exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Arad

Arad
Arad
Román:
Arad
Német:
Arad
Latin:
Aradinum
Arad
Vármegye:
Arad
Ország:
Románia
Megye:
Arad
Folyó:
Maros
Tengerszint feletti magasság:
110 m
GPS koordináták:
46.171756, 21.31577
Google térkép:
Népesség
Népesség:
159e
Magyarok aránya:
9.68%
Népesség 1910-ben
Összesen 63166
Magyarok 72.96%
Németek 6.91%
Oláhok 16.27%
Szerbek 2.87%
Címer
Coa Romania Town Arad
Madboy74, Public domain, via Wikimedia Commons

A viharos történetű Maros parti város többször a hamvaiból támadt fel. Arad vármegyét a 11. század első felében Szent István alapította. Arad neve magyar személynévből keletkezett, valószínűleg a vármegye első ispánjának neve volt. Az első Arad nevű vár még nem itt, hanem a mai várostól 7 kilométerre keletre állt. Aradot a mongolok pusztították el, a későbbiekben nem említik várként. A mai Arad alapjait a török betörések elől menekülők vetették meg. 1551-ben a törökök Arad várát elfoglalták, a várost teljesen elpusztították, lakosságát legyilkolták, majd új palánkvárat építettek. Aradot 1595-ben az Erdélyi Fejedelemség magyar csapatai szabadították fel, de 1616-ban a török követelésére a fejedelem kénytelen volt ismét átengedni. Véglegesen az 1680-as években szabadult fel és határőrvidék székhelye lett. A 18. században a Habsburgok hatalmas, modern várat építtettek Arad mellett. Ezt a szabadságharc idején 1849-ben a magyarok kilenc havi véres ostrom után elfoglalták. A világosi fegyverletételt követően az osztrák seregek parancsnoka, Haynau 13 magyar honvédtisztet (12 tábornokot és 1 ezredest) végeztetett ki Aradon, akiket ma aradi vértanúkként ismerünk. Az ő emlékükre állították fel 1890-ben a híres Szabadság-szobrot, Zala György alkotását. A város a kiegyezést követően jelentős fejlődésen esett át, 1909-ben az autógyártás is beindult. A román megszállást követően a Szabadság-szobrot a román hatóságok eltávolíttatták, csak 2004-ben engedték meg ismét felállíttatni, nem is az eredeti helyén, egy román diadalív társaságában. A megszállás idején még döntően magyar város a betelepítések és az üldöztetések hatására vált román többségűvé.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1002
Arad vezetésével határőröket telepített le ide Szent István király.
1000-es évek
Ajtony pogány fejedelem, Marosvár központtal függetlenítette magát Szent István királytól. A bolgárok voltak szövetségesei. Ajtony neve a török Altyn 'arany' szóból ered, származása ismeretlen. Államát a román történetírás proto-román államként tartja számon, amit semmilyen hitelt érdemlő bizonyíték nem támaszt alá. Főként nomád állattartással (ló és szarvasmarha), kisebb részben földműveléssel foglalkoztak, illetve a Maroson szállított sót vámolták meg.
1019
II. Vazul bizánci császár elfoglalta Bulgáriát, Ajtony ezután a görögökkel lépett szövetségre. Vidinben görög szertartás szerint megkeresztelkedett és görög szerzeteseket hívott az országába, azonban maga továbbra is bolgár főúri szokás szerint hét feleséget tartott és pogány módra élt.
1028
Szent István a "bolgárölő" II. Vazul halála után Csanád vezetésével sereget küldött Ajtony leverésére. Csanád az első csatát elvesztette, majd miután az éjjel álmában oroszlán képében megjelent neki Szent György, rögtön felkerekedett, és rajtaütött Ajtony táborán. A magyar sereg a nagyőszi síkon legyőzte Ajtonyt, akinek a fejét vették. Szent István Marosvárt Csanád után nevezte át, és a vármegye első ispánjává tette a hadvezért.
1029
Ajtony legyőzését követően hozták létre Arad vármegyét. Arad neve puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve.
11. század
Várispánsági központ volt. Első, Árpád-kori vára a mai Aradtól 7 km-re keletre, az egykori Öthalom v. Glogovác falu területén feküdt.
1132
Ekkor említették először a várát. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt.
1131
Itt végeztette ki II. Béla szerb feleség, Ilona a férje megvakításában bűnös 68 főurat, akik a trónkövetelő Boriszt támogatták. Elkobzott vagyonukból alapították az Aradi társaskáptalant.
1135
II. Béla társaskáptalant alapított itt.
1224
II. András felesége, Johanna befejezte a Szent Márton tiszteletére emelt bazilika építését, aminek alapját még II. Béla tette le. A bazilika 1552-ben pusztult el.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241-42
Az ispánsági várat és Arad (vagy ahogy akkor mondták: „Orod”) városát is elpusztították a mongol seregek. A felégetett város alig volt képes magához térni, majd később, a török beütések elől menekülők megvetették a mai Arad városának alapjait az elpusztult „Orod”-tól nyugatra, a Maros partján.
1285
A várost a tatárok pusztították. A következő évszázadokban az okiratok nem említik Aradot várként.
1241 után
A környékre kunokat és oláhokat telepítettek be.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1388
Mezőváros volt.
1459
Egészen eddig portyáztak és pusztítottak II. Mohamed szultán török hadai.
1514
Dózsa serege pusztította.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1551
A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel. Ezután a törökök büntető hadjáratot indítottak Magyarország ellen.
1551. szeptember 18.
A törökök Arad várát elfoglalták. A törökök a várost teljesen elpusztították, lakosságát legyilkolták.
1552 - 1554
A törökök új palánkvárat építettek a mai Újaradi híd közelében. Arad szandzsákszékhely lett.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1594. június 11.
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem nyíltan kimondta a szakítást a törökkel.
1595. május 27.
Báthory Zsigmond a karánsebesi és lugosi bánságot a harcedzett Borbély Györgyre bízta. Borbély augusztus 13-án Facsádnál megverte a temesvári pasa seregét, majd szeptember 1-én felszabadította Lippát, ezután egészen Aradig nyomult előre és azt is felszabadította.
1595
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem csapatai felszabadították Aradot a 15 éves háborúban. Szelestey János kapitány próbálta megerősíteni a várat.
1598
A törökök visszafoglalták, de aztán Bocskai István birtokába jutott.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1616
Bethlen Gábor fejedelem a törökök követelésére kénytelen volt átengedni Aradot. Arad vármegye megszűnt, csak 1735-ben támadt fel újra.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658. július 14.
Itt győzte le II. Rákóczi György a budai pasa seregét. A fejedelem rövid időre elfoglalta és felgyújtotta a várost.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685. december 5.
Visszafoglalták Arad várát a töröktől.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1688
Véglegesen felszabadult a török alól.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1690
Arsen Csernojevics vezetésével a török elől százezer szerb vándorolt a Dunától északra, és az akkori Magyarország déli részén telepedett le, többek között Arad környékén is. A Habsburgok a militáns szerbeket határőrként alkalmazták, és többször kijátszották a magyarok ellen, amikor azok a hazájuk szabadságáért küzdöttek.
1698
Kijavították a palánkvárat.
1699 - 1741
A marosi katonai határőrvidék székhelye volt a karlócai békét követően. A Maros képezte a határt a Habsburg és a török birodalom között.
1702
Arad kiváltságos kamarai város lett. Fejlődése beindult.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1715
Camil Hofflich ferences minorita szerzetes megalapította az első német nyelvű iskolát.
1718-tól
A pozsareváci békét követően Magyarország töröktől újonnan felszabadított, Marostól délre fekvő területe (Bánság) közigazgatásilag közvetlenül Bécsnek volt alárendelve 1778-ig. A Habsburg uralkodók tiltották a magyarok visszaköltözését a Bánságba, helyettük német, román és szerb telepesekkel népesítették be a török hódítás előtt még színmagyar területet.
1723-tól
Három hullámban nagy számú németet telepítettek be a Maros déli partjára, akik megalapították Újaradot.
1745
Megalakult az Aradi Gimnázium.
1748
Arad lett a vármegye székhelye.
1750
Mária Terézia rendeletével megtiltotta a város lakóinak, hogy a készülő vár közelében letelepedjenek, és ott házakat emeljenek. A város az építkezés céljaira átengedte a Maros kanyarulatában lévő erdős szigetet, ahol Philipp Ferdinand Harsch tábornok tervei alapján megkezdték a Vauban-rendszerű, szabályos hatszög alaprajzú, csillag alakú, többszintes kazamatákkal ellátott vár felépítését.
1763-1783 között
Felépült a hatalmas vár. Kerülete 3180 m, területe pedig megközelítően 730.000 négyzetméter lett. Minden oldalán külön bástyákat helyeztek el, hat kapuval. Az egész várat külső sánc vette körül, melybe szükség esetén a Maros vizét ereszthették. A várban mintegy 3600 katonát lehetett elhelyezni 296 ágyúval.
1776
A vár építése miatt rendelet született a város elköltöztetésére a mai Zimánd község területére. Ez végül nem valósult meg, 1781-ben II. József vetette el végleg ezt a tervet.
1812
Prepárándia néven megalakult az első román nyelvű tanítóképző az akkori Magyarország területén.
1817-1818
Hirschl Jakab aradi szőnyegkereskedő megépítette Arad első színházát, ami a legrégebbi, mai napig létező kőszínház a mai Románia területén. Magyar, német és román nyelvű előadásokat is tartottak a színházban.
1818
Az erőd védőövezetét az 1783-ban megállapított 2 kilométerről 500 méterre csökkentették.
1822
Ortodox szeminárium (papnevelde) jött létre.
1833
Európában hatodikként Aradon jött létre zenei konzervatórium (Párizs, Prága, Brüsszel, Bécs és London után) Aradi Zenede néven.
1833
Elkezdték építeni a városi kórházat.
1834. augusztus 21.
Szabad királyi város lett I. Ferenc jóvoltából.
1840-1841
Megépült a Fehér Kereszt Szálló. Hangversenyezett itt Liszt Ferenc, Johann Strauss és Johannes Brahms is. Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Ady Endre és Krúdy Gyula is megszállt benne.
1846
Franz Liszt koncertezett a városban.
1847
Megépült a belvárosi református templom Hoffer József tervei alapján. 1925-ben Szántay Lajos tervei alapján imateremmel és orgonakarzattal bővült.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. március 17.
Aradi fiatalok a Hirschl színház épületében felolvasták a 12 pontot és elszavalták a Nemzeti Dalt. A város tanácsa március 20-án elfogadta a 12 pontot, de a vár Habsburg parancsnokság alatt maradt.
1849. június 28.
A várat a honvédség elfoglalta közel kilenc havi véres ostrom után. A várból a megállapodás értelmében a császáriak kivonultak. Az ostrom során az osztrák helyőrség szüntelenül bombázta a várost. Ezután a szabadságharc központja lett.
1849. augusztus 11.
Aradon adta át a hadsereg feletti főparancsnokságot Kossuth Görgey Artúrnak.
1849. augusztus 17.
Damjanich János feladta a várat a világosi fegyverletételt követően. Ezután Haynau ide helyezte át főhadiszállását.
1849. október 6.
Itt végezték ki az aradi vértanúkat. A kivégzések helyén, a vártól délre 1881-ben emeltek kőobeliszket, amit a románok később ledöntöttek. Helyén ma emlékoszlop áll. A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra (nem az eredeti helyén, a Főtéren, hanem a Tűztorony előtti egykori madárpiacon, együtt egy modern román diadalívvel).
1849. október 25.
Aradon végezték ki Kazinczy Lajos honvéd ezredest.
1850
A Fehér Kereszt Szállóban nyílt meg Arad első könyvtára.
1851
A Neumann-féle alkohol és élesztő gyár megnyílt.
1858
A vasút elérte a várost Szolnok felől.
1861-1865
Megépült a román ortodox katedrális, a magyar Cigler A
1863
Megalakult az Aradi Nemzeti Astra Egyesület az oktatás, a tudomány és a kultúra fellendítésére.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1869-1873
Megépült a Királyi Gimnázium.
1872
Megalakult a Hendl gépgyár. Nem sokkal ez után cementgyár és téglagyár létesült.
1874
Felavatták az új színházat.
1877
Megépült a híres Városháza.
1881
Megalakult a Kölcsey Kulturális Egyesület. Ők alapították a Városi Könyvtárat és a Múzeumot és később ők építtették az Aradi Kultúrpalotát.
1884
Ferenc József látogatása alkalmával bárói rangra emelte a Neumann testvéreket, akiknek szesz- és élesztőgyára és gőzmalma volt a városban.
1890
Az aradi Filharmóniai Társaság megalakult.
1890. október 6.
Felavatták a Szabadság-szobrot az aradi vértanúk emlékére, Zala György alkotását. Az akkori Szabadság-teret ma Avram Iancu térnek hívják, arról a románról, aki 1849-ben az erdélyi magyarok között népirtást rendezett.
1891
42 052 lakosa volt, köztük 25 901 magyar, 5626 német, 7873 oláh, 1704 szerb.
1891
Weitzer János megalapította a vasútikocsi gyártó üzemét. 1903-ban itt készítették el az első sikeres benzin meghajtású mozdonyokat Európában.
1893
Megalakult az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak részvénytársaság a helyi vasúttársaságok egyesítésével.
1895
Üzembe helyezték a város elektromos hálózatát.
1902-1904
Megépült a római katolikus katedrális, a minoriták temploma.
1906
Arad-Hegyaljai Motorosított Vasút név alatt megnyílt a keskeny nyomtávú vasút, amely három vonalával összekötötte Aradot Gyorok, Pankota és Máriaradna településekkel. Benzinüzemű mozdonyok végezték a vontatást.
1909
Autógyártás indult be Aradon. Az autógyár az amerikai Westinghouse cég leányvállalataként létesült Magyar Automobil Rt Westinghouse rendszer néven. 1911-ben a személyautók mellett már tehergépkocsikat is előállítottak, kis darabszámban. 1911-ben a Westinghouse felhagyott az autógyártással és eladta az üzemet a Magyar Ruggyantaárugyárnak. Új neve Magyar Automobil Részvény Társaság Arad, azaz MARTA lett. A Magyar Királyi Posta 175 darab buszt rendelt a vállalattól, az alváz licenszét a német Daimler biztosította. Következő nagy megrendelése a budapesti taxiflotta legyártása volt. 1915-ben a német Benz vásárolta meg, a termelés jelentősen nőtt és innentől kezdve repülőgépmotorokat és tehergépkocsikat gyártott. A román megszállás után a termelés hamarosan megszűnt.
1909
A Neumann család megalapította a textil gyárát, a későbbiekben híressé vált "ITA"-t.
1911–1913
Az Arad Hegyaljai keskeny nyomtávú vasutat villamosították. Ez volt a harmadik villamosvasút Magyarországon és a hatodik a Monarchiában. Ez lett Románia első villamos vasútja, miután a magyar várost 1920-ban a visszamaradott Romániához csatolták. Romániának 1965-ig nem is lett újabb villamosított vasútvonala.
1910
63 166 lakosából 46 085 magyar, 10 279 román, 4365 német, 1816 szerb, 277 szlovák és 133 cseh lakos volt.
1910
Megkezdték az Aradot Újaraddal összekötő vashíd építését a Maroson. A két város ekkor mág külön település volt, és külön megyéhez tartozott. Ebben az évben avatták fel az új vasúti pályaudvart is.
1913
Felavatták a Kultúrpalotát, amit Szántay Lajos tervezett a Kölcsey Kulturális Egyesület megrendelésére. Ebbe költözött be a múzeum, a könyvtár és a filharmónia.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1919
A város volt a székhelye gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának, amelynek Horthy Miklós is tagja volt.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1921
A Weitzer Vagongyárat és a MARTA céget összeolvasztották Astra Arad név alatt. Az 1980-as évekre ez lett Európa legnagyobb tehervagongyára.
1925
A román hatóságok eltávolíttatták a helyéről a Szabadság-szobrot.
1926
A gépkocsigyártást megszüntették Aradon.
1924
Béla Bartók koncertezett a városban.
1944. szeptember 13.
A 3. magyar hadsereg elfoglalta.
1944. szeptember 19.
A szovjet és román hadsereg szállta meg.
1948
Újaradot Aradhoz csatolták.
1950-es évektől
Német lakossága kivándorolt.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
2004. április
Újra felállíthatták a magyar szabadságharc véres megtorlására emlékező Szabadság-szobrot, de nem az eredeti helyén, hanem a Tűzoltó téren, ami a "Megbékélés park" nevet kapta. Egy 9 méter magas diadalív előtt áll, amit a románok emeltek Avram Iancu tiszteletére, aki a szabadságharc idején az erdélyi magyarok között népirtást rendezett. A szobrot románok azóta többször is megrongálták.
Várak
Aradi erőd
Cetatea Aradului
Aradi erőd
FlorinCB, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Állapot:
Romos
Belépés:
Nem látogatható
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Templomok, vallási épületek
Páduai Szent Antal római katolikus katedrális, Minorita templom
Páduai Szent Antal római katolikus katedrális, Minorita templom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Páduai Szent Antal római katolikus katedrális, Minorita templom
Története

A minorita templom 1902-1903 között épült Tabakovits Emil tervei alapján a korábbi barokk templom helyén eklektikus stílusban. Belső kialakítása elhúzódott, 1911-ben szentelték fel. Kiszabadításuk után udvarán őrizték az 1918-ban eltávolított Szabadság-szoborcsoport szobrait.

A katolikus egyház a 17. század végén kezdte meg újra tevékenységét Aradon, amikor a ferences minoriták a császári hadsereggel letelepedtek az aradi erődben, ahol az első katolikus templom épült. A minoriták a polgári településen is prédikáltak, és hozzájárultak a város első katolikus templomának létrehozásához, még a század elején.

Az aradi katolikus templom alapkövét 1751. április 3-án Franz Anton Engl von Wagrain csanádi püspök rakta le, 1758. április 13-án pedig megtörtént a templom szentelése és átadása a minoritáknak. 1901–1903 között a régi templomot lebontották. Az új templom neobarokk stílusban Tabakovits Emil tervei alapján már 1906-ra felépült, de csak 1911. október 2-án szenteltek fel. A bejárat fölött Michelangelo Pietá című szobrának másolata látható. Fölötte Jézus, Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet szobrai. A pronaoszban látható Szentháromság-bronz szoborcsoport alkotója Róna János. A főoltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja, id. Vastagh György munkája. A templomot Lohr ferenc és Bodgánffy Pauli Erik Jézus életét ábrázoló freskói díszítik. Az ólomüveg ablakokon Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Imrét és Szent Erzsébettel láthatjuk.

A templomudvarba található a minorita rend által fenntartott kultúrház 1926-ban épült épülete.

Református templom
Biserica Reformată
Református templom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református templom
Története

1847-ben épült. 1848-49-ben hadikórház működött benne, mivel ekkor még nem volt berendezve. Az akkori lelkipásztor Baló Benjámin volt, aki Brádról menekült Aradra, miután az ottani román felkelések rengeteg magyar áldozatot követeltek. Útközben ráadásul meghalt a felesége, és az 1 éves kisfia is. Ennek ellenére ő látta el az 1849. október 6-án kivégzett két protestáns vértanú, Gróf Leiningen-Westerburg Károly és Dessewffy Arisztid lelkigondozását. De még előtte egy előttük kivégzett ezredest, Ormai Norbertet, illetve az utánuk, október 25-én kivégzett Kazinczy Lajost is ő temette el.

A református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós Purgly Magdolnával Csécsi Imre akkori lelkész előtt.

Evangélikus templom, Vörös templom
Biserica Roșie
Evangélikus templom, Vörös templom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom, Vörös templom
Története

Alapkövét 1905. március 15-én rakták le és 1906 szeptemberében avatták fel. Neogótikus stílusban Szántay Lajos tervei alapján a Fő utcán (régi nevén Andrássy úton). Az oltár és a szószék Örr György kassai oltárépítő mester alkotása. A színes üvegablakokat Palka József budapesti üvegfestő készítette.

Szent Péter és Pál szerb ortodox templom
Biserica sârbească Sf. Petru și Pavel
Biserica sârbească
IuliuSturza92, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szent Péter és Pál szerb ortodox templom
Története

1698 és 1702 között Jovan Popovic Tekelija kapitány alapította a családjukkal együtt Aradon letelepedő szerb határőrök számára. Barokk sítlusban épült. Jelenlegi képét 1790 és 1822 között nyerte el, amikor Sava Tekelij, az alapító dédunokája oroszországi mesterekkel tornyát megmagasíttatta. Ez Arad legidősebb máig fennálló épülete.

Keresztelő Szent János születése román ortodox katedrális
Catedrala Nașterea Sfântului Ioan Botezătorul din Arad
Catedrala Naşterea Sfântului Ioan Botezătorul - panoramio
Mister No, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Keresztelő Szent János születése román ortodox katedrális
Története

Procopie Ivascovici püspök kezdeményezésére 1862 és 65 között épült fel a gyuláról származó Czigler Antal építész tervei alapján késő barokk, copf stílusban. Fő támogatója a Mocsonyi család és a bécsi illetőségű Sina György bankár volt. A nyugati főhomlokzatot uraló két karcsú torony közötti oromzat csak 1905 és 1906 között épült meg, a templom felújításakor.

Oszlopos Simeon orthodox kolostor
Arad Kirche der Apostel Petrus und Paulus 3902
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Oszlopos Simeon orthodox kolostor
Története

1760-ban Sinesie Jivanovici ortodox püspök szerződést kötött Egidius Ienowein aradi építőmesterrel a templom és a kúria építésére. Az egykor önálló Gáj falu északi peremén épült barokk stílusban. Két évtizedig volt ortodox püspöki székhely, majd nyári rezidencia lett. A 19. század első felében a szerb és román ortodox egyház szétválásáig a templom plébániatemplom volt, a két nemzeti egyház különválása (1864) után csak a román közösség használta az első világháborúig. A román megszállás után a faluközpontban új román templom épült, a régi üresen állt. 1955-ben alapították a ma is működő ortodox női kolostort. A mellette álló új neobizánci templom nemrég épült.

Szerb püspöki palota
Eredetileg:
püspöki / érseki palota
Jelenleg:
püspöki / érseki palota
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szerb püspöki palota
Története

A 20. század elején építették Emilian Tabaković építész tervei alapján.

Zsinagóga
Zsinagóga
Eredetileg:
zsinagóga, ház
Jelenleg:
ház, zsinagóga, vigadó / koncertterem
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

A zsidók a 18. században telepedtek meg a városban. A zsinagóga 1828 és 1834 között épült fel klasszicista stílusban. Ma is a helyi zsidó közösség használja, illetve koncerteket tartanak benne.

Középületek
Városháza
Primăria
Városháza
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

Atzél Péter polgármestersége idején a városi tanács megszavazta egy kölcsön felvételét a színház és a városháza új épületére. A városháza terveit Lechner Ödön készítette el, azonban a színház 1874. szeptember 21-ei átadását követően kiderült, hogy a felvett pénz (800.000 forint) többségét már felemésztette a színház megépítése, így a városháza terveit Pekár Ferenc helyi műépítésszel módosíttatták (eredetileg két emeletesre és zárt udvarosra tervezték). 1877. január 10-én tartották benne városi tanács első közgyűlését. Stílusa a flamand újreneszánsz és a későközépkori városházak stílusát ötvözi. Tornya 54 méter magas, óraszerkezetét Svájcból hozták, 1878-ban. A toronyóra mechanizmusa minden egész órában egy hazafias dalt játszik. A Városháza előtt egykor Kossuth Lajos szoborcsoportja állt, amely ma már nem látható.

Volt vármegyeháza
Volt vármegyeháza
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Felkeres
Volt vármegyeháza
Története

1821-ben klasszicista stílusban épült. Tervezője ismeretlen. Egy ideig itt működött a törvényszék is, pincéjében pedig börtön működött. A megyei közigazgatás bővítésekor 1870-71-ben az épülettel szemben egy hasonló, neoklasszicista stílusú ikerépületet emeltek (81-es szám alatt).

Pénzügyi palota
Pénzügyi palota
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Felkeres
Pénzügyi palota
Története

A 19. század vége felé eklektikus stílusban épült, a bécsi rokokó stílusjegyeivel.

Csanádi-palota, az Arad-Csanádi Egyesített Vasútvonalak egykori székháza
Palatul Cenad
Csanádi-palota, az Arad-Csanádi Egyesített Vasútvonalak egykori székháza
Eredetileg:
székház, ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Csanádi-palota, az Arad-Csanádi Egyesített Vasútvonalak egykori székháza
Története

1892 és 1894 között épült az Arad-Csanádi Egyesített Vasútvonalak számára székháznak Ybl Miklós építészeti irodájának tervei alapján. Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak 1893-ban alakult az Arad-Körösvölgyi Vasút és az Arad-Csanádi Vasút egyesülésével. A vasút 1927-ig működött; utána az irodákból is lakásokat alakítottak ki.

Ebben az épületben működött a leghosszabb életű aradi napilap, az Aradi Közlöny (1885-1940) szerkesztősége. Udvarán még eredeti állapotában látható két, közvilágítás céljára szolgáló gázlámpa.

Összetartás szabadkőműves páholy egykori székháza
Összetartás szabadkőműves páholy egykori székháza
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Összetartás szabadkőműves páholy egykori székháza
Története

1870-ben alakult meg a Aradon a Széchenyiről elnevezett, 1871-ben pedig Újaradon a Petőfi nevű jánosrendi páholy. A két páholy mellett 1870-ben kezdte el működését egy skót rítusú páholy, Fraternitas néven. Nyolc-tíz évi aktivitás után mindhárom aradi páholy kifulladt, és az ideiglenes beszüntetés mellett döntött. 1888-ban az egykori tagok közül többen Összetartás (Concordia) néven egy új páholy létrehozása és felépítése mellett döntöttek. 1902-ben vásárolták meg a Tanítóképzővel szembeni telket, amelyen 1905-re épült fel az Emilként emlegetett Tabakovics Milán tervezte, magas templomra emlékeztető díszes neoklasszicista épület. Az épületet 1905 október 21-én avatták fel páholyházzá. 1908-ra a taglétszám 126 főre nőtt. Ma az Aurel Vlaicu oktatási intézménycsoport dísztermeként funkcionál.

Igazságügyi palota
Palatul Justiției
Palatul de justiție
IuliuSturza92, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
bíróság
Felkeres
Igazságügyi palota
Története

1892–1895 között neoklasszicista stílusban épült.

Andrényi kórház
Spitalul Clinic Județean de Urgență Arad
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Felkeres
Andrényi kórház
Története

Kulturális létesítmények
Kultúrpalota, Ereklyemúzeum, Arad Megyei Múzeum
Complexul Museal Arad
Kultúrpalota, Ereklyemúzeum, Arad Megyei Múzeum
Eredetileg:
múzeum, könyvtár, galéria
Jelenleg:
múzeum, vigadó / koncertterem
Felkeres
Kultúrpalota, Ereklyemúzeum, Arad Megyei Múzeum
Története

1911 és 1913 között épült a Kölcsey társaság kezdeményezésére Szántay Lajos tervei alapján. A palota egyes részeit a történelmi korok építészetének megfelelően alakította ki. Itt kapott helyet az Ereklyemúzeum, a könyvtár, a képtár és más helyi gyűjtemények. Az Ereklyemúzeumban az Aradon 1849-ben kivégzett honvédtisztek illetve a szabadságharc emlékeit őrző gyűjtemény volt látható. Építését a Közoktatási Minisztérium 150 ezer koronával támogatta. Az épületet Rubletzky Géza domborművei díszítik. Ma a Történeti Múzeum található benne, jelentős 1848-as emlékekkel.

1881-ben megalakult az aradi Kölcsey Egyesület, amely célul tűzte ki, hogy a szabadságharchoz köthető ereklyéket összegyűjtse, és ebből majd később egy múzeumot nyisson meg. Ez a múzeum 1892-ben október 6-án meg is nyílt a mostani színháznak a második emeletén. Majd 1893. március 15-én véglegesen megnyílt és átadták. Ott működött egészen 1913-ig. 1913-ban a Szántay Lajos tervezte Kultúrpalotába költözött. 1893-ban, amikor megnyílt a múzeum majdnem 4000 tárgyat bemutató kiállítása volt.

Színház
Teatrul Clasic Ioan Slavici
Színház
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Felkeres
Színház
Története

Atzél Péter polgármestersége idején a városi tanács megszavazta egy kölcsön felvételét a színház és a városháza új épületére. A színházat 1871-ben Czigler Antal aradi építész (esetleg fia, Győző) tervei alapján kezdték építeni. 1874. szeptember 21-én avatták fel Ferenc József jelenlétében a Hunyadi László című opera nyitányával. Ekkorra kiderült, hogy két épületre felvett pénz (800.000 forint) többségét már felemésztette a színház megépítése. Homlokzata klasszicita, belseje neobarokk díszítésű. A mennyezetképeket Lotz Károly tervei alapján Györgyössy Rudolf aradi festő készítette. Óriási nézőtere 1200 ember befogadására volt képes. 1883. február 18-án az épület leégett. Újjáépítésével az arad Halmay Andor építészt bízták meg. 1885. októberében nyílt meg. 1913-ig, a Kultúrpalota megépüléséig első emeletén foglalt helyet az Ereklyeműzeum, vagyis az Aradon 1849-ben kivégzett honvédtisztek illetve a szabadságharc emlékeit őrző gyűjtemény. Belső díszítését Tóth András épületszobrász, Tóth Árpád édesapja készítette. 1949-ben megszüntették a magyar tagozatot. 1955-ben ismét leégett. Újjáépítése során belső terét jelentősen módosították. Főhomlokzati oszlopsora is ekkor készült Milos Cristea tervei alapján, timpanonjában szocreál stílusú szoborcsoporttal.

Egykori Magyar Királyi Állami Főgimnázium
Colegiul Național Moise Nicoară
Colegiul Naţional Moise Nicoară - panoramio
Mister No, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori Magyar Királyi Állami Főgimnázium
Története

Diescher József tervezte.

Az aradi, középiskolás szintű oktatás története 1745-ben kezdődött, amikor a minorita rend megalapított egy iskolát, amely 1872-ig, mint hatosztályos gimnázium működött, ezt követően állami intézménnyé vált. A gimnázium új épülete a századforduló táján épült. Egészen 1919-ig Királyi Főgimnázium névvel szerzett hírnevet. Az oktatási intézményt ekkor átvette a román állam, minek következtében gyakorlatilag megszűnt a magyar nyelvű, középfokú oktatás a városban. Mivel törvényesen csak a felekezeti iskolákban működhetett kisebbségi nyelven történő oktatás, az aradi magyar közösség összefogott a katolikus egyházzal, és megalapították a Római Katolikus Főgimnáziumot, majd közadakozásból, szülői támogatásból 1922-ben megépítették az iskola épületét – az épület tulajdonjogát a szülők a Temesvári Római Katolikus Püspökség kezébe ruházták.

Csiky Gergely Főgimnázium
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Csiky Gergely Főgimnázium
Története

A főépületében 1923 óta folyik tanítás. Arad megye egyetlen magyar nyelvű középfokú iskolája, az egykori Magyar Királyi Főgimnázium és az Aradi Katolikus Főgimnázium utódja.

Az aradi, középiskolás szintű oktatás története 1745-ben kezdődött, amikor a minorita rend megalapított egy iskolát, amely 1872-ig, mint hatosztályos gimnázium működött, ezt követően állami intézménnyé vált. A gimnázium új épülete a századforduló táján épült. Egészen 1919-ig Királyi Főgimnázium névvel szerzett hírnevet. Az oktatási intézményt ekkor átvette a román állam, minek következtében gyakorlatilag megszűnt a magyar nyelvű, középfokú oktatás a városban. Mivel törvényesen csak a felekezeti iskolákban működhetett kisebbségi nyelven történő oktatás, az aradi magyar közösség összefogott a katolikus egyházzal, és megalapították a Római Katolikus Főgimnáziumot, majd közadakozásból, szülői támogatásból 1922-ben megépítették az iskola épületét – az épület tulajdonjogát a szülők a Temesvári Római Katolikus Püspökség kezébe ruházták.

Volt Kereskedelmi Akadémia
Volt Kereskedelmi Akadémia
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Volt Kereskedelmi Akadémia
Története

Egykori magyar királyi állami tanítóképző
Colegiul Național Preparandia - Dimitrie Țichindeal
Egykori magyar királyi állami tanítóképző
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori magyar királyi állami tanítóképző
Története

1900 előtt épült. 1919-ben a megszálló románok vették át.

Arad Megyei Könyvtár
Biblioteca Județeană Alexandru D. Xenopol Arad
Arad Megyei Könyvtár
Eredetileg:
könyvtár
Jelenleg:
könyvtár
Felkeres
Arad Megyei Könyvtár
Története

1881-ben, a Kölcsey kulturális társáság hozta létre az első könyvtárat, de csupán a társaság tagjai számára. A városi könyvtár 1913-ban a Művelődési Palotában nyílt meg. 1984-ben költözött a jelenlegi épületbe.

Régi szanház, Hirschl-színház
Teatrul vechi
Régi szanház, Hirschl-színház
Eredetileg:
színház / opera, mozi
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
Régi szanház, Hirschl-színház
Története

1817-1818 között építtette barokk stílusban, Jakob Hirschl, bécsi származású aradi kereskedő. Kezdetben német ás magyar társulatok, vándortársulatok játszottak a termében, így Déryné Széppataki Róza (1793-1872), illetve Petőfi Sándor is. Az új színház felépítése (1874) után a régi színházat kelléktárrá alakították át, majd 1907-ben itt nyitották meg a város első állandó filmszínházát, az Urániát, amely 1967-ig működött.

Egykori kaszinó
Vechiul Cazinou
Cazinoul din Arad
Silenzio76, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kaszinó
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
Egykori kaszinó
Története

1872-ben neobarokk stílusban épült.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Egykori Fehér Kereszt szálloda
Hotel Ardealul
Egykori Fehér Kereszt szálloda
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Felkeres
Egykori Fehér Kereszt szálloda
Története

1840-41-ben emelték a város első szállodájaként a bécsi Franz Mahler tervei alapján klasszicista stílusban. Helyén előtte postakocsi-állomás és vendégfogadó állt. Az épület hátsó traktusához csatolt impozáns méretű erkélyes télikertben 1846-ban két alkalommal Liszt Ferenc is koncertezett. A szálloda neves vendégei között volt Ferenc József, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond is. Előadótermében ifjabb Johann Strauss és Brahms is fellépett. 1868 előtt, amikor is átadták az Arad-Gyulafehérvár vasútvonalat, az épület előtt álltak meg a Maros-völgye felől érkező postakocsik.

Egykori Vörös Ökör Fogadó
Egykori Vörös Ökör Fogadó
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
ház
Felkeres
Egykori Vörös Ökör Fogadó
Története

A 19. század első felében épült a városba érkező kereskedők számára az ökörpiac mellett. A földszintjén étterem, emeletén szállloda működött.

Egykori Központi Hotel
Intesa Sanpaolo Bank
Egykori Központi Hotel
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
bank
Felkeres
Egykori Központi Hotel
Története

1894-ben adták át, és célja a Fehér Kereszt szálloda egyeduralmának megszüntetése volt. Reisinger Sándor és Fodor Dezső tervezte palota első tulajdonosa Csermák Ágoston üzletember volt. A földszinten működő kávézó hamar az aradi újságírók találkozó helyévé vált. A Központi Szálloda a kor elvárásai mellett – vízvezeték, villanyvilágítás – télikertet építettek elhúzható üvegtetővel, volt rendezvényterme és minden vonathoz bérkocsi volt igazítva.

Egykori Arad-Csanádi Takarékpénztár
Egykori Arad-Csanádi Takarékpénztár
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Egykori Arad-Csanádi Takarékpénztár
Története

Az épület az Arad-Csanádi Takarékpénztár számára épült 1909–1910-ben Hubert József tervei alapján eklektikus stílusban.

Lloyd-palota
Liceul Tehnologic de Electronică și Automatizări Caius Iacob
Eredetileg:
biztosító
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Lloyd-palota
Története

A Lloyd-társaságaz székházának megépítésére az egykori Három Királyokhoz fogadó és vendéglő lebontását követően adódott lehetőség, az Andrássy tér (Forradalom útja) 5. szám alatti, megüresedett telken. 1909-ben adták használatba. Az első emeleti helyiségek és a nagyterem multifunkcionális volt. Itt tartották a tanácskozásokat, de a bálokat is. Rövidesen az aradi gazdasági elit kedvenc találkozóhelye lett.

Egykori MARTA autógyár
Fabrica de maşini MARTA, ridicată în 1905, a fost prima uzină de automobile de pe actualul teritoriu al României.
Iuliananet, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
gyár
Jelenleg:
gyár
Felkeres
Egykori MARTA autógyár
Története

Magyarországon az első kifejezetten autógyártásra tervezett gyárat 1909-ben Aradon Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer (más néven Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad, rövidítve: MARTA) néven avatták fel. A magyar autógyártás történetének egyik legjelentősebb típusa a cégnév rövidítéséből adódó nevet kapott. Kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat, valamint egy Marta nevű személyautót gyártottak. 1912-ben a Westinghouse cég francia leányvállalata csődbe ment, a MARTA céget az Austro-Daimler vette át.

A Posta hamarosan a Martától rendelte meg 175 autóbuszból álló állományát. 1915-ben a német Benz cég (amely akkor még nem egyesült a Daimlerrel, hanem önálló autógyár volt) vásárolta meg a MARTA cég tulajdonjogát. Továbbra is Marta márkanév alatt Austro-Daimler személygépkocsikat gyártottak, többek között az első 150 budapesti taxit is. Az első világháború alatt a gyár csak repülőgépmotorokat állított elő. Az 1919-es román megszállás után a gyártelep ASTRA néven működött tovább és az autógyártás nem folytatódott.

Városi infrastruktúra
Víztorony
Turnul de Apă
Víztorony
Eredetileg:
víztorony
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Víztorony
Története

A város ivóvíz ellátásának megoldására 1896-ban épült ez a víztorony, az annak idején Tűzoltók-terének nevezett helyen. 25 méter magas és erőd kinézete van.

Budapest után Arad az elsők között volt, ahol vízvezeték rendszert építettek ki. A torony a tűzoltóságnak őrtoronyként is funkcionált, mint a legmagasabb épület, melyről be lehetett látni a települést. 1927-ben a tető leégett, melyet rendbe hoztak, és 1956-ig még biztosította az ivóvízellátást. Jelenleg magán kézben van, és múzeumot alakítottak ki benne, Víz és Tűzoltó kiállításnak ad otthont.

Maros-híd, volt Erzsébet-híd
Pontul Traian
Eredetileg:
híd
Jelenleg:
híd
Felkeres
Maros-híd, volt Erzsébet-híd
Története

1910. novembër 6-án avatták föl a Fodor Zsigmond és Reisinger Sándor közös aradi cége és budapesti üzlettársuk, Schiffer Miksa mérnök által építtetett Erzsébet hidat. A fémhidat a második világháborúban, 1944. szeptembër 21-én robbantatották föl. Ma Traianus császár nevét viseli. Az eredeti híd nem így nézett ki.

Vasútállomás
Gara Centrală Arad
Station Arad
Smiley.toerist, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vasútállomás
Jelenleg:
vasútállomás
Felkeres
Vasútállomás
Története

1910-ben Szántay Lajos tervei alapján épült.

Magánlakhelyek
Andrényi-palota
Palatul Andrenyi, Palatul Copiilor Şi Elevilor Arad
Andrényi-palota
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
szabadidőközpont
Felkeres
Andrényi-palota
Története

A palotát 1880–1890 között építtette a bárói rangra emelt Andrényi kereskedőcsalád. Az 1948-as államosítást követően Úttörőrpalota, 1990 óta Gyermekpalota lett.

Neumann-palota
Palatul Neumann
Neumann-palota
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Neumann-palota
Története

1891–1892 között épült eklektikus stílusban a gazdag Neumann család részére.

Nádasdy-palota
Nádasdy-palota
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Nádasdy-palota
Története

1904-ben épült Reisinger építész tervei alapján szecessziós stílusban.

Kohn-palota
Kohn-palota
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Kohn-palota
Története

1905-ben épült Kohn József palotája és bádogos műhelye.

Urbán István főispán háza
Urbán István főispán háza
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Urbán István főispán háza
Története

Szecessziós stílusú palota.

Porcia-bérpalota
Porcia-bérpalota
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Porcia-bérpalota
Története

Gróf Porcia Lajos építtette maga és családja számára az 1900-as évek elején szecessziós stílusban. Tervezője ismeretlen. Homlokzatán a Porcia grófok címere látható.

Hermann-palota
Palatul Herman Gyula
Hermann-palota
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Hermann-palota
Története

1884-ben a gazdag aradi kereskedő, Hermann Gyula építtette eklektikus stílusban. Eredetileg négy luxusapartmant alakítottak ki benne. Díszítését Tóth András épületszobrász, Tóth Árpád költő édesapja végezte.

Kovács-palota
Palatul Kovacs
Creator: István Babócs, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
ház
Felkeres
Kovács-palota
Története

Kovács Artúr özvegye, az Abbazia kávézó volt tulajdonosa építtette 1906-ban Babócs István építész tervei alapján szecessziós stílusban.

Szántay-palota
Palatul Szantay
Szántay-palota
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Szántay-palota
Története

Szántay Lajos építész saját tervei alapján építtette 1905 és 1911 között szecessziós stílusban eredetileg bérház céljára.

Jakabffyné bérháza
Jakabffyné bérháza
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Jakabffyné bérháza
Története

1906-ban özvegy Jakabffyné megrenelésére épült a bérpalota. Kövér Lajos, az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak építészmérnöke tervezte.

Volt Földes Patika
Volt Földes Patika
Eredetileg:
ház, gyógyszertár
Jelenleg:
ház, gyógyszertár
Felkeres
Volt Földes Patika
Története

Tabakovics Milán trevezte szecessziós stílusban.

Bohus-palota
GB apartments - Bohuş Palace confort
Bohus-palota
Eredetileg:
ház, mozi
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Felkeres
Bohus-palota
Története

1913-ban báró Bohus család megrendelésére Szántay Lajos tervei alapján szecessziós stílusban épült. Földszintjén nyílt meg a város első, külön erre a célra tervezett mozija, az Apolló. E házban alkalmaztak Aradon először vasbeton födémeket.

Vaslakat-ház
Casa cu lacăt
Casa cu lacat Arad
Silenzio76, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Vaslakat-ház
Története

1815-ben épült. A ház egyik sarkán kialakított boltíves, lelakatolt fémkorláttal óvott mélyedésében helyezték el az aradi céhek jelképét, a Vasalt tuskót. A céh-tuskót egy temesvári szobrász Moritz Heim, készítette Andrei Trandafir makedo-román kereskedő megrendelésére. Tulajdonképpen ez egy fémlemezzel bevont fatörzs-darab. Európa céhközpontjaiból jöttek a segédekként felszabadult inasok szakosodni Aradra, és annak jeléül, hogy itt jártak, különbözö formájú szegecseket vertek a tuskóba. A tuskó eredeti formájában látható a Szépművészeti Múzeum II. emeletén.

Emlékművek
Szabadság-szobor
Szabadság-szobor
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Szabadság-szobor
Története

Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György párizsi díjat nyert alkotását.

Az emlékmű megalkotására 1877-ben Huszár Adolf nyert megbízást, azonban ő hamarosan elhunyt. Huszár terveit átértelmezve a végső terveket Zala György készítette el. Zala 1885. október 6-án, a vértanúk halálának napján kezdte el a munkát. Először az Ébredő szabadság alakja készült el 1886 tavaszán, ezt a Harckészség és az Áldozatkészség követte 1887 nyarán. A végére maradt a Haldokló harcos, illetve a csoport főalakja, a Hungária.

A szobor ünnepélyes felavatására 1890. október 6-án került sor a Szabadság téren (ma Avram Iancu tér). Az ünnepélyen részt vettek a vértanúk családtagjai (Damjanich Jánosné, Schweidel tábornok lánya, Leiningen tábornok fia), illetve a szabadságharc tisztjei közül Klapka György.

A román megszállás után azonnal felmerült a szobor lebontásának gondolata. 1923-ban a rongálások megakadályozása céljából bedeszkázták az emlékművet. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány 1512/925 számú rendeletére eltávolították, utána különböző helyeken tárolták, legutoljára az aradi vár árkában őrizték.

1999. október 6-án a Magyarország és Románia között létrejött megegyezés alapján a Radu Vasile vezette kormány a Szabadság-szobrot a minorita rendház udvarára szállították. Itt kezdődött meg a restaurálás folyamata is. A szobor leleplezése az új helyen 2004. április 25-én történt. Az új helyszínen, a Tűzoltó téren, ami a „Megbékélés Park” nevet kapta, egy 9 m magas győzelmi kapuval szemben áll, amely alatt Avram Iancu és más román felkelők állnak.

2011. április 13-án lelopták a szoborról a diadémot, a tőrt és egy kardot.

2015. február 14-én a tizenhárom vértanút ábrázoló bronz domborművek közül hatot román nemzeti színekre – pirosra, sárgára és kékre – színeztek, emellett a talapzatra fekete színű festékszóróval magyarokat gyalázó szöveget írtak.

Szentháromság-szobor
Faţada Teatrului Ioan Slavici din Arad, jud. AR
MunteanUK, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szentháromság-szobor
Története

Aradon 1708-tól 1741-ig többször is áldozatait szedte a pestis. Rengetegen haltak meg, és az aradiak 1732-ben megfogadták, hogy szobrot emelnek a Szentháromságnak, ahol minden évben imádkozni fognak. Emellett évente egyszer Máriaradnára zarándokolnak. A szobrot 1746-ban állították fel. A ma is látható szobrot 1901-ben készítették el, és 2007-ben állították vissza.

Aradi vértanúk emlékműve és sírboltja
Memorial of the 13 Martyrs of Arad
Károly Cserna, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű, síremlék / kripta / mauzóleum
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű, síremlék / kripta / mauzóleum
Felkeres
Aradi vértanúk emlékműve és sírboltja
Története

A Vesztőhely egészen az 1932-es ásatásokig – melynek során megtalálták azon vértanúk maradványait, akiket a bitófák tövében temettek el – a kivégzések helyszíneként élt az emlékezetben.

Az aradi Alföld című napilapban 1867. június 16-án, egy héttel I. Ferenc József megkoronázása után, megjelent egy felhívás emlékoszlop felállítására. A felhívás megfogalmazója Tiszti Lajos lapszerkesztő volt. 1867-ben a bitófák feltételezett helyén egy 13 ágú, kiszáradt eperfát és keresztet helyeztek el. 1871-ben ezek helyébe a zsigmondházi mezőn az Aradi Honvédegylet tagjai gondoskodásából állították az első szerény emlékkövet. Ez egy másfél láb magasságú, négyszögű faragott terméskő volt, amelyen csak a kivégzés dátuma állt, 1849. október 6.

1873-ban szintén az Aradi Honvédegylet állíttatta fel a város sétaterén Aradi Zsigmond alkotását, amelyet az 1849-ben elesett hősök síremlékének szántak.

1874-ben a város hazafias polgárainak támogatásával az országos honvédgyűlés 1874-ben a környezetből jobban kimagasló kőemléket emeltetett a feltételezett vesztőhelyen. A termőföld növényei azonban éppúgy eltakarták, s a medréből ki-kilépő Maros iszappal, sárral borította be.

1878-ban Haeffner Ernő, Győr főszámvevője kezdeményezte egy, az aradi vértanúk kivégzésének helyén felállítandó emlékmű megépítését, valamint október 6. nemzeti gyásznappá nyilvánítását.

1881-ben épült meg a ma is álló emlékmű. A mesterséges domb, melyre 15 lépcső vezet föl, kiemeli a síkságból a sötétszürke gránitból készült obeliszket. Az obeliszk Budapesten Jablonszky Vince műtermében készült. Egyik oldalán a gyásznap dátuma: 1849. október 6., a másikon a tizenhárom honvédtiszt neve, kivégzésük sorrendjében.

Az 1932. évi ásatások során sikerült azonosítani a vértanúk földi maradványait a kivégzés tényleges helyszínén.

Az 1932-ben föllelt, illetve az Arad megyében található összes hamvakat 1974. október 6-án, a 125. évfordulón temették el kis koporsókban az obeliszk alá. Ekkor kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el. A vértanúk földi maradványait addig az Ereklyemúzeumban őrizték. Ekkor hozták Aradra Borosjenőből Leiningen Westerburg Károly, valamint Mácsáról Damjanich János és Lahner György földi maradványait. Kiss Ernő Eleméren (Szerbia), míg Dessewffy Arisztid Margonyán (Szlovákia) nyugszik.

Fábián Gábor mellszobra
Biserica reformata - panoramio (2)
Mister No, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Fábián Gábor mellszobra
Története

2008. május 26-án avatták fel a református templom előtt Kocsis Rudolf aradi szobrászművész alkotását.

Író, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémiának a tagja, a világosi körzet országgyűlési képviselője volt az 1848-as forradalom idején. Ő volt a református gyülekezet főgondnoka a templomépítés idején.

Már korábban is állítottak mellszobrot Fábián Gábornak. Philipp István alkotását 1912-ben állították fel a református templom előtti kis parkban. 1934. szeptember 4-én éjjel a szobrot ismeretlen tettesek ledöntötték. A sérült büsztöt egy ideig a polgármesteri hivatalban őrizték a lebontott Kossuth-szobor mellett, de később nyoma veszett.

Endrődi Salacz Gyula mellszobra
Endrődi Salacz Gyula mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Endrődi Salacz Gyula mellszobra
Története

Arad polgármestere volt 1875 és 1901 között. Jelentősen fejlődött és modernizálódott a város polgármestersége alatt.

Csiky Gergely mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Felkeres
Csiky Gergely mellszobra
Története

Philipp István alkotását 1912-ben állították fel a református templom előtti kis parkban, közvetlen Fábián Gábor szobra mellett. 1934. október 25-én a szobrot ismeretlen tettesek ledöntötték. A sérült szobrot az aradi múzeum raktárában őrizték. Felmerült a lehetőség, hogy a Csiky Gergely nevét viselő gimnáziumban újra felállítanák a szobrot, de végül Kocsis Rudolf alkotása került felavatásra az iskola folyosóján. Csiky Gergely (1842-1891) drámaíró, műfordító volt.

Búsuló Arad
Statue of the 1848-49 Hungarian Revolution in Arad
Károly Cserna, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Felkeres
Búsuló Arad
Története

1849. február 8-án az aradi honvédség és nemzetőrség, Asztalos Sándor őrnagy és Boczkó Dániel kormánybiztos vezetésével, súlyos utcai csatában legyőzte a várból támadó osztrák reguláris és a városba betört szerb, román szabadcsapatokat. 240 honvéd esett el a harcok során. Az ő emlékükre készítette el az aradi születésű, de Milánóban élő Aradi Zsigmond szobrászművész ezt a művet, és egyenesen onnan küldte Magyarországra.

A carrarai fehér márványból készült szobor egy nőalakot ábrázol, amint térdre ereszkedve koszorút tesz le a város 1849-es megmentőinek emlékére.

1873. február 8-án, az aradi csata 24. évfordulóján avatták fel az Andrássy sétány északi végén.

A román megszállás után eltávolították a közterületről és a régi temetőbe helyezték át, az 1849-es harcokban elhunyt honvédek sírja mellé. 1932-ben a temető felszámolása után a megrongálódott szobor az aradi múzeum raktárába került. Azóta is a múzeumban várja rehabilitációját.

Diadalív
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Diadalív
Története

Ez a diadalív volt a feltétele annak, hogy a Megbékélés parkjában újra felállításra kerülhessen a Szabadság-szobor. A diadalíven Havasalföld, Erdély és Moldva 1848-as mozgalmai vezetőinek a domborművei találhatóak, köztük Nicolae Bălcescu, Avram Iancu és M. Kogălniceanu. Avram Iancu (1824–1872) erdélyi román jogász volt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője. Több ezer magyar polgári személyt gyilkoltak le csapatai, egész falvakat irtva ki, kihasználva, hogy a magyar honvédek Erdély osztrák uralom alóli felszabadításával voltak elfoglalva.

Kossuth Lajos szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Felkeres
Kossuth Lajos szobra
Története

1909. szeptember 19-én avatták fel az egykori József főherceg úton. 1919-ben Arad román megszállását követően a román hatóságok az szobor eltávolítását kezdeményezték, de a lakosság tiltakozására való tekintettel elálltak szándékuktól. 1921. március 9-re virradóra ismeretlen tettesek ledöntötték az emlékmű mellékalakjait, mire a hatóságok bedeszkázták a szobrot. 1925. július 27-én megkezdték a lebontását. Darabjait a Szabadság-szoborral együtt egy lovardába, majd később egy sportpálya melletti üres telekre szállították. Innen a Szabadság-szobrot az aradi vár kazamatáiba szállították, míg a Kossuth-szobor bronzalakjai nyomtalanul eltűntek.

Nepomuki Szent János-szobor
Arad Hl. Nepomuk - 3100
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Nepomuki Szent János-szobor
Története

Arad legrégebbi, 1729-ben emelt szobra. Eredetileg a mai városháza környékén, a Maros partján állt. 1870-ben, a megindult nagyszabású városrendezés eredményeként költöztették át mai helyére. 1995-ben egy szellemileg fogyatékosnak nyilvánított személy kalapáccsal megrongálta, 1999-ben pedig ismeretlen tettes letörte a fejét. Azóta a szobrot a belvárosi római katolikus plébánián őrzik, helyére pedig felállították annak másolatát.

Liszt Ferenc emléktáblája
Liszt Ferenc emléktáblája
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Megjegyzés:
Az egykori Fehér Kereszt szálló falán.
Felkeres
Liszt Ferenc emléktáblája
Története

Az emléktáblát a zeneszerző első aradi fellépésének 165. évfordulóján 2011. november 8-án a volt Fehér Kereszt Szálló falán avatták fel.

Munkácsy Mihály emléktáblája
Munkácsy Mihály emléktáblája
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
Munkácsy Mihály emléktáblája
Története

Ezen a helyen egykor rajziskola működött, és itt tanulta két évig Munkácsy Mihály (1844 – 1900) a festőművészet alapjait. Az épület nem azonos az egykori Rajziskolával.

Karácsony István domborműve
Karácsony István domborműve
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Megjegyzés:
A katolikus templomban.
Felkeres
Karácsony István domborműve
Története

Karácsonyi István Aradon született pap volt. 1956 után a temesvári koncepciós perben őt is 22 évre ítélték. 6 évet töltött munkatáborban, teljes elszigeteltségben, mígnem 1963. november 9-én súlyos szívbetegségben elhunyt. Egy velük raboskodó asztalos, Páll András koporsót készített számára, majd szigorú felügyelet mellett, a legszerényebb körülmények között elhantolták.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.1717560000","long":"21.3157700000"},"townlink":"arad","town":{"townId":64,"active":1,"name_HU":"Arad","name_LO":"Arad","name_GE":"Arad","name_LT":"Aradinum","seolink":"arad","listorder":7,"oldcounty":27,"country":4,"division":14,"altitude":"110","gps_lat":"46.1717560000","gps_long":"21.3157700000","population":159,"hungarian_2011":9.68,"population_1910":63166,"hungarian_1910":72.96,"german_1910":6.91,"slovak_1910":0,"romanian_1910":16.27,"rusin_1910":0,"serbian_1910":2.87,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"own","picture_ref":"","georegion":"Maros s\u00edks\u00e1ga, Alf\u00f6ld","river":"Maros","description":"A viharos t\u00f6rt\u00e9net\u0171 Maros parti v\u00e1ros t\u00f6bbsz\u00f6r a hamvaib\u00f3l t\u00e1madt fel. Arad v\u00e1rmegy\u00e9t a 11. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben Szent Istv\u00e1n alap\u00edtotta. Arad neve magyar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l keletkezett, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a v\u00e1rmegye els\u0151 isp\u00e1nj\u00e1nak neve volt. Az els\u0151 Arad nev\u0171 v\u00e1r m\u00e9g nem itt, hanem a mai v\u00e1rost\u00f3l 7 kilom\u00e9terre keletre \u00e1llt. Aradot a mongolok puszt\u00edtott\u00e1k el, a k\u00e9s\u0151bbiekben nem eml\u00edtik v\u00e1rk\u00e9nt. A mai Arad alapjait a t\u00f6r\u00f6k bet\u00f6r\u00e9sek el\u0151l menek\u00fcl\u0151k vetett\u00e9k meg. 1551-ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Arad v\u00e1r\u00e1t elfoglalt\u00e1k, a v\u00e1rost teljesen elpuszt\u00edtott\u00e1k, lakoss\u00e1g\u00e1t legyilkolt\u00e1k, majd \u00faj pal\u00e1nkv\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek. Aradot 1595-ben az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g magyar csapatai szabad\u00edtott\u00e1k fel, de 1616-ban a t\u00f6r\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re a fejedelem k\u00e9nytelen volt ism\u00e9t \u00e1tengedni. V\u00e9glegesen az 1680-as \u00e9vekben szabadult fel \u00e9s hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k sz\u00e9khelye lett. A 18. sz\u00e1zadban a Habsburgok hatalmas, modern v\u00e1rat \u00e9p\u00edttettek Arad mellett. Ezt a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n 1849-ben a magyarok kilenc havi v\u00e9res ostrom ut\u00e1n elfoglalt\u00e1k. A vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9telt k\u00f6vet\u0151en az osztr\u00e1k seregek parancsnoka, Haynau 13 magyar honv\u00e9dtisztet (12 t\u00e1bornokot \u00e9s 1 ezredest) v\u00e9geztetett ki Aradon, akiket ma aradi v\u00e9rtan\u00fakk\u00e9nt ismer\u00fcnk. Az \u0151 eml\u00e9k\u00fckre \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel 1890-ben a h\u00edres Szabads\u00e1g-szobrot, Zala Gy\u00f6rgy alkot\u00e1s\u00e1t. A v\u00e1ros a kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9sen esett \u00e1t, 1909-ben az aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1s is beindult. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a Szabads\u00e1g-szobrot a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok elt\u00e1vol\u00edttatt\u00e1k, csak 2004-ben engedt\u00e9k meg ism\u00e9t fel\u00e1ll\u00edttatni, nem is az eredeti hely\u00e9n, egy rom\u00e1n diadal\u00edv t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. A megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n m\u00e9g d\u00f6nt\u0151en magyar v\u00e1ros a betelep\u00edt\u00e9sek \u00e9s az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra v\u00e1lt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g\u0171v\u00e9.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1002|Arad vezet\u00e9s\u00e9vel hat\u00e1r\u0151r\u00f6ket telep\u00edtett le ide Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly.@1000-es \u00e9vek|Ajtony pog\u00e1ny fejedelem, Marosv\u00e1r k\u00f6zponttal f\u00fcggetlen\u00edtette mag\u00e1t Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyt\u00f3l. A bolg\u00e1rok voltak sz\u00f6vets\u00e9gesei. Ajtony neve a t\u00f6r\u00f6k Altyn 'arany' sz\u00f3b\u00f3l ered, sz\u00e1rmaz\u00e1sa ismeretlen. \u00c1llam\u00e1t a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s proto-rom\u00e1n \u00e1llamk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon, amit semmilyen hitelt \u00e9rdeml\u0151 bizony\u00edt\u00e9k nem t\u00e1maszt al\u00e1. F\u0151k\u00e9nt nom\u00e1d \u00e1llattart\u00e1ssal (l\u00f3 \u00e9s szarvasmarha), kisebb r\u00e9szben f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel foglalkoztak, illetve a Maroson sz\u00e1ll\u00edtott s\u00f3t v\u00e1molt\u00e1k meg.@1019|II. Vazul biz\u00e1nci cs\u00e1sz\u00e1r elfoglalta Bulg\u00e1ri\u00e1t, Ajtony ezut\u00e1n a g\u00f6r\u00f6g\u00f6kkel l\u00e9pett sz\u00f6vets\u00e9gre. Vidinben g\u00f6r\u00f6g szertart\u00e1s szerint megkeresztelkedett \u00e9s g\u00f6r\u00f6g szerzeteseket h\u00edvott az orsz\u00e1g\u00e1ba, azonban maga tov\u00e1bbra is bolg\u00e1r f\u0151\u00fari szok\u00e1s szerint h\u00e9t feles\u00e9get tartott \u00e9s pog\u00e1ny m\u00f3dra \u00e9lt.@1028|Szent Istv\u00e1n a \u0022bolg\u00e1r\u00f6l\u0151\u0022 II. Vazul hal\u00e1la ut\u00e1n Csan\u00e1d vezet\u00e9s\u00e9vel sereget k\u00fcld\u00f6tt Ajtony lever\u00e9s\u00e9re. Csan\u00e1d az els\u0151 csat\u00e1t elvesztette, majd miut\u00e1n az \u00e9jjel \u00e1lm\u00e1ban oroszl\u00e1n k\u00e9p\u00e9ben megjelent neki Szent Gy\u00f6rgy, r\u00f6gt\u00f6n felkerekedett, \u00e9s rajta\u00fct\u00f6tt Ajtony t\u00e1bor\u00e1n. A magyar sereg a nagy\u0151szi s\u00edkon legy\u0151zte Ajtonyt, akinek a fej\u00e9t vett\u00e9k. Szent Istv\u00e1n Marosv\u00e1rt Csan\u00e1d ut\u00e1n nevezte \u00e1t, \u00e9s a v\u00e1rmegye els\u0151 isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 tette a hadvez\u00e9rt.@1029|Ajtony legy\u0151z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en hozt\u00e1k l\u00e9tre Arad v\u00e1rmegy\u00e9t. Arad neve puszta szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l keletkezett. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni v\u00e1rba I. Istv\u00e1n \u00e1ltal az Ajtony vez\u00e9r f\u00f6l\u00f6tti gy\u0151zelme ut\u00e1n kinevezett els\u0151 isp\u00e1n neve.@11. sz\u00e1zad|V\u00e1risp\u00e1ns\u00e1gi k\u00f6zpont volt. Els\u0151, \u00c1rp\u00e1d-kori v\u00e1ra a mai Aradt\u00f3l 7 km-re keletre, az egykori \u00d6thalom v. Glogov\u00e1c falu ter\u00fclet\u00e9n fek\u00fcdt.@1132|Ekkor eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a v\u00e1r\u00e1t. Ez nem azonos a mai v\u00e1rral, hanem a mai v\u00e1rost\u00f3l 7 km-re keletre fek\u00fcdt.@1131|Itt v\u00e9geztette ki II. B\u00e9la szerb feles\u00e9g, Ilona a f\u00e9rje megvak\u00edt\u00e1s\u00e1ban b\u0171n\u00f6s 68 f\u0151urat, akik a tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 Boriszt t\u00e1mogatt\u00e1k. Elkobzott vagyonukb\u00f3l alap\u00edtott\u00e1k az Aradi t\u00e1rsask\u00e1ptalant.@1135|II. B\u00e9la t\u00e1rsask\u00e1ptalant alap\u00edtott itt.@1224|II. Andr\u00e1s feles\u00e9ge, Johanna befejezte a Szent M\u00e1rton tisztelet\u00e9re emelt bazilika \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, aminek alapj\u00e1t m\u00e9g II. B\u00e9la tette le. A bazilika 1552-ben pusztult el.@#5|@1241-42|Az isp\u00e1ns\u00e1gi v\u00e1rat \u00e9s Arad (vagy ahogy akkor mondt\u00e1k: \u201eOrod\u201d) v\u00e1ros\u00e1t is elpuszt\u00edtott\u00e1k a mongol seregek. A fel\u00e9getett v\u00e1ros alig volt k\u00e9pes mag\u00e1hoz t\u00e9rni, majd k\u00e9s\u0151bb, a t\u00f6r\u00f6k be\u00fct\u00e9sek el\u0151l menek\u00fcl\u0151k megvetett\u00e9k a mai Arad v\u00e1ros\u00e1nak alapjait az elpusztult \u201eOrod\u201d-t\u00f3l nyugatra, a Maros partj\u00e1n.@1285|A v\u00e1rost a tat\u00e1rok puszt\u00edtott\u00e1k. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban az okiratok nem eml\u00edtik Aradot v\u00e1rk\u00e9nt.@1241 ut\u00e1n|A k\u00f6rny\u00e9kre kunokat \u00e9s ol\u00e1hokat telep\u00edtettek be.@#6|@1388|Mez\u0151v\u00e1ros volt.@1459|Eg\u00e9szen eddig porty\u00e1ztak \u00e9s puszt\u00edtottak II. Mohamed szult\u00e1n t\u00f6r\u00f6k hadai.@1514|D\u00f3zsa serege puszt\u00edtotta.@#8|@#9|@1551|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@1551. szeptember 18.|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Arad v\u00e1r\u00e1t elfoglalt\u00e1k. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a v\u00e1rost teljesen elpuszt\u00edtott\u00e1k, lakoss\u00e1g\u00e1t legyilkolt\u00e1k.@1552 - 1554|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00faj pal\u00e1nkv\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek a mai \u00dajaradi h\u00edd k\u00f6zel\u00e9ben. Arad szandzs\u00e1ksz\u00e9khely lett.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@#10|@#12|@1594. j\u00fanius 11.|B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi fejedelem ny\u00edltan kimondta a szak\u00edt\u00e1st a t\u00f6r\u00f6kkel.@1595. m\u00e1jus 27.|B\u00e1thory Zsigmond a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1ns\u00e1got a harcedzett Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgyre b\u00edzta. Borb\u00e9ly augusztus 13-\u00e1n Facs\u00e1dn\u00e1l megverte a temesv\u00e1ri pasa sereg\u00e9t, majd szeptember 1-\u00e9n felszabad\u00edtotta Lipp\u00e1t, ezut\u00e1n eg\u00e9szen Aradig nyomult el\u0151re \u00e9s azt is felszabad\u00edtotta.@1595|B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi fejedelem csapatai felszabad\u00edtott\u00e1k Aradot a 15 \u00e9ves h\u00e1bor\u00faban. Szelestey J\u00e1nos kapit\u00e1ny pr\u00f3b\u00e1lta meger\u0151s\u00edteni a v\u00e1rat.@1598|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k visszafoglalt\u00e1k, de azt\u00e1n Bocskai Istv\u00e1n birtok\u00e1ba jutott.@#13|@#14|@1616|Bethlen G\u00e1bor fejedelem a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re k\u00e9nytelen volt \u00e1tengedni Aradot. Arad v\u00e1rmegye megsz\u0171nt, csak 1735-ben t\u00e1madt fel \u00fajra.@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658. j\u00falius 14.|Itt gy\u0151zte le II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy a budai pasa sereg\u00e9t. A fejedelem r\u00f6vid id\u0151re elfoglalta \u00e9s felgy\u00fajtotta a v\u00e1rost.@#23|@1685. december 5.|Visszafoglalt\u00e1k Arad v\u00e1r\u00e1t a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l.@#25|@1688|V\u00e9glegesen felszabadult a t\u00f6r\u00f6k al\u00f3l.@#26|@1690|Arsen Csernojevics vezet\u00e9s\u00e9vel a t\u00f6r\u00f6k el\u0151l sz\u00e1zezer szerb v\u00e1ndorolt a Dun\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra, \u00e9s az akkori Magyarorsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n telepedett le, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Arad k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n is. A Habsburgok a milit\u00e1ns szerbeket hat\u00e1r\u0151rk\u00e9nt alkalmazt\u00e1k, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r kij\u00e1tszott\u00e1k a magyarok ellen, amikor azok a haz\u00e1juk szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u00f6ttek.@1698|Kijav\u00edtott\u00e1k a pal\u00e1nkv\u00e1rat.@1699 - 1741|A marosi katonai hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k sz\u00e9khelye volt a karl\u00f3cai b\u00e9k\u00e9t k\u00f6vet\u0151en. A Maros k\u00e9pezte a hat\u00e1rt a Habsburg \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k birodalom k\u00f6z\u00f6tt.@1702|Arad kiv\u00e1lts\u00e1gos kamarai v\u00e1ros lett. Fejl\u0151d\u00e9se beindult.@#27|@1715|Camil Hofflich ferences minorita szerzetes megalap\u00edtotta az els\u0151 n\u00e9met nyelv\u0171 iskol\u00e1t.@1718-t\u00f3l|A pozsarev\u00e1ci b\u00e9k\u00e9t k\u00f6vet\u0151en Magyarorsz\u00e1g t\u00f6r\u00f6kt\u0151l \u00fajonnan felszabad\u00edtott, Marost\u00f3l d\u00e9lre fekv\u0151 ter\u00fclete (B\u00e1ns\u00e1g) k\u00f6zigazgat\u00e1silag k\u00f6zvetlen\u00fcl B\u00e9csnek volt al\u00e1rendelve 1778-ig. A Habsburg uralkod\u00f3k tiltott\u00e1k a magyarok visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9t a B\u00e1ns\u00e1gba, helyett\u00fck n\u00e9met, rom\u00e1n \u00e9s szerb telepesekkel n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt m\u00e9g sz\u00ednmagyar ter\u00fcletet.@1723-t\u00f3l|H\u00e1rom hull\u00e1mban nagy sz\u00e1m\u00fa n\u00e9metet telep\u00edtettek be a Maros d\u00e9li partj\u00e1ra, akik megalap\u00edtott\u00e1k \u00dajaradot.@1745|Megalakult az Aradi Gimn\u00e1zium.@1748|Arad lett a v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye.@1750|M\u00e1ria Ter\u00e9zia rendelet\u00e9vel megtiltotta a v\u00e1ros lak\u00f3inak, hogy a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 v\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben letelepedjenek, \u00e9s ott h\u00e1zakat emeljenek. A v\u00e1ros az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s c\u00e9ljaira \u00e1tengedte a Maros kanyarulat\u00e1ban l\u00e9v\u0151 erd\u0151s szigetet, ahol Philipp Ferdinand Harsch t\u00e1bornok tervei alapj\u00e1n megkezdt\u00e9k a Vauban-rendszer\u0171, szab\u00e1lyos hatsz\u00f6g alaprajz\u00fa, csillag alak\u00fa, t\u00f6bbszintes kazamat\u00e1kkal ell\u00e1tott v\u00e1r fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.@1763-1783 k\u00f6z\u00f6tt|Fel\u00e9p\u00fclt a hatalmas v\u00e1r. Ker\u00fclete 3180 m, ter\u00fclete pedig megk\u00f6zel\u00edt\u0151en 730.000 n\u00e9gyzetm\u00e9ter lett. Minden oldal\u00e1n k\u00fcl\u00f6n b\u00e1sty\u00e1kat helyeztek el, hat kapuval. Az eg\u00e9sz v\u00e1rat k\u00fcls\u0151 s\u00e1nc vette k\u00f6r\u00fcl, melybe sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n a Maros viz\u00e9t ereszthett\u00e9k. A v\u00e1rban mintegy 3600 katon\u00e1t lehetett elhelyezni 296 \u00e1gy\u00faval.@1776|A v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9se miatt rendelet sz\u00fcletett a v\u00e1ros elk\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re a mai Zim\u00e1nd k\u00f6zs\u00e9g ter\u00fclet\u00e9re. Ez v\u00e9g\u00fcl nem val\u00f3sult meg, 1781-ben II. J\u00f3zsef vetette el v\u00e9gleg ezt a tervet.@1812|Prep\u00e1r\u00e1ndia n\u00e9ven megalakult az els\u0151 rom\u00e1n nyelv\u0171 tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 az akkori Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n.@1817-1818|Hirschl Jakab aradi sz\u0151nyegkeresked\u0151 meg\u00e9p\u00edtette Arad els\u0151 sz\u00ednh\u00e1z\u00e1t, ami a legr\u00e9gebbi, mai napig l\u00e9tez\u0151 k\u0151sz\u00ednh\u00e1z a mai Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n. Magyar, n\u00e9met \u00e9s rom\u00e1n nyelv\u0171 el\u0151ad\u00e1sokat is tartottak a sz\u00ednh\u00e1zban.@1818|Az er\u0151d v\u00e9d\u0151\u00f6vezet\u00e9t az 1783-ban meg\u00e1llap\u00edtott 2 kilom\u00e9terr\u0151l 500 m\u00e9terre cs\u00f6kkentett\u00e9k.@1822|Ortodox szemin\u00e1rium (papnevelde) j\u00f6tt l\u00e9tre.@1833|Eur\u00f3p\u00e1ban hatodikk\u00e9nt Aradon j\u00f6tt l\u00e9tre zenei konzervat\u00f3rium (P\u00e1rizs, Pr\u00e1ga, Br\u00fcsszel, B\u00e9cs \u00e9s London ut\u00e1n) Aradi Zenede n\u00e9ven.@1833|Elkezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni a v\u00e1rosi k\u00f3rh\u00e1zat.@1834. augusztus 21.|Szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett I. Ferenc j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.@1840-1841|Meg\u00e9p\u00fclt a Feh\u00e9r Kereszt Sz\u00e1ll\u00f3. Hangversenyezett itt Liszt Ferenc, Johann Strauss \u00e9s Johannes Brahms is. M\u00f3ricz Zsigmond, J\u00f3kai M\u00f3r, Ady Endre \u00e9s Kr\u00fady Gyula is megsz\u00e1llt benne.@1846|Franz Liszt koncertezett a v\u00e1rosban.@1847|Meg\u00e9p\u00fclt a belv\u00e1rosi reform\u00e1tus templom Hoffer J\u00f3zsef tervei alapj\u00e1n. 1925-ben Sz\u00e1ntay Lajos tervei alapj\u00e1n imateremmel \u00e9s orgonakarzattal b\u0151v\u00fclt.@#28|@1848. m\u00e1rcius 17.|Aradi fiatalok a Hirschl sz\u00ednh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben felolvast\u00e1k a 12 pontot \u00e9s elszavalt\u00e1k a Nemzeti Dalt. A v\u00e1ros tan\u00e1csa m\u00e1rcius 20-\u00e1n elfogadta a 12 pontot, de a v\u00e1r Habsburg parancsnoks\u00e1g alatt maradt.@1849. j\u00fanius 28.|A v\u00e1rat a honv\u00e9ds\u00e9g elfoglalta k\u00f6zel kilenc havi v\u00e9res ostrom ut\u00e1n. A v\u00e1rb\u00f3l a meg\u00e1llapod\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben a cs\u00e1sz\u00e1riak kivonultak. Az ostrom sor\u00e1n az osztr\u00e1k hely\u0151rs\u00e9g sz\u00fcntelen\u00fcl bomb\u00e1zta a v\u00e1rost. Ezut\u00e1n a szabads\u00e1gharc k\u00f6zpontja lett.@1849. augusztus 11.|Aradon adta \u00e1t a hadsereg feletti f\u0151parancsnoks\u00e1got Kossuth G\u00f6rgey Art\u00farnak.@1849. augusztus 17.|Damjanich J\u00e1nos feladta a v\u00e1rat a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9telt k\u00f6vet\u0151en. Ezut\u00e1n Haynau ide helyezte \u00e1t f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t.@1849. okt\u00f3ber 6.|Itt v\u00e9gezt\u00e9k ki az aradi v\u00e9rtan\u00fakat. A kiv\u00e9gz\u00e9sek hely\u00e9n, a v\u00e1rt\u00f3l d\u00e9lre 1881-ben emeltek k\u0151obeliszket, amit a rom\u00e1nok k\u00e9s\u0151bb led\u00f6nt\u00f6ttek. Hely\u00e9n ma eml\u00e9koszlop \u00e1ll. A v\u00e9rtan\u00fak v\u00e1rosk\u00f6zpontban \u00e1llt eml\u00e9km\u0171v\u00e9t, Zala (Mayer) Gy\u00f6rgy Szabads\u00e1g szobr\u00e1t 1922-ben a rom\u00e1nok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, \u00e9s csak 2004-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel \u00fajra (nem az eredeti hely\u00e9n, a F\u0151t\u00e9ren, hanem a T\u0171ztorony el\u0151tti egykori mad\u00e1rpiacon, egy\u00fctt egy modern rom\u00e1n diadal\u00edvvel).@1849. okt\u00f3ber 25.|Aradon v\u00e9gezt\u00e9k ki Kazinczy Lajos honv\u00e9d ezredest.@1850|A Feh\u00e9r Kereszt Sz\u00e1ll\u00f3ban ny\u00edlt meg Arad els\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1ra.@1851|A Neumann-f\u00e9le alkohol \u00e9s \u00e9leszt\u0151 gy\u00e1r megny\u00edlt.@1858|A vas\u00fat el\u00e9rte a v\u00e1rost Szolnok fel\u0151l.@1861-1865|Meg\u00e9p\u00fclt a rom\u00e1n ortodox katedr\u00e1lis, a magyar Cigler A@1863|Megalakult az Aradi Nemzeti Astra Egyes\u00fclet az oktat\u00e1s, a tudom\u00e1ny \u00e9s a kult\u00fara fellend\u00edt\u00e9s\u00e9re.@#30|@1869-1873|Meg\u00e9p\u00fclt a Kir\u00e1lyi Gimn\u00e1zium.@1872|Megalakult a Hendl g\u00e9pgy\u00e1r. Nem sokkal ez ut\u00e1n cementgy\u00e1r \u00e9s t\u00e9glagy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt.@1874|Felavatt\u00e1k az \u00faj sz\u00ednh\u00e1zat.@1877|Meg\u00e9p\u00fclt a h\u00edres V\u00e1rosh\u00e1za.@1881|Megalakult a K\u00f6lcsey Kultur\u00e1lis Egyes\u00fclet. \u0150k alap\u00edtott\u00e1k a V\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1rat \u00e9s a M\u00fazeumot \u00e9s k\u00e9s\u0151bb \u0151k \u00e9p\u00edttett\u00e9k az Aradi Kult\u00farpalot\u00e1t.@1884|Ferenc J\u00f3zsef l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1val b\u00e1r\u00f3i rangra emelte a Neumann testv\u00e9reket, akiknek szesz- \u00e9s \u00e9leszt\u0151gy\u00e1ra \u00e9s g\u0151zmalma volt a v\u00e1rosban.@1890|Az aradi Filharm\u00f3niai T\u00e1rsas\u00e1g megalakult.@1890. okt\u00f3ber 6.|Felavatt\u00e1k a Szabads\u00e1g-szobrot az aradi v\u00e9rtan\u00fak eml\u00e9k\u00e9re, Zala Gy\u00f6rgy alkot\u00e1s\u00e1t. Az akkori Szabads\u00e1g-teret ma Avram Iancu t\u00e9rnek h\u00edvj\u00e1k, arr\u00f3l a rom\u00e1nr\u00f3l, aki 1849-ben az erd\u00e9lyi magyarok k\u00f6z\u00f6tt n\u00e9pirt\u00e1st rendezett.@1891|42 052 lakosa volt, k\u00f6zt\u00fck 25 901 magyar, 5626 n\u00e9met, 7873 ol\u00e1h, 1704 szerb.@1891|Weitzer J\u00e1nos megalap\u00edtotta a vas\u00fatikocsi gy\u00e1rt\u00f3 \u00fczem\u00e9t. 1903-ban itt k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el az els\u0151 sikeres benzin meghajt\u00e1s\u00fa mozdonyokat Eur\u00f3p\u00e1ban.@1893|Megalakult az Aradi \u00e9s Csan\u00e1di Egyes\u00fclt Vasutak r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g a helyi vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1gok egyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel.@1895|\u00dczembe helyezt\u00e9k a v\u00e1ros elektromos h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t.@1902-1904|Meg\u00e9p\u00fclt a r\u00f3mai katolikus katedr\u00e1lis, a minorit\u00e1k temploma.@1906|Arad-Hegyaljai Motoros\u00edtott Vas\u00fat n\u00e9v alatt megny\u00edlt a keskeny nyomt\u00e1v\u00fa vas\u00fat, amely h\u00e1rom vonal\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte Aradot Gyorok, Pankota \u00e9s M\u00e1riaradna telep\u00fcl\u00e9sekkel. Benzin\u00fczem\u0171 mozdonyok v\u00e9gezt\u00e9k a vontat\u00e1st.@1909|Aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1s indult be Aradon. Az aut\u00f3gy\u00e1r az amerikai Westinghouse c\u00e9g le\u00e1nyv\u00e1llalatak\u00e9nt l\u00e9tes\u00fclt Magyar Automobil Rt Westinghouse rendszer n\u00e9ven. 1911-ben a szem\u00e9lyaut\u00f3k mellett m\u00e1r teherg\u00e9pkocsikat is el\u0151\u00e1ll\u00edtottak, kis darabsz\u00e1mban. 1911-ben a Westinghouse felhagyott az aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1ssal \u00e9s eladta az \u00fczemet a Magyar Ruggyanta\u00e1rugy\u00e1rnak. \u00daj neve Magyar Automobil R\u00e9szv\u00e9ny T\u00e1rsas\u00e1g Arad, azaz MARTA lett. A Magyar Kir\u00e1lyi Posta 175 darab buszt rendelt a v\u00e1llalatt\u00f3l, az alv\u00e1z licensz\u00e9t a n\u00e9met Daimler biztos\u00edtotta. K\u00f6vetkez\u0151 nagy megrendel\u00e9se a budapesti taxiflotta legy\u00e1rt\u00e1sa volt. 1915-ben a n\u00e9met Benz v\u00e1s\u00e1rolta meg, a termel\u00e9s jelent\u0151sen n\u0151tt \u00e9s innent\u0151l kezdve rep\u00fcl\u0151g\u00e9pmotorokat \u00e9s teherg\u00e9pkocsikat gy\u00e1rtott. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a termel\u00e9s hamarosan megsz\u0171nt.@1909|A Neumann csal\u00e1d megalap\u00edtotta a textil gy\u00e1r\u00e1t, a k\u00e9s\u0151bbiekben h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt \u0022ITA\u0022-t.@1911\u20131913|Az Arad Hegyaljai keskeny nyomt\u00e1v\u00fa vasutat villamos\u00edtott\u00e1k. Ez volt a harmadik villamosvas\u00fat Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s a hatodik a Monarchi\u00e1ban. Ez lett Rom\u00e1nia els\u0151 villamos vas\u00fatja, miut\u00e1n a magyar v\u00e1rost 1920-ban a visszamaradott Rom\u00e1ni\u00e1hoz csatolt\u00e1k. Rom\u00e1ni\u00e1nak 1965-ig nem is lett \u00fajabb villamos\u00edtott vas\u00fatvonala.@1910|63 166 lakos\u00e1b\u00f3l 46 085 magyar, 10 279 rom\u00e1n, 4365 n\u00e9met, 1816 szerb, 277 szlov\u00e1k \u00e9s 133 cseh lakos volt.@1910|Megkezdt\u00e9k az Aradot \u00dajaraddal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 vash\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a Maroson. A k\u00e9t v\u00e1ros ekkor m\u00e1g k\u00fcl\u00f6n telep\u00fcl\u00e9s volt, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n megy\u00e9hez tartozott. Ebben az \u00e9vben avatt\u00e1k fel az \u00faj vas\u00fati p\u00e1lyaudvart is.@1913|Felavatt\u00e1k a Kult\u00farpalot\u00e1t, amit Sz\u00e1ntay Lajos tervezett a K\u00f6lcsey Kultur\u00e1lis Egyes\u00fclet megrendel\u00e9s\u00e9re. Ebbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be a m\u00fazeum, a k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s a filharm\u00f3nia.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1919|A v\u00e1ros volt a sz\u00e9khelye gr\u00f3f K\u00e1rolyi Gyula ellenforradalmi korm\u00e1ny\u00e1nak, amelynek Horthy Mikl\u00f3s is tagja volt.@#36|@1921|A Weitzer Vagongy\u00e1rat \u00e9s a MARTA c\u00e9get \u00f6sszeolvasztott\u00e1k Astra Arad n\u00e9v alatt. Az 1980-as \u00e9vekre ez lett Eur\u00f3pa legnagyobb tehervagongy\u00e1ra.@1925|A rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok elt\u00e1vol\u00edttatt\u00e1k a hely\u00e9r\u0151l a Szabads\u00e1g-szobrot.@1926|A g\u00e9pkocsigy\u00e1rt\u00e1st megsz\u00fcntett\u00e9k Aradon.@1924|B\u00e9la Bart\u00f3k koncertezett a v\u00e1rosban.@1944. szeptember 13.|A 3. magyar hadsereg elfoglalta.@1944. szeptember 19.|A szovjet \u00e9s rom\u00e1n hadsereg sz\u00e1llta meg.@1948|\u00dajaradot Aradhoz csatolt\u00e1k.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|N\u00e9met lakoss\u00e1ga kiv\u00e1ndorolt.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.@2004. \u00e1prilis|\u00dajra fel\u00e1ll\u00edthatt\u00e1k a magyar szabads\u00e1gharc v\u00e9res megtorl\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9kez\u0151 Szabads\u00e1g-szobrot, de nem az eredeti hely\u00e9n, hanem a T\u0171zolt\u00f3 t\u00e9ren, ami a \u0022Megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s park\u0022 nevet kapta. Egy 9 m\u00e9ter magas diadal\u00edv el\u0151tt \u00e1ll, amit a rom\u00e1nok emeltek Avram Iancu tisztelet\u00e9re, aki a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n az erd\u00e9lyi magyarok k\u00f6z\u00f6tt n\u00e9pirt\u00e1st rendezett. A szobrot rom\u00e1nok az\u00f3ta t\u00f6bbsz\u00f6r is megrong\u00e1lt\u00e1k.&aradvaros.com: Arad t\u00f6rt\u00e9nete|https:\/\/www.aradvaros.com\/scurt-istoric\nacta.bibl.u-szeged.hu: Arad r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/acta.bibl.u-szeged.hu\/4976\/1\/belvedere_2004_007_008_035-040.pdf"},"castles":[{"castleId":187,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Cetatea Aradului","settlement_HU":"Arad","settlement_LO":"Arad","address":"","listorder":5,"gps_lat":"46.1713320000","gps_long":"21.3319970000","oldcounty":27,"country":4,"division":14,"cond":4,"entrance":0,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1266-Arad-Var\/","homepage":"http:\/\/cetatea-aradului.ro\/","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FlorinCB, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Aradului.png\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetatea Aradului\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dc\/Cetatea_Aradului.png\/512px-Cetatea_Aradului.png\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Aradului.png\u0022\u003EFlorinCB\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Aradi er\u0151d","seolink":"aradi-erod","georegion":"Maros s\u00edks\u00e1ga, Alf\u00f6ld","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1000-es \u00e9vek|Ajtony pog\u00e1ny fejedelem, Marosv\u00e1r k\u00f6zponttal f\u00fcggetlen\u00edtette mag\u00e1t Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyt\u00f3l. A bolg\u00e1rok voltak sz\u00f6vets\u00e9gesei. Ajtony neve a t\u00f6r\u00f6k Altyn 'arany' sz\u00f3b\u00f3l ered, sz\u00e1rmaz\u00e1sa ismeretlen. \u00c1llam\u00e1t a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s proto-rom\u00e1n \u00e1llamk\u00e9nt tartja sz\u00e1mon, amit semmilyen hitelt \u00e9rdeml\u0151 bizony\u00edt\u00e9k nem t\u00e1maszt al\u00e1. F\u0151k\u00e9nt nom\u00e1d \u00e1llattart\u00e1ssal (l\u00f3 \u00e9s szarvasmarha), kisebb r\u00e9szben f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel foglalkoztak, illetve a Maroson sz\u00e1ll\u00edtott s\u00f3t v\u00e1molt\u00e1k meg.@1019|II. Vazul biz\u00e1nci cs\u00e1sz\u00e1r elfoglalta Bulg\u00e1ri\u00e1t, Ajtony ezut\u00e1n a g\u00f6r\u00f6g\u00f6kkel l\u00e9pett sz\u00f6vets\u00e9gre. Vidinben g\u00f6r\u00f6g szertart\u00e1s szerint megkeresztelkedett \u00e9s g\u00f6r\u00f6g szerzeteseket h\u00edvott az orsz\u00e1g\u00e1ba, azonban maga tov\u00e1bbra is bolg\u00e1r f\u0151\u00fari szok\u00e1s szerint h\u00e9t feles\u00e9get tartott \u00e9s pog\u00e1ny m\u00f3dra \u00e9lt.@1028|Szent Istv\u00e1n a \u0022bolg\u00e1r\u00f6l\u0151\u0022 II. Vazul hal\u00e1la ut\u00e1n Csan\u00e1d vezet\u00e9s\u00e9vel sereget k\u00fcld\u00f6tt Ajtony lever\u00e9s\u00e9re. Csan\u00e1d az els\u0151 csat\u00e1t elvesztette, majd miut\u00e1n az \u00e9jjel \u00e1lm\u00e1ban oroszl\u00e1n k\u00e9p\u00e9ben megjelent neki Szent Gy\u00f6rgy, r\u00f6gt\u00f6n felkerekedett, \u00e9s rajta\u00fct\u00f6tt Ajtony t\u00e1bor\u00e1n. A magyar sereg a nagy\u0151szi s\u00edkon legy\u0151zte Ajtonyt, akinek a fej\u00e9t vett\u00e9k. Szent Istv\u00e1n Marosv\u00e1rt Csan\u00e1d ut\u00e1n nevezte \u00e1t, \u00e9s a v\u00e1rmegye els\u0151 isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 tette a hadvez\u00e9rt.@1029|Ajtony legy\u0151z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en hozt\u00e1k l\u00e9tre Arad v\u00e1rmegy\u00e9t. Arad neve puszta szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l keletkezett. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni v\u00e1rba I. Istv\u00e1n \u00e1ltal az Ajtony vez\u00e9r f\u00f6l\u00f6tti gy\u0151zelme ut\u00e1n kinevezett els\u0151 isp\u00e1n neve.@11. sz\u00e1zad|V\u00e1risp\u00e1ns\u00e1gi k\u00f6zpont volt. Els\u0151, \u00c1rp\u00e1d-kori v\u00e1ra a mai Aradt\u00f3l 7 km-re keletre, az egykori \u00d6thalom v. Glogov\u00e1c falu ter\u00fclet\u00e9n fek\u00fcdt.@1132|Ekkor eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a v\u00e1r\u00e1t. Ez nem azonos a mai v\u00e1rral, hanem a mai v\u00e1rost\u00f3l 7 km-re keletre fek\u00fcdt.@#5|@1241-42|Az isp\u00e1ns\u00e1gi v\u00e1rat \u00e9s Arad (vagy ahogy akkor mondt\u00e1k: \u201eOrod\u201d) v\u00e1ros\u00e1t is elpuszt\u00edtott\u00e1k a mongol seregek. A fel\u00e9getett v\u00e1ros alig volt k\u00e9pes mag\u00e1hoz t\u00e9rni, majd k\u00e9s\u0151bb, a t\u00f6r\u00f6k be\u00fct\u00e9sek el\u0151l menek\u00fcl\u0151k megvetett\u00e9k a mai Arad v\u00e1ros\u00e1nak alapjait az elpusztult \u201eOrod\u201d-t\u00f3l nyugatra, a Maros partj\u00e1n.@1285|A v\u00e1rost a tat\u00e1rok puszt\u00edtott\u00e1k. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban az okiratok nem eml\u00edtik Aradot v\u00e1rk\u00e9nt.@#6|@#8|@#9|@1551|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@1551. szeptember 18.|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Arad v\u00e1r\u00e1t elfoglalt\u00e1k. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a v\u00e1rost teljesen elpuszt\u00edtott\u00e1k, lakoss\u00e1g\u00e1t legyilkolt\u00e1k.@1552 - 1554|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00faj pal\u00e1nkv\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek a mai \u00dajaradi h\u00edd k\u00f6zel\u00e9ben. Arad szandzs\u00e1ksz\u00e9khely lett.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@#10|@#12|@1594. j\u00fanius 11.|B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi fejedelem ny\u00edltan kimondta a szak\u00edt\u00e1st a t\u00f6r\u00f6kkel.@1595. m\u00e1jus 27.|B\u00e1thory Zsigmond a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1ns\u00e1got a harcedzett Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgyre b\u00edzta. Borb\u00e9ly augusztus 13-\u00e1n Facs\u00e1dn\u00e1l megverte a temesv\u00e1ri pasa sereg\u00e9t, majd szeptember 1-\u00e9n felszabad\u00edtotta Lipp\u00e1t, ezut\u00e1n eg\u00e9szen Aradig nyomult el\u0151re \u00e9s azt is felszabad\u00edtotta.@1595|B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi fejedelem csapatai felszabad\u00edtott\u00e1k Aradot a 15 \u00e9ves h\u00e1bor\u00faban. Szelestey J\u00e1nos kapit\u00e1ny pr\u00f3b\u00e1lta meger\u0151s\u00edteni a v\u00e1rat.@1598|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k visszafoglalt\u00e1k, de azt\u00e1n Bocskai Istv\u00e1n birtok\u00e1ba jutott.@#13|@#14|@1616|Bethlen G\u00e1bor fejedelem a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re k\u00e9nytelen volt \u00e1tengedni Aradot. Arad v\u00e1rmegye megsz\u0171nt, csak 1735-ben t\u00e1madt fel \u00fajra.@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658. j\u00falius 14.|Itt gy\u0151zte le II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy a budai pasa sereg\u00e9t. A fejedelem r\u00f6vid id\u0151re elfoglalta \u00e9s felgy\u00fajtotta a v\u00e1rost.@#23|@1685. december 5.|Visszafoglalt\u00e1k Arad v\u00e1r\u00e1t a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l.@#25|@1688|V\u00e9glegesen felszabadult a t\u00f6r\u00f6k al\u00f3l.@#26|@1698|Kijav\u00edtott\u00e1k a pal\u00e1nkv\u00e1rat.@1699 - 1741|A marosi katonai hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k sz\u00e9khelye volt a karl\u00f3cai b\u00e9k\u00e9t k\u00f6vet\u0151en. A Maros k\u00e9pezte a hat\u00e1rt a Habsburg \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k birodalom k\u00f6z\u00f6tt.@#27|@1750|M\u00e1ria Ter\u00e9zia rendelet\u00e9vel megtiltotta a v\u00e1ros lak\u00f3inak, hogy a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 v\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben letelepedjenek, \u00e9s ott h\u00e1zakat emeljenek. A v\u00e1ros az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s c\u00e9ljaira \u00e1tengedte a Maros kanyarulat\u00e1ban l\u00e9v\u0151 erd\u0151s szigetet, ahol Philipp Ferdinand Harsch t\u00e1bornok tervei alapj\u00e1n megkezdt\u00e9k a Vauban-rendszer\u0171, szab\u00e1lyos hatsz\u00f6g alaprajz\u00fa, csillag alak\u00fa, t\u00f6bbszintes kazamat\u00e1kkal ell\u00e1tott v\u00e1r fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.@1763-1783 k\u00f6z\u00f6tt|Fel\u00e9p\u00fclt a hatalmas v\u00e1r. Ker\u00fclete 3180 m, ter\u00fclete pedig megk\u00f6zel\u00edt\u0151en 730.000 n\u00e9gyzetm\u00e9ter lett. Minden oldal\u00e1n k\u00fcl\u00f6n b\u00e1sty\u00e1kat helyeztek el, hat kapuval. Az eg\u00e9sz v\u00e1rat k\u00fcls\u0151 s\u00e1nc vette k\u00f6r\u00fcl, melybe sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n a Maros viz\u00e9t ereszthett\u00e9k. A v\u00e1rban mintegy 3600 katon\u00e1t lehetett elhelyezni 296 \u00e1gy\u00faval.@#28|@1848. m\u00e1rcius 17.|Aradi fiatalok a Hirschl sz\u00ednh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben felolvast\u00e1k a 12 pontot \u00e9s elszavalt\u00e1k a Nemzeti Dalt. A v\u00e1ros tan\u00e1csa m\u00e1rcius 20-\u00e1n elfogadta a 12 pontot, de a v\u00e1r Habsburg parancsnoks\u00e1g alatt maradt.@1849. j\u00fanius 28.|A v\u00e1rat a honv\u00e9ds\u00e9g elfoglalta k\u00f6zel kilenc havi v\u00e9res ostrom ut\u00e1n. A v\u00e1rb\u00f3l a meg\u00e1llapod\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben a cs\u00e1sz\u00e1riak kivonultak. Az ostrom sor\u00e1n az osztr\u00e1k hely\u0151rs\u00e9g sz\u00fcntelen\u00fcl bomb\u00e1zta a v\u00e1rost. Ezut\u00e1n a szabads\u00e1gharc k\u00f6zpontja lett.@1849. augusztus 11.|Aradon adta \u00e1t a hadsereg feletti f\u0151parancsnoks\u00e1got Kossuth G\u00f6rgey Art\u00farnak.@1849. augusztus 17.|Damjanich J\u00e1nos feladta a v\u00e1rat a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9telt k\u00f6vet\u0151en. Ezut\u00e1n Haynau ide helyezte \u00e1t f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t.@1849. okt\u00f3ber 6.|Itt v\u00e9gezt\u00e9k ki az aradi v\u00e9rtan\u00fakat. A kiv\u00e9gz\u00e9sek hely\u00e9n, a v\u00e1rt\u00f3l d\u00e9lre 1881-ben emeltek k\u0151obeliszket, amit a rom\u00e1nok k\u00e9s\u0151bb led\u00f6nt\u00f6ttek. Hely\u00e9n ma eml\u00e9koszlop \u00e1ll. A v\u00e9rtan\u00fak v\u00e1rosk\u00f6zpontban \u00e1llt eml\u00e9km\u0171v\u00e9t, Zala (Mayer) Gy\u00f6rgy Szabads\u00e1g szobr\u00e1t 1922-ben a rom\u00e1nok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, \u00e9s csak 2004-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel \u00fajra (nem az eredeti hely\u00e9n, a F\u0151t\u00e9ren, hanem a T\u0171ztorony el\u0151tti egykori mad\u00e1rpiacon, egy\u00fctt egy modern rom\u00e1n diadal\u00edvvel).@#30|@#31|@#36|&aradvaros.com: Arad t\u00f6rt\u00e9nete|https:\/\/www.aradvaros.com\/scurt-istoric\nacta.bibl.u-szeged.hu: Arad r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/acta.bibl.u-szeged.hu\/4976\/1\/belvedere_2004_007_008_035-040.pdf"}],"sights":[{"sightId":1542,"townId":64,"active":2,"name_LO":"","address":"Parcul Reconcilierii","mapdata":"1|842|2371","gps_lat":"46.1708817692","gps_long":"21.3091496460","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szabadsag-szobor-Arad-557","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=198","picture":"own","picture_ref":"","name":"Szabads\u00e1g-szobor","seolink":"szabadsag-szobor","note":"","history":"Az eredetileg Attila t\u00e9ren (ma a Megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s parkj\u00e1ban) \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel \u00fajra az aradi v\u00e9rtan\u00fak monument\u00e1lis eml\u00e9km\u0171v\u00e9t, Zala Gy\u00f6rgy p\u00e1rizsi d\u00edjat nyert alkot\u00e1s\u00e1t.@\nAz eml\u00e9km\u0171 megalkot\u00e1s\u00e1ra 1877-ben Husz\u00e1r Adolf nyert megb\u00edz\u00e1st, azonban \u0151 hamarosan elhunyt. Husz\u00e1r terveit \u00e1t\u00e9rtelmezve a v\u00e9gs\u0151 terveket Zala Gy\u00f6rgy k\u00e9sz\u00edtette el. Zala 1885. okt\u00f3ber 6-\u00e1n, a v\u00e9rtan\u00fak hal\u00e1l\u00e1nak napj\u00e1n kezdte el a munk\u00e1t. El\u0151sz\u00f6r az \u00c9bred\u0151 szabads\u00e1g alakja k\u00e9sz\u00fclt el 1886 tavasz\u00e1n, ezt a Harck\u00e9szs\u00e9g \u00e9s az \u00c1ldozatk\u00e9szs\u00e9g k\u00f6vette 1887 nyar\u00e1n. A v\u00e9g\u00e9re maradt a Haldokl\u00f3 harcos, illetve a csoport f\u0151alakja, a Hung\u00e1ria.@\nA szobor \u00fcnnep\u00e9lyes felavat\u00e1s\u00e1ra 1890. okt\u00f3ber 6-\u00e1n ker\u00fclt sor a Szabads\u00e1g t\u00e9ren (ma Avram Iancu t\u00e9r). Az \u00fcnnep\u00e9lyen r\u00e9szt vettek a v\u00e9rtan\u00fak csal\u00e1dtagjai (Damjanich J\u00e1nosn\u00e9, Schweidel t\u00e1bornok l\u00e1nya, Leiningen t\u00e1bornok fia), illetve a szabads\u00e1gharc tisztjei k\u00f6z\u00fcl Klapka Gy\u00f6rgy.@\nA rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n azonnal felmer\u00fclt a szobor lebont\u00e1s\u00e1nak gondolata. 1923-ban a rong\u00e1l\u00e1sok megakad\u00e1lyoz\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l bedeszk\u00e1zt\u00e1k az eml\u00e9km\u0171vet. 1925-ben a Ion I. C. Br\u0103tianu vezette korm\u00e1ny 1512\/925 sz\u00e1m\u00fa rendelet\u00e9re elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, ut\u00e1na k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyeken t\u00e1rolt\u00e1k, legutolj\u00e1ra az aradi v\u00e1r \u00e1rk\u00e1ban \u0151rizt\u00e9k.@\n1999. okt\u00f3ber 6-\u00e1n a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6tt megegyez\u00e9s alapj\u00e1n a Radu Vasile vezette korm\u00e1ny a Szabads\u00e1g-szobrot a minorita rendh\u00e1z udvar\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Itt kezd\u0151d\u00f6tt meg a restaur\u00e1l\u00e1s folyamata is. A szobor leleplez\u00e9se az \u00faj helyen 2004. \u00e1prilis 25-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt. Az \u00faj helysz\u00ednen, a T\u0171zolt\u00f3 t\u00e9ren, ami a \u201eMegb\u00e9k\u00e9l\u00e9s Park\u201d nevet kapta, egy 9 m magas gy\u0151zelmi kapuval szemben \u00e1ll, amely alatt Avram Iancu \u00e9s m\u00e1s rom\u00e1n felkel\u0151k \u00e1llnak.@\n2011. \u00e1prilis 13-\u00e1n lelopt\u00e1k a szoborr\u00f3l a diad\u00e9mot, a t\u0151rt \u00e9s egy kardot.@\n2015. febru\u00e1r 14-\u00e9n a tizenh\u00e1rom v\u00e9rtan\u00fat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 bronz domborm\u0171vek k\u00f6z\u00fcl hatot rom\u00e1n nemzeti sz\u00ednekre \u2013 pirosra, s\u00e1rg\u00e1ra \u00e9s k\u00e9kre \u2013 sz\u00edneztek, emellett a talapzatra fekete sz\u00edn\u0171 fest\u00e9ksz\u00f3r\u00f3val magyarokat gyal\u00e1z\u00f3 sz\u00f6veget \u00edrtak.\n&\nwikipedia: Szabads\u00e1g-szobor (Arad)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szabads%C3%A1g-szobor_(Arad)"},{"sightId":1543,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba 13 Martiri","mapdata":"2|858|1317","gps_lat":"46.1621896598","gps_long":"21.3324910372","religion":0,"oldtype":"38,41","newtype":"38,41","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Aradi-vertanuk-emlekmuve-es-sirboltja-Arad-1","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=198","picture":"\u003Ca title=\u0022K\u00e1roly Cserna\n, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Memorial_of_the_13_Martyrs_of_Arad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Memorial of the 13 Martyrs of Arad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/92\/Memorial_of_the_13_Martyrs_of_Arad.jpg\/512px-Memorial_of_the_13_Martyrs_of_Arad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Memorial_of_the_13_Martyrs_of_Arad.jpg\u0022\u003EK\u00e1roly Cserna\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Aradi v\u00e9rtan\u00fak eml\u00e9km\u0171ve \u00e9s s\u00edrboltja","seolink":"aradi-vertanuk-emlekmuve-es-sirboltja","note":"","history":"A Veszt\u0151hely eg\u00e9szen az 1932-es \u00e1sat\u00e1sokig \u2013 melynek sor\u00e1n megtal\u00e1lt\u00e1k azon v\u00e9rtan\u00fak maradv\u00e1nyait, akiket a bit\u00f3f\u00e1k t\u00f6v\u00e9ben temettek el \u2013 a kiv\u00e9gz\u00e9sek helysz\u00ednek\u00e9nt \u00e9lt az eml\u00e9kezetben.@\nAz aradi Alf\u00f6ld c\u00edm\u0171 napilapban 1867. j\u00fanius 16-\u00e1n, egy h\u00e9ttel I. Ferenc J\u00f3zsef megkoron\u00e1z\u00e1sa ut\u00e1n, megjelent egy felh\u00edv\u00e1s eml\u00e9koszlop fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A felh\u00edv\u00e1s megfogalmaz\u00f3ja Tiszti Lajos lapszerkeszt\u0151 volt. 1867-ben a bit\u00f3f\u00e1k felt\u00e9telezett hely\u00e9n egy 13 \u00e1g\u00fa, kisz\u00e1radt eperf\u00e1t \u00e9s keresztet helyeztek el. 1871-ben ezek hely\u00e9be a zsigmondh\u00e1zi mez\u0151n az Aradi Honv\u00e9degylet tagjai gondoskod\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00edtott\u00e1k az els\u0151 szer\u00e9ny eml\u00e9kk\u00f6vet. Ez egy m\u00e1sf\u00e9l l\u00e1b magass\u00e1g\u00fa, n\u00e9gysz\u00f6g\u0171 faragott term\u00e9sk\u0151 volt, amelyen csak a kiv\u00e9gz\u00e9s d\u00e1tuma \u00e1llt, 1849. okt\u00f3ber 6.@\n1873-ban szint\u00e9n az Aradi Honv\u00e9degylet \u00e1ll\u00edttatta fel a v\u00e1ros s\u00e9tater\u00e9n Aradi Zsigmond alkot\u00e1s\u00e1t, amelyet az 1849-ben elesett h\u0151s\u00f6k s\u00edreml\u00e9k\u00e9nek sz\u00e1ntak.@\n1874-ben a v\u00e1ros hazafias polg\u00e1rainak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val az orsz\u00e1gos honv\u00e9dgy\u0171l\u00e9s 1874-ben a k\u00f6rnyezetb\u0151l jobban kimagasl\u00f3 k\u0151eml\u00e9ket emeltetett a felt\u00e9telezett veszt\u0151helyen. A term\u0151f\u00f6ld n\u00f6v\u00e9nyei azonban \u00e9pp\u00fagy eltakart\u00e1k, s a medr\u00e9b\u0151l ki-kil\u00e9p\u0151 Maros iszappal, s\u00e1rral bor\u00edtotta be.@\n1878-ban Haeffner Ern\u0151, Gy\u0151r f\u0151sz\u00e1mvev\u0151je kezdem\u00e9nyezte egy, az aradi v\u00e9rtan\u00fak kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek hely\u00e9n fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 eml\u00e9km\u0171 meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, valamint okt\u00f3ber 6. nemzeti gy\u00e1sznapp\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1t.@\n1881-ben \u00e9p\u00fclt meg a ma is \u00e1ll\u00f3 eml\u00e9km\u0171. A mesters\u00e9ges domb, melyre 15 l\u00e9pcs\u0151 vezet f\u00f6l, kiemeli a s\u00edks\u00e1gb\u00f3l a s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrke gr\u00e1nitb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt obeliszket. Az obeliszk Budapesten Jablonszky Vince m\u0171term\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt. Egyik oldal\u00e1n a gy\u00e1sznap d\u00e1tuma: 1849. okt\u00f3ber 6., a m\u00e1sikon a tizenh\u00e1rom honv\u00e9dtiszt neve, kiv\u00e9gz\u00e9s\u00fck sorrendj\u00e9ben.@\nAz 1932. \u00e9vi \u00e1sat\u00e1sok sor\u00e1n siker\u00fclt azonos\u00edtani a v\u00e9rtan\u00fak f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait a kiv\u00e9gz\u00e9s t\u00e9nyleges helysz\u00edn\u00e9n.@\nAz 1932-ben f\u00f6llelt, illetve az Arad megy\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00f6sszes hamvakat 1974. okt\u00f3ber 6-\u00e1n, a 125. \u00e9vfordul\u00f3n temett\u00e9k el kis kopors\u00f3kban az obeliszk al\u00e1. Ekkor k\u00e9tnyelv\u0171 feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el. A v\u00e9rtan\u00fak f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait addig az Ereklyem\u00fazeumban \u0151rizt\u00e9k. Ekkor hozt\u00e1k Aradra Borosjen\u0151b\u0151l Leiningen Westerburg K\u00e1roly, valamint M\u00e1cs\u00e1r\u00f3l Damjanich J\u00e1nos \u00e9s Lahner Gy\u00f6rgy f\u00f6ldi maradv\u00e1nyait. Kiss Ern\u0151 Elem\u00e9ren (Szerbia), m\u00edg Dessewffy Arisztid Margony\u00e1n (Szlov\u00e1kia) nyugszik. \n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1544,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Biserica Catolic\u0103 Sf. Anton de Padova","mapdata":"1|1605|2121","gps_lat":"46.1723949232","gps_long":"21.3156822495","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Paduai-Szent-Antal-templom-Arad-1022","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=205","picture":"own","picture_ref":"","name":"P\u00e1duai Szent Antal r\u00f3mai katolikus katedr\u00e1lis, Minorita templom","seolink":"paduai-szent-antal-romai-katolikus-katedralis-minorita-templom","note":"","history":"A minorita templom 1902-1903 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Tabakovits Emil tervei alapj\u00e1n a kor\u00e1bbi barokk templom hely\u00e9n eklektikus st\u00edlusban. Bels\u0151 kialak\u00edt\u00e1sa elh\u00faz\u00f3dott, 1911-ben szentelt\u00e9k fel. Kiszabad\u00edt\u00e1suk ut\u00e1n udvar\u00e1n \u0151rizt\u00e9k az 1918-ban elt\u00e1vol\u00edtott Szabads\u00e1g-szoborcsoport szobrait.@\nA katolikus egyh\u00e1z a 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n kezdte meg \u00fajra tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t Aradon, amikor a ferences minorit\u00e1k a cs\u00e1sz\u00e1ri hadsereggel letelepedtek az aradi er\u0151dben, ahol az els\u0151 katolikus templom \u00e9p\u00fclt. A minorit\u00e1k a polg\u00e1ri telep\u00fcl\u00e9sen is pr\u00e9dik\u00e1ltak, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rultak a v\u00e1ros els\u0151 katolikus templom\u00e1nak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz, m\u00e9g a sz\u00e1zad elej\u00e9n.@\nAz aradi katolikus templom alapk\u00f6v\u00e9t 1751. \u00e1prilis 3-\u00e1n Franz Anton Engl von Wagrain csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k rakta le, 1758. \u00e1prilis 13-\u00e1n pedig megt\u00f6rt\u00e9nt a templom szentel\u00e9se \u00e9s \u00e1tad\u00e1sa a minorit\u00e1knak. 1901\u20131903 k\u00f6z\u00f6tt a r\u00e9gi templomot lebontott\u00e1k. Az \u00faj templom neobarokk st\u00edlusban Tabakovits Emil tervei alapj\u00e1n m\u00e1r 1906-ra fel\u00e9p\u00fclt, de csak 1911. okt\u00f3ber 2-\u00e1n szenteltek fel. A bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tt Michelangelo Piet\u00e1 c\u00edm\u0171 szobr\u00e1nak m\u00e1solata l\u00e1that\u00f3. F\u00f6l\u00f6tte J\u00e9zus, \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Margit \u00e9s \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Erzs\u00e9bet szobrai. A pronaoszban l\u00e1that\u00f3 Szenth\u00e1roms\u00e1g-bronz szoborcsoport alkot\u00f3ja R\u00f3na J\u00e1nos. A f\u0151olt\u00e1rk\u00e9p P\u00e1duai Szent Antalt \u00e1br\u00e1zolja, id. Vastagh Gy\u00f6rgy munk\u00e1ja. A templomot Lohr ferenc \u00e9s Bodg\u00e1nffy Pauli Erik J\u00e9zus \u00e9let\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fresk\u00f3i d\u00edsz\u00edtik. Az \u00f3lom\u00fcveg ablakokon Szent Istv\u00e1nt, Szent L\u00e1szl\u00f3t, Szent Imr\u00e9t \u00e9s Szent Erzs\u00e9bettel l\u00e1thatjuk.@\nA templomudvarba tal\u00e1lhat\u00f3 a minorita rend \u00e1ltal fenntartott kult\u00farh\u00e1z 1926-ban \u00e9p\u00fclt \u00e9p\u00fclete."},{"sightId":1545,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Strada Mihai Eminescu 33","mapdata":"1|919|2203","gps_lat":"46.1719199888","gps_long":"21.3098057860","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1847-ben \u00e9p\u00fclt. 1848-49-ben hadik\u00f3rh\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne, mivel ekkor m\u00e9g nem volt berendezve. Az akkori lelkip\u00e1sztor Bal\u00f3 Benj\u00e1min volt, aki Br\u00e1dr\u00f3l menek\u00fclt Aradra, miut\u00e1n az ottani rom\u00e1n felkel\u00e9sek rengeteg magyar \u00e1ldozatot k\u00f6veteltek. \u00datk\u00f6zben r\u00e1ad\u00e1sul meghalt a feles\u00e9ge, \u00e9s az 1 \u00e9ves kisfia is. Ennek ellen\u00e9re \u0151 l\u00e1tta el az 1849. okt\u00f3ber 6-\u00e1n kiv\u00e9gzett k\u00e9t protest\u00e1ns v\u00e9rtan\u00fa, Gr\u00f3f Leiningen-Westerburg K\u00e1roly \u00e9s Dessewffy Arisztid lelkigondoz\u00e1s\u00e1t. De m\u00e9g el\u0151tte egy el\u0151tt\u00fck kiv\u00e9gzett ezredest, Ormai Norbertet, illetve az ut\u00e1nuk, okt\u00f3ber 25-\u00e9n kiv\u00e9gzett Kazinczy Lajost is \u0151 temette el.@\nA reform\u00e1tus templomban tartotta 1901-ben esk\u00fcv\u0151j\u00e9t Horthy Mikl\u00f3s Purgly Magdoln\u00e1val Cs\u00e9csi Imre akkori lelk\u00e9sz el\u0151tt.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1546,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Biserica Ro\u0219ie","address":"Bulevardul Revolu\u021biei 61","mapdata":"1|2134|1284","gps_lat":"46.1774446722","gps_long":"21.3201273484","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.evangluth-arad.ro\/a-templom-tortenete\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Lutheranus-templom-Arad-1020","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=203","picture":"own","picture_ref":"","name":"Evang\u00e9likus templom, V\u00f6r\u00f6s templom","seolink":"evangelikus-templom-voros-templom","note":"","history":"Alapk\u00f6v\u00e9t 1905. m\u00e1rcius 15-\u00e9n rakt\u00e1k le \u00e9s 1906 szeptember\u00e9ben avatt\u00e1k fel. Neog\u00f3tikus st\u00edlusban Sz\u00e1ntay Lajos tervei alapj\u00e1n a F\u0151 utc\u00e1n (r\u00e9gi nev\u00e9n Andr\u00e1ssy \u00faton). Az olt\u00e1r \u00e9s a sz\u00f3sz\u00e9k \u00d6rr Gy\u00f6rgy kassai olt\u00e1r\u00e9p\u00edt\u0151 mester alkot\u00e1sa. A sz\u00ednes \u00fcvegablakokat Palka J\u00f3zsef budapesti \u00fcvegfest\u0151 k\u00e9sz\u00edtette."},{"sightId":1547,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Biserica s\u00e2rbeasc\u0103 Sf. Petru \u0219i Pavel","address":"Pia\u021ba S\u00e2rbeasc\u0103 1","mapdata":"1|1166|3065","gps_lat":"46.1668342892","gps_long":"21.3118210086","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szerb-templom-Arad-1025","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=226","picture":"\u003Ca title=\u0022IuliuSturza92, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_s%C3%A2rbeasc%C4%83.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica s\u00e2rbeasc\u0103\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0c\/Biserica_s%C3%A2rbeasc%C4%83.jpg\/256px-Biserica_s%C3%A2rbeasc%C4%83.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_s%C3%A2rbeasc%C4%83.jpg\u0022\u003EIuliuSturza92\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l szerb ortodox templom","seolink":"szent-peter-es-pal-szerb-ortodox-templom","note":"","history":"1698 \u00e9s 1702 k\u00f6z\u00f6tt Jovan Popovic Tekelija kapit\u00e1ny alap\u00edtotta a csal\u00e1djukkal egy\u00fctt Aradon leteleped\u0151 szerb hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra. Barokk s\u00edtlusban \u00e9p\u00fclt. Jelenlegi k\u00e9p\u00e9t 1790 \u00e9s 1822 k\u00f6z\u00f6tt nyerte el, amikor Sava Tekelij, az alap\u00edt\u00f3 d\u00e9dunok\u00e1ja oroszorsz\u00e1gi mesterekkel torny\u00e1t megmagas\u00edttatta. Ez Arad legid\u0151sebb m\u00e1ig fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclete."},{"sightId":1548,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Catedrala Na\u0219terea Sf\u00e2ntului Ioan Botez\u0103torul din Arad","address":"Pia\u0163a Catedralei 1.","mapdata":"1|1171|2449","gps_lat":"46.1704679459","gps_long":"21.3117541022","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Roman-ortodox-szekesegyhaz-Arad-1023","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=199","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_Na%C5%9Fterea_Sf%C3%A2ntului_Ioan_Botez%C4%83torul_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Catedrala Na\u015fterea Sf\u00e2ntului Ioan Botez\u0103torul - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1f\/Catedrala_Na%C5%9Fterea_Sf%C3%A2ntului_Ioan_Botez%C4%83torul_-_panoramio.jpg\/512px-Catedrala_Na%C5%9Fterea_Sf%C3%A2ntului_Ioan_Botez%C4%83torul_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_Na%C5%9Fterea_Sf%C3%A2ntului_Ioan_Botez%C4%83torul_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos sz\u00fclet\u00e9se rom\u00e1n ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"keresztelo-szent-janos-szuletese-roman-ortodox-katedralis","note":"","history":"Procopie Ivascovici p\u00fcsp\u00f6k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re 1862 \u00e9s 65 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a gyul\u00e1r\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Czigler Antal \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n k\u00e9s\u0151 barokk, copf st\u00edlusban. F\u0151 t\u00e1mogat\u00f3ja a Mocsonyi csal\u00e1d \u00e9s a b\u00e9csi illet\u0151s\u00e9g\u0171 Sina Gy\u00f6rgy bank\u00e1r volt. A nyugati f\u0151homlokzatot ural\u00f3 k\u00e9t karcs\u00fa torony k\u00f6z\u00f6tti oromzat csak 1905 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt meg, a templom fel\u00faj\u00edt\u00e1sakor."},{"sightId":1549,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Dun\u0103rii 170","mapdata":"","gps_lat":"46.2186042513","gps_long":"21.2729774733","religion":5,"oldtype":"5","newtype":"5","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Oszlopos-Simeon-ortodox-kolostor-Arad-1021","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=188","picture":"\u003Ca title=\u0022Sven Teschke, B\u00fcdingen, CC BY-SA 3.0 DE <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/de\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arad_Kirche_der_Apostel_Petrus_und_Paulus_3902.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Arad Kirche der Apostel Petrus und Paulus 3902\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/85\/Arad_Kirche_der_Apostel_Petrus_und_Paulus_3902.jpg\/512px-Arad_Kirche_der_Apostel_Petrus_und_Paulus_3902.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arad_Kirche_der_Apostel_Petrus_und_Paulus_3902.jpg\u0022\u003ESven Teschke, B\u00fcdingen\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/de\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 DE\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Oszlopos Simeon orthodox kolostor","seolink":"oszlopos-simeon-orthodox-kolostor","note":"","history":"1760-ban Sinesie Jivanovici ortodox p\u00fcsp\u00f6k szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt Egidius Ienowein aradi \u00e9p\u00edt\u0151mesterrel a templom \u00e9s a k\u00faria \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az egykor \u00f6n\u00e1ll\u00f3 G\u00e1j falu \u00e9szaki perem\u00e9n \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban. K\u00e9t \u00e9vtizedig volt ortodox p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9khely, majd ny\u00e1ri rezidencia lett. A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a szerb \u00e9s rom\u00e1n ortodox egyh\u00e1z sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s\u00e1ig a templom pl\u00e9b\u00e1niatemplom volt, a k\u00e9t nemzeti egyh\u00e1z k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1sa (1864) ut\u00e1n csak a rom\u00e1n k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g haszn\u00e1lta az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a faluk\u00f6zpontban \u00faj rom\u00e1n templom \u00e9p\u00fclt, a r\u00e9gi \u00fcresen \u00e1llt. 1955-ben alap\u00edtott\u00e1k a ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 ortodox n\u0151i kolostort. A mellette \u00e1ll\u00f3 \u00faj neobiz\u00e1nci templom nemr\u00e9g \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1550,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Tribunul Dobra, Cozia","mapdata":"1|1853|2772","gps_lat":"46.1685638712","gps_long":"21.3177498905","religion":6,"oldtype":"8,53","newtype":"53,8,92","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Zsinagoga-Arad-1599","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"A zsid\u00f3k a 18. sz\u00e1zadban telepedtek meg a v\u00e1rosban. A zsinag\u00f3ga 1828 \u00e9s 1834 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel klasszicista st\u00edlusban. Ma is a helyi zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g haszn\u00e1lja, illetve koncerteket tartanak benne. "},{"sightId":1551,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba S\u00e2rbeasc\u0103 7-8","mapdata":"1|1071|2998","gps_lat":"46.1672038766","gps_long":"21.3109997695","religion":5,"oldtype":"7","newtype":"7","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szerb p\u00fcsp\u00f6ki palota","seolink":"szerb-puspoki-palota","note":"","history":"A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k Emilian Tabakovi\u0107 \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n."},{"sightId":1552,"townId":64,"active":2,"name_LO":"Complexul Museal Arad","address":"Str. George Enescu 1","mapdata":"1|2164|1816","gps_lat":"46.1742212378","gps_long":"21.3204872667","religion":0,"oldtype":"98,76,99","newtype":"98,92","homepage":"http:\/\/museumarad.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kulturpalota-Arad-1019","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=200","picture":"own","picture_ref":"","name":"Kult\u00farpalota, Ereklyem\u00fazeum, Arad Megyei M\u00fazeum","seolink":"kulturpalota-ereklyemuzeum-arad-megyei-muzeum","note":"","history":"1911 \u00e9s 1913 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a K\u00f6lcsey t\u00e1rsas\u00e1g kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re Sz\u00e1ntay Lajos tervei alapj\u00e1n. A palota egyes r\u00e9szeit a t\u00f6rt\u00e9nelmi korok \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek megfelel\u0151en alak\u00edtotta ki. Itt kapott helyet az Ereklyem\u00fazeum, a k\u00f6nyvt\u00e1r, a k\u00e9pt\u00e1r \u00e9s m\u00e1s helyi gy\u0171jtem\u00e9nyek. Az Ereklyem\u00fazeumban az Aradon 1849-ben kiv\u00e9gzett honv\u00e9dtisztek illetve a szabads\u00e1gharc eml\u00e9keit \u0151rz\u0151 gy\u0171jtem\u00e9ny volt l\u00e1that\u00f3. \u00c9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a K\u00f6zoktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium 150 ezer koron\u00e1val t\u00e1mogatta. Az \u00e9p\u00fcletet Rubletzky G\u00e9za domborm\u0171vei d\u00edsz\u00edtik. Ma a T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum tal\u00e1lhat\u00f3 benne, jelent\u0151s 1848-as eml\u00e9kekkel.@\n1881-ben megalakult az aradi K\u00f6lcsey Egyes\u00fclet, amely c\u00e9lul t\u0171zte ki, hogy a szabads\u00e1gharchoz k\u00f6thet\u0151 erekly\u00e9ket \u00f6sszegy\u0171jtse, \u00e9s ebb\u0151l majd k\u00e9s\u0151bb egy m\u00fazeumot nyisson meg. Ez a m\u00fazeum 1892-ben okt\u00f3ber 6-\u00e1n meg is ny\u00edlt a mostani sz\u00ednh\u00e1znak a m\u00e1sodik emelet\u00e9n. Majd 1893. m\u00e1rcius 15-\u00e9n v\u00e9glegesen megny\u00edlt \u00e9s \u00e1tadt\u00e1k. Ott m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eg\u00e9szen 1913-ig. 1913-ban a Sz\u00e1ntay Lajos tervezte Kult\u00farpalot\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1893-ban, amikor megny\u00edlt a m\u00fazeum majdnem 4000 t\u00e1rgyat bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1553,"townId":64,"active":2,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Bulevardul Revolu\u0163iei 75","mapdata":"1|2021|1611","gps_lat":"46.1754490441","gps_long":"21.3192791380","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"http:\/\/www.primariaarad.ro\/arad.php?page=\/pledoarie\/arad.html&newlang=hun&theme=th1-hun","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoshaza-Arad-1026","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=225","picture":"own","picture_ref":"","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"Atz\u00e9l P\u00e9ter polg\u00e1rmesters\u00e9ge idej\u00e9n a v\u00e1rosi tan\u00e1cs megszavazta egy k\u00f6lcs\u00f6n felv\u00e9tel\u00e9t a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s a v\u00e1rosh\u00e1za \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9re. A v\u00e1rosh\u00e1za terveit Lechner \u00d6d\u00f6n k\u00e9sz\u00edtette el, azonban a sz\u00ednh\u00e1z 1874. szeptember 21-ei \u00e1tad\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en kider\u00fclt, hogy a felvett p\u00e9nz (800.000 forint) t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t m\u00e1r felem\u00e9sztette a sz\u00ednh\u00e1z meg\u00e9p\u00edt\u00e9se, \u00edgy a v\u00e1rosh\u00e1za terveit Pek\u00e1r Ferenc helyi m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sszel m\u00f3dos\u00edttatt\u00e1k (eredetileg k\u00e9t emeletesre \u00e9s z\u00e1rt udvarosra tervezt\u00e9k). 1877. janu\u00e1r 10-\u00e9n tartott\u00e1k benne v\u00e1rosi tan\u00e1cs els\u0151 k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9t. St\u00edlusa a flamand \u00fajrenesz\u00e1nsz \u00e9s a k\u00e9s\u0151k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1rosh\u00e1zak st\u00edlus\u00e1t \u00f6tv\u00f6zi. Tornya 54 m\u00e9ter magas, \u00f3raszerkezet\u00e9t Sv\u00e1jcb\u00f3l hozt\u00e1k, 1878-ban. A torony\u00f3ra mechanizmusa minden eg\u00e9sz \u00f3r\u00e1ban egy hazafias dalt j\u00e1tszik. A V\u00e1rosh\u00e1za el\u0151tt egykor Kossuth Lajos szoborcsoportja \u00e1llt, amely ma m\u00e1r nem l\u00e1that\u00f3.\n&\nbagyinszki.eu: Arad \u2013 V\u00e1rosh\u00e1za, D\u00edszterem|https:\/\/bagyinszki.eu\/archives\/6471"},{"sightId":1554,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Revolu\u021biei 79","mapdata":"1|1887|1751","gps_lat":"46.1746746816","gps_long":"21.3180667434","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varmegyehaza-Arad-1785","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza","note":"","history":"1821-ben klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. Tervez\u0151je ismeretlen. Egy ideig itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k is, pinc\u00e9j\u00e9ben pedig b\u00f6rt\u00f6n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A megyei k\u00f6zigazgat\u00e1s b\u0151v\u00edt\u00e9sekor 1870-71-ben az \u00e9p\u00fclettel szemben egy hasonl\u00f3, neoklasszicista st\u00edlus\u00fa iker\u00e9p\u00fcletet emeltek (81-es sz\u00e1m alatt)."},{"sightId":1555,"townId":64,"active":2,"name_LO":"Teatrul Clasic Ioan Slavici","address":"Bulevardul Revolu\u021biei 103","mapdata":"1|1612|2312","gps_lat":"46.1712769134","gps_long":"21.3157209307","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"https:\/\/teatrulclasic.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ioan-Slavici-Szinhaz-Arad-1018","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=206","picture":"own","picture_ref":"","name":"Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"szinhaz","note":"","history":"Atz\u00e9l P\u00e9ter polg\u00e1rmesters\u00e9ge idej\u00e9n a v\u00e1rosi tan\u00e1cs megszavazta egy k\u00f6lcs\u00f6n felv\u00e9tel\u00e9t a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s a v\u00e1rosh\u00e1za \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9re. A sz\u00ednh\u00e1zat 1871-ben Czigler Antal aradi \u00e9p\u00edt\u00e9sz (esetleg fia, Gy\u0151z\u0151) tervei alapj\u00e1n kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni. 1874. szeptember 21-\u00e9n avatt\u00e1k fel Ferenc J\u00f3zsef jelenl\u00e9t\u00e9ben a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 c\u00edm\u0171 opera nyit\u00e1ny\u00e1val. Ekkorra kider\u00fclt, hogy k\u00e9t \u00e9p\u00fcletre felvett p\u00e9nz (800.000 forint) t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t m\u00e1r felem\u00e9sztette a sz\u00ednh\u00e1z meg\u00e9p\u00edt\u00e9se. Homlokzata klasszicita, belseje neobarokk d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u0171. A mennyezetk\u00e9peket Lotz K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n Gy\u00f6rgy\u00f6ssy Rudolf aradi fest\u0151 k\u00e9sz\u00edtette. \u00d3ri\u00e1si n\u00e9z\u0151tere 1200 ember befogad\u00e1s\u00e1ra volt k\u00e9pes. 1883. febru\u00e1r 18-\u00e1n az \u00e9p\u00fclet le\u00e9gett. \u00dajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel az arad Halmay Andor \u00e9p\u00edt\u00e9szt b\u00edzt\u00e1k meg. 1885. okt\u00f3ber\u00e9ben ny\u00edlt meg. 1913-ig, a Kult\u00farpalota meg\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ig els\u0151 emelet\u00e9n foglalt helyet az Ereklyem\u0171zeum, vagyis az Aradon 1849-ben kiv\u00e9gzett honv\u00e9dtisztek illetve a szabads\u00e1gharc eml\u00e9keit \u0151rz\u0151 gy\u0171jtem\u00e9ny. Bels\u0151 d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9t T\u00f3th Andr\u00e1s \u00e9p\u00fcletszobr\u00e1sz, T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d \u00e9desapja k\u00e9sz\u00edtette. 1949-ben megsz\u00fcntett\u00e9k a magyar tagozatot. 1955-ben ism\u00e9t le\u00e9gett. \u00dajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n bels\u0151 ter\u00e9t jelent\u0151sen m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k. F\u0151homlokzati oszlopsora is ekkor k\u00e9sz\u00fclt Milos Cristea tervei alapj\u00e1n, timpanonj\u00e1ban szocre\u00e1l st\u00edlus\u00fa szoborcsoporttal."},{"sightId":1556,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Teatrul vechi","address":"Strada Gheorghe Laz\u0103r 3","mapdata":"1|1802|2585","gps_lat":"46.1696417889","gps_long":"21.3173381768","religion":0,"oldtype":"91,94","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"R\u00e9gi szanh\u00e1z, Hirschl-sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"regi-szanhaz-hirschl-szinhaz","note":"","history":"1817-1818 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edttette barokk st\u00edlusban, Jakob Hirschl, b\u00e9csi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa aradi keresked\u0151. Kezdetben n\u00e9met \u00e1s magyar t\u00e1rsulatok, v\u00e1ndort\u00e1rsulatok j\u00e1tszottak a term\u00e9ben, \u00edgy D\u00e9ryn\u00e9 Sz\u00e9ppataki R\u00f3za (1793-1872), illetve Pet\u0151fi S\u00e1ndor is. Az \u00faj sz\u00ednh\u00e1z fel\u00e9p\u00edt\u00e9se (1874) ut\u00e1n a r\u00e9gi sz\u00ednh\u00e1zat kell\u00e9kt\u00e1rr\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, majd 1907-ben itt nyitott\u00e1k meg a v\u00e1ros els\u0151 \u00e1lland\u00f3 filmsz\u00ednh\u00e1z\u00e1t, az Ur\u00e1ni\u00e1t, amely 1967-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt."},{"sightId":1557,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Vechiul Cazinou","address":"Strada Ioan Dr\u0103g\u0103lina 14","mapdata":"1|2185|2148","gps_lat":"46.1722279295","gps_long":"21.3206750347","religion":0,"oldtype":"93","newtype":"121","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Aradi_kaszin%C3%B3","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Silenzio76, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cazinoul_din_Arad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cazinoul din Arad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4a\/Cazinoul_din_Arad.jpg\/512px-Cazinoul_din_Arad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cazinoul_din_Arad.jpg\u0022\u003ESilenzio76\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori kaszin\u00f3","seolink":"egykori-kaszino","note":"","history":"1872-ben neobarokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1558,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Moise Nicoar\u0103","address":"Bulevardul General Dragalina","mapdata":"1|2075|2379","gps_lat":"46.1709100144","gps_long":"21.3196942107","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.moisenicoara.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_Na%C5%A3ional_Moise_Nicoar%C4%83_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Colegiul Na\u0163ional Moise Nicoar\u0103 - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/97\/Colegiul_Na%C5%A3ional_Moise_Nicoar%C4%83_-_panoramio.jpg\/512px-Colegiul_Na%C5%A3ional_Moise_Nicoar%C4%83_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_Na%C5%A3ional_Moise_Nicoar%C4%83_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami F\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-fogimnazium","note":"","history":"Diescher J\u00f3zsef tervezte.@\nAz aradi, k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s szint\u0171 oktat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete 1745-ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor a minorita rend megalap\u00edtott egy iskol\u00e1t, amely 1872-ig, mint hatoszt\u00e1lyos gimn\u00e1zium m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ezt k\u00f6vet\u0151en \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt. A gimn\u00e1zium \u00faj \u00e9p\u00fclete a sz\u00e1zadfordul\u00f3 t\u00e1j\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Eg\u00e9szen 1919-ig Kir\u00e1lyi F\u0151gimn\u00e1zium n\u00e9vvel szerzett h\u00edrnevet. Az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyt ekkor \u00e1tvette a rom\u00e1n \u00e1llam, minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben gyakorlatilag megsz\u0171nt a magyar nyelv\u0171, k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa oktat\u00e1s a v\u00e1rosban. Mivel t\u00f6rv\u00e9nyesen csak a felekezeti iskol\u00e1kban m\u0171k\u00f6dhetett kisebbs\u00e9gi nyelven t\u00f6rt\u00e9n\u0151 oktat\u00e1s, az aradi magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00f6sszefogott a katolikus egyh\u00e1zzal, \u00e9s megalap\u00edtott\u00e1k a R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumot, majd k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l, sz\u00fcl\u0151i t\u00e1mogat\u00e1sb\u00f3l 1922-ben meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9t \u2013 az \u00e9p\u00fclet tulajdonjog\u00e1t a sz\u00fcl\u0151k a Temesv\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g kez\u00e9be ruh\u00e1zt\u00e1k. \n&\ntransindex.ro: A v\u00e1ros, amelyr\u0151l mindenkinek csak a v\u00e9rtan\u00fak jutnak az esz\u00e9be. De mi a jelene \u00e9s a j\u00f6v\u0151je?|https:\/\/multikult.transindex.ro\/?cikk=28087&a_varos_amelyrol_mindenkinek_csak_a_vertanuk_jutnak_az_eszebe._de_mi_a_jelene_es_a_jovoje?"},{"sightId":1559,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. I. Calvin nr. 22","mapdata":"1|578|2335","gps_lat":"46.1711610939","gps_long":"21.3068275846","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.csikygergelyarad.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Csiky Gergely F\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"csiky-gergely-fogimnazium","note":"","history":"A f\u0151\u00e9p\u00fclet\u00e9ben 1923 \u00f3ta folyik tan\u00edt\u00e1s. Arad megye egyetlen magyar nyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa iskol\u00e1ja, az egykori Magyar Kir\u00e1lyi F\u0151gimn\u00e1zium \u00e9s az Aradi Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium ut\u00f3dja.@\nAz aradi, k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s szint\u0171 oktat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete 1745-ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor a minorita rend megalap\u00edtott egy iskol\u00e1t, amely 1872-ig, mint hatoszt\u00e1lyos gimn\u00e1zium m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ezt k\u00f6vet\u0151en \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt. A gimn\u00e1zium \u00faj \u00e9p\u00fclete a sz\u00e1zadfordul\u00f3 t\u00e1j\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Eg\u00e9szen 1919-ig Kir\u00e1lyi F\u0151gimn\u00e1zium n\u00e9vvel szerzett h\u00edrnevet. Az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyt ekkor \u00e1tvette a rom\u00e1n \u00e1llam, minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben gyakorlatilag megsz\u0171nt a magyar nyelv\u0171, k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa oktat\u00e1s a v\u00e1rosban. Mivel t\u00f6rv\u00e9nyesen csak a felekezeti iskol\u00e1kban m\u0171k\u00f6dhetett kisebbs\u00e9gi nyelven t\u00f6rt\u00e9n\u0151 oktat\u00e1s, az aradi magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00f6sszefogott a katolikus egyh\u00e1zzal, \u00e9s megalap\u00edtott\u00e1k a R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumot, majd k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l, sz\u00fcl\u0151i t\u00e1mogat\u00e1sb\u00f3l 1922-ben meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9t \u2013 az \u00e9p\u00fclet tulajdonjog\u00e1t a sz\u00fcl\u0151k a Temesv\u00e1ri R\u00f3mai Katolikus P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g kez\u00e9be ruh\u00e1zt\u00e1k. \n&\ntransindex.ro: A v\u00e1ros, amelyr\u0151l mindenkinek csak a v\u00e9rtan\u00fak jutnak az esz\u00e9be. De mi a jelene \u00e9s a j\u00f6v\u0151je?|https:\/\/multikult.transindex.ro\/?cikk=28087&a_varos_amelyrol_mindenkinek_csak_a_vertanuk_jutnak_az_eszebe._de_mi_a_jelene_es_a_jovoje?"},{"sightId":1560,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u021biei 72","mapdata":"1|1899|1467","gps_lat":"46.1763027577","gps_long":"21.3181896648","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Egykori Arad-Csan\u00e1di Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r","seolink":"egykori-arad-csanadi-takarekpenztar","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fclet az Arad-Csan\u00e1di Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt 1909\u20131910-ben Hubert J\u00f3zsef tervei alapj\u00e1n eklektikus st\u00edlusban."},{"sightId":1561,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u021biei","mapdata":"1|1932|1664","gps_lat":"46.1751061979","gps_long":"21.3183943281","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"P\u00e9nz\u00fcgyi palota","seolink":"penzugyi-palota","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 eklektikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, a b\u00e9csi rokok\u00f3 st\u00edlusjegyeivel."},{"sightId":1562,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Palatul Justi\u021biei","address":"Bd. Vasile Milea 2","mapdata":"1|2299|1369","gps_lat":"46.1769000214","gps_long":"21.3215397181","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"http:\/\/portal.just.ro\/108\/SitePages\/prezentare.aspx?id_inst=108","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022IuliuSturza92, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_de_justi%C8%9Bie.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul de justi\u021bie\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1c\/Palatul_de_justi%C8%9Bie.JPG\/512px-Palatul_de_justi%C8%9Bie.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_de_justi%C8%9Bie.JPG\u0022\u003EIuliuSturza92\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Igazs\u00e1g\u00fcgyi palota","seolink":"igazsagugyi-palota","note":"","history":"1892\u20131895 k\u00f6z\u00f6tt neoklasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1563,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Palatul Cenad","address":"Bulevardul Revolu\u021biei 73","mapdata":"1|2010|1511","gps_lat":"46.1760493848","gps_long":"21.3191250241","religion":0,"oldtype":"16,53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/ACsEV","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Csan\u00e1di-palota, az Arad-Csan\u00e1di Egyes\u00edtett Vas\u00fatvonalak egykori sz\u00e9kh\u00e1za","seolink":"csanadi-palota-az-arad-csanadi-egyesitett-vasutvonalak-egykori-szekhaza","note":"","history":"1892 \u00e9s 1894 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt az Arad-Csan\u00e1di Egyes\u00edtett Vas\u00fatvonalak sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e9kh\u00e1znak Ybl Mikl\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti irod\u00e1j\u00e1nak tervei alapj\u00e1n. Az Aradi \u00e9s Csan\u00e1di Egyes\u00fclt Vasutak 1893-ban alakult az Arad-K\u00f6r\u00f6sv\u00f6lgyi Vas\u00fat \u00e9s az Arad-Csan\u00e1di Vas\u00fat egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9vel. A vas\u00fat 1927-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt; ut\u00e1na az irod\u00e1kb\u00f3l is lak\u00e1sokat alak\u00edtottak ki.@\nEbben az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a leghosszabb \u00e9let\u0171 aradi napilap, az Aradi K\u00f6zl\u00f6ny (1885-1940) szerkeszt\u0151s\u00e9ge. Udvar\u00e1n m\u00e9g eredeti \u00e1llapot\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 k\u00e9t, k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s c\u00e9lj\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 g\u00e1zl\u00e1mpa."},{"sightId":1564,"townId":64,"active":2,"name_LO":"Palatul Andrenyi, Palatul Copiilor \u015ei Elevilor Arad","address":"Bulevardul Revolu\u021bie 69","mapdata":"1|2054|1396","gps_lat":"46.1767411094","gps_long":"21.3195048309","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"78","homepage":"https:\/\/palatulcopiilorarad.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Andr\u00e9nyi-palota","seolink":"andrenyi-palota","note":"","history":"A palot\u00e1t 1880\u20131890 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edttette a b\u00e1r\u00f3i rangra emelt Andr\u00e9nyi keresked\u0151csal\u00e1d. Az 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en \u00datt\u00f6r\u0151rpalota, 1990 \u00f3ta Gyermekpalota lett."},{"sightId":1565,"townId":64,"active":2,"name_LO":"Palatul Neumann","address":"Bulevardul Revolu\u021biei 78","mapdata":"1|1842|1608","gps_lat":"46.1754678830","gps_long":"21.3177130913","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Neumann-palota","seolink":"neumann-palota","note":"","history":"1891\u20131892 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt eklektikus st\u00edlusban a gazdag Neumann csal\u00e1d r\u00e9sz\u00e9re."},{"sightId":1566,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Hotel Ardealul","address":"Revolutiei 98","mapdata":"1|1538|2269","gps_lat":"46.1715750855","gps_long":"21.3150299174","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.travelro.ro\/hotel-ardealul_arad.html","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Feher-Kereszt-szalloda-Arad-1799","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Egykori Feh\u00e9r Kereszt sz\u00e1lloda","seolink":"egykori-feher-kereszt-szalloda","note":"","history":"1840-41-ben emelt\u00e9k a v\u00e1ros els\u0151 sz\u00e1llod\u00e1jak\u00e9nt a b\u00e9csi Franz Mahler tervei alapj\u00e1n klasszicista st\u00edlusban. Hely\u00e9n el\u0151tte postakocsi-\u00e1llom\u00e1s \u00e9s vend\u00e9gfogad\u00f3 \u00e1llt. Az \u00e9p\u00fclet h\u00e1ts\u00f3 traktus\u00e1hoz csatolt impoz\u00e1ns m\u00e9ret\u0171 erk\u00e9lyes t\u00e9likertben 1846-ban k\u00e9t alkalommal Liszt Ferenc is koncertezett. A sz\u00e1lloda neves vend\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt volt Ferenc J\u00f3zsef, Kr\u00fady Gyula \u00e9s M\u00f3ricz Zsigmond is. El\u0151ad\u00f3term\u00e9ben ifjabb Johann Strauss \u00e9s Brahms is fell\u00e9pett. 1868 el\u0151tt, amikor is \u00e1tadt\u00e1k az Arad-Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r vas\u00fatvonalat, az \u00e9p\u00fclet el\u0151tt \u00e1lltak meg a Maros-v\u00f6lgye fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 postakocsik."},{"sightId":1567,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Intesa Sanpaolo Bank","address":"Bulevardul Revolu\u021biei 88","mapdata":"1|1709|1850","gps_lat":"46.1739832991","gps_long":"21.3165565879","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Egykori K\u00f6zponti Hotel","seolink":"egykori-kozponti-hotel","note":"","history":"1894-ben adt\u00e1k \u00e1t, \u00e9s c\u00e9lja a Feh\u00e9r Kereszt sz\u00e1lloda egyeduralm\u00e1nak megsz\u00fcntet\u00e9se volt. Reisinger S\u00e1ndor \u00e9s Fodor Dezs\u0151 tervezte palota els\u0151 tulajdonosa Cserm\u00e1k \u00c1goston \u00fczletember volt. A f\u00f6ldszinten m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00e1v\u00e9z\u00f3 hamar az aradi \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k tal\u00e1lkoz\u00f3 hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A K\u00f6zponti Sz\u00e1lloda a kor elv\u00e1r\u00e1sai mellett \u2013 v\u00edzvezet\u00e9k, villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1s \u2013 t\u00e9likertet \u00e9p\u00edtettek elh\u00fazhat\u00f3 \u00fcvegtet\u0151vel, volt rendezv\u00e9nyterme \u00e9s minden vonathoz b\u00e9rkocsi volt igaz\u00edtva.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1568,"townId":64,"active":1,"name_LO":"GB apartments - Bohu\u015f Palace confort","address":"Vasile Goldi\u015f 1\u20133.","mapdata":"1|1544|2349","gps_lat":"46.1710556945","gps_long":"21.3149538194","religion":0,"oldtype":"53,94","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.gbapartments.ro\/en\/,80","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Bohus-palota-Arad-1016","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=201","picture":"own","picture_ref":"","name":"Bohus-palota","seolink":"bohus-palota","note":"","history":"1913-ban b\u00e1r\u00f3 Bohus csal\u00e1d megrendel\u00e9s\u00e9re Sz\u00e1ntay Lajos tervei alapj\u00e1n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. F\u00f6ldszintj\u00e9n ny\u00edlt meg a v\u00e1ros els\u0151, k\u00fcl\u00f6n erre a c\u00e9lra tervezett mozija, az Apoll\u00f3. E h\u00e1zban alkalmaztak Aradon el\u0151sz\u00f6r vasbeton f\u00f6d\u00e9meket."},{"sightId":1569,"townId":64,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Me\u021bianu 2","mapdata":"1|1562|2447","gps_lat":"46.1704946621","gps_long":"21.3153182389","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"N\u00e1dasdy-palota","seolink":"nadasdy-palota","note":"","history":"1904-ben \u00e9p\u00fclt Reisinger \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":1570,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Palatul Herman Gyula","address":"Bulevardul Revolu\u0163iei 96.","mapdata":"1|1634|2049","gps_lat":"46.1728257624","gps_long":"21.3159455930","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Hermann-palota-Arad-1017","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=204","picture":"own","picture_ref":"","name":"Hermann-palota","seolink":"hermann-palota","note":"","history":"1884-ben a gazdag aradi keresked\u0151, Hermann Gyula \u00e9p\u00edttette eklektikus st\u00edlusban. Eredetileg n\u00e9gy luxusapartmant alak\u00edtottak ki benne. D\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9t T\u00f3th Andr\u00e1s \u00e9p\u00fcletszobr\u00e1sz, T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d k\u00f6lt\u0151 \u00e9desapja v\u00e9gezte."},{"sightId":1571,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u0163iei 60","mapdata":"1|1991|1206","gps_lat":"46.1778478761","gps_long":"21.3189508806","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Porcia-berpalota-Arad-1761","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Porcia-b\u00e9rpalota","seolink":"porcia-berpalota","note":"","history":"Gr\u00f3f Porcia Lajos \u00e9p\u00edttette maga \u00e9s csal\u00e1dja sz\u00e1m\u00e1ra az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Tervez\u0151je ismeretlen. Homlokzat\u00e1n a Porcia gr\u00f3fok c\u00edmere l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":1572,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Vasile Milea 19","mapdata":"1|2295|1237","gps_lat":"46.1777120173","gps_long":"21.3215097111","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kov%C3%A1cs-palota_(Arad)","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Creator: Istv\u00e1n Bab\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Kovacs.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Palatul Kovacs\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/17\/Palatul_Kovacs.JPG\/256px-Palatul_Kovacs.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Kovacs.JPG\u0022\u003ECreator: Istv\u00e1n Bab\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kov\u00e1cs-palota","seolink":"kovacs-palota","note":"","history":"Kov\u00e1cs Art\u00far \u00f6zvegye, az Abbazia k\u00e1v\u00e9z\u00f3 volt tulajdonosa \u00e9p\u00edttette 1906-ban Bab\u00f3cs Istv\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":1573,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Palatul Szantay","address":"Str. Horia 3","mapdata":"1|1694|1519","gps_lat":"46.1760018753","gps_long":"21.3164680969","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szantay-palota-Arad-1024","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=202","picture":"own","picture_ref":"","name":"Sz\u00e1ntay-palota","seolink":"szantay-palota","note":"","history":"Sz\u00e1ntay Lajos \u00e9p\u00edt\u00e9sz saj\u00e1t tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00edttette 1905 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban eredetileg b\u00e9rh\u00e1z c\u00e9lj\u00e1ra."},{"sightId":1574,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Episcopiei 9","mapdata":"1|1554|1617","gps_lat":"46.1753931460","gps_long":"21.3152104105","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kohn-palota_(Arad)","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Kohn-palota","seolink":"kohn-palota","note":"","history":"1905-ben \u00e9p\u00fclt Kohn J\u00f3zsef palot\u00e1ja \u00e9s b\u00e1dogos m\u0171helye."},{"sightId":1575,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Clo\u015fca 14., Pia\u0163a Mihai Viteazul","mapdata":"1|1754|1121","gps_lat":"46.1783570745","gps_long":"21.3168934599","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Jakabffyne-berhaza-Arad-1762","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Jakabffyn\u00e9 b\u00e9rh\u00e1za","seolink":"jakabffyne-berhaza","note":"","history":"1906-ban \u00f6zvegy Jakabffyn\u00e9 megrenel\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclt a b\u00e9rpalota. K\u00f6v\u00e9r Lajos, az Arad-Csan\u00e1di Egyes\u00fclt Vasutak \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ke tervezte."},{"sightId":1576,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Tribunul Dobra 22","mapdata":"1|2067|2913","gps_lat":"46.1677429437","gps_long":"21.3195742613","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"53","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/V%C3%B6r%C3%B6s_%C3%96k%C3%B6r_Fogad%C3%B3","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Egykori V\u00f6r\u00f6s \u00d6k\u00f6r Fogad\u00f3","seolink":"egykori-voros-okor-fogado","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt a v\u00e1rosba \u00e9rkez\u0151 keresked\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra az \u00f6k\u00f6rpiac mellett. A f\u00f6ldszintj\u00e9n \u00e9tterem, emelet\u00e9n sz\u00e1llloda m\u0171k\u00f6d\u00f6tt."},{"sightId":1577,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Casa cu lac\u0103t","address":"Str. Tribunul Dobra 7","mapdata":"1|1889|2750","gps_lat":"46.1686925687","gps_long":"21.3181259744","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Vaslakat-h%C3%A1z","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Silenzio76, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_cu_lacat_Arad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa cu lacat Arad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cd\/Casa_cu_lacat_Arad.jpg\/512px-Casa_cu_lacat_Arad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_cu_lacat_Arad.jpg\u0022\u003ESilenzio76\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vaslakat-h\u00e1z","seolink":"vaslakat-haz","note":"","history":"1815-ben \u00e9p\u00fclt. A h\u00e1z egyik sark\u00e1n kialak\u00edtott bolt\u00edves, lelakatolt f\u00e9mkorl\u00e1ttal \u00f3vott m\u00e9lyed\u00e9s\u00e9ben helyezt\u00e9k el az aradi c\u00e9hek jelk\u00e9p\u00e9t, a Vasalt tusk\u00f3t. A c\u00e9h-tusk\u00f3t egy temesv\u00e1ri szobr\u00e1sz Moritz Heim, k\u00e9sz\u00edtette Andrei Trandafir makedo-rom\u00e1n keresked\u0151 megrendel\u00e9s\u00e9re. Tulajdonk\u00e9ppen ez egy f\u00e9mlemezzel bevont fat\u00f6rzs-darab. Eur\u00f3pa c\u00e9hk\u00f6zpontjaib\u00f3l j\u00f6ttek a seg\u00e9dekk\u00e9nt felszabadult inasok szakosodni Aradra, \u00e9s annak jel\u00e9\u00fcl, hogy itt j\u00e1rtak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6 form\u00e1j\u00fa szegecseket vertek a tusk\u00f3ba. A tusk\u00f3 eredeti form\u00e1j\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum II. emelet\u00e9n."},{"sightId":1578,"townId":64,"active":2,"name_LO":"Turnul de Ap\u0103","address":"Strada Piotr Ilici Ceaikovski 9\/A","mapdata":"1|735|2583","gps_lat":"46.1697123995","gps_long":"21.3082030206","religion":0,"oldtype":"61","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.aradcityguide.ro\/hu\/_\/tortenelmi-muemlek\/viztorony\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"V\u00edztorony","seolink":"viztorony","note":"","history":"A v\u00e1ros iv\u00f3v\u00edz ell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak megold\u00e1s\u00e1ra 1896-ban \u00e9p\u00fclt ez a v\u00edztorony, az annak idej\u00e9n T\u0171zolt\u00f3k-ter\u00e9nek nevezett helyen. 25 m\u00e9ter magas \u00e9s er\u0151d kin\u00e9zete van.@\nBudapest ut\u00e1n Arad az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt volt, ahol v\u00edzvezet\u00e9k rendszert \u00e9p\u00edtettek ki. A torony a t\u0171zolt\u00f3s\u00e1gnak \u0151rtoronyk\u00e9nt is funkcion\u00e1lt, mint a legmagasabb \u00e9p\u00fclet, melyr\u0151l be lehetett l\u00e1tni a telep\u00fcl\u00e9st. 1927-ben a tet\u0151 le\u00e9gett, melyet rendbe hoztak, \u00e9s 1956-ig m\u00e9g biztos\u00edtotta az iv\u00f3v\u00edzell\u00e1t\u00e1st. Jelenleg mag\u00e1n k\u00e9zben van, \u00e9s m\u00fazeumot alak\u00edtottak ki benne, V\u00edz \u00e9s T\u0171zolt\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak ad otthont.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1579,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Biblioteca Jude\u021bean\u0103 Alexandru D. Xenopol Arad","address":"Strada Gheorghe Popa de Teiu\u0219 nr. 2-4","mapdata":"1|1612|1383","gps_lat":"46.1767838175","gps_long":"21.3157541189","religion":0,"oldtype":"76","newtype":"76","homepage":"https:\/\/bibliotecaarad.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Arad Megyei K\u00f6nyvt\u00e1r","seolink":"arad-megyei-konyvtar","note":"","history":"1881-ben, a K\u00f6lcsey kultur\u00e1lis t\u00e1rs\u00e1s\u00e1g hozta l\u00e9tre az els\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1rat, de csup\u00e1n a t\u00e1rsas\u00e1g tagjai sz\u00e1m\u00e1ra. A v\u00e1rosi k\u00f6nyvt\u00e1r 1913-ban a M\u0171vel\u0151d\u00e9si Palot\u00e1ban ny\u00edlt meg. 1984-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a jelenlegi \u00e9p\u00fcletbe."},{"sightId":1580,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul General Dragalina 30","mapdata":"1|2136|2747","gps_lat":"46.1687147616","gps_long":"21.3201373507","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"74","homepage":"https:\/\/szk.miraheze.org\/wiki\/Az_aradi_%C3%96sszetart%C3%A1s_p%C3%A1holy_p%C3%A1holyh%C3%A1za","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"\u00d6sszetart\u00e1s szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holy egykori sz\u00e9kh\u00e1za","seolink":"osszetartas-szabadkomuves-paholy-egykori-szekhaza","note":"","history":"1870-ben alakult meg a Aradon a Sz\u00e9chenyir\u0151l elnevezett, 1871-ben pedig \u00dajaradon a Pet\u0151fi nev\u0171 j\u00e1nosrendi p\u00e1holy. A k\u00e9t p\u00e1holy mellett 1870-ben kezdte el m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egy sk\u00f3t r\u00edtus\u00fa p\u00e1holy, Fraternitas n\u00e9ven. Nyolc-t\u00edz \u00e9vi aktivit\u00e1s ut\u00e1n mindh\u00e1rom aradi p\u00e1holy kifulladt, \u00e9s az ideiglenes besz\u00fcntet\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6tt. 1888-ban az egykori tagok k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben \u00d6sszetart\u00e1s (Concordia) n\u00e9ven egy \u00faj p\u00e1holy l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00e9s fel\u00e9p\u00edt\u00e9se mellett d\u00f6nt\u00f6ttek. 1902-ben v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg a Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151vel szembeni telket, amelyen 1905-re \u00e9p\u00fclt fel az Emilk\u00e9nt emlegetett Tabakovics Mil\u00e1n tervezte, magas templomra eml\u00e9keztet\u0151 d\u00edszes neoklasszicista \u00e9p\u00fclet. Az \u00e9p\u00fcletet 1905 okt\u00f3ber 21-\u00e9n avatt\u00e1k fel p\u00e1holyh\u00e1zz\u00e1. 1908-ra a tagl\u00e9tsz\u00e1m 126 f\u0151re n\u0151tt. Ma az Aurel Vlaicu oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nycsoport d\u00edsztermek\u00e9nt funkcion\u00e1l."},{"sightId":1581,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Preparandia - Dimitrie \u021aichindeal","address":"Bulevardul General Dragalina 5-7","mapdata":"1|2206|2706","gps_lat":"46.1689514384","gps_long":"21.3209072147","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.tichindeal.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-tanitokepzo","note":"","history":"1900 el\u0151tt \u00e9p\u00fclt. 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok vett\u00e9k \u00e1t."},{"sightId":1582,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u021biei","mapdata":"1|1978|1252","gps_lat":"46.1775878963","gps_long":"21.3188454585","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"https:\/\/bagyinszki.eu\/archives\/11906","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Urb\u00e1n Istv\u00e1n f\u0151isp\u00e1n h\u00e1za","seolink":"urban-istvan-foispan-haza","note":"","history":"Szecesszi\u00f3s st\u00edlus\u00fa palota."},{"sightId":1583,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Eminescu 19","mapdata":"1|1123|2216","gps_lat":"46.1718829529","gps_long":"21.3115371634","religion":0,"oldtype":"53,72","newtype":"53,72","homepage":"https:\/\/bagyinszki.eu\/archives\/11909","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Volt F\u00f6ldes Patika","seolink":"volt-foldes-patika","note":"","history":"Tabakovics Mil\u00e1n trevezte szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":1584,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Liceul Tehnologic de Electronic\u0103 \u0219i Automatiz\u0103ri Caius Iacob","address":"Pia\u021ba Academician Caius Iacob 1","mapdata":"1|2703|163","gps_lat":"46.1840701833","gps_long":"21.3251526488","religion":0,"oldtype":"85","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.liceulcfrarad.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Lloyd-palota","seolink":"lloyd-palota","note":"","history":"A Lloyd-t\u00e1rsas\u00e1gaz sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1nak meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re az egykori H\u00e1rom Kir\u00e1lyokhoz fogad\u00f3 \u00e9s vend\u00e9gl\u0151 lebont\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ad\u00f3dott lehet\u0151s\u00e9g, az Andr\u00e1ssy t\u00e9r (Forradalom \u00fatja) 5. sz\u00e1m alatti, meg\u00fcresedett telken. 1909-ben adt\u00e1k haszn\u00e1latba. Az els\u0151 emeleti helyis\u00e9gek \u00e9s a nagyterem multifunkcion\u00e1lis volt. Itt tartott\u00e1k a tan\u00e1cskoz\u00e1sokat, de a b\u00e1lokat is. R\u00f6videsen az aradi gazdas\u00e1gi elit kedvenc tal\u00e1lkoz\u00f3helye lett.\n&\nwikipedia: A Lloyd-palota \u201etegnap\u201d \u00e9s ma|https:\/\/www.nyugatijelen.com\/allaspont\/puskel_peter\/a_lloyd_palota_tegnap_es_ma.php"},{"sightId":1585,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Calea Aurel Vlaicu","mapdata":"","gps_lat":"46.1905179768","gps_long":"21.3148518294","religion":0,"oldtype":"111","newtype":"111","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Magyar_Automobil_R%C3%A9szv%C3%A9nyt%C3%A1rsas%C3%A1g,_Arad","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Iuliananet, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fabrica_de_ma%C5%9Fini_MARTA,_ridicat%C4%83_%C3%AEn_1905,_a_fost_prima_uzin%C4%83_de_automobile_de_pe_actualul_teritoriu_al_Rom%C3%A2niei..jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fabrica de ma\u015fini MARTA, ridicat\u0103 \u00een 1905, a fost prima uzin\u0103 de automobile de pe actualul teritoriu al Rom\u00e2niei.\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/1\/12\/Fabrica_de_ma%C5%9Fini_MARTA%2C_ridicat%C4%83_%C3%AEn_1905%2C_a_fost_prima_uzin%C4%83_de_automobile_de_pe_actualul_teritoriu_al_Rom%C3%A2niei..jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fabrica_de_ma%C5%9Fini_MARTA,_ridicat%C4%83_%C3%AEn_1905,_a_fost_prima_uzin%C4%83_de_automobile_de_pe_actualul_teritoriu_al_Rom%C3%A2niei..jpg\u0022\u003EIuliananet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori MARTA aut\u00f3gy\u00e1r","seolink":"egykori-marta-autogyar","note":"","history":"Magyarorsz\u00e1gon az els\u0151 kifejezetten aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1sra tervezett gy\u00e1rat 1909-ben Aradon Magyar Automobil R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g Westinghouse Rendszer (m\u00e1s n\u00e9ven Magyar Automobil R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g, Arad, r\u00f6vid\u00edtve: MARTA) n\u00e9ven avatt\u00e1k fel. A magyar aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legjelent\u0151sebb t\u00edpusa a c\u00e9gn\u00e9v r\u00f6vid\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3 nevet kapott. Kezdetben az amerikai Westinghouse c\u00e9g franciaorsz\u00e1gi, Le Havre-i le\u00e1nyv\u00e1llalat\u00e1nak fi\u00f3kjak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Teherg\u00e9pkocsikat, aut\u00f3buszokat, valamint egy Marta nev\u0171 szem\u00e9lyaut\u00f3t gy\u00e1rtottak. 1912-ben a Westinghouse c\u00e9g francia le\u00e1nyv\u00e1llalata cs\u0151dbe ment, a MARTA c\u00e9get az Austro-Daimler vette \u00e1t.@\nA Posta hamarosan a Mart\u00e1t\u00f3l rendelte meg 175 aut\u00f3buszb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t. 1915-ben a n\u00e9met Benz c\u00e9g (amely akkor m\u00e9g nem egyes\u00fclt a Daimlerrel, hanem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 aut\u00f3gy\u00e1r volt) v\u00e1s\u00e1rolta meg a MARTA c\u00e9g tulajdonjog\u00e1t. Tov\u00e1bbra is Marta m\u00e1rkan\u00e9v alatt Austro-Daimler szem\u00e9lyg\u00e9pkocsikat gy\u00e1rtottak, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 150 budapesti taxit is. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a gy\u00e1r csak rep\u00fcl\u0151g\u00e9pmotorokat \u00e1ll\u00edtott el\u0151. Az 1919-es rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a gy\u00e1rtelep ASTRA n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb \u00e9s az aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1s nem folytat\u00f3dott."},{"sightId":1586,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Pontul Traian","address":"","mapdata":"2|267|1478","gps_lat":"46.1602937440","gps_long":"21.3222397954","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maros_foly%C3%B3,_Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd._Fortepan_86598.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Maros foly\u00f3, Erzs\u00e9bet h\u00edd. Fortepan 86598\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1e\/Maros_foly%C3%B3%2C_Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd._Fortepan_86598.jpg\/512px-Maros_foly%C3%B3%2C_Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd._Fortepan_86598.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maros_foly%C3%B3,_Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd._Fortepan_86598.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Maros-h\u00edd, volt Erzs\u00e9bet-h\u00edd","seolink":"maros-hid-volt-erzsebet-hid","note":"","history":"1910. novemb\u00ebr 6-\u00e1n avatt\u00e1k f\u00f6l a Fodor Zsigmond \u00e9s Reisinger S\u00e1ndor k\u00f6z\u00f6s aradi c\u00e9ge \u00e9s budapesti \u00fczlett\u00e1rsuk, Schiffer Miksa m\u00e9rn\u00f6k \u00e1ltal \u00e9p\u00edttetett Erzs\u00e9bet hidat. A f\u00e9mhidat a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, 1944. szeptemb\u00ebr 21-\u00e9n robbantatott\u00e1k f\u00f6l. Ma Traianus cs\u00e1sz\u00e1r nev\u00e9t viseli. Az eredeti h\u00edd nem \u00edgy n\u00e9zett ki."},{"sightId":1587,"townId":64,"active":2,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u021biei","mapdata":"1|1620|2234","gps_lat":"46.1717963275","gps_long":"21.3157240562","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/4904\/szentharomsag","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022MunteanUK, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fa%C5%A3ada_Teatrului_%22Ioan_Slavici%22_din_Arad,_jud._AR.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fa\u0163ada Teatrului Ioan Slavici din Arad, jud. AR\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e8\/Fa%C5%A3ada_Teatrului_%22Ioan_Slavici%22_din_Arad%2C_jud._AR.JPG\/512px-Fa%C5%A3ada_Teatrului_%22Ioan_Slavici%22_din_Arad%2C_jud._AR.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fa%C5%A3ada_Teatrului_%22Ioan_Slavici%22_din_Arad,_jud._AR.JPG\u0022\u003EMunteanUK\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-szobor","seolink":"szentharomsag-szobor","note":"","history":"Aradon 1708-t\u00f3l 1741-ig t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1ldozatait szedte a pestis. Rengetegen haltak meg, \u00e9s az aradiak 1732-ben megfogadt\u00e1k, hogy szobrot emelnek a Szenth\u00e1roms\u00e1gnak, ahol minden \u00e9vben im\u00e1dkozni fognak. Emellett \u00e9vente egyszer M\u00e1riaradn\u00e1ra zar\u00e1ndokolnak. A szobrot 1746-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel. A ma is l\u00e1that\u00f3 szobrot 1901-ben k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el, \u00e9s 2007-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k vissza. \n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1588,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Episcopiei, Desseanu","mapdata":"1|897|2021","gps_lat":"46.1730413856","gps_long":"21.3096069558","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Foto: Sven Teschke\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arad_Hl._Nepomuk_-_3100.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Arad Hl. Nepomuk - 3100\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/55\/Arad_Hl._Nepomuk_-_3100.jpg\/256px-Arad_Hl._Nepomuk_-_3100.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"Foto: \u003Ca href=\u0022https:\/\/de.wikipedia.org\/wiki\/User:Steschke\u0022 class=\u0022extiw\u0022 title=\u0022de:User:Steschke\u0022\u003ESven Teschke\u003C\/a\u003E","name":"Nepomuki Szent J\u00e1nos-szobor","seolink":"nepomuki-szent-janos-szobor","note":"","history":"Arad legr\u00e9gebbi, 1729-ben emelt szobra. Eredetileg a mai v\u00e1rosh\u00e1za k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, a Maros partj\u00e1n \u00e1llt. 1870-ben, a megindult nagyszab\u00e1s\u00fa v\u00e1rosrendez\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k \u00e1t mai hely\u00e9re. 1995-ben egy szellemileg fogyat\u00e9kosnak nyilv\u00e1n\u00edtott szem\u00e9ly kalap\u00e1ccsal megrong\u00e1lta, 1999-ben pedig ismeretlen tettes let\u00f6rte a fej\u00e9t. Az\u00f3ta a szobrot a belv\u00e1rosi r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n \u0151rzik, hely\u00e9re pedig fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k annak m\u00e1solat\u00e1t."},{"sightId":1589,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Eminescu, Strada V\u00e2rful cu Dor","mapdata":"1|974|2199","gps_lat":"46.1719563566","gps_long":"21.3101827742","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/23520\/fabian-gabor-mellszobor","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_reformata_-_panoramio_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica reformata - panoramio (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/21\/Biserica_reformata_-_panoramio_%282%29.jpg\/512px-Biserica_reformata_-_panoramio_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_reformata_-_panoramio_(2).jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"F\u00e1bi\u00e1n G\u00e1bor mellszobra","seolink":"fabian-gabor-mellszobra","note":"","history":"2008. m\u00e1jus 26-\u00e1n avatt\u00e1k fel a reform\u00e1tus templom el\u0151tt Kocsis Rudolf aradi szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t.@\n\u00cdr\u00f3, k\u00f6lt\u0151, m\u0171ford\u00edt\u00f3, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1nak a tagja, a vil\u00e1gosi k\u00f6rzet orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je volt az 1848-as forradalom idej\u00e9n. \u0150 volt a reform\u00e1tus gy\u00fclekezet f\u0151gondnoka a templom\u00e9p\u00edt\u00e9s idej\u00e9n.@\nM\u00e1r kor\u00e1bban is \u00e1ll\u00edtottak mellszobrot F\u00e1bi\u00e1n G\u00e1bornak. Philipp Istv\u00e1n alkot\u00e1s\u00e1t 1912-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a reform\u00e1tus templom el\u0151tti kis parkban. 1934. szeptember 4-\u00e9n \u00e9jjel a szobrot ismeretlen tettesek led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. A s\u00e9r\u00fclt b\u00fcszt\u00f6t egy ideig a polg\u00e1rmesteri hivatalban \u0151rizt\u00e9k a lebontott Kossuth-szobor mellett, de k\u00e9s\u0151bb nyoma veszett.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1590,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Salacz Gyula, Strada Episcopiei","mapdata":"1|1503|1638","gps_lat":"46.1753047507","gps_long":"21.3147197149","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/19198\/endrodi-salacz-gyula","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Endr\u0151di Salacz Gyula mellszobra","seolink":"endrodi-salacz-gyula-mellszobra","note":"","history":"Arad polg\u00e1rmestere volt 1875 \u00e9s 1901 k\u00f6z\u00f6tt. Jelent\u0151sen fejl\u0151d\u00f6tt \u00e9s moderniz\u00e1l\u00f3dott a v\u00e1ros polg\u00e1rmesters\u00e9ge alatt."},{"sightId":1591,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u021biei 96.","mapdata":"1|1578|2092","gps_lat":"46.1726000120","gps_long":"21.3153812301","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/30720\/karacsonyi-istvan#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Kar\u00e1csony Istv\u00e1n domborm\u0171ve","seolink":"karacsony-istvan-dombormuve","note":"A katolikus templomban.","history":"Kar\u00e1csonyi Istv\u00e1n Aradon sz\u00fcletett pap volt. 1956 ut\u00e1n a temesv\u00e1ri koncepci\u00f3s perben \u0151t is 22 \u00e9vre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. 6 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt munkat\u00e1borban, teljes elszigetelts\u00e9gben, m\u00edgnem 1963. november 9-\u00e9n s\u00falyos sz\u00edvbetegs\u00e9gben elhunyt. Egy vel\u00fck raboskod\u00f3 asztalos, P\u00e1ll Andr\u00e1s kopors\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett sz\u00e1m\u00e1ra, majd szigor\u00fa fel\u00fcgyelet mellett, a legszer\u00e9nyebb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt elhantolt\u00e1k.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1592,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u021biei","mapdata":"1|1549|2287","gps_lat":"46.1714752655","gps_long":"21.3151399496","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/magyarnemzet.hu\/archivum\/kulturgrund\/emlektablat-kapott-liszt-ferenc-aradon-4386764\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Liszt Ferenc eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"liszt-ferenc-emlektablaja","note":"Az egykori Feh\u00e9r Kereszt sz\u00e1ll\u00f3 fal\u00e1n.","history":"Az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t a zeneszerz\u0151 els\u0151 aradi fell\u00e9p\u00e9s\u00e9nek 165. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n 2011. november 8-\u00e1n a volt Feh\u00e9r Kereszt Sz\u00e1ll\u00f3 fal\u00e1n avatt\u00e1k fel.\n&\nmagyarsagunkhungarikumunk.hu: Arad l\u00e1tnival\u00f3i fot\u00f3kon|https:\/\/www.magyarsagunkhungarikumunk.hu\/arad\/"},{"sightId":1593,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Lucian Blaga 9.","mapdata":"1|1486|2080","gps_lat":"46.1727290693","gps_long":"21.3146137973","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28354\/munkacsy-mihaly-es-az-aradi-rajziskola-emlekere#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"munkacsy-mihaly-emlektablaja","note":"","history":"Ezen a helyen egykor rajziskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s itt tanulta k\u00e9t \u00e9vig Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly (1844 \u2013 1900) a fest\u0151m\u0171v\u00e9szet alapjait. Az \u00e9p\u00fclet nem azonos az egykori Rajziskol\u00e1val."},{"sightId":1594,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bd. Revolutiei","mapdata":"1|2045|1206","gps_lat":"46.1778587919","gps_long":"21.3193700030","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/16596\/csiky-gergely-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Csiky Gergely mellszobra","seolink":"csiky-gergely-mellszobra","note":"","history":"Philipp Istv\u00e1n alkot\u00e1s\u00e1t 1912-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a reform\u00e1tus templom el\u0151tti kis parkban, k\u00f6zvetlen F\u00e1bi\u00e1n G\u00e1bor szobra mellett. 1934. okt\u00f3ber 25-\u00e9n a szobrot ismeretlen tettesek led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. A s\u00e9r\u00fclt szobrot az aradi m\u00fazeum rakt\u00e1r\u00e1ban \u0151rizt\u00e9k. Felmer\u00fclt a lehet\u0151s\u00e9g, hogy a Csiky Gergely nev\u00e9t visel\u0151 gimn\u00e1ziumban \u00fajra fel\u00e1ll\u00edtan\u00e1k a szobrot, de v\u00e9g\u00fcl Kocsis Rudolf alkot\u00e1sa ker\u00fclt felavat\u00e1sra az iskola folyos\u00f3j\u00e1n. Csiky Gergely (1842-1891) dr\u00e1ma\u00edr\u00f3, m\u0171ford\u00edt\u00f3 volt."},{"sightId":1595,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u021biei","mapdata":"1|1947|1479","gps_lat":"46.1762264772","gps_long":"21.3185347300","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15269\/kossuth-lajos-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kossuth Lajos szobra","seolink":"kossuth-lajos-szobra","note":"","history":"1909. szeptember 19-\u00e9n avatt\u00e1k fel az egykori J\u00f3zsef f\u0151herceg \u00faton. 1919-ben Arad rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok az szobor elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t kezdem\u00e9nyezt\u00e9k, de a lakoss\u00e1g tiltakoz\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 tekintettel el\u00e1lltak sz\u00e1nd\u00e9kukt\u00f3l. 1921. m\u00e1rcius 9-re virrad\u00f3ra ismeretlen tettesek led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k az eml\u00e9km\u0171 mell\u00e9kalakjait, mire a hat\u00f3s\u00e1gok bedeszk\u00e1zt\u00e1k a szobrot. 1925. j\u00falius 27-\u00e9n megkezdt\u00e9k a lebont\u00e1s\u00e1t. Darabjait a Szabads\u00e1g-szoborral egy\u00fctt egy lovard\u00e1ba, majd k\u00e9s\u0151bb egy sportp\u00e1lya melletti \u00fcres telekre sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Innen a Szabads\u00e1g-szobrot az aradi v\u00e1r kazamat\u00e1iba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, m\u00edg a Kossuth-szobor bronzalakjai nyomtalanul elt\u0171ntek."},{"sightId":1596,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Revolu\u021biei","mapdata":"1|1886|1634","gps_lat":"46.1752996260","gps_long":"21.3179976010","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/18974\/honved-emlek#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022K\u00e1roly Cserna\n, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statue_of_the_1848-49_Hungarian_Revolution_in_Arad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Statue of the 1848-49 Hungarian Revolution in Arad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d9\/Statue_of_the_1848-49_Hungarian_Revolution_in_Arad.jpg\/256px-Statue_of_the_1848-49_Hungarian_Revolution_in_Arad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statue_of_the_1848-49_Hungarian_Revolution_in_Arad.jpg\u0022\u003EK\u00e1roly Cserna\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"B\u00fasul\u00f3 Arad","seolink":"busulo-arad","note":"","history":"1849. febru\u00e1r 8-\u00e1n az aradi honv\u00e9ds\u00e9g \u00e9s nemzet\u0151rs\u00e9g, Asztalos S\u00e1ndor \u0151rnagy \u00e9s Boczk\u00f3 D\u00e1niel korm\u00e1nybiztos vezet\u00e9s\u00e9vel, s\u00falyos utcai csat\u00e1ban legy\u0151zte a v\u00e1rb\u00f3l t\u00e1mad\u00f3 osztr\u00e1k regul\u00e1ris \u00e9s a v\u00e1rosba bet\u00f6rt szerb, rom\u00e1n szabadcsapatokat. 240 honv\u00e9d esett el a harcok sor\u00e1n. Az \u0151 eml\u00e9k\u00fckre k\u00e9sz\u00edtette el az aradi sz\u00fclet\u00e9s\u0171, de Mil\u00e1n\u00f3ban \u00e9l\u0151 Aradi Zsigmond szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz ezt a m\u0171vet, \u00e9s egyenesen onnan k\u00fcldte Magyarorsz\u00e1gra.@\nA carrarai feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szobor egy n\u0151alakot \u00e1br\u00e1zol, amint t\u00e9rdre ereszkedve koszor\u00fat tesz le a v\u00e1ros 1849-es megment\u0151inek eml\u00e9k\u00e9re.@\n1873. febru\u00e1r 8-\u00e1n, az aradi csata 24. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n avatt\u00e1k fel az Andr\u00e1ssy s\u00e9t\u00e1ny \u00e9szaki v\u00e9g\u00e9n.@\nA rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a k\u00f6zter\u00fcletr\u0151l \u00e9s a r\u00e9gi temet\u0151be helyezt\u00e9k \u00e1t, az 1849-es harcokban elhunyt honv\u00e9dek s\u00edrja mell\u00e9. 1932-ben a temet\u0151 felsz\u00e1mol\u00e1sa ut\u00e1n a megrong\u00e1l\u00f3dott szobor az aradi m\u00fazeum rakt\u00e1r\u00e1ba ker\u00fclt. Az\u00f3ta is a m\u00fazeumban v\u00e1rja rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1t."},{"sightId":1597,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Reconcilierii","mapdata":"1|745|2379","gps_lat":"46.1708616134","gps_long":"21.3083471001","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/24578\/diadaliv","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Diadal\u00edv","seolink":"diadaliv","note":"","history":"Ez a diadal\u00edv volt a felt\u00e9tele annak, hogy a Megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s parkj\u00e1ban \u00fajra fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sra ker\u00fclhessen a Szabads\u00e1g-szobor. A diadal\u00edven Havasalf\u00f6ld, Erd\u00e9ly \u00e9s Moldva 1848-as mozgalmai vezet\u0151inek a domborm\u0171vei tal\u00e1lhat\u00f3ak, k\u00f6zt\u00fck Nicolae B\u0103lcescu, Avram Iancu \u00e9s M. Kog\u0103lniceanu. Avram Iancu (1824\u20131872) erd\u00e9lyi rom\u00e1n jog\u00e1sz volt, az 1848\u201349-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc ellen Erd\u00e9lyben szervezett cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171 rom\u00e1n felkel\u00e9s vezet\u0151je. T\u00f6bb ezer magyar polg\u00e1ri szem\u00e9lyt gyilkoltak le csapatai, eg\u00e9sz falvakat irtva ki, kihaszn\u00e1lva, hogy a magyar honv\u00e9dek Erd\u00e9ly osztr\u00e1k uralom al\u00f3li felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1val voltak elfoglalva."},{"sightId":1598,"townId":64,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|2103|1787","gps_lat":"46.1744582849","gps_long":"21.3198526306","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.colecoarad.ro\/en\/home.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"own","picture_ref":"","name":"Volt Kereskedelmi Akad\u00e9mia","seolink":"volt-kereskedelmi-akademia","note":"","history":""},{"sightId":1599,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Gara Central\u0103 Arad","address":"Pia\u021ba G\u0103rii 8-9","mapdata":"","gps_lat":"46.1894298668","gps_long":"21.3250176336","religion":0,"oldtype":"31","newtype":"31","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Smiley.toerist, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Station_Arad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Station Arad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/48\/Station_Arad.jpg\/512px-Station_Arad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Station_Arad.jpg\u0022\u003ESmiley.toerist\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s","seolink":"vasutallomas","note":"","history":"1910-ben Sz\u00e1ntay Lajos tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1600,"townId":64,"active":1,"name_LO":"Spitalul Clinic Jude\u021bean de Urgen\u021b\u0103 Arad","address":"Calea Victoriei","mapdata":"1|904|498","gps_lat":"46.1819753381","gps_long":"21.3095793580","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Andr\u00e9nyi k\u00f3rh\u00e1z","seolink":"andrenyi-korhaz","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}