exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Magyarország
Zászló
Nagymihály Zászló

Nagymihály

Michalovce
Nagymihály
Szlovák:
Michalovce
Német:
Großmichel
Vármegye:
Zemplén
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Kassai
Folyó:
Laborc
Tengerszint feletti magasság:
113 m
GPS koordináták:
48.757634, 21.92306
Google térkép:
Google
Népesség
Népesség:
39e
Magyarok aránya:
0.3%
Népesség 1910-ben
Összesen 6120
Magyarok 61.9%
Németek 8.8%
Szlovákok 25.9%
Címer
Coat of arms of Michalovce

A város a Laborc folyó partján a mesterséges Széles-tó közelében fekszik, a Vihorlát-hegységtől délre. A tatárjárás után épült vára helyén Gróf Sztáray Imre ungi főispán építtetett barokk kastélyt a 17. században, miután a mezőváros a Sztáray-uradalom központja lett. A Sztárayaknak 1944-ben a szovjet megszállók elől kellett elmenekülniük. Egykori kastélyuk ma a Zempléni Honismereti Múzeumnak ad helyet, mivel a város egykor Zemplén vármegyéhez tartozott. A 18. század folyamán a magyar városba szlávok és zsidók telepedtek be. A város 1920-ban történt elcsatolásakor a lakosság többsége még magyarnak vallotta magát, a magyar és német lakosokat 1945-ben űzte el a csehszlovák államhatalom.

Tekintsd meg Magyarország többi városát is!

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1242. után
Németeket telepítettek le, a tatárjárás alatt elpusztult magyar és szláv lakosság helyére.
1244
Első említése, Posessio Michal néven.
1278
A Nagymihályiak várat építettek.
1290
Már állt a Szűz Mária tiszteletére emelt templom.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1312
Aba Amádé feldúlta várát.
1346
Megkapta a vámszedés jogát.
1374
Jogot kapott hetipiac tartására.
1399
Országos vásártartási jogot kapott.
1416
Mezőváros volt, később a Sztáray-uradalom központja lett.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták Lőcsét, Bártfát, Körmöcbányát, Selmecbányát, Eperjest és Késmárkot. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1440-es évek
Nagymihályt is érintették a huszita rablótámadások.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1473
Az országba tört csehek véres ostrommal elfoglalták a várat. A csehek garázdálkodásának Mátyás király vetett véget.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
16. század
Gyakran tartottak itt megyegyűléseket.
17. század
Gróf Sztáray Imre ungi főispán épített barokk kastélyt az egykori vár helyén. 1944-ig a Sztárayaké volt, amikor a szovjetek elől menekülniük kellett. Ma a Zempléni Honismereti Múzeumnak ad helyet.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
18. századra
A török korban még magyar település elszlávosodott, zsidók tömegesen települtek be Galíciából.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1874
Vasúti összeköttetést kapott, majd sörfőzde, téglagyár, gőzmalom létesült.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január
A Csehszlovákok megszállták Nagymihályt.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919. június 9.
A magyar tanácsköztársaság csapatai felszabadították Nagymihályt.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1945
Beneš dekrétumok, a magyar és német lakosságot elűzték.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Kastélyok
Sztáray-kastély, Zempléni Múzeum
Zemplín Museum
Jelenleg:
Múzeum
Megjegyzés:
A kastély a Zempléni Múzeumnak ad otthont. A parkjában megtalálhatók a 13. századi vízivár rotundájának alapfalai.
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szűz Mária születése plébániatemplom
Chrám Narodenia Panny Márie
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szűz Mária születése plébániatemplom
Története

1290-ben már állt. 1313-ban gótikus stílusban megnagyobbították. 1436-ban öntötték a bronz harangját. 1648-ban elpusztult, de 1772-ben barokk stílusban újjáépítették Sztáray Imre báró kezdeményezésére. A 14. században már plébániai iskola állt a közelében.

11-12. századi vízivár rotundájának (körtemplom) alapfalai
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
rom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
11-12. századi vízivár rotundájának (körtemplom) alapfalai
Története

A kastély parkjában, Sztáray-kastélytól délre található. Egyes szlovákok a 9. századra, a Nagymorva Birodalom idejére datálták, de ezt még a fikciókra épülő hivatalos szlovák történetírás sem ismerte el.

Szűz Mária születése görög katolikus templom
Chrám Narodenia Presvätej Bohorodičky
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Szűz Mária születése görög katolikus templom
Története

1787-re készült el barokk klasszicista stílusban.

Szentlélek görögkatolikus templom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Szentlélek görögkatolikus templom
Története

1931-1934 között épült neobizánci stílusban a görögkatolikus redemptorista rend számára.

Cirill és Methód ortodox székesegyház
Katedrálny chrám Sv. Cyrila a Metoda
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Cirill és Methód ortodox székesegyház
Története

1993 és 1996 között épült.

Hrádok Pápuai Szent Antal kápolnája
Kaplnka sv. Antona Paduánskeho
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Hrádok Pápuai Szent Antal kápolnája
Története

1893-1898 között a Sztáray-család építtette neogótikus stílusban, mauzóleum.

Középületek
Városháza
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

Oeschlager Lajos és Boskó Géza Zoltán tervei alapján 1927-1929 között épült.

Kulturális létesítmények
Capitol (Béke) mozi
Eredetileg:
mozi
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Capitol (Béke) mozi
Története

Őri Lajos tervezte.

Csillagvizsgáló
Hvezdáreň v Michalovciach
Eredetileg:
csillagvizsgáló / planetárium
Jelenleg:
csillagvizsgáló / planetárium
Felkeres
Csillagvizsgáló
Története

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Grosz-palota
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Grosz-palota
Története

1905-ben épült magyar szecessziós stílusban a Duna Bank számára. Ma könyvtár.

Múzeumok és Galériák
Csillagvizsgáló
Hvezdáreň v Michalovciach
Eredetileg:
csillagvizsgáló / planetárium
Jelenleg:
csillagvizsgáló / planetárium
Felkeres
Csillagvizsgáló
Története

Tekintsd meg Magyarország többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.7576340000","long":"21.9230600000"},"townlink":"nagymihaly-michalovce","town":{"townId":19,"active":1,"name_HU":"Nagymih\u00e1ly","name_LO":"Michalovce","name_GE":"Gro\u00dfmichel","name_LT":"","seolink":"nagymihaly-michalovce","listorder":37,"oldcounty":9,"country":2,"division":4,"altitude":"113","gps_lat":"48.7576340000","gps_long":"21.9230600000","population":39,"hungarian_2011":0.3,"population_1910":6120,"hungarian_1910":61.9,"german_1910":8.8,"slovak_1910":25.9,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Szeder L\u00e1szl\u00f3 \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce4.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Michalovce4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/57\/Michalovce4.JPG\/512px-Michalovce4.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce4.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESzeder L\u00e1szl\u00f3\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Zempl\u00e9ni-s\u00edk","river":"Laborc","description":"A v\u00e1ros a Laborc foly\u00f3 partj\u00e1n a mesters\u00e9ges Sz\u00e9les-t\u00f3 k\u00f6zel\u00e9ben fekszik, a Vihorl\u00e1t-hegys\u00e9gt\u0151l d\u00e9lre. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt v\u00e1ra hely\u00e9n Gr\u00f3f Szt\u00e1ray Imre ungi f\u0151isp\u00e1n \u00e9p\u00edttetett barokk kast\u00e9lyt a 17. sz\u00e1zadban, miut\u00e1n a mez\u0151v\u00e1ros a Szt\u00e1ray-uradalom k\u00f6zpontja lett. A Szt\u00e1rayaknak 1944-ben a szovjet megsz\u00e1ll\u00f3k el\u0151l kellett elmenek\u00fclni\u00fck. Egykori kast\u00e9lyuk ma a Zempl\u00e9ni Honismereti M\u00fazeumnak ad helyet, mivel a v\u00e1ros egykor Zempl\u00e9n v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott. A 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a magyar v\u00e1rosba szl\u00e1vok \u00e9s zsid\u00f3k telepedtek be. A v\u00e1ros 1920-ban t\u00f6rt\u00e9nt elcsatol\u00e1sakor a lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9g magyarnak vallotta mag\u00e1t, a magyar \u00e9s n\u00e9met lakosokat 1945-ben \u0171zte el a csehszlov\u00e1k \u00e1llamhatalom.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1242. ut\u00e1n|N\u00e9meteket telep\u00edtettek le, a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s alatt elpusztult magyar \u00e9s szl\u00e1v lakoss\u00e1g hely\u00e9re.@1244|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9se, Posessio Michal n\u00e9ven.@1278|A Nagymih\u00e1lyiak v\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek.@1290|M\u00e1r \u00e1llt a Sz\u0171z M\u00e1ria tisztelet\u00e9re emelt templom.@#6|@1312|Aba Am\u00e1d\u00e9 feld\u00falta v\u00e1r\u00e1t.@1346|Megkapta a v\u00e1mszed\u00e9s jog\u00e1t.@1374|Jogot kapott hetipiac tart\u00e1s\u00e1ra.@1399|Orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@1416|Mez\u0151v\u00e1ros volt, k\u00e9s\u0151bb a Szt\u00e1ray-uradalom k\u00f6zpontja lett.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1440-es \u00e9vek|Nagymih\u00e1lyt is \u00e9rintett\u00e9k a huszita rabl\u00f3t\u00e1mad\u00e1sok.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1473|Az orsz\u00e1gba t\u00f6rt csehek v\u00e9res ostrommal elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rat. A csehek gar\u00e1zd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1nak M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly vetett v\u00e9get.@#8|@#11|@16. sz\u00e1zad|Gyakran tartottak itt megyegy\u0171l\u00e9seket.@17. sz\u00e1zad|Gr\u00f3f Szt\u00e1ray Imre ungi f\u0151isp\u00e1n \u00e9p\u00edtett barokk kast\u00e9lyt az egykori v\u00e1r hely\u00e9n. 1944-ig a Szt\u00e1rayak\u00e9 volt, amikor a szovjetek el\u0151l menek\u00fclni\u00fck kellett. Ma a Zempl\u00e9ni Honismereti M\u00fazeumnak ad helyet.@#25|@#27|@18. sz\u00e1zadra|A t\u00f6r\u00f6k korban m\u00e9g magyar telep\u00fcl\u00e9s elszl\u00e1vosodott, zsid\u00f3k t\u00f6megesen telep\u00fcltek be Gal\u00edci\u00e1b\u00f3l.@#28|@#30|@1874|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott, majd s\u00f6rf\u0151zde, t\u00e9glagy\u00e1r, g\u0151zmalom l\u00e9tes\u00fclt.@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r|A Csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Nagymih\u00e1lyt.@#34|@1919. j\u00fanius 9.|A magyar tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g csapatai felszabad\u00edtott\u00e1k Nagymih\u00e1lyt.@#36|@#38|@#41|@#42|@1945|Bene\u0161 dekr\u00e9tumok, a magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got el\u0171zt\u00e9k.@#44|&"},"palaces":[{"palaceId":12,"townId":19,"active":1,"name_LO":"Zempl\u00edn Museum","settlement_HU":"Nagymih\u00e1ly","settlement_LO":"Michalovce","address":"Kostoln\u00e9 n\u00e1mestie 1, 071 01 Michalovce","listorder":1,"gps_lat":"48.7579820000","gps_long":"21.9247830000","oldcounty":9,"country":2,"division":4,"cond":3,"entrance":1,"func":1,"display":1,"homepage":"zemplinskemuzeum.sk","openinghours":"https:\/\/www.zemplinskemuzeum.sk\/informacie\/otvaracie-hodiny","picture":"\u003Ca title=\u0022Szeder L\u00e1szl\u00f3 \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce4.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Michalovce4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/57\/Michalovce4.JPG\/512px-Michalovce4.JPG\u0022\/\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce4.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESzeder L\u00e1szl\u00f3\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szt\u00e1ray-kast\u00e9ly, Zempl\u00e9ni M\u00fazeum","seolink":"nagymihaly-sztaray-kastely","description":"A kast\u00e9ly a Zempl\u00e9ni M\u00fazeumnak ad otthont. A parkj\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3k a 13. sz\u00e1zadi v\u00edziv\u00e1r rotund\u00e1j\u00e1nak alapfalai.","history":"1278|A Nagymih\u00e1lyiak emeltek itt v\u00e1rat, amely hamar romm\u00e1 lett.@17. sz\u00e1zad|A v\u00e1r hely\u00e9re gr\u00f3f Szt\u00e1ray Imre ungi f\u0151isp\u00e1n k\u00e9s\u0151 renesz\u00e1nsz kast\u00e9lyt emeltetett.@18. sz\u00e1zad|Barokk fel\u00faj\u00edt\u00e1s, ki\u00e9p\u00fclt az els\u0151 emelet, a tornyok \u00e9s az \u00faj bej\u00e1rati l\u00e9pcs\u0151.@1809|Klasszicista \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s Heinrich Koch tervei alapj\u00e1n, f\u00f6ldszinti oldalsz\u00e1rnyak meg\u00e9p\u00fcltek.@1893-1898|Szt\u00e1ray Irma Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 (Sissi) udvarh\u00f6lgye volt. Akkor is a k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben tart\u00f3zkodott, amikor egy olasz anarchista mer\u00e9nyl\u0151 hal\u00e1lra sz\u00farta a kir\u00e1lyn\u00e9t Genfben.@1894|Sz\u00e1ray Istv\u00e1n hal\u00e1la ut\u00e1n m\u00e1r nem lakt\u00e1k.@1944|\u00c1llamos\u00edtott\u00e1k a Szt\u00e1ray-csal\u00e1dt\u00f3l."}],"sights":[{"sightId":365,"townId":19,"active":1,"name_LO":"Chr\u00e1m Narodenia Panny M\u00e1rie","address":"Kostoln\u00e9 n\u00e1mestie, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|1648|791","gps_lat":"48.7576490000","gps_long":"21.9265410000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/michalovce.rimkat.sk\/index.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Church_Narodenia_Panny_M%C3%A1rie_(Michalovce)_Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Church Narodenia Panny M\u00e1rie (Michalovce) Slovakia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fa\/Church_Narodenia_Panny_M%C3%A1rie_%28Michalovce%29_Slovakia.JPG\/256px-Church_Narodenia_Panny_M%C3%A1rie_%28Michalovce%29_Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Church_Narodenia_Panny_M%C3%A1rie_(Michalovce)_Slovakia.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria sz\u00fclet\u00e9se pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szuz-maria-szuletese-plebaniatemplom","note":"","history":"1290-ben m\u00e1r \u00e1llt. 1313-ban g\u00f3tikus st\u00edlusban megnagyobb\u00edtott\u00e1k. 1436-ban \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k a bronz harangj\u00e1t. 1648-ban elpusztult, de 1772-ben barokk st\u00edlusban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k Szt\u00e1ray Imre b\u00e1r\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. A 14. sz\u00e1zadban m\u00e1r pl\u00e9b\u00e1niai iskola \u00e1llt a k\u00f6zel\u00e9ben."},{"sightId":366,"townId":19,"active":1,"name_LO":"Chr\u00e1m Narodenia Presv\u00e4tej Bohorodi\u010dky","address":"J\u00e1na Holl\u00e9ho 745\/2, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|1503|876","gps_lat":"48.7565700000","gps_long":"21.9239690000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Szeder L\u00e1szl\u00f3 \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce3.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Michalovce3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e2\/Michalovce3.JPG\/512px-Michalovce3.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce3.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESzeder L\u00e1szl\u00f3\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria sz\u00fclet\u00e9se g\u00f6r\u00f6g katolikus templom","seolink":"szuz-maria-szuletese-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"1787-re k\u00e9sz\u00fclt el barokk klasszicista st\u00edlusban."},{"sightId":367,"townId":19,"active":1,"name_LO":"","address":"Kostoln\u00e9 n\u00e1mestie 1, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|1599|789","gps_lat":"48.7575150000","gps_long":"21.9257080000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Rotunda--kortemplom--maradvanyai-Nagymihaly-1280","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Are%C3%A1l_ka%C5%A1tie%C4%BEa_(Michalovce)_Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Are\u00e1l ka\u0161tie\u013ea (Michalovce) Slovakia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/65\/Are%C3%A1l_ka%C5%A1tie%C4%BEa_%28Michalovce%29_Slovakia.JPG\/512px-Are%C3%A1l_ka%C5%A1tie%C4%BEa_%28Michalovce%29_Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Are%C3%A1l_ka%C5%A1tie%C4%BEa_(Michalovce)_Slovakia.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"11-12. sz\u00e1zadi v\u00edziv\u00e1r rotund\u00e1j\u00e1nak (k\u00f6rtemplom) alapfalai","seolink":"11-12-szazadi-vizivar-rotundajanak-kortemplom-alapfalai","note":"","history":"A kast\u00e9ly parkj\u00e1ban, Szt\u00e1ray-kast\u00e9lyt\u00f3l d\u00e9lre tal\u00e1lhat\u00f3. Egyes szlov\u00e1kok a 9. sz\u00e1zadra, a Nagymorva Birodalom idej\u00e9re dat\u00e1lt\u00e1k, de ezt m\u00e9g a fikci\u00f3kra \u00e9p\u00fcl\u0151 hivatalos szlov\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s sem ismerte el."},{"sightId":368,"townId":19,"active":1,"name_LO":"","address":"Masarykova 1950\/35, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|414|1004","gps_lat":"48.7551340000","gps_long":"21.9053670000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.bazilikaredemptoristi.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pierre Bona \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce_temple_du_Saint-Esprit.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Michalovce temple du Saint-Esprit\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ce\/Michalovce_temple_du_Saint-Esprit.jpg\/512px-Michalovce_temple_du_Saint-Esprit.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce_temple_du_Saint-Esprit.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPierre Bona\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szentl\u00e9lek g\u00f6r\u00f6gkatolikus templom","seolink":"szentlelek-gorogkatolikus-templom","note":"","history":"1931-1934 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt neobiz\u00e1nci st\u00edlusban a g\u00f6r\u00f6gkatolikus redemptorista rend sz\u00e1m\u00e1ra."},{"sightId":369,"townId":19,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie Osloboditelov 30","mapdata":"1|1138|935","gps_lat":"48.7560130000","gps_long":"21.9178040000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoshaza-Nagymihaly-2974","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Centrum_Michalovce_(radnica)_Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Centrum Michalovce (radnica) Slovakia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fb\/Centrum_Michalovce_%28radnica%29_Slovakia.JPG\/512px-Centrum_Michalovce_%28radnica%29_Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Centrum_Michalovce_(radnica)_Slovakia.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"Oeschlager Lajos \u00e9s Bosk\u00f3 G\u00e9za Zolt\u00e1n tervei alapj\u00e1n 1927-1929 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":370,"townId":19,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie oslobodite\u013eov 68, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|1034|971","gps_lat":"48.7555870000","gps_long":"21.9159600000","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Budova_Groszovho_pal%C3%A1ca_(Michalovce)_Slovakia2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Budova Groszovho pal\u00e1ca (Michalovce) Slovakia2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/43\/Budova_Groszovho_pal%C3%A1ca_%28Michalovce%29_Slovakia2.JPG\/512px-Budova_Groszovho_pal%C3%A1ca_%28Michalovce%29_Slovakia2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Budova_Groszovho_pal%C3%A1ca_(Michalovce)_Slovakia2.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Grosz-palota","seolink":"grosz-palota","note":"","history":"1905-ben \u00e9p\u00fclt magyar szecesszi\u00f3s st\u00edlusban a Duna Bank sz\u00e1m\u00e1ra. Ma k\u00f6nyvt\u00e1r."},{"sightId":371,"townId":19,"active":1,"name_LO":"Kaplnka sv. Antona Padu\u00e1nskeho","address":"Hr\u00e1dok, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|45|35","gps_lat":"48.7661800000","gps_long":"21.8988900000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chapelle_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Antona_Padu%C3%A1nskeho_(Michalovce)10.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Chapelle sv\u00e4t\u00e9ho Antona Padu\u00e1nskeho (Michalovce)10\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d9\/Chapelle_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Antona_Padu%C3%A1nskeho_%28Michalovce%2910.JPG\/256px-Chapelle_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Antona_Padu%C3%A1nskeho_%28Michalovce%2910.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chapelle_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Antona_Padu%C3%A1nskeho_(Michalovce)10.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Hr\u00e1dok P\u00e1puai Szent Antal k\u00e1poln\u00e1ja","seolink":"hradok-papuai-szent-antal-kapolnaja","note":"","history":"1893-1898 k\u00f6z\u00f6tt a Szt\u00e1ray-csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette neog\u00f3tikus st\u00edlusban, mauz\u00f3leum."},{"sightId":372,"townId":19,"active":1,"name_LO":"Hvezd\u00e1re\u0148 v Michalovciach","address":"Hr\u00e1dok 2647\/1, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|95|41","gps_lat":"48.7661020000","gps_long":"21.8996840000","religion":0,"oldtype":"101","newtype":"101","homepage":"https:\/\/hvezdaren-mi.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hvezd%C3%A1re%C5%88_(MIchalovce)_Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hvezd\u00e1re\u0148 (MIchalovce) Slovakia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1b\/Hvezd%C3%A1re%C5%88_%28MIchalovce%29_Slovakia.JPG\/512px-Hvezd%C3%A1re%C5%88_%28MIchalovce%29_Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hvezd%C3%A1re%C5%88_(MIchalovce)_Slovakia.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Csillagvizsg\u00e1l\u00f3","seolink":"csillagvizsgalo","note":"","history":""},{"sightId":373,"townId":19,"active":1,"name_LO":"","address":"Maxima Gork\u00e9ho 2962\/4, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|1220|768","gps_lat":"48.7577850000","gps_long":"21.9190210000","religion":0,"oldtype":"94","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Capitol--Beke--mozi-Nagymihaly-2907","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Capitol_kino_(Michalovce)_Slovakia1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Capitol kino (Michalovce) Slovakia1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1e\/Capitol_kino_%28Michalovce%29_Slovakia1.JPG\/512px-Capitol_kino_%28Michalovce%29_Slovakia1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Capitol_kino_(Michalovce)_Slovakia1.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Capitol (B\u00e9ke) mozi","seolink":"capitol-beke-mozi","note":"","history":"\u0150ri Lajos tervezte."},{"sightId":374,"townId":19,"active":1,"name_LO":"Katedr\u00e1lny chr\u00e1m Sv. Cyrila a Metoda","address":"Masarykova 3902, 071 01 Michalovce","mapdata":"1|874|736","gps_lat":"48.7582210000","gps_long":"21.9132500000","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.pcomichalovce.sk\/?page_id=25","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce15Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Michalovce15Slovakia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c8\/Michalovce15Slovakia.JPG\/512px-Michalovce15Slovakia.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Michalovce15Slovakia.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Cirill \u00e9s Meth\u00f3d ortodox sz\u00e9kesegyh\u00e1z","seolink":"cirill-es-method-ortodox-szekesegyhaz","note":"","history":"1993 \u00e9s 1996 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}