. A felső képet, mely Szent Bonaventúrát ábrázolja Papp Miklós festette. A Szent Erzsébet oltár képe 1938-ban készült, miután az eredeti, Loyolai Szent Ignácot ábrázoló képet a kórusba vitték fel. A felső Szent Julianna és az alsó (Az utolsó vacsora) kép is Papp Miklós alkotása. A Nepomuki Szent János oltárt 1835-ben emelték, felül Szent Erzsébet látogatása, alul Szent Vendel látható. A Cortonai Szent Margit oltár festője ismeretlen.

A csíksomlyói kolostor a 15. században a gótikus templommal együtt épült fel. A ferencesek már a kezdetektől fogva oktatták a környékbeli gyermekeket előbb csak alapfokon, majd magasabb szinten is. A csíksomlyói gimnázium első említése 1630-ból származik. Az 1661-es törökdúlás után a szerzetesek helyreállították a templomot és a kolostort is, majd 1667-ben a gimnáziumot is újraalapították. A ferencesek 1675-ben nyomdát is alapítottak, mely a 19. század végéig az erdélyi művelődés egyik legfontosabb terjesztője lett. 1727-ig a kolozsvári jezsuita akadémia nyomdájának alapításáig ez volt az egyetlen erdélyi katolikus nyomda. Legfőbb alapítója a nagy műveltségű tudós szerzetes páter Kájoni János volt, akinek 1676-ban itt jelent meg első latin-magyar nyelvű egyházi énekeskönyve. A kolostor könyvtára Erdély egyik leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt. A 17. században a kolostor mellett képíróműhely is működött. A kolostorban őrzik a bronzkori eredetű csíksomlyói naptárkövet.

A gimnázium fénykorát a 18. században élte. 1720-ban megkezdte működését a Páduai Szent Antal Társulat, 1730-tól pedig a Mária Társulat. Lukács Mihály csíki esperes adományából bentlakásos szeminárium létesült. 1858-ban páter Simon Jukundián kántor- és tanítóképző iskolát alapított. 1911-ben a ferencesek a gimnáziumot az egyházmegyének adták át, ekkor költözött a mai Márton Áron Líceum épületébe, ahol 1948-ig katolikus gimnáziumként működött.

Millenniumi templom
Csíkszereda Makovecz templom
HarrisonTóth Ildikó, CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Millenniumi templom
Története

Makovecz Imre tervei alapján épült meg 2003-ra. 2003. október 18-án, Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szenteltek fel Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök. A Millenniumi-templom megálmodója, Darvas-Kozma József plébános volt.

Az oltár mógött álló Feltámadási szobor Nagy Ödön csíkszeredai szobrász alkotása. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Az alagsorban található a Boldog P. Rupert Mayer kápolna. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A bal oldali freskón Szent István és Gizella látható, 996-ban kötött házasságukkal a magyar nép sorsa már a nyugati kereszténységhez kapcsolódott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen Márton Áron püspök, az erdélyi magyarság kimagasló alakja látható. A templomhajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztek el. Mindkettő 1944. szeptemberében „sebesült” meg. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobboldalt Nepomuki Szent János szobor látható, amely a Szent Kereszt-templomból való.

Szent Péter és Pál-plébániatemplom
Erdély, Csíkszereda 6
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Péter és Pál-plébániatemplom
Története

A jelenlegi Szent Péter és Pál-plébániatemplom helyén Árpád-kori templom állott, amely már az 1333. és az 1334. évi pápai tizedjegyzékben szerepelt. A templomot a XV. században építették át gótikus stílusba. A templom tornyán szereplő 1680-as évszám a javítás és bővítés idejét jelzi. Ehhez kapcsolódik az 1681-es adat, mely szerint Vitus Pilutius marianopoli érsek két új mellékoltárt szentelt fel Szűz Mária és Szent István tiszteletére. A gótikus templomot roskadozó állapota és kicsiny mérete miatt lebontották. 1795-1805 között a régi templom köveinek felhasználásával - az egyházközség költségén - új templomot építettek. 1823-ban a tornyát is megmagasították.

Csíkzsögödi Szentháromság római katolikus plébániatemplom
Csíkzsögöd church
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Csíkzsögödi Szentháromság római katolikus plébániatemplom
Története

A 15. században épült gótikus stílusban a Szentháromság tiszteletére, 1707-ben barokk stílusban átalakították, tornya 1800-ban épült. Mária-szobra a csíksomlyóival egykorú, 1520 körül készült.

Csíktapolcai római katolikus templom
Csíktaploca
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Csíktapolcai római katolikus templom
Története

1841–1844 között épült neobarokk stílusban.

Szent Kereszt-templom
Biserica Înălțarea Sfintei Cruci
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Kereszt-templom
Története

Barokk stílusban épült 1751 és 1758 között. A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére 1784-ben szentelték fel. 1771-ben épül a templom északi falához a Nepomuki Szent János kápolna.

Csíkszereda első okleveles említése 1558-ból való, ekkor már városként említik, "oppidum Csík Szereda", tehát a település jóval régebbi kell hogy legyen. A középkorban a csíkszeredai katolikusoknak nem volt önálló templomuk, a csobotfalvi Szent Péter anyaegyházhoz tartoztak. Valószínű, hogy a helybeliek a Mikó-vár kápolnáját használták imádságos helyként egészen 1751-ig, az önálló plébánia megalakulásig.

A templomot egészében védőfal vette körül. Az 1916-os tűzvészben leégett a parókia és vele együtt a levéltár is. A 20. század elején a város lakossága kevés kivétellel római katolikus vallású volt, ekkor még csak katolikus temploma és egyháza volt.

A 19. század végén, amikor a vármegye székhelye lett Csíkszereda, gyorsabb fejlődésnek indult, a templom a növekedő város igényeit már nem tudta ellátni. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták. A munkálatok elkezdése előtt azonban kitört az első világháború, és minden elveszett.

Az 1916-os tűzvészben leégett a plébánia, a harangozói és kántori lak. A háború utáni nehéz körülmények között csak 1928-ban kerülhetett sor az újjáépítésére gróf Majláth Gusztáv Károly püspök és mások adományából.

Az 1945-ben a templom háta mögött lebontották a harangozói lakást.

1981-ben a kommunisták a templom melletti kertet el akarták venni, hogy utcát nyissanak rajta, ám a főesperes-plébános a hívek sokasága miatt a már meglévő templom mellé egy deszkatemplomot építtetett fel rajta. Több mint 5000 hívő gyűlt össze az akkori bérmálási szentmisén így csupán a templomkertben lehetett a szertartást megtartani.

Az új, nagyobb templomot (Millenniumi templom) 2001-ben kezdték építeni, és 2003-ban készült el Darvas-Kozma József esperes-plébános kitartó munkája eredményeként, Makovecz Imre tervei alapján. Az új templomot 2003. október 18-án Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök, szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére. A deszkatemplomot az új templom felépítése után tovább költöztették a Szécseny nevű dűlőbe, a Hargita lábához. Szeptember 6-án, Árpád-házi Szent Kinga tiszteletére szentelte fel Tamás József püspök.

Szent Miklós ortodox (volt görög katolikus) templom
Biserica Sfântul Nicolae
RO HR Miercurea Ciuc Orthodox cathedral
Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szent Miklós ortodox (volt görög katolikus) templom
Története

1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült.

Páduai Szent Antal-kápolna
Szent Antal kápolna2
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felkeres
Páduai Szent Antal-kápolna
Története

A Kissomlyó hegyén álló három kápolna egyike. 1750 és 1773 között építették Hallerkői Haller Krisztina költségén a korábbi, 17. századi kápolna helyén barokk stílusban. Oltárképén Páduai Szent Antal látható.

Az egykori kis kápolna létrejöttének története az 1661-es török-tatár betörések idejére tehető. Szent Orsolya napján, október 21-én, végbement kegyetlen pusztítások alkalmával, a pogányok a templomot kifosztották, a kolostort felgyújtották. A tizenkét szerzetes közül a tatárok négyet megöltek, négyet elhurcoltak, mindössze csak négyen menekültek meg. Losteiner Leonárd a rend korábbi történésze szerint, a ferencesek közül Márk Jakab Hosszúaszóból származó testvér, a veszedelem elől, a Kissomlyó-hegy déli oldalába lévő kökényesbe menekült és ott rejtőzködve nézte végig a templom és a kolostor pusztulását. A halálos félelem gyötrelmei között Szent Antalhoz folyamodott segítségért, és ígéretet tett Szent Antalnak, hogyha a közelfekvő veszélyből szerencsésen megmenekül, azon a helyen, amelyen most tartózkodik, saját kezével fog kápolnát építeni. Fogadalmát betartva 1673-ban, felépítette az egykori Szent Antal kápolnát. Az 1775-ös átépítéskor előkerült tégla felirata ezzel szemben „Johannes Mark Ao. 1673.”, ami szerint az építtető neve Mák János és nem Márk Jakab.

Miután a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium diákjai körében ismertté vált a kápolna keletkezésének csodás története, különösen szentnek kezdték tartani a helyet. 1720-tól védőszentjüknek választották Páduai Szent Antalt. Páduai Szent Antal tisztelete egyre jobban kezdett elterjedni a lakosság körében és mind többen zarándokoltak a kápolnához, a kilenckeddi ájtatosságokra. Ez Szent Antal ünnepét megelőző kilenc egymás utáni kedden mondott szentmiséből állt. Közadakozásból 1749-1750 között a régi kápolnához egy új szentélyt építettek.

Hallerkői gr. Haller Karolina, gr. Gyulai Ferenc lovassági tábornok felesége sokat bánkódott egyetlen leánya elvesztése miatt és fiának betegeskedése is aggodalommal töltötte el, ugyanakkor fülfájdalmai is sokat gyötörték. Egyszer mély álmából felébredve egy ferences jelent meg előtte és a következőket mondta:

„ha fiát meg akartja menteni a haláltól és ő is meg akar szabadulni a fülfájástól, gondoskodjék arról az erdélyi kápolna javításáról, ahol kilencnapi ájtatosságokat szoktak tartani.”

Fiának váratlan gyógyulása meggyőzte a grófnőt a látomás valóságáról. Péterffi Kornél ferences atyától értesült a csíksomlyói Szent Antal-kápolnánál végzett kilencnapi ájtatosságokról és hálából 600 forintot ajánlott fel az építkezésre. Toth Sebestyén atya, a kápolna gondozója ezen összegből kibővítette a kápolnát, hozzáépítette a kápolna hajóját. Ennek során 1773 és 1775 között nyerte el mai alakját. 1776-ban Borod István, a felcsíki kerület főesperese, gyulafehérvári kanonok szentelte fel. Szent Antal szobrát 1942-ben faragták.

Salvator-kápolna
RO HR Capela Sumuleu Ciuc
Nicu Farcaș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Salvator-kápolna
Története

A Kissomlyó hegyén álló három kápolna egyike. A legrégibb kápolna pontos építési ideje nem ismert. Neve a latin Transfiguratio Salvatoris kifejezés rövidítéséből ered. A hagyomány szerint 1456. augusztus 8-án a Megváltó színeváltozásának napján Hunyadi János serege a Salvátor nevével az ajkán győzte le az ostromló török sereget. A kápolna tehát a Nándorfehérvári diadal emlékére épült, valószínűleg a 15. század második felében. Az 1661-es tatárbetörés után készítették különleges, 16 kazettából álló fa dongaboltozatát Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és felesége, Kálnoki Zsuzsanna támogatásával, akiknek címere és monogramja megjelenik rajta.

Főoltára 1679-ben készült, Haller János neje, Kornis Katalin fogadalmából. Középen a keresztet tartó Krisztust, oldalain pedig Szent Pál apostolt és Szent Katalint ábrázolja. Dél mellékoltára Petki Katalin jóvoltából 1673-ban készült, táblaképén Ecce Homo ábrázolás látható. Északi mellékoltárán a Lorettói Szűz látható királynői ruhában, karján a kis Jézussal. A Salvator-kápolnát Vitus Pilutius marianopolisi érsek 1680-ban az Úr Színeváltozásának tiszteletére szentelte fel. A kápolnát Gyulai grófné 1780-ban újjáépítette, 1877-1878-ban emelték a mai kőből készült előteret korábbi faépítmény helyett. A szentély oltárképe 1879-ben készült.

Egykor kőfal övezte, őre a közeli remetelakban lakott.

Az ajtó előtti kőkeresztet a gyergyóalfalvi hívek állították 1876-ban az 1567-es győzelem emlékére. A hegy aljától a Salvator kápolnáig vezető meredek utat a nép Jézus hágójának nevezi, melyet a zarándoklatok alkalmával imádkozva szoktak végigjárni. Az út mentén több régi kereszt és stációs keresztek is láthatók.

Nepomuki Szent János-kápolna
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Nepomuki Szent János-kápolna
Története

1838-ban Csíkszék költségén építtették. Régen a ferencesek a kerítőfalba épített kápolnánál fogadták a pünkösdi búcsúra érkező zarándokokat, erre szolgált a homlokzati szószék.

Szenvedő Jézus-kápolna
Erdély, Csíkszereda, Csíksomlyói búcsú, 2017, 105
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szenvedő Jézus-kápolna
Története

A Kissomlyó hegyén álló három kápolna egyike. Tulajdonképpen egy fülke, benne az oszlophoz kötözött térdeplő Jézus rendkívül szép, 1810-ben készített szobrával. Közelében várják a pünkösdi búcsúsok a napfelkeltét.

Szent Korona-kápolna
The holy crown's imitation
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Korona-kápolna
Története

Középületek
Egykori vármegyeháza, Városháza
Primăria
Városháza
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Egykori vármegyeháza, Városháza
Története

Az egykori Vármegyeháza, 1886-1887 között épült Hám Ignác tervei alapján, eklektikus, neoreneszánsz stílusban. 1878 után, a vármegyei rendszer kialakulásával Csíkszereda lett Csíkvármegye központja. Ekkor indult meg a mozgalom az új Vármegyeházának Csíkszeredában való felépítéséért, amelynek fő mozgatója az akkori főispán, Mikó Mihály volt. A vármegye székhelye 1879-ben költözött be Csíksomlyóról, előbb a Mikó-várba, majd nemsokára elkezdődött az új székház építése. 1913 -1914 között a régi épületet kibővítették, a homlokzatot mind déli, mind északi irányba arányosan növelték. Ekkor kapta nobarokk arculatát.

Az 1970-es évektől a gyorsan növekvő városban az akkori vezetés a szocialista elvárásoknak megfelelően, új székházat szeretett volna. Az új megyeháza Hargita megye közigazgatásának színhelye. Megépítése után a városi közigazgatás kapott helyet az egykori megyeháza épületében.

Csíkszék egykori székháza
Spitalul Infectios din Sumuleu
The Csík seat office
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Csíkszék egykori székháza
Története

A kolostor mellett áll Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek egykori székháza, 1828 és 1841 között épült, ma tüdőszanatórium és kórház.

A kolostor mintájára épült, a belső udvar felőli homlokzatán a kolostorok kerengőjéhez hasonló folyosóval. A többfunkciós épületet többször is átalakították.

A 18. század végéig Csíkszéknek nem volt állandó közigazgatási központja, így a székelyek közgyűléseit a főkirálybírók lakhelyén tartották. Az állandó székhely létrehozását szabályozó törvények értelmében, 1810. május 21-én Csíksomlyón a ferences kolostorral szemben lévő területen kijelölték az új székház helyét. Az épület alapkövét 1828-ban rakták le. Csíkszék közigazgatási, katonai és és igazságszolgáltatási központja 1841-ben készült el Balási József főkirálybírósága alatt.

1841–1878 között az eredeti rendeltetésének megfelelően Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek székháza működött az épületben.

A székely székek felszámolása és a vármegyerendszer kialakulása után a székházat Csíkszeredába költöztették. Kezdetben csak a közigazgatástól elválasztott törvénykezést, majd 1878-ban a közigazgatás székhelyét is Csíkszeredába helyezték át. 1888-ban a megüresedett székház épületét megvásárolták a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium részére, ahol a gimnázium bentlakása és a Csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző kapott helyet. 1911-ben a gimnázium Csíkszeredába való költöztetése után, a középületet a tanítóképző-intézet vette át.

Az 1920-as államosítás után a tanítóképző Csíkszeredába költözött, 1922-ben az Egyházmegyei Hatóság a képzőt és annak bentlakását a gimnázium északi szárnyába helyezte el. 1922-től szövőüzem működött az épületben, később magánlakásokat alakítottak ki benne. 1930-ban az egykori székház épületében kapott helyet a Csíki Székely Múzeum.

1937-ben a Báró Jósika Alap tulajdonába került és az Erdélyi Katolikus Nőszövetség „Salvator” Egészségháza, a Szülőotthon működött a többfunkciós épületben. Továbbra is ott őrizték a Csíki Székely Múzeum gyűjteményét.

Miután a tanítóképző kiszorult a gimnázium épületéből a “Salvator” Egészségház a régi törvényszék épületébe költözött, és a tanítóképző-intézet visszatért a csíksomlyói székházba.

1940-ben a magyar állam átvette a tanítóképzőt, ezt követően felújították és kibővítették az épületet. 1942–1949 között ebben az épületben működött a Csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző-intézet. 1949-ben az egészségügy tulajdonába került a középület és a fertőzőkórház kapott helyet benne. A gyulafehérvári római katolikus érsekség tulajdonát képező épületben jelenleg a Megyei Kórház fertőző osztálya működik.

Igazságügyi Palota
Spitalul Județean Secția ORL
Igazságűgyi palota 2014
Hektor894, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bíróság, börtön
Jelenleg:
bíróság
Felkeres
Igazságügyi Palota
Története

A törvényszék 1905-ben költözött be az új székházba. A törvénypalota és a fogház tervét 1903-ban Wagner Gyula műépítész készítette, aki a századelő egyik törvényszék- és fegyházépítő specialistája volt.

Székely Határőrezred székhelye
Spitalul Județean Secția ORL
Miercurea Ciuc Fosta cazarma
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
katonai főparancsnokság / igazgatás
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Székely Határőrezred székhelye
Története

1786-ban épült és a 19. százád elejéig az I. székely határőrezred törzstisztjeinek székhelye volt. Csíkvármegye megalakulása után, 1887-ben ide költözött Csiksomlyóról a közigazgatástól elválasztott törvényszék. 1904-1921 között bútorgyár működött benne, majd egy ideig magánlakás volt. 1942-ben a Csíki Magánjavak finanszírozásával bővítették és szülészet nyílt benne. Jelenleg a megyei kórház fül-, orr-, gégészeti osztálya működik benne.

Kulturális létesítmények
Egykori Római Katolikus Főgimnázium, Márton Áron Gimnázium, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
Márton Áron Gimnázium, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
Csíksomlyói Márton Áron Gimnázium
Thaler Tamas, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori Római Katolikus Főgimnázium, Márton Áron Gimnázium, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
Története

1909 és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét.

A mai iskola elődje a 17. század közepe táján a ferences szerzetesek által alapított Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium. A csíksomlyói iskolai oktatás kezdeteit újabban a kutatók közvetett bizonyítékok alapján a 16. század végére teszik, a 17. század első feléből, 1626-ból már az iskola újjászervezéséről van írásos dokumentum. A gimnázium 1911-ig működött Csíksomlyón.

1900-ban gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök által vezetett gyűlésen a gimnázium Csíkszeredába való költöztetését határozták el. Az új gimnáziumépület első tervvázlatának és költségvetésének elkészítésére Alpár Ignác műépítészt kérték fel. A végső terveket Pápai Sándor műszaki tanácsos és mérnök készítette el. Az alapkőletételre 1909-ben került sor. Az építkezést főként állami és megyei támogatásból, valamint a csíksomlyói volt iskolaépület árából fedezték. 1911. június 5-én gróf Majláth Gusztáv Károly, Erdély püspöke szentelte fel a gimnázium új, korszerű épületét.

A főgimnáziumhoz szimmetrikusan két szárny épült, a jobb (déli) szárnyban a szeminárium, a bal szárnyban pedig az internátus kapott helyet. 1914-1916 között az épület egy részét lefoglalták és katonai kórházzá alakították, az 1916-1917-es tanévben a tanítás szünetelt. Az első világháború után az épületbe költözött az elemi iskola, 1923-31, illetve 1941-42 között a tanítóképző is.

1948-ban államosították. Az első intézkedés az iskola kápolnájának felszámolása és díszteremmé alakítása volt. A kápolna három óriási méretű vitrail-át - amelyek Szent Istvánt, Szent Imrét és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolták - eltávolították. A főbejárat előterében és a bentlakás bejáratánál található márványtáblákat, amelyekre az építtetők nevei és az építés ideje volt bevésve, eltávolították, Majláth Gusztáv Károly római katolikus püspök mellszobrával együtt. Az iskola híres könyvtárát kiselejtezték, a könyveket, folyóiratokat vagy zárolták, vagy megsemmisítették. Az iskolában működő egyesületeket, a Mária Kongregációt és a cserkészcsapatot betiltották. Az 1960-1961-es tanévtől kezdődően az iskolában román nyelvű tagozatot létesítettek.

Az egykori katolikus gimnázium épületében ma két oktatási intézmény is működik: Csíkszereda állami működtetésű középiskolája a Márton Áron Főgimnázium. 1990. május 25-én került sor az iskola névadó ünnepségére, Csíkszereda legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája egykori diákja, Márton Áron püspök nevét vette fel.

1991 óta ebben az épületben kapott helyet a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, amely a főgimnázium 1940-44 közötti megnevezését vette fel.

2008-ban elkészültek a gimnázium kápolnájának új festett üvegablakai. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula művészek készítették el az új vitrailokat. A Márton Áron Gimnázium főbejárata feletti középső üvegablak Máriát ábrázolja, karján Jézussal. Jobboldalt a koronát Máriának felajánló Szent István alakja, míg a bal oldali ablakon Szent Imre, a liliomos herceg látható.

A gimnázium épülete előtt 1997. május 31-én leplezték le a névadó Márton Áron püspök (1896-1980) mellszobrát. 1999. június 24-én gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspöknek (1864-1940), az iskola építtetőjének, jótevőjének mellszobrát avatták fel. Mindkét szobor Bodó Levente szentegyházi szobrászművész alkotása.

Az iskola előcsarnokában tíz márványtábla hirdeti a hajdani jeles tanárok és tanítványok emlékezetét. 1990. május 25-én, a névadó ünnepség alkalmával emléktáblát avattak Márton Áron és Majláth Gusztáv Károly püspökök, Gábor Áron (1814-1849) 1848-as hős, ágyúöntő, Kájoni János (1629-1687) ferencrendi szerzetes, polihisztor emlékére.

Egykori Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium,
Csíksomlyói Gimnázium épülete
Kelemen KatalinUser:Kjmk, CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
árvaház / gyermekotthon
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Egykori Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium,
Története

1780–1782 között épült, ma gyermekotthon. Számos kiemelkedő személyiség és több katolikus püspök iskolája volt, és évszázadokon keresztül az erdélyi katolikus oktatás és nevelés egyik legősibb és legjelentősebb központja volt.

Elkészültétől 1911-ig a csíksomlyói római katolikus gimnázium működött benne, amely akkor Csíkszeredába költözött át. A megüresedett épületben a Csíki Magánjavak árvaházat működtetett benne 1913-tól. A kommunizmus évei alatt állami árvaház volt benne, majd 2004-ben a román állam visszaszolgáltatta a Csíki Magánjavaknak. 2008-ban a Magánjavak átadta 99 évi használatra a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, amely a Csíkszeredában továbbtanuló gyermekek, fiatalok számára kollégiumot létesített benne.

Elemi szintű oktatás már a XVI. században létezett a ferences kolostor mellett. 1630-as keltezésű az első hitelesnek tartott írásos dokumentum, amely igazolja a ferences gimnázium létét. Az 1661-ben a török-tatár betörés idején tönkrement iskola újjáépítéséhez páter Damokos Kázmér fogott hozzá.

Az iskola építéséhez Rómából kaptak segítséget, és 1669-ben fejezték be, páter Kájoni János zárdafőnöksége alatt. Ebben az időben a somlyói iskolában grammatika és humán osztályok működtek, ahol latin nyelvű oktatás folyt, és a csíki ifjakon kívül fogarasiak és moldvaiak is tanultak. 1694-ben 200 tanulója volt az iskolának.

1733-ra felépült az új iskolaépület, a régitől keletre.

A csíksomlyói szerzetestanárok főként misztériumjátékokat, vallásos tárgyú színjátékokat írtak, amelyeket a diákok adtak elő. Erre kiváló lehetőséget nyújtottak a Mária tiszteletére rendezett pünkösdi búcsúk. Az előadásokat a búcsú körmenete után mutatták be a Kissomlyó oldalán elhelyezett szabadtéri színpadon. Húsvét nagyhetén tartották a passiójátékokat, a nagypénteki misztériumokat. A csíksomlyói iskolai színjátszás virágkora 1720–1784 közé tehető.

1754-ben hozzáfogtak egy új iskolaépület felhúzásához, azonban ez támogatás hiányában abbamaradt, csak 1780-ban folytatódott. Már 1781 őszén megindult a tanítás az új iskolaépületben, amelyhez kapcsolva színielőadásokra alkalmas pavilont is emeltek. Az építendő szeminárium alapkövét 1781 májusában rakták le. 1782. január 6-án avatták fel a kész épületet, amely földszintes volt.

1830-ban a szeminárium bővítésével párhuzamosan felvetődött a gimnázium bővítésének gondolata is. 1834-ben Györfi Ferenc, a gimnázium igazgatója és a rendház főnöke azzal a kéréssel fordult a Guberniumhoz, hogy az új szeminárium építésével egyben a gimnázium épületét is bővítsék ki. Kérését jóváhagyják, az építkezés 1837 tavasza és 1838 ősze között zajlott.

A csíksomlyói diákság életében is sorsfordító jelentőségű volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A forradalmi eszmék által lelkesített diákság darabokra törte a császári hatalmat jelképező kétfejű sas alakzatokat Várdotfalván, Csobotfalván és Csíktaplocán. 1848-ban a tanodát katonai célokra foglalták le.

Az iskola csak 1851-ben nyitotta meg újra kapuit előbb az elemi osztályok számára és a kolostorban. A katonaság által lefoglalt épületet fokozatosan és nehezen tudták visszaszerezni.

1858-ban Haynald Lajos erdélyi püspök támogatásával P. Simon Jukundián zenetanár Csíksomlyón kántor- és tanítóképzőt alapított, amelynek 25 évig volt igazgatója.

1873-ban Imets Fülöp Jákó akkori igazgató buzgólkodásának köszönhetően nyolcosztályossá, azaz főgimnáziummá fejlesztették az iskolát.

1888-ban a gimnázium épülete nagyobb átalakításon ment át újból, amikor a szeminárium részére megvásárolták a megüresedett csíksomlyói székházat. Így a régi épület délkeleti szárnyát 14 méterre kitoldották. Az így átalakított szárnyban rendezkedett be a gimnázium. Az északnyugati részét a tanítóképző kapta meg.

Az 1889–90-es tanévi oktatás már az új épületben kezdődött.

1911-ben az iskola átköltözött Csíkszeredába, a kor elvárásainak megfelelően felépített új, szecessziós stílusú, impozáns palotába, a mai Márton Áron Gimnázium épületébe, miután a ferencesek átadták fenntartásra az egyházmegyének. A Csíkszeredába költöztetett középiskola 1948-ig működött római katolikus gimnáziumként.

Egykori Csíkmegyei Polgári Leányiskola, Petőfi Sándor Általános Iskola
Petőfi Sándor Általános Iskola 2014
Hektor894, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori Csíkmegyei Polgári Leányiskola, Petőfi Sándor Általános Iskola
Története

Az első tanévet 1880.november 3-án nyitották meg az iskolában. Az intézmény első épülete az 1848-49-es szabadságharc után felszámolt székely határőrség kaszárnyája volt (a katolikus templom mellet), a mai épületet 1891. augusztus 31-én adták át és az 1892-es tanévtől napjainkig az iskola ebben az épületben működik. Az építkezés költségeit a Csíki Magánjavak jövedelméből fizették.

1927 nyarán megszüntetik a Polgári Leányiskolát, és mint Petru Rareş algimnázium működik tovább. Fiú-lány vegyes iskolává alakítják, az oktatás nyelve a román. A bécsi döntés következtében az iskola az 1940-41-es tanév kezdetétől visszaveszi a csíkszeredai Polgári Leányiskola nevet és a magyar oktatási nyelvet.

1949-es tanügyi reform újból megszünteti azt, ugyanis Csíksomlyóról beköltözik az 1858-ban alakult Tanítóképző, és ilyen név alatt működik tovább az intézmény. Az 1949-1955-ös időszak a Tanítóképző és annak gyakorló iskolájának időszaka.

1955-ben megszűnt a Tanítóképző, és az intézmény a csíkszeredai 1-es sz. Általános Iskola néven működik tovább. 1966-tól fokozatosan létrehozzák az elemi tagozaton a román osztályokat, majd 1985-től beindul a gimnáziumi román tagozat is.

Az 1989-es fordulat első következménye az volt, hogy a magyar tanulók, a szülők és a pedagógusok követelésére megszűnt a vegyes tannyelvű iskola. Újraalakul a magyar tannyelvű 1-es számú Általános Iskola, amely 1990 március 14-én felvette a Petőfi Sándor Általános Iskola nevet.

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
SAPIENTIA Csikszereda
SAPIENTIA, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Története

2000-ben alapított magyar tannyelvű romániai magánegyetem. Működésének fő támogatója a magyar állam. Az egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai helyszínnel működik. Az egyetem központi hivatalai – Rektori Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, illetve az egyetemet fenntartó Sapientia Alapítvány – Kolozsvárott működnek Bocskai István szülőházában.

Egykori Vigadó
Eredetileg:
vigadó / koncertterem
Jelenleg:
ház
Felkeres
Egykori Vigadó
Története

1904-ben épült Szász Róbert építész tervei alapján. Villany világítással és központi fűtéssel látták el, a kor legmodernebb követelményei szerint. Alsó szintjén kávéház, felette a mulatságokhoz szükséges termek foglaltak helyet, és egy szálló is helyet kapott az épületben. A kivitelezési hiányosságok miatt azonban már 1905. január közepén huzamosabb időre be kellett zárni. Az épület fűtésével és világításával súlyos gondok voltak. Csak 1912-ben született döntés a vigadó rendbetételéről, de az első világháború keresztülhúzta a terveket. A 20. század második felében mozit rendeztek be benne. Ma irodák működnek benne.

Barátok feredője
Barátok feredője, Csíksomlyó - 2013.06.19 (2)
Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
fürdő
Jelenleg:
fürdő
Felkeres
Barátok feredője
Története

A Csíksomlyói kegytemplom mögötti területen a ferences kaszáló helyén fakadó forrás vizét a csíksomlyói ferences barátok medencébe fogták, és magánfürdőt alakítottak ki, amelyet Barátok feredőjének neveztek. A 2006. augusztusában felújított borvízfürdő visszakapta régi nevét és helyét, amelyet a szépen kialakított zarándokkertben állítottak fel.

Városi infrastruktúra
Csíki Székely Múzeum
Muzeul Secuiesc al Ciucului
Hídvégi Mikó Ferenc - 2013.06.19 (2)
Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
A várban.
Felkeres
Csíki Székely Múzeum
Története

A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület: Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre festő és Vámszer Géza festő. Az első kiállítást 1931-ben nyitották meg pünkösd napján, amely 13 teremben zajlott, 130 néprajzi és képzőművészeti tárgyat tartalmazva.

Szocialista városközpont
A megyeháza
Hektor894, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
közterület
Jelenleg:
közterület
Felkeres
Szocialista városközpont
Története

1970 és 1990 között alakult ki a régi központ lebontásával.

Magánlakhelyek
Mikó-kúria
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
kastély / kúria
Felkeres
Mikó-kúria
Története

A mai épület helyén állt a Mikó család korábbi kúriája is, amelyet 1677-ben említenek először a források. A mai kúria a 19. század elején épült neoklasszikus-empire stílusban. A Mikó családtól 1916-ban báró Rudnyánszky Sándor örökölte meg, aki azonban örökösök nélkül halt meg. A kastély ekkor az állami kincstár tulajdonába, majd 1929-ben a gyimesi Nagy Galaci József bútorgyáros tulajdonába került, aki bár az épületet nem, de környezetét egy gyár megépítésével jelentősen átalakította.

Nagy Imre Galéria és Emlékház
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Nagy Imre Galéria és Emlékház
Története

Nagy Imre főiskolai tanár volt, tanulmányait a csíkszeredai tanítóképzőben végezte. Az I. világháborút követően szobrászattal foglalkozott, Budapestre ment, ahol rajz- és festőművészetet tanult, majd 1924-ben hazaköltözött Zsögödre. Az 1920-as években többször is kiállított Kolozsváron és Brassóban, Marosvásárhelyen és Bukarestben, de volt egyéni tárlata Londonban is. Műveit múzeumok őrzik Erdély-szerte.

Emlékművek
Domonkos Pál Péter szobra
Domokos Pál Péter
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Domonkos Pál Péter szobra
Története

Domokos Pál Péter (Várdotfalva, 1901. június 28. – Budapest, 1992. február 19.) Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója. Ő szervezte meg először Csíksomlyón Ezer Székely Leány Napja néven a ma is élő rendezvényt.

A katolikus gimnázium építtetőinek és névadójának mellszobrai
Marton Aron gimnazium
Hektor894, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
A Márton Áron Főgimnázium főgimnázium bejárata előtt.
Felkeres
A katolikus gimnázium építtetőinek és névadójának mellszobrai
Története

Mikó Bálint főispán volt a gimnázium építése céljából létrehozott bizottság elnöke, és személyesen neki volt sok érdeme a vármegye jelentős tanintézményének létrehozásában. 1876-ban Csíkszereda országgyűlési képviselőjévé választották. 1882 és 1905 között Csíkvármegye főispánja, 1883-tól harminchat éven át a csíksomlyói gimnázium világi gondnoka volt.

Gróf Majláth Gusztáv Károly Erdély püspöke volt, aki hathatósan támogatta a gimnázium építését. Ő tett javaslatot arra, hogy a csíksomlyói gimnázium új épületét a városban kell megépíteni. Támogatta az erdélyi iskolákat, magánvagyonából és papi jövedelméből tanulmányi segélyeket osztott. 1911 június 5-én személyesen ő szentelte fel az intézményt.

Újfalusi Jenő (1878-1967) képviselte a várost a gimnáziumot alapító építtető bizottságban. 1902 és 1919 között irányította a csíki megyeszékhelyet polgármesterként, számos fejlesztés kötődik nevéhez. A román megszállás utáni lemondott, és Magyarországra távozott.

A kommunisták által meghurcolt Márton Áron erdélyi püspök a gimnázium névadója. A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumnak volt kiváló diákja 1911-1914 között Márton Áron Erdély későbbi püspöke.

Jégkorongozók
Miercurea Ciuc, Romania. Ice Hockey players monument. June 1994 (3975244230)
Sludge G, CC BY-SA 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Jégkorongozók
Története

Az európai jégkorong megteremtőire - két erdélyi magyar sportolóra (Czáka István és Vákár Lajos) - emlékeztet az 1978-ban állított szobor, Tőrös Gábor alkotása. Ez volt Európa első hokis szobra 1975-ben, korábbiak, mint az orosz, svéd, csehszlovák szobrok. Vákár Lajos (1910-1993) 1923-ban egy filmes bejátszásban ismerkedett meg a kanadai jégkoronggal. 1929 januárjában alakult meg Csíkszereda városának első jégkorongegyüttese Vákár Lajos és baráti körének kezdeményezésére. 1929 és 1954 között volt a csíkszeredai jégkorongcsapat játékosa.

Apáczai Csere János mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Apáczai Csere János mellszobra
Története

A csíkszeredai Pedagógusok Háza az erdélyi pedagógiai írónak (1625-1659) , a magyar művelődési és nevelésűgy úttörő tudósának Apáczai Csere Jánosnak a nevét vette fel.

Nagy Imre festőművész mellszobra
Nagy Imre statue
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Nagy Imre festőművész mellszobra
Története

1997-ben állították fel a csíki festőművész (1893-1976) mellszobrát, melyet barátja, Vetró Artúr készített. A róla elnevezett általános iskola előtt áll.

Petőfi Sándor mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Petőfi Sándor mellszobra
Története

2000. március 14-én állították fel a költő mellszobrát. Petőfi 1849 július 24-én, halála előtt egy héttel járt a városban, melynek vidéke nagyon megtetszett neki. A róla elnevezett iskola előtti udvaron áll.

Gál Sándor tábornok mellszobra
Petőfi Sándor's statue
Szabi237, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Gál Sándor tábornok mellszobra
Története

Gál Csíkszentgyörgyön született 1817-ben. Az 1848-ban részt vett a nemzetőrség szervezésében. Batthyány Lajos Klapka Györggyel és Hajnik Károllyal együtt őt küldte Erdélybe azért, hogy a székely haderőt a magyar kormány mellett mozgósítsa. A felállított székely haderő vezérkari főnöke lett. Miután Puchner Antal erdélyi főhadparancsnok felmondta az engedelmességet a magyar kormánynak és kiszorította a magyar csapatokat Erdélyből, a székely haderő Háromszékre szorult vissza. Gál a háromszéki harcokban a székely csapatok szervezője és parancsnoka volt. Székelyföld felszabadítása után, 1849 januárjában Bem ezredessé léptette elő és a székely haderő további szervezésével bízta meg. Február 4-én támadás érte a cári különítmény részéről és a Szászhermánynál vívott ütközetben vereséget szenvedett.

Márciusig egy tízezer főből álló reguláris hadtestet állított fel és a nyári hadjáratban ennek a székelyföldi hadosztálynak nevezett alakulat parancsnokaként vett részt. Június 19-én és 20-án súlyos harcokat vívott a Tömösi-szorosnál. Gál székely hadosztálya július 2-án a Kökös és Uzon között megtámadta a Székelyföld biztosítására hátramaradt cári csapatokat. Ebben az ütközetben esett el a székely hadosztály tüzérségi parancsnoka, Gábor Áron. Az ellenség Székelyföldre való benyomuláskor csapatával Csíkszeredába vonult vissza. Július közepén az odaérkező Bemmel együtt ellentámadást indított és július 23-án Sepsiszentgyörgy mellett sikeres ütközetet vívott a tizenötezer fős császári hadtesttel. Július 29-én előléptették tábornokká, de erről csak később, az emigrációban értesült. Az osztrák-orosz csapatok általános támadása után, augusztus 1-jén a nyergestetői ütközetben döntő vereséget szenvedett. A vereséggel a Székelyföld teljes egészében az ellenség kezére került. Maradék seregével Kolozsváron csatlakozott Kazinczy ezredes csapataihoz, de ennek augusztus 24-ei zsibói fegyverletétele után egy ideig a Szatmár környéki mocsárvilágban bujkált, majd 1850 tavaszán sikerült külföldre szöknie.

Hamburgban és Londonban tevékenykedett, szoros kapcsolatot tartva az emigrációba kényszerűlt forradalmárokkal, majd Kossuth Konstatntinápolyba küldte és őt bízta meg az erdélyi szervezkedés katonai vezetésével. 1851 novemberében kinevezte az un. erdélyi felszabadító hadsereg főparancsnokává. Részt vett a Makk József, Jubál Károly és May János vezette függetlenségi szervezkedések előkészítésében.

Tolvajos-tetői csata emlékoszlopa
Csiksomlyó, Csiki székelyek csatáinak emlékoszlopa - panoramio
Szodorai Imre [Hun], CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Tolvajos-tetői csata emlékoszlopa
Története

A Nepomuki Szent János-kápolna mellett található az 1567. május 17-iki Tolvajos-tetői csata emlékoszlopa. A báró Henter Antal Udvarhelyszék főkirálybírája által készíttetett emlékoszlopot 1870. körül Simon Jukundián provinciális hozatta Csíksomlyóra.

Csíkszeredai világháborús hősök emlékműve
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Csíkszeredai világháborús hősök emlékműve
Története

2016. november 11-én állították fel.

1956-os emlékmű
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
1956-os emlékmű
Története

2007-ben állították, Ercsei Ferenc alkotása. A csíkszeredai szobrász egy büszkén álló nőalakot formázott meg, Márai Sándor, 'Mennyből az angyal' című verséből ihletődve.

Márton Áron-szoborcsoport
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Márton Áron-szoborcsoport
Története

2016 pünkösdvasárnapján avatták fel a Márton Áron (1896-1980) püspököt egy székelyruhás bérmálkozó lány és a mögötte álló bérmaszülő nőalakjával ábrázoló szoborcsoportot. Sárpátki Zoltán alkotása. Az emlékmű visszautal a sötét kommunista időkre is, amikor a püspök nem indulhatott bérmautakra, és amikor mégis mehetett akkor ezt diadalünnepként élte meg a katolikus erdélyi magyarság.

Múzeumok és Galériák
Csíki Székely Múzeum
Muzeul Secuiesc al Ciucului
Hídvégi Mikó Ferenc - 2013.06.19 (2)
Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
A várban.
Felkeres
Csíki Székely Múzeum
Története

A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület: Domokos Pál Péter tanár, Nagy Imre festő és Vámszer Géza festő. Az első kiállítást 1931-ben nyitották meg pünkösd napján, amely 13 teremben zajlott, 130 néprajzi és képzőművészeti tárgyat tartalmazva.

Nagy Imre Galéria és Emlékház
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Nagy Imre Galéria és Emlékház
Története

Nagy Imre főiskolai tanár volt, tanulmányait a csíkszeredai tanítóképzőben végezte. Az I. világháborút követően szobrászattal foglalkozott, Budapestre ment, ahol rajz- és festőművészetet tanult, majd 1924-ben hazaköltözött Zsögödre. Az 1920-as években többször is kiállított Kolozsváron és Brassóban, Marosvásárhelyen és Bukarestben, de volt egyéni tárlata Londonban is. Műveit múzeumok őrzik Erdély-szerte.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.3581380000","long":"25.8052030000"},"townlink":"csikszereda-miercurea-ciuc","town":{"townId":82,"active":1,"name_HU":"Cs\u00edkszereda","name_LO":"Miercurea Ciuc","name_GE":"Seklerburg","name_LT":"Sicolsburgum","seolink":"csikszereda-miercurea-ciuc","listorder":8,"oldcounty":42,"country":4,"division":24,"altitude":"662","gps_lat":"46.3581380000","gps_long":"25.8052030000","population":37,"hungarian_2011":78.31,"population_1910":8044,"hungarian_1910":97.92,"german_1910":0.76,"slovak_1910":0,"romanian_1910":0.57,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_(5).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cs\u00edksomly\u00f3i Kegytemplom - 2013.06.19 (5)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/03\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_%285%29.JPG\/512px-Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_%285%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_(5).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Cs\u00edki-medence","river":"Olt","description":"A sz\u00e9kely telep\u00fcl\u00e9s a 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00f6hetett l\u00e9tre, ahogyan neve is utal r\u00e1, szerdai napokon tartott v\u00e1s\u00e1rok sz\u00ednhely\u00e9n, a Cs\u00edki-medence k\u00f6zep\u00e9n, \u00e9szak-d\u00e9li \u00e9s kelet-nyugati ir\u00e1ny\u00fa kereskedelmi utak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l. A sz\u00e9kelyek a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, ad\u00f3t t\u00f6bbnyire nem fizettek, cser\u00e9be k\u00f6telesek voltak egyt\u0151l egyig hadba vonulni a haza v\u00e9delm\u00e9ben. A mez\u0151v\u00e1rost Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem a sz\u00e9kely f\u0151nemesnek, H\u00eddv\u00e9gi Mik\u00f3 Ferencnek adom\u00e1nyozta, \u0151 kezdte el a telep\u00fcl\u00e9sen a v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Szint\u00e9n a 17. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben j\u00f6tt l\u00e9tre Cs\u00edksomly\u00f3n a ferences gimn\u00e1zium. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal lerombolt v\u00e1rat a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a Habsburgok \u00e1ll\u00edttatt\u00e1k helyre, \u00e9s a cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g laktany\u00e1jak\u00e9nt szolg\u00e1lt. 1764-t\u0151l a M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00e1ltal l\u00e9trehozott I. sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred sz\u00e9khelye lett, melynek parancsnoks\u00e1g\u00e1t a Mik\u00f3-v\u00e1rban rendezt\u00e9k be. 1849-ben a sz\u00e9kely csapatok fontos szerepet j\u00e1tszottak Erd\u00e9ly cs\u00e1sz\u00e1ri megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00f3li felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A v\u00e1ros hagyom\u00e1nyosan Cs\u00edksz\u00e9k k\u00f6zpontja volt. 1876-ban a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3jakor megsz\u00fcntett\u00e9k a sz\u00e9kely sz\u00e9keket, \u00e9s ekkor Cs\u00edk v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a h\u00edres cs\u00edksomly\u00f3i gimn\u00e1zium a v\u00e1rosba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1952-t\u0151l 1968-ig a szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozott magyar auton\u00f3m ter\u00fclet r\u00e9sze volt, amit a rom\u00e1nok azut\u00e1n felsz\u00e1moltak. Ezut\u00e1n Hargita megye sz\u00e9khelye lett. Jelenleg is magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1ros. A v\u00e1roshoz tartoz\u00f3 Cs\u00edksomly\u00f3i kegytemplom a magyars\u00e1g egyik legnagyobb zar\u00e1ndokhelye, a h\u00edres p\u00fcnk\u00f6sdi b\u00facs\u00faj\u00e1ra \u00e9vente sz\u00e1zezre l\u00e1togatnak el. A v\u00e1ros ezen k\u00edv\u00fcl j\u00e9gkorongcsapat\u00e1r\u00f3l \u00e9s s\u00f6rgy\u00e1rt\u00e1s\u00e1r\u00f3l h\u00edres.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok kor\u00e1ban|Cs\u00edkszereda k\u00f6rny\u00e9ke a gyep\u0171rendszer r\u00e9sze volt, \u00edgy a ter\u00fclet mesters\u00e9gesen kialak\u00edtott akad\u00e1lyokkal volt teli, ezekkel akart\u00e1k megakad\u00e1lyozni az ellens\u00e9g bet\u00f6r\u00e9s\u00e9t az orsz\u00e1gba.@11. sz\u00e1zad|A v\u00e1ros hat\u00e1r\u00e1ban lev\u0151 k\u00e9t hegyen egym\u00e1ssal szemben k\u00e9t v\u00e1r \u00e9p\u00fclt. Ezeket a v\u00e1rakat k\u00e9s\u0151bb a sz\u00e1jhagyom\u00e1ny Kisv\u00e1rnak \u00e9s \u0150rv\u00e1rnak nevezte el, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a 16. sz\u00e1zadi l\u00e1zad\u00e1sok miatt rombolt\u00e1k le. A k\u00e9t v\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt, eg\u00e9szen Cs\u00edkszentkir\u00e1lyig volt az \u0022\u00d6rd\u00f6gv\u00f6lgy\u0022, amelyet ellens\u00e9ges t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n, az Olt v\u00edz\u00e9vel felt\u00f6lt\u00f6ttek, ezzel akad\u00e1lyozva meg az ellens\u00e9g tov\u00e1bbhalad\u00e1s\u00e1t Felcs\u00edk fel\u00e9.@12. sz\u00e1zad eleje k\u00f6r\u00fcl|Harom v\u00e1ra ekkoriban \u00e9p\u00fclt \u00e9s az Erd\u00e9lyt keletr\u0151l v\u00e9delmez\u0151 v\u00e1rrendszerhez tartozott. A sz\u00e9kelyek sz\u00e9kekbe szervez\u0151dve \u00e9ltek, vezet\u0151iket maguk v\u00e1lasztott\u00e1k, a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, \u00e9s t\u00f6bbnyire az ad\u00f3z\u00e1s al\u00f3l is mentes\u00edtve voltak. Cser\u00e9be az orsz\u00e1got \u00e9rt k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n k\u00f6telesek voltak fejenk\u00e9nt katon\u00e1nak menni.@#5|@#6|@15. sz\u00e1zad els\u0151 fele|Ekkor j\u00f6hetett l\u00e9tre a telep\u00fcl\u00e9s. A v\u00e1ros a kor\u00e1bban m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 Somly\u00f3 (1333), Taploca \u00e9s Zs\u00f6g\u00f6d (XII-XIII. sz.) telep\u00fcl\u00e9sek szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban a szerdai napokon ott tartott v\u00e1s\u00e1rok sz\u00ednhely\u00e9n alakult ki, az \u00e9szak-d\u00e9li \u00e9s kelet-nyugati utak keresztez\u0151d\u00e9s\u00e9n\u00e9l.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt.@#8|@#9|@1558. augusztus 5.|Ekkor eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r mai nev\u00e9n. Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 okirata az els\u0151, mely bizony\u00edtja Cs\u00edkszereda mez\u0151v\u00e1rosi l\u00e9t\u00e9t. \u0150 fia, J\u00e1nos Zsigmond nev\u00e9ben a port\u00e1nak fizetend\u0151 ad\u00f3n k\u00edv\u00fcl mentes\u00edti a v\u00e1ros lakoss\u00e1g\u00e1t az ad\u00f3fizet\u00e9s al\u00f3l. A v\u00e1ros nev\u00e9nek el\u0151tagja egykori Cs\u00edk v\u00e1rmegyei hovatartoz\u00e1s\u00e1ra utal. Ez \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9lem\u00e9ny szerint \u0151si magyar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l ered, melynek el\u0151zm\u00e9nye a t\u00fcrk cs\u00edk (= hat\u00e1r) f\u0151n\u00e9v. N\u00e9vut\u00f3tagja Benk\u0151 szerint onnan sz\u00e1rmazik, hogy az els\u0151 Cs\u00edkszered\u00e1ba telep\u00fcl\u0151k a szerdai napon kezdt\u00e9k el kunyh\u00f3ikat \u00e9p\u00edteni, viszont enn\u00e9l val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy a szerdai napon rendezett hetiv\u00e1s\u00e1rokra utal. Rom\u00e1n neve a magyar n\u00e9v t\u00fck\u00f6rford\u00edt\u00e1sa.@#10|@#12|@#13|@#14|@1611|Cs\u00edkszereda mag\u00e1nf\u00f6ldes\u00fari f\u00fcgg\u00e9s al\u00e1 ker\u00fclt, amikor is Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem az egyik udvari h\u00edv\u00e9nek a sz\u00e9kely f\u0151nemesnek, H\u00eddv\u00e9gi Mik\u00f3 Ferencnek adom\u00e1nyozta oda a mez\u0151v\u00e1rost, \u00e9s egyben enged\u00e9lyezte neki egy er\u0151d\u00edtett sz\u00e1ll\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.@#15|@#16|@1623. \u00e1prilis 26.|Gr\u00f3f h\u00eddv\u00e9gi Mik\u00f3 Ferenc (1585\u20131635) \u2013 a nagy erd\u00e9lyi fejedelemnek, Bethlen G\u00e1bornak a tan\u00e1csosa, diplomata \u00e9s kr\u00f3nika\u00edr\u00f3, Cs\u00edksz\u00e9k f\u0151kapit\u00e1nya \u2013 a nev\u00e9t visel\u0151 v\u00e1rat ekkor kezdte \u00e9p\u00edttetni. Az 1630-as \u00e9vek elej\u00e9re lett k\u00e9sz.@1630-t\u00f3l|Somly\u00f3n ferences gimn\u00e1zium l\u00e9tes\u00fclt. Somly\u00f3 ma Cs\u00edkszereda r\u00e9sze. A v\u00e1ros a katolikus vall\u00e1s egyik Erd\u00e9lyi fellegv\u00e1ra.@#17|@#18|@1649|Megalakult az els\u0151 c\u00e9h, a csizmadi\u00e1k c\u00e9he.@17. sz\u00e1zad|L\u00e9trej\u00f6ttek az els\u0151 c\u00e9hek a v\u00e1rosban.@1649. november 4.|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy szabads\u00e1glevelet adott a v\u00e1rosnak.@1650, 1665, 1677, 1707|Cs\u00edkszered\u00e1ban \u00e1ltal\u00e1nos sz\u00e9kgy\u0171l\u00e9st tartottak, ahol a sz\u00e9k konstit\u00faci\u00f3it \u00e9s hat\u00e1rozatait hirdett\u00e9k ki.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1661|Ali temesv\u00e1ri pasa t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r hadakkal megt\u00e1madta \u00e9s feld\u00falta Cs\u00edkot. A Mik\u00f3 v\u00e1rat is lerombolt\u00e1k.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@1676-t\u00f3l|K\u00e1joni J\u00e1nos nevezetes nyomd\u00e1ja is Somly\u00f3n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@#23|@#25|@#26|@#27|@1707|A sz\u00e9kgy\u0171l\u00e9sen hat\u00e1rozt\u00e1k el, hogy Cs\u00edksz\u00e9k \u00e9s H\u00e1romsz\u00e9k k\u00f6z\u00f6s k\u00f6vetet k\u00fcld II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenchez, a Habsburg-ellenes szabads\u00e1gharc vezet\u0151j\u00e9hez. A v\u00e1ros fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t f\u00e9kezte f\u00f6ldrajzi elszigetelts\u00e9ge, hat\u00e1r\u0151rs\u00e9gi st\u00e1tusa, valamint a sz\u00e9kelys\u00e9g \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si jogrendszer\u00e9nek k\u00f6vetkezm\u00e9nyei.@1714|Habsburg III. K\u00e1roly n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s magyar kir\u00e1ly utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra gr\u00f3f Steinville cs\u00e1sz\u00e1ri hadm\u00e9rn\u00f6k-gener\u00e1lis helyre\u00e1ll\u00edttatta a Mik\u00f3-v\u00e1rat, ami m\u00e1s erd\u00e9lyi er\u0151ss\u00e9gekhez hasonl\u00f3an 1764-ig a cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g laktany\u00e1jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@1714\u20131716 k\u00f6z\u00f6tt|A Mik\u00f3 v\u00e1r a jelenlegi form\u00e1j\u00e1t Stephan von Steinville cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok vezet\u00e9s\u00e9vel sorra ker\u00fcl\u0151 \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n nyerte el, ezt a bej\u00e1rati kapu f\u00f6l\u00f6tti k\u0151be v\u00e9sett felirat is igazolja. Itt sz\u00e9kelt az osztr\u00e1k csapatok cs\u00edksz\u00e9ki, majd 1764-t\u0151l az I. sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred parancsnoka.@1751|A v\u00e1ros els\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ja ekkor l\u00e9tes\u00fclt. Ekkort\u00f3l vezettetnek az anyak\u00f6nyvek is.@1758|A ma is \u00e1ll\u00f3 cs\u00edkszeredai r\u00f3mai katolikus templom \u00e9p\u00edt\u00e9se.@1763|M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00fajj\u00e1szervezte a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9get. H\u00e1rom sz\u00e9kely \u00e9s k\u00e9t rom\u00e1n hat\u00e1rezred fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t rendelte el. Elkezdt\u00e9k a sz\u00e9kelyek er\u0151szakos soroz\u00e1s\u00e1t, akik ellen\u00e1lltak a hagyom\u00e1nyaik \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik v\u00e9delm\u00e9ben. A cs\u00e1sz\u00e1riak B\u00e1r\u00f3 Siskovics J\u00f3zsef vezet\u00e9s\u00e9vel megt\u00e1madta M\u00e1d\u00e9falv\u00e1t, ahol a sz\u00e9kely vezet\u0151k \u00f6sszegy\u0171ltek, \u00e9s 1764. janu\u00e1r 7-\u00e9n vad \u00e1gy\u00fat\u0171zzel 200 sz\u00e9kelyt, k\u00f6zt\u00fck n\u0151ket \u00e9s gyermekeket m\u00e9sz\u00e1roltatott le. Ez a \u0022m\u00e1d\u00e9falvi v\u00e9rengz\u00e9s\u0022 ill. \u0022m\u00e1d\u00e9falvi veszedelem\u0022 n\u00e9ven vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe.@1764|A v\u00e1ros f\u00e9rfi lakoss\u00e1g\u00e1t is besorozt\u00e1k a hat\u00e1r\u0151rezredbe. Az I. sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred parancsnoks\u00e1g\u00e1nak sz\u00e9khelye lett, a parancsnoks\u00e1g a Mik\u00f3-v\u00e1rban rendezkedett be.@#28|@1848. \u00e1prilis 5.|Gecz\u0151 J\u00e1nos vezet\u00e9s\u00e9vel a somly\u00f3i di\u00e1kok t\u00fcntettek a forradalmi eszm\u00e9k mellett \u00e9s levert\u00e9k a falvak bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l fel\u00e1ll\u00edtott k\u00e9tfej\u0171 sasos t\u00e1bl\u00e1kat. A katonas\u00e1g t\u00f6bb t\u00fcntet\u0151t \u0151rizetbe is vett, de a forradalom gy\u0151zelme miatt v\u00e9g\u00fcl is elengedt\u00e9k \u0151ket.@1849. janu\u00e1r 18.|G\u00e1l S\u00e1ndor ezredes \u00e1tvette az els\u0151 sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred parancsnoks\u00e1g\u00e1t a Mik\u00f3 v\u00e1rban. A magyar szabads\u00e1gharc sor\u00e1n Bem J\u00f3zsef G\u00e1l S\u00e1ndort a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi csapatok f\u0151parancsnok\u00e1v\u00e1 nevezte ki, aki f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t a Mik\u00f3 v\u00e1rban rendezte be. Ehhez azonban meg kellett h\u00f3d\u00edtania a cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zen lev\u0151 v\u00e1rat, amely azonban nem okozott nagy neh\u00e9zs\u00e9get: G\u00e1l S\u00e1ndor k\u00e9t \u00e1gy\u00faval elkezdte l\u00f6vetni a v\u00e1rat, mire a v\u00e1rparancsnok elmenek\u00fclt. A sz\u00e9kely hadvez\u00e9r h\u00e1rom cs\u00edki z\u00e1szl\u00f3aljat k\u00fcld\u00f6tt Bem sereg\u00e9be, melyeknek d\u00f6nt\u0151 szerep\u00fck volt a Puchner Antal cs\u00e1sz\u00e1ri serege felett aratott febru\u00e1r 9-ei piski gy\u0151zelemben \u00e9s Nagyszeben bev\u00e9tel\u00e9ben.@1849|Pet\u0151fi S\u00e1ndor is felkereste a v\u00e1rost. Feles\u00e9g\u00e9nek, J\u00fali\u00e1nak \u00edrja, hogy \u201eCsik- Szerd\u00e1nak \u00e9s K\u00e9zdi- V\u00e1s\u00e1rhelynek gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vid\u00e9ke van.\u201d A v\u00e1ros els\u0151 \u00fajs\u00e1ga 1849-ben jelent meg \u0022Hadi Lap\u0022 c\u00edmmel B\u00edr\u00f3 S\u00e1ndor sz\u00e1zados szerkeszt\u00e9s\u00e9ben.@1849. ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n b\u00f6rt\u00f6nt rendeztek be a Mik\u00f3 v\u00e1rban, ahol sok forradalm\u00e1r v\u00e9gezte \u00e9let\u00e9t.@1851|K\u00f3rh\u00e1z l\u00e9tes\u00fclt.@#30|@1870-es \u00e9vek|F\u00f6ldm\u0171ves n\u00e9piskola l\u00e9tes\u00fclt.@1876|Magyarorsz\u00e1gon megt\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori form\u00e1ci\u00f3k felsz\u00e1mol\u00e1sa. A sz\u00e9kelyek auton\u00f3mi\u00e1ja is megsz\u0171nt, \u00e9s a sz\u00e9keket betagozt\u00e1k a v\u00e1rmegyerendszerbe.@1876|Cs\u00edk v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett. Azel\u0151tt a sz\u00e9kely Cs\u00edksz\u00e9k sz\u00e9khelye volt.@1880|Polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola l\u00e9tes\u00fclt.@1884|A k\u00f6rny\u00e9k iparosai l\u00e9trehozt\u00e1k a Cs\u00edki Ipartest\u00fcletet.@1888|\u00daj k\u00f3rh\u00e1z \u00e9p\u00fclt. Fel\u00e9p\u00fclt a megyeh\u00e1za, a mai v\u00e1rosh\u00e1za.@1897. \u00e1prilis 5.|A vas\u00fati forgalomba bekapcsol\u00f3dott a v\u00e1ros. A v\u00e1rosban kisebb faipari, k\u00f6nny\u0171- \u00e9s g\u00e9pipari egys\u00e9gek l\u00e9tes\u00fcltek. L\u00e9trehozt\u00e1k a Romfeld- majd a G\u00e1l-f\u00e9le s\u00f6rgy\u00e1rat.@1898|Elk\u00e9sz\u00fclt a mai v\u00e1rosh\u00e1za.@1905|Fel\u00e9p\u00fclt a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k \u00e9p\u00fclete.@1911|Elk\u00e9sz\u00fclt a mai M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclete, ahov\u00e1 az egykori, m\u00e1r n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zados cs\u00edksomly\u00f3i iskola k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.@1911|Megkezd\u0151d\u00f6tt a villamos h\u00e1l\u00f3zat ki\u00e9p\u00edt\u00e9se.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Ezt k\u00f6vet\u0151en a rom\u00e1nok a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagy r\u00e9sz\u00e9t megsz\u00e1llt\u00e1k. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1916|A rom\u00e1n hadsereg bet\u00f6rt a v\u00e1rosba, fel\u00e9getve a h\u00e1zak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t. M\u00e9g ugyanaz \u00e9v okt\u00f3ber\u00e9ben visszafoglalta a v\u00e1rost a magyar hadsereg.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1918. november 26.|A rom\u00e1nok sz\u00e1llt\u00e1k meg a v\u00e1rost.@1918. decembere|Kolozsv\u00e1ron Luk\u00e1cs B\u00e9la nyugalmazott alt\u00e1bornagy kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1lyt az Erd\u00e9lybe bet\u00f6rt rom\u00e1n csapatok elleni v\u00e9dekez\u00e9sk\u00e9nt. Az egyetlen j\u00f3l felszerelt, harck\u00e9pes magyar katonai er\u0151 volt, ami harcolt a rom\u00e1n h\u00f3d\u00edt\u00f3k ellen. Legnagyobb l\u00e9tsz\u00e1ma kb. 12 ezer f\u0151 volt. A Magyarorsz\u00e1gon a hatalmat bitorl\u00f3 Antant-bar\u00e1t baloldali K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny cserben hagyta \u0151ket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ellens\u00e9gesen viszonyult hozz\u00e1juk, majd t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck r\u00e9szt vett a Felvid\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9t felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9szaki hadj\u00e1ratban.@#36|@1920|Zs\u00f6g\u00f6d telep\u00fcl\u00e9st hozz\u00e1 csatolt\u00e1k.@#39|@1940. szeptember 11.|Vit\u00e9z Heszl\u00e9nyi J\u00f3zsef vezet\u00e9s\u00e9vel vonultak be a magyar honv\u00e9dek.@1944. \u0151sze|A Maniu-g\u00e1rd\u00e1knak nevezett rom\u00e1n \u00f6nk\u00e9ntes, f\u00e9lkatonai szervezetek partiz\u00e1nakci\u00f3k c\u00edm\u00e9n sorozatos gyilkoss\u00e1gokat \u00e9s rabl\u00e1sokat k\u00f6vettek el az erd\u00e9lyi magyar lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. Szeptemberben \u00e9s Okt\u00f3berben 200 \u00e1rtatlan polg\u00e1ri szem\u00e9lyt gyilkoltak meg. A g\u00e1rdist\u00e1k \u00e9s rom\u00e1n csend\u0151r\u00f6k a magyarokat ezr\u00e9vel l\u00e1gerekbe intern\u00e1lt\u00e1k. Csak Maros-Torda megy\u00e9b\u0151l 4000 magyart hurcoltak el, k\u00f6zt\u00fck 450 kiskor\u00fat, a Brass\u00f3 melletti Barcaf\u00f6ldv\u00e1rra, \u00e9s m\u00e1s t\u00e1borokba (pl. Tagru Jiu). Nagy r\u00e9sz\u00fck ott pusztult el a kegyetlen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A F\u00f6ldv\u00e1ri intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bort 1945. okt\u00f3ber 29-\u00e9n sz\u00e1molt\u00e1k fel, akkor m\u00e1r csak 90 ember volt \u00e9letben.@1944. szeptember 11.|A szovjet hadsereg sz\u00e1llta meg. A szovjetek ut\u00e1n a Maniu-g\u00e1rda is meg\u00e9rkezett a v\u00e1rosba \u00e9s \u00f6ssze is szedtek 150 magyart, akiknek a kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t a helyi szovjet v\u00e1rosparancsnok akad\u00e1lyozta meg.@1944. november 12.|Vinogradov szovjet t\u00e1bornok kitiltotta a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gokat \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l a Maniu G\u00e1rda \u00e1ltal elk\u00f6vetett n\u00e9pirt\u00e1sok miatt. A rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok 1945. m\u00e1rcius 6-a, a Petru Groza korm\u00e1ny fel\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n t\u00e9rhettek vissza.@#43|@1952. szeptember 21.|Szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagyobbik r\u00e9sz\u00e9t mag\u00e1ba foglal\u00f3 Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt Marosv\u00e1s\u00e1rhely sz\u00e9khellyel.@1959|Cs\u00edksomly\u00f3 \u00e9s Cs\u00edktaploca telep\u00fcl\u00e9seket a v\u00e1roshoz csatolt\u00e1k.@1960|A magyar auton\u00f3m ter\u00fcletet megcsonk\u00edtott\u00e1k, H\u00e1romsz\u00e9ket elcsatolt\u00e1k, \u00e9s \u00e1tnevezt\u00e9k Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyra.@1968|Teljesen megsz\u00fcntett\u00e9k a Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt. Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt siker\u00fclt legink\u00e1bb elrom\u00e1nos\u00edtani.@1968|A kommunista rom\u00e1n vezet\u00e9s megsz\u00fcntette a Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt. Hely\u00e9re l\u00e9trehozta Kov\u00e1szna \u00e9s Maros megy\u00e9t, valamint l\u00e9tre akart hozni egy Hargita-megy\u00e9t is, melynek k\u00f6zpontj\u00e1ul Cs\u00edkszered\u00e1t jel\u00f6lte ki. Ekkor azonban Fazekas J\u00e1nos kommunista p\u00e1rttag k\u00f6zbenj\u00e1rt Nicolae Ceau\u0219escun\u00e1l, hogy a k\u00f6zpont ne Cs\u00edkszereda, hanem Sz\u00e9kelyudvarhely legyen. Az udvarhelyiek \u00f6r\u00fcltek a d\u00f6nt\u00e9snek \u00e9s \u00fcnnepelni kezdtek. A cs\u00edkiak azonban nem nyugodtak ebbe bele, hanem a k\u00f6rny\u00e9k \u00f6sszes telep\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l embereket toboroztak \u00e9s elkezdtek t\u00fcntetni (A t\u00fcntet\u00e9s jelszava ez volt: \u0022Udvarhelyre nem megy\u00fcnk, aszalt szilv\u00e1t nem esz\u00fcnk\u0022). A p\u00e1rtvezet\u0151s\u00e9g rom\u00e1n k\u00fcld\u00f6tteket k\u00fcld\u00f6tt a t\u00f6meg lecsendes\u00edt\u00e9s\u00e9re, akiket azonban a t\u00f6meg meg sem akart hallgatni. Ekkor felmer\u00fclt annak az es\u00e9lye, hogy a t\u00fcntet\u0151ket fegyveres er\u0151vel oszlass\u00e1k sz\u00e9t. Ennek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re azonban n\u00e9h\u00e1ny jobb \u00e9rz\u00e9s\u0171 p\u00e1rt-tag kereszt\u00fclvitte Ceau\u0219escu-n\u00e1l, hogy ink\u00e1bb bocs\u00e1tkozzanak alkudoz\u00e1sba a t\u00f6meggel. V\u00e9g\u00fcl is ezen alkudoz\u00e1sok eredm\u00e9nyek\u00e9nt Cs\u00edkszereda lett Hargita megye k\u00f6zpontja.@1968 ut\u00e1n|Er\u0151ltetett iparos\u00edt\u00e1s kezd\u0151d\u00f6tt, rom\u00e1nokat telep\u00edtettek a v\u00e1rosba. F\u0151bb ipari \u00e1gazatok: faipar, k\u00f6nny\u0171ipar \u00e9s a g\u00e9pgy\u00e1rt\u00f3ipar. S\u00f6rgy\u00e1r is l\u00e9tes\u00fclt.@1970|Fel\u00e9p\u00fclt a m\u0171j\u00e9gp\u00e1lya. A v\u00e1rosnak h\u00edres a j\u00e9gkorongcsapata.@1980-as \u00e9vek|A sz\u00e9kely megyek\u00f6zpontokat z\u00e1rt v\u00e1rosokk\u00e1 min\u0151s\u00edtett\u00e9k, ahov\u00e1 csak rom\u00e1nok telepedhettek be.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.@2009 m\u00e1jus|A v\u00e1rosban t\u00fcntet\u00e9s zajlott a Boc-korm\u00e1ny magyarellenes politik\u00e1ja \u00e9s a magyar nemzetis\u00e9g\u0171 hivatalnokok lemondat\u00e1sa ellen. A t\u00fcntet\u00e9sen r\u00e9szt vett Mark\u00f3 B\u00e9la \u00e9s T\u0151k\u00e9s L\u00e1szl\u00f3 is.&harghita.ro: Cs\u00edkszereda|https:\/\/harghita.ro\/hun\/6\/61\/6101csikszereda.html\nkonfliktuskutato.hu: Erd\u00e9ly, 1944 \u0151sze: rom\u00e1n atrocit\u00e1sok a magyarok ellen|http:\/\/konfliktuskutato.hu\/index.php?option=com_content&view=article&id=319:erdely-1944-sze-roman-atrocitasok-a-magyarok-ellen&catid=39:dka-hatter&Itemid=203"},"castles":[{"castleId":139,"townId":82,"active":1,"name_LO":"Muzeul Secuiesc al Ciucului","settlement_HU":"Cs\u00edkszereda","settlement_LO":"Miercurea Ciuc","address":"Pia\u021ba Cet\u0103\u021bii 2","listorder":13,"gps_lat":"46.3558250000","gps_long":"25.8020860000","oldcounty":42,"country":4,"division":24,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1352-Csikszereda-Mikovar\/","homepage":"https:\/\/www.csikimuzeum.ro\/","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hektor894, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Mik%C3%B3_v%C3%A1r_Cs%C3%ADkszereda.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Mik\u00f3 v\u00e1r Cs\u00edkszereda\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/23\/Mik%C3%B3_v%C3%A1r_Cs%C3%ADkszereda.jpg\/512px-Mik%C3%B3_v%C3%A1r_Cs%C3%ADkszereda.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Mik%C3%B3_v%C3%A1r_Cs%C3%ADkszereda.jpg\u0022\u003EHektor894\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mik\u00f3v\u00e1r, Cs\u00edki Sz\u00e9kely M\u00fazeum","seolink":"mikovar-csiki-szekely-muzeum","georegion":"Cs\u00edki-medence","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@#8|@#9|@#10|@1611|Cs\u00edkszereda mag\u00e1nf\u00f6ldes\u00fari f\u00fcgg\u00e9s al\u00e1 ker\u00fclt, amikor is Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem az egyik udvari h\u00edv\u00e9nek a sz\u00e9kely f\u0151nemesnek, H\u00eddv\u00e9gi Mik\u00f3 Ferencnek adom\u00e1nyozta oda a mez\u0151v\u00e1rost, \u00e9s egyben enged\u00e9lyezte neki egy er\u0151d\u00edtett sz\u00e1ll\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. H\u00eddv\u00e9gi Mik\u00f3 Ferencnek 1622-t\u0151l a fejedelmi tan\u00e1cs tagja volt, egyben Erd\u00e9ly kincstart\u00f3ja. 1625-ben \u0151 vezette a k\u00fcld\u00f6tts\u00e9get Brandenburgba Vilmos v\u00e1laszt\u00f3fejedelemhez, hogy megk\u00e9rj\u00e9k Katalin h\u00faga kez\u00e9t Bethlen G\u00e1bor sz\u00e1m\u00e1ra. 1626-ban Pozsonyban Bethlen b\u00e9kek\u00f6vete volt. Bethlen hal\u00e1la ut\u00e1n \u0151 eszk\u00f6z\u00f6lte ki I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelemk\u00e9nt val\u00f3 elismer\u00e9s\u00e9t II. Ferdin\u00e1nd cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e1l.@#15|@#16|@1623 \u2013 1631 k\u00f6z\u00f6tt|Mik\u00f3 Ferenc utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel a renesz\u00e1nsz v\u00e1rkast\u00e9lyt, melynek sarait \u00f3-olasz b\u00e1sty\u00e1kkal er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg.@1635|Mik\u00f3 Ferenc meghalt, az \u00e9p\u00fcletet fia, J\u00f3zsef \u00f6r\u00f6k\u00f6lte meg, kit\u0151l, igen r\u00f6vid id\u0151 m\u00falt\u00e1n 1636-ban szint\u00e9n elhal\u00e1lozva, az \u00f6zvegy\u00e9re, Macsk\u00e1si Ilon\u00e1ra maradt.@1636|Macsk\u00e1si Ilona feles\u00e9g\u00fcl ment Damokos Tam\u00e1s cs\u00edksz\u00e9ki f\u0151kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3hoz.@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1rat\u00e1ban Tam\u00e1s \u00far a tat\u00e1rok fogs\u00e1g\u00e1ba esett, ahol tizenh\u00e1rom esztendeig raboskodott. Addig a kiskor\u00fa gyermek\u00e9nek gy\u00e1mja, Apor Istv\u00e1n igazgatta a birtokot, akit azonban Barcsai G\u00e1sp\u00e1r elfogatott \u00e9s G\u00f6rg\u00e9ny v\u00e1r\u00e1ba z\u00e1ratott. Ekkor ker\u00fclt a v\u00e1rkast\u00e9ly K\u00e1lnoki Mih\u00e1ly kez\u00e9re, aki hatalmaskod\u00e1saival maga ellen harag\u00edtotta a k\u00f6zsz\u00e9kely n\u00e9pet, akik r\u00f6videsen megrohamozt\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet, \u00e9s az \u00f6nk\u00e9nyesked\u0151 f\u0151urat elfogt\u00e1k. A tov\u00e1bbiakban a cs\u00edkszeredai uradalom Mik\u00f3 G\u00e1bor, \u00e9s negyedr\u00e9szben a le\u00e1nytestv\u00e9rei tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt.@1661|Ali temesv\u00e1ri pasa serege v\u00e9gigpuszt\u00edtotta a Sz\u00e9kelyf\u00f6ldet, akkor elfoglalt\u00e1k, \u00e9s s\u00falyosan megrong\u00e1lt\u00e1k a Mik\u00f3 v\u00e1rkast\u00e9lyt is.@1670|Damokos Tam\u00e1s f\u00f6ldes\u00far hazat\u00e9rhetett a tat\u00e1r fogs\u00e1gb\u00f3l, a sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak csak az \u00fcszk\u00f6s romjait pillanthatta meg. A v\u00e1rkast\u00e9ly 1714-ig ilyen romos \u00e1llapotban maradt.@#23|@#25|@#26|@#27|@1714|Habsburg III. K\u00e1roly n\u00e9met-r\u00f3mai cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s magyar kir\u00e1ly utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra gr\u00f3f Steinville cs\u00e1sz\u00e1ri hadm\u00e9rn\u00f6k-gener\u00e1lis \u00e1ll\u00edttatta helyre, m\u00e1s erd\u00e9lyi er\u0151ss\u00e9gekhez hasonl\u00f3an 1764-ig a cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g laktany\u00e1jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@1714\u20131716 k\u00f6z\u00f6tt|A Mik\u00f3 v\u00e1r a jelenlegi form\u00e1j\u00e1t Stephan von Steinville cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok vezet\u00e9s\u00e9vel sorra ker\u00fcl\u0151 \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n nyerte el, ezt a bej\u00e1rati kapu f\u00f6l\u00f6tti k\u0151be v\u00e9sett felirat is igazolja. Itt sz\u00e9kelt az osztr\u00e1k csapatok cs\u00edksz\u00e9ki, majd 1764-t\u0151l az I. sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred parancsnoka.@1763|M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00fajj\u00e1szervezte a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9get. H\u00e1rom sz\u00e9kely \u00e9s k\u00e9t rom\u00e1n hat\u00e1rezred fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t rendelte el. Elkezdt\u00e9k a sz\u00e9kelyek er\u0151szakos soroz\u00e1s\u00e1t, akik ellen\u00e1lltak a hagyom\u00e1nyaik \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik v\u00e9delm\u00e9ben. A cs\u00e1sz\u00e1riak B\u00e1r\u00f3 Siskovics J\u00f3zsef vezet\u00e9s\u00e9vel megt\u00e1madta M\u00e1d\u00e9falv\u00e1t, ahol a sz\u00e9kely vezet\u0151k \u00f6sszegy\u0171ltek, \u00e9s 1764. janu\u00e1r 7-\u00e9n vad \u00e1gy\u00fat\u0171zzel 200 sz\u00e9kelyt, k\u00f6zt\u00fck n\u0151ket \u00e9s gyermekeket m\u00e9sz\u00e1roltatott le. Ez a \u0022m\u00e1d\u00e9falvi v\u00e9rengz\u00e9s\u0022 ill. \u0022m\u00e1d\u00e9falvi veszedelem\u0022 n\u00e9ven vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe.@1764|A v\u00e1ros f\u00e9rfi lakoss\u00e1g\u00e1t is besorozt\u00e1k a hat\u00e1r\u0151rezredbe. A v\u00e1ros az I. sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred parancsnoks\u00e1g\u00e1nak sz\u00e9khelye lett, a parancsnoks\u00e1g a Mik\u00f3-v\u00e1rban rendezkedett be.@#28|@1849. janu\u00e1r 18.|G\u00e1l S\u00e1ndor ezredes \u00e1tvette az els\u0151 sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred parancsnoks\u00e1g\u00e1t a Mik\u00f3 v\u00e1rban. A magyar szabads\u00e1gharc sor\u00e1n Bem J\u00f3zsef G\u00e1l S\u00e1ndort a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi csapatok f\u0151parancsnok\u00e1v\u00e1 nevezte ki, aki f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t a Mik\u00f3 v\u00e1rban rendezte be. Ehhez azonban meg kellett h\u00f3d\u00edtania a cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zen lev\u0151 v\u00e1rat, amely azonban nem okozott nagy neh\u00e9zs\u00e9get: G\u00e1l S\u00e1ndor k\u00e9t \u00e1gy\u00faval elkezdte l\u00f6vetni a v\u00e1rat, mire a v\u00e1rparancsnok elmenek\u00fclt. A sz\u00e9kely hadvez\u00e9r h\u00e1rom cs\u00edki z\u00e1szl\u00f3aljat k\u00fcld\u00f6tt Bem sereg\u00e9be, melyeknek d\u00f6nt\u0151 szerep\u00fck volt a Puchner Antal cs\u00e1sz\u00e1ri serege felett aratott febru\u00e1r 9-ei piski gy\u0151zelemben \u00e9s Nagyszeben bev\u00e9tel\u00e9ben. A szabads\u00e1gharc ut\u00e1n sok\u00e1ig m\u00e9g katonai laktanya, majd cukorrakt\u00e1r \u00e9s iskola kapott helyet az \u00e9vsz\u00e1zados falak k\u00f6z\u00f6tt.@1849. ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n b\u00f6rt\u00f6nt rendeztek be a Mik\u00f3 v\u00e1rban, ahol sok forradalm\u00e1r v\u00e9gezte \u00e9let\u00e9t.@1970|Restaur\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s az\u00f3ta a Cs\u00edki Sz\u00e9kely M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t tekinthetik meg benne.&studhist.blog.hu: Cs\u00edkszeredai Mik\u00f3-v\u00e1r|https:\/\/studhist.blog.hu\/2019\/07\/30\/csikszeredai_miko-var\nharghita.ro: Cs\u00edkszereda|https:\/\/harghita.ro\/hun\/6\/61\/6101csikszereda.html"},{"castleId":140,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","settlement_HU":"Cs\u00edkszereda","settlement_LO":"Miercurea Ciuc","address":"","listorder":100,"gps_lat":"46.3724400000","gps_long":"25.8421120000","oldcounty":42,"country":4,"division":24,"cond":7,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2684-Csikszereda-NagySomlyo-hegy-Sovar\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022VTV\u00e1rkonyi Tibor, CC BY-SA 2.5 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3_nyereg.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cs\u00edksomly\u00f3 nyereg\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d3\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3_nyereg.jpg\/512px-Cs%C3%ADksomly%C3%B3_nyereg.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3_nyereg.jpg\u0022\u003EVTV\u00e1rkonyi Tibor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00f3v\u00e1r","seolink":"csikszereda-sovar","georegion":"Nagy-Somly\u00f3 hegy, Cs\u00edki-havasok","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@12. sz\u00e1zad|Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Hossz\u00faasz\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9ben Moldva fel\u00e9 halad\u00f3 s\u00f3\u00fat ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k, innen a neve: S\u00f3v\u00e1r. Az 1033 m magas Nagy-Somly\u00f3 hegy cs\u00facs\u00e1n \u00e1llt.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n pusztulhatott el. K\u00f6veit a ferencesek haszn\u00e1lt\u00e1k fel a 14. sz\u00e1zadi er\u0151d\u00edtett kolostoruk \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l.&"}],"sights":[{"sightId":2193,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Sz\u00e9k \u00fat 148","mapdata":"2|544|1105","gps_lat":"46.3786779291","gps_long":"25.8251736792","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"9","homepage":"http:\/\/www.csiksomlyo.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ferences-templom-es-kolostor-Csiksomlyo-1069","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=309","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_(4).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cs\u00edksomly\u00f3i Kegytemplom - 2013.06.19 (4)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d0\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_%284%29.JPG\/512px-Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_%284%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Kegytemplom_-_2013.06.19_(4).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Cs\u00edksomly\u00f3i kegytemplom \u00e9s ferences kolostor","seolink":"csiksomlyoi-kegytemplom-es-ferences-kolostor","note":"","history":"A magyars\u00e1g egyik legnagyobb zar\u00e1ndokhelye \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9ke.@\nA 15. sz\u00e1zadban telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 \u00e9s 1448 k\u00f6z\u00f6tt fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k az els\u0151 g\u00f3tikus templomot \u00e9s az ugyancsak g\u00f3tikus kism\u00e9ret\u0171 kolostort. A templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez Hunyadi J\u00e1nos is hozz\u00e1j\u00e1rult a t\u00f6r\u00f6k elleni gy\u0151zelm\u00e9b\u0151l szerzett zs\u00e1km\u00e1nyb\u00f3l. A templomot, Sarl\u00f3s Boldogasszony tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel, ez ma is a templom b\u00facs\u00fanapja. A templomot \u00e9s kolostort er\u0151s k\u0151fallal vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl, ahov\u00e1 a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1zadokban a k\u00f6rny\u00e9k n\u00e9pe az ellens\u00e9ges bet\u00f6r\u00e9sekkor menek\u00fclt.@\n1661-ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a templomot \u00e9s a kolostort felgy\u00fajtott\u00e1k, az ide menek\u00fclt n\u00e9pet pedig r\u00e9szben meg\u00f6lt\u00e9k, r\u00e9szben fogs\u00e1gba hurcolt\u00e1k. Az \u00e1ldozatokat a templom el\u0151tt t\u00f6megs\u00edrba temett\u00e9k. 1664-ben Damokos K\u00e1zm\u00e9r h\u00e1zf\u0151n\u00f6k a fejedelem enged\u00e9ly\u00e9vel orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9sre indult, \u00e9s az \u00e1ltala gy\u0171jt\u00fctt adom\u00e1nyokb\u00f3l \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre a templomot. Ekkor ker\u00fclt a f\u0151olt\u00e1rra a t\u0171zv\u00e9szb\u0151l megmenek\u00fclt M\u00e1ria-szobor, ami addig egy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 M\u00e1ria mell\u00e9kolt\u00e1r r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte.@\n1694-ben tat\u00e1r sereg t\u00e1madta meg Cs\u00edksomly\u00f3t, de ezt a kolostor di\u00e1kjai a n\u00e9p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel visszavert\u00e9k. Az \u00e9p\u00fcleteket a 17-18. sz\u00e1zadban t\u00f6bbsz\u00f6r jav\u00edtott\u00e1k, b\u0151v\u00edtett\u00e9k, a templom 1802-re azonban kicsi lett \u00e9s \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9se mellett d\u00f6nt\u00f6ttek.@\nAz \u00faj barokk templomot Konstantin Schmidt \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei szerint 1804-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s lass\u00fa \u00fctemben zajlott, 1813. november 21-\u00e9n ker\u00fclt sor a sekrestye \u00e9s a szent\u00e9ly meg\u00e1ld\u00e1s\u00e1ra, de a templom k\u00f6zel sem volt m\u00e9g k\u00e9sz. A tornyok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1830-ban fejezt\u00e9k be. A homlokzaton \u00e1ll\u00f3 M\u00e1ria-szobor 1837-ben k\u00e9sz\u00fclt r\u00e9z-\u00f6tv\u00f6smunka, Rothenbacher brass\u00f3i \u00f6tv\u00f6smester alkot\u00e1sa. A templomot 1876. augusztus 20-\u00e1n Fogarasy Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel.@\n1948-ban XII. Piusz p\u00e1pa basilica minor rangra emelte.@\nA Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1t a kis J\u00e9zussal \u00e1br\u00e1zol\u00f3 kegyszobor a templom leg\u00e9rt\u00e9kesebb r\u00e9sze. A h\u00e1rsf\u00e1b\u00f3l faragott alkot\u00e1s 1515 \u00e9s 1520 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclhetett renesz\u00e1nsz st\u00edlusban. 2,27 m magass\u00e1g\u00e1val a vil\u00e1gon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkot\u00f3ja nem ismert. A Napba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt asszonyt \u00e1br\u00e1zolja, l\u00e1ba alatt a holdsarl\u00f3, feje k\u00f6r\u00fcl 12 csillagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 csillagkoszor\u00fa, fej\u00e9n koron\u00e1val, jobb kez\u00e9ben jogarral, balj\u00e1n a Megv\u00e1lt\u00f3t tartja. Ez a kegyszobor a M\u00e1ria-zar\u00e1ndoklatok k\u00f6zpontja, a zar\u00e1ndokok el\u0151tte fejezik ki h\u00f3dolatukat, a l\u00e1b\u00e1t megcs\u00f3kolj\u00e1k, megsimogatj\u00e1k, hozz\u00e1 \u00e9rintik kegyt\u00e1rgyaikat. A szobor \u00e1tv\u00e9szelte az 1661-es nagy t\u00f6r\u00f6k t\u00e1mad\u00e1st \u00e9s t\u0171zv\u00e9szt. A monda szerint a t\u00f6r\u00f6k vez\u00e9r l\u00e1tva az \u00e9rt\u00e9k\u00e9t el akarta vitetni, de a szobor olyan s\u00falyoss\u00e1 v\u00e1lt, hogy nyolc p\u00e1r \u00f6k\u00f6rrel sem tudt\u00e1k megmozd\u00edtani. Ezt l\u00e1tva kardj\u00e1val megsebezte a szobor arc\u00e1t \u00e9s nyak\u00e1t, melynek nyomai ma is l\u00e1tszanak.@\nA templom berendez\u00e9s\u00e9t nagyr\u00e9szt Papp Mikl\u00f3s brass\u00f3i fest\u0151 \u00e9s szobr\u00e1sz k\u00e9sz\u00edtette.@\nA f\u0151olt\u00e1r csak 1876-ban k\u00e9sz\u00fclt el. A k\u00f3rust 1831-ben Papp Mikl\u00f3s \u00e9s Pfeiffer Antal gyergy\u00f3szentmikl\u00f3si mester \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A sz\u00ednes \u00fcvegablakok 1905-ben k\u00e9sz\u00fcltek Csehorsz\u00e1gban. A kegyszobor k\u00e9t oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly \u00e9s Szent L\u00e1szl\u00f3 szobrok 1905-ben a tiroli Gr\u00f6denben k\u00e9sz\u00fcltek Jozef Runggaldier m\u0171hely\u00e9ben. A Szent Antal \u00e9s Szent J\u00f3zsef szobrot 1938-ban V\u00e1g\u00f3 G\u00e1bor k\u00e9sz\u00edtette.@\nAz orgon\u00e1t 1931-ben a temesv\u00e1ri Wegenstein Lip\u00f3t \u00e9s Fiai Orgonagy\u00e1r \u00e9p\u00edtette, 2824 s\u00edppal Erd\u00e9ly legszebb orgon\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik. A templom alatti kripta 1732-ben k\u00e9sz\u00fclt, 1838-ban a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel egyidej\u0171leg b\u0151v\u00edtett\u00e9k.@\nA sz\u00f3sz\u00e9ket Papp Mikl\u00f3s k\u00e9sz\u00edtette 1835-ben.@\nAz olt\u00e1rok k\u00f6z\u00fcl Szent Ferenc olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t 1838-ban Cs\u0171r\u00f6s J\u00f3zsef kolozsv\u00e1ri fest\u0151 festette. A Szent Anna olt\u00e1rt Papp Mikl\u00f3s festette 1839-ben, csak\u00fagy, mint a Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos olt\u00e1rt 1840-ben. A Szent Anna olt\u00e1ron fel\u00fcl Szent Apoll\u00f3nia, alul J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9se l\u00e1that\u00f3. A Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos olt\u00e1ron fel\u00fcl Szent S\u00e1ra, alul pedig Szent M\u00e1ria Magdolna l\u00e1that\u00f3. A Szent Antal olt\u00e1r mai k\u00e9p\u00e9t 1931-ben Szopos S\u00e1ndor kolozsv\u00e1ri fest\u0151 festette, miut\u00e1n az eredeti k\u00e9pet a s\u00f3falvai k\u00e1poln\u00e1nak adt\u00e1k. A fels\u0151 k\u00e9pet, mely Szent Bonavent\u00far\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja Papp Mikl\u00f3s festette. A Szent Erzs\u00e9bet olt\u00e1r k\u00e9pe 1938-ban k\u00e9sz\u00fclt, miut\u00e1n az eredeti, Loyolai Szent Ign\u00e1cot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pet a k\u00f3rusba vitt\u00e9k fel. A fels\u0151 Szent Julianna \u00e9s az als\u00f3 (Az utols\u00f3 vacsora) k\u00e9p is Papp Mikl\u00f3s alkot\u00e1sa. A Nepomuki Szent J\u00e1nos olt\u00e1rt 1835-ben emelt\u00e9k, fel\u00fcl Szent Erzs\u00e9bet l\u00e1togat\u00e1sa, alul Szent Vendel l\u00e1that\u00f3. A Cortonai Szent Margit olt\u00e1r fest\u0151je ismeretlen.@\nA cs\u00edksomly\u00f3i kolostor a 15. sz\u00e1zadban a g\u00f3tikus templommal egy\u00fctt \u00e9p\u00fclt fel. A ferencesek m\u00e1r a kezdetekt\u0151l fogva oktatt\u00e1k a k\u00f6rny\u00e9kbeli gyermekeket el\u0151bb csak alapfokon, majd magasabb szinten is. A cs\u00edksomly\u00f3i gimn\u00e1zium els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1630-b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Az 1661-es t\u00f6r\u00f6kd\u00fal\u00e1s ut\u00e1n a szerzetesek helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a templomot \u00e9s a kolostort is, majd 1667-ben a gimn\u00e1ziumot is \u00fajraalap\u00edtott\u00e1k. A ferencesek 1675-ben nyomd\u00e1t is alap\u00edtottak, mely a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig az erd\u00e9lyi m\u0171vel\u0151d\u00e9s egyik legfontosabb terjeszt\u0151je lett. 1727-ig a kolozsv\u00e1ri jezsuita akad\u00e9mia nyomd\u00e1j\u00e1nak alap\u00edt\u00e1s\u00e1ig ez volt az egyetlen erd\u00e9lyi katolikus nyomda. Legf\u0151bb alap\u00edt\u00f3ja a nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 tud\u00f3s szerzetes p\u00e1ter K\u00e1joni J\u00e1nos volt, akinek 1676-ban itt jelent meg els\u0151 latin-magyar nyelv\u0171 egyh\u00e1zi \u00e9nekesk\u00f6nyve. A kolostor k\u00f6nyvt\u00e1ra Erd\u00e9ly egyik leggazdagabb egyh\u00e1zi gy\u0171jtem\u00e9nye volt. A 17. sz\u00e1zadban a kolostor mellett k\u00e9p\u00edr\u00f3m\u0171hely is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A kolostorban \u0151rzik a bronzkori eredet\u0171 cs\u00edksomly\u00f3i napt\u00e1rk\u00f6vet.@\nA gimn\u00e1zium f\u00e9nykor\u00e1t a 18. sz\u00e1zadban \u00e9lte. 1720-ban megkezdte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a P\u00e1duai Szent Antal T\u00e1rsulat, 1730-t\u00f3l pedig a M\u00e1ria T\u00e1rsulat. Luk\u00e1cs Mih\u00e1ly cs\u00edki esperes adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l bentlak\u00e1sos szemin\u00e1rium l\u00e9tes\u00fclt. 1858-ban p\u00e1ter Simon Jukundi\u00e1n k\u00e1ntor- \u00e9s tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 iskol\u00e1t alap\u00edtott. 1911-ben a ferencesek a gimn\u00e1ziumot az egyh\u00e1zmegy\u00e9nek adt\u00e1k \u00e1t, ekkor k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a mai M\u00e1rton \u00c1ron L\u00edceum \u00e9p\u00fclet\u00e9be, ahol 1948-ig katolikus gimn\u00e1ziumk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt."},{"sightId":2194,"townId":82,"active":1,"name_LO":"Biserica \u00cen\u0103l\u021barea Sfintei Cruci","address":"Strada Kossuth Lajos 38","mapdata":"1|565|750","gps_lat":"46.3617318088","gps_long":"25.7971325699","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/csikszeredaszentkereszt.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022No machine-readable author provided. Csan\u00e1dy assumed (based on copyright claims)., Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADkszereda_Szent_Kereszt_templom.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Cs\u00edkszereda Szent Kereszt templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9f\/Cs%C3%ADkszereda_Szent_Kereszt_templom.jpg\/256px-Cs%C3%ADkszereda_Szent_Kereszt_templom.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADkszereda_Szent_Kereszt_templom.jpg\u0022\u003ENo machine-readable author provided. Csan\u00e1dy assumed (based on copyright claims).\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szent Kereszt-templom","seolink":"szent-kereszt-templom","note":"","history":"Barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt 1751 \u00e9s 1758 k\u00f6z\u00f6tt. A Szent Kereszt felmagasztal\u00e1sa tisztelet\u00e9re 1784-ben szentelt\u00e9k fel. 1771-ben \u00e9p\u00fcl a templom \u00e9szaki fal\u00e1hoz a Nepomuki Szent J\u00e1nos k\u00e1polna.@\nCs\u00edkszereda els\u0151 okleveles eml\u00edt\u00e9se 1558-b\u00f3l val\u00f3, ekkor m\u00e1r v\u00e1rosk\u00e9nt eml\u00edtik, \u0022oppidum Cs\u00edk Szereda\u0022, teh\u00e1t a telep\u00fcl\u00e9s j\u00f3val r\u00e9gebbi kell hogy legyen. A k\u00f6z\u00e9pkorban a cs\u00edkszeredai katolikusoknak nem volt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 templomuk, a csobotfalvi Szent P\u00e9ter anyaegyh\u00e1zhoz tartoztak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a helybeliek a Mik\u00f3-v\u00e1r k\u00e1poln\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k im\u00e1ds\u00e1gos helyk\u00e9nt eg\u00e9szen 1751-ig, az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nia megalakul\u00e1sig.@\nA templomot eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9d\u0151fal vette k\u00f6r\u00fcl. Az 1916-os t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett a par\u00f3kia \u00e9s vele egy\u00fctt a lev\u00e9lt\u00e1r is. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1ros lakoss\u00e1ga kev\u00e9s kiv\u00e9tellel r\u00f3mai katolikus vall\u00e1s\u00fa volt, ekkor m\u00e9g csak katolikus temploma \u00e9s egyh\u00e1za volt.@\nA 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, amikor a v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett Cs\u00edkszereda, gyorsabb fejl\u0151d\u00e9snek indult, a templom a n\u00f6veked\u0151 v\u00e1ros ig\u00e9nyeit m\u00e1r nem tudta ell\u00e1tni. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r \u00faj templom terv\u00e9t k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el, s\u0151t az \u00e9p\u00edt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges anyagi alapot 1914-re \u00f6ssze is adt\u00e1k. A munk\u00e1latok elkezd\u00e9se el\u0151tt azonban kit\u00f6rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, \u00e9s minden elveszett.@\nAz 1916-os t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett a pl\u00e9b\u00e1nia, a harangoz\u00f3i \u00e9s k\u00e1ntori lak. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt csak 1928-ban ker\u00fclhetett sor az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re gr\u00f3f Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s m\u00e1sok adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l.@\nAz 1945-ben a templom h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt lebontott\u00e1k a harangoz\u00f3i lak\u00e1st.@\n1981-ben a kommunist\u00e1k a templom melletti kertet el akart\u00e1k venni, hogy utc\u00e1t nyissanak rajta, \u00e1m a f\u0151esperes-pl\u00e9b\u00e1nos a h\u00edvek sokas\u00e1ga miatt a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 templom mell\u00e9 egy deszkatemplomot \u00e9p\u00edttetett fel rajta. T\u00f6bb mint 5000 h\u00edv\u0151 gy\u0171lt \u00f6ssze az akkori b\u00e9rm\u00e1l\u00e1si szentmis\u00e9n \u00edgy csup\u00e1n a templomkertben lehetett a szertart\u00e1st megtartani.@\nAz \u00faj, nagyobb templomot (Millenniumi templom) 2001-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, \u00e9s 2003-ban k\u00e9sz\u00fclt el Darvas-Kozma J\u00f3zsef esperes-pl\u00e9b\u00e1nos kitart\u00f3 munk\u00e1ja eredm\u00e9nyek\u00e9nt, Makovecz Imre tervei alapj\u00e1n. Az \u00faj templomot 2003. okt\u00f3ber 18-\u00e1n Dr. Jakubinyi Gy\u00f6rgy \u00e9rsek \u00e9s Tam\u00e1s J\u00f3zsef p\u00fcsp\u00f6k, szentelte fel Nagyboldogasszony \u00e9s a magyar szentek tisztelet\u00e9re. A deszkatemplomot az \u00faj templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n tov\u00e1bb k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a Sz\u00e9cseny nev\u0171 d\u0171l\u0151be, a Hargita l\u00e1b\u00e1hoz. Szeptember 6-\u00e1n, \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Kinga tisztelet\u00e9re szentelte fel Tam\u00e1s J\u00f3zsef p\u00fcsp\u00f6k."},{"sightId":2195,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|565|705","gps_lat":"46.3622488076","gps_long":"25.7971351995","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/csikszeredaszentkereszt.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022HarrisonT\u00f3th Ildik\u00f3, CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADkszereda_Makovecz_templom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cs\u00edkszereda Makovecz templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/44\/Cs%C3%ADkszereda_Makovecz_templom.JPG\/512px-Cs%C3%ADkszereda_Makovecz_templom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADkszereda_Makovecz_templom.JPG\u0022\u003EHarrisonT\u00f3th Ildik\u00f3\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Millenniumi templom","seolink":"millenniumi-templom","note":"","history":"Makovecz Imre tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt meg 2003-ra. 2003. okt\u00f3ber 18-\u00e1n, Nagyboldogasszony \u00e9s a magyar szentek tisztelet\u00e9re szenteltek fel Jakubinyi Gy\u00f6rgy \u00e9rsek \u00e9s Tam\u00e1s J\u00f3zsef p\u00fcsp\u00f6k. A Millenniumi-templom meg\u00e1lmod\u00f3ja, Darvas-Kozma J\u00f3zsef pl\u00e9b\u00e1nos volt.@\nAz olt\u00e1r m\u00f3g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 Felt\u00e1mad\u00e1si szobor Nagy \u00d6d\u00f6n cs\u00edkszeredai szobr\u00e1sz alkot\u00e1sa. Az alagsor k\u00f6zep\u00e9n a Fatim\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt Magyarok Nagyasszonya szobor \u00e1ll. Az alagsorban tal\u00e1lhat\u00f3 a Boldog P. Rupert Mayer k\u00e1polna. Ennek szent\u00e9ly\u00e9t, M\u00e1rton \u00c1rp\u00e1d helyi fest\u0151m\u0171v\u00e9sz h\u00e1rom fresk\u00f3ja d\u00edsz\u00edti. A bal oldali fresk\u00f3n Szent Istv\u00e1n \u00e9s Gizella l\u00e1that\u00f3, 996-ban k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1gukkal a magyar n\u00e9p sorsa m\u00e1r a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9ghez kapcsol\u00f3dott. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 \u2013 1945) kompoz\u00edci\u00f3. A harmadik k\u00e9pen M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k, az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g kimagasl\u00f3 alakja l\u00e1that\u00f3. A templomhaj\u00f3 fal\u00e1n k\u00e9t 18. sz\u00e1zadi szobortorz\u00f3t helyeztek el. Mindkett\u0151 1944. szeptember\u00e9ben \u201esebes\u00fclt\u201d meg. Baloldalt a f\u00e9lig el\u00e9gett Ajn\u00e1d-i Krisztus, jobboldalt Nepomuki Szent J\u00e1nos szobor l\u00e1that\u00f3, amely a Szent Kereszt-templomb\u00f3l val\u00f3."},{"sightId":2196,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3, K\u00e1joni J\u00e1nos u. 53","mapdata":"2|1279|154","gps_lat":"46.3843733713","gps_long":"25.8316038710","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_P%C3%A1l-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Csobotfalva)","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erd%C3%A9ly,_Cs%C3%ADkszereda_6.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Erd\u00e9ly, Cs\u00edkszereda 6\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ee\/Erd%C3%A9ly%2C_Cs%C3%ADkszereda_6.jpg\/512px-Erd%C3%A9ly%2C_Cs%C3%ADkszereda_6.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erd%C3%A9ly,_Cs%C3%ADkszereda_6.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l-pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-peter-es-pal-plebaniatemplom","note":"","history":"A jelenlegi Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l-pl\u00e9b\u00e1niatemplom hely\u00e9n \u00c1rp\u00e1d-kori templom \u00e1llott, amely m\u00e1r az 1333. \u00e9s az 1334. \u00e9vi p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben szerepelt. A templomot a XV. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t g\u00f3tikus st\u00edlusba. A templom torny\u00e1n szerepl\u0151 1680-as \u00e9vsz\u00e1m a jav\u00edt\u00e1s \u00e9s b\u0151v\u00edt\u00e9s idej\u00e9t jelzi. Ehhez kapcsol\u00f3dik az 1681-es adat, mely szerint Vitus Pilutius marianopoli \u00e9rsek k\u00e9t \u00faj mell\u00e9kolt\u00e1rt szentelt fel Sz\u0171z M\u00e1ria \u00e9s Szent Istv\u00e1n tisztelet\u00e9re. A g\u00f3tikus templomot roskadoz\u00f3 \u00e1llapota \u00e9s kicsiny m\u00e9rete miatt lebontott\u00e1k. 1795-1805 k\u00f6z\u00f6tt a r\u00e9gi templom k\u00f6veinek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val - az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n - \u00faj templomot \u00e9p\u00edtettek. 1823-ban a torny\u00e1t is megmagas\u00edtott\u00e1k.\n&\nwikipedia: Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l-pl\u00e9b\u00e1niatemplom (Csobotfalva)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szent_P%C3%A9ter_%C3%A9s_P%C3%A1l-pl%C3%A9b%C3%A1niatemplom_(Csobotfalva)"},{"sightId":2197,"townId":82,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Nicolae","address":"Pia\u021ba Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|921|1176","gps_lat":"46.3567283874","gps_long":"25.8032679593","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.crestinortodox.ro\/biserici-manastiri\/catedrala-miercurea-ciuc-67805.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HR_Miercurea_Ciuc_Orthodox_cathedral.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HR Miercurea Ciuc Orthodox cathedral\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/33\/RO_HR_Miercurea_Ciuc_Orthodox_cathedral.jpg\/512px-RO_HR_Miercurea_Ciuc_Orthodox_cathedral.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HR_Miercurea_Ciuc_Orthodox_cathedral.jpg\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mikl\u00f3s ortodox (volt g\u00f6r\u00f6g katolikus) templom","seolink":"szent-miklos-ortodox-volt-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"1929 \u00e9s 1935 k\u00f6z\u00f6tt neobiz\u00e1nci st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2198,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3, Kissomly\u00f3-hegy","mapdata":"2|1460|1307","gps_lat":"46.3775708201","gps_long":"25.8331106185","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szalvator-kapolna-Csiksomlyo-177","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=242","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicu Farca\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HR_Capela_Sumuleu_Ciuc.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HR Capela Sumuleu Ciuc\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/bc\/RO_HR_Capela_Sumuleu_Ciuc.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HR_Capela_Sumuleu_Ciuc.jpg\u0022\u003ENicu Farca\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Salvator-k\u00e1polna","seolink":"salvator-kapolna","note":"","history":"A Kissomly\u00f3 hegy\u00e9n \u00e1ll\u00f3 h\u00e1rom k\u00e1polna egyike. A legr\u00e9gibb k\u00e1polna pontos \u00e9p\u00edt\u00e9si ideje nem ismert. Neve a latin Transfiguratio Salvatoris kifejez\u00e9s r\u00f6vid\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l ered. A hagyom\u00e1ny szerint 1456. augusztus 8-\u00e1n a Megv\u00e1lt\u00f3 sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak napj\u00e1n Hunyadi J\u00e1nos serege a Salv\u00e1tor nev\u00e9vel az ajk\u00e1n gy\u0151zte le az ostroml\u00f3 t\u00f6r\u00f6k sereget. A k\u00e1polna teh\u00e1t a N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri diadal eml\u00e9k\u00e9re \u00e9p\u00fclt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a 15. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben. Az 1661-es tat\u00e1rbet\u00f6r\u00e9s ut\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k k\u00fcl\u00f6nleges, 16 kazett\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 fa dongaboltozat\u00e1t Mikes Kelemen h\u00e1romsz\u00e9ki f\u0151kapit\u00e1ny \u00e9s feles\u00e9ge, K\u00e1lnoki Zsuzsanna t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, akiknek c\u00edmere \u00e9s monogramja megjelenik rajta.@\nF\u0151olt\u00e1ra 1679-ben k\u00e9sz\u00fclt, Haller J\u00e1nos neje, Kornis Katalin fogadalm\u00e1b\u00f3l. K\u00f6z\u00e9pen a keresztet tart\u00f3 Krisztust, oldalain pedig Szent P\u00e1l apostolt \u00e9s Szent Katalint \u00e1br\u00e1zolja. D\u00e9l mell\u00e9kolt\u00e1ra Petki Katalin j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l 1673-ban k\u00e9sz\u00fclt, t\u00e1blak\u00e9p\u00e9n Ecce Homo \u00e1br\u00e1zol\u00e1s l\u00e1that\u00f3. \u00c9szaki mell\u00e9kolt\u00e1r\u00e1n a Lorett\u00f3i Sz\u0171z l\u00e1that\u00f3 kir\u00e1lyn\u0151i ruh\u00e1ban, karj\u00e1n a kis J\u00e9zussal. A Salvator-k\u00e1poln\u00e1t Vitus Pilutius marianopolisi \u00e9rsek 1680-ban az \u00dar Sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak tisztelet\u00e9re szentelte fel. A k\u00e1poln\u00e1t Gyulai gr\u00f3fn\u00e9 1780-ban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtette, 1877-1878-ban emelt\u00e9k a mai k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt el\u0151teret kor\u00e1bbi fa\u00e9p\u00edtm\u00e9ny helyett. A szent\u00e9ly olt\u00e1rk\u00e9pe 1879-ben k\u00e9sz\u00fclt.@\nEgykor k\u0151fal \u00f6vezte, \u0151re a k\u00f6zeli remetelakban lakott.@\nAz ajt\u00f3 el\u0151tti k\u0151keresztet a gyergy\u00f3alfalvi h\u00edvek \u00e1ll\u00edtott\u00e1k 1876-ban az 1567-es gy\u0151zelem eml\u00e9k\u00e9re. A hegy alj\u00e1t\u00f3l a Salvator k\u00e1poln\u00e1ig vezet\u0151 meredek utat a n\u00e9p J\u00e9zus h\u00e1g\u00f3j\u00e1nak nevezi, melyet a zar\u00e1ndoklatok alkalm\u00e1val im\u00e1dkozva szoktak v\u00e9gigj\u00e1rni. Az \u00fat ment\u00e9n t\u00f6bb r\u00e9gi kereszt \u00e9s st\u00e1ci\u00f3s keresztek is l\u00e1that\u00f3k.\n&\nwikipedia: Cs\u00edksomly\u00f3i Salvator-k\u00e1polna|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Salvator-k%C3%A1polna"},{"sightId":2199,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3, Kissomly\u00f3-hegy","mapdata":"2|1157|1563","gps_lat":"46.3760609944","gps_long":"25.8305773145","religion":0,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Antal-kapolna-Csiksomlyo-785","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=295","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szent_Antal_k%C3%A1polna2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szent Antal k\u00e1polna2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/Szent_Antal_k%C3%A1polna2.JPG\/512px-Szent_Antal_k%C3%A1polna2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szent_Antal_k%C3%A1polna2.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"P\u00e1duai Szent Antal-k\u00e1polna","seolink":"paduai-szent-antal-kapolna","note":"","history":"A Kissomly\u00f3 hegy\u00e9n \u00e1ll\u00f3 h\u00e1rom k\u00e1polna egyike. 1750 \u00e9s 1773 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k Hallerk\u0151i Haller Krisztina k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n a kor\u00e1bbi, 17. sz\u00e1zadi k\u00e1polna hely\u00e9n barokk st\u00edlusban. Olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9n P\u00e1duai Szent Antal l\u00e1that\u00f3.@\nAz egykori kis k\u00e1polna l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete az 1661-es t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r bet\u00f6r\u00e9sek idej\u00e9re tehet\u0151. Szent Orsolya napj\u00e1n, okt\u00f3ber 21-\u00e9n, v\u00e9gbement kegyetlen puszt\u00edt\u00e1sok alkalm\u00e1val, a pog\u00e1nyok a templomot kifosztott\u00e1k, a kolostort felgy\u00fajtott\u00e1k. A tizenk\u00e9t szerzetes k\u00f6z\u00fcl a tat\u00e1rok n\u00e9gyet meg\u00f6ltek, n\u00e9gyet elhurcoltak, mind\u00f6ssze csak n\u00e9gyen menek\u00fcltek meg. Losteiner Leon\u00e1rd a rend kor\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze szerint, a ferencesek k\u00f6z\u00fcl M\u00e1rk Jakab Hossz\u00faasz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 testv\u00e9r, a veszedelem el\u0151l, a Kissomly\u00f3-hegy d\u00e9li oldal\u00e1ba l\u00e9v\u0151 k\u00f6k\u00e9nyesbe menek\u00fclt \u00e9s ott rejt\u0151zk\u00f6dve n\u00e9zte v\u00e9gig a templom \u00e9s a kolostor pusztul\u00e1s\u00e1t. A hal\u00e1los f\u00e9lelem gy\u00f6trelmei k\u00f6z\u00f6tt Szent Antalhoz folyamodott seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt, \u00e9s \u00edg\u00e9retet tett Szent Antalnak, hogyha a k\u00f6zelfekv\u0151 vesz\u00e9lyb\u0151l szerencs\u00e9sen megmenek\u00fcl, azon a helyen, amelyen most tart\u00f3zkodik, saj\u00e1t kez\u00e9vel fog k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edteni. Fogadalm\u00e1t betartva 1673-ban, fel\u00e9p\u00edtette az egykori Szent Antal k\u00e1poln\u00e1t. Az 1775-\u00f6s \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9skor el\u0151ker\u00fclt t\u00e9gla felirata ezzel szemben \u201eJohannes Mark Ao. 1673.\u201d, ami szerint az \u00e9p\u00edttet\u0151 neve M\u00e1k J\u00e1nos \u00e9s nem M\u00e1rk Jakab.@\nMiut\u00e1n a Cs\u00edksomly\u00f3i R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium di\u00e1kjai k\u00f6r\u00e9ben ismertt\u00e9 v\u00e1lt a k\u00e1polna keletkez\u00e9s\u00e9nek csod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szentnek kezdt\u00e9k tartani a helyet. 1720-t\u00f3l v\u00e9d\u0151szentj\u00fcknek v\u00e1lasztott\u00e1k P\u00e1duai Szent Antalt. P\u00e1duai Szent Antal tisztelete egyre jobban kezdett elterjedni a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben \u00e9s mind t\u00f6bben zar\u00e1ndokoltak a k\u00e1poln\u00e1hoz, a kilenckeddi \u00e1jtatoss\u00e1gokra. Ez Szent Antal \u00fcnnep\u00e9t megel\u0151z\u0151 kilenc egym\u00e1s ut\u00e1ni kedden mondott szentmis\u00e9b\u0151l \u00e1llt. K\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l 1749-1750 k\u00f6z\u00f6tt a r\u00e9gi k\u00e1poln\u00e1hoz egy \u00faj szent\u00e9lyt \u00e9p\u00edtettek.@\nHallerk\u0151i gr. Haller Karolina, gr. Gyulai Ferenc lovass\u00e1gi t\u00e1bornok feles\u00e9ge sokat b\u00e1nk\u00f3dott egyetlen le\u00e1nya elveszt\u00e9se miatt \u00e9s fi\u00e1nak betegesked\u00e9se is aggodalommal t\u00f6lt\u00f6tte el, ugyanakkor f\u00fclf\u00e1jdalmai is sokat gy\u00f6t\u00f6rt\u00e9k. Egyszer m\u00e9ly \u00e1lm\u00e1b\u00f3l fel\u00e9bredve egy ferences jelent meg el\u0151tte \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151ket mondta:@\n@\n\u201eha fi\u00e1t meg akartja menteni a hal\u00e1lt\u00f3l \u00e9s \u0151 is meg akar szabadulni a f\u00fclf\u00e1j\u00e1st\u00f3l, gondoskodj\u00e9k arr\u00f3l az erd\u00e9lyi k\u00e1polna jav\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, ahol kilencnapi \u00e1jtatoss\u00e1gokat szoktak tartani.\u201d@\n@\nFi\u00e1nak v\u00e1ratlan gy\u00f3gyul\u00e1sa meggy\u0151zte a gr\u00f3fn\u0151t a l\u00e1tom\u00e1s val\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l. P\u00e9terffi Korn\u00e9l ferences aty\u00e1t\u00f3l \u00e9rtes\u00fclt a cs\u00edksomly\u00f3i Szent Antal-k\u00e1poln\u00e1n\u00e1l v\u00e9gzett kilencnapi \u00e1jtatoss\u00e1gokr\u00f3l \u00e9s h\u00e1l\u00e1b\u00f3l 600 forintot aj\u00e1nlott fel az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre. Toth Sebesty\u00e9n atya, a k\u00e1polna gondoz\u00f3ja ezen \u00f6sszegb\u0151l kib\u0151v\u00edtette a k\u00e1poln\u00e1t, hozz\u00e1\u00e9p\u00edtette a k\u00e1polna haj\u00f3j\u00e1t. Ennek sor\u00e1n 1773 \u00e9s 1775 k\u00f6z\u00f6tt nyerte el mai alakj\u00e1t. 1776-ban Borod Istv\u00e1n, a felcs\u00edki ker\u00fclet f\u0151esperese, gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri kanonok szentelte fel. Szent Antal szobr\u00e1t 1942-ben faragt\u00e1k.\n&\nwikipedia: Cs\u00edksomly\u00f3i Szent Antal-k\u00e1polna|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Szent_Antal-k%C3%A1polna"},{"sightId":2200,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3","mapdata":"2|478|1225","gps_lat":"46.3780387535","gps_long":"25.8247550187","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Nepomuki Szent J\u00e1nos-k\u00e1polna","seolink":"nepomuki-szent-janos-kapolna","note":"","history":"1838-ban Cs\u00edksz\u00e9k k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00edttett\u00e9k. R\u00e9gen a ferencesek a ker\u00edt\u0151falba \u00e9p\u00edtett k\u00e1poln\u00e1n\u00e1l fogadt\u00e1k a p\u00fcnk\u00f6sdi b\u00facs\u00fara \u00e9rkez\u0151 zar\u00e1ndokokat, erre szolg\u00e1lt a homlokzati sz\u00f3sz\u00e9k.\n&\nwikipedia: Cs\u00edksomly\u00f3i Nepomuki Szent J\u00e1nos-k\u00e1polna|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Nepomuki_Szent_J%C3%A1nos-k%C3%A1polna"},{"sightId":2201,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3, Kissomly\u00f3-hegy","mapdata":"2|1490|1283","gps_lat":"46.3779068220","gps_long":"25.8336091334","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szenvedo-kapolna-Csiksomlyo-461","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erd%C3%A9ly,_Cs%C3%ADkszereda,_Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA,_2017,_105.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Erd\u00e9ly, Cs\u00edkszereda, Cs\u00edksomly\u00f3i b\u00facs\u00fa, 2017, 105\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/02\/Erd%C3%A9ly%2C_Cs%C3%ADkszereda%2C_Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA%2C_2017%2C_105.jpg\/512px-Erd%C3%A9ly%2C_Cs%C3%ADkszereda%2C_Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA%2C_2017%2C_105.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erd%C3%A9ly,_Cs%C3%ADkszereda,_Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA,_2017,_105.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenved\u0151 J\u00e9zus-k\u00e1polna","seolink":"szenvedo-jezus-kapolna","note":"","history":"A Kissomly\u00f3 hegy\u00e9n \u00e1ll\u00f3 h\u00e1rom k\u00e1polna egyike. Tulajdonk\u00e9ppen egy f\u00fclke, benne az oszlophoz k\u00f6t\u00f6z\u00f6tt t\u00e9rdepl\u0151 J\u00e9zus rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9p, 1810-ben k\u00e9sz\u00edtett szobr\u00e1val. K\u00f6zel\u00e9ben v\u00e1rj\u00e1k a p\u00fcnk\u00f6sdi b\u00facs\u00fasok a napfelkelt\u00e9t.\n&\nwikipedia: Cs\u00edksomly\u00f3i Szenved\u0151 J\u00e9zus-k\u00e1polna|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Szenved%C5%91_J%C3%A9zus-k%C3%A1polna"},{"sightId":2202,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3, Kissomly\u00f3-hegy","mapdata":"2|994|1613","gps_lat":"46.3757667793","gps_long":"25.8291134387","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:The_holy_crown%27s_imitation.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022The holy crown's imitation\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e8\/The_holy_crown%27s_imitation.JPG\/512px-The_holy_crown%27s_imitation.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:The_holy_crown%27s_imitation.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Korona-k\u00e1polna","seolink":"szent-korona-kapolna","note":"","history":""},{"sightId":2203,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3, Kissomly\u00f3-hegy","mapdata":"2|887|1333","gps_lat":"46.3773848371","gps_long":"25.8282047537","religion":0,"oldtype":"95","newtype":"95","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bar%C3%A1tok_fered%C5%91je,_Cs%C3%ADksomly%C3%B3_-_2013.06.19_(2).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bar\u00e1tok fered\u0151je, Cs\u00edksomly\u00f3 - 2013.06.19 (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/Bar%C3%A1tok_fered%C5%91je%2C_Cs%C3%ADksomly%C3%B3_-_2013.06.19_%282%29.JPG\/512px-Bar%C3%A1tok_fered%C5%91je%2C_Cs%C3%ADksomly%C3%B3_-_2013.06.19_%282%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bar%C3%A1tok_fered%C5%91je,_Cs%C3%ADksomly%C3%B3_-_2013.06.19_(2).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bar\u00e1tok fered\u0151je","seolink":"baratok-feredoje","note":"","history":"A Cs\u00edksomly\u00f3i kegytemplom m\u00f6g\u00f6tti ter\u00fcleten a ferences kasz\u00e1l\u00f3 hely\u00e9n fakad\u00f3 forr\u00e1s viz\u00e9t a cs\u00edksomly\u00f3i ferences bar\u00e1tok medenc\u00e9be fogt\u00e1k, \u00e9s mag\u00e1nf\u00fcrd\u0151t alak\u00edtottak ki, amelyet Bar\u00e1tok fered\u0151j\u00e9nek neveztek. A 2006. augusztus\u00e1ban fel\u00faj\u00edtott borv\u00edzf\u00fcrd\u0151 visszakapta r\u00e9gi nev\u00e9t \u00e9s hely\u00e9t, amelyet a sz\u00e9pen kialak\u00edtott zar\u00e1ndokkertben \u00e1ll\u00edtottak fel.\n&\nwikipedia: Cs\u00edksomly\u00f3i Bar\u00e1tok f\u00fcrd\u0151je|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Bar%C3%A1tok_f%C3%BCrd%C5%91je"},{"sightId":2204,"townId":82,"active":2,"name_LO":"M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1zium, Seg\u00edt\u0151 M\u00e1ria R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium","address":"Strada M\u00e1rton \u00c1ron 80","mapdata":"1|1124|256","gps_lat":"46.3675975877","gps_long":"25.8067054959","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.mag.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Marton-Aron-Gimnazium-Csikszereda--1070","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=308","picture":"\u003Ca title=\u0022Thaler Tamas, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_M%C3%A1rton_%C3%81ron_Gimn%C3%A1zium.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cs\u00edksomly\u00f3i M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1zium\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d2\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_M%C3%A1rton_%C3%81ron_Gimn%C3%A1zium.jpg\/512px-Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_M%C3%A1rton_%C3%81ron_Gimn%C3%A1zium.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_M%C3%A1rton_%C3%81ron_Gimn%C3%A1zium.jpg\u0022\u003EThaler Tamas\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium, M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1zium, Seg\u00edt\u0151 M\u00e1ria R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-romai-katolikus-fogimnazium-marton-aron-gimnazium-segito-maria-romai-katolikus-gimnazium","note":"","history":"1909 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Az egykori R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium 1990-\u00f3ta viseli egykori h\u00edres tanul\u00f3ja nev\u00e9t.@\nA mai iskola el\u0151dje a 17. sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n a ferences szerzetesek \u00e1ltal alap\u00edtott Cs\u00edksomly\u00f3i R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium. A cs\u00edksomly\u00f3i iskolai oktat\u00e1s kezdeteit \u00fajabban a kutat\u00f3k k\u00f6zvetett bizony\u00edt\u00e9kok alapj\u00e1n a 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re teszik, a 17. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9b\u0151l, 1626-b\u00f3l m\u00e1r az iskola \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9r\u0151l van \u00edr\u00e1sos dokumentum. A gimn\u00e1zium 1911-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Cs\u00edksomly\u00f3n.@\n1900-ban gr\u00f3f Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal vezetett gy\u0171l\u00e9sen a gimn\u00e1zium Cs\u00edkszered\u00e1ba val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t hat\u00e1rozt\u00e1k el. Az \u00faj gimn\u00e1zium\u00e9p\u00fclet els\u0151 tervv\u00e1zlat\u00e1nak \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u00e9nek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re Alp\u00e1r Ign\u00e1c m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9szt k\u00e9rt\u00e9k fel. A v\u00e9gs\u0151 terveket P\u00e1pai S\u00e1ndor m\u0171szaki tan\u00e1csos \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k k\u00e9sz\u00edtette el. Az alapk\u0151let\u00e9telre 1909-ben ker\u00fclt sor. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st f\u0151k\u00e9nt \u00e1llami \u00e9s megyei t\u00e1mogat\u00e1sb\u00f3l, valamint a cs\u00edksomly\u00f3i volt iskola\u00e9p\u00fclet \u00e1r\u00e1b\u00f3l fedezt\u00e9k. 1911. j\u00fanius 5-\u00e9n gr\u00f3f Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly, Erd\u00e9ly p\u00fcsp\u00f6ke szentelte fel a gimn\u00e1zium \u00faj, korszer\u0171 \u00e9p\u00fclet\u00e9t.@\nA f\u0151gimn\u00e1ziumhoz szimmetrikusan k\u00e9t sz\u00e1rny \u00e9p\u00fclt, a jobb (d\u00e9li) sz\u00e1rnyban a szemin\u00e1rium, a bal sz\u00e1rnyban pedig az intern\u00e1tus kapott helyet. 1914-1916 k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fclet egy r\u00e9sz\u00e9t lefoglalt\u00e1k \u00e9s katonai k\u00f3rh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, az 1916-1917-es tan\u00e9vben a tan\u00edt\u00e1s sz\u00fcnetelt. \nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az elemi iskola, 1923-31, illetve 1941-42 k\u00f6z\u00f6tt a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 is.@\n1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. Az els\u0151 int\u00e9zked\u00e9s az iskola k\u00e1poln\u00e1j\u00e1nak felsz\u00e1mol\u00e1sa \u00e9s d\u00edszteremm\u00e9 alak\u00edt\u00e1sa volt. A k\u00e1polna h\u00e1rom \u00f3ri\u00e1si m\u00e9ret\u0171 vitrail-\u00e1t - amelyek Szent Istv\u00e1nt, Szent Imr\u00e9t \u00e9s a Magyarok Nagyasszony\u00e1t \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k - elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. A f\u0151bej\u00e1rat el\u0151ter\u00e9ben \u00e9s a bentlak\u00e1s bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3 m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1kat, amelyekre az \u00e9p\u00edttet\u0151k nevei \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9s ideje volt bev\u00e9sve, elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly r\u00f3mai katolikus p\u00fcsp\u00f6k mellszobr\u00e1val egy\u00fctt. Az iskola h\u00edres k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t kiselejtezt\u00e9k, a k\u00f6nyveket, foly\u00f3iratokat vagy z\u00e1rolt\u00e1k, vagy megsemmis\u00edtett\u00e9k. Az iskol\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 egyes\u00fcleteket, a M\u00e1ria Kongreg\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a cserk\u00e9szcsapatot betiltott\u00e1k. Az 1960-1961-es tan\u00e9vt\u0151l kezd\u0151d\u0151en az iskol\u00e1ban rom\u00e1n nyelv\u0171 tagozatot l\u00e9tes\u00edtettek.@\nAz egykori katolikus gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben ma k\u00e9t oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny is m\u0171k\u00f6dik: Cs\u00edkszereda \u00e1llami m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u0171 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja a M\u00e1rton \u00c1ron F\u0151gimn\u00e1zium. 1990. m\u00e1jus 25-\u00e9n ker\u00fclt sor az iskola n\u00e9vad\u00f3 \u00fcnneps\u00e9g\u00e9re, Cs\u00edkszereda legjelent\u0151sebb magyar tannyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja egykori di\u00e1kja, M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k nev\u00e9t vette fel.@\n1991 \u00f3ta ebben az \u00e9p\u00fcletben kapott helyet a Seg\u00edt\u0151 M\u00e1ria R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium, amely a f\u0151gimn\u00e1zium 1940-44 k\u00f6z\u00f6tti megnevez\u00e9s\u00e9t vette fel.@\n2008-ban elk\u00e9sz\u00fcltek a gimn\u00e1zium k\u00e1poln\u00e1j\u00e1nak \u00faj festett \u00fcvegablakai. Nagy \u00d6d\u00f6n \u00e9s Vorzs\u00e1k Gyula m\u0171v\u00e9szek k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el az \u00faj vitrailokat. A M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1zium f\u0151bej\u00e1rata feletti k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00fcvegablak M\u00e1ri\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, karj\u00e1n J\u00e9zussal. Jobboldalt a koron\u00e1t M\u00e1ri\u00e1nak felaj\u00e1nl\u00f3 Szent Istv\u00e1n alakja, m\u00edg a bal oldali ablakon Szent Imre, a liliomos herceg l\u00e1that\u00f3.@\nA gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclete el\u0151tt 1997. m\u00e1jus 31-\u00e9n leplezt\u00e9k le a n\u00e9vad\u00f3 M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k (1896-1980) mellszobr\u00e1t. 1999. j\u00fanius 24-\u00e9n gr\u00f3f Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6knek (1864-1940), az iskola \u00e9p\u00edttet\u0151j\u00e9nek, j\u00f3tev\u0151j\u00e9nek mellszobr\u00e1t avatt\u00e1k fel. Mindk\u00e9t szobor Bod\u00f3 Levente szentegyh\u00e1zi szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa.@\nAz iskola el\u0151csarnok\u00e1ban t\u00edz m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bla hirdeti a hajdani jeles tan\u00e1rok \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyok eml\u00e9kezet\u00e9t. 1990. m\u00e1jus 25-\u00e9n, a n\u00e9vad\u00f3 \u00fcnneps\u00e9g alkalm\u00e1val eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak M\u00e1rton \u00c1ron \u00e9s Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k, G\u00e1bor \u00c1ron (1814-1849) 1848-as h\u0151s, \u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151, K\u00e1joni J\u00e1nos (1629-1687) ferencrendi szerzetes, polihisztor eml\u00e9k\u00e9re.\n&\nwikipedia: M\u00e1rton \u00c1ron F\u0151gimn\u00e1zium|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/M%C3%A1rton_%C3%81ron_F%C5%91gimn%C3%A1zium"},{"sightId":2205,"townId":82,"active":2,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3, Sz\u00e9k \u00fatja 152","mapdata":"2|804|1009","gps_lat":"46.3793380110","gps_long":"25.8274383764","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"86","homepage":"https:\/\/szentferencalapitvany.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Regi-katolikus-gimnazium--Szent-Istvan-Kollegium--Csiksomlyo-3087","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kelemen KatalinUser:Kjmk, CC BY-SA 2.5 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Gimn%C3%A1zium_%C3%A9p%C3%BClete.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cs\u00edksomly\u00f3i Gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclete\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5d\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Gimn%C3%A1zium_%C3%A9p%C3%BClete.jpg\/512px-Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Gimn%C3%A1zium_%C3%A9p%C3%BClete.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_Gimn%C3%A1zium_%C3%A9p%C3%BClete.jpg\u0022\u003EKelemen KatalinUser:Kjmk\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Cs\u00edksomly\u00f3i R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium, ","seolink":"egykori-csiksomlyoi-romai-katolikus-gimnazium","note":"","history":"1780\u20131782 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, ma gyermekotthon. Sz\u00e1mos kiemelked\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s t\u00f6bb katolikus p\u00fcsp\u00f6k iskol\u00e1ja volt, \u00e9s \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl az erd\u00e9lyi katolikus oktat\u00e1s \u00e9s nevel\u00e9s egyik leg\u0151sibb \u00e9s legjelent\u0151sebb k\u00f6zpontja volt.@\nElk\u00e9sz\u00fclt\u00e9t\u0151l 1911-ig a cs\u00edksomly\u00f3i r\u00f3mai katolikus gimn\u00e1zium m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne, amely akkor Cs\u00edkszered\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t. A meg\u00fcresedett \u00e9p\u00fcletben a Cs\u00edki Mag\u00e1njavak \u00e1rvah\u00e1zat m\u0171k\u00f6dtetett benne 1913-t\u00f3l. A kommunizmus \u00e9vei alatt \u00e1llami \u00e1rvah\u00e1z volt benne, majd 2004-ben a rom\u00e1n \u00e1llam visszaszolg\u00e1ltatta a Cs\u00edki Mag\u00e1njavaknak. 2008-ban a Mag\u00e1njavak \u00e1tadta 99 \u00e9vi haszn\u00e1latra a D\u00e9vai Szent Ferenc Alap\u00edtv\u00e1nynak, amely a Cs\u00edkszered\u00e1ban tov\u00e1bbtanul\u00f3 gyermekek, fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra koll\u00e9giumot l\u00e9tes\u00edtett benne.@\nElemi szint\u0171 oktat\u00e1s m\u00e1r a XVI. sz\u00e1zadban l\u00e9tezett a ferences kolostor mellett. 1630-as keltez\u00e9s\u0171 az els\u0151 hitelesnek tartott \u00edr\u00e1sos dokumentum, amely igazolja a ferences gimn\u00e1zium l\u00e9t\u00e9t. \nAz 1661-ben a t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r bet\u00f6r\u00e9s idej\u00e9n t\u00f6nkrement iskola \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez p\u00e1ter Damokos K\u00e1zm\u00e9r fogott hozz\u00e1.@\nAz iskola \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez R\u00f3m\u00e1b\u00f3l kaptak seg\u00edts\u00e9get, \u00e9s 1669-ben fejezt\u00e9k be, p\u00e1ter K\u00e1joni J\u00e1nos z\u00e1rdaf\u0151n\u00f6ks\u00e9ge alatt. Ebben az id\u0151ben a somly\u00f3i iskol\u00e1ban grammatika \u00e9s hum\u00e1n oszt\u00e1lyok m\u0171k\u00f6dtek, ahol latin nyelv\u0171 oktat\u00e1s folyt, \u00e9s a cs\u00edki ifjakon k\u00edv\u00fcl fogarasiak \u00e9s moldvaiak is tanultak. 1694-ben 200 tanul\u00f3ja volt az iskol\u00e1nak.@\n1733-ra fel\u00e9p\u00fclt az \u00faj iskola\u00e9p\u00fclet, a r\u00e9git\u0151l keletre.@\nA cs\u00edksomly\u00f3i szerzetestan\u00e1rok f\u0151k\u00e9nt miszt\u00e9riumj\u00e1t\u00e9kokat, vall\u00e1sos t\u00e1rgy\u00fa sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kokat \u00edrtak, amelyeket a di\u00e1kok adtak el\u0151. Erre kiv\u00e1l\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtottak a M\u00e1ria tisztelet\u00e9re rendezett p\u00fcnk\u00f6sdi b\u00facs\u00fak. Az el\u0151ad\u00e1sokat a b\u00facs\u00fa k\u00f6rmenete ut\u00e1n mutatt\u00e1k be a Kissomly\u00f3 oldal\u00e1n elhelyezett szabadt\u00e9ri sz\u00ednpadon. H\u00fasv\u00e9t nagyhet\u00e9n tartott\u00e1k a passi\u00f3j\u00e1t\u00e9kokat, a nagyp\u00e9nteki miszt\u00e9riumokat. A cs\u00edksomly\u00f3i iskolai sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s vir\u00e1gkora 1720\u20131784 k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151.@\n1754-ben hozz\u00e1fogtak egy \u00faj iskola\u00e9p\u00fclet felh\u00faz\u00e1s\u00e1hoz, azonban ez t\u00e1mogat\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban abbamaradt, csak 1780-ban folytat\u00f3dott. M\u00e1r 1781 \u0151sz\u00e9n megindult a tan\u00edt\u00e1s az \u00faj iskola\u00e9p\u00fcletben, amelyhez kapcsolva sz\u00edniel\u0151ad\u00e1sokra alkalmas pavilont is emeltek. Az \u00e9p\u00edtend\u0151 szemin\u00e1rium alapk\u00f6v\u00e9t 1781 m\u00e1jus\u00e1ban rakt\u00e1k le. 1782. janu\u00e1r 6-\u00e1n avatt\u00e1k fel a k\u00e9sz \u00e9p\u00fcletet, amely f\u00f6ldszintes volt.@\n1830-ban a szemin\u00e1rium b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan felvet\u0151d\u00f6tt a gimn\u00e1zium b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9nek gondolata is. 1834-ben Gy\u00f6rfi Ferenc, a gimn\u00e1zium igazgat\u00f3ja \u00e9s a rendh\u00e1z f\u0151n\u00f6ke azzal a k\u00e9r\u00e9ssel fordult a Guberniumhoz, hogy az \u00faj szemin\u00e1rium \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel egyben a gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9t is b\u0151v\u00edts\u00e9k ki. K\u00e9r\u00e9s\u00e9t j\u00f3v\u00e1hagyj\u00e1k, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s 1837 tavasza \u00e9s 1838 \u0151sze k\u00f6z\u00f6tt zajlott.@\nA cs\u00edksomly\u00f3i di\u00e1ks\u00e1g \u00e9let\u00e9ben is sorsford\u00edt\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt az 1848\u201349-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc. A forradalmi eszm\u00e9k \u00e1ltal lelkes\u00edtett di\u00e1ks\u00e1g darabokra t\u00f6rte a cs\u00e1sz\u00e1ri hatalmat jelk\u00e9pez\u0151 k\u00e9tfej\u0171 sas alakzatokat V\u00e1rdotfalv\u00e1n, Csobotfalv\u00e1n \u00e9s Cs\u00edktaploc\u00e1n. 1848-ban a tanod\u00e1t katonai c\u00e9lokra foglalt\u00e1k le.@\nAz iskola csak 1851-ben nyitotta meg \u00fajra kapuit el\u0151bb az elemi oszt\u00e1lyok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s a kolostorban. A katonas\u00e1g \u00e1ltal lefoglalt \u00e9p\u00fcletet fokozatosan \u00e9s nehezen tudt\u00e1k visszaszerezni.@\n1858-ban Haynald Lajos erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val P. Simon Jukundi\u00e1n zenetan\u00e1r Cs\u00edksomly\u00f3n k\u00e1ntor- \u00e9s tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151t alap\u00edtott, amelynek 25 \u00e9vig volt igazgat\u00f3ja.@\n1873-ban Imets F\u00fcl\u00f6p J\u00e1k\u00f3 akkori igazgat\u00f3 buzg\u00f3lkod\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nyolcoszt\u00e1lyoss\u00e1, azaz f\u0151gimn\u00e1ziumm\u00e1 fejlesztett\u00e9k az iskol\u00e1t.@\n1888-ban a gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclete nagyobb \u00e1talak\u00edt\u00e1son ment \u00e1t \u00fajb\u00f3l, amikor a szemin\u00e1rium r\u00e9sz\u00e9re megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a meg\u00fcresedett cs\u00edksomly\u00f3i sz\u00e9kh\u00e1zat. \u00cdgy a r\u00e9gi \u00e9p\u00fclet d\u00e9lkeleti sz\u00e1rny\u00e1t 14 m\u00e9terre kitoldott\u00e1k. Az \u00edgy \u00e1talak\u00edtott sz\u00e1rnyban rendezkedett be a gimn\u00e1zium. Az \u00e9szaknyugati r\u00e9sz\u00e9t a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 kapta meg.@\nAz 1889\u201390-es tan\u00e9vi oktat\u00e1s m\u00e1r az \u00faj \u00e9p\u00fcletben kezd\u0151d\u00f6tt.@\n1911-ben az iskola \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Cs\u00edkszered\u00e1ba, a kor elv\u00e1r\u00e1sainak megfelel\u0151en fel\u00e9p\u00edtett \u00faj, szecesszi\u00f3s st\u00edlus\u00fa, impoz\u00e1ns palot\u00e1ba, a mai M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9be, miut\u00e1n a ferencesek \u00e1tadt\u00e1k fenntart\u00e1sra az egyh\u00e1zmegy\u00e9nek. A Cs\u00edkszered\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztetett k\u00f6z\u00e9piskola 1948-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt r\u00f3mai katolikus gimn\u00e1ziumk\u00e9nt. \n&\nwikipedia: Cs\u00edksomly\u00f3i R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_R%C3%B3mai_Katolikus_Gimn%C3%A1zium"},{"sightId":2206,"townId":82,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Pia\u021ba Cet\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|964|1233","gps_lat":"46.3560017349","gps_long":"25.8039011040","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"12","homepage":"http:\/\/www.szereda.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoshaza--egykori-varmegyehaza--Csikszereda-1837","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=409","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1rosh%C3%A1za.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022V\u00e1rosh\u00e1za\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/54\/V%C3%A1rosh%C3%A1za.JPG\/512px-V%C3%A1rosh%C3%A1za.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1rosh%C3%A1za.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"egykori-varmegyehaza-varoshaza","note":"","history":"Az egykori V\u00e1rmegyeh\u00e1za, 1886-1887 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt H\u00e1m Ign\u00e1c tervei alapj\u00e1n, eklektikus, neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban. 1878 ut\u00e1n, a v\u00e1rmegyei rendszer kialakul\u00e1s\u00e1val Cs\u00edkszereda lett Cs\u00edkv\u00e1rmegye k\u00f6zpontja. Ekkor indult meg a mozgalom az \u00faj V\u00e1rmegyeh\u00e1z\u00e1nak Cs\u00edkszered\u00e1ban val\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, amelynek f\u0151 mozgat\u00f3ja az akkori f\u0151isp\u00e1n, Mik\u00f3 Mih\u00e1ly volt. A v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye 1879-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be Cs\u00edksomly\u00f3r\u00f3l, el\u0151bb a Mik\u00f3-v\u00e1rba, majd nemsok\u00e1ra elkezd\u0151d\u00f6tt az \u00faj sz\u00e9kh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9se. 1913 -1914 k\u00f6z\u00f6tt a r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletet kib\u0151v\u00edtett\u00e9k, a homlokzatot mind d\u00e9li, mind \u00e9szaki ir\u00e1nyba ar\u00e1nyosan n\u00f6velt\u00e9k. Ekkor kapta nobarokk arculat\u00e1t.@\nAz 1970-es \u00e9vekt\u0151l a gyorsan n\u00f6vekv\u0151 v\u00e1rosban az akkori vezet\u00e9s a szocialista elv\u00e1r\u00e1soknak megfelel\u0151en, \u00faj sz\u00e9kh\u00e1zat szeretett volna. Az \u00faj megyeh\u00e1za Hargita megye k\u00f6zigazgat\u00e1s\u00e1nak sz\u00ednhelye. Meg\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n a v\u00e1rosi k\u00f6zigazgat\u00e1s kapott helyet az egykori megyeh\u00e1za \u00e9p\u00fclet\u00e9ben."},{"sightId":2207,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor 38.","mapdata":"1|1021|1053","gps_lat":"46.3581947597","gps_long":"25.8049513768","religion":0,"oldtype":"92","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Vigado-Csikszereda-2291","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=443","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Vigad\u00f3","seolink":"egykori-vigado","note":"","history":"1904-ben \u00e9p\u00fclt Sz\u00e1sz R\u00f3bert \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. Villany vil\u00e1g\u00edt\u00e1ssal \u00e9s k\u00f6zponti f\u0171t\u00e9ssel l\u00e1tt\u00e1k el, a kor legmodernebb k\u00f6vetelm\u00e9nyei szerint. Als\u00f3 szintj\u00e9n k\u00e1v\u00e9h\u00e1z, felette a mulats\u00e1gokhoz sz\u00fcks\u00e9ges termek foglaltak helyet, \u00e9s egy sz\u00e1ll\u00f3 is helyet kapott az \u00e9p\u00fcletben. A kivitelez\u00e9si hi\u00e1nyoss\u00e1gok miatt azonban m\u00e1r 1905. janu\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n huzamosabb id\u0151re be kellett z\u00e1rni. Az \u00e9p\u00fclet f\u0171t\u00e9s\u00e9vel \u00e9s vil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1val s\u00falyos gondok voltak. Csak 1912-ben sz\u00fcletett d\u00f6nt\u00e9s a vigad\u00f3 rendbet\u00e9tel\u00e9r\u0151l, de az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kereszt\u00fclh\u00fazta a terveket. A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben mozit rendeztek be benne. Ma irod\u00e1k m\u0171k\u00f6dnek benne."},{"sightId":2208,"townId":82,"active":1,"name_LO":"Spitalul Jude\u021bean Sec\u021bia ORL","address":"Strada Sz\u00e1sz Endre 6","mapdata":"1|947|1330","gps_lat":"46.3549251324","gps_long":"25.8037375691","religion":0,"oldtype":"17,18","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hektor894, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Igazs%C3%A1g%C5%B1gyi_palota_2014.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Igazs\u00e1g\u0171gyi palota 2014\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/43\/Igazs%C3%A1g%C5%B1gyi_palota_2014.JPG\/512px-Igazs%C3%A1g%C5%B1gyi_palota_2014.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Igazs%C3%A1g%C5%B1gyi_palota_2014.JPG\u0022\u003EHektor894\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Igazs\u00e1g\u00fcgyi Palota","seolink":"igazsagugyi-palota","note":"","history":"A t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k 1905-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be az \u00faj sz\u00e9kh\u00e1zba. A t\u00f6rv\u00e9nypalota \u00e9s a fogh\u00e1z terv\u00e9t 1903-ban Wagner Gyula m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette, aki a sz\u00e1zadel\u0151 egyik t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k- \u00e9s fegyh\u00e1z\u00e9p\u00edt\u0151 specialist\u00e1ja volt.\n&\nwelcometoromania.eu: Cs\u00edkszereda, Igazs\u00e1g\u00fcgyi palota|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Miercurea_Ciuc\/Miercurea_Ciuc_Palatul_Justitiei_m.htm"},{"sightId":2209,"townId":82,"active":1,"name_LO":"Spitalul Jude\u021bean Sec\u021bia ORL","address":"Strada Sz\u00e1sz Endre 5","mapdata":"1|984|1318","gps_lat":"46.3550126602","gps_long":"25.8043063454","religion":0,"oldtype":"20","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Miercurea_Ciuc_Fosta_cazarma.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Miercurea Ciuc Fosta cazarma\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/71\/Miercurea_Ciuc_Fosta_cazarma.JPG\/512px-Miercurea_Ciuc_Fosta_cazarma.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Miercurea_Ciuc_Fosta_cazarma.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00e9kely Hat\u00e1r\u0151rezred sz\u00e9khelye","seolink":"szekely-hatarorezred-szekhelye","note":"","history":"1786-ban \u00e9p\u00fclt \u00e9s a 19. sz\u00e1z\u00e1d elej\u00e9ig az I. sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred t\u00f6rzstisztjeinek sz\u00e9khelye volt. Cs\u00edkv\u00e1rmegye megalakul\u00e1sa ut\u00e1n, 1887-ben ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Csiksomly\u00f3r\u00f3l a k\u00f6zigazgat\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztott t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k. 1904-1921 k\u00f6z\u00f6tt b\u00fatorgy\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne, majd egy ideig mag\u00e1nlak\u00e1s volt. 1942-ben a Cs\u00edki Mag\u00e1njavak finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1val b\u0151v\u00edtett\u00e9k \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szet ny\u00edlt benne. Jelenleg a megyei k\u00f3rh\u00e1z f\u00fcl-, orr-, g\u00e9g\u00e9szeti oszt\u00e1lya m\u0171k\u00f6dik benne.\n&\nwelcometoromania.eu: Cs\u00edkszereda, Sz\u00e9kely Hat\u00e1r\u0151rezred sz\u00e9khelye|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Miercurea_Ciuc\/Miercurea_Ciuc_Regimentul_de_graniceri_m.htm"},{"sightId":2210,"townId":82,"active":1,"name_LO":"Muzeul Secuiesc al Ciucului","address":"Pia\u021ba Cet\u0103\u021bii 2","mapdata":"1|866|1245","gps_lat":"46.3560401444","gps_long":"25.8021778541","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.csikimuzeum.ro\/","openinghours":"https:\/\/www.csikimuzeum.ro\/infos.php?l=hu","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=257","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:H%C3%ADdv%C3%A9gi_Mik%C3%B3_Ferenc_-_2013.06.19_(2).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022H\u00eddv\u00e9gi Mik\u00f3 Ferenc - 2013.06.19 (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/81\/H%C3%ADdv%C3%A9gi_Mik%C3%B3_Ferenc_-_2013.06.19_%282%29.JPG\/512px-H%C3%ADdv%C3%A9gi_Mik%C3%B3_Ferenc_-_2013.06.19_%282%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:H%C3%ADdv%C3%A9gi_Mik%C3%B3_Ferenc_-_2013.06.19_(2).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Cs\u00edki Sz\u00e9kely M\u00fazeum","seolink":"csiki-szekely-muzeum","note":"A v\u00e1rban.","history":"A m\u00fazeumot 1930-ban alap\u00edtotta a Cs\u00edki Sz\u00e9kely M\u00fazeum-egyes\u00fclet: Domokos P\u00e1l P\u00e9ter tan\u00e1r, Nagy Imre fest\u0151 \u00e9s V\u00e1mszer G\u00e9za fest\u0151. Az els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st 1931-ben nyitott\u00e1k meg p\u00fcnk\u00f6sd napj\u00e1n, amely 13 teremben zajlott, 130 n\u00e9prajzi \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgyat tartalmazva."},{"sightId":2211,"townId":82,"active":1,"name_LO":"Spitalul Infectios din Sumuleu","address":"Sz\u00e9k \u00fatja 146","mapdata":"2|385|1229","gps_lat":"46.3779726582","gps_long":"25.8239301837","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:The_Cs%C3%ADk_seat_office.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022The Cs\u00edk seat office\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ef\/The_Cs%C3%ADk_seat_office.JPG\/512px-The_Cs%C3%ADk_seat_office.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:The_Cs%C3%ADk_seat_office.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Cs\u00edksz\u00e9k egykori sz\u00e9kh\u00e1za","seolink":"csikszek-egykori-szekhaza","note":"","history":"A kolostor mellett \u00e1ll Cs\u00edk-, Gyergy\u00f3- \u00e9s K\u00e1szonsz\u00e9kek egykori sz\u00e9kh\u00e1za, 1828 \u00e9s 1841 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, ma t\u00fcd\u0151szanat\u00f3rium \u00e9s k\u00f3rh\u00e1z.@\nA kolostor mint\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fclt, a bels\u0151 udvar fel\u0151li homlokzat\u00e1n a kolostorok kereng\u0151j\u00e9hez hasonl\u00f3 folyos\u00f3val. A t\u00f6bbfunkci\u00f3s \u00e9p\u00fcletet t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1talak\u00edtott\u00e1k.@\nA 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig Cs\u00edksz\u00e9knek nem volt \u00e1lland\u00f3 k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontja, \u00edgy a sz\u00e9kelyek k\u00f6zgy\u0171l\u00e9seit a f\u0151kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3k lakhely\u00e9n tartott\u00e1k. Az \u00e1lland\u00f3 sz\u00e9khely l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9rtelm\u00e9ben, 1810. m\u00e1jus 21-\u00e9n Cs\u00edksomly\u00f3n a ferences kolostorral szemben l\u00e9v\u0151 ter\u00fcleten kijel\u00f6lt\u00e9k az \u00faj sz\u00e9kh\u00e1z hely\u00e9t. Az \u00e9p\u00fclet alapk\u00f6v\u00e9t 1828-ban rakt\u00e1k le. Cs\u00edksz\u00e9k k\u00f6zigazgat\u00e1si, katonai \u00e9s \u00e9s igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si k\u00f6zpontja 1841-ben k\u00e9sz\u00fclt el Bal\u00e1si J\u00f3zsef f\u0151kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3s\u00e1ga alatt.@\n1841\u20131878 k\u00f6z\u00f6tt az eredeti rendeltet\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151en Cs\u00edk-, Gyergy\u00f3- \u00e9s K\u00e1szonsz\u00e9kek sz\u00e9kh\u00e1za m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletben.@\nA sz\u00e9kely sz\u00e9kek felsz\u00e1mol\u00e1sa \u00e9s a v\u00e1rmegyerendszer kialakul\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e9kh\u00e1zat Cs\u00edkszered\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. Kezdetben csak a k\u00f6zigazgat\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztott t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9st, majd 1878-ban a k\u00f6zigazgat\u00e1s sz\u00e9khely\u00e9t is Cs\u00edkszered\u00e1ba helyezt\u00e9k \u00e1t. 1888-ban a meg\u00fcresedett sz\u00e9kh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9t megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a Cs\u00edksomly\u00f3i R\u00f3mai Katolikus Gimn\u00e1zium r\u00e9sz\u00e9re, ahol a gimn\u00e1zium bentlak\u00e1sa \u00e9s a Cs\u00edksomly\u00f3i R\u00f3mai Katolikus Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 kapott helyet. 1911-ben a gimn\u00e1zium Cs\u00edkszered\u00e1ba val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9se ut\u00e1n, a k\u00f6z\u00e9p\u00fcletet a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151-int\u00e9zet vette \u00e1t.@\nAz 1920-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Cs\u00edkszered\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, 1922-ben az Egyh\u00e1zmegyei Hat\u00f3s\u00e1g a k\u00e9pz\u0151t \u00e9s annak bentlak\u00e1s\u00e1t a gimn\u00e1zium \u00e9szaki sz\u00e1rny\u00e1ba helyezte el. 1922-t\u0151l sz\u00f6v\u0151\u00fczem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletben, k\u00e9s\u0151bb mag\u00e1nlak\u00e1sokat alak\u00edtottak ki benne. 1930-ban az egykori sz\u00e9kh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben kapott helyet a Cs\u00edki Sz\u00e9kely M\u00fazeum.@\n1937-ben a B\u00e1r\u00f3 J\u00f3sika Alap tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt \u00e9s az Erd\u00e9lyi Katolikus N\u0151sz\u00f6vets\u00e9g \u201eSalvator\u201d Eg\u00e9szs\u00e9gh\u00e1za, a Sz\u00fcl\u0151otthon m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a t\u00f6bbfunkci\u00f3s \u00e9p\u00fcletben. Tov\u00e1bbra is ott \u0151rizt\u00e9k a Cs\u00edki Sz\u00e9kely M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t.@\nMiut\u00e1n a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 kiszorult a gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9b\u0151l a \u201cSalvator\u201d Eg\u00e9szs\u00e9gh\u00e1z a r\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k \u00e9p\u00fclet\u00e9be k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151-int\u00e9zet visszat\u00e9rt a cs\u00edksomly\u00f3i sz\u00e9kh\u00e1zba.@\n1940-ben a magyar \u00e1llam \u00e1tvette a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151t, ezt k\u00f6vet\u0151en fel\u00faj\u00edtott\u00e1k \u00e9s kib\u0151v\u00edtett\u00e9k az \u00e9p\u00fcletet. 1942\u20131949 k\u00f6z\u00f6tt ebben az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Cs\u00edksomly\u00f3i R\u00f3mai Katolikus Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151-int\u00e9zet. 1949-ben az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt a k\u00f6z\u00e9p\u00fclet \u00e9s a fert\u0151z\u0151k\u00f3rh\u00e1z kapott helyet benne. A gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri r\u00f3mai katolikus \u00e9rseks\u00e9g tulajdon\u00e1t k\u00e9pez\u0151 \u00e9p\u00fcletben jelenleg a Megyei K\u00f3rh\u00e1z fert\u0151z\u0151 oszt\u00e1lya m\u0171k\u00f6dik.\n&\nwikipedia: Cs\u00edksz\u00e9k egykori sz\u00e9kh\u00e1za|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cs%C3%ADksz%C3%A9k_egykori_sz%C3%A9kh%C3%A1za"},{"sightId":2212,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edkzs\u00f6g\u00f6d, Zs\u00f6g\u00f6di Nagy Imre \u00fat 175","mapdata":"3|772|677","gps_lat":"46.3398599227","gps_long":"25.8075931990","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"99","homepage":"https:\/\/www.csikimuzeum.ro\/nagyimre.php?l=hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Nagy Imre Gal\u00e9ria \u00e9s Eml\u00e9kh\u00e1z","seolink":"nagy-imre-galeria-es-emlekhaz","note":"","history":"Nagy Imre f\u0151iskolai tan\u00e1r volt, tanulm\u00e1nyait a cs\u00edkszeredai tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben v\u00e9gezte. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en szobr\u00e1szattal foglalkozott, Budapestre ment, ahol rajz- \u00e9s fest\u0151m\u0171v\u00e9szetet tanult, majd 1924-ben hazak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Zs\u00f6g\u00f6dre. Az 1920-as \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is ki\u00e1ll\u00edtott Kolozsv\u00e1ron \u00e9s Brass\u00f3ban, Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen \u00e9s Bukarestben, de volt egy\u00e9ni t\u00e1rlata Londonban is. M\u0171veit m\u00fazeumok \u0151rzik Erd\u00e9ly-szerte."},{"sightId":2213,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|848|788","gps_lat":"46.3613906031","gps_long":"25.8023789461","religion":0,"oldtype":"29","newtype":"29","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hektor894, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_megyeh%C3%A1za.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022A megyeh\u00e1za\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2b\/A_megyeh%C3%A1za.JPG\/512px-A_megyeh%C3%A1za.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:A_megyeh%C3%A1za.JPG\u0022\u003EHektor894\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szocialista v\u00e1rosk\u00f6zpont","seolink":"szocialista-varoskozpont","note":"","history":"1970 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tt alakult ki a r\u00e9gi k\u00f6zpont lebont\u00e1s\u00e1val."},{"sightId":2214,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|857|864","gps_lat":"46.3603346888","gps_long":"25.8019472455","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"75","homepage":"http:\/\/www.sapientia.ro\/hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022SAPIENTIA, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SAPIENTIA_Csikszereda.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022SAPIENTIA Csikszereda\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/63\/SAPIENTIA_Csikszereda.jpg\/512px-SAPIENTIA_Csikszereda.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SAPIENTIA_Csikszereda.jpg\u0022\u003ESAPIENTIA\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Sapientia Erd\u00e9lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem","seolink":"sapientia-erdelyi-magyar-tudomanyegyetem","note":"","history":"2000-ben alap\u00edtott magyar tannyelv\u0171 rom\u00e1niai mag\u00e1negyetem. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek f\u0151 t\u00e1mogat\u00f3ja a magyar \u00e1llam. Az egyetem kolozsv\u00e1ri, marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00e9s cs\u00edkszeredai helysz\u00ednnel m\u0171k\u00f6dik. Az egyetem k\u00f6zponti hivatalai \u2013 Rektori Hivatal, Gazdas\u00e1gi F\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g, illetve az egyetemet fenntart\u00f3 Sapientia Alap\u00edtv\u00e1ny \u2013 Kolozsv\u00e1rott m\u0171k\u00f6dnek Bocskai Istv\u00e1n sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1ban."},{"sightId":2215,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Pet\u0151fi S\u00e1ndor 40","mapdata":"1|961|1115","gps_lat":"46.3574277537","gps_long":"25.8040462417","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.petofiiskola.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hektor894, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_2014.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00c1ltal\u00e1nos Iskola 2014\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/02\/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_2014.JPG\/512px-Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_2014.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor_%C3%81ltal%C3%A1nos_Iskola_2014.JPG\u0022\u003EHektor894\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Cs\u00edkmegyei Polg\u00e1ri Le\u00e1nyiskola, Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00c1ltal\u00e1nos Iskola","seolink":"egykori-csikmegyei-polgari-leanyiskola-petofi-sandor-altalanos-iskola","note":"","history":"Az els\u0151 tan\u00e9vet 1880.november 3-\u00e1n nyitott\u00e1k meg az iskol\u00e1ban. Az int\u00e9zm\u00e9ny els\u0151 \u00e9p\u00fclete az 1848-49-es szabads\u00e1gharc ut\u00e1n felsz\u00e1molt sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g kasz\u00e1rny\u00e1ja volt (a katolikus templom mellet), a mai \u00e9p\u00fcletet 1891. augusztus 31-\u00e9n adt\u00e1k \u00e1t \u00e9s az 1892-es tan\u00e9vt\u0151l napjainkig az iskola ebben az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6dik. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00f6lts\u00e9geit a Cs\u00edki Mag\u00e1njavak j\u00f6vedelm\u00e9b\u0151l fizett\u00e9k.@\n1927 nyar\u00e1n megsz\u00fcntetik a Polg\u00e1ri Le\u00e1nyiskol\u00e1t, \u00e9s mint Petru Rare\u015f algimn\u00e1zium m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb. Fi\u00fa-l\u00e1ny vegyes iskol\u00e1v\u00e1 alak\u00edtj\u00e1k, az oktat\u00e1s nyelve a rom\u00e1n. A b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben az iskola az 1940-41-es tan\u00e9v kezdet\u00e9t\u0151l visszaveszi a cs\u00edkszeredai Polg\u00e1ri Le\u00e1nyiskola nevet \u00e9s a magyar oktat\u00e1si nyelvet.@\n1949-es tan\u00fcgyi reform \u00fajb\u00f3l megsz\u00fcnteti azt, ugyanis Cs\u00edksomly\u00f3r\u00f3l bek\u00f6lt\u00f6zik az 1858-ban alakult Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151, \u00e9s ilyen n\u00e9v alatt m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb az int\u00e9zm\u00e9ny. Az 1949-1955-\u00f6s id\u0151szak a Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 \u00e9s annak gyakorl\u00f3 iskol\u00e1j\u00e1nak id\u0151szaka.@\n1955-ben megsz\u0171nt a Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151, \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9ny a cs\u00edkszeredai 1-es sz. \u00c1ltal\u00e1nos Iskola n\u00e9ven m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb. 1966-t\u00f3l fokozatosan l\u00e9trehozz\u00e1k az elemi tagozaton a rom\u00e1n oszt\u00e1lyokat, majd 1985-t\u0151l beindul a gimn\u00e1ziumi rom\u00e1n tagozat is.@\nAz 1989-es fordulat els\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nye az volt, hogy a magyar tanul\u00f3k, a sz\u00fcl\u0151k \u00e9s a pedag\u00f3gusok k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re megsz\u0171nt a vegyes tannyelv\u0171 iskola. \u00dajraalakul a magyar tannyelv\u0171 1-es sz\u00e1m\u00fa \u00c1ltal\u00e1nos Iskola, amely 1990 m\u00e1rcius 14-\u00e9n felvette a Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00c1ltal\u00e1nos Iskola nevet. "},{"sightId":2216,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edktapolca, Strada Tapolca 110","mapdata":"","gps_lat":"46.3779202374","gps_long":"25.8019033747","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/csiktaplocaiplebania.ro\/kapcsolat\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADktaploca.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Cs\u00edktaploca\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0e\/Cs%C3%ADktaploca.JPG\/256px-Cs%C3%ADktaploca.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADktaploca.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Cs\u00edktapolcai r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"csiktapolcai-romai-katolikus-templom","note":"","history":"1841\u20131844 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt neobarokk st\u00edlusban."},{"sightId":2217,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Zs\u00f6g\u00f6d \u00fat","mapdata":"3|1231|257","gps_lat":"46.3423629487","gps_long":"25.8115442425","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szentharomsag-plebaniatemplom-Csikzsogod-1925","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADkzs%C3%B6g%C3%B6d_church.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cs\u00edkzs\u00f6g\u00f6d church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/66\/Cs%C3%ADkzs%C3%B6g%C3%B6d_church.JPG\/512px-Cs%C3%ADkzs%C3%B6g%C3%B6d_church.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cs%C3%ADkzs%C3%B6g%C3%B6d_church.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Cs\u00edkzs\u00f6g\u00f6di Szenth\u00e1roms\u00e1g r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"csikzsogodi-szentharomsag-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"A 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban a Szenth\u00e1roms\u00e1g tisztelet\u00e9re, 1707-ben barokk st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, tornya 1800-ban \u00e9p\u00fclt. M\u00e1ria-szobra a cs\u00edksomly\u00f3ival egykor\u00fa, 1520 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt."},{"sightId":2218,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edkzs\u00f6g\u00f6d, Zs\u00f6g\u00f6d \u00fat","mapdata":"3|1112|213","gps_lat":"46.3426589485","gps_long":"25.8104785886","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"51","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Miko-kastely-es-magtar-Csikzsogod-2509","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Mik\u00f3-k\u00faria","seolink":"miko-kuria","note":"","history":"A mai \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n \u00e1llt a Mik\u00f3 csal\u00e1d kor\u00e1bbi k\u00fari\u00e1ja is, amelyet 1677-ben eml\u00edtenek el\u0151sz\u00f6r a forr\u00e1sok. A mai k\u00faria a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt neoklasszikus-empire st\u00edlusban. A Mik\u00f3 csal\u00e1dt\u00f3l 1916-ban b\u00e1r\u00f3 Rudny\u00e1nszky S\u00e1ndor \u00f6r\u00f6k\u00f6lte meg, aki azonban \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k n\u00e9lk\u00fcl halt meg. A kast\u00e9ly ekkor az \u00e1llami kincst\u00e1r tulajdon\u00e1ba, majd 1929-ben a gyimesi Nagy Galaci J\u00f3zsef b\u00fatorgy\u00e1ros tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, aki b\u00e1r az \u00e9p\u00fcletet nem, de k\u00f6rnyezet\u00e9t egy gy\u00e1r meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtotta."},{"sightId":2219,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Cs\u00edksomly\u00f3, Sz\u00e9k \u00fatja","mapdata":"2|457|1162","gps_lat":"46.3784098372","gps_long":"25.8245439257","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szodorai Imre [Hun], CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Csiksomly%C3%B3,_Csiki_sz%C3%A9kelyek_csat%C3%A1inak_eml%C3%A9koszlopa_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Csiksomly\u00f3, Csiki sz\u00e9kelyek csat\u00e1inak eml\u00e9koszlopa - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/04\/Csiksomly%C3%B3%2C_Csiki_sz%C3%A9kelyek_csat%C3%A1inak_eml%C3%A9koszlopa_-_panoramio.jpg\/256px-Csiksomly%C3%B3%2C_Csiki_sz%C3%A9kelyek_csat%C3%A1inak_eml%C3%A9koszlopa_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Csiksomly%C3%B3,_Csiki_sz%C3%A9kelyek_csat%C3%A1inak_eml%C3%A9koszlopa_-_panoramio.jpg\u0022\u003ESzodorai Imre [Hun]\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tolvajos-tet\u0151i csata eml\u00e9koszlopa","seolink":"tolvajos-tetoi-csata-emlekoszlopa","note":"","history":"A Nepomuki Szent J\u00e1nos-k\u00e1polna mellett tal\u00e1lhat\u00f3 az 1567. m\u00e1jus 17-iki Tolvajos-tet\u0151i csata eml\u00e9koszlopa. A b\u00e1r\u00f3 Henter Antal Udvarhelysz\u00e9k f\u0151kir\u00e1lyb\u00edr\u00e1ja \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edttetett eml\u00e9koszlopot 1870. k\u00f6r\u00fcl Simon Jukundi\u00e1n provinci\u00e1lis hozatta Cs\u00edksomly\u00f3ra."},{"sightId":2220,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|565|728","gps_lat":"46.3619614402","gps_long":"25.7971498274","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/30248\/csikszeredai-vilaghaborus-hosok-emlekmuve#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Cs\u00edkszeredai vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas h\u0151s\u00f6k eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"csikszeredai-vilaghaborus-hosok-emlekmuve","note":"","history":"2016. november 11-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel."},{"sightId":2221,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor u.","mapdata":"1|1059|1069","gps_lat":"46.3580345112","gps_long":"25.8055171896","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12150\/1956-os-emlekmu#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"1956-os eml\u00e9km\u0171","seolink":"1956-os-emlekmu","note":"","history":"2007-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Ercsei Ferenc alkot\u00e1sa. A cs\u00edkszeredai szobr\u00e1sz egy b\u00fcszk\u00e9n \u00e1ll\u00f3 n\u0151alakot form\u00e1zott meg, M\u00e1rai S\u00e1ndor, 'Mennyb\u0151l az angyal' c\u00edm\u0171 vers\u00e9b\u0151l ihlet\u0151dve."},{"sightId":2222,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada M\u00e1rton \u00c1ron","mapdata":"1|1103|259","gps_lat":"46.3675687407","gps_long":"25.8064042465","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hektor894, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marton_Aron_gimnazium.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marton Aron gimnazium\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fa\/Marton_Aron_gimnazium.JPG\/512px-Marton_Aron_gimnazium.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marton_Aron_gimnazium.JPG\u0022\u003EHektor894\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"A katolikus gimn\u00e1zium \u00e9p\u00edttet\u0151inek \u00e9s n\u00e9vad\u00f3j\u00e1nak mellszobrai","seolink":"a-katolikus-gimnazium-epittetoinek-es-nevadojanak-mellszobrai","note":"A M\u00e1rton \u00c1ron F\u0151gimn\u00e1zium f\u0151gimn\u00e1zium bej\u00e1rata el\u0151tt.","history":"Mik\u00f3 B\u00e1lint f\u0151isp\u00e1n volt a gimn\u00e1zium \u00e9p\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l l\u00e9trehozott bizotts\u00e1g eln\u00f6ke, \u00e9s szem\u00e9lyesen neki volt sok \u00e9rdeme a v\u00e1rmegye jelent\u0151s tanint\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. 1876-ban Cs\u00edkszereda orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. 1882 \u00e9s 1905 k\u00f6z\u00f6tt Cs\u00edkv\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nja, 1883-t\u00f3l harminchat \u00e9ven \u00e1t a cs\u00edksomly\u00f3i gimn\u00e1zium vil\u00e1gi gondnoka volt.@\nGr\u00f3f Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly Erd\u00e9ly p\u00fcsp\u00f6ke volt, aki hathat\u00f3san t\u00e1mogatta a gimn\u00e1zium \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. \u0150 tett javaslatot arra, hogy a cs\u00edksomly\u00f3i gimn\u00e1zium \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9t a v\u00e1rosban kell meg\u00e9p\u00edteni. T\u00e1mogatta az erd\u00e9lyi iskol\u00e1kat, mag\u00e1nvagyon\u00e1b\u00f3l \u00e9s papi j\u00f6vedelm\u00e9b\u0151l tanulm\u00e1nyi seg\u00e9lyeket osztott. 1911 j\u00fanius 5-\u00e9n szem\u00e9lyesen \u0151 szentelte fel az int\u00e9zm\u00e9nyt.@\n\u00dajfalusi Jen\u0151 (1878-1967) k\u00e9pviselte a v\u00e1rost a gimn\u00e1ziumot alap\u00edt\u00f3 \u00e9p\u00edttet\u0151 bizotts\u00e1gban. 1902 \u00e9s 1919 k\u00f6z\u00f6tt ir\u00e1ny\u00edtotta a cs\u00edki megyesz\u00e9khelyet polg\u00e1rmesterk\u00e9nt, sz\u00e1mos fejleszt\u00e9s k\u00f6t\u0151dik nev\u00e9hez. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1ni lemondott, \u00e9s Magyarorsz\u00e1gra t\u00e1vozott.@\nA kommunist\u00e1k \u00e1ltal meghurcolt M\u00e1rton \u00c1ron erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k a gimn\u00e1zium n\u00e9vad\u00f3ja. A cs\u00edkszeredai R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumnak volt kiv\u00e1l\u00f3 di\u00e1kja 1911-1914 k\u00f6z\u00f6tt M\u00e1rton \u00c1ron Erd\u00e9ly k\u00e9s\u0151bbi p\u00fcsp\u00f6ke.\n&\nkozterkep.hu: Mik\u00f3 B\u00e1lint mellszobra|https:\/\/www.kozterkep.hu\/22834\/miko-balint-mellszobra#\nkozterkep.hu: Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly mellszobra|https:\/\/www.kozterkep.hu\/30216\/majlath-gusztav-karoly-mellszobra#\nkozterkep.hu: \u00dajfalusi Jen\u0151 mellszobra|https:\/\/www.kozterkep.hu\/30217\/ujfalusi-jeno-mellszobra#\nkozterkep.hu: M\u00e1rton \u00c1ron mellszobor|https:\/\/www.kozterkep.hu\/28627\/marton-aron-mellszobor"},{"sightId":2223,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Temesv\u00e1ri \u00fat","mapdata":"1|827|591","gps_lat":"46.3637267044","gps_long":"25.8014968870","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/16181\/gal-sandor-tabornok-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor%27s_statue.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Pet\u0151fi S\u00e1ndor's statue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c1\/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor%27s_statue.JPG\/512px-Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor%27s_statue.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor%27s_statue.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"G\u00e1l S\u00e1ndor t\u00e1bornok mellszobra","seolink":"gal-sandor-tabornok-mellszobra","note":"","history":"G\u00e1l Cs\u00edkszentgy\u00f6rgy\u00f6n sz\u00fcletett 1817-ben. Az 1848-ban r\u00e9szt vett a nemzet\u0151rs\u00e9g szervez\u00e9s\u00e9ben. Batthy\u00e1ny Lajos Klapka Gy\u00f6rggyel \u00e9s Hajnik K\u00e1rollyal egy\u00fctt \u0151t k\u00fcldte Erd\u00e9lybe az\u00e9rt, hogy a sz\u00e9kely hader\u0151t a magyar korm\u00e1ny mellett mozg\u00f3s\u00edtsa. A fel\u00e1ll\u00edtott sz\u00e9kely hader\u0151 vez\u00e9rkari f\u0151n\u00f6ke lett. Miut\u00e1n Puchner Antal erd\u00e9lyi f\u0151hadparancsnok felmondta az engedelmess\u00e9get a magyar korm\u00e1nynak \u00e9s kiszor\u00edtotta a magyar csapatokat Erd\u00e9lyb\u0151l, a sz\u00e9kely hader\u0151 H\u00e1romsz\u00e9kre szorult vissza. G\u00e1l a h\u00e1romsz\u00e9ki harcokban a sz\u00e9kely csapatok szervez\u0151je \u00e9s parancsnoka volt. Sz\u00e9kelyf\u00f6ld felszabad\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n, 1849 janu\u00e1rj\u00e1ban Bem ezredess\u00e9 l\u00e9ptette el\u0151 \u00e9s a sz\u00e9kely hader\u0151 tov\u00e1bbi szervez\u00e9s\u00e9vel b\u00edzta meg. Febru\u00e1r 4-\u00e9n t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte a c\u00e1ri k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9ny r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00e9s a Sz\u00e1szherm\u00e1nyn\u00e1l v\u00edvott \u00fctk\u00f6zetben veres\u00e9get szenvedett.@\nM\u00e1rciusig egy t\u00edzezer f\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 regul\u00e1ris hadtestet \u00e1ll\u00edtott fel \u00e9s a ny\u00e1ri hadj\u00e1ratban ennek a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi hadoszt\u00e1lynak nevezett alakulat parancsnokak\u00e9nt vett r\u00e9szt. J\u00fanius 19-\u00e9n \u00e9s 20-\u00e1n s\u00falyos harcokat v\u00edvott a T\u00f6m\u00f6si-szorosn\u00e1l. G\u00e1l sz\u00e9kely hadoszt\u00e1lya j\u00falius 2-\u00e1n a K\u00f6k\u00f6s \u00e9s Uzon k\u00f6z\u00f6tt megt\u00e1madta a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra h\u00e1tramaradt c\u00e1ri csapatokat. Ebben az \u00fctk\u00f6zetben esett el a sz\u00e9kely hadoszt\u00e1ly t\u00fcz\u00e9rs\u00e9gi parancsnoka, G\u00e1bor \u00c1ron. Az ellens\u00e9g Sz\u00e9kelyf\u00f6ldre val\u00f3 benyomul\u00e1skor csapat\u00e1val Cs\u00edkszered\u00e1ba vonult vissza. J\u00falius k\u00f6zep\u00e9n az oda\u00e9rkez\u0151 Bemmel egy\u00fctt ellent\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott \u00e9s j\u00falius 23-\u00e1n Sepsiszentgy\u00f6rgy mellett sikeres \u00fctk\u00f6zetet v\u00edvott a tizen\u00f6tezer f\u0151s cs\u00e1sz\u00e1ri hadtesttel. J\u00falius 29-\u00e9n el\u0151l\u00e9ptett\u00e9k t\u00e1bornokk\u00e1, de err\u0151l csak k\u00e9s\u0151bb, az emigr\u00e1ci\u00f3ban \u00e9rtes\u00fclt. Az osztr\u00e1k-orosz csapatok \u00e1ltal\u00e1nos t\u00e1mad\u00e1sa ut\u00e1n, augusztus 1-j\u00e9n a nyergestet\u0151i \u00fctk\u00f6zetben d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get szenvedett. A veres\u00e9ggel a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld teljes eg\u00e9sz\u00e9ben az ellens\u00e9g kez\u00e9re ker\u00fclt. Marad\u00e9k sereg\u00e9vel Kolozsv\u00e1ron csatlakozott Kazinczy ezredes csapataihoz, de ennek augusztus 24-ei zsib\u00f3i fegyverlet\u00e9tele ut\u00e1n egy ideig a Szatm\u00e1r k\u00f6rny\u00e9ki mocs\u00e1rvil\u00e1gban bujk\u00e1lt, majd 1850 tavasz\u00e1n siker\u00fclt k\u00fclf\u00f6ldre sz\u00f6knie.@\nHamburgban \u00e9s Londonban tev\u00e9kenykedett, szoros kapcsolatot tartva az emigr\u00e1ci\u00f3ba k\u00e9nyszer\u0171lt forradalm\u00e1rokkal, majd Kossuth Konstatntin\u00e1polyba k\u00fcldte \u00e9s \u0151t b\u00edzta meg az erd\u00e9lyi szervezked\u00e9s katonai vezet\u00e9s\u00e9vel. 1851 november\u00e9ben kinevezte az un. erd\u00e9lyi felszabad\u00edt\u00f3 hadsereg f\u0151parancsnok\u00e1v\u00e1. R\u00e9szt vett a Makk J\u00f3zsef, Jub\u00e1l K\u00e1roly \u00e9s May J\u00e1nos vezette f\u00fcggetlens\u00e9gi szervezked\u00e9sek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben. "},{"sightId":2224,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00fat","mapdata":"1|984|1110","gps_lat":"46.3574516414","gps_long":"25.8042298215","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12525\/petofi-sandor#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor mellszobra","seolink":"petofi-sandor-mellszobra","note":"","history":"2000. m\u00e1rcius 14-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a k\u00f6lt\u0151 mellszobr\u00e1t. Pet\u0151fi 1849 j\u00falius 24-\u00e9n, hal\u00e1la el\u0151tt egy h\u00e9ttel j\u00e1rt a v\u00e1rosban, melynek vid\u00e9ke nagyon megtetszett neki. A r\u00f3la elnevezett iskola el\u0151tti udvaron \u00e1ll."},{"sightId":2225,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|981|527","gps_lat":"46.3644820844","gps_long":"25.8043118666","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/3802\/nagy-imre-szobor#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagy_Imre_statue.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagy Imre statue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f5\/Nagy_Imre_statue.JPG\/512px-Nagy_Imre_statue.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagy_Imre_statue.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nagy Imre fest\u0151m\u0171v\u00e9sz mellszobra","seolink":"nagy-imre-festomuvesz-mellszobra","note":"","history":"1997-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a cs\u00edki fest\u0151m\u0171v\u00e9sz (1893-1976) mellszobr\u00e1t, melyet bar\u00e1tja, Vetr\u00f3 Art\u00far k\u00e9sz\u00edtett. A r\u00f3la elnevezett \u00e1ltal\u00e1nos iskola el\u0151tt \u00e1ll."},{"sightId":2226,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Tapolcai \u00fat","mapdata":"1|1110|3","gps_lat":"46.3707858108","gps_long":"25.8064952132","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/30279\/apaczai-csere-janos-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos mellszobra","seolink":"apaczai-csere-janos-mellszobra","note":"","history":"A cs\u00edkszeredai Pedag\u00f3gusok H\u00e1za az erd\u00e9lyi pedag\u00f3giai \u00edr\u00f3nak (1625-1659) , a magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s nevel\u00e9s\u0171gy \u00fatt\u00f6r\u0151 tud\u00f3s\u00e1nak Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nosnak a nev\u00e9t vette fel."},{"sightId":2227,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Szabads\u00e1g t\u00e9r","mapdata":"1|879|780","gps_lat":"46.3614538469","gps_long":"25.8025086182","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28539\/marton-aron-szoborcsoport#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1rton \u00c1ron-szoborcsoport","seolink":"marton-aron-szoborcsoport","note":"","history":"2016 p\u00fcnk\u00f6sdvas\u00e1rnapj\u00e1n avatt\u00e1k fel a M\u00e1rton \u00c1ron (1896-1980) p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t egy sz\u00e9kelyruh\u00e1s b\u00e9rm\u00e1lkoz\u00f3 l\u00e1ny \u00e9s a m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 b\u00e9rmasz\u00fcl\u0151 n\u0151alakj\u00e1val \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szoborcsoportot. S\u00e1rp\u00e1tki Zolt\u00e1n alkot\u00e1sa. Az eml\u00e9km\u0171 visszautal a s\u00f6t\u00e9t kommunista id\u0151kre is, amikor a p\u00fcsp\u00f6k nem indulhatott b\u00e9rmautakra, \u00e9s amikor m\u00e9gis mehetett akkor ezt diadal\u00fcnnepk\u00e9nt \u00e9lte meg a katolikus erd\u00e9lyi magyars\u00e1g."},{"sightId":2228,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|787|1050","gps_lat":"46.3582671783","gps_long":"25.8009162048","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/3803\/jegkorongozok#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Sludge G, CC BY-SA 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Miercurea_Ciuc,_Romania._Ice_Hockey_players_monument._June_1994_(3975244230).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Miercurea Ciuc, Romania. Ice Hockey players monument. June 1994 (3975244230)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/38\/Miercurea_Ciuc%2C_Romania._Ice_Hockey_players_monument._June_1994_%283975244230%29.jpg\/512px-Miercurea_Ciuc%2C_Romania._Ice_Hockey_players_monument._June_1994_%283975244230%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Miercurea_Ciuc,_Romania._Ice_Hockey_players_monument._June_1994_(3975244230).jpg\u0022\u003ESludge G\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"J\u00e9gkorongoz\u00f3k","seolink":"jegkorongozok","note":"","history":"Az eur\u00f3pai j\u00e9gkorong megteremt\u0151ire - k\u00e9t erd\u00e9lyi magyar sportol\u00f3ra (Cz\u00e1ka Istv\u00e1n \u00e9s V\u00e1k\u00e1r Lajos) - eml\u00e9keztet az 1978-ban \u00e1ll\u00edtott szobor, T\u0151r\u00f6s G\u00e1bor alkot\u00e1sa. Ez volt Eur\u00f3pa els\u0151 hokis szobra 1975-ben, kor\u00e1bbiak, mint az orosz, sv\u00e9d, csehszlov\u00e1k szobrok. V\u00e1k\u00e1r Lajos (1910-1993) 1923-ban egy filmes bej\u00e1tsz\u00e1sban ismerkedett meg a kanadai j\u00e9gkoronggal. 1929 janu\u00e1rj\u00e1ban alakult meg Cs\u00edkszereda v\u00e1ros\u00e1nak els\u0151 j\u00e9gkorongegy\u00fcttese V\u00e1k\u00e1r Lajos \u00e9s bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9nek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. 1929 \u00e9s 1954 k\u00f6z\u00f6tt volt a cs\u00edkszeredai j\u00e9gkorongcsapat j\u00e1t\u00e9kosa."},{"sightId":2510,"townId":82,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Kissomly\u00f3","mapdata":"2|780|1018","gps_lat":"46.3792701544","gps_long":"25.8273344318","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szabi237, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Domokos_P%C3%A1l_P%C3%A9ter.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Domokos P\u00e1l P\u00e9ter\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/94\/Domokos_P%C3%A1l_P%C3%A9ter.JPG\/512px-Domokos_P%C3%A1l_P%C3%A9ter.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Domokos_P%C3%A1l_P%C3%A9ter.JPG\u0022\u003ESzabi237\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Domonkos P\u00e1l P\u00e9ter szobra","seolink":"domonkos-pal-peter-szobra","note":"","history":"Domokos P\u00e1l P\u00e9ter (V\u00e1rdotfalva, 1901. j\u00fanius 28. \u2013 Budapest, 1992. febru\u00e1r 19.) Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas magyar tan\u00e1r, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, n\u00e9prajzkutat\u00f3, a cs\u00e1ng\u00f3k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek, kult\u00far\u00e1j\u00e1nak kutat\u00f3ja. \u0150 szervezte meg el\u0151sz\u00f6r Cs\u00edksomly\u00f3n Ezer Sz\u00e9kely Le\u00e1ny Napja n\u00e9ven a ma is \u00e9l\u0151 rendezv\u00e9nyt.\n&\nwikipedia: Domokos P\u00e1l P\u00e9ter|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Domokos_P%C3%A1l_P%C3%A9ter"}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}