Az Apulum városát felépítő római megszállóknak már réges rég hűlt helye volt, amikor a 7. században itt megtelepedő szlávok az egykori város fehérlő köveiről településüket Belgrádnak (Fehérvár) elnevezték. Ezt az elnevezést a 9. században érkező magyarok is átvették, akik közé a gyér szláv népesség aztán beolvadt. A magyarok Erdélyt már a kezdetektől fogva innen kormányozták, itt volt a gyulák székhelye, amely tisztség a város nevében is megjelenik. Később itt székelt az erdélyi vajda is, aki a magyar királyi hatalmat képviselte az ország ezen távoli, erdőn túli (Transylvania) szegletében. Szent István alapította meg az erdélyi katolikus püspökségét, melynek székesegyházát és palotáját is a várban építették fel. A város lett Fehér vármegye székhelye is. 1542-ig a várost az erdélyi püspök igazgatta. Ekkor az özvegy Izabella királyné gyermekével, János Zsigmonddal ide költözött, miután Szapolyai János halála után 1541-ben az ország fővárosát, Budát a török csellel elfoglalta. A püspöki palotát ekkor átalakították, hogy megfeleljen a Keleti Magyar Királyság székhelye számára. Az ország az 1526-os mohácsi csata után oszlott ketté, amikor is a Habsburg I. Ferdinándot és Szapolyai Jánost is királlyá választották. Az 1570-es speyeri egyezmény értelmében János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről I. Miksa javára, és felvette az Erdély fejedelme címet. Gyulafehérvár ettől kezdve 1690-ig az Erdélyi Fejedelemség fővárosa volt. A fejedelmek az itteni székesegyházban temetkeztek. Az utolsó erdélyi fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet 1704-ben itt választották meg. A 18. században III. Károly parancsára a várost egy csillag formájú erődítménnyé alakították és átnevezték Károlyfehérvárra. Az erődvárost a magyarok a szabadságharc során nem tudták bevenni. Erdély formálisan az 1867-es kiegyezéssel egyesült újra Magyarországgal. 1918. december elsején a magyarországi oláhok itt gyűltek össze, hogy kimondják a Romániával való egyesülést a többi nemzetiségre tekintet nélkül. Ekkor a városban a magyarok és a románok még körülbelül azonos számban éltek. A város a római katolikus érsekség székhelye, a felekezet hívei többnyire magyarok.

Tekintsd meg Magyarország többi városát is!

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.0680010000","long":"23.5708800000"},"townlink":"gyulafehervar-alba-iulia","town":{"townId":73,"active":1,"name_HU":"Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r","name_LO":"Alba Iulia; B\u0103lgrad","name_GE":"Weissenburg;Karlsburg","name_LT":"Apulum","seolink":"gyulafehervar-alba-iulia","listorder":6,"oldcounty":34,"country":4,"division":19,"altitude":"225","gps_lat":"46.0680010000","gps_long":"23.5708800000","population":55,"hungarian_2011":1.7,"population_1910":11616,"hungarian_1910":44.98,"german_1910":6.81,"slovak_1910":0,"romanian_1910":44.5,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Alba_Iulia_-_panoramio_(14).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetatea Alba Iulia - panoramio (14)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/de\/Cetatea_Alba_Iulia_-_panoramio_%2814%29.jpg\/512px-Cetatea_Alba_Iulia_-_panoramio_%2814%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Alba_Iulia_-_panoramio_(14).jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Maros v\u00f6lgye","river":"Maros, Ompoly","description":"Az Apulum v\u00e1ros\u00e1t fel\u00e9p\u00edt\u0151 r\u00f3mai megsz\u00e1ll\u00f3knak m\u00e1r r\u00e9ges r\u00e9g h\u0171lt helye volt, amikor a 7. sz\u00e1zadban itt megteleped\u0151 szl\u00e1vok az egykori v\u00e1ros feh\u00e9rl\u0151 k\u00f6veir\u0151l telep\u00fcl\u00e9s\u00fcket Belgr\u00e1dnak (Feh\u00e9rv\u00e1r) elnevezt\u00e9k. Ezt az elnevez\u00e9st a 9. sz\u00e1zadban \u00e9rkez\u0151 magyarok is \u00e1tvett\u00e9k, akik k\u00f6z\u00e9 a gy\u00e9r szl\u00e1v n\u00e9pess\u00e9g azt\u00e1n beolvadt. A magyarok Erd\u00e9lyt m\u00e1r a kezdetekt\u0151l fogva innen korm\u00e1nyozt\u00e1k, itt volt a gyul\u00e1k sz\u00e9khelye, amely tiszts\u00e9g a v\u00e1ros nev\u00e9ben is megjelenik. K\u00e9s\u0151bb itt sz\u00e9kelt az erd\u00e9lyi vajda is, aki a magyar kir\u00e1lyi hatalmat k\u00e9pviselte az orsz\u00e1g ezen t\u00e1voli, erd\u0151n t\u00fali (Transylvania) szeglet\u00e9ben. Szent Istv\u00e1n alap\u00edtotta meg az erd\u00e9lyi katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, melynek sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1t \u00e9s palot\u00e1j\u00e1t is a v\u00e1rban \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. A v\u00e1ros lett Feh\u00e9r v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye is. 1542-ig a v\u00e1rost az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k igazgatta. Ekkor az \u00f6zvegy Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 gyermek\u00e9vel, J\u00e1nos Zsigmonddal ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, miut\u00e1n Szapolyai J\u00e1nos hal\u00e1la ut\u00e1n 1541-ben az orsz\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1t, Bud\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k csellel elfoglalta. A p\u00fcsp\u00f6ki palot\u00e1t ekkor \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, hogy megfeleljen a Keleti Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g sz\u00e9khelye sz\u00e1m\u00e1ra. Az orsz\u00e1g az 1526-os moh\u00e1csi csata ut\u00e1n oszlott kett\u00e9, amikor is a Habsburg I. Ferdin\u00e1ndot \u00e9s Szapolyai J\u00e1nost is kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. Az 1570-es speyeri egyezm\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben J\u00e1nos Zsigmond lemondott magyar kir\u00e1lyi c\u00edm\u00e9r\u0151l I. Miksa jav\u00e1ra, \u00e9s felvette az Erd\u00e9ly fejedelme c\u00edmet. Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r ett\u0151l kezdve 1690-ig az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g f\u0151v\u00e1rosa volt. A fejedelmek az itteni sz\u00e9kesegyh\u00e1zban temetkeztek. Az utols\u00f3 erd\u00e9lyi fejedelmet, II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet 1704-ben itt v\u00e1lasztott\u00e1k meg. A 18. sz\u00e1zadban III. K\u00e1roly parancs\u00e1ra a v\u00e1rost egy csillag form\u00e1j\u00fa er\u0151d\u00edtm\u00e9nny\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k \u00e9s \u00e1tnevezt\u00e9k K\u00e1rolyfeh\u00e9rv\u00e1rra. Az er\u0151dv\u00e1rost a magyarok a szabads\u00e1gharc sor\u00e1n nem tudt\u00e1k bevenni. Erd\u00e9ly form\u00e1lisan az 1867-es kiegyez\u00e9ssel egyes\u00fclt \u00fajra Magyarorsz\u00e1ggal. 1918. december elsej\u00e9n a magyarorsz\u00e1gi ol\u00e1hok itt gy\u0171ltek \u00f6ssze, hogy kimondj\u00e1k a Rom\u00e1ni\u00e1val val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9st a t\u00f6bbi nemzetis\u00e9gre tekintet n\u00e9lk\u00fcl. Ekkor a v\u00e1rosban a magyarok \u00e9s a rom\u00e1nok m\u00e9g k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl azonos sz\u00e1mban \u00e9ltek. A v\u00e1ros a r\u00f3mai katolikus \u00e9rseks\u00e9g sz\u00e9khelye, a felekezet h\u00edvei t\u00f6bbnyire magyarok.","nameorigin":"","history":"\u00d3kor|M\u00e1r a vaskorban f\u00f6ldv\u00e1r \u00e1llt itt, ahov\u00e1 a r\u00f3maiak k\u00e9s\u0151bb castrumot \u00e9p\u00edtettek. Itt \u00e1llt Apulum, az \u00f3kori D\u00e1cia tartom\u00e1ny egyik jelent\u0151s v\u00e1rosa. Latin neve az Ompoly latin Apula nev\u00e9b\u0151l val\u00f3.@7. sz\u00e1zad|Szl\u00e1vok jelentek meg ezen a ter\u00fcleten, akik telep\u00fcl\u00e9s\u00fcknek a Belgr\u00e1d (Feh\u00e9rv\u00e1r) nevet adt\u00e1k, amely az els\u0151 bolg\u00e1r birodalom \u00e9vsz\u00e1zadaiban kezdett ben\u00e9pes\u00fclni.@#1|@895 ut\u00e1n|Erd\u00e9lyt m\u00e1r a magyar \u00e1llamalap\u00edt\u00e1st\u00f3l kezdve innen korm\u00e1nyozt\u00e1k mint k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9get, itt volt a gyul\u00e1k sz\u00e9khelye, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb itt sz\u00e9kelt az erd\u00e9lyi vajda. A v\u00e1r\u00e1t ekkor \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. A v\u00e1ros nev\u00e9nek el\u0151tagja arra eml\u00e9keztet, hogy egykor az erd\u00e9lyi gyula sz\u00e9kv\u00e1rosa volt (a gyula egy magyar tiszts\u00e9g volt). Mai rom\u00e1n neve, Alba Iulia a magyar n\u00e9v ford\u00edt\u00e1sa, ahol a Gyula el\u0151tagot szem\u00e9lyn\u00e9vk\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k.@953|Az erd\u00e9lyi Zombor gyula (Szent Istv\u00e1n anyai nagyapja) Biz\u00e1ncban keresztelkedett meg, \u00e9s Erd\u00e9lyben els\u0151k\u00e9nt itt \u00e9p\u00fclt ortodox templom. Ezt a Biz\u00e1ncb\u00f3l \u00e9rkezett Hierotheosz haszn\u00e1lta, mint \u0022Turkia p\u00fcsp\u00f6ke\u0022.@997|Istv\u00e1n (Vajk) fejedelem Kopp\u00e1ny legy\u0151z\u00e9se ut\u00e1n test\u00e9nek egy darabj\u00e1t ide, Feh\u00e9rv\u00e1r kapuj\u00e1ra sz\u00f6geztette ki.@#3|@1003|A h\u0171tlenn\u00e9 v\u00e1lt erd\u00e9lyi Gyul\u00e1t\u00f3l I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly elvette birtokait, \u00e9s azokat Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rral egy\u00fctt rokon\u00e1ra, Erd\u0151elvi Zolt\u00e1nra b\u00edzta.@1009|Szent Istv\u00e1n megalap\u00edtotta az erd\u00e9lyi r\u00f3mai katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, melynek p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1t \u00e9s palot\u00e1j\u00e1t is a v\u00e1rban \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. Ezt k\u00f6vet\u0151en lett Feh\u00e9r v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye. 1542-ig a v\u00e1rost az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k igazgatta. A 11. sz\u00e1zadban h\u00e1romhaj\u00f3s bazilika \u00e9p\u00fclt sz\u00e9kesegyh\u00e1z gyan\u00e1nt, a 12. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n pedig egy nagyobb h\u00e1romhaj\u00f3s bazilika \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t kezdt\u00e9k el rom\u00e1n st\u00edlusban.@1232|A v\u00e1r\u00e1t el\u0151sz\u00f6r II. Endre kir\u00e1ly adom\u00e1nylevel\u00e9ben eml\u00edtett\u00e9k.@#5|@1241|A tat\u00e1rok teljesen elpuszt\u00edtott\u00e1k.@1277 febru\u00e1r|Az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k kiv\u00e9geztette Alardus v\u00edzaknai sz\u00e1sz b\u00edr\u00f3t \u00e9s emiatt a feld\u00fch\u00f6d\u00f6tt sz\u00e1szok serege a fi\u00e1val, J\u00e1nossal az \u00e9len fel\u00e9gette a templomot \u00e9s r\u00e9szben a v\u00e1rost. A v\u00e1ros helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t 1287-ben kezdt\u00e9k el \u00e9s 1291-ben m\u00e1r be is fejezt\u00e9k.@1291|III. Andr\u00e1s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st tartott itt, ahol meger\u0151s\u00edtette az 1290-es \u00f3budai v\u00e9gz\u00e9seket az egyh\u00e1z \u00e9s a nemess\u00e9g jogainak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s a f\u0151urakkal szemben val\u00f3 fell\u00e9p\u00e9sr\u0151l, illetve az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz vezet\u0151 birtokos r\u00e9teget, a ger\u00e9beket a nemess\u00e9ggel azonos szintre emelte.@#6|@1441|I. Ul\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajd\u00e1v\u00e1 nevezte ki Hunyadi J\u00e1nost \u00dajlaki Mikl\u00f3ssal k\u00f6z\u00f6sen.@1442. m\u00e1rcius 18.|Hunyadi J\u00e1nos 10.000 f\u0151s sereg\u00e9vel \u00fctk\u00f6zetet v\u00e1llalt Mezid b\u00e9g Erd\u00e9lyre t\u00f6r\u0151 30.000 f\u0151s sereg\u00e9vel szemben Marosszentimre mellett. A kezdeti sikerek mellett az \u00fctk\u00f6zet t\u00f6r\u00f6k gy\u0151zelemmel z\u00e1rult, \u00e9s elesett L\u00e9pes Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k. Hunyadi visszavonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban a nagyobb zs\u00e1km\u00e1nnyal kecsegtet\u0151 Nagyszebent vett\u00e9k ostrom al\u00e1, ami visszaverte a t\u00e1mad\u00e1sukat.@1442. m\u00e1rcius 25.|A Szeben melletti s\u00edkon Hunyadi t\u00f6nkreverte a t\u00f6r\u00f6k sereget. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Hunyadi meg\u00f6l\u00e9s\u00e9vel akartak gy\u0151zelemre jutni, aki err\u0151l tudom\u00e1st szerzett, \u00e9s d\u00edszes p\u00e1nc\u00e9lj\u00e1t az \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151 Kem\u00e9ny Simon nev\u0171 h\u0151s vit\u00e9z\u00e9re adta. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k r\u00e1t\u00f6rtek, \u00e9s meg\u00f6lt\u00e9k, de \u00f6r\u00f6m\u00fck nem tartott sok\u00e1, mert \u00e9szrevett\u00e9k, hogy ezalatt a val\u00f3di Hunyadi elfoglalta a t\u00e1borukat \u00e9s beker\u00edtette \u0151ket. A csat\u00e1ban 20.000 t\u00f6r\u00f6k esett el, k\u00f6zt\u00fck Mezid b\u00e9g is. Hunyadi ezut\u00e1n j\u00faliusban Sehabeddin rum\u00e9liai beglerb\u00e9g sereg\u00e9t is t\u00f6nkreverte a Vaskapu-szoros mellett. Ezek a gy\u0151zelmek alapozt\u00e1k meg a h\u00edrnev\u00e9t, mint h\u00edres t\u00f6r\u00f6kver\u0151t.@1442|Hunyadi J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajda a v\u00e1r\u00e1t megnagyobb\u00edtotta a t\u00f6r\u00f6k ellen. Itt is temett\u00e9k el hal\u00e1la ut\u00e1n.@#7|@1469|Mikl\u00f3s erd\u00e9lyi helytart\u00f3 arr\u00f3l \u00e9rtes\u00edtette az erd\u00e9lyi k\u00e1ptalant, hogy M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly parancs\u00e1ra a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri v\u00e1rat f\u00f6ldig le kell rombolni, a s\u00e1ncokat pedig be kell t\u00f6lteni.@1516|Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly az erd\u00e9lyi k\u00e1ptalannak megparancsolta, hogy a v\u00e1r r\u00e9gi, lerontott falait az egyh\u00e1z \u00e9s a haza v\u00e9delm\u00e9re \u00faj k\u0151fallal er\u0151s\u00edts\u00e9k meg, melynek el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re 200 aranyforint \u00e9rt\u00e9k\u0171 s\u00f3 kiutal\u00e1s\u00e1t enged\u00e9lyezte.@#8|@1539. m\u00e1rcius|Szapolyai J\u00e1nos \u00e9s Izabella, I. (\u00d6reg) Zsigmond lengyel kir\u00e1ly l\u00e1nya \u00f6sszeh\u00e1zasodott Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron. Izabella ekkor 20 \u00e9ves volt, 30 \u00e9vvel fiatalabb f\u00e9rj\u00e9n\u00e9l.@1540. j\u00falius|Izabella gyermeket sz\u00fclt Szapolyai J\u00e1nosnak J\u00e1nos Zsigmond n\u00e9ven, n\u00e9h\u00e1ny nappal Szapolyai J\u00e1nos hal\u00e1la el\u0151tt. Ez l\u00e9nyeg\u00e9ben felr\u00fagta az 1538-as v\u00e1radi b\u00e9k\u00e9t, amely \u00e9rtelm\u00e9ben a Keleti Magyar Kir\u00e1lys\u00e1got I. Ferdin\u00e1nd \u00f6r\u00f6k\u00f6lte volna.@#9|@1542|Miut\u00e1n 1541-ben a t\u00f6r\u00f6k csellel elfoglalta Bud\u00e1t, ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s fia II. J\u00e1nos n\u00e9ven magyar kir\u00e1ly. A p\u00fcsp\u00f6ki palot\u00e1t \u00e1talak\u00edtott\u00e1k oly m\u00f3don, hogy a Keleti Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g sz\u00e9khelye lehessen. 1690-ig volt Erd\u00e9ly sz\u00e9khelye.@1549|Ny\u00edrb\u00e1torban Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 nev\u00e9ben de tudta n\u00e9lk\u00fcl megk\u00f6t\u00f6tte az egyezm\u00e9nyt Ferdin\u00e1nd megb\u00edzottj\u00e1val, B\u00e1thory Andr\u00e1ssal \u00e9s Salm Mikl\u00f3s hadvez\u00e9rrel. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Izabella \u00e9s gyermek fia, J\u00e1nos Zsigmond lemondanak Erd\u00e9lyr\u0151l Ferdin\u00e1nd jav\u00e1ra, \u00e9s cser\u00e9be Oppeln \u00e9s Ratibor hercegi c\u00edm\u00e9t kapj\u00e1k meg.@1550|Azt k\u00f6vet\u0151en, hogy a kir\u00e1lyn\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1sokat kezdett Ferdin\u00e1nd kir\u00e1llyal, Martinuzzi Gy\u00f6rgy sereggel jelent meg a falak alatt, de a v\u00e1rat elfoglalni nem tudta. Csak a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben bek\u00f6vetkez\u0151 ostrom sor\u00e1n siker\u00fclt bevennie Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rat \u00e9s megegyez\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00edtenie Izabell\u00e1t.@1551. m\u00e1jus|Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy ostrom al\u00e1 vette \u00e9s elfoglalta Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol a kir\u00e1lyn\u0151h\u00f6z h\u0171 katonas\u00e1g \u00e1llom\u00e1sozott.@1551. j\u00falius 19.|Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy \u00e9s a bevonul\u00f3 Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis nyom\u00e1s\u00e1ra megk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri egyezm\u00e9nyt, melynek alapj\u00e1n Izabella \u00e1tadta a Koron\u00e1t, lemondott a tr\u00f3nr\u00f3l Ferdin\u00e1nd jav\u00e1ra \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott. Ezt egy t\u00f6r\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1rat k\u00f6vetett, amelynek sor\u00e1n elfoglalt\u00e1k Temesv\u00e1rt.@1556. okt\u00f3ber|Az erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. \u0150 azonban m\u00e9g a Habsburgokn\u00e1l is centraliz\u00e1ltabb hatalmat \u00e9p\u00edtett ki, \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron f\u00e9ny\u0171z\u0151 renesz\u00e1nsz udvart tartott. Erd\u00e9ly f\u0151nemesei ezt ellen\u00e9rz\u00e9ssel fogadt\u00e1k.@1556|A sz\u00e1szsebesi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s, mely visszah\u00edvta Izabell\u00e1t, egy\u00fattal kitiltotta Erd\u00e9lyb\u0151l Bornemisza P\u00e1l katolikus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t \u00e9s kimondta birtokainak elfoglal\u00e1s\u00e1t. Ezzel megsz\u0171nt az erd\u00e9lyi katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g.@1558|Bebek Ferenc, Kendy Ferenc \u00e9s Antal nemesurak \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st sz\u0151ttek Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 ellen, meg akart\u00e1k m\u00e9rgezni. De Izabella megtudta ezt, \u00e9s Balassa Menyh\u00e9rttel egy lakoma ut\u00e1n lem\u00e9sz\u00e1roltatta az \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151ket.@1559. szeptember 15.|Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 itt halt meg v\u00e1ratlanul, mind\u00f6ssze 40 esztend\u0151sen.@#10|@1571. m\u00e1rcius 14.|Itt halt meg J\u00e1nos Zsigmond fejedelem \u00e9s az utols\u00f3 szabadon v\u00e1lasztott magyar kir\u00e1ly. Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s fi\u00e1nak hamvai a Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott sz\u00e9kesegyh\u00e1zban pihennek.@1571. m\u00e1jus 25.|II. J\u00e1nos magyar kir\u00e1ly hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az erd\u00e9lyi \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben protest\u00e1ns rendek- B\u00e1thory Istv\u00e1n r\u00f3mai katolikus f\u0151urat v\u00e1lasztott\u00e1k meg Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek. I. Habsburg Miksa azonban nem nyugodott bele abba, hogy az erd\u00e9lyi rendek szabadon v\u00e1lasztj\u00e1k meg az orsz\u00e1g fejedelm\u00e9t, ez\u00e9rt \u00edg\u00e9rget\u00e9ssel r\u00e1vette Bekes G\u00e1sp\u00e1r unit\u00e1rius vall\u00e1s\u00fa f\u0151urat, hogy l\u00e1zadjon fel B\u00e1thory ellen.@1572\u20131574|Bekes G\u00e1sp\u00e1r folyamatosan szervezkedett a fejedelmi hatalom megszerz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.@1574. j\u00fanius 24.|Erd\u00e9lybe \u00e9rkezett Pierre Lescalopier, IX. K\u00e1roly franciaorsz\u00e1gi k\u00f6vete azzal a c\u00e9llal, hogy megbesz\u00e9l\u00e9seket folytasson B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelemmel, aki szeretett volna megn\u0151s\u00fclni. Az utaz\u00e1sr\u00f3l a francia k\u00f6vet k\u00e9s\u0151bb k\u00f6nyvet \u00edrt \u00e9s ebben t\u00f6bbek k\u00f6zt arr\u00f3l sz\u00e1molt, be, hogy Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r \u00e9s Erd\u00e9ly lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bbs\u00e9ge magyarul besz\u00e9lt.@1575. j\u00falius 8.|A radn\u00f3ti csat\u00e1ban a Habsburgok \u00e1ltal t\u00e1mogatott Bekes G\u00e1sp\u00e1r veres\u00e9get szenvedett. Ebben a csat\u00e1ban t\u0171nik ki vit\u00e9zs\u00e9g\u00e9vel Sz\u00e9kely M\u00f3zes. E csata ut\u00e1n k\u00e9t nappal Bekes \u00e9s B\u00e1thory seregei \u00fajb\u00f3l \u00f6sszecsapnak Kerel\u0151szentp\u00e1l mellett. Sz\u00e9kely M\u00f3zes ebben a csat\u00e1ban is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott, ez\u00e9rt B\u00e1thory kinevezi a fejedelmi test\u0151rs\u00e9g parancsnok\u00e1nak.@1576. janu\u00e1r 16.|B\u00e1thory Istv\u00e1n az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen Medgyesen bejelentette, hogy a lengyelek kir\u00e1lyukk\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, ez\u00e9rt javasolta a rendeknek, hogy v\u00e1lassz\u00e1k meg helyette B\u00e1thory Krist\u00f3fot. B\u00e1thory Krist\u00f3f hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ker\u00fclt a fejedelems\u00e9g \u00e9l\u00e9re B\u00e1thory Zsigmond, aki t\u00f6bb alkalommal is lemondott, sok bajt okozva a v\u00e1rosnak \u00e9s az orsz\u00e1g n\u00e9p\u00e9nek.@1579|Jezsuit\u00e1k \u00e9rkeztek a v\u00e1rosba a katolikus B\u00e1thory Krist\u00f3f fejedelems\u00e9ge idej\u00e9n, ami fellend\u00edtette a katolikus oktat\u00e1st.@#12|@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november 1.|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly bevonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rba \u00e9s Erd\u00e9lyben Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt vette \u00e1t a hatalmat, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen az akkor m\u00e9g magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 Erd\u00e9lyben.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1602. j\u00falius 2.|Giorgio Basta T\u00f6vis mellett veres\u00e9get m\u00e9rt Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9re, aki a goroszl\u00f3i csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1rellenes felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt. A v\u00e1rost Basta felgy\u00fajtotta.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta. A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@1602, 1603|Az ekkorb\u00f3l fennmaradt gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri magyar nyelv\u0171 jegyz\u0151k\u00f6nyvekb\u0151l meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a v\u00e1ros lak\u00f3inak t\u00f6bbs\u00e9ge, a v\u00e1ros \u00f6sszes tan\u00e1csosa, \u00e9l\u00e9n a b\u00edr\u00f3val mindegyik magyar nemzetis\u00e9g\u0171 volt.@#13|@#14|@1613 ut\u00e1n|Bethlen G\u00e1bor fejedelem alap\u00edtotta a v\u00e1ros reform\u00e1tus koll\u00e9gium\u00e1t, amelyet 1658-ban a harcok el\u0151l Nagyenyedre k\u00f6lt\u00f6ztettek.@1615-1617|Bethlen meg\u00e9p\u00edttette a d\u00e9lkeleti \u00e9s d\u00e9lnyugati b\u00e1sty\u00e1kat.@#15|@#16|@1629. november 15.|Bethlen G\u00e1bor itt halt meg. Hamvai a sz\u00e9kesegyh\u00e1zban nyugszanak.@#17|@#18|@1648. okt\u00f3ber 11.|Itt halt meg I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658. szeptember|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy lengyel hadj\u00e1rata miatti bossz\u00fab\u00f3l a v\u00e1rost tat\u00e1r seregek \u00e9gett\u00e9k fel, majd okt\u00f3ber 25-\u00e9n a fejedelem itt mondott le.@#23|@#25|@#26|@1690|A Diploma Leopoldinum szerint Erd\u00e9ly a Habsburg birodalom r\u00e9sze, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g lett.@#27|@1704. j\u00falius 8.|Itt v\u00e1lasztott\u00e1k az erd\u00e9lyi rendek fejedelemm\u00e9 II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet.@1711 ut\u00e1n|A Habsburg uralom alatt a lakoss\u00e1g nemzetis\u00e9gi \u00f6sszet\u00e9tele megv\u00e1ltozott.@1713|M\u00e1rtonffy Gy\u00f6rgy lett Erd\u00e9ly p\u00fcsp\u00f6ke, a reform\u00e1ci\u00f3 alatt megsz\u0171nt katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en.@1715|Hozz\u00e1kezdtek III. K\u00e1roly parancs\u00e1ra \u00e9s gr\u00f3f Steinville vezet\u00e9s\u00e9vel az \u00faj, un. Vauban-rendszer\u0171, csillag form\u00e1j\u00fa er\u0151d\u00edtm\u00e9ny \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez, mely 1738-ra k\u00e9sz\u00fclt el teljesen. Egyidej\u0171leg a v\u00e1rost \u00e1tnevezt\u00e9k K\u00e1rolyfeh\u00e9rv\u00e1rra.@1753|\u00daj katolikus gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclt, ami 1849. j\u00fanius 24-\u00e9n az ostrom alkalm\u00e1val romba d\u0151lt.@1798. j\u00falius 31.|Batthy\u00e1ny Ign\u00e1c erd\u00e9lyi katolikus p\u00fcsp\u00f6k megalap\u00edtotta a Batthyaneum k\u00f6nyvt\u00e1rat. 1950-ben a rom\u00e1nok \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. Az egyh\u00e1zmegye az\u00f3ta sem kapta vissza.@1784. novembere|A Horea, Clo\u0219ca \u00e9s Crisan vezette rom\u00e1n parasztsereg hatalmas m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1st vitt v\u00e9ghez Als\u00f3-Feh\u00e9r, Z\u00e1r\u00e1nd \u00e9s Hunyad v\u00e1rmegy\u00e9kben a magyar \u00e9s kisebb r\u00e9szben a sz\u00e1sz lakosok k\u00f6z\u00f6tt. Sorra lerohant\u00e1k a falvakat, felgy\u00fajtott\u00e1k a nemesi k\u00fari\u00e1kat, a nem ortodox h\u00edv\u0151ket pedig lem\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k. II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul.@1784. december|Kray P\u00e1l \u00e9s Schulz alezredes sz\u00e9tvert\u00e9k a rabl\u00f3 \u00e9s gyilkol\u00e1sz\u00f3 rom\u00e1n parasztsereget. II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r azonban a r\u00e9sztvev\u0151knek megkegyelmezett, csak a h\u00e1rom vezet\u0151t \u00edt\u00e9lt\u00e9k hal\u00e1lra. A cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett.@1785. febru\u00e1r 28.|Itt t\u00f6rt\u00e9k ker\u00e9kbe a Horea\u2013Clo\u0219ca-f\u00e9le parasztfelkel\u00e9s vezet\u0151it, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t. Harmadik vezet\u0151j\u00fck, Cri\u015fan a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. 1937-ben emelt eml\u00e9km\u0171v\u00fck a Szent Gy\u00f6rgy-kapu el\u0151tt \u00e1ll.@#28|@1848-49|A szabads\u00e1gharcban osztr\u00e1k hely\u0151rs\u00e9g tartotta megsz\u00e1llva a korszer\u0171nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 v\u00e1rat, s azt a magyaroknak hosszan tart\u00f3 ostrommal sem siker\u00fclt bevenni. Az osztr\u00e1kok a v\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n k\u00e9pezt\u00e9k ki azokat a rom\u00e1n csapatokat, melyek azt\u00e1n innen ir\u00e1ny\u00edtva puszt\u00edtott\u00e1k az erd\u00e9lyi magyars\u00e1got.@1849. \u00e1prilis 2.|Bem l\u00f6vetni kezdte a v\u00e1rat. A v\u00e1rat a honv\u00e9deknek nem siker\u00fclt bevenni, augusztus k\u00f6zep\u00e9n vonultak vissza az ostroml\u00f3k.@#30|@1910|11 616 lakos\u00e1b\u00f3l 5226 magyar (44,98%), 5170 rom\u00e1n (44,50%), 792 n\u00e9met (6,81%).@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918. december 1.|Itt tartott\u00e1k a rom\u00e1nok azt a gy\u0171l\u00e9s\u00fcket, melyen 1228 deleg\u00e1tusuk teljesen illegitim m\u00f3don Erd\u00e9ly egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t mondta ki a Rom\u00e1n Kir\u00e1lys\u00e1ggal. Az egyes\u00fcl\u00e9st az Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeum\u00e1val szembeni volt tiszti kaszin\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9ben mondt\u00e1k ki. Ezt a rom\u00e1nok a mai napig \u00fagy interpret\u00e1lj\u00e1k, mintha Erd\u00e9ly teljes lakoss\u00e1ga az egyes\u00fcl\u00e9s mellett foglalt volna \u00e1ll\u00e1st, pedig ez csak a rom\u00e1n szeparatist\u00e1k gy\u0171l\u00e9se volt, a t\u00f6bbi nemzetis\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151i nem is voltak jelen. Soha nem engedt\u00e9k, hogy n\u00e9pszavaz\u00e1s d\u00f6nts\u00f6n a ter\u00fclet hovatartoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hiszen tudt\u00e1k, hogy azt a szeparatist\u00e1k biztosan elbukn\u00e1k.@1919. janu\u00e1r 8.|A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok k\u00e9pvisel\u0151i csatlakoztak a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri rom\u00e1nok hat\u00e1rozat\u00e1hoz.@#36|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1921|A rom\u00e1niai \u0022f\u00f6ldreform\u0022 megfosztotta a f\u00f6ldjeit\u0151l a magyar f\u00f6ldbirtokosokat \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi magyar egyh\u00e1zakat, ami ellehetetlen\u00edtette a felekezeti oktat\u00e1st, ami a magyar oktat\u00e1s utols\u00f3 mencsv\u00e1ra volt, miut\u00e1n t\u00f6bb, mint 1000 magyar tannyelv\u0171 n\u00e9piskol\u00e1t sz\u00fcntettek meg a rom\u00e1nok.@1921-22|A rom\u00e1nok ortodox katedr\u00e1list \u00e9p\u00edtettek a v\u00e1rosban, ahol 1922. okt\u00f3ber 15-\u00e9n rom\u00e1n kir\u00e1lly\u00e1 koron\u00e1zt\u00e1k I. Ferdin\u00e1ndot.@1925|K\u00f6telez\u0151v\u00e9 tett\u00e9k, hogy a mag\u00e1noktat\u00e1sban a t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00e9s a f\u00f6ldrajzot is rom\u00e1nul kellett oktatni. A k\u00f6z\u00e9piskolai \u00e9retts\u00e9git rom\u00e1n nyelven, rom\u00e1n tan\u00e1rok el\u0151tt kellett letenni. A magyar \u00e9retts\u00e9giz\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge emiatt elbukott.@1930|A n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint 1.480.712 f\u0151 vallotta mag\u00e1t magyarnak Erd\u00e9lyben.@1940. augusztus 30.|A II. b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Magyarorsz\u00e1ghoz visszaker\u00fclt \u00c9szak-Erd\u00e9ly 1.334.000 magyar, 1.069.000 rom\u00e1n \u00e9s 47.000 n\u00e9met lakossal. D\u00e9l-Erd\u00e9lyben kb. 400.000 magyar maradt.@II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa|Az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g l\u00e9tsz\u00e1ma 1.743.800 f\u0151r\u0151l 1.481.900 f\u0151re cs\u00f6kkent, 260.000 f\u0151vel. Ez a h\u00e1bor\u00faban elesetteket, hadifogs\u00e1gban elpusztultakat, deport\u00e1ltakat, a harcok \u00e9s megtorl\u00e1sok polg\u00e1ri \u00e1ldozatait, valamint az Erd\u00e9lyt v\u00e9glegesen elhagy\u00f3kat takarja. A menek\u00fcltek, el\u0171z\u00f6ttek \u00e9s elhurcoltak sz\u00e1ma ebb\u0151l 200 ezer f\u0151.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&muvelodes.net: Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r magyar m\u00faltja \u00e9s jelene \u2013 az oktat\u00e1s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l|https:\/\/muvelodes.net\/m\/gyulafehervar-magyar-multja-es-jelene-az-oktatas-szemszogebol\nrubicon.hu: Hunyadi J\u00e1nos legy\u0151zi a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket Szebenn\u00e9l|https:\/\/rubicon.hu\/kalendarium\/1442-marcius-25-hunyadi-janos-legyozi-a-torokoket-szebennel\nrubicon.hu: Jagell\u00f3 Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 hal\u00e1la|https:\/\/rubicon.hu\/kalendarium\/1559-szeptember-15-jagello-izabella-kiralyne-halala\nB\u00e1nlaky J\u00f3zsef: A magyar nemzet hadt\u00f6rt\u00e9nelme|https:\/\/www.arcanum.com\/hu\/online-kiadvanyok\/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2\/"},"castles":[{"castleId":188,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Cetatea Alba Carolina","settlement_HU":"Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r","settlement_LO":"Alba Iulia","address":"Calea Mo\u021bilor, Num\u0103rul 5A","listorder":4,"gps_lat":"46.0681060000","gps_long":"23.5720500000","oldcounty":34,"country":4,"division":19,"cond":1,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1256-Gyulafehervar-erod\/","homepage":"http:\/\/turism.apulum.ro\/","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Fels%C5%91_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, Fels\u0151 K\u00e1roly-kapu - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Fels%C5%91_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\/512px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Fels%C5%91_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Fels%C5%91_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri er\u0151d","seolink":"gyulafehervari-erod","georegion":"Maros v\u00f6lgye","description":"","nameorigin":"","history":"\u00d3kor|M\u00e1r a vaskorban f\u00f6ldv\u00e1r \u00e1llt itt, ahov\u00e1 a r\u00f3maiak k\u00e9s\u0151bb castrumot \u00e9p\u00edtettek. Itt \u00e1llt Apulum, az \u00f3kori D\u00e1cia tartom\u00e1ny egyik jelent\u0151s v\u00e1rosa. Latin neve az Ompoly latin Apula nev\u00e9b\u0151l val\u00f3.@7. sz\u00e1zad|Szl\u00e1vok jelentek meg ezen a ter\u00fcleten, akik telep\u00fcl\u00e9s\u00fcknek a Belgr\u00e1d (Feh\u00e9rv\u00e1r) nevet adt\u00e1k, amely az els\u0151 bolg\u00e1r birodalom \u00e9vsz\u00e1zadaiban kezdett ben\u00e9pes\u00fclni.@#1|@895 ut\u00e1n|Erd\u00e9lyt m\u00e1r a magyar \u00e1llamalap\u00edt\u00e1st\u00f3l kezdve innen korm\u00e1nyozt\u00e1k mint k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9get, itt volt a gyul\u00e1k sz\u00e9khelye, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb itt sz\u00e9kelt az erd\u00e9lyi vajda. A v\u00e1r\u00e1t ekkor \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. A v\u00e1ros nev\u00e9nek el\u0151tagja arra eml\u00e9keztet, hogy egykor az erd\u00e9lyi gyula sz\u00e9kv\u00e1rosa volt (a gyula egy magyar tiszts\u00e9g volt). Mai rom\u00e1n neve, Alba Iulia a magyar n\u00e9v ford\u00edt\u00e1sa, ahol a Gyula el\u0151tagot szem\u00e9lyn\u00e9vk\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k.@997|Istv\u00e1n (Vajk) fejedelem Kopp\u00e1ny legy\u0151z\u00e9se ut\u00e1n test\u00e9nek egy darabj\u00e1t ide, Feh\u00e9rv\u00e1r kapuj\u00e1ra sz\u00f6geztette ki.@#3|@1003|A h\u0171tlenn\u00e9 v\u00e1lt erd\u00e9lyi Gyul\u00e1t\u00f3l I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly elvette birtokait, \u00e9s azokat Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rral egy\u00fctt rokon\u00e1ra, Erd\u0151elvi Zolt\u00e1nra b\u00edzta.@1009|Szent Istv\u00e1n megalap\u00edtotta az erd\u00e9lyi r\u00f3mai katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, melynek p\u00fcsp\u00f6ki sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1t \u00e9s palot\u00e1j\u00e1t is a v\u00e1rban \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. Ezt k\u00f6vet\u0151en lett Feh\u00e9r v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye. 1542-ig a v\u00e1rost az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k igazgatta. A 11. sz\u00e1zadban h\u00e1romhaj\u00f3s bazilika \u00e9p\u00fclt sz\u00e9kesegyh\u00e1z gyan\u00e1nt, a 12. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n pedig egy nagyobb h\u00e1romhaj\u00f3s bazilika \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t kezdt\u00e9k el rom\u00e1n st\u00edlusban.@1232|A v\u00e1r\u00e1t el\u0151sz\u00f6r II. Endre kir\u00e1ly adom\u00e1nylevel\u00e9ben eml\u00edtett\u00e9k.@#5|@1241|A tat\u00e1rok teljesen elpuszt\u00edtott\u00e1k.@#6|@1441|I. Ul\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajd\u00e1v\u00e1 nevezte ki Hunyadi J\u00e1nost \u00dajlaki Mikl\u00f3ssal k\u00f6z\u00f6sen.@1442. m\u00e1rcius 18.|Hunyadi J\u00e1nos 10.000 f\u0151s sereg\u00e9vel \u00fctk\u00f6zetet v\u00e1llalt Mezid b\u00e9g Erd\u00e9lyre t\u00f6r\u0151 30.000 f\u0151s sereg\u00e9vel szemben Marosszentimre mellett. A kezdeti sikerek mellett az \u00fctk\u00f6zet t\u00f6r\u00f6k gy\u0151zelemmel z\u00e1rult, \u00e9s elesett L\u00e9pes Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k. Hunyadi visszavonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban a nagyobb zs\u00e1km\u00e1nnyal kecsegtet\u0151 Nagyszebent vett\u00e9k ostrom al\u00e1, ami visszaverte a t\u00e1mad\u00e1sukat.@1442. m\u00e1rcius 25.|A Szeben melletti s\u00edkon Hunyadi t\u00f6nkreverte a t\u00f6r\u00f6k sereget. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Hunyadi meg\u00f6l\u00e9s\u00e9vel akartak gy\u0151zelemre jutni, aki err\u0151l tudom\u00e1st szerzett, \u00e9s d\u00edszes p\u00e1nc\u00e9lj\u00e1t az \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151 Kem\u00e9ny Simon nev\u0171 h\u0151s vit\u00e9z\u00e9re adta. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k r\u00e1t\u00f6rtek, \u00e9s meg\u00f6lt\u00e9k, de \u00f6r\u00f6m\u00fck nem tartott sok\u00e1, mert \u00e9szrevett\u00e9k, hogy ezalatt a val\u00f3di Hunyadi elfoglalta a t\u00e1borukat \u00e9s beker\u00edtette \u0151ket. A csat\u00e1ban 20.000 t\u00f6r\u00f6k esett el, k\u00f6zt\u00fck Mezid b\u00e9g is. Hunyadi ezut\u00e1n j\u00faliusban Sehabeddin rum\u00e9liai beglerb\u00e9g sereg\u00e9t is t\u00f6nkreverte a Vaskapu-szoros mellett. Ezek a gy\u0151zelmek alapozt\u00e1k meg a h\u00edrnev\u00e9t, mint h\u00edres t\u00f6r\u00f6kver\u0151t.@1442|Hunyadi J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajda a v\u00e1r\u00e1t megnagyobb\u00edtotta a t\u00f6r\u00f6k ellen. Itt is temett\u00e9k el hal\u00e1la ut\u00e1n.@#7|@1469|Mikl\u00f3s erd\u00e9lyi helytart\u00f3 arr\u00f3l \u00e9rtes\u00edtette az erd\u00e9lyi k\u00e1ptalant, hogy M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly parancs\u00e1ra a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri v\u00e1rat f\u00f6ldig le kell rombolni, a s\u00e1ncokat pedig be kell t\u00f6lteni.@1516|Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly az erd\u00e9lyi k\u00e1ptalannak megparancsolta, hogy a v\u00e1r r\u00e9gi, lerontott falait az egyh\u00e1z \u00e9s a haza v\u00e9delm\u00e9re \u00faj k\u0151fallal er\u0151s\u00edts\u00e9k meg, melynek el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re 200 aranyforint \u00e9rt\u00e9k\u0171 s\u00f3 kiutal\u00e1s\u00e1t enged\u00e9lyezte.@#8|@1539. m\u00e1rcius|Szapolyai J\u00e1nos \u00e9s Izabella, I. (\u00d6reg) Zsigmond lengyel kir\u00e1ly l\u00e1nya \u00f6sszeh\u00e1zasodott Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron. Izabella ekkor 20 \u00e9ves volt, 30 \u00e9vvel fiatalabb f\u00e9rj\u00e9n\u00e9l.@1540. j\u00falius|Izabella gyermeket sz\u00fclt Szapolyai J\u00e1nosnak J\u00e1nos Zsigmond n\u00e9ven, n\u00e9h\u00e1ny nappal Szapolyai J\u00e1nos hal\u00e1la el\u0151tt. Ez l\u00e9nyeg\u00e9ben felr\u00fagta az 1538-as v\u00e1radi b\u00e9k\u00e9t, amely \u00e9rtelm\u00e9ben a Keleti Magyar Kir\u00e1lys\u00e1got I. Ferdin\u00e1nd \u00f6r\u00f6k\u00f6lte volna.@#9|@1542|Miut\u00e1n 1541-ben a t\u00f6r\u00f6k csellel elfoglalta Bud\u00e1t, ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s fia II. J\u00e1nos n\u00e9ven magyar kir\u00e1ly. A p\u00fcsp\u00f6ki palot\u00e1t \u00e1talak\u00edtott\u00e1k oly m\u00f3don, hogy a Keleti Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g sz\u00e9khelye lehessen. 1690-ig volt Erd\u00e9ly sz\u00e9khelye.@1549|A titkos ny\u00edrb\u00e1tori egyezm\u00e9nyben Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy, J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja Izabella nev\u00e9ben lemondott Erd\u00e9lyr\u0151l Ferdin\u00e1nd jav\u00e1ra, Izabella tudta n\u00e9lk\u00fcl.@1550|Azt k\u00f6vet\u0151en, hogy a kir\u00e1lyn\u0151 t\u00e1rgyal\u00e1sokat kezdett Ferdin\u00e1nd kir\u00e1llyal, Martinuzzi Gy\u00f6rgy sereggel jelent meg a falak alatt, de a v\u00e1rat elfoglalni nem tudta. Csak a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben bek\u00f6vetkez\u0151 ostrom sor\u00e1n siker\u00fclt bevennie Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rat \u00e9s megegyez\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00edtenie Izabell\u00e1t.@1551. m\u00e1jus|Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy ostrom al\u00e1 vette \u00e9s elfoglalta Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol a kir\u00e1lyn\u0151h\u00f6z h\u0171 katonas\u00e1g \u00e1llom\u00e1sozott.@1551. j\u00falius 19.|Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy \u00e9s a bevonul\u00f3 Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis nyom\u00e1s\u00e1ra megk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri egyezm\u00e9nyt, melynek alapj\u00e1n Izabella \u00e1tadta a Koron\u00e1t, lemondott a tr\u00f3nr\u00f3l Ferdin\u00e1nd jav\u00e1ra \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott. Ezt egy t\u00f6r\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1rat k\u00f6vetett, amelynek sor\u00e1n elfoglalt\u00e1k Temesv\u00e1rt.@1556. okt\u00f3ber|Az erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. \u0150 azonban m\u00e9g a Habsburgokn\u00e1l is centraliz\u00e1ltabb hatalmat \u00e9p\u00edtett ki, \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron f\u00e9ny\u0171z\u0151 renesz\u00e1nsz udvart tartott. Erd\u00e9ly f\u0151nemesei ezt ellen\u00e9rz\u00e9ssel fogadt\u00e1k.@1556|A sz\u00e1szsebesi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s, mely visszah\u00edvta Izabell\u00e1t, egy\u00fattal kitiltotta Erd\u00e9lyb\u0151l Bornemisza P\u00e1l katolikus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t \u00e9s kimondta birtokainak elfoglal\u00e1s\u00e1t. Ezzel megsz\u0171nt az erd\u00e9lyi katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g.@1558|Bebek Ferenc, Kendy Ferenc \u00e9s Antal nemesurak \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st sz\u0151ttek Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 ellen, meg akart\u00e1k m\u00e9rgezni. De Izabella megtudta ezt, \u00e9s Balassa Menyh\u00e9rttel egy lakoma ut\u00e1n lem\u00e9sz\u00e1roltatta az \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151ket.@1559. szeptember 15.|Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 itt halt meg v\u00e1ratlanul, mind\u00f6ssze 40 esztend\u0151sen.@#10|@1571. m\u00e1rcius 14.|Itt halt meg J\u00e1nos Zsigmond fejedelem \u00e9s az utols\u00f3 szabadon v\u00e1lasztott magyar kir\u00e1ly. Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s fi\u00e1nak hamvai a Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott sz\u00e9kesegyh\u00e1zban pihennek.@1571. m\u00e1jus 25.|II. J\u00e1nos magyar kir\u00e1ly hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az erd\u00e9lyi \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben protest\u00e1ns rendek- B\u00e1thory Istv\u00e1n r\u00f3mai katolikus f\u0151urat v\u00e1lasztott\u00e1k meg Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek. I. Habsburg Ferdin\u00e1nd azonban nem nyugodott bele abba, hogy az erd\u00e9lyi rendek szabadon v\u00e1lasztj\u00e1k meg az orsz\u00e1g fejedelm\u00e9t, ez\u00e9rt \u00edg\u00e9rget\u00e9ssel r\u00e1vette Bekes G\u00e1sp\u00e1r unit\u00e1rius vall\u00e1s\u00fa f\u0151urat, hogy l\u00e1zadjon fel B\u00e1thory ellen.@1572\u20131574|Bekes G\u00e1sp\u00e1r folyamatosan szervezkedett a fejedelmi hatalom megszerz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.@1574. j\u00fanius 24.|Erd\u00e9lybe \u00e9rkezett Pierre Lescalopier, IX. K\u00e1roly franciaorsz\u00e1gi k\u00f6vete azzal a c\u00e9llal, hogy megbesz\u00e9l\u00e9seket folytasson B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelemmel, aki szeretett volna megn\u0151s\u00fclni. Az utaz\u00e1sr\u00f3l a francia k\u00f6vet k\u00e9s\u0151bb k\u00f6nyvet \u00edrt \u00e9s ebben t\u00f6bbek k\u00f6zt arr\u00f3l sz\u00e1molt, be, hogy Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r \u00e9s Erd\u00e9ly lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bbs\u00e9ge magyarul besz\u00e9lt.@1575. j\u00falius 8.|A radn\u00f3ti csat\u00e1ban a Habsburgok \u00e1ltal t\u00e1mogatott Bekes G\u00e1sp\u00e1r veres\u00e9get szenvedett. Ebben a csat\u00e1ban t\u0171nik ki vit\u00e9zs\u00e9g\u00e9vel Sz\u00e9kely M\u00f3zes. E csata ut\u00e1n k\u00e9t nappal Bekes \u00e9s B\u00e1thory seregei \u00fajb\u00f3l \u00f6sszecsapnak Kerel\u0151szentp\u00e1l mellett. Sz\u00e9kely M\u00f3zes ebben a csat\u00e1ban is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott, ez\u00e9rt B\u00e1thory kinevezi a fejedelmi test\u0151rs\u00e9g parancsnok\u00e1nak.@1576. janu\u00e1r 16.|B\u00e1thory Istv\u00e1n az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen Medgyesen bejelentette, hogy a lengyelek kir\u00e1lyukk\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, ez\u00e9rt javasolta a rendeknek, hogy v\u00e1lassz\u00e1k meg helyette B\u00e1thory Krist\u00f3fot. B\u00e1thory Krist\u00f3f hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ker\u00fclt a fejedelems\u00e9g \u00e9l\u00e9re B\u00e1thory Zsigmond, aki t\u00f6bb alkalommal is lemondott, sok bajt okozva a v\u00e1rosnak \u00e9s az orsz\u00e1g n\u00e9p\u00e9nek.@#12|@1594|B\u00e1thory Zsigmond lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l B\u00e1thory Boldizs\u00e1r jav\u00e1ra, de hamarosan Bocskai Istv\u00e1n unszol\u00e1s\u00e1ra visszat\u00e9rt, visszavette a hatalmat \u00e9s B\u00e1thory Boldizs\u00e1rt t\u00f6bbedmag\u00e1val meggyilkoltatta.@1599|B\u00e1thory Zsigmond ism\u00e9t lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l, \u00e9s ez alkalommal B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborost, Boldizs\u00e1r testv\u00e9r\u00e9t h\u00edvta meg lengyel f\u00f6ldr\u0151l. B\u00e1thory Andr\u00e1s vissza akarta t\u00e9r\u00edteni Erd\u00e9lyt a t\u00f6r\u00f6k h\u0171s\u00e9g\u00e9re, de nem fogadt\u00e1k el sem a sz\u00e1szok, sem a sz\u00e9kelyek, \u00e9s nem t\u00e1mogatt\u00e1k sem a Habsburgok, sem a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k.@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november 1.|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly bevonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rba \u00e9s Erd\u00e9lyben Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt vette \u00e1t a hatalmat, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1602. j\u00falius 2.|Giorgio Basta T\u00f6vis mellett veres\u00e9get m\u00e9rt Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9re, aki a goroszl\u00f3i csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1rellenes felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt. A v\u00e1rost Basta felgy\u00fajtotta.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta. A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@#13|@#14|@1615-1617|Bethlen meg\u00e9p\u00edttette a d\u00e9lkeleti \u00e9s d\u00e9lnyugati b\u00e1sty\u00e1kat.@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658. szeptember|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy lengyel hadj\u00e1rata miatti bossz\u00fab\u00f3l a v\u00e1rost tat\u00e1r seregek \u00e9gett\u00e9k fel, majd okt\u00f3ber 25-\u00e9n a fejedelem itt mondott le.@#19|@#20|@#21|@#22|@#23|@#24|@#25|@#26|@1690. augusztus 21.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre t\u00f6r\u00f6k \u00e9s ol\u00e1h seg\u00e9dhadakkal \u00e1tkelt a havasokon \u00e9s h\u00e1tba t\u00e1madva megverte Heisler cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9t.@1690. szeptember 21.|Erd\u00e9lyben a nemess\u00e9g csatlakozott Th\u00f6k\u00f6lyhez \u00e9s Szebenben Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek v\u00e1lasztott\u00e1k meg. Ezut\u00e1n Castelli \u00e9s Heisler egyes\u00edtett seregei kiszor\u00edtott\u00e1k Erd\u00e9lyb\u0151l.@1690|A Diploma Leopoldinum szerint Erd\u00e9ly a Habsburg birodalom r\u00e9sze, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g lett.@#27|@1715|Hozz\u00e1kezdtek III. K\u00e1roly parancs\u00e1ra \u00e9s gr\u00f3f Steinville vezet\u00e9s\u00e9vel az \u00faj, un. Vauban-rendszer\u0171, csillag form\u00e1j\u00fa er\u0151d\u00edtm\u00e9ny \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez, mely 1738-ra k\u00e9sz\u00fclt el teljesen. Egyidej\u0171leg a v\u00e1rost \u00e1tnevezt\u00e9k K\u00e1rolyfeh\u00e9rv\u00e1rra.@#28|@1848-49|A szabads\u00e1gharcban osztr\u00e1k hely\u0151rs\u00e9g tartotta megsz\u00e1llva a korszer\u0171nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 v\u00e1rat, s azt a magyaroknak hosszan tart\u00f3 ostrommal sem siker\u00fclt bevenni. Az osztr\u00e1kok a v\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n k\u00e9pezt\u00e9k ki azokat a rom\u00e1n csapatokat, melyek azt\u00e1n innen ir\u00e1ny\u00edtva puszt\u00edtott\u00e1k az erd\u00e9lyi magyars\u00e1got.@1849. \u00e1prilis 2.|Bem l\u00f6vetni kezdte a v\u00e1rat. A v\u00e1rat a honv\u00e9deknek nem siker\u00fclt bevenni, augusztus k\u00f6zep\u00e9n vonultak vissza az ostroml\u00f3k.@#30|@#31|@#36|&muvelodes.net: Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r magyar m\u00faltja \u00e9s jelene \u2013 az oktat\u00e1s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l|https:\/\/muvelodes.net\/m\/gyulafehervar-magyar-multja-es-jelene-az-oktatas-szemszogebol\nrubicon.hu: Hunyadi J\u00e1nos legy\u0151zi a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket Szebenn\u00e9l|https:\/\/rubicon.hu\/kalendarium\/1442-marcius-25-hunyadi-janos-legyozi-a-torokoket-szebennel\nrubicon.hu: Jagell\u00f3 Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 hal\u00e1la|https:\/\/rubicon.hu\/kalendarium\/1559-szeptember-15-jagello-izabella-kiralyne-halala"}],"sights":[{"sightId":1845,"townId":73,"active":2,"name_LO":"Catedrala Romano-Catolic\u0103 Sf\u00e2ntul Mihail","address":"","mapdata":"1|726|1192","gps_lat":"46.0676078399","gps_long":"23.5698224513","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/romkat.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Thaler Tamas, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:GyulafehervarFotoThalerTamas.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022GyulafehervarFotoThalerTamas\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/3\/35\/GyulafehervarFotoThalerTamas.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:GyulafehervarFotoThalerTamas.JPG\u0022\u003EThaler Tamas\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly k\u00f3mai katolikus sz\u00e9kesegyh\u00e1z","seolink":"szent-mihaly-komai-katolikus-szekesegyhaz","note":"","history":"A 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, az erd\u00e9lyi fejedelmek temetkez\u00e9si helye, 1991-t\u0151l \u00e9rseki k\u00f6zpont. Benne ma is l\u00e1that\u00f3k a Hunyadiak s\u00edreml\u00e9kei, valamint Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s J\u00e1nos Zsigmond fejedelem gazdagon d\u00edsz\u00edtett k\u0151szarkof\u00e1gjai. Altemplom\u00e1ban erd\u00e9lyi fejedelmek \u00e9s p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k eg\u00e9sz sora nyugszik.@\n1003-ban Istv\u00e1n kir\u00e1ly legy\u0151zte anyai nagyb\u00e1tyj\u00e1t, Prokuj gyul\u00e1t, \u00e9s megt\u00f6rte annak hatalm\u00e1t Erd\u00e9lyben. Ezzel elh\u00e1rult az akad\u00e1ly az egyh\u00e1zi szervezet erd\u00e9lyi ki\u00e9p\u00edt\u00e9se el\u0151l. Az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1t 1009-ben a p\u00e1pai leg\u00e1tus l\u00e1togat\u00e1sakor v\u00e9gleges\u00edtette a kir\u00e1ly. Bizonyos, hogy az els\u0151 sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t m\u00e1r a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g alap\u00edt\u00e1sakor megkezdt\u00e9k.@\nA mai sz\u00e9kesegyh\u00e1z homlokzat\u00e1t\u00f3l 32 m-re egyhaj\u00f3s, egyetlen f\u00e9lk\u00f6r\u00edves apszissal z\u00e1r\u00f3d\u00f3, mintegy 20 m hossz\u00fa egyhaj\u00f3s templom romjait t\u00e1rt\u00e1k fel, mely semmilyen \u00edr\u00e1sos hagyom\u00e1nyban nem szerepel. Ez a templom csak r\u00f6vid ideig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem felelt meg a c\u00e9lnak, ez\u00e9rt lebontott\u00e1k \u00e9s hely\u00e9t elegyengett\u00e9k. Ez lehetett teh\u00e1t az els\u0151 p\u00fcsp\u00f6ki templom. Ezzel egyidej\u0171leg, ett\u0151l a legkor\u00e1bbi p\u00fcsp\u00f6ki templomt\u00f3l 60 m-re keletre \u00e1llt egy k\u00f6rtemplom (rotunda), mely v\u00e9lhet\u0151en az isp\u00e1nok v\u00e1rtemploma lehetett.@\nAz erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en, 952\u2013953-t\u00f3l Zombor gyula megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r folyt misszi\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9g Hierotheosz g\u00f6r\u00f6g p\u00fcsp\u00f6k r\u00e9v\u00e9n, gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri vagy sz\u00e1vaszentdemeteri k\u00f6zponttal. 2011-ben a mai sz\u00e9kesegyh\u00e1z f\u0151homlokzata el\u0151tti t\u00e9ren, annak bej\u00e1rat\u00e1t\u00f3l 24 m\u00e9terre egy addig nem ismert templom alapjaira bukkantak. A 20,7 m hossz\u00fa, 12 m sz\u00e9les egyszer\u0171 g\u00f6r\u00f6g kereszt alaprajz\u00fa, egy f\u00e9lk\u00f6r\u00edves apszisb\u00f3l \u00e9s n\u00e9gyzet alak\u00fa haj\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 templom a 10. sz\u00e1zad k\u00f6zepe \u00e9s a 11. sz\u00e1zad eleje k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt; biz\u00e1nci st\u00edlusra jellemz\u0151 alaprajza a gyula-korabeli alap\u00edt\u00e1st val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti. Hely\u00e9n k\u00e9s\u0151bb, a 11. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l temet\u0151 l\u00e9tes\u00fclt, \u00edgy ekkorra m\u00e1r lebonthatt\u00e1k.@\nM\u00f6ller Istv\u00e1n \u00e9s Fridli S\u00e1ndor \u00e9p\u00edt\u00e9szek 1905 \u00e9s 1908 k\u00f6z\u00f6tt a mai sz\u00e9kesegyh\u00e1z padl\u00f3ja alatt egy kor\u00e1bbi h\u00e1romhaj\u00f3s, egyetlen nagy f\u00e9lk\u00f6r\u00edves apszisban v\u00e9gz\u0151d\u0151 bazilika alapfalainak r\u00e9szleteit t\u00e1rt\u00e1k fel. A korhat\u00e1roz\u00e1st seg\u00edti, hogy az els\u0151 sz\u00e9kesegyh\u00e1z bont\u00e1sa sor\u00e1n a m\u00e1sodikba \u00e1tmentett Maiestas Domini timpanon D\u00e1vid herceg \u00e9s K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n pecs\u00e9tjei alapj\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171en az 1090 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekre dat\u00e1lhat\u00f3. A Szent L\u00e1szl\u00f3-kori nagyszab\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 tartozik.@\nA m\u00e1sodik sz\u00e9kesegyh\u00e1zat val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly idej\u00e9ben kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni. Ehhez m\u00e1r nem haszn\u00e1lt\u00e1k fel az el\u0151z\u0151 bazilika alapjait, mert sokkal nagyobb, nagyszab\u00e1s\u00fa sz\u00e9kesegyh\u00e1zat terveztek. \u00c9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez a burgundi \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-franciaorsz\u00e1gi templomok szolg\u00e1ltak mintak\u00e9nt. Az \u00faj sz\u00e9kesegyh\u00e1z h\u00e1romhaj\u00f3s, k\u00f6z\u00e9pponti toronnyal ell\u00e1tott \u00e9p\u00fclet volt. A homlokzati r\u00e9szt k\u00e9t torony \u00e9kes\u00edtette, melyek a mai tornyok m\u00e1sodik emelet\u00e9ig \u00e9rtek. A templomb\u00f3l t\u00f6bb r\u00e9szlet a mai napig megmaradt, ilyenek a kereszthaj\u00f3k homlok\u00edvei, a diadal\u00edv, a mell\u00e9kszent\u00e9lyek f\u00e9lk\u00f6r\u00edves z\u00e1r\u00f3d\u00e1sai \u00e9s a mell\u00e9kapszisok keskeny ablakai. Ebb\u0151l a templomb\u00f3l sz\u00e1rmazik a sekrestye, a hosszhaj\u00f3 keleti r\u00e9sze, az \u00e9szaki el\u0151csarnok \u00e9s a fejedelmi kapu. A templom a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1skor pusztult el, amikor az ide menek\u00fclt lakoss\u00e1gra r\u00e1gy\u00fajtott\u00e1k, boltozatai beszakadtak \u00e9s a haj\u00f3k tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e9p\u00edtett k\u00f6zponti torony leomlott.@\nA helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1skor a k\u00f6z\u00e9ptornyot m\u00e1r nem \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1. Karcs\u00fa kora g\u00f3tikus szent\u00e9lyt \u00e9p\u00edtettek. Alig fejez\u0151d\u00f6tt be az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s, amikor 1277. febru\u00e1r 21-\u00e9n a sz\u00e1szok feld\u00falt\u00e1k \u00e9s felgy\u00fajtott\u00e1k a templomot, miut\u00e1n ism\u00e9t nagy anyagi \u00e1ldozatokkal \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre. A 15. sz\u00e1zadban boltozt\u00e1k be a f\u0151haj\u00f3 nyugati r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s a tornyokat k\u00e9t emelettel megemelt\u00e9k. 1439-ben egy t\u00f6r\u00f6k bet\u00f6r\u00e9s alkalm\u00e1val a templom ism\u00e9t k\u00e1rokat szenvedett. Az ekkori helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz az esztergomi \u00e9rsek mellett Hunyadi J\u00e1nos is hozz\u00e1j\u00e1rult, akinek a nev\u00e9hez a szent\u00e9ly g\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa meghosszabb\u00edt\u00e1sa f\u0171z\u0151dik. \u0150 \u00e9p\u00edttette a d\u00edszes nyugati f\u0151kaput \u00e9s a k\u00e9t torony k\u00f6z\u00e9 \u00e9p\u00edtett erk\u00e9lyt, melyet k\u00e9s\u0151bb h\u00e1romsz\u00f6g\u0171 oromfallal z\u00e1rtak le. A nagy hadvez\u00e9r ekkor hagyta meg, hogy \u0151t is a templomba temess\u00e9k el.@\nA 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n az \u00e9szaki el\u0151csarnokot az \u00fagynevezett L\u00e1szai-k\u00e1poln\u00e1val b\u0151v\u00edtik. A k\u00e1polna g\u00f3tikus \u00e9s renesz\u00e1nsz elemeket \u00f6tv\u00f6z\u0151 olt\u00e1ra 1512-re k\u00e9sz\u00fclt el. A k\u00e1poln\u00e1ba \u00e9s az \u00e9szaki kereszthaj\u00f3 k\u00f6z\u00e9 1512 \u00e9s 1514 k\u00f6z\u00f6tt V\u00e1rday Ferenc p\u00fcsp\u00f6k meg\u00e9p\u00edtette a Szent Anna tisztelet\u00e9re szentelt V\u00e1rday-k\u00e1poln\u00e1t.@\nA templomot 1601-ben Vit\u00e9z Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi fejedelem rom\u00e1n seregei kirabolt\u00e1k, a Hunyadiak s\u00edrk\u00f6veit \u00f6sszet\u00f6rt\u00e9k, majd 1603-ban Giorgio Basta cs\u00e1sz\u00e1ri serege ostrom ut\u00e1n puszt\u00edtotta a sz\u00e9kesegyh\u00e1zat.@\n1658-ban a t\u00f6r\u00f6k Erd\u00e9ly elleni b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1rata sor\u00e1n ism\u00e9t feld\u00falt\u00e1k a templomot, I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy \u00e9s Bethlen G\u00e1bor d\u00edszes s\u00edreml\u00e9keit \u00f6sszet\u00f6rt\u00e9k. A R\u00e1k\u00f3czi-s\u00edreml\u00e9k anyag\u00e1b\u00f3l a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n M\u00e1rtonffy p\u00fcsp\u00f6k n\u00e9gy olt\u00e1rt \u00e1ll\u00edttatott fel.@\nA templom hossza 83 m, sz\u00e9less\u00e9ge 38 m, magass\u00e1ga 19 m. Alaprajza a k\u00f6z\u00e9pkori rom\u00e1n st\u00edlus\u00fa bazilik\u00e1k jegyeit mutatja.@\nA f\u0151bej\u00e1ratt\u00f3l balra a k\u00f3rust tart\u00f3 els\u0151 oszlop el\u0151tt Martinuzzi Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy s\u00edrja l\u00e1that\u00f3. A bolt\u00edv egyik z\u00e1r\u00f3k\u00f6v\u00e9n a templomot \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u0151 Sz\u00e9csy p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9tfej\u0171 sast \u00e1br\u00e1zol\u00f3 csal\u00e1di c\u00edmere. A templom sz\u00f3sz\u00e9ke \u00e9s f\u0151olt\u00e1ra 16. sz\u00e1zadi munka. A szent\u00e9ly als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben a barokk kanonoki stallumokat tal\u00e1ljuk, a sz\u00e9k\u00e9k t\u00e1ml\u00e1j\u00e1n bibliai jelenetek, fel\u00fcl pedig az apostolok, valamint J\u00e9zus \u00e9s M\u00e1ria mellszobrai. A d\u00e9li mell\u00e9khaj\u00f3 nyugati r\u00e9sz\u00e9ben a Hunyadiak s\u00edrjai, illetve azok maradv\u00e1nyai l\u00e1that\u00f3k. A leg\u00e9pebb a korm\u00e1nyz\u00f3 testv\u00e9r\u00e9nek s\u00edrja, k\u00f6z\u00e9pen a korm\u00e1nyz\u00f3\u00e9nak tartott s\u00edreml\u00e9k, m\u00edg a t\u0151le keletre fekv\u0151 s\u00edrt Hunyadi L\u00e1szl\u00f3\u00e9nak tartj\u00e1k. Az ut\u00f3bbi kett\u0151 azonos\u00edt\u00e1sa teljesen bizonytalan, a korm\u00e1nyz\u00f3 fekv\u0151 alakja p\u00e9ld\u00e1ul sokkal ink\u00e1bb Bocskai alakj\u00e1ra eml\u00e9keztet. A s\u00edrok a t\u00f6bbsz\u00f6ri d\u00fal\u00e1s \u00e9s \u00e1thelyez\u00e9s miatt val\u00f3j\u00e1ban \u00fcresek. Az \u00e9szaki mell\u00e9khaj\u00f3ban a Sz\u00e9csy-V\u00e1rday k\u00e1poln\u00e1ba l\u00e9p\u00fcnk. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 Sz\u00e9csy \u00e9s Czudar Imre p\u00fcsp\u00f6k padl\u00f3ba s\u00fcllyesztett s\u00edreml\u00e9ke, valamint Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s fia, J\u00e1nos Zsigmond gazdagon d\u00edsz\u00edtett m\u00e1rv\u00e1ny s\u00edreml\u00e9kei.@\nA templom orgon\u00e1j\u00e1t Kolonics Istv\u00e1n k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi orgona\u00e9p\u00edt\u0151 k\u00e9sz\u00edtette 1877-ben.@\nA sz\u00e9kesegyh\u00e1z s\u00edrboltj\u00e1ban 11 erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k nyugszik: M\u00e1rtonffy Gy\u00f6rgy, Antalfi J\u00e1nos, Sorger Gergely, Bajtay Antal, Manzador Piusz, Batthy\u00e1ny Ign\u00e1c, M\u00e1rtonffy J\u00f3zsef, Kov\u00e1cs Mikl\u00f3s, Vorbuchner Adolf, M\u00e1rton \u00c1ron \u00e9s Jakab Antal valamint Maczalik Gy\u0151z\u0151 titkos p\u00fcsp\u00f6k, v\u00e9rtan\u00fa.@\nA Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal 1009-ben alap\u00edtott erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g 1932-t\u0151l gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gk\u00e9nt, majd 1991-t\u0151l \u00e9rseks\u00e9gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. \n&\nwikipedia: Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri \u00e9rseki sz\u00e9kesegyh\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1ri_%C3%A9rseki_sz%C3%A9kesegyh%C3%A1z"},{"sightId":1846,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103-Calvin\u0103","address":"Strada Simion B\u0103rnu\u0163iu 18","mapdata":"1|2529|561","gps_lat":"46.0713727545","gps_long":"23.5854325168","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Gyulafehervar-3931","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1757 \u00e9s 1761 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1847,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Catedrala \u00cencoron\u0103rii","address":"Strada Mihai Viteazu 16","mapdata":"1|698|1066","gps_lat":"46.0684311500","gps_long":"23.5697206129","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pudelek, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_(Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Karlsburg)_-_Orthodox_Cathedral_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba Iulia (Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, Karlsburg) - Orthodox Cathedral (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/99\/Alba_Iulia_%28Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Karlsburg%29_-_Orthodox_Cathedral_%282%29.jpg\/512px-Alba_Iulia_%28Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Karlsburg%29_-_Orthodox_Cathedral_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_(Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Karlsburg)_-_Orthodox_Cathedral_(2).jpg\u0022\u003EPudelek\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"szentharomsag-ortodox-katedralis","note":"","history":"A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n nem sokkal, 1921-1922 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k Erd\u00e9ly magyarok lakta t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s szakr\u00e1lis f\u0151v\u00e1ros\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a h\u00f3d\u00edt\u00e1s szimb\u00f3lumak\u00e9nt I Ferdin\u00e1nd \u00e9s M\u00e1ria rom\u00e1n uralkod\u00f3k 1922. okt\u00f3ber 15-ei koron\u00e1z\u00e1s\u00e1ra. Az \u0151si erd\u00e9lyi katolikus egyh\u00e1zmegye k\u00f6z\u00e9pkori sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1nak k\u00f6zvetlen szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban emelt\u00e9k. A havasalf\u00f6ldi t\u00e2rgovistei templom m\u00e1solata."},{"sightId":1848,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Biserica Franciscan\u0103","address":"Bulevardul Ferdinand I","mapdata":"1|1855|1818","gps_lat":"46.0639160224","gps_long":"23.5797195386","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/608","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Biserica_franciscana.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Alba Iulia Biserica franciscana\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/53\/Alba_Iulia_Biserica_franciscana.JPG\/256px-Alba_Iulia_Biserica_franciscana.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Biserica_franciscana.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"J\u00e9zus Sz\u00edve ferences templom","seolink":"jezus-szive-ferences-templom","note":"","history":"A ferencesek 1691 k\u00f6r\u00fcl j\u00f6ttek be Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra \u00e9s az \u201eals\u00f3 v\u00e1rosba\u201d telepedtek le. 1725 k\u00f6r\u00fcl a ferencesek egy mocsaras ter\u00fcletet kaptak, arra a c\u00e9lra, hogy egy imah\u00e1zat \u00e9p\u00edtsenek. A templomot 1725-ben kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni \u00e9s 1770-ben fejezt\u00e9k be. Az \u00e9p\u00fcletet t\u00f6bb alkalommal restaur\u00e1lt\u00e1k. A Maros foly\u00f3 \u00e1rad\u00e1sa t\u00f6bb \u00edzben is megrong\u00e1lta, ahogyan egy t\u0171zv\u00e9sz is. Ut\u00f3bbit megeml\u00edtik a templom homlokzat\u00e1n is. A latin nyelv\u0171 \u00edr\u00e1s arra eml\u00e9keztet, hogy 1843-ban Kov\u00e1cs Mikl\u00f3s p\u00fcsp\u00f6k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re a templomot saj\u00e1t hamvaib\u00f3l restaur\u00e1lt\u00e1k.\n&\nalbaiuliaqr.ro: A FERENCES TEMPLOM|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/biserica-franciscana\/?lang=hu"},{"sightId":1849,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Prim\u0103verii","mapdata":"1|1980|942","gps_lat":"46.0691016168","gps_long":"23.5806701997","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"A templom szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri er\u0151d \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre \u00e9rkez\u0151 n\u00e9met ajk\u00fa munk\u00e1sok \u00e1ltal megn\u0151tt a n\u00e9met lakosok sz\u00e1ma. A telket a v\u00e1ros 1819-ben adom\u00e1nyozta az evang\u00e9likus egyh\u00e1znak. A templomot 1824 \u00e9s 1826 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. A harangtornyot pedig 1853-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k hozz\u00e1.\n&\nalbaiuliaqr.ro: AZ EVANG\u00c9LIKUS TEMPLOM|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/biserica-evanghelica-ca\/?lang=hu"},{"sightId":1850,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Sinagoga ","address":"Strada Tudor Vladimirescu 2","mapdata":"1|1974|201","gps_lat":"46.0735216954","gps_long":"23.5806632492","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia,_sinagogo,_1.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba Iulia, sinagogo, 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d4\/Alba_Iulia%2C_sinagogo%2C_1.jpeg\/512px-Alba_Iulia%2C_sinagogo%2C_1.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia,_sinagogo,_1.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"A v\u00e1ros k\u00f6zpontj\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 Erd\u00e9ly els\u0151 zsinag\u00f3g\u00e1ja, amelyet 1840-ben, Iezechiel Paneth rabbi idej\u00e9n \u00e9p\u00edtettek \u00e9s az \u0151 nev\u00e9t is viseli. Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Erd\u00e9ly legr\u00e9gibb zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge. A h\u00e1rom agy\u00fagoly\u00f3 az 1848-1849-es szabads\u00e1gharc sor\u00e1n f\u00far\u00f3dott a falba. \n&\nalbaiuliaqr.ro: A ZSINAG\u00d3GA|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/sinagoga\/?lang=hu"},{"sightId":1851,"townId":73,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|648|1223","gps_lat":"46.0675150064","gps_long":"23.5692714460","religion":1,"oldtype":"7,50","newtype":"7","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Romai-katolikus-puspoki-palota-Gyulafehervar-2737","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_R%C3%B3mai-Kat%C3%B3likus_P%C3%BCsp%C3%B6ki_palota_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, R\u00f3mai-Kat\u00f3likus P\u00fcsp\u00f6ki palota - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_R%C3%B3mai-Kat%C3%B3likus_P%C3%BCsp%C3%B6ki_palota_-_panoramio.jpg\/512px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_R%C3%B3mai-Kat%C3%B3likus_P%C3%BCsp%C3%B6ki_palota_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_R%C3%B3mai-Kat%C3%B3likus_P%C3%BCsp%C3%B6ki_palota_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus \u00e9rseki palota, egykori p\u00fcsp\u00f6ki \u00e9s fejedelmi palota","seolink":"romai-katolikus-erseki-palota-egykori-puspoki-es-fejedelmi-palota","note":"","history":"A sz\u00e9kesegyh\u00e1z szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban \u00e1ll az erd\u00e9lyi fejedelmek egykori 15. sz\u00e1zadi palot\u00e1ja \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6ki palota. A Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal 1009-ben alap\u00edtott erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1n hatalom nyom\u00e1s\u00e1ra 1932-ben gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gre nevezt\u00e9k \u00e1t, majd 1991-t\u0151l \u00e9rseks\u00e9gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik.@\nA renesz\u00e1nsz \u00e9s barokk elemeket is mag\u00e1ban foglal\u00f3 \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l nem sokat tudunk. A kaput\u00f3l balra tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00e1rnyb\u00f3l ny\u00edlik az \u00e1tj\u00e1r\u00f3, amely a sz\u00e9kesegyh\u00e1zzal \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte. Ez lehet a palota legr\u00e9gebbi r\u00e9sze, amely feltehet\u0151en \u00c1rp\u00e1d-kori elemeket is mag\u00e1ban foglal. Ez a palota lett k\u00e9s\u0151bb az Erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g k\u00f6zpontja, a fejedelmek sz\u00e9khelye. Nyugati, f\u00f6ldszintes sz\u00e1rnya r\u00e9gen emeletes volt. A p\u00fcsp\u00f6ki palot\u00e1t a 16. sz\u00e1zadban J\u00e1nos Zsigmond alak\u00edttatta \u00e1t fejedelmi palot\u00e1v\u00e1, majd Bethlen G\u00e1bor idej\u00e9n Giacomo Resti it\u00e1liai \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei szerint \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. 1658-ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k feld\u00falt\u00e1k \u00e9s felgy\u00fajtott\u00e1k a v\u00e1rossal egy\u00fctt. 1690-t\u0151l az osztr\u00e1k csapatok kasz\u00e1rny\u00e1v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. Egy r\u00e9sz\u00e9t 1716-ban a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g visszakapta, de m\u00e1sik r\u00e9sz\u00e9t (az un. fejedelmi palota) a katonas\u00e1g tov\u00e1bb haszn\u00e1lta, csak 2009-ben kapta meg az \u00f6nkorm\u00e1nyzat. A p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gi r\u00e9sz\u00e9ben a 18. sz\u00e1zadban papnevel\u0151, a 20. sz\u00e1zadban k\u00e1ntoriskola is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ma \u00e9rseki hivatal."},{"sightId":1852,"townId":73,"active":2,"name_LO":"","address":"Bethlen G\u00e1bor utca 1.","mapdata":"1|812|732","gps_lat":"46.0703582314","gps_long":"23.5706911596","religion":1,"oldtype":"76,101","newtype":"76","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Batthyaneum-Gyulafehervar-2730","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Batthyaneum_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, Batthyaneum - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ab\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Batthyaneum_-_panoramio.jpg\/256px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Batthyaneum_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Batthyaneum_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Batthy\u00e1neum k\u00f6nyvt\u00e1r","seolink":"batthyaneum-konyvtar","note":"","history":"Gr. Batthy\u00e1ny Ign\u00e1c erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k alap\u00edtotta 1794-ben. El\u0151sz\u00f6r csillagvizsg\u00e1l\u00f3nak k\u00e9sz\u00fclt, majd a p\u00fcsp\u00f6k fokozatosan b\u0151v\u00edtette \u00e1sv\u00e1ny- \u00e9s \u00e9remgy\u0171jtem\u00e9nnyel, k\u00f6nyvt\u00e1rral. A Batthy\u00e1neum 55 000 k\u00f6tetes p\u00fcsp\u00f6ki k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak k\u00f3dexei vil\u00e1gh\u00edr\u0171ek. Az egyik latin nyelv\u0171 k\u00f3dexb\u0151l ker\u00fclt el\u0151 a harmadik legr\u00e9gibb \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 magyar nyelveml\u00e9k, a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri sorok 1310-b\u0151l.@\nA gy\u0171jtem\u00e9ny legjelent\u0151sebb r\u00e9szlege a k\u00f6nyvt\u00e1r, amelyben 927 k\u00f6tetnyi k\u00e9zirat \u00e9s k\u00f3dex \u00e9s 565 \u0151snyomtatv\u00e1ny tal\u00e1lhat\u00f3. Itt \u0151rzik a mai Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6z\u00e9pkori latin k\u00f3dexek 80%-\u00e1t. \u00c9rt\u00e9kes bibliagy\u0171jtem\u00e9nye hatsz\u00e1z k\u00f6tetes. A k\u00f3dexgy\u0171jtem\u00e9ny leg\u00e9rt\u00e9kesebb darabja a Codex aureus, a lorschi benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1gban 812-ben, arany bet\u0171kkel \u00edrt M\u00e1t\u00e9- \u00e9s M\u00e1rk-evang\u00e9lium. A Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri-k\u00f3dexben glosszak\u00e9nt maradt fenn a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri sorok nev\u0171 magyar nyelveml\u00e9k (1310\u201320). Itt \u0151rzik a D\u00f6brentei-k\u00f3dex eredetij\u00e9t \u00e9s a Batthy\u00e1ny-k\u00f3dexet, a legr\u00e9gebbi ismert magyarorsz\u00e1gi k\u00e9ziratos protest\u00e1ns \u00e9nekesk\u00f6nyvet.@\nBatthy\u00e1ny tudatosan gy\u0171jt\u00f6tte a k\u00f6nyveket, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt megv\u00e1s\u00e1rolta Migazzi b\u00e9csi \u00e9rsek nyolcezer k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t. A p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g 1792-ben megkapta az 1783-ban feloszlatott trinit\u00e1rius rend 1945-ben felszentelt barokk templom\u00e1t \u00e9s kolostor\u00e1t, \u00e9s Batthy\u00e1ny ezt alak\u00edtotta \u00e1t az int\u00e9zm\u00e9ny c\u00e9ljaira. El\u0151bb 1794-ben csillag\u00e1szati obszervat\u00f3riumot rendezett be a kor\u00e1bbi templomban, majd 1795-ben Nagyszebenb\u0151l a volt kolostorba hozatta k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t, Kolozsv\u00e1rr\u00f3l pedig a p\u00fcsp\u00f6ki nyomda nagy r\u00e9sz\u00e9t. A k\u00e9s\u0151bbi Batthy\u00e1neum 1798. j\u00falius 31-\u00e9n alakult meg hivatalosan. Batthy\u00e1ny az int\u00e9zm\u00e9nynek adom\u00e1nyozta a k\u00f6nyveken k\u00edv\u00fcl k\u00e9ziratokb\u00f3l, \u00e9rm\u00e9kb\u0151l, kagyl\u00f3kb\u00f3l \u00e9s \u00e1sv\u00e1nyokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t \u00e9s m\u00e9g ugyanazon \u00e9v november\u00e9ben meghalt. A k\u00f6nyvt\u00e1r kezdetben kb. h\u00faszezer k\u00f6tetb\u0151l \u00e1llt.@\nAlap\u00edt\u00f3ja az int\u00e9zm\u00e9nyt fejl\u0151d\u0151, pezsg\u0151 tudom\u00e1nyos m\u0171helynek sz\u00e1nta, de a tov\u00e1bbi forr\u00e1sok hi\u00e1nya miatt m\u00fazeumm\u00e1 v\u00e1lt, illetve f\u0151k\u00e9nt egyh\u00e1zi szem\u00e9lyek hagyat\u00e9k\u00e1val, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Beke Antal, Buczy Emil, Fogarasy Mih\u00e1ly, Kov\u00e1cs Mikl\u00f3s, L\u00f6nhart Ferenc, Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly \u00e9s Temesv\u00e1ri J\u00e1nos adom\u00e1nyaival gyarapodott. A k\u00f6nyvt\u00e1r 1893-ig negyvenezer k\u00f6tetesre b\u0151v\u00fclt. 1912-ben k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nny\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, \u00e9s \u00edgy \u00e9vente jelent\u0151s \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1st kapott k\u00f6nyvek v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra. Ugyanezen \u00e9vben felavatt\u00e1k a leg\u00e9rt\u00e9kesebb k\u00f6nyvek \u0151rz\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozott p\u00e1nc\u00e9ltermet.@\nA csillagda els\u0151 igazgat\u00f3ja M\u00e1rtonfi Antal csillag\u00e1sz-kanonok lett, aki el\u0151z\u0151leg B\u00e9csben Hell Miksa munkat\u00e1rsa volt. A csillagda tervez\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u0171szerbeszerz\u00e9s\u00e9t Hell Miksa szem\u00e9lyesen ir\u00e1ny\u00edtotta. Batthy\u00e1ny Ign\u00e1c maga is folytatott csillag\u00e1szati tanulm\u00e1nyokat. Nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1sokat rendelt el, \u00e9s elrendelte, hogy a csillag\u00e1sz megfigyel\u00e9seit minden \u00e9vben kinyomtatva tegye k\u00f6zz\u00e9. Ezt biztos\u00edtotta az int\u00e9zm\u00e9ny f\u00f6ldszinti helyis\u00e9geiben elhelyezked\u0151 saj\u00e1t nyomda. 1840-t\u0151l Erd\u00e9lyben itt v\u00e9geztek el\u0151sz\u00f6r rendszeres meteorol\u00f3giai megfigyel\u00e9seket.@\n1914-ben \u00e9rt\u00e9kesebb k\u00f6nyveinek egy r\u00e9sz\u00e9t, 1940-ben egyes k\u00e9ziratait Magyarorsz\u00e1gra sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Az 1930-as \u00e9vekben alap\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak egy r\u00e9sz\u00e9t eladt\u00e1k.@\n1949-ben a rom\u00e1n \u00e1llam a gy\u0171jtem\u00e9nyt lez\u00e1rta \u00e9s 1950-ben \u00e1llamos\u00edtotta. Az\u00f3ta a rom\u00e1niai nemzeti k\u00f6nyvt\u00e1rhoz tartozik \u00e9s csak k\u00fcl\u00f6n enged\u00e9llyel rendelkez\u0151 kutat\u00f3kat fogad. Egy korm\u00e1nyrendelet ugyan 1998-ban elrendelte, hogy vissza kell szolg\u00e1ltatni a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g jogut\u00f3dj\u00e1nak, de a rom\u00e1nok az\u00f3ta sem szolg\u00e1ltatt\u00e1k vissza az egyh\u00e1znak."},{"sightId":1853,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Sulu\u021biu Alexandru Sterca 2","mapdata":"1|1134|1034","gps_lat":"46.0685907344","gps_long":"23.5735145874","religion":0,"oldtype":"74,75","newtype":"21","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Bethlen-Gabor-Kollegium-Gyulafehervar-2731","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Colegiul_Bethlen.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba Iulia Colegiul Bethlen\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bc\/Alba_Iulia_Colegiul_Bethlen.JPG\/512px-Alba_Iulia_Colegiul_Bethlen.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Colegiul_Bethlen.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Bethlen G\u00e1bor Koll\u00e9gium","seolink":"volt-bethlen-gabor-kollegium","note":"","history":"1622-ben alap\u00edtotta a koll\u00e9giumot Bethlen G\u00e1bor fejedelem a heidelbergi akad\u00e9mia mint\u00e1j\u00e1ra. 1658-ban a II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem sikertelen lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t k\u00f6vet\u0151 t\u00f6r\u00f6k bossz\u00fahadj\u00e1rat ut\u00e1n Nagyenyedre k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. Az \u00e9p\u00fclet helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n 1672-t\u0151l itt kapott helyet a S\u00e1rospataki Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium eg\u00e9szen 1716-ig, amikor a cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g vette \u00e1t."},{"sightId":1854,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Bethlen G\u00e1bor utca 5.","mapdata":"1|957|732","gps_lat":"46.0704094180","gps_long":"23.5719288144","religion":0,"oldtype":"50,19","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Apor-palota-Gyulafehervar-2735","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Apor-h%C3%A1z_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, Apor-h\u00e1z - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Apor-h%C3%A1z_-_panoramio.jpg\/512px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Apor-h%C3%A1z_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Apor-h%C3%A1z_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Apor-palota","seolink":"apor-palota","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151renesz\u00e1nsz st\u00edlusban Batthy\u00e1ny Mikl\u00f3s erd\u00e9lyi kancell\u00e1r renesz\u00e1nsz palot\u00e1ja hely\u00e9n. \u00c9p\u00edttet\u0151je, gr\u00f3f Apor Istv\u00e1n, Erd\u00e9ly kincstart\u00f3ja volt. A 18. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben az osztr\u00e1k csapatok parancsnoka, de Steinville lakott benne, ekkor k\u00e9sz\u00fcltek a barokk bels\u0151 port\u00e1lok. K\u00e9s\u0151bbiekben a v\u00e1rosi rend\u0151rparancsnoks\u00e1g haszn\u00e1lta. 2000-ben \u00faj\u00edtott\u00e1k fel. Ma a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri 1918. december 1. egyetem rektori hivatala m\u0171k\u00f6dik benne."},{"sightId":1855,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Muzeul Na\u021bional al Unirii","address":"Strada Mihai Viteazu 12-14","mapdata":"1|843|1087","gps_lat":"46.0682598763","gps_long":"23.5709486523","religion":0,"oldtype":"20","newtype":"98","homepage":"https:\/\/mnuai.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nemzeti-Egyesules-Muzeuma-Gyulafehervar-2736","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Babilon-palota_(_V%C3%A1rosi_m%C3%BAzeum_)_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, Babilon-palota ( V\u00e1rosi m\u00fazeum ) - panoramio (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f1\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Babilon-palota_%28_V%C3%A1rosi_m%C3%BAzeum_%29_-_panoramio_%281%29.jpg\/512px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Babilon-palota_%28_V%C3%A1rosi_m%C3%BAzeum_%29_-_panoramio_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Babilon-palota_(_V%C3%A1rosi_m%C3%BAzeum_)_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Babilon-h\u00e1z, Nemzeti Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeuma","seolink":"babilon-haz-nemzeti-egyesules-muzeuma","note":"","history":"1851 \u00e9s 1853 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k tiszti lak\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra. Az eklektikus st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet nev\u00e9t impoz\u00e1ns m\u00e9reteir\u0151l kapta. 1967 \u00f3ta a Nemzeti Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeuma foglalja el az \u00e9p\u00fcletet. Mint minden m\u00e1st, a rom\u00e1nok ezt a m\u00fazeumot is lopt\u00e1k.@\nA m\u00fazeumot 1888-ban alap\u00edtotta az el\u0151z\u0151 \u00e9vben Rainer Zsigmond kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alakult als\u00f3-feh\u00e9rmegyei T\u00f6rt\u00e9nelmi, R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Egyes\u00fclet.@\nAz egyes\u00fclet a t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9km\u0171vek fellelt\u00e1roz\u00e1s\u00e1t \u00e9s megment\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. A v\u00e1rosi m\u00fazeum megszervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s vezet\u00e9s\u00e9vel Cserni B\u00e9la katolikus gimn\u00e1ziumi tan\u00e1rt b\u00edzt\u00e1k meg. Cserni B\u00e9la minden idej\u00e9t a m\u00fazeum gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1sat\u00e1sokra \u00e1ldozta. Levelez\u00e9st folytatott a kor nagy r\u00e9g\u00e9szeivel. 1916-ban hunyt el \u00f3ri\u00e1si gy\u0171jtem\u00e9nyt hagyva h\u00e1zra: 5865 \u0151sid\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9s 6544 r\u00f3mai kori leletet, 679 k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e1rgyat, 3937 p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9t, 7267 term\u00e9szettudom\u00e1nyi t\u00e1rgyat \u00e9s 4634 k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1rat. A m\u00fazeum a mai 3. sz\u00e1m\u00fa elemi iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1929-ben a Koron\u00e1z\u00e1si templom \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00e9szakkeleti sark\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. 1958-ban a m\u00fazeum megkapta a volt tiszti kaszin\u00f3t, ahol az \u0022Egyes\u00fcl\u00e9s Term\u00e9t\u0022 rendezt\u00e9k be. 1967-ben megkapta a Bobilon-h\u00e1zat is, \u00e9s ekkor nevezt\u00e9k \u00e1t \u0022Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeum\u0022-ra.\n&\neloerdely.ro: Nemzeti Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeuma - Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r|http:\/\/delerdely.eloerdely.ro\/kiallitok\/muzeum\/nemzeti-egyesules-muzeuma-gyulafehervar"},{"sightId":1856,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Sala Unirii","address":"Strada Muzeului","mapdata":"1|899|1102","gps_lat":"46.0681880158","gps_long":"23.5714731394","religion":0,"oldtype":"93","newtype":"98","homepage":"https:\/\/mnuai.ro\/sala-unirii\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nemzeti-Egyesules-Muzeuma-Gyulafehervar-2736","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_az_1866._%C3%A9vi_Custozzai_csata_eml%C3%A9k%C3%A9re_%C3%A1ll%C3%ADtott_obeliszk,_a_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_Tiszti_kaszin%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, az 1866. \u00e9vi Custozzai csata eml\u00e9k\u00e9re \u00e1ll\u00edtott obeliszk, a h\u00e1tt\u00e9rben a Tiszti kaszin\u00f3 \u00e9p\u00fclete - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/20\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_az_1866._%C3%A9vi_Custozzai_csata_eml%C3%A9k%C3%A9re_%C3%A1ll%C3%ADtott_obeliszk%2C_a_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_Tiszti_kaszin%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio.jpg\/512px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_az_1866._%C3%A9vi_Custozzai_csata_eml%C3%A9k%C3%A9re_%C3%A1ll%C3%ADtott_obeliszk%2C_a_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_Tiszti_kaszin%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_az_1866._%C3%A9vi_Custozzai_csata_eml%C3%A9k%C3%A9re_%C3%A1ll%C3%ADtott_obeliszk,_a_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_Tiszti_kaszin%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt tiszti kaszin\u00f3, Egyes\u00fcl\u00e9s Terme","seolink":"volt-tiszti-kaszino-egyesules-terme","note":"","history":"1898 \u00e9s 1900 k\u00f6z\u00f6tt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt a tisztek szabadidej\u00e9nek elt\u00f6lt\u00e9s\u00e9re. Az 1918. december 1-\u00e9n a v\u00e1rosban \u00f6sszecs\u0151d\u00fclt rom\u00e1n cs\u00fcrhe itt mondta ki Erd\u00e9ly egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t Rom\u00e1ni\u00e1val. Ezt egy Pierre Bellet nev\u0171 francia kret\u00e9n falra is m\u00e1zolta. 1958 \u00f3ta a Nemzeti Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeuma foglalja el az \u00e9p\u00fcletet. Mint minden m\u00e1st, a rom\u00e1nok ezt a m\u00fazeumot is lopt\u00e1k.@\nA m\u00fazeumot 1888-ban alap\u00edtotta az el\u0151z\u0151 \u00e9vben Rainer Zsigmond kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alakult als\u00f3-feh\u00e9rmegyei T\u00f6rt\u00e9nelmi, R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Egyes\u00fclet.@\nAz egyes\u00fclet a t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9km\u0171vek fellelt\u00e1roz\u00e1s\u00e1t \u00e9s megment\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. A v\u00e1rosi m\u00fazeum megszervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s vezet\u00e9s\u00e9vel Cserni B\u00e9la katolikus gimn\u00e1ziumi tan\u00e1rt b\u00edzt\u00e1k meg. Cserni B\u00e9la minden idej\u00e9t a m\u00fazeum gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1sat\u00e1sokra \u00e1ldozta. Levelez\u00e9st folytatott a kor nagy r\u00e9g\u00e9szeivel. 1916-ban hunyt el \u00f3ri\u00e1si gy\u0171jtem\u00e9nyt hagyva h\u00e1zra: 5865 \u0151sid\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9s 6544 r\u00f3mai kori leletet, 679 k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e1rgyat, 3937 p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9t, 7267 term\u00e9szettudom\u00e1nyi t\u00e1rgyat \u00e9s 4634 k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1rat. A m\u00fazeum a mai 3. sz\u00e1m\u00fa elemi iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1929-ben a Koron\u00e1z\u00e1si templom \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00e9szakkeleti sark\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. 1958-ban a m\u00fazeum megkapta a volt tiszti kaszin\u00f3t, ahol az \u0022Egyes\u00fcl\u00e9s Term\u00e9t\u0022 rendezt\u00e9k be. 1967-ben megkapta a Bobilon-h\u00e1zat is, \u00e9s ekkor nevezt\u00e9k \u00e1t \u0022Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeum\u0022-ra.\n&\neloerdely.ro: Nemzeti Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeuma - Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r|http:\/\/delerdely.eloerdely.ro\/kiallitok\/muzeum\/nemzeti-egyesules-muzeuma-gyulafehervar"},{"sightId":1857,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Institu\u021bia Prefectului Jude\u021bul Alba","address":"Pia\u0163a Ion I. C. Br\u0103tianu, Strada Bucure\u015fti","mapdata":"1|2044|1248","gps_lat":"46.0672398938","gps_long":"23.5812563843","religion":0,"oldtype":"17,18","newtype":"11","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Torvenyszeki-palota-es-foghaz-Gyulafehervar-1817","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Prefectura.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba Iulia Prefectura\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/91\/Alba_Iulia_Prefectura.jpg\/512px-Alba_Iulia_Prefectura.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Prefectura.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki palota \u00e9s fogh\u00e1z","seolink":"egykori-torvenyszeki-palota-es-foghaz","note":"","history":"1904-ben Gerster K\u00e1lm\u00e1n budapesti \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt meg. Ma a Feh\u00e9r megyei \u00f6nkorm\u00e1nyzat (prefekt\u00fara) sz\u00e9khelye."},{"sightId":1858,"townId":73,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Viteazu","mapdata":"1|1265|1281","gps_lat":"46.0670905642","gps_long":"23.5745672979","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"22","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Fels%C5%91_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, Fels\u0151 K\u00e1roly-kapu - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Fels%C5%91_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\/512px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Fels%C5%91_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Fels%C5%91_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fels\u0151 K\u00e1roly-kapu, III-as sz\u00e1m\u00fa v\u00e1rkapu","seolink":"felso-karoly-kapu-iii-as-szamu-varkapu","note":"","history":""},{"sightId":1859,"townId":73,"active":1,"name_LO":"\u0218coala Gimnazial\u0103 Avram Iancu","address":"Strada Moldovei 2","mapdata":"1|1754|2070","gps_lat":"46.0623813037","gps_long":"23.5788012226","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori r\u00e9g\u00e9szeti m\u00fazeum","seolink":"egykori-regeszeti-muzeum","note":"","history":"A m\u00fazeumot 1888-ban alap\u00edtotta az el\u0151z\u0151 \u00e9vben Rainer Zsigmond kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alakult als\u00f3-feh\u00e9rmegyei T\u00f6rt\u00e9nelmi, R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Egyes\u00fclet. Az egyes\u00fclet a t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9km\u0171vek fellelt\u00e1roz\u00e1s\u00e1t \u00e9s megment\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. A v\u00e1rosi m\u00fazeum megszervez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s vezet\u00e9s\u00e9vel Cserni B\u00e9la katolikus gimn\u00e1ziumi tan\u00e1rt b\u00edzt\u00e1k meg. Cserni B\u00e9la minden idej\u00e9t a m\u00fazeum gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1sat\u00e1sokra \u00e1ldozta. Levelez\u00e9st folytatott a kor nagy r\u00e9g\u00e9szeivel. 1916-ban hunyt el \u00f3ri\u00e1si gy\u0171jtem\u00e9nyt hagyva h\u00e1zra: 5865 \u0151sid\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9s 6544 r\u00f3mai kori leletet, 679 k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e1rgyat, 3937 p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9t, 7267 term\u00e9szettudom\u00e1nyi t\u00e1rgyat \u00e9s 4634 k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1rat. A m\u00fazeum 1900-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt ebbe az \u00e9p\u00fcletbe, ahol ma Avram Iancu nev\u00e9t visel\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos iskola m\u0171k\u00f6dik. 1929-ben a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n \u00e9p\u00edtett \u00fan. koron\u00e1z\u00e1si templom \u00e9p\u00fclet\u00e9nek \u00e9szakkeleti sark\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. 1958-ban a m\u00fazeum megkapta a volt tiszti kaszin\u00f3t, ahol az \u0022Egyes\u00fcl\u00e9s Term\u00e9t\u0022 rendezt\u00e9k be. 1967-ben megkapta a Bobilon-h\u00e1zat is, \u00e9s ekkor nevezt\u00e9k \u00e1t \u0022Egyes\u00fcl\u00e9s M\u00fazeum\u0022-ra."},{"sightId":1860,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Liceul De Muzic\u0103 \u015ei Arte Plastice","address":"Strada C\u0103l\u0103ra\u0219ilor 4","mapdata":"1|2183|136","gps_lat":"46.0738506484","gps_long":"23.5825170254","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar polg\u00e1ri iskola","seolink":"egykori-magyar-polgari-iskola","note":"","history":"1900-1901-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt a magyar polg\u00e1ri iskola sz\u00e1m\u00e1ra. 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok elvett\u00e9k \u00e9s ebben nyitott\u00e1k meg Mihai Viteazul neve alatt az els\u0151 rom\u00e1n \u00e1llami l\u00edceumot Erd\u00e9lyben."},{"sightId":1861,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Unirii 3","mapdata":"1|687|840","gps_lat":"46.0696853029","gps_long":"23.5695965059","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.museikon.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori katonai k\u00f3rh\u00e1z, Museikon ortodox egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum","seolink":"egykori-katonai-korhaz-museikon-ortodox-egyhazmuveszeti-muzeum","note":"","history":"Joseph de Quadri tervei alapj\u00e1n osztr\u00e1k katonai k\u00f3rh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt a 18. sz\u00e1zadban."},{"sightId":1862,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Unirii","mapdata":"1|949|998","gps_lat":"46.0687775159","gps_long":"23.5718431315","religion":1,"oldtype":"75,6","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Unirii_15_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO AB Alba Iulia Unirii 15 (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/be\/RO_AB_Alba_Iulia_Unirii_15_%281%29.jpg\/512px-RO_AB_Alba_Iulia_Unirii_15_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Unirii_15_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt jezsuita koll\u00e9gium, katolikus szemin\u00e1rium","seolink":"volt-jezsuita-kollegium-katolikus-szeminarium","note":"","history":"A jezsuita rend 1579-ben, B\u00e1thory Istv\u00e1n katolikus erd\u00e9lyi fejedelem uralkod\u00e1sa idej\u00e9n telepedett le Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron. Ekkor kezdt\u00e9k el a ma m\u00e1r nem l\u00e9tez\u0151 B\u00e1thory f\u00e9le templomban kik\u00e9pezni a papn\u00f6vend\u00e9keket. A 16. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 fel\u00e9p\u00fclt a koll\u00e9giumot is mag\u00e1ba foglal\u00f3 kolostor \u00e9p\u00fclete. A jezzuit\u00e1kat nem sokkal ezut\u00e1n el\u0171zt\u00e9k, \u00e9s a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n szervezt\u00e9k csak \u00fajj\u00e1 a koll\u00e9giumot. Az iskola 1776-ban a jezsuita rend feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n a romai katolikus szemin\u00e1rium tulajdon\u00e1ba ker\u00fcl. A szemin\u00e1rium 1783-ig m\u0171k\u00f6dik itt. \n&\nalbaiuliaqr.ro: A VOLT JEZSUITA KOLL\u00c9GIUM|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/fostul-colegiu-iezuit\/?lang=hu"},{"sightId":1863,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Castrul Roman-Poarta de Sud","address":"Strada Militari","mapdata":"1|1037|1407","gps_lat":"46.0663261370","gps_long":"23.5726941141","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Saturnian, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Apulum_-_Porta_Principalis_Dextra_-_01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Apulum - Porta Principalis Dextra - 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/79\/Apulum_-_Porta_Principalis_Dextra_-_01.jpg\/512px-Apulum_-_Porta_Principalis_Dextra_-_01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Apulum_-_Porta_Principalis_Dextra_-_01.jpg\u0022\u003ESaturnian\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Apulum r\u00f3mai castrum d\u00e9li kapuj\u00e1nak m\u0171romai","seolink":"apulum-romai-castrum-deli-kapujanak-muromai","note":"","history":"Az \u00f3kori r\u00f3mai Apulum nev\u0171 castrum d\u00e9li kapuj\u00e1t akarja szimboliz\u00e1lni ez a m\u0171rom. Fontos eml\u00e9ke ez az \u00f3kori rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemnek, minthogy R\u00f3ma az \u00f3kori rom\u00e1nok birodalma volt, legal\u00e1bbis a rom\u00e1nok szerint. \n&\nalbaiuliaqr.ro: A R\u00d3MAI KASTRUM D\u00c9LI KAPUJA|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/poarta-de-sud-a-castrului-roman\/?lang=hu"},{"sightId":1864,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Muzeul Principia","address":"Pia\u021ba Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|1003|1082","gps_lat":"46.0682634317","gps_long":"23.5722409356","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba-Carolina_07.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba-Carolina 07\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/52\/Alba-Carolina_07.jpg\/512px-Alba-Carolina_07.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba-Carolina_07.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Principia M\u00fazeum","seolink":"principia-muzeum","note":"","history":"A r\u00e9gi Apulum r\u00f3mai kasztrum Principalis \u00e9p\u00fclet\u00e9nek a maradv\u00e1nyait mutatja be. Ebben az \u00e9p\u00fcletben sz\u00e9kelt a 13-ik Gemina l\u00e9gi\u00f3 parancsnoks\u00e1ga.\n&\nalbaiuliaqr.ro: PRINCIPIA M\u00daZEUM|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/muzeul-principia\/?lang=hu"},{"sightId":1865,"townId":73,"active":2,"name_LO":"Universitatea 1 Decembrie 1918","address":"Pia\u021ba Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|1039|1014","gps_lat":"46.0686451741","gps_long":"23.5726915506","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Apor_Alba-Iulia_02.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Apor Alba-Iulia 02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/46\/Palatul_Apor_Alba-Iulia_02.jpg\/512px-Palatul_Apor_Alba-Iulia_02.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Apor_Alba-Iulia_02.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"volt-romai-katolikus-fogimnazium","note":"","history":"Majl\u00e1th Guszt\u00e1v K\u00e1roly p\u00fcsp\u00f6k (1897-1938) \u00e9p\u00edttette 1903 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6tt neoklasszicista st\u00edlusban. A R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne 1948-ig, amikor is \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k.@\nHely\u00e9n a k\u00f6z\u00e9pkorban domonkosrendi z\u00e1rda \u00e9s templom \u00e1llt, melyet a B\u00e1thoryak az 1579-ben betelep\u00edtett jezsuit\u00e1knak adtak \u00e1t. Alig h\u00fasz\u00e9vi tan\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a jezsuit\u00e1knak el kellett hagyniuk a v\u00e1rat. A f\u0151\u00e9p\u00fclet m\u00f6g\u00f6tt most is \u00e1ll a kolostor egy r\u00e9sze, bolthajt\u00e1sos egyemeletes \u00e9p\u00fclet. Ebben kapott helyet a Bethlen akad\u00e9mia h\u00edres k\u00f6nyvt\u00e1ra, amit 1661-ben a t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r seregek felgy\u00fajtottak \u00e9s a t\u0171z martal\u00e9k\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. 1716-ban a jezsuit\u00e1k \u00fajra visszakapj\u00e1k elkobzott \u00e9p\u00fcleteiket, \u00fajra koll\u00e9giumot alap\u00edtottak, ahol 1778-ig, a rend feloszlat\u00e1s\u00e1ig m\u0171k\u00f6dtek. Ekkor r\u00f6vid ideig a r\u00f3mai katolikus teol\u00f3gia k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletbe. Ut\u00e1na, 1898-ig, a templom \u00e9s a kolostor lebont\u00e1s\u00e1ig papok \u00e9s vil\u00e1gi tan\u00e1rok tan\u00edtottak a f\u0151gimn\u00e1zium el\u0151dj\u00e9ben.@\n1991-ben alap\u00edtott\u00e1k meg a rom\u00e1n 1918. december 1-e egyetemet, aminek ma a sz\u00e9khelye.\n&\neloerdely.ro: Majl\u00e1th Guszt\u00e1v Gimn\u00e1zium|http:\/\/delerdely.eloerdely.ro\/epitett-orokseg\/emlekmu\/majlath-gusztav-gimnazium"},{"sightId":1866,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Iuliu Maniu","mapdata":"1|2070|530","gps_lat":"46.0715416050","gps_long":"23.5815152237","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Palatul_Gisella_(1).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba Iulia Palatul Gisella (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/34\/Alba_Iulia_Palatul_Gisella_%281%29.JPG\/512px-Alba_Iulia_Palatul_Gisella_%281%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Palatul_Gisella_(1).JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Gizella palota","seolink":"gizella-palota","note":"","history":"Az als\u00f3 v\u00e1ros els\u0151 emeletes \u00e9p\u00fclete volt, amelyet 1905-ben \u00e9p\u00edtettek a gazdag zsid\u00f3 Gl\u00fcck csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra.\n&\nalbaiuliaqr.ro: A GIZELLA PALOTA|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/palatul-gisella\/?lang=hu"},{"sightId":1867,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Hotel Medieval","address":"Strada Militari 2","mapdata":"1|1136|1337","gps_lat":"46.0667527981","gps_long":"23.5734564654","religion":0,"oldtype":"20","newtype":"80","homepage":"http:\/\/hotel-medieval.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Militari_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO AB Alba Iulia Militari 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/85\/RO_AB_Alba_Iulia_Militari_2.jpg\/512px-RO_AB_Alba_Iulia_Militari_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Militari_2.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori katonai rakt\u00e1r","seolink":"egykori-katonai-raktar","note":"","history":"A 18- sz\u00e1zadi osztr\u00e1k er\u0151d\u00edtm\u00e9ny rakt\u00e1ra volt, jelenleg \u00f6t csillagos hotel.\n&\nalbaiuliaqr.ro: A V\u00c1R RAKT\u00c1RA|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/fosta-manutana\/?lang=hu"},{"sightId":1868,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1102|1128","gps_lat":"46.0680232494","gps_long":"23.5731988855","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Monumentul_lui_Ludovic_Losy_von_Lossenau_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO AB Alba Iulia Monumentul lui Ludovic Losy von Lossenau (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8e\/RO_AB_Alba_Iulia_Monumentul_lui_Ludovic_Losy_von_Lossenau_%281%29.jpg\/256px-RO_AB_Alba_Iulia_Monumentul_lui_Ludovic_Losy_von_Lossenau_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Monumentul_lui_Ludovic_Losy_von_Lossenau_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Ferencz J\u00f3zsef laktanya","seolink":"volt-ferencz-jozsef-laktanya","note":"","history":"A laktanya 1897 \u00e9s 1898 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia k\u00f6z\u00f6s hadserege sz\u00e1m\u00e1ra, a v\u00e1r teljes keleti oldal\u00e1n, amely a v\u00e1rt\u00e9rrel hat\u00e1ros. A n\u00e9gy sarokba \u00e9p\u00edtett egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnynak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, egy nagy bels\u0151 udvar alakult ki. Az \u00e9p\u00fclet egy volt templom \u00e9s kolostor hely\u00e9re \u00e9p\u00fclt. \n&\nalbaiuliaqr.ro: AZ \u00daTT\u00d6R\u0150 LAKTANYA|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/cazarma-pionierilor\/?lang=hu"},{"sightId":1869,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Militari","mapdata":"1|1171|1297","gps_lat":"46.0671166358","gps_long":"23.5738193320","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"105","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Militari_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO AB Alba Iulia Militari 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/41\/RO_AB_Alba_Iulia_Militari_1.jpg\/512px-RO_AB_Alba_Iulia_Militari_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Militari_1.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt katonai parancsnoks\u00e1g","seolink":"volt-katonai-parancsnoksag","note":"","history":"Giovanni Morando Visconti tervezte, a 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt.\n&\nalbaiuliaqr.ro: A PARANCSNOKS\u00c1G \u00c9P\u00dcLETE|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/fostul-comisariat-de-razboi\/?lang=hu"},{"sightId":1870,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Poarta a II-a a Cet\u0103\u021bii","address":"","mapdata":"1|1379|1238","gps_lat":"46.0673777080","gps_long":"23.5755532504","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Poarta_a_II-a_a_Cetatii.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba Iulia Poarta a II-a a Cetatii\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5b\/Alba_Iulia_Poarta_a_II-a_a_Cetatii.jpg\/512px-Alba_Iulia_Poarta_a_II-a_a_Cetatii.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Poarta_a_II-a_a_Cetatii.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"II-es sz\u00e1m\u00fa v\u00e1rkapu","seolink":"ii-es-szamu-varkapu","note":"","history":"1935-ben lebontott\u00e1k, \u00e9s 2009-ben restaur\u00e1lt\u00e1k, nem az eredeti form\u00e1j\u00e1ban."},{"sightId":1871,"townId":73,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1479|1084","gps_lat":"46.0682646650","gps_long":"23.5764128610","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"22","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Als%C3%B3_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, Als\u00f3 K\u00e1roly-kapu - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/77\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Als%C3%B3_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\/512px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_Als%C3%B3_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_Als%C3%B3_K%C3%A1roly-kapu_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"I-es sz\u00e1m\u00fa v\u00e1rkapu, als\u00f3 K\u00e1roly-kapu","seolink":"i-es-szamu-varkapu-also-karoly-kapu","note":"","history":""},{"sightId":1872,"townId":73,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|582|1121","gps_lat":"46.0679898623","gps_long":"23.5687107343","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"22","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Alba_Carolina,_poarta_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetatea Alba Carolina, poarta 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5c\/Cetatea_Alba_Carolina%2C_poarta_4.jpg\/512px-Cetatea_Alba_Carolina%2C_poarta_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Alba_Carolina,_poarta_4.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"IV-es sz\u00e1m\u00fa v\u00e1rkapu, P\u00fcsp\u00f6k kapuja, \u00daj kapu","seolink":"iv-es-szamu-varkapu-puspok-kapuja-uj-kapu","note":"","history":"Kereszt\u00fcl szeli a Trinit\u00e1rius \u00e9s a Szent Mih\u00e1ly b\u00e1stya k\u00f6z\u00f6tti falat."},{"sightId":1873,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|437|1154","gps_lat":"46.0678152382","gps_long":"23.5674127047","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"22","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Codrinb, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Carolina_Fortress_2011_-_Wall_Bridge.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba Carolina Fortress 2011 - Wall Bridge\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/78\/Alba_Carolina_Fortress_2011_-_Wall_Bridge.jpg\/512px-Alba_Carolina_Fortress_2011_-_Wall_Bridge.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Carolina_Fortress_2011_-_Wall_Bridge.jpg\u0022\u003ECodrinb\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V-\u00f6s sz\u00e1m\u00fa v\u00e1rkapu","seolink":"v-os-szamu-varkapu","note":"","history":"A v\u00e1r nyugati r\u00e9szen tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s az egyik mell\u00e9kbej\u00e1rata a v\u00e1rnak. A XVIII-XIX. sz\u00e1zadban itt mentek a katon\u00e1k gyakorlatozni a k\u00f6zelben lev\u0151 l\u0151t\u00e9rre. A kapunak egy 15 m\u00e9ter hossz\u00fa alag\u00fat form\u00e1ja van."},{"sightId":1874,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1242|523","gps_lat":"46.0716388285","gps_long":"23.5744040213","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"22","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"VII-es sz\u00e1m\u00fa v\u00e1rkapu","seolink":"vii-es-szamu-varkapu","note":"","history":"A kaput a v\u00e1r restaur\u00e1l\u00e1sa alatt fedezt\u00e9k fel, t\u00f6bb mint 300 \u00e9vig nem haszn\u00e1lt\u00e1k. A kaput m\u00e1r a v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n befalazt\u00e1k, ami azt jelentette, hogy nem sz\u00e1m\u00edtottak a haszn\u00e1lat\u00e1ra. 1717 el\u00f6tt ez a kapu az osztr\u00e1k katon\u00e1k ki\/be mozg\u00e1s\u00e1t biztos\u00edtotta a v\u00e1rb\u00f3l, egy esetleges nem v\u00e1rt t\u00e1mad\u00e1s alatt."},{"sightId":1875,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Bastionul Sf\u00e2ntul Capistrano","address":"","mapdata":"1|1395|1057","gps_lat":"46.0684201447","gps_long":"23.5757641525","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"22","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kapisztr\u00e1n-b\u00e1stya, Erd\u00e9ly b\u00e1stya","seolink":"kapisztran-bastya-erdely-bastya","note":"","history":"A b\u00e1stya tetej\u00e9n Erd\u00e9ly \u00e9s Magyarorsz\u00e1g c\u00edmere l\u00e1that\u00f3. Kapisztr\u00e1n J\u00e1nos olasz szerzetes toborz\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek jelent\u0151s szerepe volt az 1456-os n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri diadalban. 1690-ben avatt\u00e1k szent\u00e9."},{"sightId":1876,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1015|608","gps_lat":"46.0711131908","gps_long":"23.5724407476","religion":0,"oldtype":"26","newtype":"26","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gyulafehervar-erodje-Gyulafehervar-1452","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Dobos t\u00e9r","seolink":"dobos-ter","note":"","history":"A t\u00e9r a nev\u00e9t a k\u00f6z\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 dobos szobr\u00e1r\u00f3l kapta, aki 18. sz\u00e1zadi egyenruh\u00e1t visel. A t\u00e9r nem m\u00e1s, mint az \u00e9szaki oldalon tal\u00e1lhat\u00f3 Szent Erzs\u00e9bet \u00e9s Szent K\u00e1roly b\u00e1stya k\u00f6z\u00f6tti ter\u00fclet. \n&\nalbaiuliaqr.ro: A DOBOS T\u00c9R|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/piata-tobosarului\/?lang=hu"},{"sightId":1877,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|986|1303","gps_lat":"46.0669943232","gps_long":"23.5722063089","religion":0,"oldtype":"116","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba-Carolina_05.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba-Carolina 05\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/50\/Alba-Carolina_05.jpg\/512px-Alba-Carolina_05.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba-Carolina_05.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"P\u00e9nzverde kapuja","seolink":"penzverde-kapuja","note":"","history":"Az els\u0151 p\u00e9nz ver\u00e9se B\u00e1thory G\u00e1bor fejedelem uralkod\u00e1sa alatt t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s rajta volt a v\u00e1ros c\u00edmere. A p\u00e9nzver\u00e9s Bethlen G\u00e1bor fejedelem idej\u00e9n \u00e9rte el a cs\u00facsot, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt aranyp\u00e9nzt is vertek. Miut\u00e1n Erd\u00e9ly a Habsburgok uralma al\u00e1 ker\u00fclt, a p\u00e9nzverde is a Habsburg Birodalom tulajdona lett. Az \u00faj p\u00e9nzverde a v\u00e1r d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n kapott helyet, a fejedelmi palota \u00e9s a v\u00e1rrakt\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt. R\u00f6vid id\u0151 alatt a birodalom egyik legf\u0151bb p\u00e9nzver\u0151 m\u0171helye lett. 1871-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, bez\u00e1rta ut\u00e1n az \u00f6sszes berendez\u00e9st \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a felvid\u00e9ki K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1ra.\n&\nalbaiuliaqr.ro: A P\u00c9NZVERDE KAPUJA|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/poarta-monetariei-transilvaniei\/?lang=hu"},{"sightId":1878,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Bethlen G\u00e1bor utca","mapdata":"1|873|750","gps_lat":"46.0701744644","gps_long":"23.5712922275","religion":1,"oldtype":"6","newtype":"6","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catholic_seminary_alba_iulia.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Catholic seminary alba iulia\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/da\/Catholic_seminary_alba_iulia.jpg\/512px-Catholic_seminary_alba_iulia.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catholic_seminary_alba_iulia.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai Katolikus Szemin\u00e1rium","seolink":"romai-katolikus-szeminarium","note":"","history":"A R\u00f3mai Katolikus Szemin\u00e1rium, Seminarium Incarnatae Sapientiae (jelent\u00e9se: Megtestes\u00fclt B\u00f6lcsess\u00e9g) alap\u00edt\u00e1s\u00e1ra 1753-ban ker\u00fclt sor b\u00e1r\u00f3 Sztojka Zsigmond Antal p\u00fcsp\u00f6k (1749-1759) \u00e1ltal. A v\u00e1ron bel\u00fcl t\u00f6bb helyen is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Batthy\u00e1ny Ign\u00e1c p\u00fcsp\u00f6k (1780-1798) kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re az 1783-ban megsz\u00fcntetett Szenth\u00e1roms\u00e1g rend \u00e9p\u00fcletei m\u00e1s rendeltet\u00e9st kaptak. A templom \u00e9p\u00fclet\u00e9ben k\u00f6nyvt\u00e1rat \u00e9s csillagvizsg\u00e1l\u00f3t (Batthy\u00e1neum) rendeztek be. A kolostorba pedig a teol\u00f3gia int\u00e9zm\u00e9nye k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be \u00e9s napjainkban is ott m\u0171k\u00f6dik. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben, Fogarasy Mih\u00e1ly p\u00fcsp\u00f6k (186-1882) idej\u00e9n, munk\u00e1latok folytak a d\u00e9li r\u00e9szen, ahol egy \u00faj sz\u00e1rny \u00e9p\u00fclt. Az int\u00e9zm\u00e9ny jelenlegi alakj\u00e1t a 20. sz\u00e1zadban nyerte el M\u00e1rton \u00c1ron (1939-1980) p\u00fcsp\u00f6k ideje alatt.\n&\nalbaiuliaqr.ro: A R\u00d3MAI KATOLIKUS INT\u00c9ZET|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/institutul-romano-catolic\/?lang=hu"},{"sightId":1879,"townId":73,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|621|1259","gps_lat":"46.0672183758","gps_long":"23.5689974636","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/22973\/marton-aron-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k szobra","seolink":"marton-aron-puspok-szobra","note":"A r\u00f3mai katolikus p\u00fcsp\u00f6ki palota udvar\u00e1n. ","history":"M\u00e1rton \u00c1ron erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00fck szobr\u00e1t 2013 j\u00fanius 29-\u00e9n avatta fel dr. Jakubinyi Gy\u00f6rgy \u00e9rsek. Gergely Zolt\u00e1n szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa."},{"sightId":1880,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Monumentul Custozza","address":"Piata Cetatii","mapdata":"1|974|1123","gps_lat":"46.0680154875","gps_long":"23.5721030331","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_az_1866._%C3%A9vi_Custozzai_csata_eml%C3%A9k%C3%A9re_%C3%A1ll%C3%ADtott_obeliszk,_a_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_Tiszti_kaszin%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r, az 1866. \u00e9vi Custozzai csata eml\u00e9k\u00e9re \u00e1ll\u00edtott obeliszk, a h\u00e1tt\u00e9rben a Tiszti kaszin\u00f3 \u00e9p\u00fclete - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/20\/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_az_1866._%C3%A9vi_Custozzai_csata_eml%C3%A9k%C3%A9re_%C3%A1ll%C3%ADtott_obeliszk%2C_a_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_Tiszti_kaszin%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio.jpg\/512px-Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r%2C_az_1866._%C3%A9vi_Custozzai_csata_eml%C3%A9k%C3%A9re_%C3%A1ll%C3%ADtott_obeliszk%2C_a_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_Tiszti_kaszin%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyulafeh%C3%A9rv%C3%A1r,_az_1866._%C3%A9vi_Custozzai_csata_eml%C3%A9k%C3%A9re_%C3%A1ll%C3%ADtott_obeliszk,_a_h%C3%A1tt%C3%A9rben_a_Tiszti_kaszin%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Custozzai csata eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"custozzai-csata-emlekmuve","note":"","history":"1866-ban a Habsburg Birodalom \u00e9s Olaszorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt zajlott le az \u00fctk\u00f6zet az olaszorsz\u00e1gi Custozza v\u00e1rosa mellett az el\u0151bbi gy\u0151zelm\u00e9vel. A csat\u00e1ban a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri 50-es gyalogezred is r\u00e9szt vett. A gy\u0151zelem hat\u00e1s\u00e1ra a Habsburgok megtarthatt\u00e1k Venetot \u00e9s D\u00e9l-Tirolt. 1906-ban, a csata 40-ik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n az osztr\u00e1k tisztek \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy eml\u00e9km\u0171vet emelnek a 133 elesett katona \u00e9s tiszt (t\u00f6bbnyire magyar \u00e9s ol\u00e1h katon\u00e1k) eml\u00e9k\u00e9re.\n&\nalbaiuliaqr.ro: CUSTOZZA M\u0170EML\u00c9K|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/monumentul-custozza\/?lang=hu"},{"sightId":1881,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Piata Cetatii","mapdata":"1|1038|1143","gps_lat":"46.0678981098","gps_long":"23.5726682451","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/20115\/losenau-emlekmu#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Monumentul_lui_Ludovic_Losy_von_Lossenau_(4).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO AB Alba Iulia Monumentul lui Ludovic Losy von Lossenau (4)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ef\/RO_AB_Alba_Iulia_Monumentul_lui_Ludovic_Losy_von_Lossenau_%284%29.jpg\/256px-RO_AB_Alba_Iulia_Monumentul_lui_Ludovic_Losy_von_Lossenau_%284%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_AB_Alba_Iulia_Monumentul_lui_Ludovic_Losy_von_Lossenau_(4).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ludwig Losy von Losenau eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"ludwig-losy-von-losenau-emlekmuve","note":"","history":"1849. febru\u00e1r 9-\u00e9n a piski csat\u00e1ban Bem t\u00e1bornok magyar serege veres\u00e9get m\u00e9rt az Erd\u00e9lyt megsz\u00e1llva tart\u00f3 osztr\u00e1kokra. Az osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri ezredes Ludwig Losy von Lossenau s\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt, majd p\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb meghalt. A magyar szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n 1852. j\u00falius 23-\u00e1n a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri v\u00e1r parkj\u00e1ban Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r jelenl\u00e9t\u00e9ben rakt\u00e1k le az eml\u00e9km\u0171 alapk\u00f6v\u00e9t, de csak 1853-ban k\u00e9sz\u00fclt el. \n&\nalbaiuliaqr.ro: A LOSSENAU EML\u00c9KM\u0170|https:\/\/albaiuliaqr.ro\/monumentul-lossenau\/?lang=hu"},{"sightId":1882,"townId":73,"active":1,"name_LO":"Obeliscul lui Horea, Clo\u0219ca \u015fi Cri\u0219an","address":"","mapdata":"1|1385|1308","gps_lat":"46.0669025837","gps_long":"23.5755172218","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28208\/horea-closca-es-crisan-emlekmu#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Viorel Marcu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Bastionar%C4%83_Alba_Carolina,_Alba_Iulia,_Romania_-_panoramio_(32).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetatea Bastionar\u0103 Alba Carolina, Alba Iulia, Romania - panoramio (32)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/74\/Cetatea_Bastionar%C4%83_Alba_Carolina%2C_Alba_Iulia%2C_Romania_-_panoramio_%2832%29.jpg\/512px-Cetatea_Bastionar%C4%83_Alba_Carolina%2C_Alba_Iulia%2C_Romania_-_panoramio_%2832%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Bastionar%C4%83_Alba_Carolina,_Alba_Iulia,_Romania_-_panoramio_(32).jpg\u0022\u003EViorel Marcu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Horea, Clo\u0219ca \u00e9s Cri\u0219an obeliszkje","seolink":"horea-closca-es-crisan-obeliszkje","note":"","history":"A Szent Gy\u00f6rgy-kapu el\u0151tt, 1937-ben emelt\u00e9k. A szobr\u00e1szati munk\u00e1kat a magyar Fekete J\u00f3zsef k\u00e9sz\u00edtette.@\n1784-ben II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n a cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. Nem volt t\u00f6meges megtorl\u00e1s, a gyilkosok szabadon t\u00e1vozhattak.\n"},{"sightId":1883,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Iuliu Maniu","mapdata":"1|2042|353","gps_lat":"46.0726103327","gps_long":"23.5812001807","religion":1,"oldtype":"2,5,74","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Irgalmas n\u0151v\u00e9rek z\u00e1rd\u00e1ja \u00e9s le\u00e1nynevel\u0151 int\u00e9zete","seolink":"irgalmas-noverek-zardaja-es-leanynevelo-intezete","note":"","history":"Az egykori z\u00e1rda \u00e9s iskola\u00e9p\u00fclet m\u00e1r nem \u00e1ll, de a k\u00e1poln\u00e1t meghagyt\u00e1k a mai napig. AZ egykor Hunyadir\u00f3l elnevezett t\u00e9ren \u00e1ll, amely eredeti for\u00e1j\u00e1b\u00f3l nem sokat \u0151rz\u00f6tt meg a kommunista v\u00e1rosrombol\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben.\n&\nwikipedia: P\u00e1li Szent Vinc\u00e9r\u0151l nevezett Szatm\u00e1ri Irgalmas N\u0151v\u00e9rek|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/P%C3%A1li_Szent_Vinc%C3%A9r%C5%91l_nevezett_Szatm%C3%A1ri_Irgalmas_N%C5%91v%C3%A9rek"},{"sightId":2484,"townId":73,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|361|1252","gps_lat":"46.0672044195","gps_long":"23.5668014020","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"22","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Porta_a_VI-a_a_Cetatii.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Alba Iulia Porta a VI-a a Cetatii\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1b\/Alba_Iulia_Porta_a_VI-a_a_Cetatii.jpg\/512px-Alba_Iulia_Porta_a_VI-a_a_Cetatii.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Alba_Iulia_Porta_a_VI-a_a_Cetatii.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"VI-os sz\u00e1m\u00fa v\u00e1rkapu","seolink":"vi-os-szamu-varkapu","note":"","history":"A kapu a v\u00e1r nyugati oldal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 a harmadik v\u00e9d\u0151vonal ment\u00e9n. A restaur\u00e1torok a k\u00e9t oszlop tetej\u00e9re, k\u00e9t el nemrobbant k\u0151agy\u00fagoly\u00f3t helyeztek."},{"sightId":2485,"townId":73,"active":2,"name_LO":"Palatul Principilor","address":"Strada Mihai Viteazu","mapdata":"1|838|1256","gps_lat":"46.0672114465","gps_long":"23.5708550064","religion":0,"oldtype":"7,50","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ciprian Lazar from Alba Iulia, Romania, CC BY-SA 2.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statuia_lui_Mihai_Viteazul_%26_Palatul_Principilor.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Statuia lui Mihai Viteazul & Palatul Principilor\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1d\/Statuia_lui_Mihai_Viteazul_%26_Palatul_Principilor.jpg\/512px-Statuia_lui_Mihai_Viteazul_%26_Palatul_Principilor.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statuia_lui_Mihai_Viteazul_%26_Palatul_Principilor.jpg\u0022\u003ECiprian Lazar from Alba Iulia, Romania\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori fejedelmi palota","seolink":"egykori-fejedelmi-palota","note":"","history":"A sz\u00e9kesegyh\u00e1z szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban \u00e1ll az erd\u00e9lyi fejedelmek egykori 15. sz\u00e1zadi palot\u00e1ja \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6ki palota. A Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal 1009-ben alap\u00edtott erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9get a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1n hatalom nyom\u00e1s\u00e1ra 1932-ben gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gre kellett \u00e1tkeresztelni, majd 1991-t\u0151l \u00e9rseks\u00e9gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik.@\nNyugati, f\u00f6ldszintes sz\u00e1rnya r\u00e9gen emeletes volt. A p\u00fcsp\u00f6ki palot\u00e1t a 16. sz\u00e1zadban J\u00e1nos Zsigmond alak\u00edttatta \u00e1t fejedelmi palot\u00e1v\u00e1, majd Bethlen G\u00e1bor idej\u00e9n Giacomo Resti it\u00e1liai \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei szerint \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. 1658-ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k feld\u00falt\u00e1k \u00e9s felgy\u00fajtott\u00e1k a v\u00e1rossal egy\u00fctt. 1690-t\u0151l az osztr\u00e1k csapatok kasz\u00e1rny\u00e1v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. Egy r\u00e9sz\u00e9t 1716-ban a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g visszakapta (ma \u00e9rseki palota), de m\u00e1sik r\u00e9sz\u00e9t (ez a palota) a katonas\u00e1g tov\u00e1bb haszn\u00e1lta, majd 2009-ben \u00f6nkorm\u00e1nyzati tulajdon lett."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}