Zászló
Léva
Levice
Léva
Szlovák:
Levice
Német:
Lewenz
Vármegye:
Bars
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Nyitrai
Folyó:
Garam
Tengerszint feletti magasság:
163 m
GPS koordináták:
48.219098, 18.604764
Google térkép:
Népesség
Népesség:
33e
Magyarok aránya:
9.18%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 9675 |
|---|---|
| Magyarok | 90.46% |
| Németek | 2.06% |
| Szlovákok | 7.11% |
A Selmeci-hegység előterében, a Garam völgyében fekvő kisváros vára egy ideig Bars vármegye központja is volt. Később fontos szerepet töltött be a török elleni védekezésben. Dobó István, Eger vár dicső kapitánya is betöltötte a várkapitányi posztot, aki megerősítette és egy várkastélyt is építtetett, amely ma a Barsi Múzeum kiállításainak ad helyet. A törökök többször hiába ostromolták, később ugyan elfoglalták, de egy évig sem tudták tartani. Híres piarista gimnáziumának a csaknem teljesen magyar város 1920-ban történt elcsatolása lett a veszte. A második világháborút követően a csehszlovák hatalom a magyar lakosság jelentős részét deportálta, helyükre szlovákokat telepítettek.
Tekintsd meg Magyarország többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
11. század
A barsi ispánsági várhoz tartozó falu volt. A barsi fa-földvár vár a tatárjárás során elpusztult.
12. század
Királyi vár és templom épült a Baratka-dombon. Ez lett Bars vármegye királyi központja.
1156
Első említése, "villa Leua" néven.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1271
II. Ottokár cseh király ostromolta meg, de nem tudta bevenni.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1312
Csék Máté elfoglalta.
1321
Csák Máté elhunyt. Trencsén eleste után Léva várnagya, Kistapolcsányi Gyula is meghódolt Károly Róbert előtt, a király barsi ispánnak Becsei Imrét nevezte ki.
1330
A Károly Róbert király életére törő Zách Felicián lányát, Sebét a várban fejeztették le.
1387 után
Zsigmond király Sárói Péter fia László bárónak adományozta támogatásért. Fia felvette a Lévai Cseh nemesi előnevet
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták Lőcsét, Bártfát, Körmöcbányát, Selmecbányát, Eperjest és Késmárkot. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1440-es évek
A husziták felgyújtották épületeit, de a vár fegyveresei a támadást visszaverték.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1542
Lévai Cseh Gábor Ferdinándot támogatta, Buda ostrománál halálos sebet kapott. Kiskorú fia védelmében özvegye, Thurzó Anna hozzáment Balassa Menyhért barsi főispánhoz.
1544. tavasz
Balassa Menyhért hősiesen megvédte az Esztergomról éjjel támadó török ellen. A visszavonuló törököket a Szalka mezővárosa melletti völgyben Nyáry Ferenc surányi kapitány legyőzte és a janicsárokat mind levágta, 500 török esett el
1546
Dobó lett a fontos végvár kapitánya. 1548-tól már Eger kapitánya.
1549. nyara
Bebek Ferenc Salm generálissal ostrom alá vette a környéket fosztogató Balassa Menyhért várait (Léva, Szitnya, Csábrág). Balassa Erdélybe menekült, de Lévát így is csak kemény ostrommal tudták bevenni. Ezután visszakapta Lévai Cseh János, aki később fiú utód nélkül halt meg.
1550-es évek
Óolasz bástyákkal erősítették meg.
1558
Ferdinánd Dobó Istvánnak adományozta Lévát és Véglest, aki nagyarányú építkezésekbe kezdett Léván, várkastélyt is építtetett.
1568
Koholt vádakkal letartóztatták Dobót Bécsben, aki szolgái segítségével parasztruhába öltözve megszökött és Léva várába húzódott
1569
A Pozsonyi országgyűlésen megjelent Dobó Istvánt és Balassa Menyhértet letartóztatták és a pozsonyi várban őrizték, 1572-ben szabadult, a Szerednyei várban halt meg, Lévát fia Dobó Ferenc örökölte
1570 tavasza
Balassa Menyhért megszökött a pozsonyi fogságból, de a beteg Dobó nem vállalkozott a szökésre.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1572
Dobó Istvánt szabadon engedték, szerednyei várában hamarosan meghalt. Lévát a fia, Dobó Ferenc örökölte, aki barsi főispán lett a haláláig, 1602-ig. Ekkor utód nélkül halt meg.
1578
Sikerrel visszavert egy török ostromot.
1602
Utód nélkül halt meg Dobó Ferenc.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605
Bocskai István felégette a várost, de a várat nem tudta bevenni.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. szeptember
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt harc nélkül meghódolt.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1640
III. Ferdinánd Csáky László lévai várkapitánynak adományozta az uradalmat.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644. tavasza
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem serege ostrom alá vette, de a császáriak rövidesen felszabadították.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1645. november
Nagy török sereget vert vissza Csáky László várkapitány.
1660 után
Az Esterházy család szerezte meg.
1663. november 1.
Érsekújvár eleste után Bartakovich Gáspár várkapitány ágyúlövés nélkül átadta a nagyszámú török seregnek.
1664
De Souches Léva mellett szétverte az érsekújvári pasa seregét és visszafoglalta a várost. Ekkor esett el idősebb Koháry István.
1665
A török ostrom alá vette, de De Souches felmentette.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1678. október
Thököly Imre kuruc hada előtt megadta magát, de a november 1-ei vesztes barsszentkereszti ütközet után fel kellett adniuk.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1682
Thököly Imre kuruc vezér rövid ideig ismét elfoglalta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1696
Hatalmas tűzvész pusztított a mezővárosban, mely a várat is megrongálta.
1702
Lipót várrombolási rendelete keretében megrongálták falait.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703. szeptember 17.
Ocskay László kurucai elfoglalták.
1703. október 31.
A császáriak visszafoglalták, de a november 15-ei zólyomi győztes csata után újra kuruc kézre került.
1708
A Hesiter császári csapatai elől hátráló kurucok felgyújtották a várát.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1887.
Vasúti összeköttetést kapott a Párkány–Csata–Léva vonalon.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 11.
A csehszlovákok megszállták Lévát.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919. június 3.
A magyar tanácsköztársaság visszafoglalta Lévát a megszálló csehszlovákoktól.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1938. november 2.
Első bécsi döntés
Több...
1938. november 2.
Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte.
1938. november 2.
Az I. bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta Lévát. Bars és Hont megye székhelye lett.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1944. december 20.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1945 után
Itt működött az egyik internálótábor, ahol a kitelepítésre ítélt magyarok raboskodtak. A magyar lakosságot jelentős részben deportálták, részben elmenekült.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Forrás: Wikipedia, varak.hu , arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Várak
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent József ferences templom és kolostor
Kostol svätého Jozefa
Eredetileg:
templom és kolostor, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent József ferences templom és kolostor
Története
1675-ben ferencesek telepedtek le Léván és rendházat építettek. 1720-ban templomot is építettek mellé. 1786-ban II. József rendelete miatt a ferenceseknek el kellett hagyniuk Lévát.
1815-ben nyílt meg az épületben a Lévai Piarista Gimnázium Bossányi Krisztina kezdeményezésére. 1886-ban készült el a gimnázium új épülete. Juhász Gyula is tanára volt. 1919-ben a csehszlovák megszállás vetett véget a gimnázium működésének. Ma kereskedelmi iskola.
Szent Mihály arkangyal plébániatemplom
Kostol svätého Michala archanjela
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Mihály arkangyal plébániatemplom
Története
A 14. században is állt, Szent Lászlónak volt felszentelve. A 16. század közepére a reformáció miatt eltűntek a katolikusok. 1624-ben Pázmány Péter jezsuitákat telepített Lévára. 1647-től Szent Mihály arkangyalnak szentelték újra a templomot, a törökellenes harc közkedvelt védőszentjének. 1663-tól dzsámi lett a török uralom alatt. 1675-ben ferences minoriták váltották a jezsuitákat. 1696-ban leégett. 1698-ban újjáépítették (báró Jaklin Miklós), megnagyobbították, kőtornyot emeltek hozzá. 1786-ban tűzvészek után Esterházy Miklós újjáépítette, de 1808-ban újra leégett, torony nélkül maradt. 1902-ben emelték kettős tornyát, közéjük Szent László 3 méteres szobra került.
Refomátus templom
Kalvínský kostol.
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Refomátus templom
Története
1785-88 között copf stílusban épült. 1824-ben épült tornya.
2007-ben emléktáblát avattak az 1947-ben Csehországba deportált, valamint Magyarországra kitelepített felvidéki magyarság emlékére.
A templom előtt emlékkő áll két gályarabságra ítélt lévai protestáns prédikátor (Czeglédi Péter és Rimaszombati Kis János) emlékére, 2016-ban avatták fel.
Evangélikus templom
Evanjelický kostol a.v.
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
1843-ban klasszicista stílusban épült.
Kálvária
Rozhladna na Levickej Kalvarii
Eredetileg:
kálvária
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Kálvária
Története
Középületek
Volt városháza
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt városháza
Története
1902-ben eklektikus stílusban épült, Czibulka Rezső építészmérnök tervei alapján.
Kulturális létesítmények
Egykori Irgalmas Nővérek Szent Vince leánynevelő intézete
SOŠ služieb
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
Szakközépiskola.
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Irgalmas Nővérek Szent Vince leánynevelő intézete
Története
Ma szlovák főiskola. A lánynevelő 1881-ben nyílt meg a lévai születésű Szepesi Imre kezdeményezésére és az ő, valamint az esztergomi érsek anyagi támogatásával. 1945-ig működhetett.
Piarista gimnázium
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
Kereskedelmi iskola
Mutasd a térképen
Felkeres
Piarista gimnázium
Története
1675-ben a Ferences-rend tagjai telepedtek meg Léván, akik Jaklin báró segítségével a rendház mellé 1720-ban egy templomot is építettek. 1786-ban azonban II. József császár szerzetes-ellenes rendeletei miatt a lévai ferences atyáknak el kell hagyni Lévát és ingatlanjaikat bérbe adták, 1806-ban pedig már árverésre bocsájtották azokat. Amikor az árverés híre Szentiványi János királyi tanácsos, barsi alispán feleségének, Bossányi Krisztinának fülébe jutott, rábeszélte férjét, hogy tegyen meg mindent a volt ferences rendház gimnáziummá való átalakítása érdekében. Kitartó és hosszas intézkedések és gyűjtések után 1815. november 5-én, Szent Imre ünnepnapján nyílt meg a Lévai Piarista Gimnázium
1886-ben végre 8 osztályos főgimnáziummá alakult, ahol már érettségit is szerezhettek a diákok. Ekkor már olyan sok diákja volt az iskolának (248), hogy 1886-ban elkészült a gimnázium új épülete, melyben ma a Kereskedelmi Akadémia működik.
A Lévai Piarista Gimnázium 1919-ig működött.
1919. december 1-jén a csehszlovák hatóság reálgimnáziumot nyitott a volt piarista iskolában, részben magyar nyelvű oktatással. A lévai rendházat a piaristák 1922. június 17-én szerződéssel átadták a római katolikus egyházközségnek.
1938 novemberében az I. bécsi döntés az anyaországhoz csatolta Lévát. A város vezetősége kérte a piaristák visszatérését, a külső és belső feltételek azonban ezt nem tették lehetővé.
Egykori Tanítóképző Intézet, református lelkészi hivatal
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
plébánia
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Tanítóképző Intézet, református lelkészi hivatal
Története
1873-ban épült. 1911-ig tanítóképző működött benne, amikor megvásárolta a református gyülekezet és elemi iskolának használta. 1945-ben államosították. 2000-ben az egyházközség gimnáziumot alapított, 2015-ig itt volt a székhelye. 2015 óta a Károli Gáspár Református Egyetem felnőttképzési helyszíne.
Volt új tanítóképző intézet
Stredná odborná škola pedagogická
Unknown author / Public domain
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Megjegyzés:
Középiskola
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt új tanítóképző intézet
Története
1907-ben határozták el az építését, mert a régi tanítóképző már kicsinek bizonyult.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Oroszlán Szálloda
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Megjegyzés:
Hotel Lev
Mutasd a térképen
Felkeres
Oroszlán Szálloda
Története
1909-1910-ben épült szecessziós stílusban. Morbitzer Nándor és Vas József építészek által. A szállodának 600 fős színházterme is volt. Itt nyílt meg 1912-ben az első mozi a városban, az Apollo mozi.
Schoeller-hengermalom
Borovszky Samu / Public domain
Eredetileg:
malom
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Schoeller-hengermalom
Története
1861-ben Schoeller Sándor és Pál bérbe vették a lévai uradalmat Esterházy Páltól, 1869-ben meg is vásárolták az Esterházyaktól. Területe kb. 10.000 hektár volt. 1882-ben épült az uradalmi hengermalom. 1900-ban gőzmalommá alakították át a vízi malmot.
Városi infrastruktúra
.jpg)
Barsi Múzeum
Története
A lévai vár ún. kapitányi épületében található. A múzeum Nécsey József verebélyi postamesternek köszönhetően alakult meg, aki 1927-ben a múzeumnak adományozta gyűjteményét (régészeti leletek, festmények, levéltári anyagok, könyvek, néprajzi tárgyak). Később a múzeum tulajdonába került a lévai születésű Kittenberger Kálmán Afrika-gyűjteményének egy része.
Kittenberger Kálmán (1881-1958) magyar Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász. 16 évet töltött Afrikában, 300 új állatfajt fedezett fel. Túlélt egy malária fertőzést és egy oroszlán támadást is. Az első világháború alatt magyar állampolgársága miatt 5 évig volt Indiában brit hadifogságban. Gazdag, 60.000 példányból álló Afrika-gyűjteménye a Nemzeti Múzeumot gazdagította, azonban az 1956-os forradalom harcaiban egy tűzben csaknem teljesen megsemmisült.
Magánlakhelyek
Schöeller-kastély
Borovszky Samu / Public domain
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
elpusztult
Mutasd a térképen
Felkeres
Schöeller-kastély
Története
1868-ban neoklasszicista stílusban épült, a II. világháború alatt megsemmisült. A városi parkban állt.
Dobó-kastély, Barsi Múzeum kiállítóterme
Dobóovský kaštieľ
.jpg)
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
kiállítóterem
Mutasd a térképen
Felkeres
Dobó-kastély, Barsi Múzeum kiállítóterme
Története
1571-ben Dobó István, az egri várkapitány építtette.
Józsefcsek-ház, volt Arany Korona Gyógyszertár
._Fortepan_9203.jpg)
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Józsefcsek-ház, volt Arany Korona Gyógyszertár
Története
A korábban a helyén álló épületben volt 1823-tól az Arany Korona gyógyszertár. A jelenlegi épületre az építési engedélyt 1929-ben adták ki Józsefcsek Károly özvegye kérésére.
Knapp-ház
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Megjegyzés:
Arany Sas Szálló.
Mutasd a térképen
Felkeres
Knapp-ház
Története
Ma Arany Sas szálló. 1905-1906 között Knapp Dávid zsidó kereskedő építtette szecessziós stílusban.
Kálvin-udvar
Története
A református egyházközség tulajdona. 1908-ban kezdték építeni a lévai református hitközösség költségén. Czibulka Rezső építész tervezte.
Klain-ház
Története
1902 és 1903 között épült szecessziós és eklektikus stílusban Klain Ede családja számára. Egykor itt állt a városi erődítmény délkeleti bástyája és kapuja (Piaci v. Báti kapu). Lakások és boltok voltak benne, illetve itt működött a Barsi Megyei Népbank is.
Boros-ház
Története
A Wertheimer család építtette 1905-ben eklektikus-szecessziós stílusban.
Emlékművek
Koháry István-emlékmű
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Koháry István-emlékmű
Története
Ott áll, ahol Koháry István, Fülek főkapitánya, Hont megye főispánja, elesett a török elleni harcban 1664. július 19-én a lévai csatában.
48-as emlékmű
Borovszky Samu / Public domain
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
48-as emlékmű
Története
A dicsőséges tavaszi hadjárat során 1849. április 19-én Damjanich és Klapka vezetésével kivívott nagysallói győzelemhez (20 km-re Lévától) kapcsolódik. A lévai kórházba szállított és ott elhunyt 200 honvéd emlékére 1871-ben állították az akkor még jelentős magyar többségű városban. 1921 után a megemlékezést börtönnel büntették a csehszlovákok. 2015-ben a helyi magyarság közadakozásból újította fel.
Szentháromság-szobor
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság-szobor
Története
A Szent József templommal szemben Huszár János emeltette 1777-ben.
Immaculata-szobor
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Immaculata-szobor
Története
1786-ban az épülő református templom elé emelték a katolikusok tiltakozásul.
Kittenberger Kálmán emléktáblája
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Mutasd a térképen
Felkeres
Kittenberger Kálmán emléktáblája
Története
Egy Koháry utcai üzem falán található. 2010-ben állították, Csillag András alkotása.
Esterházy János (1901-1957) domborműve
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Mutasd a térképen
Felkeres
Esterházy János (1901-1957) domborműve
Története
2014-ben a Czeglédi Péter Református Gimnázium homlokzatán helyezték el. A mártír magyar politikustól származó idézet áll rajta: "nem lehet helye a lemondásnak".
Gróf Esterházy János csehszlovákiai magyar mártír politikus, a magyarság jogaiért küzdött a magyarokat elnyomó és beolvasztani akaró Csehszlovákiában. Trianon revíziójáért küzdött. Az I. Bécsi döntés után a megalakult Szlovákiában maradt és küzdött az ott rekedt magyarok jogaiért. A Szlovák parlament egyetlen magyar képviselője volt, és egyedül szavazott 1942-ben a zsidóság kitelepítése ellen. Zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a fasiszták előli szökésben, amiért a fasiszták internálták. A szovjet megszállás után a szovjet hatóságok is internálták, de aztán szabadon engedték. A szlovák kormány képviselőjével, Gustáv Husákkal tárgyalt a magyarok jogairól, szóvá téve a magyarok üldözését. Husák erre átadta a szovjet titkosszolgálatnak, ezután koholt vádak alapján 10 év kényszermunkára ítélték és a Gulagra küldték. Időközben 1947-ben a szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítélte a fasizmussal való együttműködés hazug vádja alapján. A szovjetek 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki "kegyelem" a büntetését életfogytiglanra változtatta. Börtönről börtönre hurcolták, 1957-ben a morvaországi Mírov börtönben halt meg. Még a hamvait sem adták ki családjának. 2017-ben a zoboralji Alsóbodokon, az e célból épített Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában temették újra a mártírt ünnepélyes keretek között.
Baross Gábor-dombormű
Története
Főtéren, a Kálvin-udvar sarkán található .Baross Gábor 1857 és 1861 között Léván a piarista gimnáziumban tanult.
Baross Gábor (1848-1892) Magyarország közlekedési és kereskedelmi minisztere volt Monarchia idején. A magyarországi vasút fejlesztésében elért eredményei miatt "vasminiszternek" is nevezték. Ő indította be a Vaskapu-csatorna beruházását, ami hajózhatóvá tette az Al-Dunát.
Múzeumok és Galériák
Zsinagóga
Synagóga v Leviciach
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Zsinagóga
Története
1857-ben klasszicista stílusban épült.
Barsi Múzeum
Története
A lévai vár ún. kapitányi épületében található. A múzeum Nécsey József verebélyi postamesternek köszönhetően alakult meg, aki 1927-ben a múzeumnak adományozta gyűjteményét (régészeti leletek, festmények, levéltári anyagok, könyvek, néprajzi tárgyak). Később a múzeum tulajdonába került a lévai születésű Kittenberger Kálmán Afrika-gyűjteményének egy része.
Kittenberger Kálmán (1881-1958) magyar Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász. 16 évet töltött Afrikában, 300 új állatfajt fedezett fel. Túlélt egy malária fertőzést és egy oroszlán támadást is. Az első világháború alatt magyar állampolgársága miatt 5 évig volt Indiában brit hadifogságban. Gazdag, 60.000 példányból álló Afrika-gyűjteménye a Nemzeti Múzeumot gazdagította, azonban az 1956-os forradalom harcaiban egy tűzben csaknem teljesen megsemmisült.
Tekintsd meg Magyarország többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.2190980000","long":"18.6047640000"},"townlink":"leva-levice","town":{"townId":28,"active":1,"name_HU":"L\u00e9va","name_LO":"Levice","name_GE":"Lewenz","name_LT":"","seolink":"leva-levice","listorder":21,"oldcounty":4,"country":2,"division":2,"altitude":"163","gps_lat":"48.2190980000","gps_long":"18.6047640000","population":33,"hungarian_2011":9.18,"population_1910":9675,"hungarian_1910":90.46,"german_1910":2.06,"slovak_1910":7.11,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Schoeller Peter \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hrad_Levice.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hrad Levice\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ca\/Hrad_Levice.jpg\/512px-Hrad_Levice.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hrad_Levice.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESchoeller Peter\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Garam-mente","river":"Garam","description":"A Selmeci-hegys\u00e9g el\u0151ter\u00e9ben, a Garam v\u00f6lgy\u00e9ben fekv\u0151 kisv\u00e1ros v\u00e1ra egy ideig Bars v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja is volt. K\u00e9s\u0151bb fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a t\u00f6r\u00f6k elleni v\u00e9dekez\u00e9sben. Dob\u00f3 Istv\u00e1n, Eger v\u00e1r dics\u0151 kapit\u00e1nya is bet\u00f6lt\u00f6tte a v\u00e1rkapit\u00e1nyi posztot, aki meger\u0151s\u00edtette \u00e9s egy v\u00e1rkast\u00e9lyt is \u00e9p\u00edttetett, amely ma a Barsi M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak ad helyet. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k t\u00f6bbsz\u00f6r hi\u00e1ba ostromolt\u00e1k, k\u00e9s\u0151bb ugyan elfoglalt\u00e1k, de egy \u00e9vig sem tudt\u00e1k tartani. H\u00edres piarista gimn\u00e1zium\u00e1nak a csaknem teljesen magyar v\u00e1ros 1920-ban t\u00f6rt\u00e9nt elcsatol\u00e1sa lett a veszte. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a csehszlov\u00e1k hatalom a magyar lakoss\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t deport\u00e1lta, hely\u00fckre szlov\u00e1kokat telep\u00edtettek.","nameorigin":" a szl\u00e1v Leva szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l","history":"#1|@#3|@11. sz\u00e1zad|A barsi isp\u00e1ns\u00e1gi v\u00e1rhoz tartoz\u00f3 falu volt. A barsi fa-f\u00f6ldv\u00e1r v\u00e1r a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult.@12. sz\u00e1zad|Kir\u00e1lyi v\u00e1r \u00e9s templom \u00e9p\u00fclt a Baratka-dombon. Ez lett Bars v\u00e1rmegye kir\u00e1lyi k\u00f6zpontja.@1156|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9se, \u0022villa Leua\u0022 n\u00e9ven.@#5|@1271|II. Ottok\u00e1r cseh kir\u00e1ly ostromolta meg, de nem tudta bevenni.@#6|@1312|Cs\u00e9k M\u00e1t\u00e9 elfoglalta.@1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 elhunyt. Trencs\u00e9n eleste ut\u00e1n L\u00e9va v\u00e1rnagya, Kistapolcs\u00e1nyi Gyula is megh\u00f3dolt K\u00e1roly R\u00f3bert el\u0151tt, a kir\u00e1ly barsi isp\u00e1nnak Becsei Imr\u00e9t nevezte ki.@1330|A K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly \u00e9let\u00e9re t\u00f6r\u0151 Z\u00e1ch Felici\u00e1n l\u00e1ny\u00e1t, Seb\u00e9t a v\u00e1rban fejeztett\u00e9k le.@1387 ut\u00e1n|Zsigmond kir\u00e1ly S\u00e1r\u00f3i P\u00e9ter fia L\u00e1szl\u00f3 b\u00e1r\u00f3nak adom\u00e1nyozta t\u00e1mogat\u00e1s\u00e9rt. Fia felvette a L\u00e9vai Cseh nemesi el\u0151nevet@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1440-es \u00e9vek|A huszit\u00e1k felgy\u00fajtott\u00e1k \u00e9p\u00fcleteit, de a v\u00e1r fegyveresei a t\u00e1mad\u00e1st visszavert\u00e9k.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@#8|@#9|@1542|L\u00e9vai Cseh G\u00e1bor Ferdin\u00e1ndot t\u00e1mogatta, Buda ostrom\u00e1n\u00e1l hal\u00e1los sebet kapott. Kiskor\u00fa fia v\u00e9delm\u00e9ben \u00f6zvegye, Thurz\u00f3 Anna hozz\u00e1ment Balassa Menyh\u00e9rt barsi f\u0151isp\u00e1nhoz.@1544. tavasz|Balassa Menyh\u00e9rt h\u0151siesen megv\u00e9dte az Esztergomr\u00f3l \u00e9jjel t\u00e1mad\u00f3 t\u00f6r\u00f6k ellen. A visszavonul\u00f3 t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket a Szalka mez\u0151v\u00e1rosa melletti v\u00f6lgyben Ny\u00e1ry Ferenc sur\u00e1nyi kapit\u00e1ny legy\u0151zte \u00e9s a janics\u00e1rokat mind lev\u00e1gta, 500 t\u00f6r\u00f6k esett el@1546|Dob\u00f3 lett a fontos v\u00e9gv\u00e1r kapit\u00e1nya. 1548-t\u00f3l m\u00e1r Eger kapit\u00e1nya.@1549. nyara|Bebek Ferenc Salm gener\u00e1lissal ostrom al\u00e1 vette a k\u00f6rny\u00e9ket fosztogat\u00f3 Balassa Menyh\u00e9rt v\u00e1rait (L\u00e9va, Szitnya, Cs\u00e1br\u00e1g). Balassa Erd\u00e9lybe menek\u00fclt, de L\u00e9v\u00e1t \u00edgy is csak kem\u00e9ny ostrommal tudt\u00e1k bevenni. Ezut\u00e1n visszakapta L\u00e9vai Cseh J\u00e1nos, aki k\u00e9s\u0151bb fi\u00fa ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl halt meg.@1550-es \u00e9vek|\u00d3olasz b\u00e1sty\u00e1kkal er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg.@1558|Ferdin\u00e1nd Dob\u00f3 Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta L\u00e9v\u00e1t \u00e9s V\u00e9glest, aki nagyar\u00e1ny\u00fa \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekbe kezdett L\u00e9v\u00e1n, v\u00e1rkast\u00e9lyt is \u00e9p\u00edttetett.@1568|Koholt v\u00e1dakkal letart\u00f3ztatt\u00e1k Dob\u00f3t B\u00e9csben, aki szolg\u00e1i seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel parasztruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zve megsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s L\u00e9va v\u00e1r\u00e1ba h\u00faz\u00f3dott@1569|A Pozsonyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen megjelent Dob\u00f3 Istv\u00e1nt \u00e9s Balassa Menyh\u00e9rtet letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s a pozsonyi v\u00e1rban \u0151rizt\u00e9k, 1572-ben szabadult, a Szerednyei v\u00e1rban halt meg, L\u00e9v\u00e1t fia Dob\u00f3 Ferenc \u00f6r\u00f6k\u00f6lte@1570 tavasza|Balassa Menyh\u00e9rt megsz\u00f6k\u00f6tt a pozsonyi fogs\u00e1gb\u00f3l, de a beteg Dob\u00f3 nem v\u00e1llalkozott a sz\u00f6k\u00e9sre.@#10|@1572|Dob\u00f3 Istv\u00e1nt szabadon engedt\u00e9k, szerednyei v\u00e1r\u00e1ban hamarosan meghalt. L\u00e9v\u00e1t a fia, Dob\u00f3 Ferenc \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, aki barsi f\u0151isp\u00e1n lett a hal\u00e1l\u00e1ig, 1602-ig. Ekkor ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl halt meg.@1578|Sikerrel visszavert egy t\u00f6r\u00f6k ostromot.@1602|Ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl halt meg Dob\u00f3 Ferenc.@#13|@1605|Bocskai Istv\u00e1n fel\u00e9gette a v\u00e1rost, de a v\u00e1rat nem tudta bevenni.@#14|@#15|@1619. szeptember|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt harc n\u00e9lk\u00fcl megh\u00f3dolt.@#16|@1640|III. Ferdin\u00e1nd Cs\u00e1ky L\u00e1szl\u00f3 l\u00e9vai v\u00e1rkapit\u00e1nynak adom\u00e1nyozta az uradalmat.@#17|@1644. tavasza|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem serege ostrom al\u00e1 vette, de a cs\u00e1sz\u00e1riak r\u00f6videsen felszabad\u00edtott\u00e1k.@#18|@1645. november|Nagy t\u00f6r\u00f6k sereget vert vissza Cs\u00e1ky L\u00e1szl\u00f3 v\u00e1rkapit\u00e1ny.@1660 ut\u00e1n|Az Esterh\u00e1zy csal\u00e1d szerezte meg.@1663. november 1.|\u00c9rsek\u00fajv\u00e1r eleste ut\u00e1n Bartakovich G\u00e1sp\u00e1r v\u00e1rkapit\u00e1ny \u00e1gy\u00fal\u00f6v\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1tadta a nagysz\u00e1m\u00fa t\u00f6r\u00f6k seregnek.@1664|De Souches L\u00e9va mellett sz\u00e9tverte az \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri pasa sereg\u00e9t \u00e9s visszafoglalta a v\u00e1rost. Ekkor esett el id\u0151sebb Koh\u00e1ry Istv\u00e1n.@1665|A t\u00f6r\u00f6k ostrom al\u00e1 vette, de De Souches felmentette.@#21|@1678. okt\u00f3ber|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc hada el\u0151tt megadta mag\u00e1t, de a november 1-ei vesztes barsszentkereszti \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n fel kellett adniuk.@#22|@1682|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r r\u00f6vid ideig ism\u00e9t elfoglalta.@#23|@#24|@#25|@1696|Hatalmas t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtott a mez\u0151v\u00e1rosban, mely a v\u00e1rat is megrong\u00e1lta.@1702|Lip\u00f3t v\u00e1rrombol\u00e1si rendelete keret\u00e9ben megrong\u00e1lt\u00e1k falait.@#27|@1703. szeptember 17.|Ocskay L\u00e1szl\u00f3 kurucai elfoglalt\u00e1k.@1703. okt\u00f3ber 31.|A cs\u00e1sz\u00e1riak visszafoglalt\u00e1k, de a november 15-ei z\u00f3lyomi gy\u0151ztes csata ut\u00e1n \u00fajra kuruc k\u00e9zre ker\u00fclt.@1708|A Hesiter cs\u00e1sz\u00e1ri csapatai el\u0151l h\u00e1tr\u00e1l\u00f3 kurucok felgy\u00fajtott\u00e1k a v\u00e1r\u00e1t.@#28|@#30|@1887.|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott a P\u00e1rk\u00e1ny\u2013Csata\u2013L\u00e9va vonalon.@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r 11.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k L\u00e9v\u00e1t.@#34|@1919. j\u00fanius 3.|A magyar tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g visszafoglalta L\u00e9v\u00e1t a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kokt\u00f3l.@#36|@#37|@1938. november 2.|Az I. b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Magyarorsz\u00e1g visszakapta L\u00e9v\u00e1t. Bars \u00e9s Hont megye sz\u00e9khelye lett.@#41|@1944. december 20.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@1945 ut\u00e1n|Itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az egyik intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bor, ahol a kitelep\u00edt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt magyarok raboskodtak. A magyar lakoss\u00e1got jelent\u0151s r\u00e9szben deport\u00e1lt\u00e1k, r\u00e9szben elmenek\u00fclt.@#43|@#44|&varak.hu|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2062-Leva-Var\/"},"castles":[{"castleId":72,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Levick\u00fd hrad","settlement_HU":"L\u00e9va","settlement_LO":"Levice","address":"Sv. Michala, 934 05 Levice","listorder":18,"gps_lat":"48.2219620000","gps_long":"18.6013870000","oldcounty":4,"country":2,"division":2,"cond":4,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2062-Leva-Var\/","homepage":"http:\/\/www.muzeumlevice.sk\/index.php?mnu=EX&jazyk=HU&cstyle=","openinghours":"http:\/\/www.muzeumlevice.sk\/index.php?mnu=EX&jazyk=HU&cstyle=","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: Kateryna Baiduzha \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Levick%C3%BD_Hrad,_December_2015.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Levick\u00fd Hrad, December 2015\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/02\/Levick%C3%BD_Hrad%2C_December_2015.jpg\/512px-Levick%C3%BD_Hrad%2C_December_2015.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Levick%C3%BD_Hrad,_December_2015.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: Kateryna Baiduzha\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"L\u00e9vai v\u00e1r","seolink":"levai-var","georegion":"Garam-mente","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@11. sz\u00e1zad|A barsi isp\u00e1ns\u00e1gi v\u00e1rhoz tartoz\u00f3 falu volt. A barsi fa-f\u00f6ldv\u00e1r v\u00e1r a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult.@12. sz\u00e1zad|Kir\u00e1lyi v\u00e1r \u00e9s templom \u00e9p\u00fclt a Baratka-dombon. Ez lett Bars v\u00e1rmegye kir\u00e1lyi k\u00f6zpontja.@#5|@1271|II. Ottok\u00e1r cseh kir\u00e1ly ostromolta meg, de nem tudta bevenni.@#6|@1312|Cs\u00e9k M\u00e1t\u00e9 elfoglalta.@1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 elhunyt. Trencs\u00e9n eleste ut\u00e1n L\u00e9va v\u00e1rnagya, Kistapolcs\u00e1nyi Gyula is megh\u00f3dolt K\u00e1roly R\u00f3bert el\u0151tt, a kir\u00e1ly barsi isp\u00e1nnak Becsei Imr\u00e9t nevezte ki.@1330|A K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly \u00e9let\u00e9re t\u00f6r\u0151 Z\u00e1ch Felici\u00e1n l\u00e1ny\u00e1t, Seb\u00e9t a v\u00e1rban fejeztett\u00e9k le.@1387 ut\u00e1n|Zsigmond kir\u00e1ly S\u00e1r\u00f3i P\u00e9ter fia L\u00e1szl\u00f3 b\u00e1r\u00f3nak adom\u00e1nyozta t\u00e1mogat\u00e1s\u00e9rt. Fia felvette a L\u00e9vai Cseh nemesi el\u0151nevet@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1440-es \u00e9vek|A huszit\u00e1k felgy\u00fajtott\u00e1k \u00e9p\u00fcleteit, de a v\u00e1r fegyveresei a t\u00e1mad\u00e1st visszavert\u00e9k.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@#8|@#9|@1542|L\u00e9vai Cseh G\u00e1bor Ferdin\u00e1ndot t\u00e1mogatta, Buda ostrom\u00e1n\u00e1l hal\u00e1los sebet kapott. Kiskor\u00fa fia v\u00e9delm\u00e9ben \u00f6zvegye, Thurz\u00f3 Anna hozz\u00e1ment Balassa Menyh\u00e9rt barsi f\u0151isp\u00e1nhoz.@1544. tavasz|Balassa Menyh\u00e9rt h\u0151siesen megv\u00e9dte az Esztergomr\u00f3l \u00e9jjel t\u00e1mad\u00f3 t\u00f6r\u00f6k ellen. A visszavonul\u00f3 t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket a Szalka mez\u0151v\u00e1rosa melletti v\u00f6lgyben Ny\u00e1ry Ferenc sur\u00e1nyi kapit\u00e1ny legy\u0151zte \u00e9s a janics\u00e1rokat mind lev\u00e1gta, 500 t\u00f6r\u00f6k esett el@1546|Dob\u00f3 lett a fontos v\u00e9gv\u00e1r kapit\u00e1nya. 1548-t\u00f3l m\u00e1r Eger kapit\u00e1nya.@1549. nyara|Bebek Ferenc Salm gener\u00e1lissal ostrom al\u00e1 vette a k\u00f6rny\u00e9ket fosztogat\u00f3 Balassa Menyh\u00e9rt v\u00e1rait (L\u00e9va, Szitnya, Cs\u00e1br\u00e1g). Balassa Erd\u00e9lybe menek\u00fclt, de L\u00e9v\u00e1t \u00edgy is csak kem\u00e9ny ostrommal tudt\u00e1k bevenni. Ezut\u00e1n visszakapta L\u00e9vai Cseh J\u00e1nos, aki k\u00e9s\u0151bb fi\u00fa ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl halt meg.@1550-es \u00e9vek|\u00d3olasz b\u00e1sty\u00e1kkal er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg.@1558|Ferdin\u00e1nd Dob\u00f3 Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta L\u00e9v\u00e1t \u00e9s V\u00e9gles, nagyar\u00e1ny\u00fa \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekbe kezdett L\u00e9v\u00e1n, v\u00e1rkast\u00e9lyt is \u00e9p\u00edtett@1568|Koholt v\u00e1dakkal letart\u00f3ztatt\u00e1k Dob\u00f3t B\u00e9csben, aki szolg\u00e1i seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel parasztruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zve megsz\u00f6k\u00f6tt \u00e9s L\u00e9va v\u00e1r\u00e1ba h\u00faz\u00f3dott@1569|A Pozsonyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen megjelent Dob\u00f3 Istv\u00e1nt \u00e9s Balassa Menyh\u00e9rtet letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s a pozsonyi v\u00e1rban \u0151rizt\u00e9k, 1572-ben szabadult, a Szerednyei v\u00e1rban halt meg, L\u00e9v\u00e1t fia Dob\u00f3 Ferenc \u00f6r\u00f6k\u00f6lte@#10|@1572|Dob\u00f3 Istv\u00e1nt szabadon engedt\u00e9k, szerednyei v\u00e1r\u00e1ban hamarosan meghalt. L\u00e9v\u00e1t a fia, Dob\u00f3 Ferenc \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, aki barsi f\u0151isp\u00e1n lett a hal\u00e1l\u00e1ig, 1602-ig. Ekkor ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl halt meg.@1578|Sikerrel visszavert egy t\u00f6r\u00f6k ostromot.@1602|Ut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl halt meg Dob\u00f3 Ferenc.@#13|@1605|Bocskai Istv\u00e1n fel\u00e9gette a v\u00e1rost, de a v\u00e1rat nem tudta bevenni.@#14|@#15|@1619. szeptember|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt harc n\u00e9lk\u00fcl megh\u00f3dolt.@#16|@1640|III. Ferdin\u00e1nd Cs\u00e1ky L\u00e1szl\u00f3 l\u00e9vai v\u00e1rkapit\u00e1nynak adom\u00e1nyozta az uradalmat.@#17|@1644. tavasza|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem serege ostrom al\u00e1 vette, de a cs\u00e1sz\u00e1riak r\u00f6videsen felszabad\u00edtott\u00e1k.@#18|@1645. november|Nagy t\u00f6r\u00f6k sereget vert vissza Cs\u00e1ky L\u00e1szl\u00f3 v\u00e1rkapit\u00e1ny.@1660 ut\u00e1n|Az Esterh\u00e1zy csal\u00e1d szerezte meg.@1663. november 1.|\u00c9rsek\u00fajv\u00e1r eleste ut\u00e1n Bartakovich G\u00e1sp\u00e1r v\u00e1rkapit\u00e1ny \u00e1gy\u00fal\u00f6v\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1tadta a nagysz\u00e1m\u00fa t\u00f6r\u00f6k seregnek.@1664|De Souches L\u00e9va mellett sz\u00e9tverte az \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri pasa sereg\u00e9t \u00e9s visszafoglalta a v\u00e1rost. Ekkor esett el id\u0151sebb Koh\u00e1ry Istv\u00e1n.@1665|A t\u00f6r\u00f6k ostrom al\u00e1 vette, de De Souches felmentette.@#21|@1678. okt\u00f3ber|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc hada el\u0151tt megadta mag\u00e1t, de a november 1-ei vesztes barsszentkereszti \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n fel kellett adniuk.@#22|@1682|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r r\u00f6vid ideig ism\u00e9t elfoglalta.@#23|@#24|@#25|@1696|Hatalmas t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtott a mez\u0151v\u00e1rosban, mely a v\u00e1rat is megrong\u00e1lta.@1702|Lip\u00f3t v\u00e1rrombol\u00e1si rendelete keret\u00e9ben megrong\u00e1lt\u00e1k falait.@#27|@1703. szeptember 17.|Ocskay L\u00e1szl\u00f3 kurucai elfoglalt\u00e1k.@1703. okt\u00f3ber 31.|A cs\u00e1sz\u00e1riak visszafoglalt\u00e1k, de a november 15-ei z\u00f3lyomi gy\u0151ztes csata ut\u00e1n \u00fajra kuruc k\u00e9zre ker\u00fclt.@1708|A Heister cs\u00e1sz\u00e1ri csapatai el\u0151l h\u00e1tr\u00e1l\u00f3 kurucok felgy\u00fajtott\u00e1k a v\u00e1r\u00e1t.@#28|@#30|@#31|@#32|@#36|&"}],"sights":[{"sightId":545,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4t\u00e9ho Michala archanjela","address":"Ivana Krasku 5, 934 05 Levice","mapdata":"1|531|1069","gps_lat":"48.2188460000","gps_long":"18.6047180000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szent-mihaly-arkangyal-templom-levan\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:LV-St._Mich._church2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022LV-St. Mich. church2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/58\/LV-St._Mich._church2.jpg\/256px-LV-St._Mich._church2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:LV-St._Mich._church2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Mih\u00e1ly arkangyal pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-mihaly-arkangyal-plebaniatemplom","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadban is \u00e1llt, Szent L\u00e1szl\u00f3nak volt felszentelve. A 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re a reform\u00e1ci\u00f3 miatt elt\u0171ntek a katolikusok. 1624-ben P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter jezsuit\u00e1kat telep\u00edtett L\u00e9v\u00e1ra. 1647-t\u0151l Szent Mih\u00e1ly arkangyalnak szentelt\u00e9k \u00fajra a templomot, a t\u00f6r\u00f6kellenes harc k\u00f6zkedvelt v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek. 1663-t\u00f3l dzs\u00e1mi lett a t\u00f6r\u00f6k uralom alatt. 1675-ben ferences minorit\u00e1k v\u00e1ltott\u00e1k a jezsuit\u00e1kat. 1696-ban le\u00e9gett. 1698-ban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k (b\u00e1r\u00f3 Jaklin Mikl\u00f3s), megnagyobb\u00edtott\u00e1k, k\u0151tornyot emeltek hozz\u00e1. 1786-ban t\u0171zv\u00e9szek ut\u00e1n Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtette, de 1808-ban \u00fajra le\u00e9gett, torony n\u00e9lk\u00fcl maradt. 1902-ben emelt\u00e9k kett\u0151s torny\u00e1t, k\u00f6z\u00e9j\u00fck Szent L\u00e1szl\u00f3 3 m\u00e9teres szobra ker\u00fclt."},{"sightId":546,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4t\u00e9ho Jozefa","address":"Sv. Michala 43, 934 05 Levice","mapdata":"1|446|931","gps_lat":"48.2204350000","gps_long":"18.6032340000","religion":1,"oldtype":"9, 74","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Saint_Joseph_church,Levice1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Saint Joseph church,Levice1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e3\/Saint_Joseph_church%2CLevice1.JPG\/512px-Saint_Joseph_church%2CLevice1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Saint_Joseph_church,Levice1.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent J\u00f3zsef ferences templom \u00e9s kolostor ","seolink":"szent-jozsef-ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"1675-ben ferencesek telepedtek le L\u00e9v\u00e1n \u00e9s rendh\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek. 1720-ban templomot is \u00e9p\u00edtettek mell\u00e9. 1786-ban II. J\u00f3zsef rendelete miatt a ferenceseknek el kellett hagyniuk L\u00e9v\u00e1t.@1815-ben ny\u00edlt meg az \u00e9p\u00fcletben a L\u00e9vai Piarista Gimn\u00e1zium Boss\u00e1nyi Krisztina kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. 1886-ban k\u00e9sz\u00fclt el a gimn\u00e1zium \u00faj \u00e9p\u00fclete. Juh\u00e1sz Gyula is tan\u00e1ra volt. 1919-ben a csehszlov\u00e1k megsz\u00e1ll\u00e1s vetett v\u00e9get a gimn\u00e1zium m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek. Ma kereskedelmi iskola."},{"sightId":547,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Kalv\u00ednsk\u00fd kostol.","address":"Pionierska 5, 934 01 Levice","mapdata":"1|550|1009","gps_lat":"48.2194720000","gps_long":"18.6049510000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/leva-reformatus-temploma\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va-ref_templom-2012-2-23.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022L\u00e9va-ref templom-2012-2-23\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ec\/L%C3%A9va-ref_templom-2012-2-23.jpg\/256px-L%C3%A9va-ref_templom-2012-2-23.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va-ref_templom-2012-2-23.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Refom\u00e1tus templom ","seolink":"refomatus-templom","note":"","history":"1785-88 k\u00f6z\u00f6tt copf st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. 1824-ben \u00e9p\u00fclt tornya.@2007-ben eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak az 1947-ben Csehorsz\u00e1gba deport\u00e1lt, valamint Magyarorsz\u00e1gra kitelep\u00edtett felvid\u00e9ki magyars\u00e1g eml\u00e9k\u00e9re.@A templom el\u0151tt eml\u00e9kk\u0151 \u00e1ll k\u00e9t g\u00e1lyarabs\u00e1gra \u00edt\u00e9lt l\u00e9vai protest\u00e1ns pr\u00e9dik\u00e1tor (Czegl\u00e9di P\u00e9ter \u00e9s Rimaszombati Kis J\u00e1nos) eml\u00e9k\u00e9re, 2016-ban avatt\u00e1k fel."},{"sightId":548,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol a.v.","address":"Sv. Michala 2395\/5, 934 05 Levice","mapdata":"1|751|1108","gps_lat":"48.2183870000","gps_long":"18.6086010000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.ecavlevice.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1843-ban klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":549,"townId":28,"active":1,"name_LO":"TEKOVSK\u00c9 M\u00daZEUM","address":"ulica Sv. Michala 40.","mapdata":"1|287|845","gps_lat":"48.2214050000","gps_long":"18.6005760000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.muzeumlevice.sk\/index.php?mnu=HS&jazyk=HU","openinghours":"http:\/\/www.muzeumlevice.sk\/index.php?mnu=EX&jazyk=HU&cstyle=","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/barsi-muzeum\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va,_Barsi_M%C3%BAzeum-_(6).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022L\u00e9va, Barsi M\u00fazeum- (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/55\/L%C3%A9va%2C_Barsi_M%C3%BAzeum-_%286%29.jpg\/512px-L%C3%A9va%2C_Barsi_M%C3%BAzeum-_%286%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va,_Barsi_M%C3%BAzeum-_(6).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Barsi M\u00fazeum","seolink":"barsi-muzeum","note":"","history":"A l\u00e9vai v\u00e1r \u00fan. kapit\u00e1nyi \u00e9p\u00fclet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. A m\u00fazeum N\u00e9csey J\u00f3zsef vereb\u00e9lyi postamesternek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en alakult meg, aki 1927-ben a m\u00fazeumnak adom\u00e1nyozta gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t (r\u00e9g\u00e9szeti leletek, festm\u00e9nyek, lev\u00e9lt\u00e1ri anyagok, k\u00f6nyvek, n\u00e9prajzi t\u00e1rgyak). K\u00e9s\u0151bb a m\u00fazeum tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt a l\u00e9vai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Kittenberger K\u00e1lm\u00e1n Afrika-gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek egy r\u00e9sze.@Kittenberger K\u00e1lm\u00e1n (1881-1958) magyar Afrika-kutat\u00f3, zool\u00f3gus, tan\u00e1r, vad\u00e1sz. 16 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt Afrik\u00e1ban, 300 \u00faj \u00e1llatfajt fedezett fel. T\u00fal\u00e9lt egy mal\u00e1ria fert\u0151z\u00e9st \u00e9s egy oroszl\u00e1n t\u00e1mad\u00e1st is. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt magyar \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1ga miatt 5 \u00e9vig volt Indi\u00e1ban brit hadifogs\u00e1gban. Gazdag, 60.000 p\u00e9ld\u00e1nyb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 Afrika-gy\u0171jtem\u00e9nye a Nemzeti M\u00fazeumot gazdag\u00edtotta, azonban az 1956-os forradalom harcaiban egy t\u0171zben csaknem teljesen megsemmis\u00fclt."},{"sightId":550,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Koh\u00e1ryho 953\/2","mapdata":"1|341|707","gps_lat":"48.2229690000","gps_long":"18.6014280000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kittenberger-kalman-emlektablaja\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kittenberger-L%C3%A9va.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kittenberger-L\u00e9va\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/de\/Kittenberger-L%C3%A9va.jpg\/256px-Kittenberger-L%C3%A9va.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kittenberger-L%C3%A9va.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Kittenberger K\u00e1lm\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"kittenberger-kalman-emlektablaja","note":"","history":"Egy Koh\u00e1ry utcai \u00fczem fal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. 2010-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Csillag Andr\u00e1s alkot\u00e1sa."},{"sightId":551,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Dob\u00f3ovsk\u00fd ka\u0161tie\u013e","address":"Sv. Michala, 934 05 Levice","mapdata":"1|351|859","gps_lat":"48.2213260000","gps_long":"18.6018670000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"105","homepage":"http:\/\/www.muzeumlevice.sk\/index.php?mnu=HS&jazyk=HU","openinghours":"http:\/\/www.muzeumlevice.sk\/index.php?mnu=EX&jazyk=HU&cstyle=","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/a-levai-var-es-a-dobo-kastely\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va,_Barsi_M%C3%BAzeum-_(8).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022L\u00e9va, Barsi M\u00fazeum- (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d4\/L%C3%A9va%2C_Barsi_M%C3%BAzeum-_%288%29.jpg\/512px-L%C3%A9va%2C_Barsi_M%C3%BAzeum-_%288%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va,_Barsi_M%C3%BAzeum-_(8).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Dob\u00f3-kast\u00e9ly, Barsi M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terme","seolink":"dobo-kastely-barsi-muzeum-kiallitoterme","note":"","history":"1571-ben Dob\u00f3 Istv\u00e1n, az egri v\u00e1rkapit\u00e1ny \u00e9p\u00edttette."},{"sightId":552,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Na Ba\u0161te 2\/2.","mapdata":"1|643|1046","gps_lat":"48.2191330000","gps_long":"18.6066890000","religion":0,"oldtype":"53, 84","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/klain-haz\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022ismeretlen, unknown \/ CC0\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va,_Kazinczy_utca,_1905.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022L\u00e9va, Kazinczy utca, 1905\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/e3\/L%C3%A9va%2C_Kazinczy_utca%2C_1905.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va,_Kazinczy_utca,_1905.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Eismeretlen, unknown\u003C\/a\u003E \/ CC0","name":"Klain-h\u00e1z","seolink":"klain-haz","note":"","history":"1902 \u00e9s 1903 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s \u00e9s eklektikus st\u00edlusban Klain Ede csal\u00e1dja sz\u00e1m\u00e1ra. Egykor itt \u00e1llt a v\u00e1rosi er\u0151d\u00edtm\u00e9ny d\u00e9lkeleti b\u00e1sty\u00e1ja \u00e9s kapuja (Piaci v. B\u00e1ti kapu). Lak\u00e1sok \u00e9s boltok voltak benne, illetve itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Barsi Megyei N\u00e9pbank is."},{"sightId":553,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie hrdinov 1\/1","mapdata":"1|628|1021","gps_lat":"48.2194240000","gps_long":"18.6064340000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"15","homepage":"https:\/\/www.levice.sk\/mestsky-urad.phtml?id5=16499","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/varoshaza-leva\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Samuelpacala \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Levice-radnica.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Levice-radnica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/ff\/Levice-radnica.jpg\/512px-Levice-radnica.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Levice-radnica.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESamuelpacala\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Volt v\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-varoshaza","note":"","history":"1902-ben eklektikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, Czibulka Rezs\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k tervei alapj\u00e1n."},{"sightId":554,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Levice N\u00e1mestie hrdinov 2.","mapdata":"1|605|992","gps_lat":"48.2197150000","gps_long":"18.6061590000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kalvin-udvar-leva\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Levice-2012-03-05-square_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Levice-2012-03-05-square 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/69\/Levice-2012-03-05-square_2.jpg\/512px-Levice-2012-03-05-square_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Levice-2012-03-05-square_2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00e1lvin-udvar","seolink":"kalvin-udvar","note":"","history":"A reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g tulajdona. 1908-ban kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni a l\u00e9vai reform\u00e1tus hitk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n. Czibulka Rezs\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte."},{"sightId":555,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie hrdinov 9\/12","mapdata":"1|640|910","gps_lat":"48.2207030000","gps_long":"18.6065300000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"80","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/knapp-haz\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Erky-Nagy Tibor \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_t%C3%A9r_(N%C3%A1mestie_hrdinov)._Fortepan_9203.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kossuth t\u00e9r (N\u00e1mestie hrdinov). Fortepan 9203\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a1\/Kossuth_t%C3%A9r_%28N%C3%A1mestie_hrdinov%29._Fortepan_9203.jpg\/512px-Kossuth_t%C3%A9r_%28N%C3%A1mestie_hrdinov%29._Fortepan_9203.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_t%C3%A9r_(N%C3%A1mestie_hrdinov)._Fortepan_9203.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Erky-Nagy Tibor\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Knapp-h\u00e1z","seolink":"knapp-haz","note":"Arany Sas Sz\u00e1ll\u00f3.","history":"Ma Arany Sas sz\u00e1ll\u00f3. 1905-1906 k\u00f6z\u00f6tt Knapp D\u00e1vid zsid\u00f3 keresked\u0151 \u00e9p\u00edttette szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":556,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie Hrdinov \u010d.\u00a013","mapdata":"1|613|932","gps_lat":"48.2203700000","gps_long":"18.6061730000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Erky-Nagy Tibor \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_t%C3%A9r_(N%C3%A1mestie_hrdinov)._Fortepan_9203.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kossuth t\u00e9r (N\u00e1mestie hrdinov). Fortepan 9203\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a1\/Kossuth_t%C3%A9r_%28N%C3%A1mestie_hrdinov%29._Fortepan_9203.jpg\/512px-Kossuth_t%C3%A9r_%28N%C3%A1mestie_hrdinov%29._Fortepan_9203.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_t%C3%A9r_(N%C3%A1mestie_hrdinov)._Fortepan_9203.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Erky-Nagy Tibor\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"J\u00f3zsefcsek-h\u00e1z, volt Arany Korona Gy\u00f3gyszert\u00e1r","seolink":"jozsefcsek-haz-volt-arany-korona-gyogyszertar","note":"","history":"A kor\u00e1bban a hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletben volt 1823-t\u00f3l az Arany Korona gy\u00f3gyszert\u00e1r. A jelenlegi \u00e9p\u00fcletre az \u00e9p\u00edt\u00e9si enged\u00e9lyt 1929-ben adt\u00e1k ki J\u00f3zsefcsek K\u00e1roly \u00f6zvegye k\u00e9r\u00e9s\u00e9re."},{"sightId":557,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"\u010ceskoslovenskej arm\u00e1dy 10","mapdata":"1|684|1037","gps_lat":"48.2191650000","gps_long":"18.6074300000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.hotellev.sk\/pages\/sk\/o-hoteli.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/oroszlan-szallo\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:LeviceHotel_Lev.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022LeviceHotel Lev\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/LeviceHotel_Lev.JPG\/512px-LeviceHotel_Lev.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:LeviceHotel_Lev.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Oroszl\u00e1n Sz\u00e1lloda","seolink":"oroszlan-szalloda","note":"Hotel Lev","history":"1909-1910-ben \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Morbitzer N\u00e1ndor \u00e9s Vas J\u00f3zsef \u00e9p\u00edt\u00e9szek \u00e1ltal. A sz\u00e1llod\u00e1nak 600 f\u0151s sz\u00ednh\u00e1zterme is volt. Itt ny\u00edlt meg 1912-ben az els\u0151 mozi a v\u00e1rosban, az Apollo mozi."},{"sightId":558,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Sv. Michala 2430\/38","mapdata":"1|372|921","gps_lat":"48.2204510000","gps_long":"18.6020340000","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/reformatus-lelkeszi-hivatal-volt-allami-tanito-kepezde\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Peko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Morov%C3%BD_st%C4%BAp.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Morov\u00fd st\u013ap\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ef\/Morov%C3%BD_st%C4%BAp.JPG\/256px-Morov%C3%BD_st%C4%BAp.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Morov%C3%BD_st%C4%BAp.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPeko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet, reform\u00e1tus lelk\u00e9szi hivatal","seolink":"egykori-tanitokepzo-intezet-reformatus-lelkeszi-hivatal","note":"","history":"1873-ban \u00e9p\u00fclt. 1911-ig tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne, amikor megv\u00e1s\u00e1rolta a reform\u00e1tus gy\u00fclekezet \u00e9s elemi iskol\u00e1nak haszn\u00e1lta. 1945-ben \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. 2000-ben az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g gimn\u00e1ziumot alap\u00edtott, 2015-ig itt volt a sz\u00e9khelye. 2015 \u00f3ta a K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem feln\u0151ttk\u00e9pz\u00e9si helysz\u00edne."},{"sightId":559,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Mlynsk\u00e1 ulica 1","mapdata":"1|462|1175","gps_lat":"48.2176750000","gps_long":"18.6035680000","religion":0,"oldtype":"110","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/schoeller-hengermalom\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Borovszky Samu \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va-malom-Borovszky.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022L\u00e9va-malom-Borovszky\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/8\/84\/L%C3%A9va-malom-Borovszky.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va-malom-Borovszky.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBorovszky Samu\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Schoeller-hengermalom ","seolink":"schoeller-hengermalom","note":"","history":"1861-ben Schoeller S\u00e1ndor \u00e9s P\u00e1l b\u00e9rbe vett\u00e9k a l\u00e9vai uradalmat Esterh\u00e1zy P\u00e1lt\u00f3l, 1869-ben meg is v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k az Esterh\u00e1zyakt\u00f3l. Ter\u00fclete kb. 10.000 hekt\u00e1r volt. 1882-ben \u00e9p\u00fclt az uradalmi hengermalom. 1900-ban g\u0151zmalomm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t a v\u00edzi malmot."},{"sightId":560,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Rozhladna na Levickej Kalvarii","address":"Vysok\u00e1, 934 01 Levice","mapdata":"1|673|557","gps_lat":"48.2246200000","gps_long":"18.6072180000","religion":1,"oldtype":"3","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Levice-Calvary2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Levice-Calvary2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e0\/Levice-Calvary2.jpg\/512px-Levice-Calvary2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Levice-Calvary2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00e1lv\u00e1ria","seolink":"kalvaria","note":"","history":""},{"sightId":561,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Synag\u00f3ga v Leviciach","address":"Kalm\u00e1na Kittenbergera 3191, 934 01 Levice","mapdata":"1|465|866","gps_lat":"48.2211820000","gps_long":"18.6035170000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"106","homepage":"https:\/\/www.mskslevice.sk\/page\/7080\/synagoga","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/zsinagoga-levan\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Synagoga-2012-03-05-Levice-ex27.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Synagoga-2012-03-05-Levice-ex27\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c7\/Synagoga-2012-03-05-Levice-ex27.jpg\/512px-Synagoga-2012-03-05-Levice-ex27.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Synagoga-2012-03-05-Levice-ex27.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1857-ben klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":562,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Cintor\u00edn Levice","mapdata":"1|1043|617","gps_lat":"48.2242350000","gps_long":"18.6134770000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/a-levai-184849-es-honved-emlekmu\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Borovszky Samu \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va-nagysall%C3%B3i_csata_eml%C3%A9km%C5%B1ve-Borovszky.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022L\u00e9va-nagysall\u00f3i csata eml\u00e9km\u0171ve-Borovszky\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/ba\/L%C3%A9va-nagysall%C3%B3i_csata_eml%C3%A9km%C5%B1ve-Borovszky.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va-nagysall%C3%B3i_csata_eml%C3%A9km%C5%B1ve-Borovszky.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBorovszky Samu\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"48-as eml\u00e9km\u0171","seolink":"48-as-emlekmu","note":"","history":"A dics\u0151s\u00e9ges tavaszi hadj\u00e1rat sor\u00e1n 1849. \u00e1prilis 19-\u00e9n Damjanich \u00e9s Klapka vezet\u00e9s\u00e9vel kiv\u00edvott nagysall\u00f3i gy\u0151zelemhez (20 km-re L\u00e9v\u00e1t\u00f3l) kapcsol\u00f3dik. A l\u00e9vai k\u00f3rh\u00e1zba sz\u00e1ll\u00edtott \u00e9s ott elhunyt 200 honv\u00e9d eml\u00e9k\u00e9re 1871-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k az akkor m\u00e9g jelent\u0151s magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1rosban. 1921 ut\u00e1n a megeml\u00e9kez\u00e9st b\u00f6rt\u00f6nnel b\u00fcntett\u00e9k a csehszlov\u00e1kok. 2015-ben a helyi magyars\u00e1g k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l \u00faj\u00edtotta fel."},{"sightId":563,"townId":28,"active":1,"name_LO":"SO\u0160 slu\u017eieb","address":"\u00a0Levice Sv. Michala 2429\/36","mapdata":"1|463|992","gps_lat":"48.2197040000","gps_long":"18.6036270000","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.soslevice.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/a-levai-irgalmas-noverek-intezete\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Irgalmas N\u0151v\u00e9rek Szent Vince le\u00e1nynevel\u0151 int\u00e9zete","seolink":"egykori-irgalmas-noverek-szent-vince-leanynevelo-intezete","note":"Szakk\u00f6z\u00e9piskola.","history":"Ma szlov\u00e1k f\u0151iskola. A l\u00e1nynevel\u0151 1881-ben ny\u00edlt meg a l\u00e9vai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Szepesi Imre kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re \u00e9s az \u0151, valamint az esztergomi \u00e9rsek anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. 1945-ig m\u0171k\u00f6dhetett."},{"sightId":564,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Levice N\u00e1mestie hrdinov 2.","mapdata":"1|619|993","gps_lat":"48.2197160000","gps_long":"18.6061980000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/baross-gabor-dombormuve-es-emlektablaja\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Baross G\u00e1bor-domborm\u0171","seolink":"baross-gabor-dombormu","note":"","history":"F\u0151t\u00e9ren, a K\u00e1lvin-udvar sark\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 .Baross G\u00e1bor 1857 \u00e9s 1861 k\u00f6z\u00f6tt L\u00e9v\u00e1n a piarista gimn\u00e1ziumban tanult.@Baross G\u00e1bor (1848-1892) Magyarorsz\u00e1g k\u00f6zleked\u00e9si \u00e9s kereskedelmi minisztere volt Monarchia idej\u00e9n. A magyarorsz\u00e1gi vas\u00fat fejleszt\u00e9s\u00e9ben el\u00e9rt eredm\u00e9nyei miatt \u0022vasminiszternek\u0022 is nevezt\u00e9k. \u0150 ind\u00edtotta be a Vaskapu-csatorna beruh\u00e1z\u00e1s\u00e1t, ami haj\u00f3zhat\u00f3v\u00e1 tette az Al-Dun\u00e1t."},{"sightId":565,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"\u00a0ulica Sv. Michala 2430\/38., a helyi Czegl\u00e9di P\u00e9ter Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium homlokzat\u00e1n","mapdata":"1|372|934","gps_lat":"48.2203830000","gps_long":"18.6020020000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/grof-esterhazy-janos-levai-emlektablaja\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Esterh%C3%A1zy_J%C3%A1nos,_L%C3%A9va_,_eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Esterh\u00e1zy J\u00e1nos, L\u00e9va , eml\u00e9kt\u00e1bla\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/87\/Esterh%C3%A1zy_J%C3%A1nos%2C_L%C3%A9va_%2C_eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg\/256px-Esterh%C3%A1zy_J%C3%A1nos%2C_L%C3%A9va_%2C_eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Esterh%C3%A1zy_J%C3%A1nos,_L%C3%A9va_,_eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Esterh\u00e1zy J\u00e1nos (1901-1957) domborm\u0171ve","seolink":"esterhazy-janos-1901-1957-dombormuve","note":"","history":"2014-ben a Czegl\u00e9di P\u00e9ter Reform\u00e1tus Gimn\u00e1zium homlokzat\u00e1n helyezt\u00e9k el. A m\u00e1rt\u00edr magyar politikust\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 id\u00e9zet \u00e1ll rajta: \u0022nem lehet helye a lemond\u00e1snak\u0022.@Gr\u00f3f Esterh\u00e1zy J\u00e1nos csehszlov\u00e1kiai magyar m\u00e1rt\u00edr politikus, a magyars\u00e1g jogai\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt a magyarokat elnyom\u00f3 \u00e9s beolvasztani akar\u00f3 Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban. Trianon rev\u00edzi\u00f3j\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt. Az I. B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n a megalakult Szlov\u00e1ki\u00e1ban maradt \u00e9s k\u00fczd\u00f6tt az ott rekedt magyarok jogai\u00e9rt. A Szlov\u00e1k parlament egyetlen magyar k\u00e9pvisel\u0151je volt, \u00e9s egyed\u00fcl szavazott 1942-ben a zsid\u00f3s\u00e1g kitelep\u00edt\u00e9se ellen. Zsid\u00f3k, csehek, szlov\u00e1kok \u00e9s lengyelek sz\u00e1zainak seg\u00edtett a fasiszt\u00e1k el\u0151li sz\u00f6k\u00e9sben, ami\u00e9rt a fasiszt\u00e1k intern\u00e1lt\u00e1k. A szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a szovjet hat\u00f3s\u00e1gok is intern\u00e1lt\u00e1k, de azt\u00e1n szabadon engedt\u00e9k. A szlov\u00e1k korm\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel, Gust\u00e1v Hus\u00e1kkal t\u00e1rgyalt a magyarok jogair\u00f3l, sz\u00f3v\u00e1 t\u00e9ve a magyarok \u00fcld\u00f6z\u00e9s\u00e9t. Hus\u00e1k erre \u00e1tadta a szovjet titkosszolg\u00e1latnak, ezut\u00e1n koholt v\u00e1dak alapj\u00e1n 10 \u00e9v k\u00e9nyszermunk\u00e1ra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s a Gulagra k\u00fcldt\u00e9k. Id\u0151k\u00f6zben 1947-ben a szlov\u00e1k Nemzeti B\u00edr\u00f3s\u00e1g hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lte a fasizmussal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s hazug v\u00e1dja alapj\u00e1n. A szovjetek 1949-ben kiadt\u00e1k a csehszlov\u00e1k hat\u00f3s\u00e1goknak. Eln\u00f6ki \u0022kegyelem\u0022 a b\u00fcntet\u00e9s\u00e9t \u00e9letfogytiglanra v\u00e1ltoztatta. B\u00f6rt\u00f6nr\u0151l b\u00f6rt\u00f6nre hurcolt\u00e1k, 1957-ben a morvaorsz\u00e1gi M\u00edrov b\u00f6rt\u00f6nben halt meg. M\u00e9g a hamvait sem adt\u00e1k ki csal\u00e1dj\u00e1nak. 2017-ben a zoboralji Als\u00f3bodokon, az e c\u00e9lb\u00f3l \u00e9p\u00edtett Szent Kereszt Felmagasztal\u00e1sa-k\u00e1poln\u00e1ban temett\u00e9k \u00fajra a m\u00e1rt\u00edrt \u00fcnnep\u00e9lyes keretek k\u00f6z\u00f6tt."},{"sightId":566,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Sv. Michala","mapdata":"1|531|1025","gps_lat":"48.2192760000","gps_long":"18.6047030000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/immaculata-szobor-levan\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Immaculata-szobor","seolink":"immaculata-szobor","note":"","history":"1786-ban az \u00e9p\u00fcl\u0151 reform\u00e1tus templom el\u00e9 emelt\u00e9k a katolikusok tiltakoz\u00e1sul."},{"sightId":567,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"\u00a0Koh\u00e1ryho 99","mapdata":"1|434|103","gps_lat":"48.2299240000","gps_long":"18.6030310000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kohary-istvan-emlekoszlop-levan\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Koh%C3%A1ry_memorial-1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Koh\u00e1ry memorial-1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/95\/Koh%C3%A1ry_memorial-1.JPG\/512px-Koh%C3%A1ry_memorial-1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Koh%C3%A1ry_memorial-1.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Koh\u00e1ry Istv\u00e1n-eml\u00e9km\u0171 ","seolink":"kohary-istvan-emlekmu","note":"","history":"Ott \u00e1ll, ahol Koh\u00e1ry Istv\u00e1n, F\u00fclek f\u0151kapit\u00e1nya, Hont megye f\u0151isp\u00e1nja, elesett a t\u00f6r\u00f6k elleni harcban 1664. j\u00falius 19-\u00e9n a l\u00e9vai csat\u00e1ban."},{"sightId":568,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"ulica Sv. Michala","mapdata":"1|392|915","gps_lat":"48.2206460000","gps_long":"18.6023570000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szentharomsag-szobor-leva\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Peko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Morov%C3%BD_st%C4%BAp.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Morov\u00fd st\u013ap\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ef\/Morov%C3%BD_st%C4%BAp.JPG\/256px-Morov%C3%BD_st%C4%BAp.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Morov%C3%BD_st%C4%BAp.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPeko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-szobor ","seolink":"szentharomsag-szobor","note":"","history":"A Szent J\u00f3zsef templommal szemben Husz\u00e1r J\u00e1nos emeltette 1777-ben."},{"sightId":569,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Kalm\u00e1na Kittenbergera 2","mapdata":"1|413|873","gps_lat":"48.2210830000","gps_long":"18.6027090000","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/oalevice.edupage.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/levai-piarista-gimnazium\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Piarista gimn\u00e1zium","seolink":"piarista-gimnazium","note":"Kereskedelmi iskola","history":"1675-ben a Ferences-rend tagjai telepedtek meg L\u00e9v\u00e1n, akik Jaklin b\u00e1r\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a rendh\u00e1z mell\u00e9 1720-ban egy templomot is \u00e9p\u00edtettek. 1786-ban azonban II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r szerzetes-ellenes rendeletei miatt a l\u00e9vai ferences aty\u00e1knak el kell hagyni L\u00e9v\u00e1t \u00e9s ingatlanjaikat b\u00e9rbe adt\u00e1k, 1806-ban pedig m\u00e1r \u00e1rver\u00e9sre bocs\u00e1jtott\u00e1k azokat. Amikor az \u00e1rver\u00e9s h\u00edre Szentiv\u00e1nyi J\u00e1nos kir\u00e1lyi tan\u00e1csos, barsi alisp\u00e1n feles\u00e9g\u00e9nek, Boss\u00e1nyi Krisztin\u00e1nak f\u00fcl\u00e9be jutott, r\u00e1besz\u00e9lte f\u00e9rj\u00e9t, hogy tegyen meg mindent a volt ferences rendh\u00e1z gimn\u00e1ziumm\u00e1 val\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Kitart\u00f3 \u00e9s hosszas int\u00e9zked\u00e9sek \u00e9s gy\u0171jt\u00e9sek ut\u00e1n 1815. november 5-\u00e9n, Szent Imre \u00fcnnepnapj\u00e1n ny\u00edlt meg a L\u00e9vai Piarista Gimn\u00e1zium@1886-ben v\u00e9gre 8 oszt\u00e1lyos f\u0151gimn\u00e1ziumm\u00e1 alakult, ahol m\u00e1r \u00e9retts\u00e9git is szerezhettek a di\u00e1kok. Ekkor m\u00e1r olyan sok di\u00e1kja volt az iskol\u00e1nak (248), hogy 1886-ban elk\u00e9sz\u00fclt a gimn\u00e1zium \u00faj \u00e9p\u00fclete, melyben ma a Kereskedelmi Akad\u00e9mia m\u0171k\u00f6dik.@A L\u00e9vai Piarista Gimn\u00e1zium 1919-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@1919. december 1-j\u00e9n a csehszlov\u00e1k hat\u00f3s\u00e1g re\u00e1lgimn\u00e1ziumot nyitott a volt piarista iskol\u00e1ban, r\u00e9szben magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1ssal. A l\u00e9vai rendh\u00e1zat a piarist\u00e1k 1922. j\u00fanius 17-\u00e9n szerz\u0151d\u00e9ssel \u00e1tadt\u00e1k a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gnek.@1938 november\u00e9ben az I. b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s az anyaorsz\u00e1ghoz csatolta L\u00e9v\u00e1t. A v\u00e1ros vezet\u0151s\u00e9ge k\u00e9rte a piarist\u00e1k visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t, a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 felt\u00e9telek azonban ezt nem tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9."},{"sightId":570,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Stredn\u00e1 odborn\u00e1 \u0161kola pedagogick\u00e1","address":"F. Engelsa 390, 934 29 Levice","mapdata":"1|762|726","gps_lat":"48.2227700000","gps_long":"18.6087640000","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"74","homepage":"https:\/\/pasalevice.edupage.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va_-_%C3%81llami_tan%C3%ADt%C3%B3k%C3%A9pz%C5%91_1914.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022L\u00e9va - \u00c1llami tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 1914\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/7\/72\/L%C3%A9va_-_%C3%81llami_tan%C3%ADt%C3%B3k%C3%A9pz%C5%91_1914.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va_-_%C3%81llami_tan%C3%ADt%C3%B3k%C3%A9pz%C5%91_1914.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUnknown author\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Volt \u00faj tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 int\u00e9zet","seolink":"volt-uj-tanitokepzo-intezet","note":"K\u00f6z\u00e9piskola","history":"1907-ben hat\u00e1rozt\u00e1k el az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, mert a r\u00e9gi tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 m\u00e1r kicsinek bizonyult."},{"sightId":571,"townId":28,"active":1,"name_LO":"Boro\u0161\u00a0","address":"Vojensk\u00e1 \u010d.2","mapdata":"1|746|940","gps_lat":"48.2203350000","gps_long":"18.6084830000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Boros-h\u00e1z","seolink":"boros-haz","note":"","history":"A Wertheimer csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette 1905-ben eklektikus-szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":936,"townId":28,"active":1,"name_LO":"","address":"Park v Leviciach","mapdata":"1|506|1241","gps_lat":"48.2166520000","gps_long":"18.6042240000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"123","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Borovszky Samu \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va-Sch%C3%B6eller_kast%C3%A9ly-Borovszky.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022L\u00e9va-Sch\u00f6eller kast\u00e9ly-Borovszky\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/d\/d3\/L%C3%A9va-Sch%C3%B6eller_kast%C3%A9ly-Borovszky.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%A9va-Sch%C3%B6eller_kast%C3%A9ly-Borovszky.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBorovszky Samu\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Sch\u00f6eller-kast\u00e9ly","seolink":"schoeller-kastely","note":"","history":"1868-ban neoklasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt megsemmis\u00fclt. A v\u00e1rosi parkban \u00e1llt."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}